Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

1962. FEBRUAR 6, KEDD MS T UÜGYEI xMíríap Értük a tilalom, nem ellenük illetve tervrajz, amely világos választ ad e kérdésekre. S meglehet, ilyen megfontolás­ból vétenek legtöbben a tila­lom ellen. Esy időben a ceglédi járás­ban elszaporodtak az engedély j nélküli építkezések. Csupán ; Albertirsa községben 1959- ben tizenkét esetben kellett pénzbüntetést kiszabni emiatt. Csemön tizennégy építtetőt kellett megbüntetni ugyaneb­ben az évben. S mert a ható­ságok szigorúbban léptek fel, mint korábban, a járásban — lehet mondani — helyreállt a rend.' Kevesen tudják, hogy az oly gyakran panaszolt építés­ügyi hatóságok, illetve taná­csok nem élnek azzal a jo­gukkal, amelyet a törvény megenged számukra. A kiszab­ható pénzbüntetést csak az engedély nélküli építkezés, il­letve bontás miatt állapítják meg, ez azonban az elintézés­nek. csupán egyik módja. Jo­ga van a hatóságnak a már felépült ház tulajdonosát az építmény értékének egytized részéig megbírságolni, sőt, az épületet lebontatni! A közelmúltban tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága Szlama Sándor ügyét, aki — többszöri előzetes fi­gyelmeztetés ellenére is — engedély nélkül emelt házat magának. A végrehajtó bi­zottság — a felügyeleti panasz­ként hozzá került ügyben — nagyon humánusan — úgy döntött, hogy Szlama Sán- ] dór csak háromezer forintot I fizessen, és házát se bontas- sák le. A türelem, a jóin­dulat azonban nem ok a visszaélésekre. Újabban is­mét gyakoriak az engedély nélküli építkezések, elejét kell tehát venni további elbur­jánzásuknak. Ezért községi tanácsaink tehetik a legtöbbet. Ha va­lakiknek módjukban van meg­előzni a törvényszegést, hát éppen a tanács dolgozóinak, választott tagjainak. Egy kész épületet lebontani még akkor is fájdalmas dolog, ha az történetesen nagyon fontos közérdekből meghagyhatat- lan. Megelőzni azonban le­het, hiszen lakóházat építeni az éj leple alatt nem szoktak. Néha hosszú hónapokig el­tart, amíg a ház felépül. Ad­dig azonban a leendő tulaj­donos eszközöket, építőanya­gokat fuvaroz a helyszínre, ássa az alapot, s ez még az idegenek figyelmét is fel­kelti. Következésképpen feladata a tanácsnak, hogy jó szóval és hivatali eszközeivel is el­térítse szándékától községe szabálytalankodó polgárát. S talán csak használ az ügynek, ha felvilágosításképpen el­mondja: az engedély nélkül építő nem kap lakhatási en­gedélyt, az egyéb anyagi hát­rányokon kívül elesik a sok ezer forintot kitevő adózási kedvezménytől is. És azon sem csodálkozhatnak majd egy­szer a szabálytalanul építők, ha a hatóság fontos közérdek­ből kénytelen lesz kisajátítani telküket és házukat. És ami a legfájóbb lehet számukra, ezért még kártalanításra sem tarthatnak majd igényt. András Endre KÉTHETES SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS Hétfőn Pest megyében is megkezdődött az immár ha­gyományos téli szezonvégi ki­árusítás: Jövő hét szombatjáig, vagyis február 17-ig főleg téli ruházati cikkek, különbö­ző méteráruk, női és férfi fehérneműk, ruhák és kabá­tok, bőrdíszművek, valamint cipők 15—40 százalékos ár­engedménnyel kerülnek for­galomba az arra kijelölt üz­letekben, hatvan tanácsi és mintegy harminc szövetke­zeti boltban. Különleges zománcedények készülnek A Bonyhádi Zománcgyárban különleges zománcedény gyár­tását kezdték meg afrikai ál­lamok részére. A kétliteres, kettészelt kókuszdióra hasonlí­tó edényeket állatok, madarak és egzotikus növények képei díszítik. Az év első negyedében 72 000 ilyen edényt küldenek Bony- hádról az afrikai országokba. (MTI) A KARRIERISTA — Vajon honnan fúj a szél? (Endrődi István rajza) Szilárdabb munkafegyelemre van szükség! A ráckevei Árpád Tsz zárszámadó közgyűlése Népviseleti díszesbál Tápiószecsőn Szombat este a tápiószecsői Damjanich kultúrházban nagy 8 sikerrel rendezték meg a már hagyományos népviseleti díszes­bált, ahol remekül szórakozott a közönség. I a munkafegyelem megszilárdí- ! tását tekintik fontosnak. A tsz vezetősége mindent elkövet, hogy e két alap- feltételt biztosítsa. A munkafegyelem megszilárdí­tásának eszközéül főként a meggyőző és felvilágosító mun­kát választják, de nem monda­nak le az alapszabály adta fe­gyelmi eszközökről sem A tsz reális helyzetét Ismer­tető beszámoló szóra késztette a tagokat. Egymás után je­lentkeztek felszólalásra mind­azok, akik a tsz ügyéért fele­lősséget éreztek. Ezekből a fel­szólalásokból a közös ügy irán­ti bizalom és a hibák elítélé­sének szelleme csendült ki. Többen is elmondották, hogy az idén már gyökeres változás­ra van szükség, és erre irá­nyuló igyekezetében az egész tagságra számíthat a vezető­ség. N. L Képünkön: a legfiatalabbak, akik műsorát megnyitották az est moLLnap 1962. február 6, kedd, Do­rottya napja. A nap kél 7.05 órakor, nyugszik 16.53 órakor. A hold kél 8.01 órakor, nyugszik 18.54 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: felhős idő: sokfelé eső­vel, havas esővel. Mérsékelt, .időnként élénk északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3 — plusz 6 fok között. — ARANY JÁNOS irodal­mi estet rendez Csévbarasz- ton, az ismeretterjesztő elő­adássorozat keretében a monori járási kultúrház. A kedd délután hat órakor kezdődő esten a nagy ma­gyar költő műveiből is­mertetnek szemelvényeket. — A MAGYAR kertészet Erfurtban címmel tájékozta­tó füzetet adott ki a Föld­művelésügyi Minisztérium Kertészeti Főigazgatósága. A riportképekkel illusztrált fü­zet részletes tájékoztatást nyújt a magyar, köztük a Pest megyei mezőgazdasági üzemek elért eredményei­ről. — KAPÁSLUCERNAT és kendert vetnek az idén Szi­getbecsén. Az Üj Élet Ter­melőszövetkezet vezetősége egyelőre csak tizenöt-búsz holdas területen kísérletezik a növényekkel, mert azokat még nem termesztették Szi­getbecsén. Ha a kísérlet si­kerül, szélesebb körben tér át a tsz aprómag, illetve ipa­ri-növény termesztésre. — NAGY LÁTOGATOTT­SÁGNAK örvend a tápió- szentmártoni művelődési ház. A mintegy négyszáz sze­mélyes kultúrterem minden hétfőn zsúfolásig megtelik, akkor tartják a rendszeres népművelési előadásokat. A szemléltető eszközök — köz­tük filmek — alkalmazásá­val kísért előadásokon főleg termelőszövetkezeti parasz­tok vesznék részt. — KORSZERŰSÍTIK az ikladi Előre Termelőszövet­kezet kovácsműhelyét, A ko­csikat, vetőgépeket, fogaso­kat és egyéb mezőgazdasági gépeket javító kovácsmű­helyben a többi közt egy ráf- melegítő kemencét építenek. — SIKERES évet zártak a pomázi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai. A tervezett 46,72 forintos munkaegység­érték tervet túlteljesítették, amit elsősorban annak kö­szönhetnek, hogy számítás­ba vették munkájuknál a főváros közelségét. Ebből a felismerésből kiindulva az idén tovább fejlesztik’nagy­üzemi kertészetüket. — HARMINC HOLDAS gyerek-kertészetet létesít az idén a kakucsi Lenin Terme­lőszövetkezet, a meglevő ker­tészet közelében. Az új ker­tészetben a termelőszövetke­zeti tagok gyerekei végeznek el minden munkát, szakkép­zett kertészek felügyeleté­vel; A rádió és a televízió mai műsora kossuth-radió 8.10: Tánczene. 8.40: Hanglemez. 8.45: A sahnevű királyfi. 9.00: Uj nótát fújjunk. 9.20: Téli órák — hasznos mulatságok. 11.45: Bolgár forradalmi dalok. 12.15: Könnyű­zene délidőben. 13.00: Ezüstkalá­szos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 13.40: Magyar fúvószene. 14.00: Értsük meg az időjárást. 14.20: Zenekari muzsika. 15.10: Bola de Nieve ku­bai énekes énekel és zongorázik. 15.25: Gyárak a mongol pusztákon. 15.35: Tánczene. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: Operarészle­tek. 17.15: A Gino de Vescovo- együftes játszik. 17.35: A két kongresszus között. 17.50: Bronisz- lav Hubermann hegedül. 18.10: Ho­rizont. — Az ipari rovat műsora. 18.30: az Állami Népi Együttes műsorából. 19.05: A Szabó-csa­lád. 19.35: Lisa della Casa énekel. 20.25: Táncoló milliók. 20.55: Két kedves név — két dal. 21.00: Köz­vetítés Londonból. Szvjatoszlav Rihiter zenekari estje. 22.15: Ma! uemmel. 22.25; Könnyűzene. 23.15; Kamarazene. 0.10: Operettrészle- PETÖFI-RADIO 14.15: Mai szerzők operettjeiből. 15.00: Cigánydalok. 15.10: A jég vésője. 15.25: Déry Pál énekel. 16.05: Ifjú Magyari Imre népi ze­nekara játszik. 16.40: Ausztráliai költők versei. 17.00: Az opera út­ja. 18.05: Operettrészletek. 18.30: Rádióegyetem. 19.05: Könnyűzene. 19.40: Ezüstkalászos szövetkeze­ti gazdatanfolyam. 20.00: Zeneka­ri hangverseny. 21.10: Tánczene. 21.45: Gyermeknevelés. 22.00: A védikus ének és változatai. 22.25: Magyarország. Versek. 22.35: A ze­ne világa. TELEVÍZIÓ 17.30: Ifjúsági műsor: 1. Ifjúsági híradó, 2. Tudni illik, hogy mi il­lik, 3. Fényszóró. 18.45: Szén őfel­sége . . . Ismeretterjesztő műsor. 19.05: Telesport. 19.30: TV-híradó. 19.50: Északi történet. Szovjet film. (10 éven aluliaknak nem ajánljuk!) Körülbelül 21.10: Antal István zongorázik. 21.30: Hírek. A TV-híradó ismétlése. — BŐVÍTIK a cegléd-cse- mői villanyhálózatot. Az ötéves községfejlesztési terv­ben 200 ezer forintot irá­nyoztak elő erre a célra. — BOCSÁSSÁK SZABA­DON GIZENGÁT! Az Elekt­romos Művek szentendrei üzemosztályának dolgozói táviratban tiltakoztak Gi- zenga fogvatartása ellen. Hasonló táviratban tiltakoz­tak a Pest megyei Ügyvédi Kamara közgyűlésének részt­vevői is. — KOCSIS KATALIN, la­punk levelezője írja: Szom­baton tartotta meg zár- számadási közgyűlését a tá- pióbicskei ifjúsági szövet­kezet. A fiatalok szorgal­masan dolgoztak tavaly, s így kilencvenhat forintos munkaegység-értékkel zár­ták az évet. Ez a kis szö­vetkezet 1958-ban alakult, s akkor még csak állat- tenyésztéssel foglalkozott. Tavaly már a növényter­mesztés hozama is növelte jövedelmüket. Sok segítsé­get kaptak a helybeli Áp­rilis 4. Tsz-től, valamint a /földművesszövetkezettől, amely az idén létesülő ker­tészetet is segít megterem­teni.” — CSÚCSFORGALMAT ért el tavaly a ceglédi vá­rosi fürdő, összesen 165 ezer látogatója volt a fürdőtelep­nek és az idén még több­re számítanak. A tervható­ság figyelembe vette a nö­vekvő igényeket, s ezért csaknem egymillió forint­tal emelte meg a tavalyi­hoz képest az idei tervkölt­séget. PÁLYAVÁLASZTÁS IDEJÉN ÍA . 1 // / n I — Na, Kovács, te milyen pályát választasz? — Ha nem tetszik haragud­ni — futballpályát...! — TAJÉKOZTATASSAL egybekötött sajtóbemutatót rendez a mezőgazdasági új­ságírók részére a Földműve­lésügyi Minisztérium tájé­koztatási és propaganda osz­tálya. A szerdán délután négy órakor kezdődő sajtó- bemutatón a legújabb me­zőgazdasági szakfilmeket te­kintik meg a vendégek. — P. VERSIGORÁNAK, a Tiszta lelkiismeretű embe­rek című világhírű partizán­regény írójának újabb mű­vét jelenteti meg a Zrínyi Könyvkiadó. A Nyugati por­tya című új mű eleven ké­pet nyújt a második világ­háború történetéből. — ELUTAZOTT Góliáth, jön a párizsi jégrevű. Az óriásbálnát ezentúl Győrben, a jégrevűt a Budapesti Nagycirkuszban tekinthetik meg az érdeklődők. — NÉGYMILLIÓ hektoli­ter sört termel a Magyar' Országos Söripari Vállalat ebben az évben. A magyar sörgyártó szakemberek 1962- ben úgy is javítják a sör­ellátást, hogy a tavalyinál több palacksört hoznak for­galomba. — A KONZERVGYÄRTÄS fontos nyersanyagát pótol­ja, csökkenti a pektinexpor- tot a Budapesti Konzerv­gyár és a Dunakeszi Kon­zervgyár. A Budapesti Konzervgyárban készített konzervzselct Dunakeszire szállítják, ahol a korszerű porító toronyban készül az értékes alapanyag. ííyen ütemű lakóházépít­kezés talán sohasem volt az országban, mint napjainkban. A felszabadulás óta emelt sok tízezer lakóház mellé szünet nélkül újak és újabbak sora­koznak, otthont, kényelmes, egészséges otthont adva a munkásembernek és családjá­nak. S ha megszokott dolog is, mindig jó öröm végigtekinteni a nemrég épült falusi házso­rokon, vagy felfedezni a me­gye városaiban, községeiben a szinte hivalkodóan lobogó pi­ros tetőket, azelőtt csak a vil­lákon látott széles ablakokat. Falvaink, városaink így újul­nak meg külsejükben is. S bár nem új a szándék, építésügyi hatóságaink soha ennyi figyel­met nem szenteltek az ésszerű, egységes városkép kialakításá­ra.. Megkönnyíti számukra ezt az a körülmény is, hogy terv­gazdálkodást folytatunk. Tud­juk jóelőre, hogy például Abonyban, Törteién, Vácdu- kám vagy bárhol, mi épül a kö­vetkező öt évben, s néha azt is, hogy az utána következő öt esztendő milyen létesítmények­kel gazdagítja az érintett vá­rost, községet De éppen ez az előrelátás, és a tudatosság je­lent biztosítékot arra, hogy egy új földdarabon utca léte­süljön és ne kaotikus házcso­port. Épp ezért immár ne­gyed százada érvényben levő ■törvény szabja meg: ki, hová és 'hogyan építkezzen, miután az erre illetékes építésügyi ha­tóságoktól megkapta az enge­délyt. És a kérelmezők meg is kapják, ha a kívánalmaknak megfelelő építményt akarnak emelni lakóhelyük belterüle­tén. A baj. a kellemetlenség vi­szont mindig abból származik, hogy igen sokan figyelmen kívül hagyjátk a törvény ren­delkezéseit, engedély nélkül építenek vagy bontanak. Leg­többször a község vagy a vá­ros külterületnek nyilvánított részén, ámi homlokegyenes el­lenkezik az előírásokkal. Per­sze, hogy az efféle építkezé­sek előtt meg sem kísérelik az engedélykérést, mert ők is tud­ják, kívánságuk teljesíthetet­len. Több okból is. Mindenekelőtt az egységes városkép (településkép) miatt. Ez azonban nem csupán eszté­tikai kérdés, hanem kommu­nális is. Mert kívánhatja-e az új lakóháztulajdonos, hogy az ál­lam a szanaszét épült házakat villannyal (esetleg vízzel), napközivel, óvodával, egész­ségügyi intézménnyel, bolttal, stb. lássa el? Bizony nem. Ál­lamunknak ehhez nincsenek anyagi lehetőségei. De nem is tenne jót vele, ha ezt megen­gedné. Nem egy esetről tu­dunk, amikor a korábban sza­bálytalanul építtetők azzal ost­romolták a községi tanácsot, hogy juttasson szármákra vil­lanyt, bekötőutat, közlekedési eszközt. Van azonban egyéb oka is a tilalomnak. Az építésügyi ha­tóságnak — mert a mi intéz­ményünk — egyáltalán nem mindegy, hogy az építendő ház statikailag biztoságos-e, a lakó szükségleteit tekintve célsze­rű-e, sőt — ha belterületről van szó — nem sérti-e a szom­szédok jogait. A hatósághoz intézett kérelemnek ugyanis egyik kelléke a pontos hely-, Szombaton délután tartotta meg zárszóm adó közgyűlését a ráckevei járás legfiatalabb ter­melőszövetkezete. A ráckevei Árpád Tsz 1961. január 12-én alakult 450 taggal, 2500 hold i földön, s már az első eszten- ! dobén jelentős eredményeket j ért el. A zárszámadási közgyű- : lésen elhangzott vezetőségi beszámoló részletesen ismertet­te széket az eredményeket. Vörös János elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke szépít- getéspélküJ tárta fel beszámo­lójában a termelőszövetkezet helyzetét. Elmondotta, hogy az első lépéseket járó tsz renge­teg gonddal küzdött. A több ezer, szétszórt parcellán lehe­tetlen volt egységes, átgondolt és tervszerű gazdálkodást foly­tatni. Ugyanakkor a tagság egy része nem vett részt akti­| van és rendszeresen a munká- I ban. Elárulja ezt a tényt a | munkaegységkimutatás, amely ; szerint mindössze 33 tag teljesített 350 munkaegységnél töb­bet. i Dicséret és elismerés illeti eze- : két a tagokat, de az ő lelkese- j désü'k és kitartásuk kevés volt a 2500 holdhoz. A munkafegyelem lazaságá­nak okait ismertetve elmon­dotta Vörös elvtárs, hogy az első hónapokban a vezetőség nem tudta kellő határozottság­gal ellátni feladatát. A szilárd munkafegyelem és a határozott vezetés hiánya miatt elkéstek az alapvető munkákkal, köz­tük a növényápolással. Ugyan­akkor a kezdő tsz még nem rendelkezett megfelelő állatál­lománnyal, amelynek jövedel­me pótolhatta volna a nö- , vénytermesztés kiesett jövedel- jmét. I Az év második felében fo­kozott javulás következett { mind a munkai egyelem- J ben, mind a vagyon gyara­pításában. j Ennek köszönhető az a tény, j hogy a kései, rossz kezdés el- I lenére elfogadható jövedelem- \ hez jutottak azok a tagok, akik 5 rendszeresen dolgoztak. Sike- í rült megteremteni a szarvas- í marha- és a sertéstartás alap- l jait, valamint az idei növény- ! termesztés sikerességének fel- t tételeit. E téren jobbak az \ eredmények a vártnál, mert \ például a tervezett 30 szarvas- \ marha helyett 93, a tervezett 173 hízott sertés helyett 112 hí- (zósertése van a tsz-nek. I A vezetőség beszámolója ez- | után a pénzgazdálkodás hely- l zetét ismertette, majd az -idei \ feladatokkal foglalkozott. E \ feladatok közül főként a szán- ' tóföldek táblásítását, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom