Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1962, FEBRUÁR 27, KEDD Az MSZMP Ceglédi Járási Bizottságának ötéves művelődési programjáról ii. A múlt számunkban közölt célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi fő feladatokat kell megoldani: Biztosítani kell a tervszerű, céltudatos oktató-, nevelőmunkát, szilárdítani mind a nevelőtestületek, mind a tanuló ifjúság munkafegyelmét, csökkenteni kell a tanulók mulasztását, az osztályzatlan és bukottak számát. Erősíteni kell az iskola és a társadalom kapcsolatát, minden iskolában meg kell szervezni a szülők iskoláját. A nevelőtestületek eszmei- politikai-pedagógiai egységének kialakítása érdekében biztosítani kell az ideológiai és pedagógiai továbbképzést, el kell érni, hogy 1965-ig minden nevelő részesüljön ideológiai továbbképzésben, állami, vagy pártoktatás keretein belül. El kell érni, hogy a nevelők nagyobb számban vegyenek részt az ifjúsági mozgalom, továbbá a népművelés munkájában. A KISZ-, úttörő- és a kisdobos-mozgalom kereteit tovább kell bővíteni, a politechnikai oktatásba bevont iskolák számát tovább kell emelni és az oktatás eredményessége érdekében műhelyeket kell építeni, gyakorló tereket és öntözési lehetőségeket biztosítani. El kell érni, hogy minél több dolgozó fejezhesse be elmaradt tanulmányait, vagy szerezzen magasabb színtű képesítést. Az általános iskolák mellett szélesebb körben meg kell szervezni a dolgozók esti tanfolyamait. A felnőtt oktatásban példásan részt vevő pedagógusok kapjanak ezért jutalmat, elismerést. A továbbtanulás ösztönzése. s a káderszükséglet biztosítása érdekében, a községi tanácsokon kívül az állami gazdaságok, tsz-ek is biztosítsanak tanulmányi ösztöndíjasokat. Céltudatosabb, összehangoltabb tematikai irányítással kell vezetni az ismeretterjesztő tevékenységet. Fokozottabban kell figyelembe venni az ötéves terv helyi gazdasági programját, a hallgatók eddig elért műveltségi szintje t. Az ismeretterjesztő előadások színvonalát, hatékonyságukat emelni kell. Külön ki kell munkálni a bejáró munkások igényei kielégítésének útját. A tervidőszak végéig el kell érni, hogy könyvtáraink könyvállományát annyira fejlesszük, hogy legalább minden lakosra egy könyv jusson. A könyvtárak könyvállományá- nagy gyarapítása érdekében társadalmi akciót kell beindítani, meg kell szervezni a ,.minden család egy könyv” akciót, a tömegszervezetek, a KISZ- és úttörőfiatalok közreműködésével. A községi könyvtárak létesítsenek fiók- könyvtárakat a tsz-ek ben, és ezeket lássák el az ideológiai, politikai, szépirodalmi könyvek mellett megfelelő szakirodalom-könyvekkel. A művészeti csoportok fő feladatuknak a nevelőmunkát tekintsék, terjesszék, szélesítsék új, szocialista életünk erkölcsi normáit, Népi tánccsoportjaink gyűjtsék össze és dolgozzák fel a községeikben kialakult régi és új szokásokat, továbbá tanulják meg minél több baráti nép táncait, ezzel is szolgáljuk a népek közötti barátság elmélyítését. Társas táncoktatóink az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak az oktatás alkalmával az ifjúság kulturált magatartására, nevelésére. EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA Érdekes és tanulságos kiállítás nyílt hétfőn délelőtt fél kilenc órakor. A KPM, valamint a Belügyminisztérium közös rendezésében a „Bün- cselekrnények a közlekedés területén” című kiállítás négy napig áll az érdeklődők rendelkezésére. A felszabadulás óta eltelt esztendőkben sok szó esett és napjainkban is gyakran beszélünk a népi hatalmunk ellen törő belső ellenforradalmi elemek, valamint az imperialista hírszerző szervek aknamunkájáról. Minden hazáját szerető dolgozót érdekli ez a probléma, s nemcsak érdekli, hanem gondolkodásra is készteti. De felvetődik az a kérdés is, hogyan dolgozik az ellenség, milyen módszerekkel próbálkozik rendszerünket gyengíteni, megrendíteni. Ez a kiállítás viszonylag szűk, de annál érdekesebb területen, a közlekedés területén ad szemléltető, konkrét választ ezekre a kérdésekre. Az imperialista hírszerzőknek és a velük szövetséges ellenséges elemeknek csakúgy, mint a közönséges bűnözőknek kedvelt területe a közlekedés és hírközlés. Számos példa bizonyítja, hogy mind a külső, mind az irányításuk, vagy hatásuk alatt álló belső ellenség állandóan, támadásra készen keresi ezen a területen különösen azt a rést, ahol lábát megvetheti, s bomlasztó aknamunkáját, hírszerzést, vagy diverzió előkészítését megkezdheti. A rés: az éberség és a fegyelem lazulása, valamint az erkölcsileg, politikailag megingatható vasúti és postai dolgozók. Ez a kiállítás megtörtént esetek ismertetésével bemutatja, hogy a népi hatalom ellen törő imperialista hírszerző szervek, ellenforradalmi elemek milyen úton, milyen eszközökkel, kik által, s kiknek a megbízásából szervezik aknamunkájukat. Bemutatja, melyek azok a „rések”, ahol az ellenség sorainkba beférkőzhet, egyszóval képét ad az ellenséges tevékenység irányáról, eszközeiről, módszereiről. Ez azonban csak egyik része a kiállításnak. Ugyanitt bemutatásra kerül a közlekedés és hírközlés területén aknamunkát folytatók elleni harc formája, módszere is. S itt külön ki kell emelni az egyszerű dolgozók segítségének, a társadalom összefogásának jelentőségét. A kiállítás ugyancsak konkrét esetek bemutatásával szemlélteti a dolgozók segítségének eredményeit, azt, hogy hazafias közreműködésükkel hogyan leplezték le és tették ártalmatlanná állambiztonsági szerveink a bűnös tevékenységet folytatókat. Ennek az összefogásnak a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sokan emlékeznek rá, amikor a múlt évben a miskolci 4-es Belkereskedelmi Vállalat dolgozói felfigyeltek egy rendszeresen ellenforradalmi agitációt folytató csoportra, s bejelentésükkel lehetővé tették az ellenséges tevékenység felszámolását. összefoglalva: érdemes megnézni a kiállítást, mert nemcsak közelebbről bemutatja az ellenségeinket, és azok bűnös tevékenységét, hanem megtanít az ellenük való harcra is, amely mindannyiunk közös ügye. Színjátszó csoportjaink jobban forduljanak a magasabb, eszmei tartalmú előadások felé, igényes művészi helyi bemutatóikkal neveljék községeink lakosságát, a színházi művészet megszerettetésére. A művelődési otthonok váljanak mindenütt a falu kulturális központjává, el kell érni, hogy a KISZ- fiatialság, a tsz-tagság, továbbá a községben működő összes társadalmi szervek kulturális élete és tevékenységének nagy része, a művelődési otthonban folyjék. A községek használják fel és a művelődési otthonokban koncentrálják mindazokat az anyagi eszközöket (kulturális alap), melyek az állami támogatáson felül a tsz-ek és egyéb szerveknek a rendelkezésére állanak. Az ifjúság és a felnőtt dolgozók bevonásával szélesíteni kell a tömegsport-mozgalmat, a Kilián-mozgalmat, falusi versenysorozatokat — sparta- kiádversenyeket — kell szervezni minden községben. Tovább kell növelni a sajtóolvasók, különösen a helyi olvasók táborát. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak a területük művelődési feladataival, vezetőségi üléseken, tággyűléseken. A tanácsok végrehajtó bizottsági és tanácsüléseken tűzzék napirendre a község kulturális életének megtárgyalását, határozataikkal segítsék a művelődési munkában tapasztalt hiányosságok felszámolását, a jelentkező akadályok megszüntetését. (Vége.) — B — Termelőszövetkezeteinkben a zárszámadások lebonyolítása után mind mozgalmasabbá válik az élet a földeken. A szeszélyes időjárás ellenére a gyümölcsfák tisztogatásával, a szőlőkbe a trágya behordásá- val megkezdődnek a tavaszi munkák. Ezeket a feladatokat az ugyeri szőlőkben szorgalmasan végzik a Vörös Csillag, Kossuth és Táncsics termelő- szövetkezetek tagjai. Minden tsz-tag tudja azt, milyen nagy jelentősége van a szőlők szervestrágyázásának. Ezért szinte közelharc folyik a tsz-tagok között, hogy leinek a földjére vigyenek trágyát. Így van ez a Vörös Csillag Tsz ugyeri üzemegységénél is. Végigjárva a dűlőkön mégis azt látja az JÓ TUDNI ember, hogy a hetekkel előbb kiszállított és a szőlősorok végén kupacba rakott trágyát egyes tsz-tagok nem hordják be a szőlősorokba. Nem gondolnak ezek a tsz-tagok arra, hogy ezzel késleltetni fogják a nyitási és metszési munkálatokat? Saját területükön, de ezen keresztül a termelőszövetkezet egész üzemegységére ki fog hatni majd a nyitási és metszési munkálatok késése. Az igaz,' hogy jelenleg a termelőszövetkezetben a természetbeni részesedések kiosztása folyik, de nem jelenti ez j azt, hogy egyes hanyag tsz- ; tagok ölhetett kézzel a szoba- 1 ban várják a részesedés házhozszállítását. , HOGY... A könyvvezetésre kötelezett magánszemélyek (magánkisiparosok, magánkereskedők, magánrendelést is folytató orvosok stb.) üzleti könyveinek, pénztárkönyveinek hitelesítésével és a hitelesítés . során lerovandó illeték megállapításáról a Pénzügyminisztérium 21/1957. számú rendelete intézkedett.' A pénztárkönyv hitelesítését a pénzügyi osztály 25. számú szobájában végzik. A hitelesítési illeték kiszámítási módja a következő: A pénztárkönyv egyik oldalának hossza és szélességének szorzata szorozva a lapok számával, az eredmény osztva 2500-zal. A hányados adja az ívek számát, ami után ivenként 1 Ft illeték jár. A maradvány teljes ívnek számít. A kiszámítás cm-hen, illetve I cnr-ben történik. (Például egy pénztárkönyv áll 50 lapból (100 oldal). Egy oldal mérete 14 cm széles és 20 cm hosszúi Kiszámítás: 14x20 cm=280 cm!x50 (lapok száma) =14 000 cm!:2500=5,6 ív. Mivel a maradvány is teljes ívnek számít, így a jelen esetben a hitelesítési illeték összege 6 forint. Az illeték bélyegben j rovandó le. Bocsánat, Katalin! Nem vagyok babonás, de ha egy forintot látok előttem az utcán, azért mégis lehajolok. Két hete lehet annak, hogy ilyen eset történt velem és a mellettem haladó emberek megjegyezték: — Kutya szerencséje van. Holott nem is volt szerencsém, mert néhány lé- -péssel arrébb megállapítottam, hogy nem is forintos, hanem egy avas alumínium pengő. Szégyelltem eldobni. A zsebembe csúsztattam és elfelejtkeztem róla. Pénteken bementem az egyik boltba. Tizenhét forint húsz fillért fizettem. Odatettem Katalin elé egy husszast és húsz fillért apróban. Frissen visz- szaadott három forintot. Zsebembe tettem a pénzt és tovább mentem dolgomra. A városi könyvtárban újítottam meg az olvasójegyemet. Fizettem három forintot. Aláírás közben szólt hozzám a könyvtáros. — Kérem, ez egy régi pengős. Nagy zavarban halásztam elő egy tízest. Fizettem és miután megkaptam a kért könyveket, hosszú lépésekkel siettem vissza a boltba. Talán még köszönni is elfelejtettem sietségemben. Odatettem Katalin elé a pengőst. Rövid, né- hányszavas magyarázat. Katalin megcsóválta a fejét. Igaz, a huszas, a húsz fillér apró. Arra is emlékszik, hogy három forintot adott vissza. — Dehát én annyira vigyázok! Mit tehetett egyebet, kicserélte a pengőt egy forintosra és félre tette a forgalomból kivont pénzdarabot. Ezzel az ügy be is fejeződött. Azaz, hogy csak befejeződött volna, ha ma eszembe nem jutott volna, hogy hetekkel ezelőtt felvettem az utcán egy pengőst. \ Az keveredett a j többi közé. Egyelőre úgy próbálom jóvátenni a dolgot, hogy bejelentem Katalinnak: tévedtem és restellem magam. A forintost pedig alkalmilag beviszem a boltba. I A szövetkezeti tagok és egyéni állattartók figyelmébe! Az ÁUatforgalmi Vállalat r kedvező feltételek melleit j felnőttmarha-szerződést köt a I háztáji és egyéni állattartók- [ kai. A marhák kötelező tartá- j sa 90 nap. Maximális tar- ; tási idő 180 nap. Átvételi I alsó súly 450 kilogramm. A marhákat legalább II. osztályú minőségben kell j átadni. A .szerződött marha kilogrammonkénti ára egy-két j forinttal több, a minőségtől | függően, mint a szabad marha ára. Azoktól az állattartó gazdáktól, akik nem kívánják leszerződni a marhájukat, az ÁUatforgalmi Vállalat állami szabad felvásárlási áron azokat felvásárolja, és tovább hizlalásra a termelőszövetkezetekbe kihelyezi. Cegléd városban az állatok felvásárlása minden kedden, a járási községekben pedig a vállalat által meghirdetett napon és helyen történik. Az Állatforgalmi Vállalat felkéri az állattartó gazdákat, hogy a szerződéskötés, illetve az állatok felvásárlásának meggyorsítása érdekében a községi tanácsokhoz, esetleg az ÁUatforgalmi Vállalathoz jelentsék be igényeiket. Az ÁUatforgalmi Vállalat dolgozói soron kívül felkeresik a gazdákat és megállapodnak az állatok leszerződésére, vagy szabad felvásárlására. c rőnfcX’ * Levél a szerkesztőségnek! Kérjük a szerkesztőséget, közölje le levelünket a lapban. A ceglédi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai vagyünk és az az öröm ért bennünket, hogy itt üdülhetünk az Állami Biztosító útján a Külkereskedelmi Minisztérium dobogókői üdülőjében. Olyan üdülőben töltjük nagyon kellemesen napjainkat, ahol valamikor mágnások dőzsöltek. Az ellátás nagyon jó és az itt töltött napok felejthetetlen élményként fognak élni bennünk. Üdvözletünket küldjük Ku- d.elich Géza elnök elvtársnak és a tsz minden tagjának. Köszönetét mondunk az önsegélyző csoport vezetőségének azért, hogy ilyen jó üdülést biztosított részünkre. Ígérjük, hogy ezt a megbecsülést, amiben részesítettek, további jó munkánkkal fogjuk viszonozni. Klément János állattenyésztő Tóth András növényápoló a ceglédi Petőfi Tsz tagjai — A DÁV dolgozói teljes erővel dolgoznak a feszültségáttérésen és a jelek szerint április 30-ig a város egész területén befejezik ezt a fontos munkát. — A JÁRÁSI tanácsnál jelenleg folyik a járási községi tervek végleges megvalósítása. — AZ ALBERTIRSAI termelőszövetkezeti tagok a téli hónapokban szakmai és politikai oktatáson vesznek részt, Mindkét oktatás iránt a községben igen nagy érdeklődés tapasztania tó. — A TÖRTELI Aranykalász Termelőszövetkezetben ebben a gazdasági évben 30 vagonos magtár építését kezdik meg. — HAT TERMELŐSZÖVETKEZETI KISZ-titkár egyhetes továbbképzésen volt a váci Dunai Cementműnél: Koroknál Katalin Kőcserről, Bolyán Elemér, Céhmester Rozália Jászkara jenőről, Pásztor András Csemőből, F. Kovács István Abonyból. Berényi Ferenc Albertijáról vett részt a továbbképzésen. SZAKMAI előadásokat rendez az abonyi nőtanács a baromfinevelés, helyes baromfitáplálás, baromfibetegségek megelőző védekezéséről. Köszönetnyilvánítás. Köszönete- met fejezem ki mindazoknak, akik fiam: Gyebnár István halála alkalmából részvétüket fejezték ki és a temetésén megjelentek. Gyebnár Istvánné Újszilvás 243. szám Ez úton .mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó flam; Székely János temetésén megjelentek, részvétükkel bánatomban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Székely Józsefrié Hálás köszönetét mondunk rokonainknak. ismerőseinknek és mindazoknak, akik felejthetetlen jó feleségem, szeretett, drága jó édesanyánk, nagyanyám: id. Barna Józsefné. szül! Klément Ráhel temetésén megjelentek, nagy fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Id. Barna József, ifj. Barna József és a gyászoló család — A CEGLÉDI termelőszövetkezetek a kedvezőtlen időjárás ellenére is eddig mintegy 200 hold téli mélyszántást végeztek el. — A TÖRTELI Aranykalász és Rákóczi termelőszövetkezet a korai burgonya csiráz- tatását megkezdte. — AZ ÁLLAMI ápolónőképző isikola a következő tanévre jelentkezőket keres. Feltételek: 17—32 éves kor, érettségi vagy nyolc általános iskolai végzettség, testi és szellemi alkalmatosság. Jelentkezés a városi tanács és a járási tanács egészségügyi csoportjánál ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd Születtek: Veres László. Sápi József, Gyura Mária, Bimbó Mária Erika. Magyar Lajos, váradi László, Perlaki Imre, Kalló Mária Irén, Mezei György, Oláh Tibor, Biró János, Kiss-Kalmár Ibolya« Fehér Éva. Krupincza Tibor. Plutzer Terézia, Treilinger Erzsébet, Kása Erzsébet, Szabó-Mester Terézia. Szekeres Gábor Tibor, Be- viz József Attila, Dudás Agnes, Lendvai Julianna. Polonyi Edit Tünde. Téren Gizella Gyöngyike, Petrovics Mária. Barna Pál, Pru- mek Eszter. Retkes Zoltán, Wagner Attila. Mózes Károly Péter, Nagy László, Cesarec Judit Éva, Horváth Gábor. Kakulya Imre László. Varga Valéria, Palcső András, Laszip Ferenc. Csonka Agnes, Randos Irén Mária. Posváncz Evő, Benke Erika. Házasságot kötöttek: zöldi Vendel László és Víg Ilona Mária« Lovas Ferenc és Siker Gizella, Katona Antal és Gór Anna. Kosaras István és Kerekes Irén, Szabó Jenő János és Imrik Ilona. Elhaltak: Támadi Istvánné szül. Ványi Julianna 77 éves, Tóth Sándor 84 éves, Szálkái Józsefné szül. Bíró Mária 42 éves. Barna Jőzsef- né szül. Klément Ráchel 54 éves. Szálkái József öl éves. Pákozdi Benőné szül. Nagypál Lidia 70 éves. Jónás István 66 éves. Dobos Mihályné szül. Ványi Borbála 70 éves. Hegedűs Ferencné szül. Hu- ja Julianna 67 éves. Molnár Sán- dorné szül. Rezmák Terézia 58 éves. Bata Mihályné szül. Kiss Zsuzsanna 80 éves. Keskeny Al- bertné szül. Keskeny Mária 63 éves. Tóth Kálmánné szül. Varga Rebeka 73 éves. Nagy János 4 hónapos. Mészáros IHésné szül. Hatásos Rozália 72 éves. Farkas József 73 éves. Jászkaraienö Született: Fehér Erika. Elhaltak: Szabó Bálintné szül. Sinka Franciska 66 éves. Fehér Sándomé szül. Eszes Verona 80 éves, Nyíri János 72 éves. Vágó Imréné szül. Kucsik Julianna 70 éves. Tóth Menyhért 73 éves. Abony Házasságot kötöttek: Tűri István és Zsemlye Erzsébet. Mertük József és Földi Franciska. Elhaltak: Király Istvánné szül. Pászti Mária 88 éves. Csizmadia Jánosné szül. Kovács Mária 87 éves. Asztalos György 70 éves, Petrezselyem Jakabné szül. Földi Mária 80 éves. Rimóczi Andrásné szül. Csikány Rozália 78 éves. Halmi Károly 83 éves. Sági Istvánné szül. Szabó Mária 81 éves. Bodor István 7ö éves. Cscmó Házasságot kötött: Dobi Ferenc és Kiss Julianna. . Ceglédbercel Házasságot kötött: Beniczki Vilmos és Ságod! Magdolna. Albertirsa Született: Kardulecz Judit. Házasságot kötöttek: Pusztai Antal és Macska Katalin. Szabó Antal és Fehérvári Katalin. Keli- Ber Mihály és Petrusán Etelka. Elhaltak: Motyovszky Mátyásné szül Turesek Anna 80 éves. Tóth Andrásné szül. Lakatos Marsit 70 éves. Duhaj Istvánné szül, Gyur- só Annn 69 éves. Erdei Sándor 43 éves. Sáránszki Mihály 67 éves, Blsskó Hlésné szül. Kőszikla Éva aa éves. |f •• ■ ■ ■ r-m r Közeledik a tel vege