Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

1962. FEBRUÁR 1, CSÜTÖRTÖK MST HLGYEI cMírlap 3 Imszámadás Halászteleken Amiről nem hallottak a távolmaradók - Biztató eredmények - Reális tervek Részt vettünk már néhány idei zárszámadó közgyűlésen, amelyek végső eredményeit lapunk hasábjain ismertet­tük. Többnyire tudósítás for­májában számoltunk be ol­vasóinknak az eddigi köz­gyűlésekről. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről és hibáiról szóltak ezek a tu­dósítások. Ahogyan zajlanak a közgyűlések egymás után, újabb és újabb gondolatokat szülnek, amelyek ismét eszünkbe jutnak a követke­ző közgyűléseken. Ilyen gon­dolatok foglalkoztattak ben­nünket legutóbb is, a ha­lászteleki Szabad Május Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Önként adódik az összeha­sonlítás a régebbi közgyűlé­sekkel. Mivel Halásztelek a *ickevei járás községe, el­sősorban a ráckevei járás tsz-einék korábbi zánszám- adó közgyűléseivel hasonlít­hatjuk össze. Korábban már részt vettünk a szigetbecsei Uj Elet és a taksonyi Egye­sült Erő Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésein. A két korábbi közgyű­lés több tekintetben si­keresebb volt az utóbbi­nál. míg más téren a halászteleki közgyűlés javára billen a mérleg serpenyője. Kezdjük a tagság aktivitá­sával. Míg a szigetbecsei és a taksonyi közgyűléseken a tsz-tagok döntő többsége részt vett, addig a Szabad Május Tsz tagságának csak­nem a fele hiányzott. A dél­után két órára tervezett közgyűlést három órakor tudták csak megkezdeni, mert addig vártak — hiába — a távolmaradókra. Mi volt e nagyfokú érdektelenség oka? — Nem tudtuk meg ezt, mert a távolmaradók meg sem üzenték. Bármilyen ala- pos“Jokuk‘'i# volferíéí 'hely­telen üt- cselekedtek. mert nem adták azt elő a legilletékesebb fóru­mon, a közgyűlés előtt. Ha pedig csupán a szürke közöny tartotta otthon öltét, még helytelenebb a magatar­tásuk, mert a tsz ügyeiért ők is felelősséggel tartoznak. Jenei Károly, a tsz elnö­ke érdekes és minden fon­tosabb ágazatra tóterjedő gazdasági beszámolót tartott. A többi közt elmondotta, hogy a tizenegyedik zár- számadási közgyűlését tartó termelőszövetkezet tavaly vi­szonylag jó jövedelemhez jut­tatta tagjait. Munkaegységenként 32.14 forintot, összesen 1 221124 forintot osztottak ki a ta­goknak, kinek-kinek munkája szerint. A különböző tartalék alapok­ra összesen több mint har­mincötezer. a szociális alap­ra például csaknem húsz­ezer forintot fordítottak. Ezek az eredmények azon­ban jobbak lehetnének, ha a közös vagyon védelme nem szenvedett Volna csorbát. A Szabad Május Tsz-nek például csak göngyöleghiány miatt több nünt ötvenezer forintos kára származott. Ez az összeg, csaknem másfél forinttal csök­kentette egy munkaegység ér­tékét. Más, ugyancsak tetemes károk további forintokat fa­ragtak le a munkaegység ér­tékéből. Ezeket a tényeket szépítés nélkül, őszintén tárták a tag­ság elé a vezetőség beszámoló­jában. Éppen ebben rejlik a halászteleki zárszámadási köz­gyűlés fő erénye. E téren leg­nagyobb őszinteséget és bátor­ságot itt tapasztalhattunk az említet három termelőszövet­kezet közgyűlése közül. A ta­gok hozzászólásából is kicsen­dült a közös vagyon féltése, de erre hívta fel a figyelmet dr. Csekey Géza, járási ügyész is. A gazdasági eredmények is­mertetése során megragadta fi­gyelmünket néhány érdekes adat. Az aránylag kis munka- igényes borsó például hol­danként átlag hétezer forin­tot jövedelmezett, ugyanak­kor a kertészet is többet adott a tervezettnél. A kertészeti bevétel terve ugyanis 330 000 forint volt, amelyet 530 ezer forintra teljesítettek. Ugyanakkor az elnök rámuta­tott arra, hogy' e téren koránt­sem használták ki az összes lehetőségeket. Ehhez kapcsolódik egy má­sik pozitívum, amelyet szintén a halásztelékiek javára lehet írni. A két másik zárszámadá­si közgyűlésen ugyanis alig, vagy egyáltalán nem szóltak a jövő feladatairól, amelyek pedig érdekelnék a tagokat. A Szabad Május Tsz vezetősége megragadta az alkalmat arra, hogy az elmúlt év tanulságait levonva, új terveket tárjon a tagság elé. A zárszámadási közgyűlésen megjelent tagok egyhangú szavazással nyilvá­nították ki a helyeslő vélemé­nyüket. a vezetőség által felvá­zolt fejlesztési irányelvek fe­lett. Ezek az Irányelvek az adott helyzet reális értéke­lésére támaszkodnak. Figyelembe veszik azt is pél­dául, hogy a szomszédos Rózsa Ferenc Tsz területével megnö­vekedik a közös gazdaság. Végeredményben eredmé­nyes zárszámadási közgyűlést tartottak tehát Halászteleken is. Ha fejlődésében nézzük a dolgot, feltétlenül pozitív ha­tásúnak tekinthető a nyílt és őszinte bírálat, a hibák bátor feltárása is, mert így, csakis így juthat előre gyorsan a kö­zösség a kevesebb hiba, és a nagyobb sikerek felé. Nagymiklós István KÖZSÉGFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁSBÓL 43000 négyzetméter új járda, 59 kilométer villanyhálózat, hat törpevízmű, iskolai, óvodai tantermek létesülnek ebben az évben megyénkben Az 1962-es év további nagy feladatok elé állítja a me­gyei tanács községfejlesztési csoportját A költségvetési tervet a községi és járási tanácsok lelkiismeretes mun­kája alapján állították ösz- sze. Valamennyi községben az - ősz folyamán kisgyűlése- ket tartottak a Hazafias Népfront rendezésében, ahol a lakosság elmondta javas­latait. Sok hozzászólás és élénk vita után döntötték el, mi az, amire a lakosságnak leginkább szüksége van. A tervek pontos kidolgozása a községfejlesztési állandó bizottságok feladata volt. A megyei községfej lesztési terv összesített adataiból ki­tűnik, hogy elsősorban a lakosság kommunális ellátottságá­nak növelése áll előtér­ben. Az 1962-es évi községfejlesz­tési keretből kereken 45 szá­zalékot fordítanak kommu­nális célra. Ebből az ösz- szegből 48 000 négyzetméter új járdát építenek, 81000 négyzetmétert pedig felújí­tanak. Jelentősen nő a sár- mentes úthálózat is azzal a huszonhatezer négyzetméter új úttal és 81 000 négyzet- méter felújítással, amelyet ugyancsak községfejlesztés­ből valósítanak meg. Az összesen 59 kilomé­ter hosszúságú villany­hálózat további ötezer családnak jelent kultu­ráltabb otthont. A megyei statisztika szerint ötven méterenként kapcso­lódik rá a közvilágításra egy-egy újabb háztartás. A közlekedés, az autóbusz- járatok növelése szükségessé teszi, hogy a »végállomáso­kon s az újabban létesült Megoldják a kismarosi vendéglő gondját A kismarosi EXPRESS ifjú- i sági tábor jó híre úgyszólván már elterjedt egész Európá­Megkezdődött a MUOSZ küldöttközgyűlése Szerdán délelőtt az épitők Rózsa Ferenc művelődési há­zának kamaratermében meg­kezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétna­pos küldöttközgyűlése. A ta­nácskozáson megjelent Szir­mai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népsza­badság szerkesztő bizottságá­nak -vezetője. Darvasi István, a párt Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának helyettes vezetője, Naményi Géza. a kormány Tájékoztatási Hiva­talának vezetője, Terényi íjászló, a nyomdászszakszerve­zet főtitkára. Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitó be­szédet. Ezután Siklósi Nor­bert, a MUOSZ főtitkára tar, tóttá meg beszámolóját, részle­tesen szólt a magyar sajtó te­vékenységéről, majd ezután a magyar sajtó előtt álló legfon­tosabb feladatokat ismertette, s ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: az újságolvasók egyre inkább felismerik, hogy a saj­tó munkája az emberek átfor­málását, szocialista nevelését, a közérdeket szolgálja. Ezért a hírlapíró a legnagyobb fe­lelősséggel tartozik munká­jáért az olvasónak, az egész dolgozó népnek. Mindez azt is jelenti, hogy a színvonalas sajtóhoz, rádióhoz, televízió­hoz, művelt, sokrétű ismeret­tel rendelkező, a magyar nyelv szépségeit jó] ismerő újság­írók kellenek, akik tollúkkal és magatartásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegei­ben fejleszteni az igényes mű­vészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi magatartást, az ország ügyei iránti érdeklő­dést. — A magyar sajtónak az el­múlt esztendőikben elért fej­lődése, az újságírószövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meg­honosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságírók­nak is megtisztelő szerepük- volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. Ezután vita következett. A közgyűlés ma folytatja mun­káját. Hideghullám Olaszországban és Jugoszláviában Olaszországban az Alpoktól egészen Szicíliáig újabb hideg- hullám söpör végig. Havazást jelentenek az egyébként nap­sütéses Bariból is, ahol em­beremlékezet óta nem volt oly zord a tél, mint az idén. A hófúvások járhatatlanná tet­tek több országutat. A hóviha­rok akadályozzák a partmen­ti hajóforgalmat is. Az újabb hideghullám át­terjedt Horvátországra. Zág­ráb közelében 13 fokos hide­get mértek. Az egész adriai partvidéken heves viharok, he­lyenként hóviharok dúlnak. Koszovo-Metohijában több hetes enyhe idő után, kedd óta esik a hó. A hótakaró he­lyenként eléri a 30 centimé­tert. Mint a Tanjug jelentése közli, több helyen megszűnt az országúti közlekedés. Ha­sonló a helyzet Makedoniában is, ahonnan szintén nagy hó­fúvásokat jelentenek. Monte­negróban helyenként fél méter magas hó esett. ban. A nyári hónapokban igen sok külföldi turista tölt ebben a vadregényes környezetben felejthetetlenül kellemes he­teket és visszatérve hazájába, elragadtatással mesél kismaro­si emlékeiről. A vidék gyönyö­rű, a tábor fölszerelése töké­letes, a kirándulási lehetősé­gek nagyszerűek. Csupán egy valami van, amire nem emlé­keznek szívesen a tábor ven­dégei: Kismaros vendéglőjére. Ez az egyetlen kismarosi vendéglő egyetlen helyiségből áll. Ebben zsúfolódik össze minden, a söntés, az asztalok, a pénztár és sok más kelléke egy ilyen vendéglátóipari egy­ségnek. A nyári forgalomban természetesen csődöt mond. Különösen szombaton és va­sárnap, amikor az EXPRESS- tábor lakóin kívül Kismaro­son sereglenek össze azok a turisták is, akik innen indul­nak Börzsöny, Szokolya vagy Királyrét felé. A vendéglő ilyenkor zsúfolásig megtelik. A községi tanács kezdemé­nyezésére a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya és a Vá­ci Vendéglátóipari Vállalat végre napirendre tűzte a kis­marosi vendéglő dolgait is. Keresik a megoldás lehetősé­gét és ha igaz, még a nyári szezon előtt megoldják a prob­lémát. nagyforgalmú megállóhelye­ken várótermeket létesítse­nek. Ebben az évben hat ilyen építkezésre kerül sor. A lakosság igényt tart ar­ra is, hogy városai, közsé­gei rendezettebbé, szebbé vál­janak. Tizenötezer négyzetméter új parkot létesítenek, huszonnégyezer négyzetmé­tert pedig felújítanak, bok­rokkal, fákkal ültetnek be. Ebben az évben öt törpevíz- művél és 16 fúrott k úttal -gazdagodik a megye. A községfejlesztésre fordí­tandó összeg 26 százaléká­ból kulturális célt szolgáló létesítmény épül. Elsősorban az iskolai és óvodai tan­termek számát növelik. Huszonnégy iskolai, 17 óvodai tantermet és 10 tel­jesen új óvodát emelnek ebben az évben. Kilenc új művelődési ház építését kezdik meg, de egy részüket csak jövőre fejezik be. Végül, hogy mennyire szereti a megye lakossága a sportot, arra jó bizonyíték az idén megépülő 10 új sportpálya. A községfejlesztésre fordí­tandó összeg tizenkilenc szá­zalékát egészségügyi célokra költik, többek között 14 új orvosi rendelőt és lakást ad­nak át rendeltetésének. A tervek reális megalapo­zottságát mutatja, hogy még az elmúlt év végén kijelöl­ték a kivitelező vállalatokat; A helyi tanácsoknak ezekben a napokban kell megkötniük a munkaszerződéseket, hogy a kedvező idő beálltával az építkezések megyeszerte meg­indulhassanak. A községfejlesztés érdeké­ben az elmúlt esztendőben végzett társadalmi munkát a Pest megyei Tanács 1/1961. számú rendeletében lefekt»- tett ■ szempontok szerint rr ték. A kiváló munkát vég­zőket — ez év májusá­ban először — a „Község­fejlesztésért” kitüntető jelvénnyel jutalmazzák. A Hazafias Népfront bi­zottságai, akárcsak tavaly, az idén is megkezdték a társa­dalmi munkaszerződések megkötését mindazokkal, akik valamilyen formában, szel­lemi. vagy fizikai munká­val járulnak hozzá a kitű­zött célok megvalósításához; K. M. Budaörsön megszüntették a sütőipari szaküzleteket Míngyontúnyu a vetélkedésnek ,YeszéIyb<‘n** a kclv/.crcs szocialista Bck<‘-krigátl elsősege A lláiMli-l»ri»á«l nem liugvja magát Ma — február 1-től — meg­szűnik Budaörsön a Sütőipari Vállalat mindhárom sülőipari szaküzlete. Működik már a kenyérgyár, az eddig dolgozó kisebb műhelyek leálltak, csak az egyikben készül még péksütemény. Be kellett hát csukni a boltokat, mert a sü­tőipari szaküzlet kizárólag a vele összefüggő pékműhely készítményeit árusíthatja. A három üzlet megszűnteté­se nem jelent a környék la­kóinak különösebb kényel­metlenséget. a közelben min­denütt van élelmiszerbolt, ahol kenyérszükségletüket be­szerezhetik Az egyik meg­szűnt szaküzlet helyiségét, a Dózsa György útiét a háztu­lajdonos igényli. Családtagja számára lakássá szeretné át­alakítani. Kérelmében még nem döntöttek, a községi ta­nács azonban szükségesnek tartja, hogy az egyik megüre­sedett üzlethelyiségben a köz­ség zöldségellátásának megja­vítása érdekében zöldségbol­tot rendezzenek be. A felsza­badult három üzlethelyiség egyikét pedig a tanács a me­gyei iparcikk-kereskedelmi vállalat részére szándékszik felajánlani műszaki bolt cél­jára. Ilyen szaküzlet ugyanis nincs, noha szükséges lenne Budaörsön. Ez volt az első vezetőségvá­lasztó taggyűlés Szentendrén. A gyár dolgozói egyhetes munkaversenyt indítottak tisz­teletére. Az eredményt a tag­gyűlésen hirdette ki Lusztig Kálmán párttitkár: győzött a Bándi-brigád. Már akkor elhatároztam, hogy egyszer cikket írok a Szentendrei Papírgyár dol­gozóinak munkaversenyéről. Több mint három hónap telt el azóta, hogy noteszomba fel­jegyeztem Bándi József, De­meter Sándor, Gyurcsányi Ist­ván, Lánszki Mihály, Csömör, Triber, Horváth, Varga, Tóth brigádvezetők, élenjáró dol­gozók nevét. Most arra voltam kíváncsi, vajon futja-e tnég a taggyű­lésen tett felajánlások, ígére­tek lelkesedéséből? Lusztig elvtárs megütközik a kérdésen: — Évtizedes hagyományai vannak nálunk a munkaver­senynek, minden esztendőben ennek köszönhettük, hogy je­lentősen iiilírlJesíitrRiiii r lerveket. Éppen most hagyna alább a lelkesedés, amikor üzemünk fennállásának huszonötödik évfordulójára készülünk? Nem értem az összefüggést, ezért megmagyarázza: — Elhatároztuk, hogy össze­kötjük a kellemeset a hasznos­sal: a huszonötödik jubileumot egyszerre ünnepeljük az él­üzem cím elnyerésével. Ezt a címet pedig nem adják ingyen! No, ha így van, nem fogtak hozzá rosszul. Elsőként csat­lakoztak az iparigazgatóság által kezdeményezett, papír­gyárak közötti versenyhez. Ta­valyi tervüket 104,6 százalék­ra teljesítették, pedig a profil­változás és a hazai alapanyag­ra való áttérés eleinte sok problémát okozott. Vetélytár- saik — a fűzfői és a pester­zsébeti papírgyárak — le is maradtak egy ..fejhosszal”: az elmúlt évben két negyedévben nyerték el a vándorserleget a szentendreiek. Az üzemen belüli munka­versenyben kél ifjúsági és tizenhét felnőtt brigád, va­lamint huszonnégy egyéni ver­senyző versenyez. Kilenc bri­gád vesz részt a szocialista munkabrigád mozgalomban. Ez utóbbinak érdekes törté­nete van. Az MSZMP hetedik kongresszusa előtt három bri­gád elhatározta, hogy ver­senyre kél a megtisztelő cí­mért. A három között volt az is, amelyet úgy emlegettek a gyárban: a leggyengébb mű­szak. Vezetője, Gyurcsányi István gyakran szégyenkezett a bíráló megjegyzések miatt... Észre sem vették; úgy el­repült a hat hónap s 1960. áp­rilis 4-én kiderült, hogy a há­rom közül csupán egy brigád vált méltóvá a szocialista munkabrigád cím elnyerésé­re. Ez az egy — a Gyurcsá- nyi-brigád volt. Egy évvel később a brigád tagjai bebizonyították, hogy lelkesedésük nem volt szalma­láng: minden vállalásukat túlteljesítették. A gyár veze­tősége valamennyiüket okle­véllel jutalmazta, s jóváhagy­ta, hogy felvegyék a Béke-bri­gád nevet. Azóta is sokat hal­lani róluk. Ök kezdeményez­ték az egyhetes munkaver­senyt a vezetőségválasztás- tiszteletére. S bár a verseny­ben a Bándi-brigád megelőzte őket, még sem törtek le. El­lenkezőleg, még jobban ,.ra- vertek.” Az eredmény? Másodss.oc is szocialista brigád lettek. Az erről tanús­kodó oklevelet a felszabadulás ünnepén veszik majd át a gyár vezetőitől. — Nem sokáig tart már a Béke-brigád „egyeduralma", — veti közbe tréfásan Záb- ránszki Béla, a tervosztály ve­zetője. — Az az egyhetes ver­senyben kivívott elsőség szár­nyakat adott a Bándi-brigád- nak. Bándi elvtársék — s még’ nyolc másik brigád — tavaly csatlakoztak a szocialista bri­gád-mozgalomhoz. S bár ápri­lis 4-e még messze van, annyi máris bizonyos: üzemünk má­sodik szocialista brigádja a Bándi elvtárséké lesz. Válla­lásaik legtöbb pontjában — az importanyag megtakarí­tásban. a minőségben, a grammsúly betartásában, a gép. és környezet tisztántar­tásában, stb. — utolérték a Béke-brigádot; az újítások­ban pedig el is hagyták! Hiába, ilyen az élet. Egy sokat és jogosan kritizált bri­gád két- és fél évvei ezelőtt elhatározta, hogy megmutatja, mit tud — s meg sem állt az elsőségig. Időközben követői akadtak, kezdeményezése moz­galommá szélesült s ma már védenie kell az elsőségét. S amíg a brigádok vetélked­nek, munkájuk nyomán egyre több, papírbálákkal telt te­herautó gördül ki a gyár kapu­ján ... Nyíri Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom