Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI B1 Z O TTSÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 3, SZOMBAT Marosán György elvtárs látogatása Cegléden Pénteken a ceglédi párt- és állami szervek meghívására Ceglédre látogatott Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az egésznapos látogatás a járás, Cegléd és Nagykőrös város párt-, állami- és gazdasági vezetőivel folytatott beszélgetéssel kezdődött. A ceglédi tiszti klubban tartott megbeszélé­sen részt vett Szakali József, a megyei párt- bizottság titkára, Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Babinszki Ká­roly a ceglédi járási pártbizottság titkára, Joó Gusztáv, a ceglédi városi pártbizottság titkára. Takács Jenő, a nagykőrösi városi pártbizottság titkára, Bencsik Mihály, a ceg­lédi járási tanács elnöke, Szelepcsényi Imre. • ceglédi városi tanács elnöke, Szűcs Zol­tán, a nagykőrösi városi tanács elnöke, a já-, rás és a két város több párt- és tömegszer­vezeti funkcionáriusa, az üzemek vezetői. A késő délutánba nyúló beszélgetés során Marosán György elvtárs tájékoztatta a részt­vevőket az időszerű bel- és külpolitikai kér­désekről, megismerkedett a járás politikai életével és válaszolt a felmerült kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a járási irányító szervek egyre nagyobb szerepet kapnak a párt- és gazdasági munkában, ez egyre nagyobb fel- készültséget követel az itt dolgozó vezetők­től, funkcionáriusoktól. Este a ceglédi művelődési otthonban nagy­gyűlésen találkozott Marosán György elv­társ a járás dolgozóival, s ott az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Gorskov tengernagy válaszai a Pravda tudósítójának kérdéseire A Pravda pénteki száma közli Gorskov tengernagy­nak, a Szovjetunió haditen­gerészeti flottája főparancs­nokának válaszait a lap tu­dósítójának kérdéseire. A szovjet rakéta-nukleá­ris fegyvereknek már az első csapása sem fogja elkerülni azokat az or­szágokat, amelyek a nyu­gati hatalmak katonai tömbjeihez csatlakozva területüket idegen kato­nai támaszpontok létesí­tésére engedik át, mint például Törökország — jelentette ki Gorskov admi­rális, Douglas Eric Holland— Martin angol tengernagy legutóbbi isztambuli nyilat­kozatát kommentálva. A földközi-tengeri angol hadiflotta parancsnokának nyilatkozata röviden így fog­lalható össze: a háború ki­törése esetén Törökországot éri majd az első csapás, de azonnal segítséget fognak nyújtani neki, mihelyt meg­kapják a riasztó jelzést. Amennyiben az agresszo- rok Törökország részvételé­vel háborút robbantanának ki a Szovjetunió és a vele baráti kapcsolatban álló szo­cialista országok ellen — je­gyezte meg Groskov tenger­nagy —, akkor Törökország­ra termesztésen rakéta-nuk­leáris csapást fognak mérni. Ezután arra a „segítségre” — amelyet Holland-Martin ten­gernagy olyan nagylelkűen ajánl fel Törökországnak — minden bizonnyal már nem lesz szükség, mivel nem lesz, aki igénybe vegye. A szovjet tengernagy kije­lentette: „Mint a szovjet ha­ditengerészeti flotta főpa­rancsnoka, teljes felelősség­gel jelenthetem ki, hogy a NATO gyakorlótereivé vált Fekete-tenger melléki orszá­gok lerombolásához még az a rakéta-nukleárig erő is bő­ségesen elegendő, amellyel fekete-tengeri flottánk ren­delkezik”. Gorskov rámutat, hogy megsemmisítő csapás vár mindazokra, akik a Szov­jetunióra, vagy a vele baráti kapcsolatban álló államokra támadnának. Ezzel kapcsolatban a szovjet tengernagy emlékeztetett Ma. livovszkij marsall, honvé­delmi miniszter, néhány nap­pal ezelőtt elhangzott figyel­(Folytatás a 2. oldalon.) Washington erőfeszítései hiábavalók voltak Kommentárok az amerikai külpolitika Punta del Ested kudarcáról HAVANNA Raul Castro, a kubai fegy­veres erők minisztere csütör­tökön beszédet mondott az Oriente tartománybeli szak- szervezetek értekezletén. Be­szédében hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminiszte­rek nem azért találkoztak Punta del Estében, hogy meg­oldják a kizsákmányolt latin­amerikai országok súlyos problémáit, hanem azért, hogy elítéljék a kubai népet és for­radalmát, továbbá, hogy ki­zárják Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből. A Kuba ellen hozott ha­tározatok