Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

1962, FEBRUÁR 25, VASÁRNAP ■’^MírSap !» A CIA Brit-Guayanában Az Egyesült Államok kormá­nya már esztendőkkel ezelőtt nyíltan kifejezte ellenzését Brit-Guayana dél-amerikai angol gyarmat (területe 215 ezer négyzetkilométer, lakos­sága félmillió) haladó kor­mányának tevékenysége miatt. Washington kezdettől rossz szemmel tekintett a fogorvosból lett haladó érzel­mű miniszterelnök, Cheddie Jagan tevékenységére. De kü­A jobboldali köröket támo­gatták bizonyos szakszerve­zeti körök is, amelyeket ép­pen Jagan ellenzékeként szer­veztek meg korábban a brit gyarmati hatóságok. Fellází­tották a tájékozatlan tömege­ket, majd sztrájkot hirdettek. A jobboldal által felbérelt bandák gyújtogatni és fosz­togatni kezdtek a főváros­ban, Georgetownban. Ezt kihasználva, a brit tárgyalniV. Washingtonban ennél is tovább mentek és egyes amerikai lapok nyíl­tan „halasztást” ajánlottak... A válság napjaiban pedig — amikor a Troubridge és a Wizard brit csatahajókról katonák szálltak partra Guayanában — egy magát „Szabad Guayana Hangjá­nak” nevezett ismeretlen rá­dióadó szólalt meg, távozás­Brii-Guayana egyik fontos exportcikke a banán. Képünk banánárusokat mutat be — a főváros egyik utcáján Ionosén aggodalommal tekint az Egyesült Államok külügy­minisztériuma Brit-Guayaná- ra, mióta közeledik annak füg­getlenné válása, s mert Jagan sohasem titkolta á forradalmi Kuba iránti rokonszenvét. Ja­gan több, mint egy évtizede küzd hazája függetlenségéért, mint a Népi Haladó Párt ve­zetője, s tapasztalnia kellett, hogy nemcsak az angol impe­rializmus áll Brit-Guayana függetlenségének útjában, ha­nem az amerikai imperializ­mus is. Jagan — aki maga is járt Kubában — felismerte azokat a törekvéseket, amelyekkel az Egyesült Államok igyekszik nemcsak elodázni Brit-Gua­yana függetlenségét, hanem olyan embereket ültetni e kis brit gyarmat élére, akik a függetlenség után Brit-Guaya- nát az Egyesült Államok la­tin-amerikai csatlósává ten­nék. Washington olyan „ran­got” szán Brit-Guayanának, mint a kis közép-ameri­kai „banánköztársaságoknak' Guatemalának, Nicaraguának, Hondurasnak stb. Ebből a célból igyekezett az Egyesült Államok szoros kapcsolatba lépni bizonyos brit-guayanai körökkel, így többek között az ellenzék élén álló Forbes Burnham ügyvéddel, aki hí­veivel már korábban kivált Jagan pártjából és új pár­tot (Népi Nemzeti Kongresz- szus) alapított, azzal a prog­rammal, hogy megakadályoz­za Jagan szociális reformjai­nak végrehajtását. A brit gyarmatügyi minisz­térium is mindent megkísé­relt, hogy elodázza a függet­lenség kihirdetését — leg­alább addig, amíg Jagant félreállíthatják... Az 1961. augusztusi választásokon azon­ban ismét Jagan Népi Ha­ladó Pártja szerezte meg a mandátumok többségét: 35- ből húszat! Burnham Népi Nemzeti Kongresszusa (amely főleg a néger lakosságot kép­viseli) mindössze 11 mandá­tumot kapott. A jobboldali tőkések által támogatott Egyesült Erők négy mandá­tumot ért el. A politikai vihar két hét­tel ezelőtt robbant ki. A jobboldal ugyanis kihasznál­ta azokat a szigorú takarékos- sági rendszabályokat, amelye­ket Jagan kormánya kényte­len volt elhatározni, s emelni főleg az üzleti körök adóit. kormány azonnal katonasá­got küldött Brit-Guayanába, hogy „rendcsinálás” ürü­gyén beavatkozzon és ennek ürügyén jelentette ki Maud- Ung brit" gj'armátügyi mi­niszter. hogy fontolóra ve­szik azt az ajánlatot: még a tavasszal hívjanak össze konferenciát a Brit-Guaya- nának adandó függetlenség­ről ... A brit gyarmatügyi minisztérium „szakértői” sze­rint ugyanis a válság követ­keztében esetleg „célszerűt­len lenne a függetlenségről Chzdclis Jagan 1918-ban született. Előbb Brit-Guayanában, majd az Egyesült Államokban levő Howard-egyetemen tanult. Hazatérése után azonnal bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe. 1950-ben ala­pította meg pártját, amely kezdettől következetesen harcolt a brit gyarmati ura­lom ellen — hazája füg­getlenségéért. A Népi Ha­ladó Párt győzelmet aratott az 1953-as választásokon azonban vezetőit — köztük a miniszterelnökké lett Cheddie Jagant — néhány hónappal később bebörtö­nözték. A Népi Haladó Párt azonban — a brit gyarma­tosító hatóságok minden megfélemlítése ellenére — az 1957-es választásokon ismét győzelmet aratott és megszerezte a mandátumok többségét. Jagan ekkor ipari- és kereskedelemügyi miniszter lett. Később vá­lasztották ismét miniszter- elnökké. Pártja fél eszten­dővel ezelőtt ismét elsöprő győzelmet aratott a válasz­tásokon. ra szólítva fel Jagan kor­mányát. Nem lehet vélet­len, hogy az ellenzék utasí- - táiséra éppen , ebben gz idő­ben . — szünetelt g villapy- szolgóltatás és . megnémítot- ták a georgetowni rádiót... Egyes latin-amerikai lapje­lentések szierint a titkos rá­dió egy amerikai hajón ta­nyázott — a partok köze­lében . .; A reakció mindent megtett, hogy az adóemeléseket 'fel­használva, rágalmazza a Ja- gan-kormányt, azt állítva, hogy nem a monopóliumokat, hanem a négereket akarja a kormány megadóztatni. Ezzel igyekeztek fellázítani a né­ger lakosságot Brit-Guayana indiai származású lakosai el­len. Jagan maga is indiai származású, s ezt felhasz­nálva igyekezett a reakció a maga számára csatasorba állítani a négereket. A re­cept tehát ezúttal sem volt új... Az amerikai sajtó arról cikkezett, hogy „újabb castroizmus fenyeget” és hogy „meg kell akadályozni Brit- Guayana szocializálását’'... Ám a jelentésekből, s az eseményekből az is kiderül, hogy a mostani zavargások szervezésében oroszlánrészt vállaltak a Cl A — az ame­rikai Központi Hírszerző Szolgálat — ügynökei, aki­ket nemcsak propaganda­anyagokkal láttak el bősé­gesen, hanem pénzzel is-... Nyilvánvaló, hogy az Egye­sült Államok uralkodó kö­reit félelem tölti el, ha ar­ra a lehetőségre gondolnak, hogy Kuba mellett esetleg a közeljövőben egy újabb for­radalmi ország tetézi latin­amerikai gondjaikat. A zavargásoknak véget ve­tettek — s ezzel az összees­küvés is meghiúsult. Jagan és pártja változatlanul kö­veteli, hogy még ebben az évben, május 31-én váljék függetlenné Brit-Guayana, s szabaduljon meg a több, mint egy és fél évszázados angol gyarmati uralomtól! Sebes Tibor Csont be további bisiosítéhokat követel A Német Kommunista Párt nyilatkozata A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a „904 szabadságadó”-ban pénteken nyilatkozatot tett közzé és ab­ban ismerteti álláspontját a bonni kormánynak a szovjet emlékiratra adott válaszáról. A központi bizottság megál­lapítja, hogy a 23 oldalas vá­lasz nem tartalmaz mást, mint a hidegháború és a revangiz- raus elavult jelszavait és a bonni vezetők szokásos „Henri­ét a Szovjetunió vagy az NDK minden olyan javaslatá­ra, amelyet a németországi és az európai helyzet normalizá­lására, a feszültség enyhítésére tett. Francia katonák behatónak Tunézia területére A Reuter Tunéziából érke­zett jelentése szerint pénteken francia katonák egy csoportja Algériából behatolt Tunézia területére. Amikor egy tuné­ziai őrjárat megközelítette őket a határsértők tüzet nyi­tottak, Csőmbe pénteken este saj­tóértekezletet tartott. Azt mondotta, hogy noha az ENSZ által személyi szabad­ságának megőrzésére vonat­kozóan felajánlott. biztosíté­kokat megfelelőnek tartja arra az esetre, ha Leopold- ville-be utazik az Adoula kongói miniszterelnökkel foly­tatandó tárgyalásokra, köve­teli e biztosítékok kiterjesz­tését. Kijelentette, csak ak­kor hajlandó Leopoldville-be utazni, ha személyi bizton­ságát a központi kormány és De Gaulle táboritok — fel-: tehetően az algériai fegyver- szünet bejelentését megelőző megszigorított biztonsági in­tézkedések miatt — pénteken megbeszélések sorozatát kezd­te meg a francia katonai te­rületek parancsnokaival. Ezen- I a kongói parlament is sza­vatolja. Mint ismeretes, a központi kormány miniszterelnöke a napokban Leopoldville-be hívta tárgyalni Csombet. A meghívásról kiadott közle­mény után az ENSZ azon­nal kijelentette, hogy sza­vatolja Csőmbe biztonságát. A katangai „vezér“ ugyan­ekkor bejelentette, hogy csendőrei megszálltaik az észak-katangai Mafoal. közle­kedési csomópontot. kívül részt vett a nemzetvé­delmi bizottság ülésén is. Mint a DPA jelenti, a pénteki nap során a rendőrség Párizs terü­letén 56 000 személyt igazol­tatott és több mint 25 000 gép­kocsit ikutatott át. Az Algériai Nemzeti Forra­De Gaulle fogadta a francia katonai körzetek parancsnokait További fegyveres támadás Algériában Algériában a* helyzet a Pá­rizsba érkezett jelentések szerint az elmúlt 24 órában tovább súlyosbodott. Algír­ban, Oránban és Bone-ban 30 ember meghalt, 40 meg­sebesült. A karhatalmi erő­sítések-ellenére az OAS me­rénylői szinte akadálytala­nul garázdálkodnak a vá­rosokban. A csendőrök, rendőrök elsősorban az arab lakosság ellen használják fegyverüket. Oránban pénteken, az OAS terrorakciói nyomán, ame­lyeknél több algériai életét vesztette, az arab városne­gyedekben heves tüntetés tört ki. Az algériaiak eltór- laszolták az utcákat és kő­záport zúdítottak az autók­ra, hogy megakadályozzák az OAS banditáinak újabb tá­madásait. Több autó Utasait megtámadták. A karhatalmi erők körülzárták és „átfé­sülték” az arab negyedeket. A merényleteknek és a csendőri akciónak estig 11 halálos áldozatuk volt. dalmi Tanács pénteken foly­tatta tárgyalásait a svájci megbeszéléseken létrejött francia—algériai megállapo­dásról. A tanács munikáját továbbra is a legszigorúbb ti­toktartás övezi, az ülésen részt vevő küldöttek semmiféle nyilatkozatra sem hajlandók. A Kommunyiszt cikke a szovjet történelemtudomány megújhodásáról A Kommunyiszt legújabb száma közli I. Szmirnov szov­jet történész cikkét. „A törté­nelemkutatásnak hiteles té­nyeken kell alapulnia” című cikkében a szerző megálla­pítja, hogy Sztálin személyi kultuszának idején megszeg­ték Lenin többször hangoz­tatott útmutatását, amely szerint a történelmi források mindennemű meghamisítása vagy elferdítése tűrhetetlen és megengedhetetlen mód­NŐI, FÉRFI, GYERMEKFODRÁSZ m ÉS FÉNYKÉPÉSZ ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS Fodrász áraink: Férfi: Arcborotválás Hajvágás fazonra Női: Hideg, tartós hullám Mosás hajszárítással I. II. 1,70 Ft 1,50 Ft 3,60 Ft 3,— Ft 60,— Ft 55,— 5,— Ft 4,— III. 1,30 Ft 2,60 Ft Ft 50,— Ft Ft 3,80 Ft Abonyi Ruházati Ktsz Albertirsai Vegyesipari Ktsz Aszódi Vegyesipari Ktsz Budaörsi Vegyesipari Ktsz Ceglédi Fodrász Ktsz Dunaharaszti Vegyesipari Ktsz Dunakeszi Vegyesipari Ktsz Érdi Vegyesipari Ktsz Fóti Vegyesipari Ktsz Gödöllői Vegyesipari Ktsz, Gyömrői Vegyesipari Ktsz Isaszegi Vegyesipari Ktsz Jászkarajenői Vegyesipari Ktsz Kiskunlacházi Vegyesipari Kts;. . Kistarcsai Vegyesipari Ktsz Monori Vasipari Ktsz Nagymarosi Vegyesipari Ktsz Nagykátai Cipész Ktsz Nagykőrösi Fodrász Ktsz Pilisvörösvár és Vidéke Vegyesipari Ktsz Pomázi Vegyesipari Ktsz Szentendrei Szolgáltató Ktsz Szigetszentmiklósi Vegyesipari Ktsz Sződliget és Gödi Vegyesipari-Ktsz Törökbálinti Vegyesipari Ktsz Tápiósáp és Vidéke Vegyesipari Ktsz Váci Fodrász Ktsz Zsámbéki Vegyesipari Ktsz Fényképész üzletek: Abonyi Ruházati Ktsz Budaörsi Vegyesipari Ktsz Ceglédi Vegyesruházati Ktsz Dunakeszi Vegyesipari Ktsz Fóti Vegyesipari Ktsz Gödöllői Vegye-ipari Ktsz Jászkarajenői Vegyesipari Ktsz Monori Vasipari Ktsz Szentendrei Szolgáltató Ktsz Vecsési Vegyesipari Ktsz szer. A személyi kultusz megkövetelte, hogy egyfelől elhallgassák a Sztálinnak nem tetsző történelmi ténye­ket, másfelől a Sztálin fék­telen feldicsérését lehetővé tevő „tényeket” hozzáköltsék a történelemhez. A személyi kultusz idején sok ártatlan embert, köztük a párt vagy a- szovjet állam kiemelkedő, nagy tehetségű vezető személyiségeit alap­talanul üldözték, nevüket gátlástalanul kitörölték a tör­ténelmi művekből. Sztálin tömjánezése végett korlátoz­ták a történelemkutatás prob­lematikáját, másodrendű té­nyekre és eseményekre irá­nyították a figyelmet. Egyes olyan történelmi problémák­kal, amelyek objektíve el- lentmondtak a személyi kul­tusznak (például a párt- és állami vezetés kollektivizálá­sa, a pártélet lenini normái), egyáltalán nem foglalkoztak. Az önálló, új következteté­sek nem részesültek tudomá­nyos elismerésben, hacsak nem estek egybe Sztálin meg­állapításaival. Sztálin személyesen is részt vett Mihail Pokrovszkijnak (1868—1932), a nagy törté­nésznek a bemocskolásában. Azt állította, hogy Pokrovsz- kij a történelmet úgy tekin­tette, mint a „múltba vissza­vetített politikát’1. Ugyanak­kor a valóságban éppen Sztálin volt az, aki minden­ki másnál jobban terjesztette a történelemnek ezt a felfo­gását. Ö segítette elő annak a nézetnek az elterjedését,, hogy Lenin jelentőségét csakis Sztálin munkáiból lehet felis­merni. A cikk a továbbiakban meg­állapítja, hogy a párt vé­get vetett a személyi kultusz­nak. felhívta a tudósokat, hogy számolják fel a szub­jektivizmust, a történelmi fo­lyamatok vulgarizálásának maradványait, kérlelhetetle­nül harcoljanak a történelmi hűségtől és pártosságtól való eltávolodás ellen a történet- írásban. A XXII. kongresz- szus határozatai, Hruscsov be­számolói és a küldöttek fel­szólalásai elősegítették a tör­ténészek aktivizálódását is. A három kongresszus döntései, az SZKP Központi Bizottsá­gának ideológiai határozatai, a dogmatizmus és az idézet­kor leküzdése egészségeseb­bé tették a társadalomtudo­mányok légkörét. Noha szór­ványosan még előfordulnak a személyi kultusz időszakának egyes jelenségei, a történe­lemtudomány nagy fejlődés­nek indult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom