Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

4 yT^frfap 1962. FEBRUÁR 23, PÉNTEK Farsangi jelmez — Ki ez a rablóvezér? — Az anyagbeszerzőnk ...! (Komódi rajza) LAJSTROMBA VESZIK A VADÁSZKUTYÁKAT Vadgazdálkodásunk fejlő­dése szükségessé teszi, hogy az eddiginél nagyobb gondot forítsunk ;a vadászkutya-ne­velésre és idomításra. A vad­gazdálkodási szakemberek a Magyar Vadászok Országos Szövetségével karöltve, meg­kezdték a vadászkutya-állo­mány lajstromozását. A han­noveri vérebek törzskönyve már el is készült A továb­biakban az egyéb fajtiszta vadászkutyákat is összeír­ják , hogy tovább szaporítá­sukról megfelelően gondos­kodhassanak. (MTI) HÉV, kék busz vagy MÁVAUT Az új bécsi és balatoni műül súlyos közlekedési problémát okoz Törökbálinton Újfajta berendezés mágneses tér előállítására Szakemberek körében már régóta közismert, hogy a vil­lamosenergiának alig 80 szá­zaléka végez tulajdonképpeni munkát, a további húsz szá­zalék nem használódik fel, ha­nem a vezeték és az áramfel­használó közeg között lebegve, mágneses téret hoz létre. Ki­számították, hogy Sokkal gaz­daságosabb, ha a mágneses térhez szükséges meddő ára­mot nem a hálózatból veszik, hanem a felhasználás helyén külön állítják elő, ebben az esetben ugyanis megtakarít­hatják az áram szállításával járó hálózati veszteséget. Ilyen meddő áram gerjesz­tésére az úgynevezett szinkron kondenzátorok szolgálnak, amelyek csupán saját súrlódá­si veszteségük pótlására fo­gyasztanak áramot. Tekintve, hogy a mágneses térhez hasz­nált energia nem használódik el, azt nem kell pótolni. Egye­lőre azonban még a súrló­dási veszteség is meglehető­sen nagy, ezért a Klement Gottwald Villamossági Gyár most olyan szinkron konden­zátor készítését kezdte meg, amelynek hűtéséhez levegő helyett hidrogént használnak és így súrlódása jóval kisebb, mint'a régié. Az újfajta gép abban is különbözik elődeitől, hogy a szabadban elhelyezhe­tő, külön épület nem szüksé­ges hozzá, így nemcsak ha­tásfoka jobb, hanem üzembe­helyezése és fenntartása is sokkal olcsóbb. Az értékes gépegységet ez év végén a zuglói elektromos alállomáson szerelik fel. (MTI) Erősödő verseny az aszódi járásban A versennyel nemcsak a népgazdaság jár jól, hanem a tsz-paraszlság is! s ezáltal a menetidő megrö­vidül. Mielőtt azonban ezekre a költséges beruházásokra sor terült volna, a régen terve­zett új bécsi miűút és nyom­ban utána az új balatoni út építése is megkezdődött. Mind­két út úgy halad keresztül Törökbálinton, hogy a HÉV vonalait külön-külön metszi. A várható nagy autóforgalmat sorompók felállításával erősen meglassítanák, ehelyett két aluljáróra lenne szükség, ez pedig mintegy 18 millió forint költséget jelent. Ezért a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium úgy döntött, hogy meg­szünteti a törökbálinti HÉV- vonalat s annak Budaörs la­kott területén keresztül vezető szakaszát is. A vonal megszüntetéséhez a főváros tanácsa csak úgy já­rult hozzá, ha Törökbálint közleke­dését a Fővárosi Autó­busz Vállalat bonyolítja le kék busszal. Eredetileg arra gondoltak, in­gajáratokat közlekedtetnek a 40-es busz budaörsi végállo­másáig. Később felmerült az a terv, hogy ezenkívül Buda­fok irányába közvetlen au­tóbuszokat indítanak. Néhány nappal ezelőtt kitu­dódott azonban, hogy a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium a törökbálinti forga­lom lebonyolításával a MÁ- VAUT-ot akarja megbízni. Ez az újabb terv nagy izgalmat keltett Törökbálinton, a köz­ségi pártszervezet, tanács és valamennyi társadalmi szerv egységes tiltakozásra készül ellene. Az a kívánságuk, hogy a HÉV-járatokat feltétlenül tartsák fenn, nemcsak a sze­mély-, hanem az áruforgalom olcsóbb lebonyolítása érdeké­ben is. Természetesen a vá­gánycsere elvégzését és kor­szerű motorkocsik beállítását mindenképp szükségesnek tartják. A MÁVAUT-buszokkal szem­ben felhozott érvek között első helyen az útiköltség meg­drágulása szerepel. Jelenleg 7,60 forintos hetijeggyel utaz­nak a dol gozók és ez a jegy bármely budapesti villamos­ra való átszállásra is jogo­sít. A MAVAUT-hetijegy ára ennek legalább négy­szerese lenne, és emellett munkahelyüket is csak na­gyon kevesen közelíthetnék meg az autóbusszal, vagyis még külön villamos-heti jegyet is kellene váltaniok. Mindent összevéve így az útiköltség a jelenleginek sokszorosa len­ne. aszerint, hogy ki hová utazik, havi 58—180 forint­tal drágítaná meg szemé­lyenként a közlekedést. A MÁVAUT tizenkét au­tóbuszt állítana be a tö­rökbálinti utasforgalom le­bonyolítására. Ebből hat ko­csi Budapest, Vásárhelyi Pál utcáig közlekedne, s napon­ta ezerkilencszáz embert, akik most a HÉV Móricz Zsigmond körtéri végállo­másáig járnak, szállítana. A másik hat kocsi a közsé­get a HÉV kamaraerdei hu­rokvágányával kötné össze, ameddig körülbelül há­rommilliós költséggel új bekötőutat kellene épí­teni. Ez a járat a Budafokon, Nagytétényben és Budapes­ten a Fehérvári út környé­kén dolgozó háromezerkilenc- száz törökbálintit szállítaná a HÉV vonaláig, hogy az­után helyiérdekün folytassák útjukat. A tizenkét buszt ke­veslik a törökbálintiak. Néhány százain Tatabányá­ra és környékére járnak dolgozni a községből. Ezek vasúton utaznak, de a há­rom kilométerre levő vas­úti állomást most HÉV-vel közelítik meg. Számukra is autóbuszokat kellene beállí­tani, s útiköltségük szintén növekedne. A lakosság attól is tart, hogy a HÉV megszüntetése következtében megdrágulna a községbe most HÉV-teher- vonatokon érkező szén meg a tűzifa szállítása. Végül ne­hézségeket okozna a HÉV megszűnte a néhány hónap­ja nagy költséggel korszerűsí­tett Törökbálinti Téglagyár­nak is. Napi tizenhat va- gonnyi termelését ugyanis a HÉV tehervonatai szállítják el, mert Törökbálinton nincs vasúti teherrakodó. Mivel a vasút amúgyis elég távol halad a téglagyártól, szom­szédságában ' új vágányokat fektetné­nek le és teherrakodó állomást építenének, ami szintén néhány millió költséget jelent. Mindezt összevéve a két aluljáró építésének kiküszö­bölése nem tizenöt, csupán néhány millió megtakarítást eredményezne, ami a tö­rökbálintiak szerint a két új műút hétmilliárdos költ­ségéhez mérten elenyészőnek mondható. Számukra viszont a közlekedési költségek nö­vekedése jelentős terhet je­lent. Törökbálint községi taná­csa következő ülésén, amely­re a társadalmi szervek vezetőit is meghívják, fog­lalkozik a község közleke­dési problémájával. Sz. E. Tavasz előtt és tavasszal „zöld utat” kapnak a műtrágya- és a mezőgazdaságnak szánt olajszállít­mányok, gyorstehervonatok viszik az építőanyagot Ipari üzemeinkben több mint egy évtizedes hagyomá­nyai vannak a munkaverseny­nek. Határidő előtt befejezett építkezések, a tervezettnél több szerszámgép, vasúti ko­csi, autóbusz, több bútor, ci­pő, ruha, a kitűzött időnél előbb üzembe helyezett gyárak, terven felül épült lakások; mind-mind a munkások nemes vetélkedésének, áldozatkészsé­gének eredményei. Dolgozó parasztságunk kö­rében is mind erősebb lesz a versenymozgalom. Megyénk első termelőszövetkezeti járá­sában, az aszódi járásban, eb­ben is példát mutatnak a tsz- ek. — Január 13-án járási akti­vá értekezletre hívtuk össze a termelőszövetkezeti és községi párttitkárokat, a tanács — és tsz-elnököket — emlékezik a kezdetre Bazán István elvtárs, az aszódi járási pártbizottság agitációs-propaganda osztálya vezetője. Az értekezlet egyetlen napi­rendi pontja az áruterme­lési- és felvásárlási ver­seny megszervezése volt. Elképzeléseinket a részvevők hasznos javaslatokkal egészí­tették ki, így születtek meg az alábbi versenyfeltételek: a té­li gépjavítások kifogástalan minőségben és időben való el­végzése; a munkaszervezetek *— brigádok, munkacsapatok — átcsoportosítása, illetve ki­egészítése; a számviteli fegye­lem betartása; a fejtrágyázás, a tavaszi munkák, a növény- ápolás, az aratás-cséplés, s az őszi betakarítás időben való elvégzése; végül a felvásárlá­si tervek túlteljesítése. A járási tanácskozás után valamennyi termelőszövet­kezetben brigádcrtek üzle­teket tartottak, ahol részletesen ismertették a versenyfeltételeket. Válaszul a brigádtagok értékes felaján­lásokat tettek. A vérségi Tö­rekvő Tsz tagjai például — akik nemrégiben versenyre hívták ki a túrái Galgamenti Tsz dolgozóit —, egyebek kö­zött vállalták, hogy a tervben előírt 18 mázsa helyett 19 má­zsa májusi morzsolt kukoricát takarítanak be holdanként, növelik az anyakocánként! szaporulatot, s tíz százalék­kal túlteljesítik felvásárlási tervüket. A vérségiek kezdeményezése csakhamar követésre talált a járásban. Az aszódi Aranyka-, lász Tsz a kartali Oj Élet tag­ságát, a túrái Űj Ütőn a galga- hévizi Kossuth-ot és Haladást, a hévízgyörki Dózsa Tsz a ba- gi Vörös Csillagot, az ikladi Előre a domonyi Dózsa tag­ságát, a galgamácsai Űj Élet, a püspökhatvani Üj Barázda Tsz-t, az acsai Aranykalász a galgagyöpki Rákóczit, a vác- egresi Kossuth Tsz pedig a váckisújfalui Petőfi tagsá­gát hívta ki versenyre. — mondta befejezésül Bazán elv­társ. (ny. é.) Számolni lehet azzal, hogy­ha megenyhül az idő és kissé megszikkad a talaj, hamaro­san megjelennek a traktorok a földeken és mindenütt hoz­zálátnak a műtrágyaszórás­hoz. Ez azonban nemcsak az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek dolgozóira ró nagy feladatokat, hanem a vasutasokra is, hisz meglehe­tősen erős teherforgalom kö­zepette kell rengeteg árut, ipari terméket szállítani a mezőgazdaságnak. Mind a kül­földről érkezett, mind pedig a belföldi műtrágyát már viszik gyorstehervonatokon az or­szág minden részébe. Az olaj­tárolókat mindenütt feltöltöt- ték, de ha meggyorsul a me­zőgazdasági munka, sürgősen oóllásról kell gondoskodni. A MÁV tudja, hogy a mezőgaz­dasósnak ezekben a hetekben mi nő "''re igen nagv szüksége van. épnen ezért azoknak az irány- és gvorstehervon a tok­nak. amelyek a *sz-eknek. ál­lami gazdaságoknak szállíta­nak. ..zöld utat” nvitnak és "’esendő teherkocsit adnak az érdekelteknek. Az énítók is csak a tavasz­ra várnak, hoav hozzáláthas sanak a nagy munkához, ami­hez azonban elegendő kő, tégla, kavics, cement szüksé­ges. A MÁV — egyetértésben az Építésügyi Minisztérium­mal — már megkezdte az „előszállításokat”, hogy télidő­ben elég tartalékot tárolhas­sanak az építkezések. Tavasz- szal, ha szükség mutatkozik rá, az építőanyagot is a jól bevált irányvonatokkal, illet­ve gyorstehervonatokkal jut­tatják az építőipar raktárai­ba, illetve az építkezésekhez. (MTI) Huszonnégy szirmú ciklámen Esztendők óta folytat kísér­leteket Farkas Gyula, a deb­receni kertészet dolgozója a teltebb virágú ciklámen ki- nemesítésére. Munkájának el­ső eredménye most jelentke­zett: sikerült kinevelnie egy olyan ciklámenfnitát. amely­nek az eredeti 5—6 helyett 24 szirma van. A Dompás, telt, szirmú virágok szépen díszé­nek u üvegházakban. (MTI) Női kötöttáru újdonságok A Hódmezöváráshelyi Kötöttárugyárban az idén 30 száza­lékkal több női divatcikket készítenek, mint a múlt esztendő­ben. Az új fazonú kardigánokat, pulóvereket, szoknyákat, sap­kákat, az üzem iparművészei tervezték. Az új divatcikkek ez év második felében kerülnek az üzletekbe. Kártolt gyapjúból készült sapkák Hetven műhelygépkocsit kap a mezőgazdaság A gépállomások az elmúlt évben már több mint 100 mű­helygépkocsival rendelkeztek. Ezek az esztergagéppel, fúró­géppel és egyéb berendezések­kel felszerelt műhelygépko­csik főleg a kombájnolás, a cséplés idején bizonyultak hasznosnak; a helyszíni javí­tások után a meghibásodott gépeket gyorsan munkába ál­líthatták. A magyar gyártmá­nyú mozgó javítóműhelyekből az idén újabb 70-et kap a mezőgazdaság. (MTI) Piros-szürke csíkos bakfispu- lover, szürke nyakkendővel (MTI foto, Tóth felv.) HANGLEMEZ ÚJDONSÁGOK A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat bemutatta az év második negyedében piacra kerülő újdonságait. A gyár­tás alatt álló, de még több­ségükben magnószalagra ját­szott felvételek igen gazdag, változatos anyagot tartalmaz­nak. A komoly zenei részt az a teljesség-igény jellemzi, amelyre hazánkat Liszt és Bartók világszerte megünne­pelt évfordulói kötelezik. Liszt összes zongora-rapszó­diáinak például ez az első teljes magyar felvétele. A János vitéz teljes fel­vétele megörvendezteti majd azokat, akik ez ideig hiába ke­resték. A darab zenei, prózai részét legismertebb előadómű­vészeink tolmácsolják. A nemrégiben nálunk ven­dégszerepeit Margaret Tynes néger operaénekesnő az Adda és Salome áriáin kívül öt másik dalt, néger népzenét és spirituálét — énekelt hang­lemezre. A modern szimfonikus zene hívei ezúttal hiteles tolmácso­lásban jutnak Kodály két müvének felvételéhez: a Con- certót és a Nyári estét a szer­ző vezényli. A könnyű zenei műfajt képviselik Budai Dénes szer­zői pályafutásának legszebb darabjai, amelyekből Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Zá- ray Márta, Melis György, Rá- thonyi Róbert és Szabó Miklós énekelnek egy csokorra valót (MTI) Veresegyház meghódította Vácdukát Nem újság a veresegyházi szülői munkaközösség önte­vékeny színjátszóinak játék- szeretete. Azok a gyerekes papák és mamák, akiknek egy része még lány és legény­ként lépett a harmincas évek derekán színpadra, egy né­hány éve ismét vállalták a kettős szolgálatot: Tháliáét és az iskolás gyerekek anyagi érdekeiét. Tavaly a „Vők iskolája” ke­rült sorra. Ä tél végén kez­dődtek a próbák és hetenként 2—3 este gyakoroltak a má­jusi fellépésig. Kiss Mária ta­nárnő (ő maga is régi nagy sikerek részese) tanította be a 30 főnyi gárdát. Gazsó Imre, Blafárd István, a két Lugosi sokszor indultak álmosan a gyári műszakba, dr. Antal Sándor a MÁV-hoz, Kővári Gyula, az együttes komikusa se „cuffolt” mindig túl ébe­ren kórpitosműhelyében. S ahogy tavaszodott, úgy nehe­zedett a dolga Újvári János- nénak. Gazsó Imrének, Vass Istvánnak és a többi paraszti dolgozónak. A gyümölcs májusra meg­érett: öt ízben léptek a szín- oadra, mindig telt ház előtt, teljes erkölcsi és anyagi si­kerrel. Ez indította arra Var­ga János kultúrotthon-igazga- tót, hogy Gáspár Emil vácdukai igazgatóval meghívássá az együttest vendégszereplés­re. Vácdukán is „telt ház” fo­gadta őket. az érdeklődők fe­le sem fért be. A zongoránál az Ella-testvérek ültek (az el­ső gimnazista István és a he­tedikes Péter, apjuk pedig a színpadon), lendületesen kísér­ve az énekeket és a tánckart. Hogy az anyagi sikerről is szóljunk: a tetemes bevételt megfelezték és ki-ki viselte a saját költségeit. A legnagyobb siker azonban jóval az előadás után szüle­tett: néhány nap múlva Ve­resegyházra utazott Gáspár Emil vácdukai kultúrotthon­igazgató tapasztalatszerzésre, mert a fellelkesült szülők felkeresték, hogy tanuljanak be ők is valamit. A sikersorozat újabb állo­mása vasárnap Püspökhatvan­ban volt, ahol kétszer telt meg a három­száz személyes kultúrott­hon. S nincs megállás. Jönnek az újabb meghívások, érdeklődé­sek, köztük a hírek szerint egy budapesti nagyüzemé is. Markos József pénztáros, a Duna Cipőgyár szakmunkása mondja: — Elhatároztuk, hogy gye­rekeinknek a Balaton mellett telket veszünk, közművesít- íük és beépítjük, persze, fo­kozatosan. Az anyagi alapot színjátszóink bevétele teremti meg, s ezért a szülők fárad­ságot nem kímélve dolgoznak, illetve játszanak. Ez a játék oedie nem megvetendő kul­turális feladat, éppen ezért csak ajánlani tudjuk minden község szülői munkaközössé­gének. F. M. Eddig egyetlen főútvonal sem érintette Törökbálintot, rövidesen két új főútvonal is keresztezi, az épülő új bécsi és az új balatoni műút. Álta­lában minden község közleke­dését megjavítja, ha főútvonal, vezet el mellette Törökbálin­ton azonban úgy látszik csak növeli a közlekedési problé­mákat. Az útépítők már elérték Tö­rökbálint határát, egyelőre azonban még mindig tisztázatlan, miképpen oldódik meg a község közvetlen össze­köttetése Budapesttel, ahová hétezerötszáz lakosá­nak több mint a fele, pontosan 4900 ember jár minden nap, nagyobbrészt munkába, de so­kan közülük iskolába. Ez a naponta ismétlődő népván­dorlás jelenleg a HÉV vona­tain bonyolódik le. Elavult kocsikon és alépítményen, te­hát nawon lassan. Éppen ezért a Törökbálinti Községi Tanács a lakosság kívánságá­ra. már évek óta sürgeti a HÉV korszerűsítését. ígéretet is kapott a fővárosi tanács­tól, a helyiérdekű villamos tu­lajdonosától. hogy pontosan meg nem határozható rövid időn belül a régi vágányokat I kicserélik, modem motoros- [ kocsikat és vagonokat állíta­nak be a törökbélint; vonalra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom