Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
1962. MÁRCIUS 15. CSÜTÖRTÖK PEST MIiGi kMívíop 3 DRÁGA KINCSÜNK: A HIBRID KÜKORICA Hazánk éghajlati és talaj- adottságai kiválóan alkalmasak a kukoricatermesztésre. Ezért a kukorica nálunk a mezőgazdasági termelők jól ismert, szeretett és széles körben termesztett kultúrnövénye. Az ország összgabonatermő területének mintegy 38—40 százalékán termesztünk kukoricát, ami azt jelenti, hogy a kukorica a legfőbb takarmánynövényünk. Teljesen érthető és indokolt tehát az a nagy figyelmesség, amelyet a párt és államvezetés tanúsít a kukoricatermesztes fejlesztésében. Bár a kukorica vetésterülete és termésátlaga kezdettől fogva állandóan növekedett, a lehetőségek még koránt sincsenek teljesen kihasználva. Könnyen megérthetjük ezt, ha a hazai kukoricatermesztés fejlődését vizsgáljuk egy adott történelmi időszakban. A századfordulón a kukorica még csak 26 százalékkal szerepelt az összgabonatermő területen hazánkban, s az országos termésátlag is csak nyolc mázsa körül volt. A negyvenes évek elejéig a kukoricatermesztés hazai fejlődése meglehetősen lassú volt, amit a 28 százalékos területi arány és a 14 mázsás átlagtermés bizonyít. Sokkal nagyobb arányú fejlődést értünk el viszont a felszabadulás után. Az 1957— 58. években már az összgabonatermő terület 36 százalékán termesztettünk kukoricát, s az idén elértük a már említett legmagasabb arányt. Ugyanezen időszakban a kukorica termésátlaga 14—15 mázsára emelkedett, májusi morzsolt- ban számítva. Mi tette lehetővé ezt a nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlődést? A szocialista termelési viszonyok általánossá válásán kívül elsősorban az agrotechnika és az agrártudomány legújabb vívmányainak széleskörű alkalmazása szolgálta a fejlődést. A számos jótékonyan ható tényező közül most csak a legfontosabbat, a hibridizá- lást említjük, amely forradalmi változást hozott a kukoricatermesztésben. A hibridkukorica-termesztés bevezetésével .lehetővé vált, hogy azonos területeken, azonos körülmények között egyik évről a másikra mintegy 20—25 százalékkal növekedjék az, összkukoricatermés. Óriási} eredmény ez, amelynek jelen- íj tősége szinte eltúiozhatatlan. £ Túlzás nélkül állíthatjuk f, tehát, hogy a hibrid kukorica \ a legnagyobb vívmány a növénynemesítés történetében. Ezt a vívmányt nem egyik, vagy másik növénynemesílő- nek, hanem a földkerekség sok-sok neves és névtelen ag- robiológusának köszönhetjük. Kiváló eredményeket értek el a hibridkukorica-termesztés- í ben például az észak-ameri- i kai kutatók és farmerek, de j a fejlődés ütemét és ará- j nyait illetően a szocialistaj országoké a pálma. Köztudo- ] mású tény ugyanis, hogy a \ szocialista országokban mi- : lyen céltudatos erőfeszítések: folynak a hibridkukorica-ter-: mesztés elterjesztésére. A hazai fejlődés ütemére jellemző, hogy míg 1958-ban az ország kukorica-vetésterületének még csak hét százalékán, egy évvel később, 1959- ben már 40 százalékán alkalmaztunk hibrid vetőmagot. Abban az időben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közös kukoricaföldjeinek szinte teljes egészét hibrid kukoricával vetették el. Ezt a nagyarányú fejlődést jól szervezett vetőmagtermesztéssel segítettük elő, amit az állami és kísérleti gazdaságok vállaltak magúkra. A fejlődés e téren is nyomon követhető. Míg 1957-ben csak a mar- tonvásári kísérleti gazdaságban termesztettek hibrid vetőmagot, addig 1958-ban már Debrecenben, Baján, Bolyon, Hidasháton. Mezőhegyesen, Klementmajorban, 1959-ben Mosonmagyaróváron, Dal- mandon és Szenttamáson is megszervezték ezt a munkát. A felsorolt helységekben működő üzemek már kiválóan működnek és a legkényesebb igényeket is kielégítő minőségű vetőmagot állítanak elő. Az 1960-ban és 1961-ben létesített újabb három hibridkukorica-vetőmag termelő üzemmel együtt a felsorolt üzemek évi teljesítménye eléri a 25 000 tonnát. Az eddigiekben vázolt lenyűgöző fejlődésből következik a kérdés: hogyan áll a hibridkukorica-termesztés ügye Pest megyében? Lépést tartunk-e az országos fejlődéssel? Szeretik-e a hibrid kukoricát a mi megyénkben? Milyen mértékben alkalmazhatjuk mi az agrártudomány szó- banforgó vívmányát? Mindezekre a kérdésekre válaszolni kell. Elmondhatjuk, hogy a megyei párt és állami szervek, valamint a termelőszövetkezeti szakemberek nagy többsége szívügyének tekinti a hibridkukorica-termesztést. A Pest megyei hibridkukorica- termesztés fejlődésének üteme nagyjából azonos az országos fejlődés ütemével, s ez a tény nemcsali a gazdasági szervező, hanem a politikai felvilágosító munkát is dicséri. Nem hallgathatjuk el ezzel kapcsolatban azokat a dicsérő szavakat sem, amelyek a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem vezetőit és tanári karát illetik meg, akik kezdettől fogva, s különösen napjainkban végeznek tudományos propagandamunkát az ügy érdekében. A néphatalom és a tudomány közös érdeme az, hogy ma már Pest megyében is milliós jövedelemtöbbletre tesznek szert a mezőgazdasági üzemek/ a hibrid kukorica termesztésével. Hogyan bizonyítják ezt a számadatok? A megyei tanács kimutatása szerint az idén közel 144 ezer holdon termesztünk kukoricát a megyében. A rendelkezésre álló vetőmag- mennyiségből 11 576 mázsa a hibrid, ami azt jelenti, hogy mintegy 90 ezer holdon vethetjük el ezt a kitűnő vetőmagot. Ha tizenöt mázsás alap átlagterméssel számolunk, s ehhez hozzászámítjuk a heterózis hatásától várható húsz százalékos terméstöbbletet, vitathatatlanul kitűnik a hibridkukorica-termesztés óriási haszna. A Pest megyei kilencvenezer holdon 270 ezer mázsával több kukorica terem a hibrid vetőmag jóvoltából, ha az időjárás nem lesz kedvezőtlenebb az átlagosnál. A többnyire közismert tények és igazságok ellenére vannak még falvak, ahol a hibrid kukoricától idegenkednek. Ilyen községek találhatók például a dabasi járásban, amely abban a szerencsés helyzetben van. hogy az egész kukoricaterületen alkalmazhat hibrid vetőmagot. Miből falcad ez az indokolatlan húzódozás? Több ilyen irányú tapasztalatra támaszkodva állapítottuk meg: a szakmai ismeretek és tapasztalatok hiányából. Azok a tsz-ek, vagy gazdák, amelyek, illetve akik valóban hibrid kukoricát (nem pedig olyat, amely már elveszítette a heterózis hatását) termesztettek, szeretik és szüntelenül dicsérik azt. A tudomány érveire és az ő tapasztalataikra támaszkodva állítjuk: drága kincsünk a hibrid kukorica. Nagymiklós István Busó álarc a múzeum restaurátor műhelyében Í (MTI Foto: Fényes felv.) í Négynapos tanértekezlet a földművesszövetkezeti üzemágvezetők részére — Milyen lesz az új bíróság? — A tervek szerint hétemeletes pontház, alul árkádos megoldással, a lehető legkorszerűbb kivitelben. Billenő ablakokkal, mennyezetfűtéssel, s főleg elegendő helyiséggel, összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülményekkel bírói és adminisztratív apparátusunk részére, mint amilyenek iközött itt, a Bajza utcában dolgozunk. — Mennyibe kerül az építkezés ? — Durván számolva, huszonötmillióba. — S mikor lesz kész? — Reméljük, hogy 1965-re már ott dolgozunk. (—fa—) VVWV. VV VVVV'.XV\VV\V v v \\\\v\\wv 'V VVVWXXWV Hétfő reggel Szentendrén, a Lajos-forrásnál, a Ságvári Endre turistaházban megkezdődött a MÉSZÖV megyei tanértekezlete, amelyen a megyebeli földművesszövetkezetek 87 üzemágvezetője, több más vezető tisztviselője és az előadók, összesen 110-en vesznek részt. A szakmai tan- értekezlet tő célja a földművesszövetkezetek vezetésének megjavítása. Négy napon át, délelőtt és délután nyolc előadó oktatja a kereskedelmi és vendéglátóipari üzem ágvezetőket a korszerű vezetési munkastílusra és közben gyakorlati módszertani formában megbeszélik az 1962. évi beruházási, s hálózatfejlesztési teendőket, az áruellátást, valamint a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatban az üzemvezetők jobb irányító és ellenőrző munkájának hatásosabb módszereit. A MÉSZÖV a Pest megyei földművesszövetkezeti vezetők és alkalmazottak különböző csoportjai számára évente több hasonló tanértekezletet szokott rendezni, de ez az üzemágvezetők részére most tartott az első ilyen nagy létszámú továbbképző tanfolyama. A tanértekezlet ma este fejeződik be. Jóért, szépért, nagyért lelkesül a nép... 1818 március idusa a 114 éves Pesti Hírlap tükrében : ISezegetein Kossuth Lajos ; egykori lapja, a Pesti Hírlap ; 1848 tavaszán megjelent szármáit. Száztizennégy esztendő • röpült el felettük, de rajtuk • — akárcsak azokon a már- \ ciusi eszméken — nem sok \ nyomot hagyott az idő. Papír- : juk ma is hófehér, dehát akkor még drága, famentes, ve- \ linpapírra nyomták az újságot \ Länderer mester nevezetes •nyomdájában, mintha számíttattak volna rá, hogy lesznek, • akik gondosan elrejtik ládá- ■ juk mélyén és megőrzik uno• káik, dédunokáik számára, í mint a szent magyar forra- l dalom tanulságos, szívet, lel- l két melegítő emlékeit. \ A mai böngészőt természe- l tesen a legjobban az érdekli. \ milyen visszhangja volt a ; Pesti Hírlapban március lán- \ goló idusának. Március 16-án, í csütörtökön jelent meg a lap 1053. száma, de ebben még a ! nagy eseményről egyetlen \ sornyi tudósítás sincs, de azért a nemes, nemzetes és ! vitézlő karok és rendek ko- \ rábbi gyűléseiről szóló tudó- i sításokban már dübörög a közeledő forradalom. A „Kül- j föld” rovat első híre Becsből \ érkezett március 13. kelettel. ! „Bécs ostromállapotban van, ! az utczákat patrouillek lepik j el — olvashatjuk. — A város ; el van zárva, be senki sem 5 jöhet, a Burg telve katonák- kai. Ma roppant tömeg rohanf ta meg a rendek házát __Az \ utczákon beszédek tartatnak... $ A mozgaloim élén két deák % áll... A magyar representá- í. tió roppant örömlárma közt elolvastatott... A rendek s a polgárok deputációt küldtek őfelségéhez, alkotmányt,, felelős minisztériumot kérve... Ezrekre menő tömeg Metternich herczeg háza előtt vöt, s a herczeg ellen minden inzul- tációkra fakadt... Éppen most visznek két ágyút a Hol lesz a megyei bíróság új palotája? — Hallottuk, hogy a megyei bíróság részére már tervezik az új épületet? Mi igaz a hírből? — Itt Dékány József, a bíróság gazdasági hivatalának vezetője beszél. A hír helytálló, ámbár az egész ügy még csak kezdeti stádiumban van. Az Igazságügyminisztériumban röviddel ezelőtt tárgyal- ., ták meg az előzetes terveket, s most kerül sor a kivitelezési terv megrendelésére. — Hol lesz az új épület? — A Thököly úton. a Hungária körút sarkán. Közel a Keleti pályaudvarhoz, s közvetlenül a Nyugatira vezető vasútvonal megállója mellett, s ez a megyeiek szempontjából nagyon fontos. wXXXXVXVNvXNX^XXNXXXNXSXXXXXXXXXXXXVVSXSXXXXXV 1 •• Ünnepség Budakeszin Ma délután háromkor hangulatos ünnepség keretében emlékeznek meg a budakeszi új iskolában az 1848-as forradalom 114. évfordulójáról. Az ünnepi beszéd útón a pajtások bemutatják az úttörő kulturális szemle keretében tanult műsorszámai- kat. Fellép a 120 tagú énekkar, a 12 tagú kamarakórus, s a mesemondók, énekesek, szavalok és hangszerszólistók is dobogóra lépnek. Ezután bemutató foglalkozást tartanak az iskolában. Az órákat a szülők is végighallgathatják. Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján, a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői április 4-én, hazánk felszabadulásának 17. évfordulóján, díszszemlét tartanak. A részvevő egységek már készülnek, hogy az évfordulóhoz méltó módon juttassák kifejezésre fegyveres erőink egységét és fegyelmét. Álarckiállílás nyílik a Néprajzi Múzeumban A közeljövőben érdekes kiállításon mutatják be a nagy- közönségnek a Néprajzi Múzeum legértékesebb, legszebb álarcait. A kiállítást a múzeum Könyves Kálmán úti székházában rendezik. radalmi tűz. Ilyenek vannak benne: „ ... A nép szava, isten szava, azt mondják. S hogy is ne volna az, valahányszor jóért, szépért, nagyért lelkesül a nép...” „ ... alphája és ómegája az összes alkotmányos életnek Burgba, \a nép másodszor töri be a rendek házát... Hallomás szerint a kormány engedményeket, különösen sajtószabadságot adott...” . Hosszú tudósítás szól a francia forradalom eseményeiről is. Március 17-én, pénteken jelent meg a Pesti Hírlap első szabad száma, amelynek címlapján, a fej alatt vastag betű ujjongja: „A sajtó szabad.’” A rövid vezércikk soraiból még ma is éget a foraz, hogy valamint már tett- leg szabad a sajtó, úgy országos törvény által is a censu- ra ellen örökre biztosítassék... Alkotmányos élet, s képviseleti rendszer sajtószabadság nélkül — mily árba gondolat! Mikor fogunk valaha a feudalismus pólyáiból kibontakozni! Mikor és miből fogják elvégre a kormányok megtanulni, hogy a sajtónak lenyügözése elmérgesitheti a közvéleményt...” Aztán következik a tudósítás március 15—16. eseményeiről. így kezdődik: „A tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstráció színét viselé, később erkölcsi, békés forradalommá alakult...” A felvonuló tömeg „ereje nöítével érezni kezdé, hogy első teendője felszabadítani a lelánczolt Tytánt — a gondolatot. így született márt. 15- én d. e. 11 */2 órakor a magyar sajtónak törvényes, tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik a kivána- toknak 12 pontja, amely így hangzik: Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Következik a történelmi fontosságú 12 pont. Utána: „Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye: NEMZETI DAL.” A Pesti Hírlap első szabad száma teljes egészében közli a Talpra magyar-t is. Beszámol Pest város nyilvános közgyűléséről, amely megválasztotta az állandó bizottmányt, elhatározta Táncsics Mihály kiszabadítását és határozatát nyomban végre is hajtotta. Aztán az izgalmas tudósítások az országgyűlési eseményekről, a konzervatív álláspont tökéletes bukásáról, a forradalmi hangulat növekedéséről, de már arról is, hogy jelentkeznek az ellentétek első tünetei a magyar forradalom és a bécsi kormány között. A Pesti Hírlap újjászületett a szabad sajtó első napián. Ezt azzal jelzi, hogy a következő, március 18-án, szombaton megjelent példánya 2. számként jelent meg, pedig 1055. következett volna. A diadalmas forradalom hatására tehát újból kezdte a példányok számozását. Az első, amely még 1054-ként jelent meg, mó.rcius 17-én, volt az új 1-es szám. Másnap már rendkívüli előfizetést is hirdet az újság „A szabadsajtó napjától, márt. 17-kétől kezdve folyó 1848-ik évi december utójáig". A soron következő lapszámok egyre izgalmasabbak. Hűségesen számolnak be a száguldó eseményekről, az első felelős minisztérium kinevezéséről, az aggodalmat keltő jelenségekről, a reakció készülődéseiről, Kossuth csodálatos szerepéről. A szabad Pesti Hírlap 16. száma április 1-én jelent meg. Első oldalán közli a ,,Pestvárosi rendreügyelö bizottmány” felhívását a hazafiakhoz az összefogás szükségességéről. A lap utolsó oldalán a „Hivatalos tudósítások” közölt két érdekes hirdetés tűnik szembe. Az egyik azt adja hírül, hogy megjelent és minden hiteles könyvárusnál kapható „A pesti forradalom története 1848-ban” című munka, a nyilván fürge tollú Kléh István alkotása, 20 pengőkrajcárért. A másik hirdetésben rögtön a vetélytárs is jelentkezik. Geibel Károly kiadó hirdeti ugyancsak 20 krajcárért „Magyarország újjászületése” című kiadványát, valamint „Metternich!” című brosúráját — négy krajcárért. Ez a tempó is jellemző tünete volt már a forradalomnak. Magytir László
