Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
«ST WEG» K/Cirlao 1962. FEBRUAR 25, VASÄRNAP Ezerjó, kadarka, rizling és kövidinka Rövidesen megkezdődik a „beiskolázás“ a nagykátai szőlőiskolában Nemsokára nyitják a szőlőket a nagykátai határban és kezdetét veszi a „tanítás” a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet szőlőiskolájában. Hogy a stílszerű iskolai kifejezéseknél maradjunk, újabb két „tanteremmel” bővül az idén ez az iskola, vagyis a tavalyi egy munkacsapat helyett három foglalkozik szőlővessző- gyökereztetéssel. Az „iskola- igazgató” Máté József tsz- elnök így ismerteti a „tantervet” : — Tavaly még csak 13 holdon gyökereztettiink szőlő- vesszőt, az idén már harmincon. Holdanként mintegy százezer vesszőt lehet „beiskolázni”, ami azt jelenti, hogy a tavalyi egymilliókétszázezer vessző helyett az idén hárommillióval lesz dolgunk. — Milyen „általános tanulmányi eredményt” ért el a tavalyi „évfolyam”? . — A tavalyi két szőlő telepen különböző eredményeket értünk el. A tanyaközpont közelében, tápdús erdőtalajon iskoláztatott vesz- szőknél 70 százalékos gyökérképződést értünk el, míg a szerves anyagban szegény homoktalajon csak 50 százalékos lett a gyökeresedés. Ez az eredmény kecsegtető kezdeti sikernek számít. — Milyen jövedelmük lett a tavalyi szőlőiskolából? — A szőlőiskola bruttó bevétele 680 ezer forint volt tavaly. Ennek körülbelül a fele a ráfordítás, vagyis több mint háromszázezer forint lett a tiszta nyereség. Hozzá kell tennem ehhez, hogy a jelentős jövedelem egyáltalán nem mutatja a teljes lehetőségeket, amelyek a szőlőgyökereztetésben rejlenek. Mi még sohasem foglalkoztunk gyökeres szőlővessző árutermeléssel, ezért teljesen tapasztalatlanul végeztük. Már év közben is rengeteg önköltségcsökkentő tényezőt fedeztünk fel munkánkban. amelyek nagy részét csak az idei évben hasznosíthatjuk Ha az ösz- szes lehetőségeket kihasználjuk. akkor még jövedelmezőbbé válik ez az üzemág. — Milyen költségcsökkentő lehetőségekre gondol? — Legtöbb ráfordítást két alapvető munkafolyamatnál takaríthatunk meg. Az egyik ilyen munkafolyamat az ültetés utáni kúpolás. Köztudomású ugyanis, hogy a beiskolázás után nyomban földdel kell befedni a szőlővesszőket az esetleges késői fagyok, s főként a kiszáradás ellen. Ezt a munkát mindenütt hagyományosan, kézzel végezték eddig. Mi az idén már géppel végezzük ezt a munkát. Az RS—09. típusú traktor töltögetőekéjét alakítottuk át erre a célra. Mivel a bakháthúzás munkája felülmúlja az RS—09-es traktor teljesítményét, egy Zetor K—-25-ös traktort fogtunk elébe. így aztán már sámán és tökéletesen, ami fő, olcsón megy a dolog, — Említett egy másik on- költségcsökkentési lehetőséget is az elnök eivtárs. — Igen, a gyökeres vessző kiszedésére gondoltam. Ez is fáradtságos és drága emberi munkával történt eddig. Egy leleményes Szolnok megyei kistermelő elhasznált munkagépét szereztük meg abból a célból, hogy könnyebbé, olcsóbbá és eredményesebbé tegyük ezt a munkafolyamatot. Az eredményességet azért említem, mert a kézi kiszedés során rengeteg szőlőgyökér elszakad, s emiatt növekedik a selejt. Az említett kiemelőekét felújítottuk, s most mar nemcsak gyorsabban, olcsóbban. hanem szinte sértetlenül tudjuk kiemelni a gyökeres vesszőket a földből. — Honnan veszik az alapanyagot és milyen fajtákat szaporítanak? — Elsősorban a „saját gyerekeinket tanítjuk”, azaz a mi szőlőfajtáink vesszőit szaporítjuk. A legkeresettebb fajták sorrendje a következő: ezerjó, kadarka, rizling és kövidinka. Ezenkívül olyan fajtákkal dolgozunk, amilyeneket a SZÖL- FA kér tőlünk, illetve, amilyenhez a SZÖLFA alapanyagot biztosít. — Milyen előkészületeket tettek az idei szaporításra? — Tavaly ősszel már 55 centiméter mélységben forgattuk meg a szőlőiskola talaját és elkészítettük az idei munkatervet. A terv szerint csőkutakat fúrunk a telepeken. amelyek az ültetéshez, illetve a neveléshez szolgáltatnak vizet. Említésre méltó még, hogy alapkövetelményül hatvan százalékos gyökeresí- tést tűztünk ki a munkacsapatok elé, s ha ezt túlteljesítik, a terven felüli bevétel 25 százalékát kapják jutalmul. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az idén még jövedelmezőbb lesz a szőlőgyöke- reztetés, mint tavaly — mondotta befejezésül Máté József tsz-elnök. Nagymiklós István Felkészültek a tavaszi munkára Farmoson Primőr kertészkedés - nagy jövedelem ? Ötúendeteíij MflfölJjí * termelőszövetkezeti parasztsága körében egyre közkedveltebb a kertészkedés. Ezt bizonyítja az is, hogy az öntözéses kertészeti terület az idén mintegy ezer holddal haladja meg a tavalyit. A kedvet a kertészkedéshez elsősorban az adja, hogy a tavalyi aszályos esztendőben a kertészeti területek mentesek voltak a természeti csapástól. Ahol volt öntözéses kertészet — és ennek lehetőségeit ki is használták —, ott egész esztendőben pénzelhetett a szövetkezet és az év végén, is jutott pénz a munkaegységekre. Ennek bizonyítására elég, ha megmondjuk, hogy csupán a MÉK 166 millió forintot fizetett ki a termelőszövetkezeteknek kertészeti árukért. Még ezen felül van az a tekintélyes összeg, amit a piacon történő értékesítés után kaptak a termelőszövetkezetek. Nem egy termelőszövetkezetben 40—50—60 ezer forint jövedelmet adott egy- egy hold terület. Ez pedig mintegy tízszerese annak, amit- a szántóföldi területek biztosítottak a szövetkezetek tagságának. Az inárcsi Március 21, a szentlőrinckátai Üj Világ és az abonyi József Attila tsz tagsága országosan is kiváló eredményt ért el az elmúlt esztendőben. Vajon a jövedelem növelésének egyedüli útja az, ha növelik a termelőszövetkezetek az öntözéses területeket? Nem! Az öntözőművek építése jelentős anyagi áldozattal jár, de a terület növelésének gátat vet a termelőszövetkezetek javarészében fellelhető munkaerőhiány. Ezért azt javasolhatjuk a termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy legalább olyan figyelmet szenteljen a kertészkedés színvonalának emelésére, mint a terület növelésére. A kertészkedő termelőszövetkezetek közül csak néhányban mondhatják el, hogy kitűnően hasznosítják a víz termésfokozó hatását, csak néhány szövetkezet tagsága di- esekedhet azzal, hogy az egy-&.1 oifesq .«aőőawisas ® egy holdon 40—-öö—-60 ezer forint értékű árut termelnek. Az előbb említett három termelőszövetkezet mellé még alig lehet 8—10 termelőszövetkezet nevét ide felsorolni. Ezért a termelőszövetkezeti vezetők legfontosabb feladata: növekedjen az öntözéses területeken az árutermelés, egy-egy holdon minél nagyobb értékű árut termeljenek. A kertészkedésben élenjáró > termelőszövetkezetek eredmé- £ nyeinek az a magyarázata,£ hogy a helyi körülmények és £ termelési adottságok mellettg korán, úgynevezett primőr- £ árut termelnek. A primőráru- ! termelésre rendezkedtek be és ! a korai terményért — ha ke- i vés is az — lényegesen többet í fizet a MÉK, jobb árat kap- : nak a piacon, mint a tömeg-; áruért. A zsámboki Petőfi Tsz ta- \ valy 15,40 forintos kilónkénti áron kezdte meg a paprika szállítását a MÉK-nek. A közel levő isaszegi Damjanich Tsz tagjai akkor kezdték meg a szállítást, amikor a paprika kilójáért 1,20 forintot kaptak. Igaz, a zsámboki tsz- parasztok gyepkockában nevelték a palántát, korán kiültették, de megérte a zsámboki tsz-tagoknak a nagyobb fáradságot, mert jó pénzt kaptak paprikájukért. A hasznos, az élenjáró termelési módszerek előbb-utóbb utat törnek maguknak a kertészeti termelésben is, de miért ne váljanak ezek mihamarabb közkinccsé, miért ne használják fel ezeket már az idén a megye valamennyi kertészkedő termelőszövetkezetében. A termelőszövetkezeti parasztok már látják, hogy a kertészkedés jövedelmező, ezért igyekeznek öntözéses kertészetet létesíteni. Tegyük a hasznos termelési eljárásokat közkincs- csé. A megye szakigazgatási szervei, a termeltető vállalatok munkálkodjanak annak érdekében, hogy minél több termelőszövetkezetben meghonosodjon — már az idén — a nagy jövedelmet biztosító primőrkertészkedés. Rendezzenek tapasztalatcseréket azokban a termelőszövetkezetekben, ahol tanulhatnak az arra vágyó termelőszövetkezeti gazdák, a kertészek. Azt is meg kell azonban mondani, hogy az idő sürget, mert a kertészetekben maholnap megkezdődik a munka és igazán kár lenne egy évet. ismét elszalasztani. Az elmúlt napok enyhesége után, ismét hidegebbre fordult az idő, ám még a mínusz három-négy fok alá süllyedt hőmérséklet sem tudja megakadályozni a tavaszi munkák előkészületeit a farmosi Üj Élet Termelőszövetkezetben. Igaz. a íarmosiak januárban sem tétlenkedtek — a termelőszövetkezet a tél kellős közepén is tudott elfoglaltságot biztosítani tagjainak. Amint Fodor Zoltán főmezőgazdász ki ntj ártunk kor elmondotta, az 5200 holdas gazdaságban ma már szinte egész éven át bőségesen kínálkozik munkaalkalom. Mihelyt a betakarítás véget ért az ősszel, végeztek a kinti munkákkal, nyomban hozzáláttak a szekerek és a munkaeszközök kijavításához. Tavaly például még ahány kocsijuk volt, annyiféle típust tarthattak számon — a téli hetek során — a szövetkezet iparosai „szabványosították” I a gumikerekes tábláskocsikat,1 most már mindössze négy típushoz kell alkatrészről gondoskodnia a tsz vezetőségének. Kijavították a vetőgépeket is, a napokban az ekék és az ekekapák karbantartása is befejeződik. Nemcsak a műhelyekben folyik szorgalmas munka, hanem amikor az idő engedi, odakint a határban is folytatják a mélyszántást — körülbelül 90 holdnyit szántottak fel az elmúlt hetekben, burgonya, cukorrépa és dohány alá. A trágyát meg kihordták. összesen 140 holdra. Minthogy a szövetkezet lényegében tavaly ilyenkor kezdett a közös gazdálkodáshoz kis- parcellákon, a nagyüzemi táb- lásítást csak most tudják igazán kialakítani. Ügy szórták ki a trágyát a különböző parcellákra, hogy egyöntetű legyen az egész terület talajértéke. A termelőszövetkezet 500 Ünnepélyes versenyszerződések Egyre jobban terebélyesedik a megyében a versenymozgalom. A Ceglédi Gépállomás dolgozóinak és a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagságának versenyfelhívása élénk visszhangra talált a traktorosok és a szövetkezeti gazdák körében. Tetszik nekik az az elgondolás, hogy egymás- közötti vetélkedéssel biztosítsák azt, hogy az éves terv minden sora, minden számadata az év végén valóság legyen. A •gépállomások traktorosai és a termelőszövetkezetek gazdái üzemük körülményeinek, sajátos adottságainak megfelelő felajánlást tesznek. Ez is újszerű az idei versenyvállalásoknál. A korábbi években nem egyszer napvilágot látott úgynevezett „papirfelhívások” helyett a mostani vállalások úgy történnek, hogy azokat megvitatják a traktorosok, a szövetkezeti gazdák. Ez is biztosíték arra, hogy élő, eleven lesz a verseny. De más — a korábbi években nem tapasztalt — vonása is van most a kialakuló versenynek. Már maga a verseny kezdete is azt bizonyítja, hogy komolyan veszik ezt az egymást versenyre hívó felek. Szinte általános gyakorlattá vált, hogy a versenyre hívó gépállomás vagy tsz- tOgsága'liűidSŰét'iiiffáyí'fiiltatja eT vállalását és felhívását:, a versenirtárs •gépállöiiíásmk, termelőszövetkezetnek. A "vérségi To?ékv'8'''Tsz1dé.zétlk felkeresték a túrái Galga- menti Tsz vezetőségéi és ünnepélyes keretek között kötötték meg a versenyszerződést. De igy tette ezt több termelőszövetkezet az aszódi járásban. A nagykátai járásbell farmost Üj Elet Tsz és a tápiószőllösi üj Világ Tsz küldöttei a napokban egyeznek meg a verseny feltételeiben. Cegléd város tanácsának vezetői a múlt héten látogatták meg Nagykőrös várcs vezetőit, hogy megkössék a versenyszerződést. (Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült.) Az ünnepélyes versenyszerződéseket, minden bizonynyal eredményes verseny követi majd. holdnyi nádassal is rendelkezik, s a tagok — a tsz szükségletein kívül — eladásra százezer kéve nádat takarítottak le. Rövidesen befejeződik a fakitermelés is, amely ugyancsak jónéhány szövetkezeti gazdának biztosított heteken át: munkát. Mire ezek a sorok napvilágra kerülnek a fejtrágyázást is elvégzik. Géppel és kézzel, kintjártunkig — főleg a külföldi búzavetéseknél — 550 hold fejtrágyázással végeztek. Jó ütemben halad a melegágyak készítése a kertészetben. Az idén negyven holdon termelnek paradicsomot, öt holdon zöldpaprikát. harminc holdon pedig dinnyét. Mihelyt a fagy felenged, nyomban hozzákezdenek a korai zöldborsó vetéséhez öt holdon. A fam»- si Üj Élet Termelőszövetkezetben az idén az úgynevezett nádudvari módszer alapján részesednek a tagok a közös jövedelemből. A kapásterületek legnagyobb részét már szétosztották művelésre. Bizonyára ösztönzően hat majd a munkákra a szövetkezetben bontakozó, brigádok között, munkaverseny, amelybe mind többen bekapcsolódnak. A farmos; Üj Élet Tsz egyébként elfogadta a tápió- szelei Üj Világ Tsz gazdáinak a párosversenyre szóló felhívását. A két termelőszövetkezet képviselői a napokban találkoznak majd. s részleteiben is megtárgyalják az egész évre szóló verseny programját. feltételeit és az értékelés módszereit. <sp) Leendő traktorosok tanulnak szorgalmasan a Pest megyei gépállomásokon. A tavaszi gépi munkák idejéig hal-nyolchetes alapfokú traktoros lapfolyamokat szervezték” több helyén, s a tervek szerint valamennyi gépállomáson indul ilyen tanfolyam. Legtöbb új traktorost jelenleg a Tápiószelei Gépállomáson képeznek ki, ahol kilencven termelőszövetkezeti paraszt bújja a szakkönyveket. Hasonjó. bár kevésbé szép eredményt mutathat fel a nagykőrösi és a váchartyányi gépállomás, ahol 50—50 új traktoros kiképzéséről gondoskodnak. NYUGODT ÖREGKOR sült, hiszen egy egység értéke negyven forint. No de ne sajnáljuk a fáradságot, kukkantsunk be az öregek otthonába . .. hogyan élnek, milyen a környezetük? Móricz Imre bácsi, a tsz- gazdaság központi majorja mellett lakik egy tanyán, éves, Derekegyházáról jött Ceglédre, és 1953. január el- j sején belépett a ceglédi Dózsa Népe Tsz-be. Nem bánta meg, 1958 óta nyugdíjas — akkor még elég volt öt esztendő a nyugdíjhoz, ha 65. életévét betöltötte a tag. Imre bácsi éppen a disznóvágás után van, az udvaron füstöli az oldalast és a kolbászt ... Felesége nincs idehaza, a tsz-ben dolgozik — jövőre már nyugdíjas lesz és akkor ketten élvezik* a nyugdíjjogosultságot. Még egy szoba konyhás lakásban laknak — a fiúkkal és az unokákkal együtt. Zsúfoltak — ez a gondjuk. Más, megélhetési gondjuk nincs. Telepes rádió szól a szobában, az öreg Móricz az unokákkal szokott játszani és olvasgatni. — A nyugdíj jó dolog, biztonságot ad az embernek. őszintén, szívből mondja a szavaikat. S neki elhihetjük, ő még látta, mint béresgyerek a Weiss Manfréd birtokán, hogy az intéző egyszerűen kidobta az öreg Dobost, aki 85 éves korában egy kis alamizsnáért esedezett. Káldi Imre a kiserdei tanyán Ezt hozta az öregségi nyugdíj kiterjesztése a falura a parasztságra. — Vannak-e problémák? Ezt a kérdést már Radosza Miklósnak, a tsz elnökének tettem fel. amikor lakásán összegeztük ceglédi utamat. — Vannak, de azok egészen mások, mint régen voltak. Az alap megvan a tsz-ben is, a nyugdíjtörvénnyel államilag is. A rendelkezésekben azonban nehéz eligazodni. De hát mi segítünk. A múltkoriban is szóltunk Berényi Ferenc bácsinak. hogy ha akar. nyugdíjba mehet, megvan hozzá az ideje és a korhatárt is elérte. — Az özvegyeket, az árvá- I kát se hagyjuk cserben. Az I egyik tagunk. Fazekas Sándor | asztalos, mint öregségi nyugdí- i jas halt meg — intézkedtünk, | hogy özvegye megkapja az özvegyi nyugdíjat, amely az öregségi nyugdíjnak a fele. — Ha orvosra van szükségük az öregeknek — kocsit adunk, hogy beszállítsák őket a városba. Zugonics bácsi már régebben leesett a kocsiról, lábát törte, amely nem gyógyult meg teljesen. Járókára volt szüksége, s a szövetkezet megvette neki. Olyan közösség a szövetkezet. amely senkit sem hagy cserben. 385 tagja és 20 millió forint vagyona van a szövetkezetnek. Ebből ötmilliót a zárszámadáson kiosztottak. Az országos nyugdíjalapra évente 96 ezer forintot fizetnek be, amelynél az idős tagsag sokkal többet kap vissza... (Jgyi9 mondhatnánk, hogy a ceglédi Dózsa Népe Tsz öregeit az árnyék messze elkerüli és az élei napos oldalán állnak. — i. r, — £ Hogyan élnek a termelősze• vetkezeti öregek? • Erre a kérdésre kerestem a !választ a ceglédi tanyavilág- :ban. Olyan öregeket látogat- ! tam meg, akik már a ter- ! melőszövetkezetben lettek £ nyugdíjasok és ma is el-el- £ járnak a tsz-be dolgozgatni, £ szórakozni, művelődni. £ A ceglédi Dózsa Népe Ter- £ melőszövetkezetnek 23 öreg- £ ségi nyugdíjas tagja van. £ Legtöbbje a tsz-ben öregedett £ meg, többen alapító tagjai £ voltak a gazdaságnak. Rajtuk £ kívül 49-en részesülnek öreg- '/ ségi járadékban — 260 forint- £ ban — ők már a belépésnél £ elérték a nyugdíjkorhatárt, £ ezért részesülnek öregségi já- £ radékban. Nem sok ez az £ összeg, de nagy segítséget £ jelent az idős házaspároknak. £ Radosza Miklós, a tsz el- £ nőiké, a többi között elmomdot- £ ta, hogy az öregeket az egész £ közösség szeretete veszi kö- £rül. Tavaly nyáron minden nyugdíjas £ a tsz-től ajándékképpen a £ szociális alapból egy mázsa £ búzát és 50 kiló árpát kampót! A fél hold háztáji fölödön 14 mázsa kukorica teremett; a végzett munkaegy- £ ségre három kiló búza, egy £kiló árpa, egy kiló kukorica, £ három deci bor és tíz forint £ előleg jár. A többit zár- £ számadáskor kapták meg. £ Nem nehéz kiszámítani, hogy e annak a nyugdíjas tsz-paraszt- £nak, akinek 240 munkaegy- £sége van, a ceglédi Dózsából £ milyen jövedelemben részelakik. A tsz-ben az istálló mel- , lett a szarvason dolgozgat, már három éve nyugdíjas. Hatvannyolc éves, a munkát még jól bírja, szeret dolgozni, azt tartja, hogy munka nélkül nem ér az élet semmit, „amíg dolgozik az em- ! bér, addig érzi: nem feles- | leges a világban’“. Négy gyerekére a legbüszkébb. Mind a városban dolgozik, egyikükre se szorult még soha. — Megélek magam is — mondja. Még ő ad egy kis kóstolót az unokáknak. Van miből, a télen egy 70 kilós hízócskát vágott, a múlt héten pedig há- rommázsást, amelynek 81 liter zsírja lett... Fodor Béla a legöregebb, már 74 éves. Ö arról nevezetes Cegléden, hogy szeptemberben tartotta meg 72 éves feleségével az aranylakodalmát. A Dózsa Népe tagsága kitett magáért, mert egy szép birkát adott az ünnepségre. A Budai úton egy szép kis szőlőben levő tanyán laknak. Nyugalom, szép környezet veszi körül az idős házaspárt. Feleségével együtt — mivel az is nyugdíjas — 815 forintot kap. A 800 négyszögöl háztájin 14 mázsa kukoricája termett, 185 munkaegységet teljesített a tsz- ben. Nem, nincs itt se megélhetési, se ruházkodási gond .;. Fényképeket mutatnak, az unokákét: az egyik lány mérnöknek készül, a másik orvos akar lenni... Elgyönyörködnek a családi képben és nyu- 1 godtan élnek.
