Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

/ 1962. FEBRUÁR 9, PÉNTEK PEST HEGYEI 3 Kétszázezer biztosított, huszonegymillió forint kártérítés Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának sajtótájékoztatója A NAPIREND: A LAKOSSÁG PANASZAI Tanácsülés foglalkozott Budakeszin a lakosság javaslataival, észrevételeivel jelenleg A napokban sajtótájékozta­tót tartott az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága, amelyen Ács Károly megyei igazgatóhelyettes a tavalyi munka értékelésével foglalko­zott. A sajtótájékoztatón is­mertetett biztosítói tevékeny­ségről az alábbiakban számo­lunk be. Az elmúlt esztendőben is sok-sok emberi munka ered­ményét tette tönkre elemi csa­pás, tűz. jég vihar, árvíz, bal­eset, betegség a megyében. A károsultak talán egész életűik­ben viselhették volna a csapá­sok súlyát, ha nem támasz­kodhattak volna az Állami Biztosító segítségére. Ezért fordított és ma is ezért fordít nagy gondot a kárrendezésre a szocialista biztosító, amikor egész biztosítási rendszerét lágy építi ki, biztosítási feltéte­leit úgy szabja meg, (hogy a biztosítottak a lehető legalacsonyabb biztosítási díj ellenében, széleskörű védőmet nyerjenek. Ezt a feladatát jól látta el tavaly is a biztosító, amit el­sősorban az bizonyít, hogy ti­zenkétezer kárügyben keréken huszonegymillió forintot fize­tett ki személy- és 'vagyonbiz­tosítási károkért, A kártéríté­si ügyek közül főként a tava­szi-nyári hónapok jégkártérí­téseit kell kiemelni, amelyek együttesen csaknem tízmillió forintra rúgtak. A többi közt például a csemői Petőfi Tsz hatszázezer, a dánszentimikló- si Micsurin Tsz 460 ezer, a zsámboki Petőfi Tsz pedig 345 ezer forint jégkártérítést ka­pott az elmúlt évben, össze­sen csaknem ezer jégkártérí­tés történt a megyében tavaly. Tűz, vihar és a tsz-tagok háztáji káraiért 3000 esetben, négy és félmillió forintot fize­tett ki az Állami Biztosító. Ki­emelkedőbb összegű kártérí­tést kapott itt a dabasl Szikra Tsz, amelynek 184 ezer, vala­mint a vámosmikolai Vörös Csillag Tsz. amelynek 38 ezer forintot fizetett tavaly a biz­tosító. Állatelhullási esetekben 4 800 000, személybiztosí­tási károkért pedig 4084 esetben. 2 600 000 forintot kaptak a károsultak. Az Állami Biztosító számos biztosítási módozatnál kiszé­lesítette tavaly a kockázatvi­selést, mégpedig lényegtelen díjkülönbözet mellett, vagy éppen azonos díjtétellel. A többi között például kiszéle­sítette a termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosításá­nak kockázati körét is. A gyors és lojális kárbecslések, valamint az ezeket követő ugyancsak gyors kártérítések megszilárdították az Állami Biztosító tekintélyét a megyé­ben. A megnövekedett biza­lom fő jellemzője az az ör­vendetes tény, hogy tavaly megkétszereződött a biztosítottak száma a megyében v és év végén elérte a kétszáz­ezret. A termelőszövetkezeti tagok között — a háztáji biztosítá­son kívül — nagy népszerű­ségnek örvend a biztosítási és önsegélyező csoport, amelynek taglétszáma egy év alatt a tízszeresére emelkedett a me­gyében. Ennek eredményeként tavaly 200 tsz-tag részesült tíznapos, ingyenes üdülésben, az ország legszebb gyógyfür­dőiben. A hévízi, parádíürdői, balatoniellei, harkányfürdői üdültetésen kívül országjárá­son is voltak a Pest megyei termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező csoportjának tagjai. Ezenkí­vül temetkezési, szülési, há­zassági és egyéb segélyeket is folyósított tagjainak a bizto­sítási és önsegélyezési ^ cso­port. Az önsegélyező csoport idéi tevékenységéről szólva elmon­dotta Ács Károly, hogy eddig már száz megyei termelőszövetkezeti tag üdült Hévizén és Harkány- fürdőn. Ugyanakkor februárban 15, márciusban pedig ,50 biztosí­tási és önsegélyező csoporttag számíthat ingyenes dobogókői, illetve parádíürdői üdülésre. — Az idei évre további na­gyobb létszámú üdülőcsopor­tokat szervezünk. Ezek közül legnagyobb érdeklődés a Szov­jetunióba történő utazás iránt nyilvánul meg, amelyen előre­láthatólag húsz biztosítási és önsegélyező csoporttag vehet részt — fejezte be tájékozta­tóját Ács Károly igazgató- helyettes. Közérdekű és egyéb ja­vaslatok, panaszok sűrűn hangzanak el minden ta­nácstagi beszámolón, a ta­nácstagok továbbítják is azo­kat a tanácsok végrehajtó bi­zottságához. Választ azonban nem minden egyes javaslat­ra, panaszra kapnak. Ezzel a kérdéssel foglalkozott még az ősszel a budakeszi párttag­gyűlés, és kimondotta, hogy a községi tanács tömegkapcso­latainak megjavítása szem­pontjából foglalkozzon a jö­vőben egyenként minden egyes javaslattal a tanácsi appará­tus. Budakeszi Községi Ta­nácsának végrehajtó bizott­sága megfogadta a pártszer­vezet tanácsát. A legutóbbi tanácsülés kizárólag á ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott panaszokkal, javas­latokkal és közérdekű beje­lentésekkel foglalkozott. ,/\ tanácsülés előkészítése több mint két hónapon ke­resztül folyt. A tavaly . no­vemberben és decemberben tartott tanácstagi beszámolók résztvevői részéről felmerült valamennyi panaszt és ja­vaslatot dr. Földes Lajos vb- elnök és Pongor István vb- titkár csoportosította, majd véleményezés, illetve vizsgálat céljából kiadta az illetékes állandó bizott­ságnak. amely azután a tanácsülésen mindegyikről külön-külön jelentést tett. Két hónap alatt 142 javas­lat, panasz, kívánság hang­zott el a tanácstagi beszámo­lókon. Egyik sem mondható rendkívüli jelentőségűnek, de csaknem valamennyi fontos, a község vagy a község egyik­másik körzete, az egész la­kosság, vagy a lakosság ki- sebb-nagvobb része, esetleg csupán egy-egy család vagy egyén szempontjából. Az ál­landó bizottságok lelkiismere­tesen elvégezték a rájuk há­rult új munkát, pedig né­mely bizottság bizony sok ügyben járt el. A műszaki és községfej­lesztési állandó bizottság­nak például 68 ügyet kellett elbírálnia. A község különböző részei­ben sürgettek útjavítást, jár­daépítést. néhol villanyháló­zat-bővítést, a közvilágítás megjavítását, vízvezeték-épí­tést és a javaslattevők egy­ben felajánlották a lakosság anyagi és munka hozzájáru­lását is. A bizottság alapo­san megvizsgált minden egyes ügyet, és jelentésében indítT ványt tett a tanácsülésen. A tanács azután külön-külön ho­zott határozatot minden, a lakosság részéről felmerült ja-. vaslatra vonatkozóan, döntés szerint a kívánt közmunkák elvégzésére részben még eb­ben az évben kerül sor, más esetekben viszont költségve­tési vagy egyéb okok miatt későbbre, esetleg bizonytalan, időre kell elhalasztani a fel­merült kívánság teljesítését; A mezőgazdasági bizottság elé utalt ügyek között akadt egy elég különös kérdés. Az egyik tanácstag beszámolóján egy asszony kifogásolta, hogy a községben nincs apaállat, mert szerinte a mesterséges termékenyítéstől tönkremen­nek a tehenek. A bizottság válaszában kifejtette, nem ve­szélyezteti a tehenek épségét az, hogy nincs községi bika, s nem terjesztett apaállat be­szerzése iránti intdítványt V a tanács elé. A kereskedelmi és ipari ál­landó bizottság elé tizenöt ügy került. Néhány ezek közül: Az egyik felszólaló papír- és írószerbolt felállítását sür­CWWWWWWWXWW V ^ "V -V ^ -V \ Magyar tollak csehszlovák diákoknak Szentendrét régiségeiről tartják nevezetesnek. Ide­genforgalmi és fürdővárost akarnak itt teremteni a vá­ros vezetői. De legalább ilyen mértékben, s talán még messzebb is viszi a szentend­reiek hírnevét a gyorsan nö­vekvő golyós- és töltőtoll- gyártás. A környező orszá­gok szállíttatnak, egyes nyu­gati piacok érdeklődnek a magyar írónők iránt. Ha a nyugati piac még nem is rea­lizálódott, a környékbeli or­szágok rendelései máris je­lentős kapacitását kötik le a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat itteni üze­mének. i A legújabb hír, hogy a golyósirónok után töltőtolla­kat is rendeltek tőlük a csehszlovák kereskedelmi szakemberek. Háromszázezer töltőtollat ad át a szentend­rei vállalat a Chemol impex- nek. Ök exportálják a ma­gyar árut Csehszlovákiába, ahol diákok kapják az író- szerszámokat. A növekvő igények tették szükségessé az új műhely­épületek felhúzását, amelyről már szóban is, képben is több Ízben hírt adtunk. Ma annyit mondhatunk el, hogy sok ember és több gép már elfoglalta helyét. A mel­lette elkészült, szociális lé­tesítményeket magában fog­laló épület e héten állt szol­gálatba. Ettől kezdve, itt, a kényelmes, világos és -tiszta ebédlőben .fogyasztják a jó ebédet. Az átvételre hivata­losan február közepén ke­rül sor. Addig a belső szere­lési munkákat és a még hátralevő gépek elhelyezését végzik el a szakemberek. Hogyan lm olcsóbb a mposcsirke? Növelik a ceglédi baromfikeltető állomás kapacitását A FOPORTAS Csizmadia József bét esztendeje dolgozik a Május 1. Ru­hagyár ceglédi telepén. Segédmunkásként került az üzem­be és sokféle munkát végzett. Most néhány napja a por­tásfülkét foglalta el, ahol nagy lelkiismeretességgel és pontossággal igyekszik ellátni feladatát (Gábor felírj van, kacsa-, lúd-, pulyka to­jásból pedig kilencven-ki- lencvenöt százalékkal többet lehet kikeltetni egy-egy kel­tetőgépben. Ha ezt a szer­kezetet valamennyi keltető- gépnei igénybe vennék, ak­kor a találmány országos haszna szinte felbecsülhetet­len né válna. Mindezek az önköltségcsök­kentő tényezők az állomás­vezető és a dolgozók lele­ményességéből, alkotó-újító .szelleméből fakadnak. A ceg­lédi baromfikeltető állomás vezetője és dolgozói már korábban is alkalmaztak je­lentős újításokat és ma is törik a fejüket egy minden eddiginél forradalmibb elvű találmányon. Még korai len­ne véleményt mondani er­ről a találmányról, de az a tény, hogy ezen a munka­helyen mindenki, még az egyszerű munkás is azon töri a fejét, hogy az általa végzett munka minősége és termelékenysége állandóan növekedjék, feltétlenül dicsé­retes. (n. i.) gette. Válasz: jelenleg az egyik dohánybolt árul ilyen cikkeket, valóban szüksír lenne papírkereskedósre. Les., is. A műszaki bolt részére épülő épület egyik ki­sebb helyiségébe helyezik át a dohányboltot, jelen­legi helyét pedig papír- szaküzletnek rendezik be. Másik körzetben kifogásol­ták, hogy vasárnap nem le­het a községben cukorkát kapni, a harmadikban az au­tóbusz-végállomásnál büfé fel­állítását tartják szükséges­nek. Az állandó bizottság vizsgálatának eredménye: té­len valóban csak a cukrász­da árusít cukorféleségeket, ol­csó fajtát azonban nem tart. A bizottság indítványára fel­hívta a tanács a cukrászdát, gondoskodjon nagyobb válasz­tékról. A büfé ügyében pe­dig átírt a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalatnak. Felháborító üggyel is fog­lalkozott a kereskedelmi ál­landó bizottság. Az egyik körzetben elpanaszolták ta­nácstagjuknak, hogy az úgy­nevezett alsókocsmában dur- 1 va lelkületű emberek két I szellemi fogyatékosságú fiút rendszeresen leitatnak, aztán egymásnak uszítják őket, és verekedésükön szórakoznak. A tanács az állandó bizottság indítványa alapján megkereste a körzeti rendőri megbízottat, és az ifjúságvédelmi állandó bizottságot, ellenőrizzék az italboltot, amelynek vezetőjét egy­ben felhívták, hogy a két beteg fiúnak semmiféle italt ne szolgáljon ki. A tanácsülés végül úgy ha­tározott, hogy minden egyes ügyre a választ írásban ad­ják ki az érdekelt tanácstag­nak, aki legközelebbi beszá­molóján már választ is ad­hat a körzetében felmerült panaszokra és javaslatokra; Elhatározta még a tanács, hogy a tanácstagi beszámolók anyagát ezentúl is az állan­dó bizottságoknak adja ki előkészítésre, és minden fél­évben külön ülésen foglalkozik a lakosság javaslataira és pa­naszaira adandó válaszokkal. Négy hajó eltűnt Négy hajó eltűnt Írország déli partjainál a január 10-i és 11-i nagy viharban. A két francia, illetve belga és spa­nyol hajó fedélzetén összesen mintegy negyven tengerész tartózkodott. A londoni Uoyds hajózási társaság szerdán fel­hívásban kért tájékoztatást az eltűnt hajókról. Január 11-e óta a négy hajó közül egyik sem adott életjelt, pedig már rég meg kellett volna érkezniük rendeltetési helyükre. Célgépszerkesztő lakatosok egy sebtében előka­pott papírra jegyez valamit. A V osztok-brigád tagjai TMK-lakato- sok. Mint géphez ér­tő, jó szakemberek, hamar észrevették, hogy az univerzális szerszámgép — ame­lyen a kardáncsöve­ket gyártják — nem erre hivatott. Kár ezt a gépet erőltetni, amikor annyi más műveletet tökélete­sebben végezhetne. De hiszen mindenki tudta az üzemben: célgép kell oda. S ha már kimondták, hozzá is láttak. Hogy szokatlan dolog la­katosoktól új gép konstruálása? Hát miért van a brigád­ban mérnök? Aki egyébként a műhely vezetője, Magyar Im­re. Majd az ő segít­ségével... — Gondolom, jó féléves munka lesz a félautomata kardán- csőesztergapad elké­szítése — mondja Magyar elvtárs. — Nagy segítséget jelenig majd az új célgép a kardánr gyártáshoz. — Ez Handl Géza, hajtó­műgyári főmérnök megjegyzése. — A gép terve most van a főtechnológusnál jóváhagyás végett. Véleményem szerint pontosan kidolgozott, szakszerűen elkészí­tett, gondos munka. A brigád tagjai kö­zösen készítették. A Vosztok-brigádra még sok munka vár, amíg elkészül a cél­gép. Hiszen ezt csak úgy, „mellékesen” csinálják a gyárnak. brigádmunkában. Napi feladatukat, az elromlott gépek ja­vítását e többletmun­ka mellett is ugyan­olyan gyorsan és ala­posan kell elvégez­niük, mint eddig. Ezért kell fél esz­tendő az új gép meg­születéséhez. Ügy tervezik, hogy a géphez szükséges anyaggal is takaré­koskodnak, csak azt igénylik rezsi terhé­re, amit maradék­anyagból nem tud­nak kihozni. Ilyen körültekintő takarékossággal ké- szül majd el a Haj- tóműgyár kardán­gyártáshoz annyira szükséges célgépe a Csepel Autógyár­ban. Ennél a mun­kánál nem lesz fő­nök, aki sürgetné, ellenőrizné őket. Egyetlen hajtóere­jük a maguk elé tű­zött cél, amely min­dig az újra, a töké­letesebbre ösztönzi a V osztok-brigád tag­jait. P. M. A ceglédi baromfikeltető ál­lomás körzetében 'évről évre fejlődik a termelőszövetkeze­tek baromfitenyésztése. A mi­nőségi és mennyiségi fejlő­dés magasabb követelményt támaszt a keltető állomás munkája iránt. A jelenlegi színvonal azonban elmaradt a követelmények mögött, mert az évi egymillió csibeegységes igénnyel szemben mindössze 620 ezer csibeegység teljesíté­sére képes az állomás. Ugyanakkor az elkerülhetet­len kapacitás növelést korlá­tozott anyagi körülmények között lehet csak megoldani. Horváth József állomásvezető ezért arra törekszik, hogy a kapacitást ne csak újabb beruházással, ha­nem ésszerűsítéssel is növelje. A cél az, hogy a jelenleginél mintegy nyolcvan százalékkal több tojás keljen ki a baromfi- keltető állomáson. A Földművelésügyi Minisz­! tériumtól kapott háromszáz- I ezer forintos beruházási keret ! arra elegendő, hogy újabb ! nyolc, egyenként tízezer to- | jásos keltetögépet állítsanak be. Űjabb beruházással a kel­tetőüzem alapfütését egyszerű­sítik. A fűtés alapjául szolgá­ló hőenergiát termálvízből nyerik, amelynek forrása mintegy 500 méterre van az állomástól. A termáivízfűtés bevezetése után évi 200 ezer forintos önköltségcsökkentés érhető el, vagyis gyorsan meg­térül a beruházás költsége az új fűtési móddal. A kapacitás növelésének még ennél is olcsóbb lehetősé­gét tárja fel az állomásvezető találmánya. A találmány lehetővé te­szi az olcsó tojásforgatást, amelynek segítségével életerő- sebb csirkék fejlődnek a tojás­héjak alatt. A régi keltetési módnál ugyanis lemondtak a tojásforgatásról, mert túlságo­san sok munkát igényelt, amely még kockázatos hővesz­teséggel is járt. Az állomásvezető tervei sze­rint készített szerkezet nem­csak a tojások forgatását, ha­nem azt is lehetővé teszi, hogy a tojásokat természetes hely­zetben, oldalukra fektetve kel­tethessék ki. A természetes helyzetben keltetett tojások kilencven-kilencvenöt százalé­kából születik életerős csirke, szemben a hegyükre állított tojások nyoleyan százalékos eredményével. A találmány másik nagy előnye, hogy segítségével megoldható a nagyüze­mi kacsa- és lúdkelte- tés. Eddig ugyanis kudarcba ful­ladtak azok a kísérletek, amelyek a kacsa- és lúd- tojás gépi keltetésének meg­oldására irányultak. Az ed­digi kudarcok fő oka az volt, hogy a kacsa- és lúdtojások igen érzékenyek a keltetési módra. A tojások 50—60 szá­zaléka nem kelt ki a kel­tetőgépen. mert a forgatás nélküli, hegyükre állított to­jásokba belefulladtak a kis szárnyasok. A jobb kelést arányon kí­vül a jobb tojástér kihasz­nálás is a találmány javára írható. Horváth József szer­kezetével tyúktojásból hat­Nem minden bri­gád veszi magának a fáradságot, hogy kézbe vegye és ta­nulmányozza a mű­száki fejlesztési fel­adattervet. Akik azonban nem saj­nálják az időt és ér­deklődnek saját munkájuk iránt, jól járnak, ha megné­zik. A Csepel Autó­gyár V osztok nevű brigádjának tagjai a műszaki fejlesztési feladatterv tanulmá­nyozása közben fi­gyeltek fel egy ér­dekességre: „sokkal több kardántengelyt kellene gyártani, mint amennyit az üzem jelenlegi ka­pacitása elbír." Et­től kezdve a Hajtó- mügyár dolgozói gyakran láthatták a készülő kardáncsö­vek körül forgolód­ni a brigád egy-egy tagját, amint látha­tóan gondolkodik, tervezget, olykor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom