Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

M RÄS ÉS CÉG LÉ P VÁRQS RÉSZÉRE TL ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1962. FEBRUÁR 3, SZOMBAT Tavasz a télben A ceglédi KlOSZ-énekkar hangversenye a szociális otthon művelődési otthonában öt óra. Csendes, kedves, mondhatnám romantikus téli este. A hópelyheket lágyan ringatja a bolondos szél. A művelődési ház előtt sorako­zunk és pontosan öt órakor indulunk. Mintha szőnyegen lépegetnénk, olyan puha a hószőnyeg. Előttem a Magyar- étterem népi zenekarának tagjai: Pipi Jóska és Farkas Elemér. Mögöttem a KXOSZ harminchattagú énekkara, Péntek Lajos vezetésével. Harminc esztendővel ezelőtt szerenádozó társaságnak néz­tek volna bennünket. Az idő azonban változik, nem is ké­sik a korszerű megjegyzés. Egy mellettünk haladó ma­gyar ránk mutat és elég han­gosan mondja a komájának: — Biztosan zárszámadásra mennek! A szociális otthon kapujá­ban már négyen várnak ben­nünket Izgatottan, kíváncsian. Négy öreg asszony. Boldogsá­gukban csak annyit monda­nak: — Jaj, kedveseim, már azt hittük, hogy nem jönnek. A parányi művelődési ház már zsúfolásig. Érdemes egy­két szót szólni arról, hogy mi lett az egykori rosszemlékű szegényházból. Hallatlan tisz­taság mindenfelé, a szobák parkettásak, mindenütt sző­nyeg. Hatalmas krémszínű cserépkályha a kis kultúrház- ban, a sarokban televízió. Hónapokkal ezelőtt írtunk ar­ról, hogy a városi tanács 600 ezer forint költséggel korsze­rűsítette az otthont. Meg is látszik, hogy jól gazdálkod­tak a hatalmas összeggel. Pil­lanatok alatt elhelyezkedik az énekkar. A zenészek hangol­nak. Majd a hirtelen csend­ben megszólal az énekkar egyik tagja. Nagyon rövid üdvözlő szavak, de minden szó csupa melegség. — Régen készültünk arra, hogy meglátogassunk benne­teket. Sokat nem hoztunk, egy kis dalt, egy kis muzsikát és sok szeretetet. örülünk an­nak, hogy ilyen szép, meleg otthonban találkozunk vele­tek és nyugodtan látjuk ar­cotokon a társadalom féltő gondoskodását. Szívből kíván­juk, hogy éljetek békében, szeretetben és boldogságban az emberi kor végső határáig. Itt-ott előkerülnek a zseb­kendők. Az asszonyok meg­könnyezik a kedves szavakat. A férfiak megilletődését az oldja fel, hogy az egyik meg­jegyzi: — Nem hoztak semmit? Hát a demizsonokban mi van7 Nagy hahota a válasz, amit rögtön elcsendesít az, hogy Péntek Lajos karnagy fel­emeli a hangvillát Az ének­kar intonál és megkezdődik a műsor. Borgulya András: Ébredj szép világ; Smetana: Csilla­gom és Révfy: Tisza-parti szalma tetős kicsi ház című számokat énekelte az ének­kar. A hallgatóság lelkesen tapsolt egészen addig, amíg Bálint János odaállt a zené­szek mellé és a János vitéz édes melódiáival a mai öre­gek fiatalságát idézte. Én a pásztorok királya, • a Fuszuly- ka szára, egy Rózsaszál című számok megkönnyeztették a hallgatóságot. Péntek Lajos meghatóan adta elő Kondor Ernő: Vén cigány című dalát melynek minden taktusát ismerősen köszöntötték a résztvevők. Kedves ötlet volt a műsor következő része. A zenekar belevágott a Basa Mári li­bája kezdetű nótába. Először csak Péntek Lajos énekelte, majd belekapcsolódott az énekkar és mire elérkeztek a Lakodalom van a mi utcánk­ban című nótához, már a kö­zönség is énekelt. Verdi Ernáni c. operájának kórusával kedves dolgot ve­zetett be az énekkar. Előke­rültek a palackok és demi- zsonok és az énekkar tagjai egy kis ugyeri harmattal ven­dégelték meg az otthon lakóit. Dolgom volt. Nem várhat­tam végét a kis házi ünnep­ségnek. Amikor kiléptem az otthon kapuján, megláttam, hogy vagy húszán állnak az ablaknál és leselkednek. Nagy- kendős öregasszony odaszól hozzám: — Tessék mondani, lakoda­lom van a szegényházban? — Nem kedves, csak az ipa­rosok énekkara látogatta meg az ápoltakat. Különben en­gedje meg, hogy felvilágosít­sam, ez nem szegényház, ha­nem szociális otthon, de mond­hatnám úgyis, hogy a szocia­lista társadalom nagylelkű gondoskodása azokról, akik­nek hiányzik a családi ott­hon melege. Rendelet, amelyet ajánlatos végrehajtani! A városi tanács vb igazgatá­si osztálya, mint L fokú sza­bálysértési hatóság felhívj.» lakosság figyelmét a 3,141/1/ 1949. évi N. M. sz. rendelet 6. §-ának 1. bekezdésében foglal taikra, mely kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosa (birtoko­sa, kezelője) kőteles az ingat­lan előtt levő gyalogjáró rész állandó tisztántartásáról gon­doskodni. Nyáron pedig seprés előtt locsolással portalan!tani. E rendelet büntető rendelke­zése pedig 1000 forintig terje­dő pénzbírsággal rendeli sújta­ni azokat, akik a rendelkezés­nek ne*n tesznek eleget. Sajnos városunkban ennek igen keve­sen tesznek eleget. Éppu ezért tartottak fontosnak a lakosság figyelmeztetését, hogy a járda tisztántartása gazdaságosabb, mint annak elhanyagolása, mert megvédjük saját és má­sok egészségét, valamint csú­szós Idő esetén testi épségét és még caak bírságot sem kell fi­zeíjii. SEGÍTETT A PEDAGÓGUS zelebb levő sütöde, a Haty- tyú utcai szintén állandóan zsúfolt. A cikkben olvasom, hogy Rák Kálmán lemondott az ipar folytatásáról. Én ennek ellenére azt javasolom, hogy a Nádasdy utcai pékséget fel­tétlenül állítsák helyre és akár a sütőipar házi keze­lésében, akár haszonbérben, de feltétlenül nyissák meg a lakosság számára. H. P. Hol teleljen a tárcsa? Az egyik termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlésén a hozzászóló bejelentette, hogy még az őszi kampánymunkák idején a gazdaságban többek között felhasználtak egy tár­csát, s amikor a gépállomás brigádja elvonult a területről, szórakozottságból vagy egyéb okból, a tábla sarkán felejtett egy tárcsát. No, nem is cso­da, hiszen egy ilyen tárcsa alig néhány mázsa és ha az ember elhagyhatja az eser­nyőjét, a ceruzáját, a csomag gyufát, ugyan miért ne hagy­hatna el egy tárcsát is. Tegyük félre a tréfát és mindenekelőtt szögezzük le, hogy köztulajdonról van szó, s akárhogy forgatjuk is, az őszi eső, a téli fagy, az olva­dó hó alaposan megviseli az értékes gépet. Tehát semmi esetre sem ott a helye a sza­badban, hanem a gépállomás gépszíne alatt. Remélem, eb­ben mindnyájan egyetértünk. De most egy csiklandós kér­dés. Általában az év végén minden vállalatnál vagyon megállapító leltár van. Itt szépen, gondosan rendbesze­dik a vállalat vagyonát, ami­ből természetesen nem hiá­nyozhat semmi. Szeretnénk tudni, hogy vajon azon a bi­zonyos gépállomáson nem hi­ányzott az a tárcsa, amit még mindig ver az eső és a hó a csemői Rákóczi Termelőszö­vetkezetben? Mert ha hiány­zik, akkor sürgősen vigyék onnan, mielőtt valami nem túlságosan becsületes megta­láló „zsebre vágja.” Sok szó esik ma és min­dennap a szülő és a pedagógus közötti kapcsolatról. Hogyan fog össze a jó nevelő a szülő­vel, amikor a gyerek elkerüli az iskolát Erre a kérdésre kaptam választ egy havas hét­köznapi estén, amikor az egyik pedagógus ismer ősöm­mel találkoztam az utcán. — Hová megy ilyen késő es­te? Családlátogatásra, este? — Igen, — felelte ismerő­söm, szívesen elmondom, de kérem, nevemet ne említse meg az újságban. — Van egy tanulóm, aki már hetek óta minden héten két- három napot hiányzik. Több esetben voltam már náluk, sajnos az édesapjával soha sem tudtam beszélni. Ezért ‘kell ilyen késői időpontban újra felkeresni a családot. A probléma igen szomorú. A mostohaapa nem sokat törő­dik a gyerekkel, azt sem bán­ja, hogy megy-e az iskolába, vagy sem. Ezért kell nekem beavatkozni. Elgondolkodtam az eseten és kíváncsian vártam, vajon N. P.-né milyen siliert ért el a családlátogatáson. Pár nap múlva találkoztam vele. — Beszéltem a gyerek apjá­val —, mondotta örömmel — és azóta a gyerek rendszeresen jár az iskolába. Ez csak egy pedagógus a sok közül, aki esti szabad ide­jét tanítványai érdekében használja fel. Pedig tudom, hogy otthon is lenne dolga a saját családja körében. Kö­szönet az önzetlen munkáért! — Ta — Képek a KGV forgácsoló-műhelyéből Tóth László esztergályos. Teljesítményszázaléka 139—135 s ez jó szaktudásának és szorgalmának eredménye S5,rik..tAs210, köszörűs egy igen értékes főtengely köszö­rülését végzi. Az üzem érdekeit mindig előtérbe helyez« es selejtmenies munkát végez. Ezért szeretik munkatársai és felettesei Kerékpártolvajt fogtak Monyban Már elég fiatal korában kezdte ifj. Varga Dániel Abony, Vasút díiiő 6. szám alatti lakos a tolvaj iást Má­sok kerékpárjára vetett sze­met addig, amíg tetteit fel nem fedezték. Először egy női kerékpárt lopott el, majd szétszedte fel úgy értékesítette. Azután Ha­lasi Gyula abonyi lakos ke­rékpárját lopta el és elcserél­te légpuskáért. Később az üz­letek előtt hagyott őrizetlen kerékpárok vonzották. A Ra- dák utcában levő férfifodrász üzlet elől elvitt egy férfike­rékpárt. Hazavitte, szétszedte és el akarta adni, de ez már nem sikerült neki. Varga Dá­niel nemcsak kerékpárokat lopott, hanem nem hagyott békét az őrizetlen kerékpárok alkatrészeinek sem. Több esetben lopott például dina­mókat a jármüvekről. Több kerékpár és alkatrész vissza­került a tulajdonosokhoz, a tettes pedig megkapja méltó büntetését. Az abony iák pedig olyan­formán vonják le a tanulsá­got. hogy nem hagyják kerék­párjaikat őrizetlenül az utcán. — a — Labore Tibor a fogaskerekek maróit élez!. Munkafegyel­mével, megbízhatóságával kiemelkedik, de jól Ismeri a város lakossága, mint az Építők labdarúgó-csapatának bal- összekötőjét is — IDÉNYNYITÁS HELYI RANGADÓVAL. Városunk labdarúgói felkészülésük so­rán vasárnap barátságos mér­kőzés keretében mérik össze tudásukat. Vasárnap délután 3 órákor a Vasutas sporttelepen a CVSE és Építők csapatai­nak mérkőzése, ezt megelő­zően a második csapatok tar­tanak barátságos mérkőzést. Kíváncsian várjuk csapataink idei bemutatkozását. Az önzetlen munka elismeréséül... Sokan végeznek városunk­ban és községeinkben önzet­lenül, minden anyagi jutta­tás nélkül társadalmi mun­kát a város, a községek fej­lesztése érdekében. Gyakran lehet találkozni olyan lakosoklzal, akik fizi­kai és szellemi munkájukkal is hozzájárulnak a tervek megvalósításához. Tanácsaink nem feledkeztek meg ezekről az állampolgárokról, hiszen legtöbbször tanácsiilési hatá­rozatban mondtak köszönetét az önzetlen segítségért, sőt, számtalanszor elismerő okle­véllel fejezték ki elismerésü­ket. Eddig is különös megbe­csülésben részesültek a tár­sadalmi munkások, de a Pest megyei Tanács 1/1961. sz. rendeletével még nagyobb megbecsülés részesei lettek. Ezen rendelet a társadalmi munka elismeréséül „Község­fejlesztésért” elnevezésű jel­vény arany-, ezüst- és bronz­fokozatát adományozza a mun­kában élenjáróknak. Ez év május 1-én nyernek kiosztást első ízben a jel­vények, melynek elismeréséül aranyfokozat esetén 150, ezüst fokozat esetén 100 és bronz­fokozat esetén 75 társadalmi munkaóra szükséges tervéven­ként. A múlt évre vonatkozóan most folyik a dolgozók egyé­ni munkájának felmérése. Biztosak vagyunk benne, hogy május 1-én a jelvények tulajdonosai boldogan veszik tudomásul a társadalom újabb fajta elismerését. — már MŰVELŐDJÜNK SZÓRAKOZZUNK 7 A Ceglédi Kossuth Művelő­dési Ház táncintézetében szom­baton, 3-án este álarcos far­sangi bált rendeznek, melyre a fiatalságot szeretettel várja a rendezőség. Vasárnap délelőtt a népi táncos és énekcsoport tart pró­bát a teremben. A Kossuth Filmszínház va­sárnap 5 és 7, hétfőn 7 órakor a Hazatérés című román filmet vetíti. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat Dózsa Kultúrhá- zában szombaton este 8 órai kezdettel elektromosibált ren­dez, fellép Németh Lehel és Megyeri Mária. Belépés csak meghívóval. A Dózsa Filmszínház szom­baton nem tart előadást, va­sárnap este 5 és 7 órai kezdet­tel a Matróz a rakétában című angol színes filmvígjátékot ve­títi. A kultúrházban pedig va­sárnap délelőtt 10 órakor me­seműsor lesz. A Vasutas Otthonban szom­baton és vasárnap is klubélet és televízióközvetítés. Vasár­nap délután fél öt órai készlet­tel a Gödöllői Vasas ökölvívó- csapata méri össze erejét a CVSE ökölvívóival. Az ismeretterjesztő székház­ban (MEDOSZ) szombaton este 7-től 2-ig, vasárnap 7-től 1 óráig tánc. A Szabadság Filmszínház szombaton 5—7-ig, vasárnap 3, 5 és 7 árakor is a Májusi fagy című magyar szélesvásznú fil­met vetíti. A Kossuth Múzeumban va­sárnap délelőtt 11 órakor nyí­lik meg a Halasi csipke kiállí­tás. Nyitva — hétfő kivételével — naponta 10—16 óráig Belé­pődíj nincs. „A halasi csipke remekei” címmel vetítéssel egybekötött előadást tart vasárnap délután 5 órakor a művelődési ház te­levíziós (emeleti) termében Janó Ákos, a kiskunhalasi mú­zeum igazgatója. — A CEGLÉDI JÁRÁSI Építőipari Szövetkezet a la­kosság jobb ellátását bizto­sító tervét 101%-ra, közületi tervét pedig 102,3%-ra' telje­sítette. Az év során 6 új csa­ládi házat és 18 felújítást kivi­telezett a ktsz Cegléden és a ceglédi járás területén. — MIKEBVDAN költségve­tésből megszüntetik az egyko­ri Bakos-major rossz emlékű, szabadkéménye s cselédházait. A beruházás mintegy félmillió forintot igényel. — AZ ABONYI FÖLDMÜ- VESSZÖ VETKEZET újonnan, megválasztott igazgatósága ja­nuár 25-én tartotta meg első ülését, ahol napirendi pont­ként megtárgyalásra került a küldöttgyűlés határozatainak megtárgyalására felelősök ki­jelölése. Ezután megtárgyal­ták az 1962. évi felvásárlási tervet és a boltok helyzetét. Az igazgatóság több határo­zatot hozott a fenti napiren­di pontok sikeres végrehajtá­sának előmozdítására. — JAKAB ALBERT, a Ta­nácsi Építőipari Vállalat szo­bafestője a legutóbbi lottó nyeremény sorsjátékon nagy- képernyős TV-leészüteket nyert. — A CEGLÉDI TÁNCSICS iskola zenekarának énekkara rádiószereplésre készül Bé­res Károly tanár vezetésé­vel. Műsoron: preklasszikus és klasszikus számok, mozgalmi- és úttörődalok. — A KÖRÖSTETETLEN1 Állami Gazdaság múlt évi hí­zómarha teljesítési tervét 200 darabbal túlteljesítette. Én így gondolnám! Olvastam a Ceglédi Hír­lapban a Negyven újvárosi asszony panasza című eikket és örömmel vettem az új­városiak nevében azt, hogy a panaszét igyekeznek gyor­san orvoeo’ni. Márpedig mi est nem te­kintjük még csak félmegol­dásnak sem, mert as emlí­tett sütöde az Arany ntea sarkán van, ami az Újvá­ros szélétől kereken másfél kilométer. A másik legkö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom