Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
MOZAIK A gombai kiskondás t ' (Foto: Varsányi) — KÖZÖS taggyűlést tartott csütörtökön Vecsésen a két termelőszövetkezeti és a területi pártalapszer vezet. Megtárgyalták, hogy- milyen feladat vár a kommunistákra a tsz-ek megerősítésében. — A MONORI nőtanács újjászerveződött. Holnap este 6 órakor á községi tanácstereimben közös összejövetelt rendeznek, amelyen minden monon asszonyt szívesen látnak. Előadó Kovács Antalné, a megyei nőtanács elnöke lesz. — A HÁBORÍT ÉS BÉKE című filmet csak egy előadásban vetítik a monori moziban csütörtök este. Jegyekről ajánlatos lesz előre gondoskodni. — CSAPATVEZETŐI értekezletet tart holnap a járási úttörőelnökség. Délelőtt Ma- gócsi Károlyné .járási titkár ismerteti az 1962. évi feladatokat — délután a Kilián testnevelési mozgalom szervezésével kapcsolatos teendőket beszélik meg. — ittas: állapotban elkövetett közbotrány okozásért (összeverekedett K. I. budapesti lakossal) 150 forintra bírságolta a szabálysértési hatóság Csete Pálné nyáregyházi lakost. — TEGNAP TARTOTTA zárszámadását a monori-erdei Virágzó és az ecseri Törekvő tsz. — ügyeletes orvosok. Gyomron: dr. Szekeres Sándor. Monoron: dr. Lonkay László. — SPORTKÖRI közgyűlést tart ma délelőtt 10 órakor a Nyáregyházi KSK. HAFIZ: SZÜLŐVÁROSOMBAN Úri. béke lakion a te vidékeidben Siráz! Napod éljen soká, mint márványba vésett írás! Ki minden ez-világi város között legékesb helyet nyertél magadnak: ne bántson rút enyészet! Óh, Rokniabád. kinek szép, s jó híre tündököljön, forrásod a kegyelmes ég tartsa mindörökkön! Kristályvizedtől újul és hosszú életet nyer magának a halandó, megfáradt földi ember. Balzsamszagot lehellő szellője kél nyugatnak ott, hol Gieférának fürdői még csobognak. S a kellemes Mozella szép fái, merre járok, fejüket összedugják, mini csökos, méla párok. Egyiptom édes mézét ki az, ki én előttem könnyelműen dicsérné'! Siráz leányt nékem óh. százszor édesebbek' Illatos rózsapázsit lakozza orcájuknak bájos, szelíd vonásit. Mert nincs az ész, mely vágyát szerelmemnek lemérné. .. Szegény szívem, te végső csepp véred is ha kérné a kedves, elv örömmel adnád, miként az anyja kisded korában néki önnön tejét odadta! Fordította: \ Rakcvszky József XQH0B.VIDÉEI * A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ' IV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1962, FEBRUÁR 25, VASÁRNAP Azt üzenem a fiatal kollégáimnak: bátrán jelentkezzenek termelőszövetkezeti munkára Beszélgetés egy fiatal állattenyésztővel Tegnap reggel korán, találkoztam a tsz központi épületének udvarán Vincze Andrással, a sülyi Virágzó Tsz legújabb tagjával. Éppen a lovát nyergídte. — Mondja, kedves Vincze elvtárs — kezdtem a beszélgetést — milyen körülmények indították arra az elhatározásra, hogy termelőszövetkezetünknek tagja legyen? — Jelenleg 25 éves vagyok. Elvégeztem a mezőgazdasági technikum állategészségügyi tagozatát. Legutóbb az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban dolgoztam. Nem panaszkodom, a * veszélyességi pótlékkal együtt 1500 forintot kerestem havonta. Azonban az ottani zárt levegő nem tett jót az egészségemnek. Mikor azután tudomásomra jutott, hogy a Virágzó Tsz az állattenyésztés vonalára szakembert keres, egy hirtelen elhatározással jelentkeztem a vezetőségnél. Felajánlottam szolgálataimat és egyben kértem tagfelvételemet. Gyors vizsgáztatásnak vetettek alá. Úgy látszik, megfeleltem, mert a vezetőség felvett és havi 45 munkaegység megadását javasolta. Ha átszámítom ezt forintra, és hozzáteszem az egy hold háztáji föld értékét, kiderül, hogy itt is megkeresem az 1500 forintot havonta. S ami a legfontosabb, nem kell a vonaton tolakodni, sokszor féllábon állva utazni. Mag- , dolnutelepen lakom, mindössze két kilométerre a tsz központjától. Esténként rendszerint egy órával hamarabb érkezem a családomhoz, mint azelőtt a pesti utániról. — Fő feladatom az állatállomány nyilvántartása. Ezenkívül ellenőrzőm az állatok részére történő abrakok kiosztását. Ebben a tsz-ben a nagy állatállomány most már megköveteli a minőségi munkát is. Mindenekelőtt azt a feladatot tűztem magam elé, hogy a tehenészetben az igen gyenge fejési átlagot 6,2- ről 10 literre igyekszem felemelni.-— Megmondom őszintén, itt, a tsz-ben sokkal rosz- szabb helyzetre számítottam. Azért, persze, van javítani való elég. Legtöbb ember azon ütközik meg, hogy fiatal létemre • ,,parancsolgatok” nekik. Én azonban igyekszem meggyőzni őket arról, hogy a saját érdekükben érdemes jó munkát végezni. Úgy érzem, hogy lassacskán megszoknak és megszeretnek. — Két hete vagyok itt, de máris megszerettem a munkámat. Azt üzenem a technikumot végzett fiatal kollégáimnak, hogy bátran jelentkezzenek munkára a termelőszövetkezetibe. Az emberekkel türelemmel és megértéssel kell foglalkozni. A kezdeti nehézségeket gyorsan le lehet győzni. A kitartó, rendes Ünneplőbe öltözött asszonyok gyülekeztek pénteken xa járási tanács dísztermében. Az érkezőket a mindig mosolygó, halltszavú' SzH-Káíi Dóra gyermekvédelmi felügyelő- nő fogadta és ültette le az ízlésesen feldíszített asztalok mellé. Monorról, Vasadról és Gyömrőről jöttek az állami I gondozásba vett gyermekek I nevelőszülei, hogy problémái- j kát ankét keretében az arra illetékesekkel megbeszélhessék. A nevelőszülőket és a vendégeket úttörőküldöttség élén Tóth Zsuzsi VIII. osztályos köszöntötte, majd Gaszner Juditka V. osztályos úttörő Petőfi: Füstbe ment terv című költeményét szavalta el kedves közvetlenséggel. Kovács Éva énekművésznő, Losonczy Ida zongora és Balázs Gyula hegedű kíséretével két dalt adott elő, majd dr. Gábor Gyula szavalatával a kis szórakozom n ka csakhamar megtenni gyümölcsét. Az elért silker pedig kellemes érzéssel tölti el az embert. Munkakedve növekszik és ez a körülmény még jobb eredmények elérésére sarkallja. — Most azonban bocsásson meg, de nekem kinn van már a helyem a munkaterületen. Ezzel Vincze András nyeregbe szállt, megsímo- gatta lova sörényét és máris elindult a munkahelyére. A szél éppen akkor támadt fel és alakját a gomolygós. keveredő havas eső hamarosan eltakarta szemem elől... tató műsor befejeződött és megkezdődött az ankét. Gál Jánosné, a vöröskereszt jtfrási titkárának bevezető szavai után dr. Gunde József- né gyermekvédelmi felügyelő- nő a Fővárosi Gyermekotthon igazgatóságának üdvözletét tolmácsolta, majd József Attila életéből vett példák nyomán a nevelés és a gyermeki hála problémáival foglalkozott. Mannsfeld Gyuláné gyermekvédelmi felügyelőnő Kokéról a nevelőszülők hivatásáról szólott és biztosította őket az illetékes hatósági szervek támogatásáról. Ennek hatékonysága érdekében kérte a nevelőszülőket, hogy problémáikat őszintén tárják elő. Koczó Jánosné virágcsokorral üdvözölte Szilháti Dórát. Kovács Józsefné, Bajkai Istvánná, Monori Sándorné felszólalása után a megjelent ^zak- képviselőkkel megindult az eszmecsere. A szakhivatalok képviselői és a vendégek sorában ott láttuk Kozák Sandornét, a járási pártbizottság osztályvezetőjét, Földváry György vb-titkárt, Varga Antalné gyermekvédelmi felügyelőnőt Ceglédről, Felczán Józsefné szak- felügyelőt, dr. Fóthy László járási gyámügyi előadót, Csömör Sándornál, a nőtanács járási titkárát, Magócsi Károlyné járási úttörőtitkárt, dr. Gombos Matild gyermekorvost. A nevelőszülők és vendégek meghitt beszélgetéséhez Tóth Istvánná és Szurmay Mihályné vöröskeresztes aktivisták házisüteményekkel és teával kedveskedtek. Huszty Károly MAI MŰSOR Mozik Ecser: Dúvad. Ifjúsági előadásra: Varázsemberke. Gomba: "'Orkán. Gyömrö: a kilencedik kör. Matiné: Légi posta. Maglód: Megszállottak. Mende: Góllövő zenész. Monor: Kettétört amulett. Matiné: A csend világa. H: Szilveszteri puncs. Nyáregyháza: Kalandor. Pilis: Balti égbolt II. Tápiósáp: A kutyás hölgy. Matiné: Két kis jegesmedve. Tápió- süly: Éva aludni akar. Úri: Meg- mérgez a családom. Üllő: Nem ér a nevem (széles). Matiné: Légy jó mindhalálig. Vasad: Szeptemberi szerelem. Matiné: A kis ponty kalandjai. Vecsés: Újra egyedül (széles). Matiné: Láthatatlan kötelék. H. Felmegyek a miniszterhez (széles). Művelődési otthonok Gyomra: Délután 4-kor: A zeneiskola növendékeinek műsoros rendezvénye. Mende: Este 7-kor: Sportbál. — Tudod, ez olyan kutya, hogy ilyen kutya ... a Kutyaorszáq- ban sincs. Mer' ha én ennek aszondom, hogy: Suszter! Kutyára.! Akkó’ Suszter má fogja is a torkát, oszt rázza, mint Jézus a vargát. — És nem félti, hogy egyszer erősebbel kerül össze mint 6? — Nem. Mert olyan kutya még nem gyiitt a világra ... olyan kutya nem létezik! — nagyot akart mondani — még Péterin se... — Vadász is lelőheti... vagy valaki agyonüti... — Kit? A Susztert? Seretném én azt az embert látni. aki csak közelibe is mer menni a Suszternak, ha én aszondom neki. hogy: Né ereszd! — Szeretném, ha ilyen kutyám Suszter lenne! — mondtam sóhajtva. — Azt e’hi- szem öcsém! De néd a. má megin gyünnek... — Kik? — Hát a Ican- kutyák, nézd, gyün vagy nyolc... Mingyá’ e’bújik a hold, sötét lesz. akkó oszt rájuk! Majd a Suszter ... Mink meg csak oda a bottal nekik, mindig koslatnak,' nappa’ meg sok apró vadat e’pusz- títanak. A szérúskert- ben voltunk: Mihály bácsi, az éjjeliőr; meg a bátyám, Feri. egy jó nagy husánggal; és én. Éjfél körül járt az idő. Éppen elbújt a hold. Igen sötét lett, alig lehetett látni. Nekünk is volt három kutyánk, azokhoz jöttek az idegenek udvarolni. Mivel többen voltak és mind tenni akarta a szépet, ösz- szemarakodtak. Miska bácsi csak ezt várta. — Suszter! Kutyára! Aztán bottal a kezünkben mi is odaszaladtunk. Még annyit láttam, hogy Suszter eltűnt az egymás hegyen-hátán morgó, vonító, csattogó kutyák sűrűjében, aztán magam is egy vékonyka botocskával közéjük csaptam. Észre sem vették. De nem így Feri bátyám. Magasra emelte a husángot, aztán... puff... .4, kutyák szétszaladtak. — Egy megvan! — kiáltott Mihály bácsi ingán és előkapta a gyufát... világított ... — Azt a hétszentségit! — Mi baj? — Hisz ez a Suszter... Togó Krátky László Köszönjük, kedves tarjáinak! Amikor megállt a vonat Salgótarján állomásán, már láttuk, hogy barátokhoz érkeztünk. Kedves vendéglátóink már vártak ránk, s vittek, hogy megmutassák esti előadásunk színhelyét: a 280 személyes színháztermet. Ebéd után a várost is megismertük. Este zsúfolásig megtelt a terem és mi, síkvidéki üllőiek, a hegyek közé szorult tarjániaknak olyan előadásban mutattuk be a „Jobb mint otthon” című zenés játékot, hogy az hosszú ideig emlékezetes marad. * Köszönjük a vendéglátást, kedves tarjániak! Viszontlátásra Üllőn! (kiss) Nevelőszülők ankétja A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat Maga Mentsége Avagy: levél a gimnázium igazgatójához Tisztelt Igazgató elvtárs! Tarthatatlannak kell minősítenem azon állítását, miszerint is az Önök tornatermében ‘levő állapotok siralmasak. • Igaz ugyan, hogy a felpúposo- j dott parketta a dunántúli \ dombokat, vagy a szilajon hul- | lámzó magyar tengert idézi emlékezetünkbe — ám tudvalevő, hogy fentírt természeti jelenségek egyáltalán nem nevezhetők siralmasnak, sokkal inkább fenségesnek, lélekbájo- lónak etcetera... Kereken vissza kell utasítanom azon állítását is, hogy ezen meghibásodásért mi lennénk a felelősek. Ha már mindenáron — számunkra érthetetlenül — felelősöket keresnek, akkor mindenütt keressék, csak éppen nálunk nem. Mert szerintünk felelős: az alvállalkozó, a parkettagyár, az erdészeti főigazgatóság, az időjárás és a nemzetlcözi imperializmus. Nem is utolsósorban pedig felelős maga a parketta, amely nem átall ilyen helytelenül viszonyulni a párnafához és természetesen bűnös az alatta levő sóder is, amely ilyen száraz nyár ellenére is képes volt nedvességet tartani magában... De ha már itt tartunk, hadd mondjam meg nyíltan, kereken, szemtől szembe: a legnagyobb hibásak pedig önok. Igen, igén, Önök! Nem jól fűiének, s nem tudott az a szegény parketta kiszáradni. Igaz ugyan, hogy a fűtőberendezést is mi építettük be olyan bölcsen, hogy csak a terem felső részében legyen igazán meleg. .. no mindegy, ne részletezzük. Hogy mennyire nem mi vagyunk a hibásak, azt bizonyítani tudnám azzal is, hogy egyetlen más építkezésünkön sem merültek fel hasonló panaszok. Kérdezzék meg csak például a pártbizottságot! (Igaz ugyan, hogy ott is meghibásodott a nagyterem parkettája — de hat hónap múlva kijavítottuk.) És igazán nem értem az állandó sürgetését. A parkettát szeptemberben raktuk le és egészen novemberig jó volt. Akkor mi megtettük a magunkét: felszedtük a szélét, nehogy a falat kinyomja. Most pedig bevárjuk békén, hadd menjen tönkre az egész. Mi ugyanis nem szeretünk fél munkát végezni. Önöket ez pedig ne zavarja, jön már a jó idő, menjenek a gyerekek a szabadba tornázni, higgyék meg, az sokkal egészségesebb! Az az állítása sem helytálló, hogy a terem így nem használható. Kérdem én, muszáj abban pont testnevelést oktatni? Engedjék át a földrajz tanárnak, az remekül tudja tanítani benne a geográfiát! Vagy bocsássák a munkásőrség rendelkezésére mint nagyszerű terepasztalt... Az ügyet visszük ide-oda, döntőbizottság, s miegyéb elé, végül is persze, maguknak lesz igazuk, s mi kijavítjuk a hibát. Hogy akkor minek az időhúzás? Naszreddin Hodzsa is felvállalta, hogy tíz év alatt megtanítja olvasni az emír szamarát. Így számolt: tíz év hosszú idő, addig vagy az emír meghal, vagy én — vagy a szamár ^megdöglik... ... Így írna, írogatna a fenti vállalat, ha nem volna rest még a mentegetőzésre is, nem bízná azt is másra, most éppen rám: Radványi Barna Tanulnak Monor legfiatalabb „rendőrei" A közlekedésrendészet legfiatalabb segítőit tanítják a közlekedési szabályokra Monoron, a Kossuth Lajos utcai általános iskolában. Tanítási idő után gyűlnek ;ösz- szé itt a Kossuth? 'Ádjff és Munkásőr utcai iskolákból azok a tanulók, akik az ország első vidéki ifjúsági közlekedési járőr mintarajának tagjai akarnak lenni. Az előadásokat Tinkel Loránd önkéntes közlekedésrendészeti előadó tartja. A legutóbbi előadáson láttam, hogy némelyik gyerek már eddig is olyan ismeretekről tett tanúbizonyságot, hogy nem egy felnőttnek is becsületére válna. Például: Koncz Mátyás ía Munikásőr utcai iskola ta-r nnlója) feleletében az útpadka, ,'‘á' gyalogjárda és a közút forgalmát ismertette kifogástalanul. De Bokros Magdi, Berki Feri, Gajdos Ági, Kiss Éva és Pri'kál Ilonka hasonlóan jó feleleteket adott. Rövidesen vizsgázni fognak, a sikeresen vizsgázók megkapják a „felszerelést” és Monor legifjabb „rendőrei” szolgálatba lépnek. —h —y VASÁRNAPTÓL — VASÁRNAPIG 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Ma indul rejtvénysorozatunk első fordulója, melynek keretében hét kérdésre kell választ adni olvasóinknak. A helyes megfejtők között hét nyereményt (szépirodalmi könyveket, kefecsomagokat) sorsolunk ki. 1. kérdés: Nemrégiben közöltünk „Hévízen” címmel cikket két üllői tsz-tagról (Nyitrai Józsefnéről és Béki Ferencnéről). Melyik szerv útján jutottak cl nevezettek a hévízi üdülőbe? (Melyik szerv gondoskodik — többek között — a jól dolgozó tsz-tagok üdültetéséről?) A válaszokat az utolsó kérdés megjelenése (március 4) után egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási pártbizottság), legkésőbb március 10-ig. Kutyaszemmel (I.) — Figyeld csak. Floki, itt nekünk dolgoznak! (Földváry Iván rajza)
