Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

VEST MEGYEI ^án^TWlW jÉü v,l^g PR0LET^RJAf- egyesüljetek r x/Lirlan VI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. FEBRUAR 6, KEDD Látogatás a zehégényi bányában Felsőfokú kereskedelmi technikum kezdi meg működését Zárszámadás a ráckevei Árpád Tsz-ben Értük a tilalom, nem ellenük Leittasodott és embert ölt Az eredményes gazdálkodás alapja: a jé felkészülés A tavaszi feladatokról, a traktorosképzésről tanácskoztak a járási, városi tanácsok vezetői, a gépállomások igazgatói Néhány hét múlva megkez­dődnek a tavaszi munkák: az idő tehát sürget. Ebben az évben még nagyobb fel­adat hárul mezőgazdaságunk­ra, mint 1961-ben, hat száza­lékkal kell többet termelni. Nem tudjuk, még milyen lesz az időjárás — mindenesetre, ha eredményes esztendőt aka­runk, már most hozzá kell fogni a tavaszi előkészüle­tekhez. Erről tárgyaltak tegnap a megyei tanácson a járási ta­nácselnökök, a gépállomások igazgatói és a megyei tanács szakigazgatási szerveinek ve­zetői. Dr. Dajka Balázs, a megyei tanács vb-elnőkhelyettese, vi­taindító előadásában a taná­csi szervek feladatairól be­szélt. Nemrégiben készítette el a megyei mezőgazdasági osztály a tavaszi mun­kák intézkedési tervezetét. Ebben részletesen meghatá­rozták a legfontosabb teendő­ket, különös tekintettel a já­rási tanácsolt feladataira. Az előadó ismertette a tervezet lényegesebb pontjait, beszéd a tanácsi szervek és a ter­melőszövetkezeti vezetők jobb kapcsolatának szükségességé­ről. A tavaszi munkák előké­szítésénél nagyon fontos, hogy a járási vezetők közösen be­széljék meg a feladatokat a termelőszövetkezeti szakem­berekkel, felmérjék, milyen eszközök állnak rendelkezés­re, s mi akadályozza a mun­kát. Borbás Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, a tavaszi in­tézkedési terv fontosabb szak­mai feladatairól beszélt. Hang­súlyozta, hogy a termésát­lagok alakulása, az év ered­ménye attól függ, hogyan tudják előkészíteni a terme­lőszövetkezetek a tavaszi munkákat. Meg kell vizsgál­niuk a tanácsi embereknek, hogyan tudják elősegíteni _ a felkészülést. Meg kell győz­niük a tsz-elnököket, de a tagságot is, hogy mit miért javasolnak. A múlt eszten­dő bebizonyította, hogy ahol idejében fejtrágyázták a veté­seket, öt-hat mázsával arattak többet holdanként. Ez az idő­szak a legalkalmasabb a fej- trágyázásra. A vetési sorrendről el­mondotta, hogy nem sza­bad megfeledkezniük a termelőszövetkezeteknek a napraforgóról. Tavaly ugyanis azért nem vált be ez a fontos ipari növény, mert megkéstek a vetésével. A napraforgóvetés ideje március végéig tart. Hosszasan beszélt a vetés előtti járulékos talaj-» munkákról. Ahol csak le­het, ne mulasszák el a kulti- vátorozást a szövetkezeti gaz­dák. Részletesen beszélt Bor­bás Lajos a megfelelő fő­szám kialakításáról. Ha a feltételek megvannak, csak akkor növeljék a kapásnövé­nyek tőszámát. Rossz példa­ként Fótot említette, ahol tavaly kilencven holdon — a helytelen tőszám megválasz­tás miatt — mindössze két­(Folytatás a 3. oldalon) ÜVEGESTÁNC i A kerepesi kultúrház kultúr csoport ja valóban fiatalokból g áll. 1961.. április elsején alakult meg, Pintér Jánosné vezetésé- ; vei és nemcsak itthon, hanem több más helyen vidéken is fel­• léptek, szép sikerrel. Vasárnap este a hazai közönség előtt sze- \ repeltek ismét, eltáncolták a lányok az üvegestáncot, majd néhány kedves jelenetet adtak elő, nagy sikerrel, A zsúfolásig • megtelt kultúrházban szombaton a gyerekeknek adták elő a : műsort, vasárnap este pedig a felnőtteket szórakoztatták. Adzsnbej Brazíliába érkezeit Vasárnap este Rio de Ja- neiróba érkezett Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője és Kraminov, a Ra Rubezsom cí­mű folyóirat főszerkesztője. Angol hajóépítő munkások sztrájkja Az angol hajó- és gépipari szakszervezeti szövetség há­rommillió tagja hétfőn egy napra sztrájkba lépett, tilta­kozásai a munkáltatók szö­vetségének döntése ellen, amely visszautasította a heti egy font béremelési követe­lést. Ez a legnagyobb sztrájk az 1926. évi általános sztrájk óta. KUBA MSMCS EGYEDÜL1 A kubai nép második országos közgyűlése Hruscsov üzenete a köaggűlés résacecőiheaü Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, február 4-én Havanná­ban megnyílt a kubai nép második közgyűlése. A Jósé Marti téren óriási tömeg gyűlt össze. Kuba történelmé­ben még nem fordult elő ilyen hatalmas tüntetés: másfél, sőt talán kétmillió kubai gyűlt össze, hogy válaszoljon a ha­zája szabadsága és független­sége ellen irányuló újabb im­perialista összeesküvésre, ame­lyet washingtoni kormánykö­rök és dróton rángatott báb­jaik szőttek a Punta del Este-i értekezleten. A főváros, valamint Havan­na, Matansas, Las Villas és Pinar del Rio tartományok la­kosai zászlóikkal, transzperen- sekkel érkeztek a térre, hogy kifejezésre juttassák egységes akaratukat és leadják szavaza­tukat a második havannai dek­larációra. A közgyűlés meg­nyitása előtt forradalmi dalo­kat énekeltek és Ilyen ütemes kiáltások hangzottak: „Kuba igen — jenkik nem!’’ — „Az Amerikai Államok Szervezeté­vel együtt, vagy nélküle — mindenképpen győzni fogunk!” Amikor a szónoki emelvé­nyen megjelent Dorticos kubai elnök, Kdei Castro miniszter- elnök, a kormány tagjainak, az egyesült forradalmi szerveze­tek vezetőinek kíséretében, s helyet foglaltak a vendégek: a latin-amerikai népek képvise­lői, a téren szűnni nem akaró viharos éljenzés tört ki. Utána felhangzott a kubai himnusz ünnepélyes dallama, amelyet a megjelentek’ együtt énekeltek a zenekarral. A közgyűlésen Dorticos el­nök és Fidel Castro miniszter­elnök mondott beszédet. A kubai miniszterelnök ' leszögezte, beszédében, hogy a latin-amerikai for­radalom elkerülhetetlen. A kubai nép vezetője a Punta del Este-i értekezlettel foglal­kozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vereséget szenvedett ezen a tanácskozá­son. Az Amerikai Államok Szervezetének 21 tagállama közül csupán 13 foglalt állást határozottan Washington mel­lett — Kubával szemben. Az amerikai imperializmus soha­sem fogja összetörni a kubai forradalmat — mondotta Cast­ro, majd összehasonlítást tett Kuba és az Egyesült Államok: Kuba a kultúra mellett sza­vaz, az Egyesült Államok a tudatlanságot válassza, Kuba az iparosítás mellett van, az Egyesült Államok gazdasági elmaradottságban akarja tar­tani a latin-amerikai államo­kat, Kuba az igazságért küzd, az Egyesült Államok a kapita­lizmus mellett tör lándzsát. A forradalom elkerülhetetlen. Feltételeit az a nyomorúság teremti meg, amelyben a la­tin-amerikai emberek élnek — mondotta Castro. A kubai miniszterelnök a továbbiakban felháboro­dottan nyilatkozott a Ku­bával szemben alkalma­zott kereskedelmi embar­góról, majd figyelmeztetett, hogy Kuba felkészült mindenféle agresszió elhárítására, a tá­madók vereséget fognak szen­vedni — hangoztatta. Hruscsov, a Szovjet Minisz­tertanács elnöke, üzenetet in­tézett a kubai nép második országos közgyűléséhez. Üze­netében kifejezi meggyőződé­sét, hogy a közgyűléssel a szabad kubai nép újabb csapást mér az imperialis­ták agresszív terveire és azokra, akik hazájuk ér­dekeivel nem törődve, vakon az imperializmus uszályában haladnak. Hruscsov megállapítja, hogy Kuba szilárdan támogatja a békés együttélés elveit és te­vékenyen síkra száll a népek biztonságának védelmében, s ezzel nagymértékben elősegíti az egyetemes béke megszilár­dítását. De a nemzetközi reakció és elsősorban az imperialista kö­rök nem akarnak beletörődni — folytatja az üzenet —, hogy a kubai nép állama szabad és független és ismét összees­küvést szőnek Kuba ellen. Különösen megmutatkozik ez a Punta del Este-i értekezle­ten. A világ demokratikus közvéleménye határozot­tan elítéli a jenki impe­rializmus Kuba-ellenes lépéseit. Latin-Amerika népei felemel­ték szavukat a kubai forra­dalom jogos ügyének védel­mében és támogatására — mutat rá Hruscsov, majd hangsúlyozza: Kuba nincs egyedül. A latin-amerikai or­szágokban és a föld minden országában fokozódik a Ku­I bával való harcos szolidaritá- £ si mozgalom, s ez segíti a ku- Jj bai népet, hogy meghiúsítsa 2 ! (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön: a lánycsoport az üvegestáncot járja Í^X^NVV^^^^^XVNV^VV<N^X^^VV^X^^XV^^X^XXVVV^X^X^^XVvX>^VOCCVVVNVv^^XXNV^^VVVvVNVVVVVVVNVC^.- KÖNYVTÁRAVATÁS Ünnepélyes keretek közöli áladták a Pest megyei könyvtár áj helyiségét Hétfőn délelőtt bensősé­ges házi ünnepség színhelye volt a Pest megyei könyvtár Krisztina körúti új helyisé­ge. Jóllehet, a könyvtár né­hány héttel ezelőtt már elfog­lalta új, végleges helyét, s ezzel megszűnt n közel két­évi „szentendrei száműzetés”, az ünnepélyes átadásra azon­ban csak ez alkalommal ke­rült sor. Az ünnepségen megjelent Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára, Kurucz Imre, az MSZMP KB tudományos és kultu­rális osztályának alosztály- vezetője, Bíró Vera, a Mű­velődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője, Kondor Istvánná. a Művelődésügyi Miniszté­rium könyvtári osztályának vezetője, Szabó Sándor elv- táns, 'a megyei tanács elnök- helyettese és mások; vala­mint a járási és függetlení­tett könyvtárak vezetői. Debreceni Imréné, a me­gyei könyvtár vezetője üd­vözölte a megjelenteket. Rö­vid beszámolóban elmon­dotta, hogy a Pest megyei könyvtár megalakulása óta végre most talált igazi ott­honra ebben az új, egymil­lió forintos költséggel átépí­tett, modernül berendezett helyiségben. Köszönetét mon­dott mindazoknak, akik hoz­zájárultak az új könyvtárhe­lyiség mielőbbi létrehozásá­hoz. Majd ígéretet tett ar­ra, hogy a - jövőben még jobb munkával kívánják vi­szonozni a párt és az ál­lam • messzemenő támogatá­sát. A rövid üdvözlés után Vö­rös Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztály veze­tője mondott beszédet.-— Nagy nap ez a mai a me­gyei könyvtár életében — kezdte beszédét. — Nemcsak azért, mert könyvtárunk végre állandó otthonra ta­lált, de azért is, mert ez az állandó otthon alapfeltétele kell, hogy legyen a megyé­ben végzett könyvtári mun­ka további megszilárdulásá­nak. Sok még a tennivaló, hiszen országos viszonylat­ban könyvtári vonalon rosz- szul állunk. Jelenleg a me­gye könyvtáraiban mindösz- sze 373 ezer. könyvet tar­tunk számon, amelyet hatvan­ezer olvasó forgat.. Biz nem dicsekvésre méltó eredmény, s meghatározza a soronkövet- kező legfontosabb feladato­kat. El kell érni, hogy 1961- re a megye minden lakosá­ra egy-egy könyv jusson. A könyvállomány bővítésénél különös gondot kell fordí­tani a műszaki, mezőgazda- sági szakkönyvek. ismeret- terjesztő művek és a Jó­zsef Attila olvasómozgalom kötelező könyveinek beszer­zésére. Növelni kell a könyv- ankétok, könyvismertetők, az író—olvasó-találkozók, az iro-’ dalmi. estek, és fejtörők szá­mát. Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha min­den községben, városban összhangba hozzák a könyv­tár és a helyi szervek mun­káját. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Palotai Erzsi és Horváth Ferenc előadómű­vészek Petőfi. Majakovszkij. Vörösmarty,. József Attila és Illyés Gyula műveiből mulat­tak be egy csokorravalót. Dél­után a megyei könyvtár ve­zetősége vidám klubdélután keretében látta vendégül . a meghívott könyvtárosokat. Szabadságot Gizengának! A Pravda hétfői számában a szovjet újságírók tiltakoznak Gizenga üldöztetése miatt Hangsúlyozzák: egyetlen be­csületes ember sem hihet a gyarmatosítók és bábjaik ha­mis vádjainak, amelyekkel lep­lezni igyekeznek Gizenga ellen irányuló aljas elgondolásaikat. A Gizenga sorsa miatti ag­godalom és tiltakozás hulláma világszerte erősödik. A demok­ratikus Berlinben a nemzeti front országos tanácsának és más demokratikus szerveknek a rendezésében vasárnap gyű­lést tartottak. A gyűlés felszó­lalói felháborodottan ítélték el a gyarmati hatalmak kon­gói mesterkedéseit, az afrikai népek felszabadító mozgalmai ellen irányuló tevékenységü­ket. A gyűlés részvevői leve­let intéztek az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez, s ebben tiltakoztak Gizenga fogvatartá- sa miatt. Lapzártakor érkezett: Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága megkezdte a kubai panasz vitáját Amadeo argentin nagykö­vet elnökletével hétfőn ösz- szeült az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága, hogy megvitassa az Egyesült Ál­lamok beavatkozása és ag­resszív tervei tárgyában be­nyújtott kubai panaszt. Az ülés első felszólalója Mario Garcia-Inchaustegui, a Kubai ' Köztársaság állandó ENSZ-képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom