Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

Váci turisták a Mátrában Verseny láz a váci járásban A járási tsz-ek és tszcs-k vezetői, kommunistái és a szocialista munkaversenyt szervező aktíváik március 14- én külön találkozásra jöttek össze. Cél: a mezőgazdasági termelés fokozása és a szo­cialista munkaverseny kiszé­lesítése volt. A vitaindító be­számolót Dudla Károly elv­társ, a járási tanács elnökhe­lyettese tartotta. — Sok a tennivalónk — mondotta többek között —, gondtalanabbul, jobban sze­retnénk élni, ezért több árut kell adni tsz-ednknek. Ehhez vezető út a tsz-tagság és a vezetőség összefogása, vala­mint szélesebb alapokon ki­fejleszteni a szocialista mun­kaversenyt. Ahogy ezt a vác- bottyáni, váchartyáni és kis- eérned.i elvtársak tették. Eb­ben a döntő szót a falusi kom­munisták adják. A gépállomás biztosítja a tavaszi munkálatok so­rán két műszakban a gé­peket, hogy a tsz-ökkel összefogva, még á „savanyú” talajon is biztosítsanak bővebb ter­mést. — Műtrágya mellett a járás szántóterületének 6—8 száza­lékát zöldfa-ágyával haszno­sítsák, a szántóterület 20 százalékát pillangósokkal ves­sék be és ha kaszálásira ke­rülnék, biztosítsák részükre a szárítási berendezést. A szarvasmarha és ló etetésén felül a pillangósokat használ­ják fel sertés- cs baromfi­takarmánynak. Tsz-eink ne foglalkozzanak tíz növényféleségnél többel, de annál alaposabban. A ma­gyar föld drága kincsével: a hibrid kukoricával vessék be a tervezett területet, mert ez X00 000 forintokat jelent a tagság számára. Bátran hasz­nálják a vegyszeres gyomir­tást, mert ezzé! tetemes holt és élő munkát takarítanak meg. A járási tanács elnökhelyet­tesének szavait tettek kö­vették. — Jobban, szebben akarunk dolgozni és élni, de akkor jobban ki kell vennünk ré­szünket a szervezett munká­ból és a szocialista munka- versenyből — mondta Török Sándor, ez alsógödi tsz el­nöke. — Ezért versenyre hí­vom fel a fóti Vörösmarty Tsz-t. Nálunk, Alsógödön három szocia­lista brigád dolgozik; a virágtermesztő brigád tíz taggal, az állattenyésztő brigád hat taggal, a trak­toros brigád négy taggal vesz részt a versenyben. Az alsógödi élvtársak ver­senyfelhívását elfogadták a fótiak, a kosdiakét a váci Kossuth Tsz, a rádiakét Sződ, a püspöjkszilágyiakét Vácdu- ka, a, csőváriakét Penc, a csaitnádiakét Vácrátót, a ve­resegyháziakét Dunakeszi. Mindegyik versenykihívás alapja több terven felüli árut adni a népgazdaságnak. A lelkes hangulatból vilá­gosan láthatjuk, hogy ez a verseny nem látvá­nyosságot és Ígéreteket tartalmaz, hanem akaratot és reális megvalósítást. A járás ki­hívta versenytársul a szobi és szentendrei járásokat. El­mondhatjuk azt, hogy a szocialista munkaverseny a város és járás szívügyévé vált. Pusztai Ede Gondatlan kocsis Blaskó Mihály élet-, vágy- testi épség veszélyeztetése miatt került a járásbíróság büntetőtanácsa elé. Blaskó ugyanis lovaskocsijával elő­zetes jelzés nélkül fordult be egy forgalmas útvonalra. Ott haladt Kristyák Lajos, motor­kerékpárral. Nem tudott idő­ben fékezni és így a kocsi rúdjának futott. A pótülésén ülő Barkóczi Pál megsérült, s a motorban is kár keletkezett. A bíróság Blaskó Mihályt 2 hónapi felfüggesztett börtön­re és 200 forint pénzbüntetés­re ítélte. Az ítélet jogerős. Per Esperanto por la Mondpaco“ Goethe-, Balzac-, Tolsztoj-kötetek érkeztek A Széchenyi utcai balt újdonsá­gai: Willi Bredel: Ui fejezet (Kos­suth) — Le Sage: a sánta ördög, Rákos Sándor: Fák viharhan (Szépirodalmi) — Anatole France: A sovány kandúr, Capek: Meteor, Donáti: Mister Sharkey hazatér, Tolsztoj: Feltámadás, Balzac: A rejtély (Európa) — Goethe: Az if­jú Werther szenvedései, Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás. (Ma­gyar Helikon) — Perényi: Len­gyelonszág története. Erdey-Gruz Tibor: a tűztél az atomenergiáig (Gondolat) — Radó: Fehér éjsza­káktól a Fekete-tengerig (Tán­csics) — Földes Péter: Az iboüya- színű lány, Féja Géza: Kuruc idő (Móra) — Versigora: Nyugati por­tya (Zrínyi) — Grétsy: A szóhu- sadás (Akadémiai) — Gömöri: A keringés elégtelensége (Medicina) — Lyka Károly: RaffaeUo (Képző- művészeti). Örsvezefőképző tanfolyam Március elején kéthónapos őrsvezetőképző tanfolyam kez­dődött az Ilona utcai Úttörő­házban. Berecz József, Biró Károlyné, Téglás Lajosné, Ambrus Géza, Havasi László, Mayer Mátyás és Eckhardt Anna előadók mintegy 80 paj­tás részére tartanak hetenként egyszer előadásokat. A hallga­tóság soraiban képviselve van Vác valamennyi úttörőcsapa­ta. Ügy tervezik, hogy április végén nagyszabású akadály- versenyt rendeznek, a tanfo­lyam zárásának napján. SZÁLL AZ ENEK // Hogy ne törje a fejét sokáig, kedves olvasó, eláruljuk, hogy a fenti mondatot eszperantóul írtuk, és magyarul azt je­lenti: „Eszperantóval a világ­békéértEz a. Magyar Esz­perantó Szövetség jelmonda­ta, és ennek jegyében kezdte meg működését Vácott is a művelődési ház eszperantó szakköre. Az eszperantó nyelv megal­kotója, Zamerihof lengyel or­vos előtt a népek közötti megértés és barátság lebe­gett, midőn nyelvtanát és szótárát elkészítette, és esz­perantóra fordította a világ- irodalom több remekművét, E nyelv jelentősége ezenfelül az a tény, hogy nem állam­nyelv, és fegyverül használ­ható különböző nacionalista törekvésekkel szemben. A munkásmozgalom hamar fel­ismerte az eszperantónak e tu­lajdonságait, illetve jelentősé­gét és széles körben alkal­mazta. A magyar munkás- mozgalomban is komoly ha­gyományai vannak az eszpe­rantó nyelvnek. Mint igen sok kulturális ügy, a személyi kultusz idő­szakában az eszperantó nyelv művelése is elsorvadt, de az utóbbi fél évtizedben, a XX. kongresszust követő fellen­dülés időszakában, ismét je­lentőségének megfelelő súlyt kapott mind a Szovjetunió­ban, mind a többi népi de­mokratikus országban, sőt, a kapitalista országok mun­kás- és haladó mozgalmai­ban. Hazánkban a Magyar Eszperantó Szövetség a Szak- szervezetek Országos Tanácsa védnöksége alatt működik. Kezdeti nehézségek után meg­indult a szövetség negyed­évenként megjelenő képes fo­lyóirata a „Hungara Vivo” (Magyar Elet), melynek első számáról, illetve az eszpe­rantó mozgalomról Kádár Já­nos elvtárs az alábbi nyilat­kozatot adta: „Az eszperantó nyelv mű­velői és terjesztői nemes ügyet szolgálnak, mert kü­lönböző nemzetiségű emberek solcszázezres tömegét kap­csolják össze, a népeket el­válaszló nemzeti elzárkózott- ság felszámolását, a népek közötti közeledést, a barát­ság és szolidaritás elmélyíté­sét mozdítják elő. Az eszperantó nyelv meg­teremtője, alkotásával a népek jobb megértését akarta szol­gálni. Követőinek és tanít­ványainak — ha valóban a nemes ügyet . akarják szol­gálni — az a feladatuk, hogy még határozottabban hirdes­sék és tetteikkel segítsék elő a békés egymás mellett élés nemes eszméinek győzelemre jutását. Kísérje siker törekvé­seiket.” Az országos fellendülést tük­rözi a váci művelődési ház szakisörének gyors megindu­lása. Néhány hetes szervező munlca után mintegy 30-an gyűlnek össze hetenként a művelődési ház helyiségeiben, hogy nyelvtudásukat megala­pozzák, illetve továbbfejlesz- szék azt a régi eszperantis- ták. Örömmel látjuk, hogy a szakkör tagjai közt sok a fia­tal. A résztvevők zöme váci, de járnák a foglalkozásokra Szobról, Kosáról, Rádról, Nógrádverőcéről, Veresegy­házról, sőt még Tahitótfalu- ból is. Azt hiszem, szebbet nem kívánhatunk az eszperantó szakkör tagjainak, mint amit a Magyar Eszperantó Szövet­ség jelmondata tűz ki célul tagjai elé: munkálkodjanak sok sikerrel és eredményes­séggel az „Eszperantóval a vi­lágbékéért”. P. B. Vikendházckot fosztogatott A 19 éves Juhász Imre ha­mar összeütközésbe került a törvényekkel. Dunakeszin, a Szilágyi utcában feltörte Ki- tzinger István víkendházát és onnan mintegy 300 forint értékű ruhaneműt lopott el. Más alkalommal ruhaneműt, szerszámféleséget vitt magá­val. A bíróság figyelembe vette fiatal korát, megbánását, és ezért 1200 forint pénzbün­tetésre ítélte. (Foto: Csemy) Növekedő forgalom a tisztasági fürdőben Kissé eldugott helyen van tisztasági fürdőnk, a Cházár András utcában, de a jó für­dőt kedvelők, a szomszédos falvakból is megtalálják. Még a fürdőszobával rendelkezők is felkeresik, mert kényelmes és olcsó. Üzemi dolgozók, kik­nek munkahelyén csupán zu­hany áll rendelkezésre, szíve­sen eljönnek kádfürdőre. Az édesanyák elhozzák kisgyer­mekeiket, a nyugdíjasok itt időznek és beszélgetnek für­dés után. Törzsgárda alakult a rendszeres látogatókból, s egy év alatt 20—30 százalékos forgalmi növekedéssel szá­molhatunk. Szükséges volt tehát a múltbeli hat kádat megdup­lázni, s így most 12 kád és 6 zuhany biztosítja a fürdés lehetőségeit. Ennek ellenére Kristóf Jó­zsef, a fürdő vezetője úgy nyilatkozik; másfél, vagy két év múlva kicsinek bizonyul fürdőnk, vagyis, céljainak nem fog tudni a kívánt mér­tékben megfelelni. — A szombati napok így is túlzsúfoltak — mondja. — A nyolcórás üzemeltetésben 110 —120 vendég fürdik meg, ami a jelenlegi körülményeket számbavéve, teljes kapacitást jelent. Emellett előfordul, hogy egy-két órát várakozik a vendég. Szeretnénk, ha a szombat nyitási, vagy zárási időpontja kitolódna, esetleg egy kevésbé forgalmas hét­köznap rovására, amikor csak 40—50 százalékos a forgalom. — Mi a vendégek vélemé­nye a fürdőről? — Általában elégedettek és ezt talán az is igazolja, hogy egy esetben sem kérték még a panaszkönyvet. — És vajon problémák sincsenek? — Ügyhiszem, problémák mindenütt vannak. Itt nálunk a fürdőben gondokozó a zu­hany kérdése. Előfordult, hogy a zuhanyozóban férfiak vol­tak, ugyanakkor egy nőventíé- günk is zuhanyigénnyel je­lentkezett. Kérését ez esetben nem tudtuk teljesíteni, s ezt a körülményt figyelembe vé­ve, szükség lenne egy, leg­alább egyszemélyes külön zu­hanyozóra. Előfordul, hogy vendégeink pedikür után ér­deklődnek. — A jó fürdő megteremté­séről kik gondoskodnak? — Fürdőnknek négy alkal­mazottja van. A kazánházban Várnai József fűtőt találjuk, aki havonta 160—180 mázsa szén felhasználásával min­denkor jó fürdővizet biztosít. Nem is olyan fiatal, már öt­ven éves elmúlt, a munka után azonban tanfolyamra jár, hogy vizsgázott fűtő lehessen. Ugyancsak dicséretet érdemel a tiszta kabinokért Toldiné kabinos. Móritz Valéria MINISZTERI DICSÉRETET KAPOTT Fischli Béla két éve vonult be egy hatvani katonai alakulat­hoz. A deákvári fiú már az első napokban felhívta ma­gára a figyelmet jó munkájá­val, és ennek alapján tisztes­iskolára javasolták. A tisztesiskolán is becsü­lettel helytállt és a szocialista versenymozgalom egyik él­harcosa lett. Hamar előlép­tették őrvezetővé és a fiatal katonák nevelését bízták rá a tisztesiskolán. KISZ-taghoz méltóan dolgozott, s több alkalommal kiérdemelte pa­rancsnokainak elismerését. A második kiképzési év­ben elérte a „Néphadsereg ki­váló katonája” címet. Kato­nai Ideje alatt végzett szor­galmas munkájáért a hon­védelmi miniszter elvtárs di­cséretben és kitüntetésben ré­szesítette. Fischli Béla ma már lesze­relve, visszatért polgári fog­lalkozásához. Biztosak va­gyunk benne, hogy ott is olyan becsülettel megállja