Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

rest «rem, HÍRLAP / «wröf jf KIADÁSA f VL ÉVFOLYAM. 45. SZÁM 1962. FEBRUAR 23, PÉNTEK A CEGLÉDI JÁRÁS É$ CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE Cegléd—Nagykőrös páros versenyben A ceglédi tsz-ek és a városi versenybizottság küldöttei Cegléd város termelőszövet­kezetei megbízásából Nagy­kőrösre mentek át, ahol szocialista munkaver­senyre hívták ki Nagykő­rös város termelőszövet­kezeteit és tenhelöszövet- kezeti tagjait. Versenykihívásunk a váro­sunk területén működő tsz-ek párosverseny-kihívása alapján jött létre, amely egyben tük­rözi termelőszövetkezeteink vállalását, termelőszövetkeze­teink háztáji állományából történt felajánlását, s követ­kezésképpen magába foglalja a városi tanács végrehajtó bi­zottságának felügyelete alá tartozó összes területet. 1. Vállaljuk, hogy a Pest megyei Tanács VB mg-osztá- lya által városunknak meg­adott 1962. évi felvásárlási tervet az alant felsorolt cikk­féleségekből átlagosan 105 szá­zalékra teljesítjük. pártbizottság részéről vette át, s ígéretet tettek arra, hogy Nagykőrös város termelőszö­vetkezeteivel, illetve tsz-tag- jaival a kihívást ismertetik, majd az ismertetés után kidol­gozzák válaszukat a nagy­kőrösi tsz-ek vállalásai alapján, s azt eljuttatják a ceglédi versenybizott­sághoz. A fenti versenykihívással úgy Cegléd város részéről, mint Nagykőrös város részéről népgazdaságunk érdekeit tar­tottuk szem előtt, s bármelyik város termelőszövetkezetei és tsz-tagjai is nyerik meg a pá­ros versenyt, egész dolgozó né­pünk életszínvonalának eme­léséhez kívánunk hozzájárulni k több kenyérgabona, hús, tej, tojás és ipari nyersanyag ter­melésén keresztül. —Sz—J— Megnevezés terv vállalás százalék kenyérgabona 400 vagon 400 vagon 100 hízott sertés 5700 db 5900 db' 103,1 vágómarha 950 db 950 db 100 vágóbaromfi 850 mázsa 900 mázsa 105.9 tojás 600 000 db 610 000 db 101,6 burgonya 60 vagon 72 vagon 119.4 tej 18 900 hl 19 845 hl 105 2. A kenyérgabona-felvásár­lási terv túlteljesítése érdeké­ben vállaljuk, hogy a meglé­vő 6322 hold kenyérgabona-ve­téseinket a téli hónapok fo­lyamán fejtrágyázásban része­sítjük. Valamint a kedvezőt­len tél folyamán felfagyott vetéseinket a tavasz folyamán optimális időben lehengerez- tetjük. 3. Főbb kalászos növénye­inknél az alábbi termésátla­gokat vállaljuk: Kenyérgabo­na átlagban 10,5 mázsa. 1116 hold nagy termőképességű külföldi búza átlagában 14 má­zsa. 2557 hold őszi árpavetés­terület átlagában 16 mázsa hol­danként! átlagot érünk el. 4. A tavasz folyamán váro­sunk területén összesen 7306 hold tavasz> növény 'kerül el­vetésre, mélynek ' elveíési ha­táridejét az alábbiakban vál­laljuk: tavaszi árpa 20 hold március 15-ig zab 53 hold március 20-ig napraforgó 290 hold március 20­ig, / cukorrépa 560 hold április 5-ig, lucerna 4SI hold március 31-ig. burgonya 430 hold április lB-ig. kukorica 4565 hold április 25-ig silókukorica 382 hold május 5-ig, zöldségfélék 552 hold optimális időben. 5. A magasabb termés el­érése érdekében növényféle­ségenként az alábbi tőszámot kívánjuk elérni kataszteri hol­danként: napraforgó cukorrépa burgonya kukorica silókukorica 12—18 000 db/hold 60—68 000 db/hold 20—26 000 db/hold 15—10 000 db/hold 24—30 000 db/hold 6. A 4565 hold kukorica te­rületén vállaljuk, hogy azt közvetlenül a kelés után fo- gasoljuk, valamint az aratás megkezdéséig négyszeri gépi, és kétszeri kézi kapálásban részesítjük, míg a fenti meny- nyiségnél a termésátlagot 15 mázsa/hold májusi morzsolt elérésében vállaljuk. 7. Vállaljuk továbbá, hogy a fenti 4565 hold kukoricából 1000 holdat vegyszeres gyom­irtásban részesítünk. 8. A többi főbb kapás nö­vényeknél vállaljuk, hogy azokat optimális időben ré­szesítjük ápolásban, míg az átlagterméseket növényfélesé­genként az alábbiakban vál­laljuk: napraforgó 7 mázsa hold, burgonya 50 mázsa/hold cukorrépa 150 mázsa/hold, silókukorica (fővetésű) 200 mázsa/ hold, silókukorica (másodvetésű) 140 mázsa/hold 9. A 8952 hold kalászos ve­téssel kapcsolatban vállaljuk, hogy abból 1500 holdat vegy­szeres gyomirtásban részesí­tünk és vállaljuk továbbá, hogy a fenti terület aratását, cséplé- sét, valamint a kombájnara­tás után a szalma letakarítá- sát augusztus 15-re befejez­zük. 10. Vállaljuk, hogy 8952 hold kalászos vetés tarlójának 40 százalékát, azaz mintegy 3580 holdat nyári mélyszántásban részesítünk. 11. A szőlőtermesztésre vo­natkozóan vállaljuk, hogy a meglévő 2306 hold szőlő nyi­tását március 30-ig, a metszé­sét április 15-ig elvégezzük.-A szőlő átlagtermését 1962. évre 14 mázsa/hold szőlőtermés el­érésére vállaljuk. A szőlőte­rület ápolását, valamint a per­metezést optimális időben hajtjuk végre. 12. A gyümölcstermesztésre vonatkozóan vállaljuk, hogy a gyümölcsfák téli ápolását 100 százalékig optimális időben végrehajtjuk. A gyümölcsfák metszését március 15-ig befe­jezzük. 13. Az ország húsellátása ér­dekében vállaljuk, hogy 1962. évben összesen 10 545 mázsa vágósertést és marhahúst, va­lamint 900 mázsa vágóbarom­fit adunk át az állami felvá­sárlási szerveknek, melyen ke­resztül elérjük azt, hogy 100 hold szántó után 59,6 mázsa húst adunk át a népgazdaság részére. 14. Dolgozó népünk jobb tejellátása érdekében vállal­juk, hogy 100 hold közös szántóra 110 hektoliter tejet termelünk, amelyből az állam felé 70 hektolitert értékesí­tünk. 15. 1962. évben 100 hold kö­zös szántóra 3500 db tojást adunk át az állami felvásár­lási szerveknek, és egy tyúk éves tojáshozamát 120 darab­ra emeljük. 16. Vállaljuk továbbá, hogy 1962. évben hízottsertés-köte- lezettségünket valamennyi tsz-ünk 100 százalékig saját állományából állítja elő, ezen­kívül ez évben 800 db tenyész- koca, illetve kansüldőt bizto­sítunk városunk területén kí­vül levő gazdaságok részére. 17. Vállaljuk továbbá, hogy tsz-eink tagsága 100 kh háztáji terület után az alábbi termé­keket adja át az állami felvá­sárlási szervek részére: vágóbaromfi 7 mázsa 100 hold, vágósertés 15 mázsa 100 hold, vágómarha 40 mázsa/100 hold, tojás 10 000 db/lflo hold, tej 120 hektóliter/100 hold,, bor ISO hektóliter/100 hold. 18. Vállaljuk, hogy tsz-eink- ben az 1962-es gazdasági év­ben házilagos kivitelben épülő 10 db létesítmény építését, melynek értéke 2171 000 fo­rint, 1962. december hó 1-re befejezzük. 19. Vállaljuk, hogy az egy szántóegység bruttó termelési értékben városi átlagban el­érjük a 3500 forintot, egy szántóegység gazdálkodási eredményében az 1800 forin­tot, valamint 100 szántóegység után 220 000 forint áruértéke­sítést érünk el. 20. Végül vállaljuk, hogy 1962-es gazdasági évben váro­si átlagban elérjük a 36 fo­rintos munkaegységértéket. Javasoljuk, hogy az elért eredményeket fél­évkor, valamint év végén a páros versenybe lépés esetén a két város ver­senybizottságából alakúit bizottság Nagykőrös és Cegléd területén vizsgálja felül, illetve év végén a páros verseny eredményét a megyei tanács vb. ver­senybizottsága értékelje. A fenti versenykihívást Szűcs László elvtárs, a Nagy­kőrösi Városi Tanács elnöke és Hegedűs elvtárs, a városi Műszaki intézkedések a termelékenység emelése érdekében Üzemeink műszaki dolgo­zói és munkásai egyaránt sokat tettek az elmúlt év­ben annak érdekében, hogy újításokkal, korszerűsítések­kel. technológiai folyamatok átdolgozásával termeléke­nyebbé tegyék az emberi munkát, azonos munkain­tenzitással több terméket ál­lítsanak elő. A miniszteriá­lis és a tanácsi iparban az elmúlt évben mindenütt el­készítették a műszaki intéz­kedési terveket és amint a póida mutatja, a legtöbb he­lyen teljesítették, illetve túl­teljesítették. Egy-két helyen azonban hiányosság is volt tapasztal­ható. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat az el­múlt évben 1 937 000 forint műszaki fejlesztési alapot képezett, amit azonban csak 53,9 százalékban valósított megm Ennek oka többrétű. Volt olyan probléma is, hogy egyes gépeket, melyeket külföldről kívántak be­hozatni, nem sikerült megvásárolni. Erre az évre ismét ké­szítettek műszaki intézkedé­si tervet, melyet azonban a minisztérium nem hagyott teljes egészében jóvá, hanem a műszaki intézkedé­sek beruházásait elég komoly mértékben csök­kentette. A Villamosipari Gyár mint ismeretes, az elmúlt évben új profilt vett fel. Ennek megfelelően igen sok techno­lógiai és műszaki intézke­dés bevezetésére volt szük­ség. Igen komoly műszaki intézkedési tervet késztet­tek az 1962-es évre. Ter­vük megalapozott, komolyan indokolt, gondos, előrelátó munka eredménye, melyért a vállalat műszaki ve­zetőségét feltétlenül di­cséret illeti meg. A tanácsi vállalatok közül az 1961- es évre a legjobb műszaki és szervezési intézkedési ter­vet a ruhaipari vállalat és a húsipari vállalat készítette el. A terv alapján készítet­ték el a ruhaipari vállalat­nál a konfekciórészleg át­szervezését, mely a ritmus­idő lecsökkentésével és a kapacitás-kihasználás'' megja­vításával járt együtt. Ennek eredményeképpen az iskola­köpenyeknél kifizetett dara­bonkénti 13.58 forint bér he­lyett az átszervezés követ­keztében 10,30 forintot fi­zettek ki. A konfekciórészleg átszervezése éves szintéit csak bérmegtakarításban 316 950 forint. Az átszerve­zés értékeléséhez hozzátar. tozík, hogy az átszervezés következtében a kapacitás hárommillió forinttal meg­nőtt. Beállítottak egy spé­ciéi ringliző gépet s ezzel köpenyenként 15 filléres meg­takarítás^ értek el. Megvalósult 16 munkás szakmai továbbképzése és ezenkívül 30 dolgozónak olyan irányú kiképzése, hogy mindenki a saját reszortján kívül még két-három mű­veletet ismerjen. A húsipari vállalat megol­dotta a füstölő botok gépi tisztítását, a csigaprés beál­lítását, valamint a hizlalda bővítését is. Hasonlóképpen jó műszaki intézkedési ter­vet készítettek ezek a válla­latok az 1962-es évre is. A szeszipari vállalat az elmúlt évben túlteljesí­tette műszaki fejlesztési tervét. A szárítóüzemen kívül rak­tárt, szociális épületet épí­tett, ezekhez a szükséges be­ruházási hiteleket nagy rész­ben önköi tségcsökkentési hi­telből megkapta. Az 1962-es évre jó műszaki intézkedési tervet készített a cipőipari vállalat Megkívánja olda­ni a gyártásközi és végellen­őrzés javítását, import kéreg helyett műkéreg kidolgozá­sát, a minőség javítása ér­dekében 2400 kaptafa fel­újítását, az aljaüzem kézi- hajtású ikerszalagjának mo­torikus meghajtását stb. Sze­repel ezen túlmenően né­hány gép beszerzése is. A húsipari válldlat megoldja a tavalyra betervezett bélfel­dolgozó üzem átalakítását, saját gyártó üzemrészt szer­vez, a dolgozók egészségvé­delme érdekében a szárító­ban füstelszívó berendezést létesít, bakteriológiai és ké­miai laboratóriumpt hoz lét­re. Mint a fentiekből megál­lapítható, vállalataink meg­értették, a műszaki intézke­dések fontosságát és biztosí­tottnak látszik, hogy a ter­melésfelfutás ezen intézke­désele következtében az idén is zömében a termelékeny­ség emelkedéséből fog bekö­vetkezni. — V—G — Ahinak infje, na retjtje magúra... Kéit levél van előttem. Mind. kettő ugyanazt panaszolja. Megtévedt kereskedelmi dol­gozók sorozatosan becsapják a vásárlókat. Mindkét levél konkrét eseteket mond cl. és ha kivonatos közlésükkel ész- retéríthetjük a megtévedt dol­gozókat. elértük célunkat. Az első levélben egy ma­gát megnevezni nem akaró levélíró azt állítja, hogy a reprezentatív élelmiszerbolt egyik pénztárosa következete­sen egy-két forinttal keveseb­bet ad vissza, amit sok vá­sárló a sietségben nem vesz észre. Reklamációjára szó nél­kül adott még egy forintot, és még sajnálkozását sem fejezte ki a tévedésért. A másik levél egyik kül­területi földművesszövetkezeti bolt vezetőjét vádolja azzal, hogy következetesen keveseb­bet ad vissza, különösen gyer­mekeknek vagy öregeknek. Súlyosbítja ezt az állítást az, hogy a vezető kartárs néha eg.v kicsit pityókosan végzi a munkáját. A két levelet jó mélyen el. tesszük, nem kívánunk velük tovább foglalkozni, és remél­jük, ez a figyelmeztetés is bőségesen elegendő lesz min­den megtévedt kereskedelmi dolgozo számára, akár a 22-es bolt fűszerosztályán tévedett akár pedig a Felbáz utcában. Egyéves a Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi szervezete Egy szervezet életében egy év tulajdonképpen igen kis idő. A 365 nap jelentős része eltelik a szervezéssel, alaku­lással, és a tulajdonképpeni munka még hosszú ideig várat magára. A ceglédi szervezetet a szükség és az igény hívta életre. Talán azért ment olyan könnyen a szervezés. Már az első napokban 80 tagja volt az új szervezetnek, mezőgaz­dasági szakemberek, termelő­szövetkezeti tagok. Február 24-én 3 órakor a művelődési ház emeleti nagy­termében közgyűlést tartanak, amelyen értékelik a szervezet egyéves munkáját. A jó indulás után hamaro­san megszervezték a városi tanács mezőgazdasági osztá­lyának támogatásával a 12 előadásból álló mezőgazdasági előadássorozatot, amelynek előadói országoshírű szakem­berek voltak. Eredményes ta­pasztalatcserék során a szer­vezet tagjai Tápiószelén, Dán- szentmiklóson, Helvécián és a Ceglédi Állami Gazdaságban jártak. Többszörös növényvé­delmi kísérleteket folytatnak a tagok a Kossuth Termelő- szövetkezet területén. Rend­szeres növényvédelmi foglal­koztatás folyik, amelynek résztvevői közül 12-en szak­munkásvizsgát tettek. Megala­kult és kidolgozta évi prog­ramját a szőlő-, gyümölcs- és állattenyésztő-szakosztály. — Nagy feladatok várnak a szervezetre, a második ötéves terv .mezőgazdasági feladatai­nak teljesítésében — mondot­ta Bódizs Antal, a ceglédi szervezet elnöke. — Minde­nekelőtt jelentős segítség vár a szervezetre a szőlő- és gyü­mölcstelepítés terén, az. állat­tenyésztési feladatok megvaló­sításában, a növénytermesz­tésben. Külön ki kell emelni és hangsúlyozni a szervézet feladatát a vegyszeres nö­vényvédelem népszerűsítése terén. Ezen a vonalon felvilá­gosítás, szakmai továbbkép­zés, szakmai bemutatók ren­dezése jelenti a legközelebb álló feladatokat. Befejezésül néhány szót kér­tem Bódizs elvtárstól, a szer­vezet belső életéről. — A szakmai érdeklődés nemcsak közelebb hozza egy­máshoz az embereket, hanem együtt is tartja őket Nagy család ez a szervezet, és ez a családias viszony a február 24-i közgyűlés estéjén is kife­jezésre jut. A szervezet este hét órakor társas vacsorával egybekötött zártkörű estet ren­dez népi zenével és tánccal. Meghívóigénylés Szabó Lajos elvtársnál, a városi tanács mezőgazdasági osztályán. Érdemes nyelvet tanulni Egyre szaporodnak váro­sunkban a szebbnél szebb, korszerűbbnél korszerűbb ven­déglátóipari egységek, és ha igaz, a hónap végén a Ma­gyar Étterem helyén nyílik az első önkiszolgáló étterem. Ezzel a fejlődéssel természe­tesen lépést tart a kiszolgálás is. Egyre gyakrabban for­dulnak meg éttermeinkben, cukrászdáinkban külföldiek, és jelentős mértékben meg­könnyíti a munkát, kulturál­tabbá teszi a kiszolgálást az, hogy vendéglátóipari dolgo­zóink egyre nagyobb szám­ban válaszolnak a vendégek anyanyelvén feltett kérdésre. Tabáni Ferencné, a föld­művesszövetkezeti étterem vezetője németül, angolul be­szél, Vásárhelyi Pálné pedig jól ismeri az összes szláv nyelveket. A bisztró veze­tője, Károlyi Sándorné, nem jön zavarba, akár lengyel, akár cseh vagy orosz vendé­get kell kiszolgálni, de ugyan­ez a helyzet a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat majd­nem minden, a nemzetközi országút mellett üzemelő egy­ségébem — Igen, ez így van — mon­dotta Gyarmati Mihályné, a vendéglátóipari vállalat ok­tatási előadója. — Haladni kell a korral, nemcsak az egységek korszerűsítésében, hanem a kiszolgálásban is. Ma már az a helyzet, hogy minden felszolgáló szakács és cukrász ipari tanuló köteles nyelvet tanulni. Egyelőre még csak ott tartunk, hogy ipari tanulóink a francia nyelvet tanulják, elsősorban a szak­mára és a szakkönyvekre va­ló tekintettel. — Két évfolyamunk van, amelyen 26 ipari tanuló tanul idegen nyelvet, heti kétszer két órás biztosított tanmenet­ben. Előadót az iskola szer­ződtetett; — Szívesen tanulnak-e nyel­vet a fiatalok? — Feltétlenül. Tisztában vannak azzal, hogy a mun­kájukat nagymértékben meg­könnyítik a nyelvtanulással. Persze, figyelembe kell venni azt is, hogy ez előrehaladá­sukat is szolgálja. Nyelvtu­dás nélkül fővárosi reprezen­tatív helyen nem kaphatnak munkát. Megjegyzem, hogy a tanulók nem önként vállalják a nyelvtanulást, hanem ez szerződéses kötelességük. Szinte hetenként ellenőrzőm a tanfolyamokat, és igazán mondhatom, hogy minden elismerés «megilleti a pedagó­gusok ésW fiatalság igyeke­zetét. — SZOMBAT délután há­rom órakor a Hámán Kató és a Mészáros Lőrinc iskola úttö­rői karnevált rendeznek, mely­re a szovjet pionírokat is meg­hívják, A hangulatos karne­vált még színesebbé teszi a . jelmezverseny és a műsor, amelyre már megkezdték a felkészülést az úttörők. — A VÁROS termelőszö­vetkezetei 3000 katasztrális hold vetésterületen végezték el a fejtrágyázást. — A MŰVELŐDÉSI ház táncintézetében február 20-án új tánctanfolyam indul. Je­lentkezni még lehet a műve­lődési ház irodájában. — KISZELY ISTVÁN me­gyei tanácstag február 24-én a Mizsei úti iskolában fogadó­órát tart. — A CEGLÉDI Vasutas Spertegyesiilet 1962. február hó 25-én, délelőtt 10 órakor a vasutasotthonban tartja évi rendes közgyűlését. — A CEGLÉDI termelőszö­vetkezetek 86 mázsa nemesí­tett tavaszi árpa vetőmagot használnak fel 1962. év tava­szán. — VASÁRNAP délelőtt 9 óra; kezdettel a művelődési ház emeleti nagytermében me­gyei szavalóverseny lesz. Ed­i dig 45 résztvevő jelentkezett. — LEBANOV SÁNDORNÉ, Cegléd, Kátai úit 231. szám alatti lakos termelői igazol­vány nélkül árusított. A sza­bálysértési hatóság 80 forint pénzbírsággal sújtotta. — A GIMNÁZIUM önkép­zőköre következő ülésére Si- maj Mihály fiatal költőt hív­ta meg, hogy elbeszélgessen vele költészetéről és nemré­giben megjelent kötetéről. — A VÁROSI termelőszö­vetkezetek brigád- és munka­csapatvezetői 10 napos to­vábbképző tanfolyamon vesz­nek részt a Cifrakerti Állami Gazdaságban. A Nagykőrösi Állami Arany Já­nos Alt. Gimnázium tanári kara és a gyászoló család ez úton fe­jezi ki hálás köszönetét mind­azoknak, akik Tóth József okta­tásügyi dolgozó temetésén megje­lentek. elvesztése felett érzett bánatunkban osztoztak és a sír­jára, koszorút, virágot helyeztek. Nagykőrös, 1962. február 21. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó feleségem, édesanyánk* nagyanyánk és dédnagyanyánk! Támadi Istvánná szül. ványi Ju1 Hanna temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Támad! István férje, Támadi Ferenc és családja, fia

Next

/
Oldalképek
Tartalom