Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

* MOZAIK Kis képes KRESZ (VI.) PÉNTEKI POSTA A „BEVÁLTOTTÁK4-ROL IV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1962. MÁRCIUS 16. PÉNÍÉK Lejtő (Csegezy Levente rajza) HOLNAP ÉS HOLNAPUTÁN: KÜLÖNLEGES VILÄGNAP A gyömrői Zalka Máté KISZ- szervezet színjátszó csoportja szombaton és vasárnap mu­tatja be Bagóczky Sándor rendezésében Tabi László vígjátékét. Szereplők: Ka­marás Éva Madarász József­éé, Mózes Jánosné, Widder /Jánosné, Ábrahám Tivadar, Bagóczky Sándor, Gyuri László, Horváth Bertalan, Mózes János. Schultz György, Todorovits István, Vajzer Ferenc. — TAGGYŰLÉST tart holnap este 6 órakor a pilisi Kilián György KlSZ-szerve- zet. Napirenden szerepel: megemlékezés 1919. és 1957. március 21-ről és az if júság j a szocializmusért mozgalom, j MAI MŰSOR Moziik Monor: Puskák és galambok (széles). Ve esés: Római történetek ‘(síéles). Az állattenyésztés nagyobb arányú fejlesztése a fő cél Káván A TIT műsora március 16-tól március 22-ig. Gyömrő Március 16.i 18 éra. Előadás az Ifjúsági otthonban: Hittérítők az indiánok földjén. Előadó: Furug- lyás Géza. Pilis Március 22. 17 óra. Ifjúsági film- előadás a moziban: Szovjetunió címmel. Bemutatjuk ..örökké az orosz néppel” című filmet. Elő­adó: Gál Pál. Vasad Március 19. 19 óra. Előadás a mezőgazdasági szakiskolában: Hit­térítők az indiánok földjén. Elő­adó: Bordás László. AZ UTCAI FÁKRÓL Amerre járunk a monori; utcákon, szerte a községben, \ mindenfelé azt látjuk, hogy j a gondos és rendszerető házi- j gazdák otthonaik előtt levő' utcai fákat rendbehozzák, megnyírják, megtisztítják. Persze, minden utcában akad­nak olyanok is, akik nem tö­rődnek a házuk tája és az ut­ca szépségével és nem törőd­nek azzal sem, hogy a házuk előtti utcarészt gondozott fa­sor díszítse. Persze, az ut­cai fasorok nemcsak díszei a községnek, hanem közegész­ségi szempontból is fontos sze­repük van, mert a levegőt frissítik. Küszöbön a tavasz, most van a fák gondozásának és az új faültetéseknek az ideje. Ve­lünk együtt sokan vannak, akik szeretnék, ha mindenütt hiánytalan fasorok és ápolt előkertek díszítenék közsé­günk utcáit. Szavunk most lelkes emberekhez, a Haza­fias Népfront, a nőtanács, a KISZ aktivistáihoz szól: ne sajnálják a fáradságot és a talán kissé nemtörődöm szom­szédokat vegyék rá. hogy ül­tessék el azt a két-három hiányzó fát a házuk előtt, vagy ha már ott van, tisztítsák meg, nyírják meg gondo­san, hogy dísze és ne szégyene legyen a háza tájának és az Utcának. Különös gondot kel­lene fordítani a Vöröshadse­reg utca négyes fasorának pótlására, mert ez az utca a rendezés után egyik dísze lesz községünknek. Az utca szépségét nem lehet máról holnapra megteremteni, ehhez szív, a szépnek a szeretete, egy kis közösségi érzés és egy csekélyke áldozatos munka kell. Bízunk benne, hogy sza­vunkat sokan meg fogják szív­lelni. H. K. Az erősen kikapott, merész kanyarokban nagyokat zökken a busz, ahogy Káva felé hala­dunk, s az út mellett húzódó domboldalakon friss szántási szárít a csípős, böjti szél Vigyázva kerülgetem a sűrű ragadós kávai sarat, ahogy a tsz-iroda felé ballagok, nem szeretném, ha itt maradna — emlékül — a cipőm. Az irodában zárszámadás utáni csendesség fogad. A fő­könyvelő és az adminisztrátor hálkan rója egymás alá a szá­mokat, betűket, a mezőgazdász pedig — Czinege Béla, a min­denki kedves Béla bácsija — a tehenek pontosabb nyilvántar­tásának lehetőségét beszeli meg dr. Semsey körzeti állat­orvossal. akinek Gomba és Bé- nye mellett még ide is eiér gyógyító keze ... — Húsz forintot ért egy munkaegység — kezdi a be­szélgetést a nagy gyakorlati tudóssal rendelkező mezőgaz­dász — és nem azért fizettünk csak ennyit, mert nem ad töb­bet a föld. Ug.v látszik, a ta­gok egy része nem akar töb­bet. Sokan a kötelezően előírt munkaegységeket felül egy kapavágást nem tesznek. Ha sok olyan szorgalmas tagunk lenne, mint Mészá­ros Sándor, Qpeczki István, Juhász Mihály vagy Holló Károlyné, akikor nem húsz forint lenne egy munkaegység, hanem talán a duplája is ... — Igaz. nekünk az adottsá­gaink, körülményeink is korlá­tozottak. Nem tudunk kertész­kedni, mert hideg a földünk, mi azonban igyeíkszünk talál­ni égy olyan' növényféleséget, amely alkalmazkodik a mi vi­szonyainkhoz. Az idén a sárgarépával és a gyö­kérrel kísérletezünk. — Az őszi kalászosokat már fejtrágyáztuk. Az árpánk ta­valy 16 mázsát adott holdan­ként, a szovjet búza 50 holdon szintén ugyanannyit. Az idén is el akarjuk érni ezt a meny- nyiséget. Szkoroszpel kából az idén 104 holdat vetettünk, hogy a nem munkaigényes nö­vények többlettermésével is növeljük szorgalmas tagjaink jövedelmét. — Ahogy jöttem — mondom — frissen trágyázott területe­ket láttam. Felderül a mezőgazdász ar­ca. — Már nyolcvanihat holdnál tartunk, 35 'holdon burgonyát termelünk s a kukorica egy része is trágyázott földbe ke­rül, 110 hold őszi- árpánik van, 100 hold fiatal lucernánk és dús füvet adó legelőink. De kell is a takarmány. A jószágállcmány nagyobb arányú növelése a cé­lunk. így kevesebb munkaerőre van szükség. Káván lassan eltűnik a sár, a tanácsnál már be.onlapos járdákat terveznek. A tsz-nél is bizonyos időn belül kialakul egy olyan termelési forma, amely biztos megélhetést nyújt a szorgalmasan dolgozó tagok­nak. A tagokon is áll. hogy, az a bizonyos idő ne holnapután — hanem holnap legyen .. . Kiss Sándor * Évente kilencen üdülnek a monori magtisztító-telep dolgozói közül A Magiermeltető és Vető- magellátó Vállalat monori tisztítótelepének szakszerve­zeti bizottsága az első ne­gyedévre két üdülési beuta­lót kapott, Mátraházára és Galyatetőre. A két beutalót, Antal Juditnak és Benyó Katalinnak, a fajtamegálla- pító telep két fiatal cytoló- gusának adták oda, akik örömmel újságolták: minden vágyuk egy magaslati be­utaló volt, s ez most a szak- szervezet jóvoltából teljesült, örömmel, izgatott kíváncsi­sággal készülnek az útra. Vannak azonban még so­kan, akik szeretnének üdül­ni: összesen mintegy 25 dol­gozó kért beutalót. Pausch János szb-titkár el­mondta: • Sikeres volt az úttörők kulturális bemutatója Mend én Komoly felkészülésről tettek tanúságot vasárnap a mendei kultúrotthonban megjelent út­törőcsapatok. Ezen a körzeti kulturális szemlén nehéz volt a bíráló bizottság feladata. Kü­lönösen nagy sikert aratott a Gyömrő Erzsébet-telepi iskola kisdobosainak műsora, a Kos- suth-iskola leánytánccsoportja, a maiglódi pajtások Szamárvá­sár című bébjelenete, a leá­nyok párostánca és Bánkovics Mihály mendei pajtás szóló­éneke. A bíráló bizottság a já­rási szemlére egyes művészeti ágakból á következőket java­solja. Szavalat: Szeremi Zsuzsa (Gyömrő, központi) Feilh Mag­da (Gyömrő, Erzsébet-telep). Mesemondás: Fáskerti Mária (Memde), Kalánszki László (Gyömrő, Erzsébet-telep). Énekszólista: Bánkovics Mi­hály (Mende), 2 kisdobos (Gyömrő, Erzsébet-telep), Énekkettős: Maglód. Garam- szegi Zsuzsa. Csaba Edit.) Hangszerszólók: Kupecz Lenke (Mende) zongora; Szarvas József (Maglód) cite- ra; Nagy Miklós (Gyömrő, Kossuth) tangóiharmonika; Fe­jes Ferenc (Mende) hegedű. Kamarakórus: Gyömrő. Er­zsébet-telepi iskola, Bábcso­port: Maglód. Tánccsoport: Maglód és Gyömrő, Kossuth-is- kola. A csapatok felkészítésében több pedagógus vett részt, s á szemlére is elkísértél: a pajtá­sokat. Dicséret illeti a rende­zésért Kiss József és dr. Gá­bor Gyula elvtársakat. Meg kell említeni egy súlyos hiányosságot is. A szereplőiket és nézőket hideg terem fogad­ta. Be volt ugyan fűtve, de a terem csak 5—6 fokig melege­dett fel. Nagy kár, hogy egy ilyen modem, minden igényt kielégítő kultúrház fűtését nem oldják meg megfelelően. Eire felhívjuk az illetékes szervek figyelmét. Magócsi Károlyné járási úttörőtitikár — Nagy figyelmet fordí­tunk arra, hogy aki három­havi tagdíjjal hátralékban vp,n, vagy nem a megállapí­tott tagdíjat fizeti; akinek az üdülést megelőző hat hó­napban igazolatlan mulasz­tása volt, az nem részesülhet kedvezményes üdülésben. Burján Imre üdülési fe­lelős kis statisztikájából megtudjuk: a tisztítótelep szakszervezetéhez több üzem­egység tartozik. így a mono­ri fajtamegállapító telep és a vasadi mezőgazdasági szak­iskola. Az összes taglétszám 178 fő. Évente az ossz lét­számnak mintegy 4.5 száza­léka pésaesül üdültetésben. Ezt az arányt az 1961-es üdültetési szezonban a ME- DOSZ Pest megyei bizottsá­ga — túlteljesítette: 9 beuta­lót küldött; 1 családost (2 felnőtt, 1 gyermek), 4 egy­személyest és két gyermek­beutalót. A megosztás ará­nya már nem történt a kívá­nalmaknak és igényeknek megfelelően, A tisztítótele­pen valamennyi dolgozó nős, illetve férjezett. Ennél fogva nagyobb az igény a családos és páros beutalók iránt. Hargittai György, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak képviselője, telepi láto­gatásakor elmondta: kevés a két-háromágyas szoba üdü­lőinkben, ez nehezíti a csa­ládos — házas beutaló — igé­nyek kielégítését. Viszont azt sem célravezető elősegíteni: hogy férj-feleség külön üdül­jön. Méginkább indokolt a gyógyvizi■ beutalók iránti ké-. relem az idős dolgozók ré­széről. Ezen segíteni kell! Hörömpő Jenő Kedves elnök elvtárs! Tegnap beszélgetés közben szóba hoztad több termelőszö­vetkezeti vezető leváltásának problémáját. Rossz hangula­tot keltett „kint" ez az intéz­kedés — mondtad. Nem tudom, mit értesz te „kint’’ alatt — nyilván nem az érintett termelőszövetke­zetek tagságának körét. Pedig ebben az ő véleményük a legfontosabb. Nyilván a /maga­tok körére gondolsz, azokra, akik — a leváltottakhoz ha- i sonlóan — a párt szavára I mentetek ki a tsz-ekbe, s vál- j laltatok ott felelősségteljes j (és cseppet sem irigylésre mél- S tó!) posztokat. Megérdemelt megbecsülésetekhez hozzátar- \ tozik az is. hogy mindenben i — a most vitatott kérdésben is — figyeljünk szavatokra, I vegyük tekintetbe véleménye- 1 teket. Ezért tartottam helyes- ! nek, szükségesnek, hogy egy j nyílt levélben foglalkozzak ez­zel a dologgal. Megbocsáss, nem tartom in­dokoltnak az általad említett rossz hangulatot. Hiszen a „leváltottak” csak kisebb ré­szét képezik a ti csoportotok­nak — a tsz-be küldött káde­rek nagy többsége megállta a helyét, becsületesen birkózik — több-kevesebb sikerrel — a tagadhatatlanul nagyszámú nehézségekkel. Valamennyien tudtátok, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztok. De ezt a felada­tot meg kell oldani! S akinek nem sikerül, mi sem termé- | szetesebb, minthogy átadja i helyét másnak. Ezeknek az elvtársaknak I pedig, sajnos, nem sikerült helytállniuk. A szövetkezet, amelyet vezettek, nehéz anya­gi helyzetbe került, a tagság legbecsületesebben dolgozó ré­szét súlyos károsodás érte. A szóban forgó elvtársak — eléggé helytelen módon —, csak az időjárást, a tagságot, Ifjúsági tsz Nyáregyházán Nyáregyházán az általános iskolában a politechnikai ok­tatás igen kis mértékben fo­lyik, inkább csak kezdeti formában van: az iskola kert­jében virágok nevelése fpr- májában valósul meg. Ez is csak az alsónyáregyházi is­kolában. Idáig nem volt lehetőség szélesebb formában kialakí­AMI BIZTOS - BIZTOS 7 KÉRDÉS - 7 VÁUSZ - 7 NYEREMÉNY Vasárnaptól folyik lapunkban rejtvényversenyünk má­sodik fordulója, amelynek keretében hét egymást követő na­pon egy-egy kérdést adunk fel olvasóinknak a biztosítás köré­ből. A helyes válaszok beküldői között hét nyereményt sorso­lunk ki. Ötödik kérdés: milyen biztosítás köthető üzemi dolgozók részére? * A megfejtéseket a legutolsó rejtvény megjelenése (már­cius 18) után egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb március 24-ig, tani a politechnikai oktatást. Fülöp Zoltán igazgató elvtárs azonban elmondta, hogy ez évtől kezdve a gyerekek poli­technikai nevelését komolyan akarják megoldani, úgy, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági ismeretekkel gyakorlati for­mában ismertetik meg a gye­rekeket. Megalakították az ifjúsági termelőszövetkezetet, mely 3 hold területen gazdálkodik. Tagjainak a végzett munká­ját munkaegységben mérik és a részesedés ennek alapján történik. Lehetséges, hogy majd a tiszta jövedelmet valamilyen közös célra, főleg az iskola szemléltető eszközeinek gya­rapítására fogják fordítani. Az ifjúsági szövetkezet meg­alakításának a célja, hogy a gyerekekkel megismertessék, főleg megszerettessék a nagy­üzemi gazdálkodást, a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dást. —ikjó— vagy éppen a felsőbb vezetést okolják. Pedig másutt, a ve­lük szomszédos szövetkezetek­ben sem volt különb az időjá­rás, nem más a tagság össze­tétele, ugyanaz a felsőbb ve­zetés. Ha el is ismerjük a fenti tényezők közrejátszását a rossz eredmények kialakulá­sában — semmiképp sem hallgathatjuk el a vezetők személyes felelősségét. Azt, hogy egyikük spekulációra kí­vánta építeni a tsz létét (ki­derült, milyen ingoványos ta­lajú, másikuk szembe jrordí­totta magával a tagságot; a harmadik nem adta bele min­den tudását, energiáját — és így tovább). Ezek és más hi­bák, mulasztások vezettek el odáig, hogy az illetékes tsz-ek tagságának kérésére a felsőbb szervek hozzájárultak nevezett elvtársaknak más munkakör­be való helyezéséhez. Miért kellett volna másképp cselekedni a járási szervek­nek? Fő érvként te régi érdemek­re hivatkoztál. De, tudod, na­gyon ragyogónak kell lenni a régi érdeméknek, hogy a je­lenbeli súlyos hibák el ne ho- mályosítsák. És mindezek ellenére — — éppen múltbeli érdemekre tekintettel —, az illetékes szervek méltányosan jártak el velük szemben: valameny- nyiüknek munkalehetőséget biztosítanak. Tudom, sokkal bonyolultabb probléma ez, semhogy azt hi­hetnem. e néhány soros levél­től benned, .9 bennetek min­den kétely eloszlik, az a bi­zonyos rossz érzés feloldódik. Annyit azért remélek: e le­vél nyomán megpróbálod reá­lisan mérlegre tenni az intéz­kedés minden tényezőjét, s magad vonod le a helyes kö­vetkeztetést. Ügy lehet, erre a témára még visszatérünk. Addig is üdvözöllek: Radványi Barna A járási tanács vb mezcE gazdasági osztályán most nap, nap után különösen szorgos munka folyik. A termelőszö­vetkezetek termelési terveit az elnökök és mezőgazdászok jelenlétében Kiss Imre főme­zőgazdász és Tóth István köz­gazdász nagy hozzáértéssel vizsgálja felül. Ozsvald Kál­mán ezt követően nagy vona­lakban átfutja a tervet és észrevételeit az utolsó lapra feljegyzi. Ezután kerül sor az igazi felülvizsgálásra. Tárnái ’Fe­renc járási főkönyvelő kiváló szakértelmet tanúsít a tervek pénzügyi részének felülbírálá­sában. Éles szeme azonnal meglátja még a rejtett hibá­kat is. Rögtön utasítja a könyvelőt a hiányosság kiiga­zítására. Ez idáig rendben is volna. Hiszen utóvégre mind­egyik könyvelő nyilván arra törekedik, hogy a megadott reális adatokra jó pénzügyi tervet készítsen. Azonban a hiba ott van, hogy Feri barátunk a jó cél elérése érdekében az eszkö­zeit nem éppen szerencsésen válogatja meg. Nem törődik azzal, hogy munkája közben nála jóval idősebb, vagy fia­talabb könyvelőkkel vitázik. Mindegyikkel egyformán eléggé radikális módszert al­Modellező szakkör I« HÜH alakult a gimnáziumban. Balázs Laci már egy vitorlást ts épített, képünkön épp azt próbálja ki (Foto: Kútvölgyi) Csendélet a járási tanács mezőgazdasági osztályán--kálmaz. ...Gyakran . megtörte^ n gyams,,.hsgy,Ja f^jljázs- gaiát során egyszerre csak nagyot üt az asztalra, az ösz- szes szentek megidézése kísé­retében hirtelen felugrik, két- tőt-hármat lép, majd feldúl- tan újból visszaül az asztal­hoz. Ilyenkor a szerényen meglapuló tsz-könyvelő vér- mérséklete szerint vagy meg­remeg, vagy nagyot nyel. Függő viszonya miatt szólani csak igen ritkán mer. Hason­ló jelenetek, különböző va­riációkban sajnos, meg-meg- ismétlődnek. Tévedés ne essék, ismétlem: a járási főkönyvelő a maga nemében szinte páratlan, re­mek szakember. Munkássá­gára igen nagy szükség van. A magatartásán azonban sür­gősen változtatnia kell. Mindezeket mind a magam, mind több társam nevében jegyeztem meg. Ám, ha vala­melyik kollégámnak ebben az ügyben más a véleménye, nyilatkozzék úgy, mint én, szíve szerint, őszintén, e lap hasábjain. Krátky László, a tápiósülyi Virágzó Tsz könyvelője ! — KÖZGYŰLÉST tart na I a Gyomról Építőipari Ktsz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom