Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-03 / 28. szám
19«. FEBRUÁR 3, SZOMBAT «*T MEGYEi iXfrtav ÚJ KÍSÉRLETEK ELSŐ TAPASZTALATAI A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülése1 A KISZ megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a megye úttörőelnökségének, jelentését: hogyan vesznek részt a nyolcadik osztályos úttörők az ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Ezenkívül a többi között értékelte a KISZ-tagság összeírásának tapasztalatait, az 1961-es esztendő költségvetésének felhasználását, valamint a különböző tanfolyamok eredményeit. A nyolcadikosok próbafeltételei A KISZ Központi Bizottság 1961 május 25-én úgy határozott, hogy az úttörőpróbák keretében a nyolcadik általános iskolások már részt vehetnek az ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Ez új vonása a mozgalomnál!, amely azt eredményezi, hogy már az úttörők közelebb kerülnek a kiszesekhez, nem lesz nehéz megszokni a KlSZ-szerve- zet életét. Próbaanyaguk megegyezik a mozgalom követelményeivel. A statisztikai felmérési szerint mintegy 8100 úttörő közül csaknem nyolcezer fő vesz részt az ifjúság a szocializmusért mozgalomban. A legjobb eredményeket eddig a szentendrei, az aszódi, a budai, a gödöllői járások és Cegléd város érte el. Az új szervezési forma, kivált kezdetben, sok nehézséget okozott az alapszervezeteknek. Több értekezleten kellett megvitatni, hogyan is lássanak munkához, hiszen eddig ismeretlen úton kellett az úttörőknek eündulniok A nehézségeken segítettek túljutni az iskolaigazgatók, a szaktanárok, az úttörővezetők. A mozgalom elsőrendű feladata, hogy még jobb tanulásra ösztönözze az ifjúságot. A diákok segítsék egymást a tanulásban és mind magasabb eredmények elérésére törekedjenek. A ráckevei járásban például a TIT közreműködésével eddig 25 előadást szerveztek a nyolcadik osztályosok számára. Nagy az érdeklődés a világűr meghódítása, az ember származása, az élet keletkezése, a kommunizmus elérése című előadások iránt. Több községben az előadások nyomán megalakítok- 1 ták a kiváncsiak klubját. Feltétel a fizikai munka is A fiatalokkal igyekeznek a munkát is megkedveltetni. A munkafeltételt általában a termelőszövetkezetekben, a sportlétesítmény, iskolaépítésszépítésben, hulladékgyűjtésben teljesítik. Kerepesen, Má- riabesnyőn például az úttörők 90 százaléka vesz részt fizikai munkában. Isaszegen általában tizenhat órát dolgoztak a diákok. Tavasszal a fásítás, a községrendezés stb. munka- alkalmak nyújtanak lehetőséget a próbák végrehajtására. A végrehajtó bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a társadalmi munkára 10—15 óránál ne fordítsanak többet a diákok, nehogy túlterheljék magukat. Az úttörők igyekeznek a kulturális és a sportkövetelményeknek is megfelelni. Előadásokat, József Attila olvasómozgalmat, túrákat, kirándulásokat szerveznek. Múzeumokat, színházakat látogatnák. A próbák teljesítéséhez azonban több segítséget kellene nyújtaniok a kiszeseknek, az ipari tanulóknak. Eddig jóformán csak a monori kisze- sek értették meg feladatuk jelentőségét. A próbák teljes sikeréért februárban valamennyi járás fiatalsága megtárgyalja az eddigi tapasztalatokat és határozatokat hoznak a további teendőkre. Érdekes eredmények a tagösszeírás során A végrehajtó bizottság ezután a KISZ-tagság összeírásáról tanácskozott. 1962. január első felében valamennyi KISZ-alapszervezet felmérte jelenlegi helyzetét. A régi tagösszeírásokat figyelembe véve, a KISZ végrehajtó bizottság megállapította, hogy ebben az esztendőben sikerült eddig a legjobb eredményt elérniük. Az alapszervezetek példás fegyelemmel, pontosan hajtották végre feladatukat. Sikerült a KISZ megyei szervezeteinek mintegy huszonnégyezer tagját összeírni. A statisztikai jelentés megmutatja, hogy megnövekedett a középiskolások száma az ifjúsági szervezetben. A tagösszeírás egyik fontos tanulsága, hogy kevés a KISZ-tagok között a párttag. A párt pedig döntően a KISZ soraiból várja utánpótlását! Probléma az is, hogy a pártba felvett fiatalok pártba lépésük után elszakadnak az ifjúsági mozgalomtól. Sem pártszervezetük nem küldi őket ifjúsági munkára, ha pedig küldik, ritkán ellenőrzik, milyen tevékenységet fejtenek ott ki. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy néhány idősebb párttag nem szívesen fogadja a KISZ- korban. levő fiatalokat a pártba, mondván, hogy azok még tapasztalatlan gyerekek. Éppen ezért a KISZ végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy észrevételeiket megbeszélik a pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetőjével, és közösen tesznek majd lépéseket a hibák kijavításáért. A tagösszeírás tanulsága az is, hogy még mindig alacsony a közép- és felsőiskolát végzettek száma. Különösen vonatkozik ez a termelőszövetkezetekre. Az üzemekben pedig néhol olyan jelenség mutatkozik, hogy a fiatalok nem törekednek szakmunka elsajátítására. Bár ebben elsősorban a szülők hibásak, azért a KlSZ-szerve- zeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniok az ifjúság továbbképzésére. Az elmúlt esztendőben majdnem háromezernégyszáz fővel emelkedett a KISZ megyei szervezeteinek taglétszáma. Ez az emelkedés párhuzamos volt az alapszervezetek általános szervezeti megerősítésével. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az alapszervezetek kiváló munkát végeztek az összeírás idején, s ezért dicséretben részesítette őket. Ezután a végrehajtó bizottság a középiskolás alapszervi titkárok téli tanfolyamát értékelte, valamint más, a KISZ munkáját segítő napirendekről tárgyalt. (s. á.) Pest megyei sikerek az országos ifjúsági mezőgazdasági versenyben A KISZ Központi Bizottságának titkársága a közelmúltban értékelte a KISZ Központi Bizottság, a ME- DOSZ országos elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett országos ifjúsági mezőgazdasági versenyt. A verseny a Pest megyei fiatalok számára jelentős sikereket hozott. A kukoricatermesztő ifjúsági munkacsapatok közötti versengésben második helyezést ért el a dánszentmiklósi Micsurin Tsz ifjúsági munkacsapata, amelynek vezetője Barca Sándor. A munkacsapat 26 holdon átlagosan 36 mázsa kukoricát termesztett. Ugyancsak második lett a szentlő- rinckátai Uj Világ Tsz ifjúsági munkacsapata, Horváth Sándor vezetésével, amely tíz holdon átlagosan 36 mázsa termést ért el. A két munkacsapat 5—5 ezer forint jutalomban részesük A fiatal tehenészek versenyében Fülöp Sándor, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság ifjú tehenésze lett az első. Jutalma 2000 forint, s a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaja. Fülöp Sándor tíz tehenet gondoz, s az átlagos tejhozam 4829 liter. A termelőszövetkezet másik tehenésze Takács József, második lett a versenyben. Az általa gondozott tehenek átlagos tej- hozama 4727 liter. Hagyománya van az ifjú traktorosok között folyó versenynek. Ebben ugyancsak jelentős Pest megyei siker született. Ifjú Vitéz Vilmos, a Sződi Haladás Tsz traktorosa lett az első, 1316,72 munkaegységgel. Ifjú Vitéz Vilmos 2000 forint pénzjutalomban részesül, s a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját kapja meg; Ugyancsak első helyet szerzett Erdélyi György, Megölte az utcán talált részeg embert Simonyik István 21 éves segédmunkás egy este 'kissé kapatosán bandukolt hazafelé Felsőgödről Alsógödre. Előzőleg, még délután, harmadmagával megivott három liter bort az alsógödi Kincsem kocsmában, majd elgyalogolt Felsőgödre, egy leányismerőséhez. A lányt azonban nem találta otthon, hiába várt rá a ház előtt jó másfél óra hosz- szat. Ezek után indult el, alighanem némileg ingerült állapotban, haza, Alsógödre. Útközben, a Ságvári utca sötétjében, megbotlott valamiben. Megnézte, és látta, hogy egy idős ember alszik részegen a járdán. A saját bevallása szerint hirtelen „nagyon ideges” lett. s nagy erővel rugdalni kezdte az alvó ember fejét. Ezután megnézte, hogy él-e még, majd végigkutatta áldozatának zsebeit. Kiemelte a levéltárcáját, végigmotozta egész ruháját, de pénzt nem talált nála, csupán egy személyi igazolványt és egy pálinkás bütyköst. Az igazolványt bedobta a közeli postaládába, a pálinkát megkóstolta és zseb- revágta. Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, tovább ment. Valamivel később találkozott egy segédrendőr ismerősével. Közölte azzal, hogy a Ságvári utcában eszméletlen embert talált, azt azonban elhallgatta, hogy bántalmazta is. A helyszínre érkező rendőrjárőr megállapította, hogy az összerugdosott ember Komár István 62 éves budapesti lakos. Az idős ember két hét múltán c kórházban sérüléseibe belehalt. Az ügyészség szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettével vádolja Simonyik Istvánt (f. a.) aki szintén a sződi Haladás Tsz traktorosa. Az ő eredménye 1239,92 munkaegység. Pest megyei traktoros szerezte meg a második helyet is. Versényi János, a váchartyáni Alkotmány Tsz traktorosa, 907 munkaegységet szerzett, ezzel biztosította magánalc a második helyet, és az ezzel együtt járó 1500 forint pénzjutalmat. Az állami gazdaságok ifjú traktorosai közül Kozák András, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság ifjúmunkása harmadik lett. Zetor-Super traktorával 2704 normál hold munkát végzett. Ugyancsak harmadik lett Veres József, a Tápiószelei Állami Gazdaság traktorosa, aki 400 műszaknormát teljesített. A gépállomások ifjú trak- torosbrigádjainak versenyében a szentmártonkátai Kulcsár Pál brigádnak sikerült második helyezést elérnie. A brigádot 10 000 forinttal jutalmazzák. Az első helyezést elért fiataloknak, brigádoknak és munkacsapatoknak ma nyújtják át a jutalmakat, vándorzászlókat. A második, harmadik helyezetteknek járó jutalmakat a közeljövőben a KISZ Pest megyei bizottsága adja át; (b. i.) Ahogyan nem szabad Megjegyzések egy irodalmi estről Monor mindig arról volt „híres”, hogy a művelődési ház igényes rendezvényein aránylag kevesen vették, részt. Vonatkozott ez a megállapítás a Petőfi Színpad és a Déryné Színház előadásaira csakúgy, mint neves fővárosi művészek vendégfellépésére, hacsak azok nem a könnyű múzsa hivatásos képviselői voltak. Érthető tehát az a különleges öröm, amely akkor töltötte el az embereket, amikor szerdán, három költő: Baranyi Ferenc, Borsányi János és Rakovszky József meghirdetett szerzői estjén minden hely elkelt a színházteremben. Az öröm azonban korai volt. Nem a közönséget illetően. A közönség türelme határtalan. Legfeljebb nem lelkesedik, ha a műsor „tálalása” nem a szájíze szerint való. De hűségesen végigüli az előadást. Esetleg reménykedik is hátha, hátha most következik be a döntő fordulat, amely meghitté forrósít ja a színházterem hangulatát és eleven kontaktust teremt költő és közönség között. Ez a nagyon várt kapcsolat azonban csak -néhány percre született meg — a költők önvallomásának rövid idejére — s azután eloszlott újra, immár végérvényesen. Mi volt hát a baj? Talán az előadott művekben keresendő kiinduló oka? Néhány, előadásra még nem érett vers bemutatása kétségkívül hozzájárult éhhez. De nem ez volt a fő hiba. Maga az alapkoncepció volt hibás: irodalmi estet rendezni gyenge képességű öntevékeny előadókkal — nem szabad! (Ezt meg lehet tenni iskolai önképzőkörben, de nem több száz főnyi közönség előtt, a művelődési házban!) Különösen akkor nem, amikor az előadók még annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy megtanulják kívülről a verseket. — Ez — enyhén szólva — tiszteletlenség a költőkkel szemben, ugyanakkor mélységes lebecsülése a közönségnek. Ebből következett azután, hogy szinte kivétel nélkül majd valamennyi szavaló hibázott a versmodásban, nem is beszélve arról, hogy a bizonytalan szövegmondás teljesen lekötötte és elvonta figyelmüket a költői mondandó tolmácsolásának átélésétől. (Persze, lehetséges, erősen közrejátszhatott ebben az a tényező, hogy későn kapták kézhez a verseket.) Még az egyetlen hivatásos előadóművész, Táncsics Mária is olvasta az előadott művek jelentős részét. Az irodalmi est sikere nem csupán az előadott műveken, hanem az előadás módján is múlik! A rossz tolmácsolás a legsikeresebb verset is megbuktathatja! Kinek a hibája ez? Kétségkívül a rendezőé, akinek kötelessége lett volna — az előadók készületlensége miatt — későbbi időpontra halasztani az est megrendezését. Annál is inkább lehetősége lett volna erre, hiszen a szerzői est megrendezése semmiféle aktuális eseményhez nem fűződik, tehát ha két-há- rom héttel később tartják meg, nemhogy nem vesztenek, de inkább nyernek vele. Elsősorban a közönség, amely végre megmozdulóban van már Monorcn is és érdeklődni kezd a komoly műfaj iránt. Ez volt az irodalmi est egyik fő hibája. De nem az egyetlen. A másik: a szerzők bemutatásra került művei között köny- nyen fellelhető aránytalanság. A monori Baranyi Ferenc és Borsányi János együtt nem kapott annyi teret és lehetőséget, mit a pilisi Rakovszky József. Mi szükség volt például arra, hogy az irodalmi est keretében bemutassák Rakovszky Józsefnek nemcsak verseit, de műfordításait, novelláját, sőt zeneszámait is (elsősorban egy MHK-indulót!) Ez túlzás. Elsősorban a szerző nagyobb önkritikájára lett volna szükség. De legalább ilyen felelősség terheli ismét csak a rendezőt, aki minderre nem figyelt fel, vagy ha igen, úgy csöndes beleegyezéssel tudomásul vette. Irodalmi műsorok összeállításánál döntő fontosságú szerep jut a szerkesztésnek. Ez teszi elevenné, változatossá a műsort, ez veszi kezdetét az olyan hibáknak, hogy egy est keretében három-négy hasonló tematikájú vers kerüljön bemutatásra és így tovább. Kritikátlanul elfogadni és bemutatni a szerzők által beküldött művélcet még Monoron sem szabad! Egy jól sikerült irodalmi est jó szolgálatot tehet a verskedvelők táborának kiszélesítése érdekében. Egy ilyen félresikerült rendezvény azonban csak árt. Nemcsak az új magyar irodalmat nem népszerűsíti, de kétségeket támaszt a művelődési ház valamennyi rendezvénye iránt a közönségben. Prukner Pál A szőlők felújításához szakemberek és gépek kellenek Fontos gazdasági vizsgálatok jelentéseit tárgyalta a NEB A Pest megyei Népi Ellenőr- 1 zésd Bizottság pénteki ülésén a népgazdaság szempontjából folytatott három nagy fontosságú vizsgálatról szóló jelentést tárgyalt. A szőlők felújítása Az ülés napirendjén elsőnek a szőlőrekonstrukció helyzetének vizsgálatáról szóló jelentés szerepelt. Megállapítja a jelentés, hogy az illetékes szervek és gazdasági egységek a szőlőfelújítás előfeltételeit nem biztosították, előkészítő munkáit csak igen kis mértékben végezték el. Több gazdaság teljesen indokolatlanul saját elgondolása szerint hajtotta végre az új telepítést. A szőlő- telepítés és művelés gépesítésében úgyszólván az egész megyében nincs előhaladás. Legfeljebb szórványosan használnak motoros permetező és porozó gépeket. Hiányoznak az irányító szakemberek, ez is e-gyik oka a helytelen telepítésnek. Elégtelen a trágyaellátás is. A jelenlegi szerves- vagy műtrágyaadagokkal nagy termőerejű, fiatal szőlőültetvények létesítése, a termésátlagok növelése nem valósítható meg. Egyedül a Cegléd—Csemői Állami Gazdaság használja fel teljes egészében szőlőiben saját tőzegbányája termékét. A Fel- sőfoabádi ÁG komposzttal trágyáz, de csak a szigetcsépi tangazdaság foglalkozik üzemszerűen komposzt készítésével. A Tápiószelei ÁG a Tápió leülepedett hordalékával kísérletezik a szőlő trágyázásánál. Javasolja a NEB, a szervestrágya pótlásának biztosítására tiltsák meg a tőzeg na- gyóbbmérvű ipari és egyéb felhasználását, valamint a venyige feltüzelését. Szükség lenne olyan tanfolyamra, amelyen a venyige trágyaként való fel- használását, a komposztkészí- tést és a szakszerű zöldtrágyázást oktatnák az állami gazdaságok és tsz-ek szőlészeinek. Felhívja a NEB a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, a termelés és telepítés helyes1 irányítása végett helyezzen szakképzett szőlészt a szőlőtermeléssel foglalkozó járások mezőgazdasági osztályára, továbbá mérje fel a megyei gépállomási igazgatósággal közösen a meglevő talajelőkészítő gépek kapacitását. A tsz áruértékesítés hiányosságai A tsz-ek áruértékesítéséről szóló jelentés megállapítja, hogy a tsz-ek többsége a kedvezőtlen időjárás ellenére teljesítette szerződéses kötelezettségeit, a szerződést kötő vállalatok viszont nem tartották be a területelhatárolást. Ennek következtében a tsz-ek nem egy esetben két-három vállalattal is szerződtek és közülük az árut a legtöbbet fizetőinek adták el. A termeltető vállalat egyes esetekben nem megfelelő minőségű vetőmagot szállított, és zavaró körülmények merültek fel a védőszerel!, műtrágya, melegágyi keretek szállításánál is. A legnagyobb hiányosság az áruk minősítésénél fordult elő. Jogos a tsz- eknek az a kívánsága, hogy a minősítés 'az átvételkor, a helyszínen történjék. Szükséges az alkalmi piaci értékesítések fokozottabb ellenőrzése is. Az importanyagokkal való takarékos gazdálkodás Az erről szóló jelentés megállapítja, hogy a megvizsgált vállalatok — Diósdi Csapágygyár, váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, Váci Fonógyár, Pomázi Posztógyár, Kis- tarcsai Fésűsfonógyár, Budakalászi Gyapjúszövőgyár — az importanyagok helyes fel- használására törekszenek, bár a műszaki intézkedések terveiben nem szerepelnek kellő mértékben az importanyag-takarékossági intézkedéseket célzó feladatok. A düledező dunavarsányi iskola Végül Forgács József, a megyei NEB elnöke tartott beszámolót, amelyben többek között közölte, hogy a közérdekű bejelentések száma emelkedik, viszont örvendetesen csökkennek a névtelen bejelentések. Bejelentés érkezett a dunavarsányi hattantermes iskola építésével kapcsolatban. A NEB szakértők bevonásával folytatott vizsgálata megállapította, az épület inog, életveszélyes a benne tartózkodás. Erről értesítést küldött a tervosztálynak, amely a szükséges intézkedéseket megtette, és az épület hibáit kijavította. Az újítások és találmányok múlt évi vizsgálata során a legtöbb hiányosság a gödöllői Ganz Árammérőgyárban mutatkozott. A gyár igazgatója a NEB javaslatait elfogadta, és január 31-ig életbe léptette az újítások új ügyviteli és működési szabályzatát. A Pilisi Szénbánya Vállalat, ahol hasonló hibák voltak, szintén megfelelő intézkedéseket tett.
