Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
Farsang SZESZÉLYES az idei téL egyik nap még fagyos szelek « járnak és sötét hófellegeket 4 kergetnek maguk előtt. Ha 4 csendesedik fúvásuk, nagy,4 vattás pelyhekben hull alá a hó, de másnap már szikrázó- an süt a nap, s az ablakon át melenget is langyos sugara. A bálozókat persze mindez nem zavarja. A báltermek duruzsoló kályhái, s a tánc íorrósága egyaránt melegít, nem is beszélve a szebbnél szebb lányok és asszonyok igéző közelségéről. Egyszóval hálózni jó akkor is, ha jeges a szél, s akkor is, ha a körömcipők alatt süp-: ped a fehér takaró. Bálozni: jó, mert néhány órára kívül i rekednek a termen a világ i gondjai, az olykor aggasztó i hírek, a családi viszályok, a i hivatali piszkálódások. A bál- : termekben szerpentin van, j lampionok és konfetti, zene; és tánc, néhány titkon lopott j csók, kezdődő szerelem... j Egy-egy jól sikerült bál : mindig emlék marad, nem- j csak az első, de a tizedik, i huszadik is, s egy ilyen szív- I melengető emlék megszépíti a i hétköznapokat. Barátságos; lesz tőle az otthon légköre, ; emberebbek leszünk a hiva- i talban, még az aggasztó hírek j sem lesznek olyan riasztóak, j s ami talán a legfontosabb: j hogy még több ilyen szép, j kellemes emlék maradjon j meg bennünk, teszünk is érte \ valamit, hogy semmi meg ne j zavarhassa életünket BÁLOZNI JÓ! Ne is szokjunk: le róla soha. Csak talán te- j gyük még emlékezetesebbé, ; szebbé, kulturáltabbá a bá-; lókat. Most, a farsang idején j és ezután is. Táncolni, szóra- j kozni nagyon szeretnek az < emberek. Csak éppen az nem j mindegy, hogyan, mi módon... { Mert hogy milyoíi .zenere tán- '4 colnak "az" émbérék — nem g mindég.'^fMreéSés ne es- ^ sék, táncoljanak csak nyu- godtan csa-csa-csát és mam- 4t bőt, de úgy, ahogyan azt tár- t saságban illik és módjával.) ^ A szecsőiek farsangi bálja jó ^ példa volt arra: hogyan, mi ^ módon. Nem restelltek felújí- ^ tani olyan régi — sokak által elavultnak mondott — ha- ^ gyományt, mint a táncrend. | A rendezőség előre meghatá- 4 rozta, hogyan, milyen sor- g rendisen következzenek egy- ? másután a táncok, s így min- ^ denki megtalálta az est fo- ^ lyamán mindazt, amire vá- 4j gyott. ^ Bálozni jó, de csak olyan 4/ társaságban, ahol nincsenek kötekedő, ittas emberek. Per-^ sze, előre tudni, hogy kik a ^ rendbontók, nem lehet. De ha ^ jó a rendezőség, ilyesmi nem ? fordulhat elő, mert időben elejét veheti minden zavaró p körülménynek. ^ Hadd táncoljanak, szórakoz- 4j zanak az emberek. A bál, a ^ tánc, olyan, mint ételben a 4/ só és a paprika. De azért vl- ^ gyázzunk arra, mennyi ízesí- ^ tő kerül az ételünkbe! Mert ^ néhány cseppel több már 4, könnyen csömört okoz. ^ Prukner Pál 4. *0% I VWWAWWWWV l FŐNYEREMÉNY ? ? A farsangi tombola főnyere- ^ ménye egy valóságos két- ^ személyes kávéfőző volt. Ért- 4 hető tehát, ha az emberek 4. összesúgtak: ugyan hol te-5 hettek szert eme csodára a ? gyár vezetői? A nagy titkot végül is a ^ személyzeti osztály vezetője ^ oldotta meg: — Csak nem gondolják, ^ hogy szerelemből vettük fel j a kávéfőző-gyár vezetőjének a £ fiát? 4 y Ezek után, persze, az sem 4 volt véletlen, hogy a kávé-? főzőt a személyzeti osztály j! vezetője nyerte. REGÖS ENEK \ í Koromorrú bikát fejtem, rege, róka, rejtem, p sorsot nézni bikatejben, rege, róka, rejtem. Hét csöböröm jó vasában, rege, róka, rejtem, lobot vetött habosában, rege, róka, rejtem, á Lángos csöbörim befödni, rege, róka, rejtem, szertefuttam rózsaszedni, rege, róka, rejtem. Nép rózsa ring a rózsában, rege, róka, ejtem, í kasznár szíve káposztában, rege, róka, ejtem. ( Keni urát oly kenőccsel, rege, róka, ejtem, fizeti a népet lőccsel, rege, róka, ejtem. Váljon szénájuk szalmává, rege, róka, ejtem, | tányér, tészta piócává, rege, róka, ejtem. Láng legyen kecskéjük szarva, | rege, róka, ejtem, böködjön a paplanukba! Rege, róka, ejtem. t V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Éva Modern lány — Gyere, Kati, sétáljunk egyet odakinn! — súgja a legény a leánynak a bálteremben. — Ugyan, Bandi! Mit képzelsz! — tiltakozik a lány. —- Olyan hideg van odakinn! — Kár... — sóhajt lemondóan a fiú. — De a szomszéd teremben fűtenek... És ott sincs senki... Pardon! fla- mellett boldogan a.... mama. — De... — dadog zavartan a fiú. — Én a... — Én, sajnos, már foglalt vagyok! — biccent felé a lány. De a mama még szabadi Egy ötletes farsangi figura a sok közül, amely ott látható majd a nizzai karneválon Régi szépségápoló-receptek í József Attila: 4, 4, A farsang, a bál jó ürügy 4/ arra, hogy lányaink, asszo- 4 nyaink még csinosabbak, őszebbek legyenek. Ebben szedetnénk segítségükre lenni és ÍRáth-Végh István, a közel- % múltban elhunyt neves kurió- 4, zum-gyűjtő néhány idevonat- íkozó tanácsát idézzük. | 4 A régi kozmetikai tanacs- '4 adó-könyvek ezrével ontották $ a cifrábbnál cifrább recepte- \ két. Európai hire volt a XVI. ? században Giovanni Marinel- $ lo könyvének. Németre egy '4 becsületes augsburgi orvos £ fordította 1576-ban, a címlap £ szerint: „Kedves hazája iránti í szeretetből, ajánlva minden 4, tisztességszerető asszonyság- '4 Twk és családanyának." '4 íme, mit javasol a könyv Ja német családanyáknak: '4 „Végy egy kappant, vágd le \ a fejét, kopaszd meg, zsige- 4,reld ki, és vagdosd bőröstől- '4 csontostól apró darabokra. 4 Végy 30 frissen tojt tojást, 36 í citromot, 2 font friss disznózsírt és ugyanannyi aznap kö- '4 pült sajtot, 7 uncia borkőola- 4jat, 6 uncia sikport (Feder- 5weiss), 2—2 uncia timsót és ) kősót. Vegyítsd össze vala- ; mennyit a kappan aprólékjáéi val és zúzd mindaddig, míg ; az egész kavarék szerves í egésszé nem sűrűsödik, akkor ! tedd lombikba és főzd fel." í Ha a családanya ebben a ; szörnyű főzetben este-reggel ; megmosdik, bőre gyengéd lesz í és fehér, ráncai kisimulnak, í A többi receptben még va- ! dabb kellékek találhatók. \ Szarvasszarv porrá őrölve, • birkavelő megfőzve, kerti csi- ; ga párolva, kecsketejjel táp- ; Iáit fehér galamb sülve, nem- í különben egy egész üvegház- ; ra való egzotikus fűszerszám ; és mindenféle akkor divatos (vegyi termék. .....*** V» t ívwwwwwwwwwww A sok drága egzotikum sehogyan sem tetszett Paullini német orvosnak. Híres gyógyszerkönyvében keményen kifakad a külföldieskedés ellen. Minek Indiából, Arábiából hozatni drága fűszereket, mikor a német haza ugyanazt nyújtja teljesen ingyért? „Végy sárga nárciszt, tetszés szerint, tedd vízbe és desztilláld le. Tégy a párlatba gyöngyvirágot, szintén tetszés szerint, párold le újra. Utána végy májusban gyűjtött tehéntrágyát, öntsd rá a párlatot, desztilláld ismét. Végezetül végy fehér rózsát és liliomot, főzd ki a párlatban, nagyszerű mosdóvizet kapsz. Elég a spongyát belemártani s arcodat reggel és este végigtörülni: bőröd gyengéd lesz tőle." „Verébpotty melegvízben puhítva, szép kezet eredményez s az arcról leveszi a foltokat. Avagy végy gyöngyvirágot, főzd fel borban, oldj fel benne két lat verébszemetet: ez is kiváló szer arcfoltok ellen. A régiek seregély- szemetet használtak, mert ezek keleten rizskásával élnek. Helyettük megteszi a galambé is, mely szintén a java gabonaszemeket csípi fel. Ecetben kell feloldani s bekenni vele az arcot." „Áldassék az Ür neve kimondhatatlan jóságú adományaiért" — zárja be kozmetikai értekezését Paullini doktor. 1 * Persze, akinek nem nyerné meg tetszését az itt közölt receptek valamelyike, az használja csak tovább a méhpem- pőt, a mai kor felkapott szépítőszerét. Neve hangzatosabb és kétségkívül bizalomgerjesztőbb s hatásában legalább annyit ér, mint az itt közölt bármelyik recept. 'í ASSZONYBU i £ — Jól szórakoztál a bálban, 4 szívem? — kérdi hazafelé a ^ férj a kipirult asszonykát. 4, — Nem mondhatnám... — 4/ vem vállat az asszony duz- 4. zogva. y 4 — De hiszen rengeteget táng coltál, a társaság jó volt, s ? még új ruhát is csináltat- 4j tunk a bálba! 4. — Éppen ez az! 4 — De, szívem! Ezer forintba I került 4j — Az lehet! De Kovácsné 4. ugyanilyen ruhában volt! i Táncrend — falun ! — Julika. szeretném felkér; ni egy csárdásra. Melyik tán- ; ca szabad? — Nehéz lesz! \ — Annyi a táncosa? : — A zenekar csak csa-csa: csat játszik! Rövidzárlat1 1 ; — Nézze, Pista! Milyen hani gulatosak ezek a lampionok i — Jobb szeretném, ha rö- ! vidzárlat lenne. — De Pista! Mire gondol? — Amire maga... TÓTÁGAS — Megfogtad végre? Less esküvő? — húzza félre éjfél után a piruló Annát az öreg Zárni néni, akinek régi vágya, hogy összeboronálja a két csinos fiatalt. A lány lehajtott fejjel, vörösre gyűlt arccal áll, de nem felel. v. — Nos, beszélj már! Less $ esküvő? — sürgeti az öreg. 4/ — Azt nem tudom ... ^ — Nem fogadtad meg talán g a tanácsaimat? Nem fogtad $ meg magadnak? 4, — Ö fogott meg... A sötétá ben... 4, > J •• Ötezer éves jótanács í A világnak talán legrégibb ; könyve az ötezer év előtt : élt Ptahhotep egyiptomi ki- : rályfi könyve az életbölcses- ; ségről. Ezt tanácsolja egye- : bek közt: ! „Ha bölcs ember vagy, le- ' gyen gondod a házadra; sze& i resd a feleségedet, ne civa- ; kodjál vele, tápláld és pipe- I rézd, mert ez az 6 testének fényűzése; engedd, hogy mindig illatos legyen, és örömöd lesz benne, míg élsz." \\\\\\\\\\\\\\\\V^ ; a Pamfimpex Vállalatnál : -4 minden évben megrendezték a farsangi jelmezbált. : A Pamfimpex immár hagyományossá vált farsangi jelmezbáljáról az egész szakma beszélt, mégpedig irigykedve és csodálattal, mert a Pam- fimpexnél a farsangi jelmezbál nagyobb esemény volt, mint a nyereségrészesedés ki- ; fizetése. í A jelmezbál megszervezését Fejes Leó igazgató tizedik éve maga végezte és ebbe sem tűrt el beleszólást senki részéről. A bálon szereplő jelmezeket ő maga találta ki, rendelte meg, és azt is ő mondta meg, ki milyen jelmezt vegyen fel. Az igazgató, Fejes Leó mind a tíz alkalommal oroszlán jelmezbe volt öltözve. Fejes Leó, az oroszlán, a bálok alkalmával is köztiszteletben állott és egy állatot se vettek annyian körül, mint éppen őt, egy állattal se táncoltak annyian, mint éppen vele. Helyettese, Vadós Márton nyolc évig volt királytigris, de a nyolcadik év után Stréb Erik, a kígyó a többi hüllővel szövetkezve megfúrta őt. Ez idő óta Stréb Erik, a király- tigris, igaz, hogy most az új kígyó, Patzal Jeromos, őt fúrja, de szerencsére ő jóba van Kenézzel, az elefánttal, BeEgér és oroszlán keccsel, a bagollyal, meg a többi nagyfejűvel. Dómján, a főmérnök a bálakon állandóan disznó-jelmezben volt, de nem különült el a Indáktól, mert amióta a Vadóc lebukott, tudta, hogy sok lúd disznót győz. a bálakon a nyitócsárdást /\ minden esetben Fejes Leó, az oroszlán Sörös Icával, a vadmacskával táncolta. Sörös Ica, Fejes Leó titkárnője, állítólag nem is volt olyan vad, és látták őt már dorombolni is, igaz, hogy csajé prémiumosztás után. nyitócsárdás után az állatok egymás után táncoltatták meg királyukat, Leót, az oroszlánt. Sörös Ica után Kovacsikné következett, úgyis mint puma és úgyis mint főkönyvelő. Utána Fedőmé, úgyis mint tehén és úgyis mint bérelszámolási csoportvezető. Az utolsó táncot Fejes Leó minden esetben Lipták nénivel járta, úgyis mint egy szürke kis verébbel, úgyis mint a Pamfimpex takarítónőjével. Fejes Leó. az oroszlán, természetesen nemcsak táncolt, hanem a táncok közötti szünetekben a himnemű állatokkal koc- cingatott is. Először Stréb Erikkel, a királytigrissel, s utoljára a portás Lemhényi bácsival, az egérrel. A jelmezbálokon mindig nagyon jó volt a hangulat, szólt a jazz, folyt a bor, szállt a konfetti. A Pamfimpex idén is megrendezte hagyományos jelmezbálját, de idén Fejes Leó, ez évi bálon már nem mint j oroszlán, hanem mint egér j vesz majd részt. — Ugyan, mi ütött beléd? \ — kérdezte csodálkozva Ica, \ mert ha kettesben voltak, te- \ gezödött Leóval. — Miért nem', akarsz oroszlán lenni? — Akarok én — válaszolt \ Leó szomorúan —, csak idén! már nem öltözhetek orosz-! lánnak. — De miért? — Hogy miért? Azért, mert \ 1962-t írunk és 1962-ben sok i minden másként van, mint 1 eddig volt. Hidd el, az a he- i lyes, ha az idei bálon már i nem mint oroszlán, hanem í mint egy szürke kis egér ve-', szék részt. / gy történt aztán az a fúr- \ csa eset, hogy a dolgo- \ zók legnagyobb csodálkozásá- \ ra a Pamfimpex ez évi jel-; mezbálján Fejes Leó, az igaz-' gató szürke kis egérnek öl- \ tűzve jelent meg és Lemhényi \ bácsi, a portás volt az orosz-'4 Ián. Hiába no, változnak az \ idők. I És a dolgozók is megértet- 4, ték, hogy változnak az idők, 4t mert idén már senki nem vet- 4 te észre az előző évi bálok 4f primadonnáját, az oroszlánt, 4, hanem idén már mindenki a £ szürke kis egérrel táncolt és 4/ koccintott. 4 Miklósi Ottó í az igazgató szakított a hagyományokkal. Bál előtt egy héttel közölte Sörös Icával, a leendő vadmacskával, hogy az y \ Változnak az idők... 4 ^ A bálkirálynő — nagry meg- lepetésre — a tizennyolc éves 4f Zsófika lett, az egyik techni- J kus csúnyácska leánya. J — Hogy lehet, hogy az idén 4 nem Zsuzsát választották, ■í kérdi suttogva az egyik asz- 4, szony az urától. — Hiszen '4 Zsuzsa mégiscsak az igazgató 4f lánya! 4, _ — Hja, fiam, változnak az 4 idők! — legyint egykedvűen a J férj. 4t — És az igazgató... azt csak í ügy elnézi?... — morfondí- 4f roz tovább az asszony. 4 — Mi mást tehetne! —- rán{ dít egyet a vállán az ura. — í Ha a fia pont Zsófikát jegyez- ; te el! í ~ P -