a helyét, mint ahogy példát mutatott megelőzően hajtár­sainak s fiatal harcos társai­nak. Molnár Szilveszter százados Fél éve alakult a Madách Imre Művelődési Ház úttörő­énekkara és máris több sikeres szereplés van mögöttük. A negyvenöttagú kórus tagjait a város általános iskoláiból to­borozták. A kis pajtások jól érzik magukat az énekkarban, mert a tanuláson kívül szórakozásukról is gondoskodik a munkájukat mindenben támogató kultúrotthon igazgatósága. Vasárnaponként díjtalan jegyet kapnak a filmmatinékhoz és legutóbb jól sikerült karnevált rendeztek mulattatásukra. Győriné kórusvezetö lapunk útján kéri: az énekkarban sze­repelni kívánó I—VIII. osztályosok csütörtökön fél öt órakor jelentkezzenek a kultúrház emelet 10-es számú szobájában. jük tornyosuló veszélyt, de intézkedéseik túl késeinek bizonyultak. j Mátyás halálát követő /t évtizedek dinasztikus vil­longásai a feudális nagyurak szinte korlátlan hatalmát von­ták maguk után, amelyet mind gazdasági, mind tár­sadalmi síkon elsősorban a jobbágyság érzett meg. Az egyre romló gazdasági álla­potok végső soron a paraszt­ság körében éreztették hatá­sukat. így nem kelt különö­sebb meglepetést előttünk az a tény, hogy a kereszteshad­járat tömegei máról holnapra egy minden addiginál nagyobb méretű porasztforradalom tö­megeivé váltak. A pápai bullát visszavonó határozat kihirdetése után az események rohamos fordulatot vettek. Dózsa főseregével Cegléd felé vonult és a Ceg­léden megtartott emlékeze­tes beszédében irányt szabott a parasztfelkelésnek, és vá­zolta a legfontosabb teendő­ket. A gyengén felszerelt pa­raszti seregekben mindent pó­tolt a lelkesedés és a kez­deti sikerek valóban jelen­tősek voltak. £ nnek ellenére a paraszt­forradalom mégis elbu­kott. Ebben valószínűleg köz­rejátszottak a Dózsáék által elkövetett stratégiai hibák, valamint nem utolsósorban az a tény. hogy a nagy nemzeti veszedelmek idején is torzsal- kodó uralkodó réteg ebben az esetben szokatlanul egysége- lépett fel jobbágyai el-­sen len. Dr. Kőszegi Frigyes múzeumvezető VI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1962. MÁRCIUS 20, KEDD Öí perc helrtörirnet: Vác a mohácsi rész előtti időszakban II. X Leónak a kereszteshad- • járatot meghirdető bulláját 1514. április 16-án tette közzé Szálkái püspök. Éppen húsvétvasámap volt, és így meglehetősen nagy tömeg gyűlt össze a város­ban. Az egykorú leírások ta­núsága szerint a környező fal­vakból érkező parasztok nagy lelkesedéssel fogadták a fel­szólítást. Nem a keresztes há­ború eszméje, hanem az a tény, hogy legalább időlege- I sen megszabadulnak súlyos ; terheik alól, vonzotta öltét \ a keresztes zászlók alá. ! Miként minden jelentősebb ! települési hely közelében, így ! Vác környékén is egyre na- ! gyobb lett a keresztesek tá- ! borába gyülekezők hada. A \ tömeget természetesen a job- \ bágyok képviselték, de szép ; számmal csatlakoztak hozzá- \ juk köznemesek, valamint } kézművesek is. A becslések } szerint mintegy 100 000 ember ' gyűlt össze országszerte. r-ekkora tömeg összeverő- Lj désére bizony az ország vezető egyházi és világi fő­urai álmukban sem számí­tottak, és bár későn, de je­lentős intézkedéseket tettek a további csoportok csatlako­zásának . megalcadályozására. A pápai bullát mindenütt visz- szavonatták, és a különböző rendű és rangú földesurak mindent elkövettek egyrészt annak érdekében, hogy job­bágyaikat visszatartsák, más­részt a már távol levők visz- szakényszerítésére. Bakóczék utasították Dózsát, hogy meg­levő seregével azonnal indul­jon a Balkán felé a török el­len. így próbálták elhárítani az egyre fenyegetőbben fölé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom