Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

4 1962. FEBRUAR 22, CSÜTÖRTÖK Új tavasz előtt Pátyon Négy év - Szökni akart és végleg ottmaradt - A tények a legmakacsabbat is meggyőzik Ví.g Sándor 1958 auguszr tusában kerül Pátyra. Egy esztendőre küldte a párt: segítsen talpraállítani a Pe­tőfi Termelőszövetkezetet. Az az esztendő nagyon nehéz volt. Zárszámadáskor csak keve­set tudtak osztani. A tag­ság nem hangoskodott, nem veszekedett. Csak néhány an sírták el bánatukat Ha ak­kor kiabálnak, okolják az egész világot szűkös pén­zükért, Vig Sándor köny- nyebben viselte volna el. Visszamondhatta volna: töb­bet kellett volna dolgozni! De így ? Hogy hibázott-e az elnök akkor vagy sem, ma már vitázni sem érdemes rajta: a -néma közgyűlés után kér­dőíveket osztott szét a tag­ság -között. Kérte, hogy csak az írja alá, aki tud bízni, aki vállalja továbbra is a közös munkát. Az eredmény mindenkit megdöbbentett. Víg Sándor maga sem akarta hinni: taglétszámuk nemhogy apadt, de nőtt! Azután letelt az az esz­tendő is. Az elnök kérésére meghosszabbították maradá­sát. Titkos reményét azon­ban a valóséig megcsalta: az 1960-as esztendő ismét számtalan keserűséget tarto­gatott. Arra az évre sokat terveztek — és mégis keve­set osztottak. Pedig a tagság jókedvvel iparkodott, a mun­kafegyelemre senkit nem kellett oktatni. Az elnök ugyan tiltakozik — ne írjuk meg az újságba —, hogy ' az agronómus merész,' de meg­alapozatlan álmai okozták a kudarcot. Az agronómus már nincs is a községben. Az volt a baja, hogy sokat akart markolni. Nem számolt a munlkaerő- hiáninyal, a helyi adottsá­gokkal, nem is hallgatta inog a tapasztalt odayaló- siak véleményét, nem is­merte a határ valamennyi titkát. És ez volt az az év', amikor Víg Sándor meg­bízatása végképp lejárt. Az elnök leste, várta ezt a na- ífot. Menekült volna vissza Törökbálintra. Minden ideg­szálával a tárt kaput leste, hogyan fusson ki a széles or­szágúira. El innen, el a po­kolból! Bizonyos, hogy megy! Dehogy tarthatja vissza va­laki. El innen! El innen! — biztatta magáit. Természetesen ’ maradt. Hagyta volna ott azokat, akik tőle vártak valami job­bat?! Talán élete végéig sem talált volna nyugtot lel­ki,ismerete, ha akkor cserben­hagyja munkatársait. Milyen ember az, aki nem teljesíti, amit vállalt? Ezt azonban nemcsali lelkiismeretével kel­lett tisztáznia, hanem csa­ládjával és, — pénztárcájával is. Az állami támogatás ideje lejárt, a tsz-nek sem volt miből fizetni, pénztárcája pedig üres volt. Szólni, pa­naszkodni sem panaszkodha­tott senkinek, hiszen ő volt a tsz elnöke, ő gazdálkodott rosszul. Sok holmit kellett azokban a hónapokban el­adogatnia a családnak. De talán még ennél is nehe­zebb volt az emberek, apró, sokszor vélt problémáit meg­hallgatnia, mert belül nyelte saját mérhetetlen keservét is. Csak növelte gondjait, hogy a felsőbb szervek nem mindig értették meg: bírálták jogosan és bírálták akkor is, amikor semmit sem hibázott. Mintha megkopott volna a ré­gi bizalom! Persze'néhányszor tényleg tévedett. Amikor például a nagy átszer­vezés volt Pátyon, kicsit hú­zódozott: várnának még egy évig mire ők megerősödnének. Jobb lenne az mindenkinek — mondogatta. Ne jöjjenek újak, — vélte. Bizony, csak nehezen nyújtotta segítő kezét azok­nak, akik sorra aláírták a be­lépési nyilatkozatokat. Sértő­döttség is emésztette: miért tűrjék az új jövevényeket, amikor azok egy része úgyis csak bírálgatja a szövetkeze­tét és vonakodva vállalják ve­lük a közös munkát? A kez­deti kelletlenség azonban gyor­san feloldódott. Víg Sándor nemcsak munkát adott az új tagoknak, nemcsak megosztot­ta velük a vezetés gondjait, hanem átlopott saját szívéből is egy darabot az ő szivükbe, így volt valahogy, mert több­ségük megszerette a közöst és hamar eltűnt a különbség is: ki a régi és ki az új tag. Helyébe újabb és újabb gondok gyülekeztek. Az elmúlt nyáron sokat hallgattak a já­rási szervektől: igyekezzenek, nehogy lemaradjanak a kukb- ricakapálással és a tervezett­nél megint kevesebb legyen a termés! Értekezleteken is sokszor elmondották intésül a többi szövetkezetnek: nehogy úgy dolgozzanak, mint a pá- tyiak. Belül is vívni kellett a min­dennapos harcot: a férfiak le­becsülték az asszonyokat, pe­dig a tagság ötven százaléka nő. Míg eljutottak odáig, hogy tíz asszony vezető tisztséget tölt be a szövetkezetben, sok érvnek, türelmes szónak kel­lett elhangzania. Az 1960-as rossz zárás után meglazult a munkafegyelem, az emberek nem jöttek olyan hangos jó kedvvel dolgozni, mint annak- előtte. Megtörtént, hogy a trá­gyarakodáshoz nem volt mun­kaerő. A gépállomásnak kel­lett kisegíteni őket trágyarako­dó gépével. A bajok közül ma is lehetne egy-kettőt felsorolni. De ezek már nem hasonlíthatók a régi­hez. A hetekben tartották zár­számadó közgyűlésüket, ahol munkaegységenként harminc­két forintot osztottak. A me­gyében igaz, van ennél jóval magasabb osztalék is. De a pá- tyiak öröime mégis határtalan. Hogyisne: ígértek már ne­kik nyolc' forinttal többet is ennél, mégis csak húszat kap­tak. Most pedig huszonkilen­cet ígértek és hárommal meg­toldottak! Ott, ahol az ígéretnek hinni lehet, ott érdemes dolgozni, ott var. minek örülni. Víg Sándor is megnyugodott. Eszébe sem jut már a szökés gondolata. Ott lakik a község­ben, felesége a tsz tej kezelő­je. Odanőttek. Hozzánőttek Kasza Józsi bácsihoz, az „öreg”-hez, aki a tsz föagro- nómusa. Tizenegy esztendeje tagja a tsz-nek. Ismeri a ha­tár utolsó rögét is. Hozzáérté­se, lelkesedése sok gabonát, kukoricát érlelt mar gazdag­gá. Számára csak mustár, bur­gonya, somkóró, lucerna van, csak ezekről tud beszélni. Ez a főagronómus hitét, szerete- tét osztotta meg Víg Sándor­ral. Az elnök [hozzánőtt azokhoz a tagokhoz is, akikkel nap­hosszat győzködött: nem kü­lönb az „ember” az asszony­nál. Mutatta, bizonyította: lás­sák már be, az asszonyok nél­kül. vajmi kevésre jutnának a gazdaságban. És hezzánött az asszonyok­hoz is. A tavalyi esztendőben egymillióhetvenezer forintot szereztek lucemamagból. Az asszonyok négy hajnalban ta­karították be, nehogy egy mákszemmyi kár is essék. Az elnök hem tud olyat és olyan­kor kérni, hogy a nők bár­melyike ne hallgatna szavára. Azért-e, mert ők is bele­szólhatnak „férfidolgokba” ’ Azért-e, mert az hírlik az el­nökről, hogy áoha nem gorom- básíkodott velük? Ki tudja? Egy szövetkezet ipinden apró kis rugóját, mozgatóját nem lehet felfedezni, ami összetart­ja, szorosra fogja a közössé­get. Elég abból csak annyi, hogy gyarapodtak. 