Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

VI. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM 1962. FEBRUÁR 3. SZOMBAT TRAKTOROSOK MUNKÁBAN A konzervgyár üzemi tanácsa üléséről Napi 30 vagon áru — Negyven vagonnal több borsó - Csökkenteni kell az önköltséget Háromszázhatmillió forintos terv A konzervgyár üzemi taná­csának 65 tagja megtárgyal­ta az 1962. évi tervet. Kovács Sándor igazgató is­mertette az 1962. évi felada­tokat. 1961-ben a termelési tervet túlteljesítettük, de a tervezett önköltségcsökkentést nem sikerült teljesíteni, en­nek részben oka a készáru­raktár hiánya, ami felesleges szállításokat és költségnöve­kedést okozott, a másik ok az volt, hogy néhány zöldség ára az aszály miatt magasabb volt a tervezettnél. Javítani való van a termék minőségénél* meg kell szün­tetni a technológiai könnyel­műséget. A borsó töltőgéppel a műszakiak csődöt vallottak, így az áruk később kerültek feldolgozásra és sok lett a II. osztályú áru. A Il-es telep dolgozóinakis jobban fel kell készülniük ez évben a lecsó feldolgozására, tovább kell csökkenteni a se- lejtet, borsónál, befőttnél, pa­radicsom ivólénél. Kedvezőtlenül alakult 1961. évben a fuvarköltség, 1,9 szá­zalékkal növekedett 1960. év­hez viszonyítva, ez pedig 6,3 millió forint többletkiadást jelent, ennek csak egy részét indokolja a raktárhiány miatti többletszállítás. A fuvarkölt­ség összefügg az anyagkészlet növekedésével. A megnöveke­dett anyagkészlet miatt csak bankkamatként 1,4 millióval többet kellett fizetni a gyár­nak 1961-ben, mint 1960-ban. Az anyagkészlet 43 millió forinttal növekedett, ennek csak egy részét indokolja a megnövekedett termelési fel­adat. Csökkenteni kell a ke­reskedelmi ládakészletet. Az anyagkészlet több mint 70 százaléka göngyölegből adó­dik, üveg, láda, hordó stb. , A műszakiaknak is jobban és hamarabb kell felkészül­niük a szezonra, mert a múlt évben elkésve készültek el a paradicsomvonallal. A feladatok nagyok, ha az 1962. évi tervet az 1958. évi­vel összehasonlítjuk, megál­lapítható, hogy 1962-re a ter­melés több mint háromszoros. Tapasztalatcsere Kecskeméten Az alkonyi erdőn mesé­vel altatta mókusmama cse­metéjét, s a szavak nyomán életrekelt Hófehérke, meg a hét törpe. — Biztosan a világ vége kö­zeledik. mert nagyon mozog már a föld. (Igler Ferenc karikatúrája) A kétaraszos figurák já­tékát most nem jutalmazza tapsra verődve sok kis gye­rekkéz. Próba van. A néző­téren szakértő közönség fi­gyel. A nagykőrösi 224-es helyiiparitanuló-iskola bábo­sai tapasztalatcsere-látogatá­son voltak kecskeméti szak­társaiknál. Megcsodálták a korszerű világítás és hangosító technikával felszerelt szín­padot, amelyet a kecskeméti ipari tanulók önerejükből hoztak létre sok-sok műhely­munkával. szorgalommal, az ipari üzemek és iskolájuk támogatásával. A próba végeztével elbe­szélgettek a vendéglátók s a vendégek sajátos műfajuk problémáiról. Megállapodás született, hogy a kecskemé­tiek viszonzásképpen elláto­gatnak majd Nagykőrösre, ahol — bár sokkal szerényebb eszközökkel —, de komoly munka folyik a kultúrotthon báb-szakkörében. A kecskemétiek rendezője. Báró László örömmel új­ságolta, hogy az ő csoport­juk is nevezett a KISZ kultu­rális vetélkedőjére. Ha tehát mindkettőnknek sikerül, talál­kozunk a megyék közötti döntőben. MA: MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP MEGNYITÁSA Mint már előzetesen hírt adtunk róla, ma délelőtt fél tizenegy órakor nyüiik meg a mezőgazdasági könyvhónap. Az országos megnyitó vá­rosunkban lesz és az ünnepi szónok: Petőházi Gábor, földművelésügyi miniszterhe­lyettes lesz. Farsangi mulatságot rendez a ládagyár -nőbizottsá- ga, február 10-én, este 8 órai kezdettel, az MSZMP városi bizottsága nagytermében. Ezen a nagyszabású farsangi mulatságon fellép a rádióból közismert táncdalénekesnő, Mikes Éva. A jó szórakozás fontos kel­léke, a tombola, büfé, stb. ter­mészetesen nem marad el. A ládagyári nőbizotiság szí­vesen várja a kedves vendége­ket. A KISZ életéből Zsuzsandor Gyula Ili b osztályos tanuló nyerte el a gimnázium legműveltebb tanulója címet Folyik az altalajtrágyázás az állami gazdaság földjein Illés Balázsné segítséget kap Mit jelent a KSZKB? ceglédi kirendeltségéhez fo­lyamodtak segítségért. Nagy Istvánná, a KSZKB megbízottja, el is látogatott Nagykőrösre, beszélt a ktsz vezetőivel, s meglátogatta a segélyezésre szoruló nénit is. Az orvosi bizonyítvánnyal igazolta munkaképtelenségét, s elmondotta, hogy évek óta semmi támogatást sem élve­zett, most már azonban segít­ségre szorulna, hátralevő nap­jaira. Hivatalosan elismerést nyert, hogy a néni valóban se­gélyezésre szorul, s annak el­lenére. hogy férje elhalálozása miatt nem dolgozhatott annyi időt a ktsz-ben. hogy család­tagja számára támogatás jár­na. most mégis komoly ígére­tet kapott, hogy rövid időn be­lül, rendszeres pénzbeli segít­séget fog kapni a KSZKB-től. Tit. Javítják a gépeket a gépállomáson. Olajos Décsi Pál munka közben Miklós és Székely László, a Szabadság Tsz tagja előkészíti a traktort a műtrágya szóráshoz, tölti a gépet (Foto: Sebők Antal) — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI DOLGOZOK önse­gélyző és biztosítási cso­portja intéző bizottsága az el­múlt évben több alkalom­mal és a folyó évben is fo­lyamatosan az ország leg­szebb fürdőhelyein általá­ban 10 napos üdültetésben részesíti az önsegélyező cso­port tagjait. Eddig Nagykő­rösről és Kocsérról többen vettek már részt Hévíz. Har- kányfürdő, Dobogókő üdülő­helyeken díjmentes üdülés­ben, mely a résztvevőknek egy életre szóló élményt je­lentett. — KERÉKPÁRJÁVAL a gyalogjárdán ittas állapotban közlekedett, Preisinger Jó­zsef Hétvezér u. 12. szám alatti lakos, nem gondolt arra, hogy balesetet is okoz­hat szabálytalan közlekedé­sével. A szabálysértési ható­ság 80 forintra bírságolta. — CSÜTÖRTÖKÖN tar­totta az újonnan megvá­lasztott földművesszövetkeze­ti vezetőség első ülését. — HOSSZÚ IDEIG őrizet­len hagyta kerékpárját Szó- rátta István, 4. járás Alsójá- rás dűlő 17. szám alatti la­kos, lezáratlanul. Hatvan fo­rint pénzbírságot fizetett gon­datlanságáért a szabálysértési hatóságnak. — VASÁRNAP délelőtt 10 órai kezdettel a gimnázium tornatermében az abonyi, ceglédi, monori, kecskeméti és a nagykőrösi gimnáziu­mok tornacsapatainak vetél­kedésére minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. — AZ ELMÜLT ESZ­TENDŐBEN 572 000 forint összeget fordított a városi tanács a közvilágításra, a köz- világítás kiépítésére pedig 53 700 forintot. — A ZSÄKOLÄSI munkák megkönnyítésére fuvóberen- dezést vásárol ez évben az ál­lami gazdaság 60 000 forint ér­tékben. — A HUNYADI Termelő­szövetkezetben folyik a mű­trágya kiszórása a kapásnö­vények alá. Mit látunk a Petőfi moziban ? Vasárnap a Petőfi moziban a Szép Lurette című német filmvíg­játék kerül bemutatásra. Előadások kezdete 3. 5 és 7 óra. A pénztár az első előadás előtt fél órával nyit ki. Köszönetnyilvánítás. Ez úton mondunk köszönetét minden ked­ves rokonunknak és ismerősünk­nek, akik felejthetetlen jó édes­apánk, id. Bakonyi Ambrus teme­tésén megjelentek. Bakonyi család SPORT Labdarúgás: Kecskeméti Dózsa—Nagy­kőrösi Kinizsi 4:1 (1:1). Kecs­kemét. V.: Molnár F. Csütörtökön tulajdonkép­peni első előkészületi mér­kőzését a következő összeá'- lításban játszotta a Kinizsi labdarúgó-csapata. Gömöri — Vass, Csikós t. Tan esik — Farkas! n&zki, Csi­kós II. — Tornyi, Lányi, To- ricska, Szojka, Szabó II. Ját­szottak még: Migaskó, Bara­nyai, Botocska I, Aszódi és Varga. A csúszós, havas talajon ahogyan az eredmény is mu­tatja — az első 45 percben egyenrangú ellenfél volt a Kinizsi. A második félidő­ből csak 25 percet játszot­tak — utána a KTE-vel játszott a Dózsa. — Ebben a játékrészben kidomboro­dott a kecskeméti csapat nagyobb rutinja és percek alatt a maga javára dön­tötte el a mérkőzést. A sport­szerű és baráti edzőmérkő- .zésen az NB Il-es ellenfél el­len az egész csapat a várt­nál- többet nyújtott, de kü­lönösen kitűnt Toricska és Szojka játékkedve. Góllövő: Tornyi. További program: 4.-én Kecskeméten: KTE; 10-én (szombaton) Nagykőrösön: KTE. P. S. A termelékenységet 1961. év­hez képest 14,3 százalékkal kell növelni, ez megalapozott intézkedéseket kíván. Megszüntettük a mosodát, mert szükség volt a helyre, termelőüzem elhelyezése mi­att, a mosatást a Patyolat­vállalatra bíztuk. Be kell fejezni 1962-ben a cimkézőgépek termelésbe ál­lítását, e célból 5—5000 forint céljutalom került kitűzésre. Meg kell szüntetni a szűk ke­resztmetszeteket, ennek érde­kében a H-es telep 2 darab gömbvákuumot kap és egy pa­lackmosógépet. Az I. és II. negyedévben közel 50 százalékkal kell töb­bet gyártani, mint a múlt év hasonló időszakában. 1962-ben legnagyobb termelésnövekedés a zakuszkánál lesz, itt a növe­kedés 180 vagon, a lecsónál a növekedés 90 vagon. 1962-ben 65 vagon olajos paprikát kell gyártani, az el­múlt évi 4 vagonnal szemben, ennek nagy része fehér papri­ka lesz. A borsógyártás 40 va­gonnal növekedik. 1962. év­ben a kiszállításnak egyes na-, pokon el kell érni a 30 va­gont, ez 1961-ben nem volt több napi 20 vagonnál. A készáruraktár csak szabvány­minőségű árut vehet át a ter­melőüzemektől, a felesleges átrakás elkerülése céljából. A fő cél 1962. évben az ön­költségcsökkentés, a termelé­kenység-növelés. Bekő Dezső főkönyvelő hoz­zászólásában a nyersanyag műszakonkénti különválasztá­sát javasolta a műhelyverse­nyek jobb kiértékelhetősége miatt. A termeltetési osztály a tervezett napi 22 vagen borsó feldolgozás növelését kérte 26 vagonra, mellyel Ko­vács Sándor igazgató egyetér­tett. Leskó László üzemgazdasá­gi osztályvezető a múlt évi hiányosságokra célozva a mű­szaki dolgozók felelősségre vonását javasolta ez évben, ha a múlt évi hibák megis­métlődnek. Verő Béláné, az Élelmezés­ügyi Minisztérium Konzerv­ipari Igazgatóságának képvi­selője elmondotta, hogy a terv feszes, de a hallott ja­vaslatok megvalósításával a terv teljesítése biztosítható. Kovács Sándor igazgató össze­foglaló válaszában egyetér­tett á javaslatokkal a munka­versenyeknek nemcsak a sze­zonban, hanem már most be kell indulniuk. Az üzemi tanácsülés az 1962. évi 306 millió forintos tervet jóváhagyta és február­ban a termelési tanácskozá­sokon részletesen megtárgyal­ják. Dr. Konrád Zoltán — Ki a Pest megyei pártbi­zottság első titkára? — Hol lesz a VIII. VIT? — Melyik ruhaakasztó a cél­szerűbb, a sima, vagy az ér­des? — Mi a realizmus? — Mi a Dózsa labdarúgó-csapat színe? Sorolhatnám a kérdéseket, amelyekre a gimnáziumban ■ megrendezett, szellemi vgtélr kedőn kellett a versenyzőknek megfelelni. A gimnázium KlSZ-szerve- zete újabb tanúbizonyságát tette, hogy egyik legfontosabb feladata az, hogy a tanulók minél szélesebb látókörűek le­gyenek, hogy minél művelteb­bek legyenek. Ezzel a céllal rendeztek szellemi vetélkedőt és a sok diák közül igyekeztek kiválasztani a gimnázium leg­műveltebb tanulóját és a csa­patversenyben a legműveltebb évfolyamot. Nagy volt az izgalom, ami­kor Tóth Tibor tanár ismertet­te a szabályt, és a verseny fel­tételeit. A zsűri is elfoglalta a helyét, és kezdődött a verseny. A hallgatóság hol csendben, hol kicsit zúgva követte a ver­seny menetét. Az előre kihe­lyezett négy székre ültek a ver­senyzők. Először évfolyamon­ként, tehát minden osztály képviseltette magát. öt tárgykörből kellett a ver­senyzőknek felelniük, mégpe­dig, politika, irodalom, sport, tudomány és történelem. Egy- egy értékes, jó felelet két pon­tot ért, míg a félig megadott válaszért egy pont járt, és ter­mészetesen, ha nem tudott megfelelni, akkor null pontot kapott. Az összetett versenyben, te­hát a csapatversenyben az eredmény a következő lett: Első a harmadik osztály csa­pata 24 ponttal, második a ne­gyedik osztály csapata 23 pont­tal, harmadik a második osz­tály csapata. 16 .ponttal, negyei dik az első osztály csapata 11 ponttal.1 : -- ' A csapatverseny után került sor az egyéni vetélkedőre, ami­kor küzdeni kellett „a legmű­veltebb tanuló” címért Az egyéni döntőbe azok kerültek be, akik a csapatversenyben a legnagyobb pontszámot érték el. Feszült csend volt a terem­ben, amikor fej-fej mellett ha­ladtak a versenyzők. Nem hal­latszott más, csak az osztály- társajj halk biztatása. Végül kialakult az ered­mény, mely szerint „a legmű­veltebb tanuló” címet Zsu- zsandor Gyula IlI/b. osztályos tanuló szerezte meg. Az osz­tálytársak nagy örömét, azt hi­szem, nem kell külön 'kihang­súlyozni, hogy ezt a megtisztelő eredményt pont harmadik b. osztályos tanuló nyerte. *e'*át az eredmény: Slső Zsuzsandor Gyula Ill/b. 7 ponttal, második Bencsik Gé­za Ill/d. 6 ponttal, harmadik Szabó Zoltán IV]b, negyedik Tege András IV/d. A versenyt színessé tette a közbe-közbe szúrt ügyességi verseny, amely ötletes, vidám volt. Jutalom kiosztásával ért vé­get a vetélkedő. — s. k. — Idős, beteges özvegyasz- szony, már a hetvenedik év felett. Hozzátartozója úgy­szólván senki, hacsak az a tá­voli rokonlány nem, aki vele lakik a Koszorú utcai kis há­zacskában. Éppen csak hogy tengődik, hiszen eltartója nin­csen. Állapota is olyan siral­mas, hogy még egy kanna vi­zet sem képes az udvarról be­vinni magának. A férje, Illés Balázs cipész volt. A ktsz-be már 1949-ben belépett. Ott dolgozott halálá­ig. egészen 1953-ig. Ekkor az özvegy magára maradt. A ktsz próbálkozott segíteni Illés nénin az utóbbi időben. Fordultak egyik helyre, másik helyre, de úgy látszott, nem akar egykönnyen megoldódni a néni sorsa. Végül, alig pár hete. a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom