Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

Farsang SZESZÉLYES az idei téL egyik nap még fagyos szelek « járnak és sötét hófellegeket 4 kergetnek maguk előtt. Ha 4 csendesedik fúvásuk, nagy,4 vattás pelyhekben hull alá a hó, de másnap már szikrázó- an süt a nap, s az ablakon át melenget is langyos sugara. A bálozókat persze mindez nem zavarja. A báltermek duruzsoló kályhái, s a tánc íorrósága egyaránt melegít, nem is beszélve a szebbnél szebb lányok és asszonyok igéző közelségéről. Egyszóval hálózni jó akkor is, ha jeges a szél, s akkor is, ha a körömcipők alatt süp-: ped a fehér takaró. Bálozni: jó, mert néhány órára kívül i rekednek a termen a világ i gondjai, az olykor aggasztó i hírek, a családi viszályok, a i hivatali piszkálódások. A bál- : termekben szerpentin van, j lampionok és konfetti, zene; és tánc, néhány titkon lopott j csók, kezdődő szerelem... j Egy-egy jól sikerült bál : mindig emlék marad, nem- j csak az első, de a tizedik, i huszadik is, s egy ilyen szív- I melengető emlék megszépíti a i hétköznapokat. Barátságos; lesz tőle az otthon légköre, ; emberebbek leszünk a hiva- i talban, még az aggasztó hírek j sem lesznek olyan riasztóak, j s ami talán a legfontosabb: j hogy még több ilyen szép, j kellemes emlék maradjon j meg bennünk, teszünk is érte \ valamit, hogy semmi meg ne j zavarhassa életünket BÁLOZNI JÓ! Ne is szokjunk: le róla soha. Csak talán te- j gyük még emlékezetesebbé, ; szebbé, kulturáltabbá a bá-; lókat. Most, a farsang idején j és ezután is. Táncolni, szóra- j kozni nagyon szeretnek az < emberek. Csak éppen az nem j mindegy, hogyan, mi módon... { Mert hogy milyoíi .zenere tán- '4 colnak "az" émbérék — nem g mindég.'^fMreéSés ne es- ^ sék, táncoljanak csak nyu- godtan csa-csa-csát és mam- 4t bőt, de úgy, ahogyan azt tár- t saságban illik és módjával.) ^ A szecsőiek farsangi bálja jó ^ példa volt arra: hogyan, mi ^ módon. Nem restelltek felújí- ^ tani olyan régi — sokak által elavultnak mondott — ha- ^ gyományt, mint a táncrend. | A rendezőség előre meghatá- 4 rozta, hogyan, milyen sor- g rendisen következzenek egy- ? másután a táncok, s így min- ^ denki megtalálta az est fo- ^ lyamán mindazt, amire vá- 4j gyott. ^ Bálozni jó, de csak olyan 4/ társaságban, ahol nincsenek kötekedő, ittas emberek. Per-^ sze, előre tudni, hogy kik a ^ rendbontók, nem lehet. De ha ^ jó a rendezőség, ilyesmi nem ? fordulhat elő, mert időben elejét veheti minden zavaró p körülménynek. ^ Hadd táncoljanak, szórakoz- 4j zanak az emberek. A bál, a ^ tánc, olyan, mint ételben a 4/ só és a paprika. De azért vl- ^ gyázzunk arra, mennyi ízesí- ^ tő kerül az ételünkbe! Mert ^ néhány cseppel több már 4, könnyen csömört okoz. ^ Prukner Pál 4. *0% I VWWAWWWWV l FŐNYEREMÉNY ? ? A farsangi tombola főnyere- ^ ménye egy valóságos két- ^ személyes kávéfőző volt. Ért- 4 hető tehát, ha az emberek 4. összesúgtak: ugyan hol te-5 hettek szert eme csodára a ? gyár vezetői? A nagy titkot végül is a ^ személyzeti osztály vezetője ^ oldotta meg: — Csak nem gondolják, ^ hogy szerelemből vettük fel j a kávéfőző-gyár vezetőjének a £ fiát? 4 y Ezek után, persze, az sem 4 volt véletlen, hogy a kávé-? főzőt a személyzeti osztály j! vezetője nyerte. REGÖS ENEK \ í Koromorrú bikát fejtem, rege, róka, rejtem, p sorsot nézni bikatejben, rege, róka, rejtem. Hét csöböröm jó vasában, rege, róka, rejtem, lobot vetött habosában, rege, róka, rejtem, á Lángos csöbörim befödni, rege, róka, rejtem, szertefuttam rózsaszedni, rege, róka, rejtem. Nép rózsa ring a rózsában, rege, róka, ejtem, í kasznár szíve káposztában, rege, róka, ejtem. ( Keni urát oly kenőccsel, rege, róka, ejtem, fizeti a népet lőccsel, rege, róka, ejtem. Váljon szénájuk szalmává, rege, róka, ejtem, | tányér, tészta piócává, rege, róka, ejtem. Láng legyen kecskéjük szarva, | rege, róka, ejtem, böködjön a paplanukba! Rege, róka, ejtem. t V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Éva Modern lány — Gyere, Kati, sétáljunk egyet odakinn! — súgja a le­gény a leánynak a bálterem­ben. — Ugyan, Bandi! Mit kép­zelsz! — tiltakozik a lány. —- Olyan hideg van odakinn! — Kár... — sóhajt lemon­dóan a fiú. — De a szomszéd teremben fűtenek... És ott sincs senki... Pardon! fla- mellett bol­dogan a.... mama. — De... — dadog zavartan a fiú. — Én a... — Én, sajnos, már foglalt vagyok! — biccent felé a lány. De a mama még szabadi Egy ötletes farsangi figura a sok közül, amely ott látható majd a nizzai karneválon Régi szépségápoló-receptek í József Attila: 4, 4, A farsang, a bál jó ürügy 4/ arra, hogy lányaink, asszo- 4 nyaink még csinosabbak, őszebbek legyenek. Ebben sze­detnénk segítségükre lenni és ÍRáth-Végh István, a közel- % múltban elhunyt neves kurió- 4, zum-gyűjtő néhány idevonat- íkozó tanácsát idézzük. | 4 A régi kozmetikai tanacs- '4 adó-könyvek ezrével ontották $ a cifrábbnál cifrább recepte- \ két. Európai hire volt a XVI. ? században Giovanni Marinel- $ lo könyvének. Németre egy '4 becsületes augsburgi orvos £ fordította 1576-ban, a címlap £ szerint: „Kedves hazája iránti í szeretetből, ajánlva minden 4, tisztességszerető asszonyság- '4 Twk és családanyának." '4 íme, mit javasol a könyv Ja német családanyáknak: '4 „Végy egy kappant, vágd le \ a fejét, kopaszd meg, zsige- 4,reld ki, és vagdosd bőröstől- '4 csontostól apró darabokra. 4 Végy 30 frissen tojt tojást, 36 í citromot, 2 font friss disznó­zsírt és ugyanannyi aznap kö- '4 pült sajtot, 7 uncia borkőola- 4jat, 6 uncia sikport (Feder- 5weiss), 2—2 uncia timsót és ) kősót. Vegyítsd össze vala- ; mennyit a kappan aprólékjá­éi val és zúzd mindaddig, míg ; az egész kavarék szerves í egésszé nem sűrűsödik, akkor ! tedd lombikba és főzd fel." í Ha a családanya ebben a ; szörnyű főzetben este-reggel ; megmosdik, bőre gyengéd lesz í és fehér, ráncai kisimulnak, í A többi receptben még va- ! dabb kellékek találhatók. \ Szarvasszarv porrá őrölve, • birkavelő megfőzve, kerti csi- ; ga párolva, kecsketejjel táp- ; Iáit fehér galamb sülve, nem- í különben egy egész üvegház- ; ra való egzotikus fűszerszám ; és mindenféle akkor divatos (vegyi termék. .....*** V» t ívwwwwwwwwwww A sok drága egzotikum se­hogyan sem tetszett Paullini német orvosnak. Híres gyógy­szerkönyvében keményen ki­fakad a külföldieskedés ellen. Minek Indiából, Arábiából ho­zatni drága fűszereket, mikor a német haza ugyanazt nyújt­ja teljesen ingyért? „Végy sárga nárciszt, tetszés szerint, tedd vízbe és desztil­láld le. Tégy a párlatba gyöngyvirágot, szintén tetszés szerint, párold le újra. Utána végy májusban gyűjtött te­héntrágyát, öntsd rá a párla­tot, desztilláld ismét. Végeze­tül végy fehér rózsát és lilio­mot, főzd ki a párlatban, nagyszerű mosdóvizet kapsz. Elég a spongyát belemártani s arcodat reggel és este végig­törülni: bőröd gyengéd lesz tőle." „Verébpotty melegvízben puhítva, szép kezet eredmé­nyez s az arcról leveszi a fol­tokat. Avagy végy gyöngyvi­rágot, főzd fel borban, oldj fel benne két lat verébszeme­tet: ez is kiváló szer arcfol­tok ellen. A régiek seregély- szemetet használtak, mert ezek keleten rizskásával élnek. Helyettük megteszi a galam­bé is, mely szintén a java ga­bonaszemeket csípi fel. Ecet­ben kell feloldani s bekenni vele az arcot." „Áldassék az Ür neve ki­mondhatatlan jóságú adomá­nyaiért" — zárja be kozme­tikai értekezését Paullini dok­tor. 1 * Persze, akinek nem nyerné meg tetszését az itt közölt re­ceptek valamelyike, az hasz­nálja csak tovább a méhpem- pőt, a mai kor felkapott szé­pítőszerét. Neve hangzatosabb és kétségkívül bizalomgerjesz­tőbb s hatásában legalább annyit ér, mint az itt közölt bármelyik recept. 'í ASSZONYBU i £ — Jól szórakoztál a bálban, 4 szívem? — kérdi hazafelé a ^ férj a kipirult asszonykát. 4, — Nem mondhatnám... — 4/ vem vállat az asszony duz- 4. zogva. y 4 — De hiszen rengeteget tán­g coltál, a társaság jó volt, s ? még új ruhát is csináltat- 4j tunk a bálba! 4. — Éppen ez az! 4 — De, szívem! Ezer forintba I került 4j — Az lehet! De Kovácsné 4. ugyanilyen ruhában volt! i Táncrend — falun ! — Julika. szeretném felkér­; ni egy csárdásra. Melyik tán- ; ca szabad? — Nehéz lesz! \ — Annyi a táncosa? : — A zenekar csak csa-csa­: csat játszik! Rövidzárlat­1 1 ; — Nézze, Pista! Milyen han­i gulatosak ezek a lampionok i — Jobb szeretném, ha rö- ! vidzárlat lenne. — De Pista! Mire gondol? — Amire maga... TÓTÁGAS — Megfogtad végre? Less esküvő? — húzza félre éjfél után a piruló Annát az öreg Zárni néni, akinek régi vá­gya, hogy összeboronálja a két csinos fiatalt. A lány lehajtott fejjel, vö­rösre gyűlt arccal áll, de nem felel. v. — Nos, beszélj már! Less $ esküvő? — sürgeti az öreg. 4/ — Azt nem tudom ... ^ — Nem fogadtad meg talán g a tanácsaimat? Nem fogtad $ meg magadnak? 4, — Ö fogott meg... A sötét­á ben... 4, > J •• Ötezer éves jótanács í A világnak talán legrégibb ; könyve az ötezer év előtt : élt Ptahhotep egyiptomi ki- : rályfi könyve az életbölcses- ; ségről. Ezt tanácsolja egye- : bek közt: ! „Ha bölcs ember vagy, le- ' gyen gondod a házadra; sze­& i resd a feleségedet, ne civa- ; kodjál vele, tápláld és pipe- I rézd, mert ez az 6 testének fényűzése; engedd, hogy min­dig illatos legyen, és örö­möd lesz benne, míg élsz." \\\\\\\\\\\\\\\\V^ ; a Pamfimpex Vállalatnál : -4 minden évben megren­dezték a farsangi jelmezbált. : A Pamfimpex immár hagyo­mányossá vált farsangi jel­mezbáljáról az egész szakma beszélt, mégpedig irigykedve és csodálattal, mert a Pam- fimpexnél a farsangi jelmez­bál nagyobb esemény volt, mint a nyereségrészesedés ki- ; fizetése. í A jelmezbál megszervezé­sét Fejes Leó igazgató tizedik éve maga végezte és ebbe sem tűrt el beleszólást senki részéről. A bálon szereplő jel­mezeket ő maga találta ki, rendelte meg, és azt is ő mondta meg, ki milyen jel­mezt vegyen fel. Az igazgató, Fejes Leó mind a tíz alkalommal oroszlán jelmezbe volt öltözve. Fejes Leó, az oroszlán, a bálok al­kalmával is köztiszteletben állott és egy állatot se vet­tek annyian körül, mint ép­pen őt, egy állattal se táncol­tak annyian, mint éppen ve­le. Helyettese, Vadós Márton nyolc évig volt királytigris, de a nyolcadik év után Stréb Erik, a kígyó a többi hüllővel szövetkezve megfúrta őt. Ez idő óta Stréb Erik, a király- tigris, igaz, hogy most az új kígyó, Patzal Jeromos, őt fúr­ja, de szerencsére ő jóba van Kenézzel, az elefánttal, Be­Egér és oroszlán keccsel, a bagollyal, meg a többi nagyfejűvel. Dómján, a főmérnök a bálakon állandó­an disznó-jelmezben volt, de nem különült el a Indáktól, mert amióta a Vadóc lebu­kott, tudta, hogy sok lúd disz­nót győz. a bálakon a nyitócsárdást /\ minden esetben Fejes Leó, az oroszlán Sörös Icával, a vadmacskával táncolta. Sö­rös Ica, Fejes Leó titkárnője, állítólag nem is volt olyan vad, és látták őt már dorom­bolni is, igaz, hogy csajé pré­miumosztás után. nyitó­csárdás után az állatok egy­más után táncoltatták meg ki­rályukat, Leót, az oroszlánt. Sörös Ica után Kovacsikné következett, úgyis mint puma és úgyis mint főkönyvelő. Utána Fedőmé, úgyis mint tehén és úgyis mint bérelszá­molási csoportvezető. Az utol­só táncot Fejes Leó minden esetben Lipták nénivel járta, úgyis mint egy szürke kis ve­rébbel, úgyis mint a Pamfim­pex takarítónőjével. Fejes Leó. az oroszlán, természete­sen nemcsak táncolt, hanem a táncok közötti szünetekben a himnemű állatokkal koc- cingatott is. Először Stréb Erikkel, a királytigrissel, s utoljára a portás Lemhényi bácsival, az egérrel. A jelmezbálokon mindig na­gyon jó volt a hangulat, szólt a jazz, folyt a bor, szállt a konfetti. A Pamfimpex idén is meg­rendezte hagyományos jel­mezbálját, de idén Fejes Leó, ez évi bálon már nem mint j oroszlán, hanem mint egér j vesz majd részt. — Ugyan, mi ütött beléd? \ — kérdezte csodálkozva Ica, \ mert ha kettesben voltak, te- \ gezödött Leóval. — Miért nem', akarsz oroszlán lenni? — Akarok én — válaszolt \ Leó szomorúan —, csak idén! már nem öltözhetek orosz-! lánnak. — De miért? — Hogy miért? Azért, mert \ 1962-t írunk és 1962-ben sok i minden másként van, mint 1 eddig volt. Hidd el, az a he- i lyes, ha az idei bálon már i nem mint oroszlán, hanem í mint egy szürke kis egér ve-', szék részt. / gy történt aztán az a fúr- \ csa eset, hogy a dolgo- \ zók legnagyobb csodálkozásá- \ ra a Pamfimpex ez évi jel-; mezbálján Fejes Leó, az igaz-' gató szürke kis egérnek öl- \ tűzve jelent meg és Lemhényi \ bácsi, a portás volt az orosz-'4 Ián. Hiába no, változnak az \ idők. I És a dolgozók is megértet- 4, ték, hogy változnak az idők, 4t mert idén már senki nem vet- 4 te észre az előző évi bálok 4f primadonnáját, az oroszlánt, 4, hanem idén már mindenki a £ szürke kis egérrel táncolt és 4/ koccintott. 4 Miklósi Ottó í az igazgató szakított a hagyo­mányokkal. Bál előtt egy hét­tel közölte Sörös Icával, a leendő vadmacskával, hogy az y \ Változnak az idők... 4 ^ A bálkirálynő — nagry meg- lepetésre — a tizennyolc éves 4f Zsófika lett, az egyik techni- J kus csúnyácska leánya. J — Hogy lehet, hogy az idén 4 nem Zsuzsát választották, ■í kérdi suttogva az egyik asz- 4, szony az urától. — Hiszen '4 Zsuzsa mégiscsak az igazgató 4f lánya! 4, _ — Hja, fiam, változnak az 4 idők! — legyint egykedvűen a J férj. 4t — És az igazgató... azt csak í ügy elnézi?... — morfondí- 4f roz tovább az asszony. 4 — Mi mást tehetne! —- rán­{ dít egyet a vállán az ura. — í Ha a fia pont Zsófikát jegyez- ; te el! í ~ P -

Next

/
Oldalképek
Tartalom