rágalmakon és cselszövésen alapultak — mondotta. A miniszter figyelmeztette a kubai forradalom ellensé­geit, ha továbbra is folytat­ják Kuba megszállására irá­nyuló mesterkedéseiket és ag­resszióikat, akkor azokra a kellő időpontban fegyverrel fognak válaszolni. A latin- amerikai országok munkás- osztályuk támogatásával előbb, vagy utóbb el fogják temetni az Amerikai Államok Szervezetét, azt a reakciós, alávaló és szolgai szervezetet. A kubai forradalom egy nap eltemeti majd a közös ellen­séget, a jenki imperializmust is — mondotta Raul Castro. RIO DE JANEIRO Rio de Janeiróban több ezer brazíliai munkás, paraszt és diák tiltakozó gyűlést tartott az amerikai külügyminiszte­rek Kuba-ellenes határozatai­nak elítélésére. LONDON További angol lapok foglal­koznak kommentárjaikban az amerikai külügyminiszterek most lezajlott értekezletével. A New Statesman washing­toni tudósítója többek közt megállapítja: Kennedy elnök­nek a hivatalbalépése óta el­telt egy év alatt rá kellett döbbennie arra, hogy az Egye­sült Államok ma már nem irányíthatja más országok po­litikáját. A Tribune hangoztatja, hogy Kuba kizárása az Ame­rikai Államok Szervezetéből aligha korlátozza majd* Fi­del Castro politikai befo­lyását és megállapítja: Washington erőfeszítései hiábavalók voltak. Nem sikerült az a kísérlet, hogy az Amerikai Államok Szervezetét felsorakoztassák a Castro-rendszer megdönté­sét célzó akció támogatására. VARSÓ A csütörtöki lengyel sajtó is kiemeli, hogy az Egye­sült Államok nem érte el célját a Punta del Este-i ér­tekezleten. Valamennyi len­gyel lap nagy jelentőségűnek tartja, hogy a hat legna­gyobb latin-amerikai ország ellene szegült Washington nyomásának és nem támo­gatta a Kuba kizárását kö­vetelő határozati javaslatot; BONN Több nyugatnémet lap is kommentárban foglalkozik a Punta del Este-i értekezlettel. A General-Anzeiger hang­súlyozza, az értekezlet azt bizonyítja, hogy hiányzik az egység az Amerikai Álla­mok Szervezetéből. Washing­ton nem érte el azt a leg­főbb célját, hogy drplomá- ciailag és gazdaságilag telje­sen bojkottáljá a Kubai Köztársaságot. Bocsássák szabadon Gizengát! ÖRÖM A GALGA MENTÉN Járási állat/: negyven forint ni 11 nh**egt/ségetihénI Az aszódi járás tizenhét ter­melőszövetkezetében későbben kezdődtek meg a zárszámadá­si közgyűlések, mint a megye többi járásában. E héten pél­dául mindössze négy szövet­kezetben tartották meg a köz­gyűlést. A néhánynapos idő- eltolódás azonban nem ha­nyagságnak, vagy mulasztás­nak tulajdonítható — ellen­kezőleg. A járás mindegyik termelő- szövetkezetében kettős köny­velést honosítottak meg és Teljesítette áruértékesítési tervét a Monori Állami Gazdaság — Török Géza, a Monori sós borjúnevelésben: a terve­Állami Gazdaság igazgatója zett 25,10 kilogrammos ráne- beszél. velés helyett borianként 30,22 — Kaphatnánk néhány fel- kilogrammot értünk el ha­világosítást a gazdaság múlt vonta. Túlteljesítettük a ser­esztendei termelési eredmé- téstenyésztésben az egy koca nyeiről? után leválasztott malacok da­— Tényleg csak „valamit”, rabszámát is: 8 darab helyett mert a mérlegünk még nincs 8,22 darabra. Ily módon a készen, arról tehát nem be- száz kocára eső szaporulat a szélhetek. tervezett 1414 helyett 1522 da­— Kezdjük talán néhány rab volt. adattal a gazdaságról. — Most még néhány szót a — Helyes: nyolc és félezer növénytermesztésről. Legna- holdon gazdálkodunk, elsősor- gyobb volumennel ősziárpát ban árutermelést folytatunk, termesztünk. A tervben előírt Fő profilunk az állattenyész- ig mázsa helyett holdanként 18 mázsa 8 kilós termésátla­got takarítottunk be. Jól si­került a búzatermésünk is, 16,61 mázsát arattunk hol­ies, ezért erről beszélek elő­ször. Az állattenyésztésben előírt értékesítési tervfelada­tainkat teljesítettük. Tejbe­adási tervünket 101,5 száza­lékra teljesítettük. Jó ered- dánként! ményeket értünk el az itatá­ny. é. kilenc termelőszövetkezet­ben önköltségszámításo- kat is végeznek. A pontosabb könyvelés na­gyobb figyelmet és több időt is igényel. A termelőszövetke­zeti vezetők és tagok azon­ban — éppen a maguk érde­kében — szívesen várnak né­hány nappal tovább a zárszá­madási mérleg elkészítésére. A számadatok ugyanis, a fej­lettebb könyvelés eredménye­ként pontosan tükrözik a ter­melőszövetkezet anyagi hely­zetét. De más okból sem nyugta­lankodnak a járás termelő- szövetkezeteinek tagjai. Az előzetes számítás szerint ugyanis — amely többé-ke- vésbé azért a valódi képet nyújtja — szép jövedelemre számíthatnak azok, akik év­közben becsületesen kivették részüket a munkából. A járási átlag munka­egységenként meghaladja a negyven forintot. Különösen örömet okoz a járás vezetőinek, hogy egyet­len mérleghiányos szövetkezet sincs. A legalacsonyabb a munkaegység-érték a váckis- újfalui Petőfi Tsz-ben, de itt is 23,83 forintot osztanak. A szövetkezetek többségé­ben jóval 35 forinton túl lesz a munkaegység érté­ke. A vérségi Törekvő Tsz 38, az aszódi Aranykalász Tsz 38,30 forintot oszt tagjainak mun­kaegységenként, az ikladi Elő­re Tsz-ben pedig 41,28 forin­tot. Nem ritkaság azonban a negyven forinton felüli mun­kaegység sem. A túrái Űj Üt Tsz-ben 48 forintot ér a mun­kaegység, a túrái Galga menti Tsz-ben pedig 50 forintot S Különösen nagyra kell be­csülni a túrái Űj Űt Tsz tag­ságának eredményét. A szö­vetkezet tagjai gazdálkodásuk második esztendejében érték el ezt a kitűnő eredményt. A galgahévizi Haladás Tsz tagjai évek óta elvi­szik a „pálmát” a járás­ban. Munkaegységük ér­téke most is hatvan forint körül lesz. A zárszámadási közgyűlések február közepéig lezajlanak a járásban. Ha az itt közölt munkaegység értékek némileg módosulnak is — a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya még nem hagyta jóvá vala­mennyi zárszámadási mérle­get — de mindenképpen örö­met és megelégedést jelent a Galga mentén az 1961-es év zárszámadása. (m. s.) Januárban múlt egy eszten­deje a gyarmatosítók és bé­renceik felháborító gaztetté­nek, Patrice Lumumba kon­gói miniszterelnök meggyilko­lásának. Alig tizenkét hónap­pal később újabb merénylet­re készülnek Kongóban: meg akarják semmisíteni Antoine Gizengát, Lumumba egység­politikájának örökösét, Kongó függetlenségének harcosát. A világ szabadságszerető né­pei azonban tiltakoznak a ter­vezett gaztett ellen s követe­lik a ' kongói politikus szaba- donbocsátását. Lapunk szerkesztőségébe több távirat érkezett megyénk dolgozóitól, akik röpgyűlésen tiltakoztak Gizenga fogvatar- tása ellen. „A Pomázi Posztógyár dol­gozói mélységesen elitélik a kongói nép árulóit, akik Lu­mumba meggyilkolása után most Gizenga miniszterelnök- helyettes életére törnek. Kö­veteljük, azonnal bocsássák szabadon Gizengát, a kongói hazafiak vezetőjét!” — írják táviratukban a pomáziak. „A Budakalászi Textilmű­vek dolgozói mély felháboro­dással értesültek Antoirie Gi­zenga kongói miniszterelnök- helyettes törvénytelen fogva- tartásáról. Tartunk attól, hogy az imperialisták bérencei ha­sonló módon akarnak vele is végezni, amint azt Lumumbá- val tették. Üzemünk dolgozói tiltakoznak Gizenga fogvatar- tása ellen. Pártbizottságun­kon, valamint tömegszerveze­teinken keresztül követeljük, hogy helyezzék szabadlábra a kongói kormány törvényes képviselőjét. Kérjük a Kül­ügyminisztériumot, hogy jut­tassa el illetékesekhez üze­münk dolgozóinak követelé­sét. Bízunk abban, hogy a nemzetközi munkásmozgalom ereje meghozza a szabadságot Gizengának és a sokat szenve­dett kongói népnek” — hang­zik a következő táviratban. Gizenga szabadpnbocsátását követelik a szentendrei álta­lános iskolák nevelői is, akik tantestületi üléseiken ítélték e[ a kong5; n£p árulóinak tör* ,J t&r - > 1 ^>--V - v* | vénytelen tetteit. Hasonló ér­| telmú táviratban tiltakoztak a | Szentendrei Cementipari Vál- í lalat dolgozói is. . Mint lapunk tegnapi számában már közöltük, Kádár János elvtárs csütörtökön részt vett a barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén, s megtekintette a tsz gazdaságát is Adoula I New Yorkba érkezett Adoula kongói miniszterel­nök felesége társaságában New Yorkba érkezett. A kon­gói miniszterelnök New York-i tartózkodása alkalmából meg­beszélést folytat majd Ken­nedy elnökkel, U Thant ENSZ-főtitkárral, Rusk ame- ^ rikai külügyminiszterrel és ^ Stevenson amerikai ENSZ-fő- í delegátussal. Adoula beszédet ^ mond az ENSZ közgyűlésé- í ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom