Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

/ 1952. FEBRUÁR 27, KEDD RW MF.CVEI 1­Napi 35 millió vetés A termelés jól halad - A szakemberképzés még gondot jelent a Véri Béiésszövőgyárban *— Milyen a jó bélés? — így kezdtük a beszélgetést Leyer János gyárvezetővel. — Ha legalább addig tart, amíg a szövet — hangzott a válasz. — Ilyen anyag készül a Vá­ci Bélésszövőgyárban? — Nyugodtan kijelenthetem, hogy ilyen. Aki a mi gyárt­mányainkkal béleli tálikabát- ját vagy zakóját, azt hiszem, sohasem szidja azt az üze­met, ahol a bélés készült. — Ez az alapanyag dicsérete is? — Feltétlenül. Jó minősé­gű fonalat kapunk külföldről és itthonról, a Magyar Vis- cosótól is. A szállítmányok a kellő időben érkeznek. — Idei előirányzatuk? — 1961-ben naponta 32 mil­lió vetést csináltak a Váci Bélésszövőgyár dolgozói, ezzel szemben idén naponta 35 mil­liót készítenek. Ez tíz száza­lékos emelkedést jelent. A ter­melésnövelésnek nincs külö­nösebb titka, nem szabad ugyanis csodára várni, ha­nem cselekedni kell. Saját erőből a mi karban­tartó műhelyünk 24 új szövőgépet készített, így gépparkunk tíz százalék­kal emelkedett. Jelentős ered­mény az is, hogy a múlt esztendő második felében át- j tértünk a négygépes rendszer­ről a hatgépesre. — Előnye? — Jobban kihasználtuk mű­helyeink területét. Több he­lyünk lett, anélkül, hogy építkeztünk volna. Kellemes érzés egyébként visszapillan­tani, mert ez új erőt ad az új feladatokhoz! Éppen a legutóbb készítettürik össze­hasonlítást a rendelkezésre ál­ló termelési adatok alapján. — Hány esztendőre tekintet­tek vissza? — Több mint tízre. Megállapítottuk, hogy a Váci Bélésszövőgyár ter­melése 1950-hez viszo­nyítva 100 százalékkal emelkedett! Ez azt jelenti, mintha még egy gyár épült volna. Azt hi­szem, hogy ez figyelemre méltó eredmény. A termelés főleg azért kétszereződött meg, mert felgyorsultak a gé­pek, és kialakult üzemünk cikkprofilja. Ezenkívül az üzemen belül átszervezést is végrehajtottunk. — További tervek? — Egyaránt gondolunk a kö­zeli és a távoli jövőre. Pil­lanatnyi gondunk és tervünk az első negyedéves célkitűzé­sünk teljesítése. 1962 első három hónapjá­ban 10 millió értékű bé­lést akarunk készíteni. Az első negyedben 700 000 mé­ter anyagot gyártunk. Jelen­leg biztató a helyzet, minden bizonnyal teljesítjük tervün­ket. - Távolabbi elképzeléseink merészek, mi már 1970-re is gondolunk. Gépparkunk két­szeresére emelkedik, új auto­mata gépekkel gazdagodunk. — Hogyan változik a lét­szám ? — Már ma Is szakember­hiánnyal küzdünk. Hát még mi les2 akkor, ha kétszere­sére nő a gépparkunk! Nem könnyű jól képzett szakem­bert szerezni. Váci fiatalok­ra ugyanis csak alig-alig szá­míthatunk. — Nincs kedvük a textil­szakmához? — Van kedvük, de saj­nos Vácott nincs textiltech­nikum, csak gépipari tech­nikum. Ha tehát választani kell, hogy egy, a pályája kezdetén álló fiatalember mit tegyen: járjon helyben technikumiba, vagy utazzék rendszeresen Budapestre? A kényelem legtöbbször az egy­szerűbb megöldiás javára bil­lenti a mérleget és a fiú­ból gépipari technikus lesz. Aki viszont pesti és a fő­városban elvégzi a textil­ipari szakiskolát, nem szíve­sen jön vidékre, például Vácra. Ezért nincs elegendő szakemberünk. — Tettünk már olyan ér­telmű javaslatot, hogy a váci gépipari techni­kumban legalább egy tex- • tiles évfolyamot is indít­sanak. Ez segítene rajtunk. Javas­latunk sorsáról még nem ér­tesítették a Váci Bélésszö­vőgyárat. Jó lenne, ha az illetékesek kedvezően dönte­nének. Mi azért addig úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Dolgozóink közül már néhányan elvégezték a textiltechnikumot és jelen­leg négyen járnak az első évfolyamra. Remélem,, hogy mások is követik a példát, mert üzemünk dolgozóinak jelentős része fiatal, tehát még nincs késő, ha tanul, van ideje még arra, hogy ala­posan képzett szakmunkás­sá váljék. — Négyszázan dolgoznak a Váci Bélésszövőgyárban, kö­zülük százhúszon még nem érték el a harmincadik élet­évüket. Amint ez általában már .szokásos, a textilgyá­rakban, nálunk is, több a nő, mint a férfi. Négyszáz dolgozónk közül csak 110 a férfi. Nem szabad elfelejte­ni, hogy a nők otthoni csa­ládi, háztartásbeli kötelezett­ségük miatt nehezebben szánják magukat a tanulás­ra. Arra kell törekednünk, hogy minden dolgozónk szá­mára megkönnyítsük a meg­felelő szakképzettség meg­szerzésének lehetőségét. — És az üzem vezetői a ta­nulásban követendő példá­val járnak elől? Elmosolyodik Leyer János gyártásvezető: — Nekem is voltak nehéz perceim a féléves vizsgák napjaiban! A gépészmérnöki fakultásra járok. Az első év­folyamra ... Minden szabad időmet leköti a tanulás, de megéri. Csak így lehet lé­pést tartani a gyorsan fej­lődő technikával, csak így lehet megfelelni a vezetőkre háruló magasabb feladatok­nak... Molnár Károly Több millió holdon alkalmazzák a talajvédő agrotechnikai módszereket A talajvédelmi törvény vég­rehajtása során most terem­tik meg hazánkban a szerve­zett talajvédelmi munkák alapjait. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesz­tési főigazgatóságának szak­emberei tájékoztatásul elmon­dották, hogy országosan kö­rülbelül három és félmillió hold lejtős szántóterületen kell majd alkalmazni a talaj­védő művelési módszereiket. 2 800 000 holdon már a közeid években elvégzik a szükséges felméréseket, illetve a réteg- vonalak kijelölését, mainap Üj feladatok előtt a magyar gyógyszeripar Eredmények és kísérletek a Chinoin Gyógyszer­es Vegyészeti Termékek Gyáréiban — Héirom év alatt csaknem két és félszeresére emelkedett a termelés zóira és a belső bél-, máj fér­gek ellen. * A folyamatban levő kí­sérletek közül ezt tart­juk a legjelentősebbnek. Természetesen — az említet­teken kívül — több új gyógy­szer van már előkészületben. Rövidesen forgalomba ho­zunk egy, a tüdőgyulladás ke­zelését szolgáló készítményt, s többek között egy állati bőrgyógyászati kenőcsöt, amely sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb eredetű bőr­betegségeknél. — Hogyan alakult a gyár állatgyógyászati készítményei­nek termelése a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta? — Az állati gyógyszerek gyártásában ugrásszerűen emelkedett a termelés. 1960- ban huszonötmillió, 1961- ben már negyvenmil­lió forint volt a termelési érték. Az 1962-es terv pedig hatvan- millió forintot irányoz elő er­re a célra — fejezte be tájé­koztatóját dr. Szentmiklósi Péter. Ferencz Lajos 1962. február 27, kedd, Ákos napja, A nap kél 6.30 órakor, nyugszik 17.24 órakor. A hold kél 0.23 órakor, nyugszik 19.18 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: élénkülő keleti, délke­leti szél, felhőátvonulások. Főként nyugaton és délen sokfelé havazás. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet nulla—mínusz há­rom fok között. — EGYÜTTES ülést tart február 28-án szerda dél­előtt kilenc órai kezdettel a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága és a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége. A megyeházára össze­hívott ülés napirendjén a ta­nácsok és szerveik, valamint a Hazafias Népfront helyi szerveinek együttműködése az állami feladatok végre­hajtásában — problémája szerepel. — ÉRDEKES VERSENYT tartottak a minap Cegléden, a Rapid gépen dolgozó sör­ipari fejtőmesterek országos versenyének a selejtezőjét. Első helyezést ért el Sallai László, aki egy óra alatt 1041 darab négy és fél decis üveget töltött meg sörei. — ÜLÉST TART holnao délelőtt tíz órakor a Pest megyei Tanács Semmel- weis-kórházában .a Pest me­gyei közegészségügyi jár­ványügyi bizottság. Az ér­tekezleten az Időszerű jár­ványügyi problémákról lesz szó, valamint az állator­vosok tevékenységét tár­gyalják meg az élelmezés­egészségügy területén. — JÓL BEVÁLTAK a fővárosban az úgynevezett csuklós autóbuszok. A pesti példát követve, a MÁVAUT is /üzembe helyez a közel­jövőben csuklós autóbuszo­kat. Az első vidéki, százöt személyes autóbuszt Buda­pest és Vác között közle­kedtetik. Hathatós segítséget nyújtanak A Hazafias Népfront megyei bizottságának kezdeményezé­sére Pest megye több helyén már tavaly létrejöttek a já­rási műszaki akcióbizottságok, amelyek a községfejlesztési távlati tervek kidolgozásában hathatós segítséget nyújtottak a helyi tanácsoknak. A budai járási műszaki ak­cióbizottság megalakulására azonban csak idén februárban került sor. Elnöke Megyeri An­tal, a Budakeszi Községi Tanács műszaki csoportvezetője lett. Az akcióbizottság tagjai kö­zött találjuk Németh Attila ürömi és Késő Géza érdi mér­nököt, Rácz György budakalá­szi építészmérnököt, Csuzdi Mihály pátyi építőmestert Si­mon Béla elektro- és Sándor Ferenc gépészmérnököt Buda­keszi községből. A húsz tagot számláló mű­szaki akcióbizottságra sok fedadaí vár. A járási tanács műszaki csoportja az elmúlt évben részben saját dolgozói­val, részben nyugdíjas szak­emberek bevonásával már ki­dolgozta ugyan a hozzájuk tartozó községek műszaki táv­lati tervét, ezért az akcióbizott­ságnak most főleg az a fel­adata, hogy ellenőrizze a sor- rakerülő építkezéseket, szak­mai tanácsaival segítse a jobb megoldásokat. Ha a műszaki akcióbizott­ság olyan lelkesedéssel végzi majd feladatát, mint ahogy a kezdeti jelek mutatják, akkor az elkövetkezendő években jó kezekben lesz a községfejlesz­téssel kapcsolatos műszaki ter­vek megoldása és végrehaj­tásuk társadalmi ellenőrzése a budai járásban. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÚ 8.10: Daljátékok zenéjéből. 9.00: Moha bácsi, a törpe. 9.20: Uj nó­tát fújjunk. 9.40: Két keringő. 10.10: Hangszerszőlók. 10.30: Köny- nyüzene. 11.00: Elő világirodalom. 11.20: G-dur szimfónia. 12.19: Tánczene. 13.00: Ezüstkalászos szö­vetkezeti gazdatanfolyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 13.40: A Ka­rakorum U. meghódítása. 14.05: Könnyűzene. 15.10: Madrigálok. 15.25: Ez nem tréfadolog. 15.40: Magyar nóták. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus ze­nekara játszik. 17.15: Lehár: A vig özvegy című operettjéből. 17.40: Il­lik — nem illik? 18.00: Vers és dal. 18.10: Horizont — az ipari ro­vat műsora. 18.30: A Les Elgart tánczenekar játszik. 19.05: A Sza­bó-család. 19.35: Angliai képek. 19.40: Bemutatjuk új operafelvé­teleinket. 20.25: Különleges tuda­kozó. 21.20: Kutyák. Rádiókomé­dia. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Verbunkosok, népdalok. csárdá­sok. 23.00: Zenekari hangverseny. 0.10: Filmzene, PETŐFI-RÁDIÓ 14.15: Zenekari muzsika. 15.10: Sóhegyek a Föld gyomrában. 15.25: Operarészletek. 16.05: Tánc­zene. 16.40: Csapó György és Pet- rovácz István karcolatai. 16.58: A Lengyel Rádió népi együttesé­nek műsorából. 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.25: Toll és lant. 18.10: Georg Otsz énekel. 18.35: Rendelőóra. 19.05: Népi mu­zsika. 19.40: Ezüstkalászos szövet­kezeti gazdatanfolyam. 20.00: Al- deburghi Fesztivál, 1961. 21.05: Gyermeknevelés. 21.20: Könnyű­zene. 22.10: Operahangverseny. TELEVÍZIÓ 17.30: Iskolások műsora. 1. 100 kérdés — ÍOO felelet. Főszerkesztő: öveges József. 2. Bújócska. Ifjú­sági rejtvényműsor. 18.40: Orvosi tanácsok. Küzdelem a rák ellen. Dr. Rodé Iván előadása. 18.50: Te­lesport. 19.30: TV-hiradó. 19.50: Szerencsés Tóni. Lengyel film. Körülbelül 21.20: Írók a kamera előtt. Mesterházi Lajos. 21.40: Hí­rek. A TV-hiradó ismétlése. — FELKÉSZÜLTEK a ta­vaszra, kijavították a me­zőgazdasági gépeket a ceglé­di Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben. A gépszemlé­re holnap délelőtt kilenc órakor kerül sor. — NAGYSZABÁSÚ bált rendez szombaton este a Csepel Autógyár kultűrott- honában a motorgyári mű­szakiak csoportja. — EREDMÉNYES eszten­dőt zárt az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet. A gaz­daság 1 144 000 forint' érté­kű áruval termelt többet a tervezettnél. Negyvenkét fo­rint, harminc fillért osz­tottak egy-egy munkaegy­ségre a minap megtartott zárszámadáson. Egy-egy tag átlagjövedelme 14 319 fo­rint. — TÖBB MINT 1 700 000 forint betétállománnyal ren­delkeznek a ceglédi járás ta­karékszövetkezetei. Tavaly és tavalyelőtt a takarékszö­vetkezetek több mint hat­száz falusi dolgozónak nyúj­tottak kölcsönt. — BETÖRŐ KERÜLT rendőrkézre. A penci 5. szá­mú földművesszövetkezeti boltba a padláson keresztül tört be Füle József, helybeli huszonegy éves lakos. A be­törőt huszonnégy órán belül elfogta a rendőrség, rövide­sen a Váci Járásbíróság elé kerül. — HÁ ROMSZÁZHŰSZ szövetkezeti gazda vett részt a közelmúltban lezajlott téli tanfolyamon a tápiósülyi Vi­rágzó Termelőszövetkezet­ben. A szakmai ismereteken kívül az aktuális politikai tudnivalókkal is megismer­kedtek a tanfolyam hallga­tói. — TÖBB MINT 250 vi­harkár-bejelentés érkezett az AUami Biztosító Pest megyei igazgatóságához, a február 17—18-i nagy vi­har után. A viharkárok fel­mérése és becslése már meg­indult. — RÓMAI KORBÓL szár­mazó szarkofágot találtak Szentendrén, a Római sánc utcában vízvezetéképítés közben. A hatalmas, több mázsa súlyú kőkoporsót a helyi múzeumban helyeztek el. — GYORSABB ütemben halad a Dunai Cement- és Mészmű építkezése a terve­zettnél. A KISZ-fiatalok jó munkája eredményeként 1963. március 21-re átadják az első kemencét rendelteté­sének. — RÖVIDESEN megkez­dik megyénk ktsz-eiben is az évzáró közgyűléseket. Március végén valameny- nyi kisipari termelőszövet­kezet vezetősége beszámol a közgyűlésnek az elmúlt évi eredményekről. — NYÍLIK a hóvirág. A tavasz első hírnöke, me­gyénk erdeiben is bontogat­ja szirmait, sőt, több he­lyütt már ki is nyílt. — KÉSZÜL Pest megye monográfiája. A tíz na­gyobb tanulmányt tartalma­zó, húsz ív terjedelmű kö­tet az év végén jelenik meg Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár vezetőjé­nek szerkesztésében. — SZÉP eredménnyel zár­ták az elmúlt évet a ceg­lédi üzemek. A Közleke­désépítési Gépjavító Válla­lat 4,9 százalékkal teljesí­tette túl tervét, a Villa­mosipari Gyár 5,7 száza­lékkal. A hat tanácsi vál­lalat 122,3 százalékra teljesí­tette 1961. évi tervelőirány­zatát. — ÁTALAKÍTOTTÁK a Duna-parti közvilágítást Szentendrén. Korszerű, fénycsövekkel cserélték tel a régi villamoslámpákat. Az átalakításra 200 ezer forin­tot áldoztak. — NYOLCMILLIÓ-HÁ­ROMSZÁZEZER forint nye­reséget ért el a ceglédi Cif- rakerti Állami Gazdaság a múlt esztendőben. Ennek alapján a dolgozók maximá­lis nyereségrészesedésre szá­míthatnak. Kevesen tudják, hogy a Chinoin Gyógyszer- és Vegyék szeti Termékek Gyára gyár­totta első ízben a világon a ju­hok máj mételykórjának keze­lésére kiválóan bevált Distol készítményt. A közel ötvenéves múltra visszatekintő gyógy­szergyárnak komoly hagyomá­nyai vannak az állati gyógy­szerek gyártásában is, s e ha­gyományhoz méltóan ma is vezető szerepet tölt be a ma­gyar gyógyszeriparban. A na­pokban azzal a céllal keres­tük fel a gyár vezetőségét, hogy megérdeklődjük, milyen hatással volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése a gyár termelésére az áll&tgyógyá- ! szati készítmények terén. Dr. Szentmiklósi Péter, az orvostudományi osztály veze- ! tője, elöljáróban elmondja, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése új felada­tok elé állította az egész magyar gyógyszeripart. A nagyüzemi állattenyésztés megvalósítása egymagában is a gyógyszerek nagyobb meny- nyiségű felhasználását vonja maga után. A beteg állatok kötelezően megkapják a szük- I séges gyógyszeradagokat, míg I azelőtt az egyéni gazdák alig, [ vagy egyáltalán nem vettek i igénybe orvosi beavatkozást. ! Ebből természetesen súlyos károk származtak mind egyé­ni, mind népgazdasági szem­pontból. — A gyár kutatóinak és j mérnökeinek összefogása ered­ményeképpen — mondja az­tán dr. Szentmiklósi Péter — a közelmúltban több új gyógy­szert kísérleteztünk ki. A TETRAN-injekció a legkülönbözőbb fertőző állatbetegségek leküzdé- # sére kiválóan alkalmas. — Másik jelentős új állati gyógyszerünk a Furazolidon, melyet a Phylaxia hoz forga­lomba TIKOFURÁN néven. ^ Ez a gyógyszer tette lehetővé \ a rentábilis naposcsirkeneve- 5 lést. E gyógyszer alkalmazása S előtt a naposcsirkék ötven szá- í zaléka elhullott, ma már í azonban legfeljebb ötszázalé- \ kos veszteség mutatkozik. A j kutatók és mérnökök munká- \ jának dicséreteként említem j meg, hogy a Furazolidon elő- \ állítása, a laboratóriumi kí­sérletektől a nagyüzemi gyár- \ tásig, mindössze egy évet vett ; igénybe. í Az Aquital-t említi harma- ; dik helyen dr. Szentmiklósi. (Ezt a gyógyszert a Magyar ! Tudományos Akadémia Állat- ! egészségügyi Kutatóintézeté­! nek munkatársával, Prohász- í ka doktorral együtt kísérle- ! tezte ki a gyár kutatógárdája. ; — Ezekkel a gyógyszerek­! kel is — mint mondja — to- ! vábbi kísérletek folynak. A > Furazolidonnal és az Aquital- < lal a tojótyúkoknál végzett (kísérletek — még nem lezárt í— eredményei szerint a tojás- j hozam jelentős emelkedése \ várható. \ — Egészen új kísérlet fo­lyik — már nagyüzemi szín­éten — egy olyan vegyület elő- állítására, amely egyaránt hat 'a fertőző betegségek kóroko­York Noble, Szóraja édesanyja, Szóraja hercegnő egy • „Nobel 200”-as modell előtt (MTI külföldi képszolgálat) j Az autóügynök hercegnő Szóraja hercegnő,a perzsa sah második elűzött felesége; „szakmát választott”. Mint Bécsben egy sajtóértekezleten be- \ jelentette bekapcsolódik York Noble kocsigyáros és más oszt-} rák iparosok üzletébe, akik Bécs közelében egy új gépkocsi-; gyárat akarnak létesíteni és majd a kisméretű háromkerekű j „Nobel 200”-as típusú kocsikat gyártani. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom