Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

KST MfGtfl HÍRLAP / külön I! KIAOÁSA / A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R VI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1 " I ................. 1 962. FEBRUÁR 9, PÉNTEK Pezsgő élet az abonyi József Attila Tsz kertészetében Február 17-én les* a hagyományos tornászból Az évszaktól eltérő enyhe időjárás uralkodik napok óta. Emberi hangoktól, munka za­jától hangos az abonyi Jó­zsef Attila Tsz kertészete. Hu­szonnyolcán dolgoznak itt je­lenleg a 30-as kertészeti bri­gádból. Mivel a kertészet te­rülete a tavalyi 1? holdról 30 holdra növekedett, arányosan emelkedett a dolgozók létszá­ma is 19 főről 30 főre. Határt járva megállunk és beszédbe elegyedünk az éppen távozni akaró Szabó András elvtárssal, a tsz főkertészével. Kíváncsian lessük válaszait kérdéseinkre. Múlt évben a tervezett 360 000 forint bevételi tervét a kertészet 736 000 forintra tel­jesítette. Téves lenne azt hin­ni, hogy az 1961. évi tervezés nem volt reális. Nem ebben keresendő a túlteljesítés igen magas foka, hanem a korai primőrárukban, eredményes­ségi elszámolásban, a dolgo­zók áldozatos munkájában. Csak egyetlen példát mond­jak: 5 hold primőr karalábért 175 000 forintot fizetett a MÉK, mely után még idejé­ben befutott a középkései ká­poszta. A dolgozókat anyagi­lag érdekeltté tették, ami nagyban elősegítette a tsz jö­vedelmének növelését. A többletjövedelem után a kertészeti dolgozók 40 000 forint prémiumot kaptak, mely pluszjövedelmet je­lentett a 19 dolgozónak. Az átlagjövedelem meghalad­ja az 1200 forintot. Az idei terv pedig ennél is nagyobb eredmények elérésére kötele­zi valamennyi kertészeti dol­gozót. Hiszen az öntözéses ker­tészet holdankénti jövedelme 40 000 forintban, a szárazker­tészeté pedig 12 000 forintban van megállapítva. Ezenkívül változás az is, hogy új területre költözött a kertészet. A most feltört 2 éves vöröshere területére, mely szántás előtt mintegy 300 mázsa istállótrágyát kapott holdanként. Műtrágya felhasz­nálásuk 4 mázsa holdanként. A melegágyhoz 2400 mázsa ló trágyát, a 10 hold uborka fészkeléséhez 100 mázsa is­tállótrágyát használnak fel holdanként. A gazdasági évben 20 hold karalábot vetnek, s 10 hold uborkát, melyből 8000 tő ke­rül a földbe holdanként. Ezen­kívül 35 hollandágy lesz, melybe paprika kerül. Kara­lábot részben paprika, rész­ben pedig káposzta követ. Mindent palántálógéppcl ültetnek és szórófejjel ön­töznek. A 20 hold karalábéhoz szük­séges palántanevelés első üte­me, vagyis a 880 ablakalja ve­tés megtörtént. A több éven át kertészet cél­jára használt területen cukor­répatermesztést fognak beve­T0VÁBB TERJED A VERSENYMOZGALOM A MEZŐGAZDASÁGBAN Cegléd kihívja párosversenyre Nagykőröst Kialakult a mezőny a ceglédi termelőszövetkezetek versenyében Szerdán délután értekezletet tartott a városi tanácsháza kis tanácstermében a ceglédi mezőgazdasági munkaversenyt ér­tékelő bizottság Bódizs Antal vb-eInökhelyettes, a bizottság el­nöke és Nagy László mezőgazdasági osztályvezető, a bizott­ság titkára fogadta a meghívottakat, a városi pártbizottság, a tanács kiküldötteit, a termelőszövetkezetek elnökeit, főagronó- musait, a Hazafias Népfront, a nőtanács megbízottait és a já­rási felvásárlási kirendeltség vezetőjét. Az értekezlet részletesen foglalkozott a ceglédi termelő- szövetkezetekben kialakult versenymozgalommal. Eszerint a Vörös Csillag Tsz kihívta a Kossuthot, a Dózsa népe két tsz­szel verseng a Petőfivel és az Alkotmánnyal, a Lenin a Táncsiccsal versenyez. A versenyértékelő bizottság ezután áttért a következő tárgypontra, amelyben részletesen megtárgyalták azt, hogy párosversenyre a megye melyik városát hívják ki. A vélemény nagyon hamar kialakult és így esett a választás Cegléd város történelmi ellenfelére: Nagykőrösre. A versenykihívást azon­nal megfogalmazták a bizottság tagjai, a városi párt és ta­nács vb jóváhagyása után pedig ünnepélyesen viszik át Nagy­kőrösre. • zetni. Ezenkívül kisebb rét te­rületen is folytatnak majd ön­tözést Ez még csak a kezdet, de a területeket a jövőben nö­velni fogják. A kertészetben a milnka fo­lyamatos. A vetés megtörténte után az ablakok üvegezése, nádpadló és nádkosarak készítése folyik. Nemcsak a kertészet számára készítik ezeket, hanem az épít­kezés és a dinnyések részére is. Magabiztosság, nagy lelki­ismeret és tapasztalat sugár­zik Szabó elvtársról. A terv sokkal nagyobb7, mint a tava­lyi, de a dolgozók jó hozzáál­lása, érdekeltté tétele biztosí­ték arra, hogy a tervet is, mint a múlt évit, túlteljesítik. Sz. L. Évek óta hagyomány váro­sunkban az Építők sportköré­nek tornászbálja. Szülők és a fiatalság egyformán várják és nagy örömmel készülnek. A bál védnökei Gyenei György, a KGV igazgatója, a sportkör díszelnöke és Radványi Nagy József, gimnáziumi igazgató, szakosztályelnök. A házigaz­dák, rendezők, ismerősök; volt tornászok és tornászok hozzá­tartozói. Időpont: február 17. Minden év hoz valami meg­lepetést. így ebben az eszten­dőben az egykori farsangok fénypontját mutatják be a nyitópárok, francia négyest táncol tíz lány és tíz fiú. A hál az idén is zártkörű, elsősorban a diákság részvéte­le miatt. Az érdeklődők meg­hívót igényelhetnek a Kos­suth gimnáziumban. Mert szerette a lovakat... Négyhónapi börtönbüntetést kapott a fegyelmezetlen tsz-fogatos Pintér József, a nyársapáti Kossuth Tsz fogatosa békés ember. Soha az életben nem volt semmi 'baja senkivel. Hogy mégis a bíróság elé ke­rült, annak nagyon érdekes története van. Hogy minden fogatos él-hal a keze alatt levő jószágért, ar­ról is sokat lehetne mesélni. Pintér József meg különösen szerette a lovait és érthető, hogy nagyon felpaprikázia, amikor Halász József tsz- elnök azt parancsolta Danka nevű fogatosának, hogy fogja be Pintér József lovait. Nagy baj nem lett volna az egészből. Hiszen az elnök ép­pen csak bejárta a területet és a két pej rendben visszakerült az istállóiba. De nem addig! — mondotta Pintér József. — Senkinek nincsen joga arra, hogy a kezemre adott lovakat befogassa. Nekem még az el­nök sem parancsol. Állítólag Danka ezeket az in­dulatos szavakat továbbította a tsz elnökéhez, mire Pintér Jó­zsef megkapta az illő leckéz- tetést. Innen indult el a különben békés természetű emlber ha­ragja. Hozzájárult még ehhez, hogy egy napon egy kicsit job­ban beszeszelt és amikor szem­bekerült Bankával, amúgy ma­gyarosan megmondta neki a magáét ilyenformán: — Dühü Danka vagy! Erre Danka is valami nagy dolgot akart mondani. Azt or­dította, hogy „Te pedig füles vagy!” Erre az emeletes sértésre Pintér József a vdllanyéllel vá­laszolt. Danka arccsonttörést szenvedett. Pintér József pedig a Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa előtt felelt súlyos testi sértés bűntettéért. Négifhónapi ‘börtönbüntetését fellebbezte. Kvnyvr és pviróivum A Budai úti lakosok le­velükben nem dicsérték meg a Hátai üti 81-es Nép- boltot. Idézünk a levélből: „Ha a környéken megéhezik vala­ki nápolyira, kekszre, sajt­ra, kénytelen elmenni távo­labb fekvő __ üzletbe. Nem mintha a íil -es boltban nem kaphatná meg, erről szó sincs. Van ott ilyesmi bő­ven, de olyan petróleum- szagú, hogy nem lehet elfo­gyasztani. Az üzletben tá­rolt petróleum szagát na­gyon sok áru magába szívja s bizony sokszor hiába ad­juk ki a pénzt. A másik panasz. „Az üz­letben dolgozó három eladó­nő kedves, készséges és na­gyon szívesen elbeszélget a vevőkkel. Ez sem lenne baj, ha nem akkor tennék ezt, amikor többen várakoznak a kiszolgálásra.” A harmadik panasz. „Nem merünk jóformán gyereket küldeni » bevásárolni, mert három-négynapos kenyeret is rásóznak.” Ez a levél lényege. Rend­kívül örülnénk, ha hamaro­san helyet adhatnánk az er­ről a boltról szóló dicsérő levélkének is. Nyilatkozik á KISZ-titkár Hónapokkal ezelőtt hírt ad­tunk arról, hogy a tiánszent- miklósi Micsurin Termelő- szövetkezetben örvendetesen javul a tagság szociális ösz- szetétele. Egy év alatt több mint hetven fiatal származott vissza a gazdaságba a buda­pesti gyáraikból, a nehézipar­ból. Természetesen ezzel együtt napról napra erősödik a gazdaság KISZ-szervezete, egyre bővülnek azok a fel­adatok, amelyek megoldáséban az ifjúság lendülete, ereje nélkülözhetetlen. Barcsa Sándor KlSZ-titkár- nek sok szép mondanivalója van az ifjúság részvételéről a kezdeményezésben és a kö­zös munkában. — Kezdjük t^lán azon, hogy 1961. márciusában egy hibrid­kukorica-mozgalomba nevezett be a tsz KISZ-tagsága. A tervet teljesítettük, sőt, túltel­jesítettük. Ilyenformán szer­vezetünk az országban az igen előkelő második helye­zést érte el. A napokban kap­tuk meg az 5000 forintos jutalmat. — Háromévi KISZ-mun- kánk eredménye ez a juta­lom. Hogy mi minden tör­tént ez alatt a három év alatt? 1959-ben kerültem Dánszent- miklósra, a mezőgazdasági technikum elvégzése után, mint gyaikornok. Négy hónap alatt megszerettem az itt folyó munkát, itt helyezked­tem el végleg. 1960-ban ba­romfitenyésztő, 1961-ben ál­lattenyésztő beosztást kap­tam. 1959 óta vagyok KISZ-tit- kár, akkor 22 tagja volt a szervezetnek. Sajnos, az ak­kori, nem túlságosan szép eredményű zárszámadás nagy próbát jelentett a fiatalság számára, és valljuk be őszin­tén, hogy ezt a próbát keve­sen állották ki. Ezután kezdődött meg a KISZ-szervezet legnagyobb feladata: visszahozni a fia­talókat a termelőszövetke­zetbe. Az utóbbi évek szép és meg­nyugtató gazdasági eredmé­nyei, a példás zárszámadá­sok, a fiatalok kulturált szó­rakozásának biztosítása ezen a vonalon sokat segít, a fiata- <ok egyre nagyobb számban lömnek vissza, és megtalál­ják nálunk mindennapi kenye­rüket és korszerű szórakozá­sukat. ­— Jelenleg 29 KISZ-ta- qunk van — folytatta Barcsa elvtárs. — öntevékeny cso­portjaink szorgalmasan dol­goznak. Természetesem bene­veztünk a termelőszövetkeze­tek tavaszi kulturális sereg­szemléjére. Klubszobánk jól felszerelt, van televíziónk, pingpong-asztalunk, a rádió különlegesen jó számait mag­netofonnal biztosítjuk szá­munkra. Nem kell már a fia­talokat csalogatni. — A jövőnkkel kapcsolat­ban örvendetes dolgot mond­hatok. Az általános iskola nyolcadik osztályát végző ta­nulói egyre gyakrabban ke­resnek fel bennünket azzal a kéréssel, hogy szeretnének a tsz-ben dolgozni. — S most egy néhány szót arról az 50Ó0 forintos juta­lomról. • — Amint mondottam, tavaly márciusban a KISZ-fiatalok beneveztek egy hibridkuko­rica-mozgalomba. Cél: 30 má­zsa májusi morzsolt kukorica átlag egy negyvenholdas táb­lán. A harminc mázsa he­lyett 36 mázsás termést ér­tünk el, ilyenformán az or­szágos második helyezéssel 5000 forint pénzjutalmat kap­tunk. Az összeg egy részéből kiváló dolgozókat küldünk külföldi üdülésre, a megma­radt összeget kulturális cé­lokra fordítjuk. Ta Halasi csipkék Cegléden Nagy sikere van a Kiskunhalasi Múzeum városunkban rendezett csipkekiállitásának. A múzeum látogatói örömmel gyönyörködnek a szebbnél szebb, remekművű csipkékben, amelyek kézműiparunk hírnevét öregbítik szerte a világon. Janó Ákos a Kiskunhalasi Múzeum igazgatója megnyitja a kiállítást Részlet a kiállításból Nagy sikere van a csipkéket ábrázoló képeslevelezőlapok­nak. Danka Balázsné, a múzeum dolgozója több mint háromszázat adott el a képeslapokból (Foto, szöveg: Opauszky) — AZ ALBERTIRSAI Pe­tőfi Sándor álltalános isko­lánál a tanulók félévi tanul­mányi átlaga 3,49 százalék volt. A kitűnő és jeles ta­nulók száma a tavalyihoz vi­szonyítva, emelkedett: az idén 21 százalék. Míg a múlt tan­évben a hasonló időszakban a mulasztási átlag 2,56 száza­lék volt, most két vándor­zászlót kapott az I/a osztály, ahol 0,33 volt a mulasztás. — A CEGLÉDI Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat múlt évi nyereségtervét 106,1 szá­zalékra teljesítette. — A JÁRÁSI KlSZ-bizott- ság a tegnapi napra értekez­letre hívta meg a járás ösz- szes sportfelelőseit. Az érte­kezleten megbeszélik a falusi sportélet legfontosabb felada­tait, és a fiatalokkal való foglalkozás módszereit. — EGYETEMISTÁK falun. Harminc agráregyetemi hall­gató dolgozik ezekben a na­pokban Pest megye köz­ségeiben. Feladatuk, segít­séget nyújtani a helyi KlSZ-szervezetek megerő­sítésében. — A TAKARÉKOSSÁGI mozgalom keretében a törteli központi általános Iskolában 40,50 forintos átlagot értek el a tanulók. A múlt tanév hasonló időszakában az ifjú­ság 23 500 forintot takarított meg. — MÉG NAGY az érdeklő­dés a Halasi csipkekiállítás iránt, de a Kossuth Múzeum irodájában Ikvai Nándor mú­zeumigazgató már készfii a legközelebbi kiállításra. Ezen sor kerül két, városunkból származó képzőművész kol­lektív bemutatkozására. Zl- mányi Ernő és Élesdy Ist­ván festőművészek adják a tárlat anyagát. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyanyánk: özv. Biró Bá- lintné, szül. Szabó Lidia temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Biró Mihály és családja Ez úton mondok hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyám: Özv. KisgyÖrgy Imréné, szül. Pataki Mária teme­tésén megjelentek, részvétükkel bánatomban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Kisgyörgy Mária Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mindazok­nak a rokonainknak, jó bará­tainknak, ismerőseinknek és mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapám és nagy- aDánk: Nekovetics Géza temeté­sén Tápiószelén megjelentek, rész­vétükkel naey bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Nekovetics Gézáné és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, déd- n.aeyanyánk és testvérünk: József Mihályné; szül. Farkas Zsiizsánna temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom