Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

Szentendre

VI. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM 1962. MÁRCIUS 14. SZERDA

PEST MEGYE! HÍR l^A P KÜLÖNKIADÁSA

A lakásprobléma megoldását szolgálják a kislakás építkezések

SZENTENDREI FESTŐK GALÉRIÁJA

(Szántó Piroska Munkácsy-díjas festőművész rajza)

Március 8-án városunkban is megemlékeztünk a nők nemzetközi nagy ünnepnapjáról. A sok megemlékezés között este a tanácsháza szuterén helyiségében a párt városi alapszerve,, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a városi nőtanács hatvan meghívott nőt, asszonyt és leányt üdvözölt meleg, baráti közös, ségben. Pompás ajándéktárgyakat nem állt módjukban át- j nyújtani a vendégeknek, de

I fehér asztalnál emlékeztek meg a nap sok évtizedes jelentőségéről, s a nőkről, mint társadalmunk nagyra becsült, a férfiakkal egyenjogú tagjairól.

Kató György alapszervi párttitkár ünnepi szavaiban visszanézett lS08-ra, az első nőnapra, foglalkozott a jelennel, s beszélt a szocialista jövőről. Egy fiatal előadótehetség, Szentiványi Rózsa, József Attila: Anyám című versét szavalta meghatóan,

A nőket ünnepeltük

szépen. Befejezésül pedig egy másik ifjú ember, a szavalópódiumról előttünk már jól ismert Horváth Jóska egy Várnai Zseni verssel tette még szebbé az estet. Én mondom és Te add tovább, ez volt a vers címe, s az estről szóló megemlékezésben azt szeretném tovább adni, ami oly melegen és barátságosan széppé tette az egész estét. Korban, munkakörben egymástól távol álló asszonyok oly közel kerültek egymáshoz, hogy ez az est valóban beillett a társadalmat formáló, nagyszerű harcunkba.

A jó szándékú közösségi munkát mindig művészi rátermettséggel vállaló Köves- sy Béláné, sokak Margit nénije ült a zongora mellett, s a pattogó magyar nóták és táncdalok mellé Sefcsik Béla bácsi hazaszaladt hegedűjéért — korát meghazudtoló villámgyorsasággal. Táncra is perdültünk, úgy vigadtunk.

— HOLNAP DÉLUTÁN 15 órai kezdettel tartja a KI ŐSZ székházában mérlegzáró közgyűlését a Szentendrei Építő Ktsz tagsága.

— A FILMSZÍNHÁZ műsorán március 14-én a Balti égbolt II., 15-től 18-ig a Házasságból elégtelen című film szerepel.

— SZÜLÖK ÉS NEVELÖK találkoztak vidám baráti összejövetel keretében a Pomáz I. számú iskola, valamint a leányfalui általános iskola szülői munkaközössége rendezvénye során március 10-én este. A fehér asztal mellett eltöltött órák bizonyára tovább erősítik a szülők és a pedagógusok termékeny kapcsolatát.

— FARSANGI jelmezes felvonulást rendeztek a szentendrei általános fiúiskola növendékei szombaton délután az iskola tornatermében. A sok ötlettel előkészített délután a tantestület munkáját dicséri. A vidám diákmulatságot műsor vezette be, melyen felléptek az iskola diákjai.

HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL

— SÁGHY BÉLA festőművész vette át. a napokban a kisoroszi községi művelődési ház vezetését. Az új vezető tervbe vette az ifjúsági klub és a községi énekkar szervezését és megalakítását. Reméljük, hogy az új vezető munkája jótékonyan segíti majd a község művelődéspolitikai munkáját.

— ELNÖK- és titkár választásra készülnek a pócsmegyeri népfront-aktívák. A választásra március 17-én kerül sor a tanácsházán.

— SZOB. VÁC és Szentendre járások községi tanácsvezetői tartottak egynapos tanfolyamot Szentendrén a járási tanács épületében, ahol az árvízvédelmi rendszabályokról és teendőkről tartottak előadást részükre az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei.

— MEGOLDOTTÁK a szigetmonostori gyermekek vasárnapi szórakoztató foglalkoztatását a kultúrotthon vezetői. Vasárnap délelőtt mintegy 150 diák vett részt a kultúrotthon épületében rendezett délelőt- tön, ahol televízió, sakk és

; egyéb játékok álltak rendelke- ^ zésükre.

^ — AZ ORSZÁGOS Rendezőj iroda március 25-én délután 15 j órai kezdettel Szigetmonostó- j ron, 19 órakor Tahitótfalun,

\ március 26-án Dunabogdány községben mutatja be Elvágunk Gergely című vígjátékot.

J A vígjáték szereplői között ott S találjuk a rádió műsorából íSf Jmert Mari nénit (Orsolya Ei^f \ zsébet) és Gergely bácsit (Ba- jlázs Jánosi is. Reméljük, a ! bemutatásra kerülő vígjáték j jó szórakozást nyújt majd a j községek lakóinak.

t ........ ............... ■■

j

TA

LÁLT TÁRGYAK

*

*

! A Szentendre Járási Kendór- ; kapitányság február 2G-a óta í keresi egy kalap, egy aktatás- ! ka, kés és nylon tasak feledé- ! kény gazdáját, aki a város te- jrületén hagyta holmijait.

; Igazolt tulajdonos jeleotkezé- ; se esetén a tárgyakat kiadják.

! -I

í ANYAKÖNYVI HÍREK

! Születtek: Antalicz József. Rácz ; Julianna Margit. Zauí . Nándor, «Balogh György. Heves ArDád. Csa- ( baj Erzsébet.

; Házasságot kötöttek: Német Re- ( zső és Rafael Mária Zsófia. Vaka- ! ró Mátyás és Dóka Gizella.

! Meghaltak: Lakatos Erzsébet 2 ! hónapos és Zeglin Ferenc 79 éves szentendrei lakosok.

adni sok fontos történeti probléma megválaszolásához.

Természetesen, a hun hódítás nem pusztította el a hazánkban lakó más népeket, így az előttük itt uralkodó szarmaták is tovább éltek. Feldúlják viszont a gyengülő római limest, így például a leányfalui őrtornyot is, ahol hunkori kerámiát is találtak as ásatáskor, melyet a Szentendrei Múzeum őriz.

A hunok útját szépen jelzik sajátosan keleti leleteik, a bronzüstök, a csontburkolatú íjak és még sok más tárgy. Mindezek a mongóliai sírokban is megtalálhatók. Keleten a kínai kultúra tárgyai találhatók nagy számban a sírjaikban, azé a Kínáé, amellyel folytonos támadó és védekező harcban állottak,

NYUGATRA ÉRVE. a másik akkori eurázsiai nagyhatalommal, az akkor már hanyatló Rómával találták magukat szemben. Letelepülni itt sem tudtak véglegesen, és Attila halála után visszamentek keletre, a délorosz steppére. Késői utódaik, töredékeik, az avarokkal jöttek be újra hazánk területére, a hunok bukása után több mint száz esztendővél.

Dr. Erdélyi István régész

HUN VEZÉREK SÍRJAINÁL

radványai, bronz_ és vaszablák kerültek elő. Az egyik sírban megmaradtak a vörösre lakkozott fedelű fakoporsó maradványai is, mellette igen sok állatcsont, szarvasmarhacsont feküdt. Ami részben a hunok nomád életére vet fényt, és azt tanúsítja, hogy hússal is ellátták a túlvilágra távozót.

Ismeretes, hogy az ázsiai hunok, Kína és az utánuk Mongólia területére telepedő más nomád népek elől, nyugatra vándoroltak. Lovastul, szekerestül felkerekedve, néhány év alatt elértek Kelet- Európába, már a IV. század végén átlépték a Volgát, Alig több mint fél évszázados európai tartózkodásuk alatt rettegésben tartották a népeket, elsősorban a hanyatló Római birodalmat. Ennek bukásához, meggyengítéséhez erősen hozzájárultak hadjárataikkal. Európai székhelyük itt volt Magyarországon, utolsó, nagy királyuk, Attila pedig, a legenda szerint itt is pihen valahol. Sírját még nem sikerült megtalálni. Igazi hun lelet, keleti eredetű hun tárgy, kevés van az országban. Ázsiai kultúrájuk megismerése komoly segítséget fog

ősök maradványait igen nehéz feltárni, már csak azért is, mert kevés a környéken a munkáskéz. Egy-egy nagyobb sir feltárása harminc-negyven embert kíván.

Az elmúlt nyáron a vezetésem alatt dolgozó mongol— magyar expedíció még két kisebb sírt tárt fel a temetőből és remény van arra, hogy a munkát ebben az évben is folytatni tudjuk.

A SÍROKON több mázsás sziklakövek feküdtek, amelyeket csak igen nehéz munkával tudtunk eltávolítani. Alattuk — másfél méter mélyen — már az örökké fagyott altalaj jelentkezett. Ezt azonban a sírt ásó hunok példája nyomán leküzdöttük. A fagyott talajhoz érve, ők óriási máglyát gyújtottak a sírban, mire a talaj felengedett és mélyebbre lehetett ásni. Meglátva ennek a nyomát, a kiégett sírfalat, ezt tettük mi is. Két napig égő, hatalmas tüzet raktunk, és ennek segítségével lejutottunk a csontvázig.

Leleteink szerények ugyan: íjmaradvány, vasnyílhegyek, bőrtegez, igen sok, érdekes agyagedénytöredék, festett, kínai eredetű lakkedények ma£ 1924-BEN Kozlov expedíij dója megtalálta és feltárta z az első hun fejedelmi sírokat jíazok őshazájában, a mai Mongóliában. Habár ezeket a si- ^ rókát már az ősidőkben ki- í rabolták, de mégis igen sok ^ szép tárgy maradt meg ben- $ nük az utókornak, a tudo- % mánynak. A néha még kilenc % méter mélységet is elérő £ halomsírokban fapaloták kis % mását építették meg és el- % látva a halottat sok minden f földi jóval: perzsiai. görög £ és kínai szőnyegekkel, sely- í mekkel és hímzésekkel, dí- f szes lakkedényekkel, fa- és $ csonteszközökkel, bronzedé- ^ nyekkel a túlvilági élet cél- $ jaira. A belül díszesen kárpitozott sírkamrákba a kőporosán kívül még némi biítort fis tettek. A halott maga is 0 díszesen fel volt öltöztetve, 0 ruháján aranylemezek, öt- 0 vösremekek ékeskedtek.

0 A temető, amely másfél- 0 ezer méter magasságban van 0 az észak-mongóliai hegyek ősi 0 rengetegében, több mint két- 0 száz sírból áll. Kozlov expedíciója és munkájának foly- 0 tatói a mongol régészek, alig 0 harmincat tártak fel közülük 0 majdnem hatvan év leforgássá alatt. Emberi településtől 0 távol Nőin Ulában, vagyis a £ Hegyek Ura hegységben, az ' erdő csendjében pihenő hun

18 000 forintot fordítottak beruházásra, kártológépre, stoppológépre és egyebekre. 257 ezer forint a szövetkezet jelenlegi vagyona. A nyereség- részesedés 6,4 százalékkal emelkedett.

A lakosság igényeinek kielégítéséért

A Cipészipari Ktsz zárszámadó közgyűlésén

1948-ban, tapogatózó, tétova „gyermekcipőkben'’ indult meg a Szentendrei Járási Cipészipari Szövetkezet az előtte ismeretlen szövetkezeti úton, s ha ma

még mindig nem korszerű helyiségekben

és keretek között tevékenykedik is, az elmúlt esztendőkre visszanézve megállapíthatjuk a szövetkezet tagjaival együtt mi is, a város és a járás cipőt koptató fogyasztó nagyközönsége: a szövetkezet: nehéz induló időkben jól: megállta a helyét s nem vég-: zett rossz munkát.

Folyó hó hetedikén tartották meg évi zárszámadó közgyűlésüket a KIOSZ öreg helyiségében, s a csaknem hiánytalanul megjelent, harminchárom tag előtt számoltak be illetékesek az 1961. év eredményeiről, hibáiról.

Fodor József elnöki beszámolójában elismerte, hogy az évi tervet csak 86,1 százalékra tudták teljesíteni,

de a lemaradás nem a tagok rossz munkáját tükrözi. A szövetkezet, mint elmondta, átállt elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésére,

Rákócza Richárdrié főkönyvelő, aki négy éve látja el a nehéz posztot, adatszerű beszámolójában felsorolta a bizonyító számokat. A 100 forint bérre jutó termelési érték az 1960. évi 314 forinttal szemben 1961-ben 317 forint volt.

A szövetkezetnek visszafizetendő hitele, behajthatatlan követelése, köztartozása nincs.

A tágas, kulturált lakás utáni vágy Szentendrén, ebben a régi kis városban is nagy. És hogy ez nem elérhetetlen álom, bizonyítja az, hogy több száz éves, régmúlt idők emlékét idéző házak mellett új települések, utcasorok jöttek létre az utóbbi években, hirdetve városunk lakóinak szorgalmát, vágyát.

A vágy, a szorgalom ellenére mégis, mintha bizonyos fokú megtorpanás állott volna be a kislakás-építkezésekben. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Bódis József nét, az Országos Takarékpénztár helyi fiókjának vezetőjét.

— Az utóbbi években — mondotta — nagy lendülettel indult meg Szentendrén, de a járás más településein is a családi házak építése.

Az elmúlt évben azonban mintha kicsit lassúbbo- dott volna ez az iram. Nem kell sokáig gondolkodni, hogy megtaláljuk a fő okot: a telekhiányt. Mert például Pomázon másfél év óta nem alakítottak ki új telkeket, Szentendrén egy év óta ez a helyzet, Budakalászon pedig csak egy meghatározott helyen folyik parcellázás. És itt — őszinén szólva —

el kell marasztalni a tanácsok illetékeseit, akiknek feladatuk a parcellázás.

Mert például Szentendrén folyik ugyan ilyen munka, de nagyon vontatottan. Hova építsenek az emberek, ha nem találnak maguknak telket?

— De el kell marasztalni a tanácsokat azért is, mert nem ellenőrizték a juttatott telkeken az utasítások végrehajtását. Tudott dolog, hogy a juttatottak, amikor megkapták telkeiket, kötelezettséget vállaltak az építkezés bizonyos időn belül való megkezdéséhez.

Ezt nagyon sokan elmulasztották. s ebben az esetben az a tanácsok kötelessége, hogy visszavonják a juttatást.

Ez azonban csak részben segít a probléma megoldásán. Okvetlenül szükség van új területek parcellázására, új telkek kialakítására. Véleményem szerint például Szentendrén igen alkalmas lenne erre a célra az új sportpálya környéke. Ez a hely nagyon alkalmas lenne társasházépítkezésre, amit annál is inkább célszerűbbnek tartok, mert lényegesen magasabb kölcsönfeltételeket biztosít, jobban ki lehet használni a kollektív építkezés előnyeit, a közös munkát, fuvart és általában olcsóbban lehet megoldani az építkezést, mintha azt valaki magánosán végezné. Nem ártana ennek propagálása érdekében az üzemi dolgozók részére egy-egy anké- tot rendezni, ahol a takarék- pénztár és tanács küldöttei tájékoztatnák a dolgozókat a társasház-építkezés előnyeiről.

— Az építkezés természetesen némi lemondással jár, de megéri, kényelmes lakáshoz juttatja azokat, akik vállalják ezt.

A társasház-építkezések azért is előnyösek, mert az építőket hetvenöt százalékos kölcsönhöz juttatják.

— De szólnom kell még valamiről ezzel kapcsolatban. A fiatal házasok egyik fő problémája a lakás, ezért elsőrendű kötelessége lenne éppen az ifjúsági szervezetnek, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

Indítson például a KISZ mozgalmai a társasházépítkezésre, ezzel sok fiatal házast juttatna lakáshoz és megoldaná számos helyen éppen a zsúfoltság miatt fellépő torzsalkodást, súrlódást a családtagok — szülök és fiatalok — között. Sajnos, ezt nem tapasztaljuk stem a városban, sem pedig az egész járás területén.

— Még valamit el kell mondanom. Sokan az építők közül komoly összegekért készíttetik el maguknak házaik terveit, holott válogathatnak nálunk a típustervekben és azt pár forintért meg is kaphatják.

— Azt gondolom, hogy ha a tanácsok illetékesei szívügyüknek tekintik a parcellák kialakítását, azt időben el is végzik, elősegíthetik a lakás- probléma megoldását, hiszen nem várható az, hogy állami erőből történő építkezésekkel oldódjon meg mindez. A családi házak építése éppen a rájuk nehezedő probléma. a lakáskérdés, megoldását szolgálja. * I