1353 augusztusában adósságon kívül alig volt valamilye a tsz-nek. Ma négyszáz szarvasmarhája, hatvanöt anyakocája, több gé­pe van, az idei jövedelemből 210 ezer forint került üzem­viteli számlára, külön számlat nyithattak a kulturális és szo­ciális juttatásoknak... Van azonban ezeknél beszé­desebb tény is. Sokan nyitják mostanában feszült várakozás- i sal a tsz ajtaját: szeretnének beléipni a Petőfi Termelőszö­vetkezetbe. A tsz-tagok n eg válogatnak, nem vesznek fel akárkit. Mint ahogy a zárszámadó köz­gyűlésen is zártak ki saját tagjaik közül olyanokat, akk dísznek gondolták magukat a virágzó határban. A pátyi Pe­tőfiben csak olyan maradhat meg, aki nem semmire nézi a napot. Néhány évvel ezelőtt Víg Sándorral, Kasza Józseffel jár­tam a határt. Tavasz volt ak­kor. Távolban egy őzike kém­lelte a semmit. Olyan szép­nek, olyan teljesnek tűnt min­den! És bár most téri hideg öleli a tájat, a szél hangosan fütyül a tavaszváró földek fe­lett, még szebbnek, még telje­sebbnek találtam Pátyot. Va­lahogy megérintett az új, a fejlődő élet mindent átfutó ér­zése. Abban találtam-e meg, hogy a tatság kedvvel teli, hogy a deresedé hajú Víg Sán­dor kérte az Agráregyetemet: annyi kimaradt év után hadd végezze el ötödik esztendejét •is. az egyetemen? Vagy tán abban, hogy ilyen szűkmarkú esztendőben sem kárhoztatják az aszályt, csupán a maguk dolgait elemzik és Jövőjüket sem az időjárásra bízzák, ha­nem kipróbált erejüket soka- sítják, tudásukat gyarapítják, mert már megtanulták: sorsu­kat csak törekvésükkel, szor­galmukkal formálhatják!? Sági Agnes Szárított hagyma kerül torga lomba Az elmúlt évben, az aszá­lyos időjárás miatt, a bel­földi szükséglethez mérten is kevés vöröshagyma termett. A kereskedelem — bár idő­közben importtal is igyeke­zett enyhíteni a hiányon — az új termés megjelenéséig nem tudja kielégíteni a la­kosság nyershagyma-szükség- letét. A probléma megoldá­saként most nagy mennyi­ségű szántott hagymát, vásá­roltunk a Szovjetuniótól. A kitűnő minőségű szárított hagyma 10 dekás csomagolás­ban már ezekben a napokban az üzletekbe kerül. Mint az il­letékes szakemberek közölték, egy-egy ilyen tíz dekás cso­mag tartalma, ha az előírá­soknak megfelelően ■ használ­ják fel, mennyiségileg, minő­ségileg is teljesen azonos egy kiló nyers hagymával. Hasz­nálati utasítást minden cso­maghoz mellékeltek. (MTI) Központi javítóműhelyek segítik az erőgépek karbantartását Tizennégy új, háromhajós javítóműhely készült el ja­nuár első napjaiban a gép­állomásokon, s ezekben az elmúlt napokban meg is kez­dődött már a munka. Az egyenként 1300 négyzetmé­ter alapterületű, korszerűen felszerelt 14 javítóműhely helyét úgy választották meg, hogy egy-egy járás traktor- és munkagép-parkjának javítási központja legyen. A műhe­lyekben 400—600 traktor és az ezekhez tartózó munkagé­pek főjavítását lehet elvé­gezni. A gépállomások saját erőgépeinek karbantartásán kívül a termel őszövetkezetek által megrendelt munkákat is ellátják. (MTI) — AUTOMATA csecse­mőetető íjépen dolgozik Ray­mond Ijoewy a francia szár­mazású ismert amerikai di­vattervező. Loewy elmondot­ta, hogy a csccsemőeiető gép automatikusan bekapcsoló­dik, ha a csecsemő sírni kezd, megmelegíti az ételt, megeteti a babát és befeje­zésül altató dallal álomba is ringatja. Negyven ajtón kopogtatnak Szentendrén Soly mossy Olivér tanítványai körében Néhány nap va gy hét még és egy pedagógus kezdi járni a hegynekfutó. völgynekrohanó szentendrei utcácskákat. Zse­bében jegyzetfüzet és szívében akarat: évek óta készül a szép feladatra hogy megírja negy­ven tanítványa hétköznapjait, de nemcsak a napközi otthon JÓ ÖTLET A napokban hosszú vándor- útról kis füzetecske érkezett szerkesztőségünkbe. A Veszp­rém megyei Berhida község könyvtárának katalógusa. Ben­ne felsorolva a könyvtárban levő összes könyv katalógus- szám, témakör, valamint cím szerint, írójával együtt. Külön a szépirodalmi, ismeretterjesz­tő, társadalomtudományi; ter­mészettudományi, technikáig mezőgazdasági, földrajzi, va­lamint történelmi témájú könyvállomány. A katalógust a könyvtár valamennyi rend­szeres olvasójának kezébe ad­ták. HaSzna, hogy az olvasó odahaza, vagy utazás közben — tehát nem feltétlenül a könyvtárban (!) — is kivá­laszthatja a kívánt művet. Nemcsak udvarissági gesz­tus ez a könyvtár részéről, ha­nem megkönnyíti az olvasók ellátását. Gyorsabbá teszi az olvasnivaló kiválasztását, az olvasók kiszolgálását. Közgaz­dasági kifejezéssel élve: meg­növelte a kapacitást! Kitűnő ez az ötlet, követés­re méltó. Ahogy a belső fedő­lap ezt elárulja, a katalógust a Veszprém megyei könyvtár módszertani csoportja szer­kesztette, s a katalógust a megyei könyvtár adta ki. falai között, hanem azt is, aho­gyan az iskolán kívül élnek, otthonaikban. Nagy feladatra vállalkozott dr. Solymossy Olivér. Negyven kis portrén keresztül bemu­tatni a Duna menti városka mai napjait, sok munkát igé­nyel. Alapos felkészültséggel vág neki s azon túl, hogy meg­rajzolja Szentendrét 1962-ben, a „befutott” írókat is kissé •megszégyeníti. A Láncúidtól alig húsz kilométernyire van ez a nagymúltú s nagyjövőjű település, de még senkinek sem jutott eszébe eljönni ide, hogy papírra vesse a látotta­kat, legalább egy széles kör­kép erejéig. > Sclymossymak irodalmi múltja van már. Több gyer­mekdarabját játszották nagy sikerrel az elmúlt esztendők­ben az ország ‘különböző szín­padjain. Most más műfajjal •kísérletezik, nehéz, de hálás műfajjal. Remélhető, hogy műve sikerül s nemcsak negy-( ven kisfiú, de egész Szentend­re portréja kirajzolódik majd könyve lapjaim. Darázs Endre VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK (Eriiül,7ádsi>-0 Zárszámadás Cegüéd&ersden A napokban tartotta zár­számadását a ceglédberceli Rákóczi és Petőfi tsz. A Rá­kóczi Tsz közgyűlésén Szeidl József elnök visszatekintett az elmúlt év eredményeire. Az 1883 holdas tsz-nek 238 tagja nem használta ki mindenben az adott lehetőségeket. A nö­vénytermesztésben az aszály rontotta a várt átlagokat, fgy a tervezettnél jóval alacso­nyabb termést értek el bur­gonyában és kukoricában. A búza, a tavaszi árpa, a cu­korrépa viszont a vártnál jobb termést hozott. Egy munka­egységre a Rákóczi Tsz-ben 25,07 forintot fizetnek. A Pe­tőfi Tsz 167 tagja különösen a növénytermesztésből vette ki a részét. A gabonafélék termésátlaga a tervezettnél jóval magasabb lett. Bár a kertészetet is sújtottal az aszály, a paradicsom szedést tervét mégis 160 százalékra teljesítették. A fokozottabb gépesítést hátráltatta a szak­emberek hiánya. Most négy tsz- tagot traktorosiskolára küld­tek a Petőfi Tsz-ből. A köz­gyűlésen Ébert József elnök bejelentette, hogy egy munka­egységre 27,29 forintot fizet­nek. Mint ismeretes, az év elején a két termelőszövetke­zet egyesült és az Egyetértés nevet vette fel. Az új tsz tag­sága Molnár Mátyást válasz­totta elnökévé. Van-e megállás a lejtőn ? Ez a kérdés foglalkoztatta a ceglédi bíróság Ladányi taná­csának tagjait, akik nemrég tárgyalták Semetka László ügyét. A vádlott tizenkilenc év körüli fiatalember. Rende­zetlen családig körülmények között nevelkedett és csak öt általános iskolát végzett. A szülők szárnya alól kikerülve olyan társaságot Választott magának, amelyben lekerült az egyenes útról. A múlt év nyarán súlyos vei-ekedést kez­deményeztek Semetka és cim­borái. A bíróság hosszas mér­legelés után úgy döntött, hogy hat hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetéssel sújtja a fiatal­embert, akit ezenkívül 300 forint pénzbüntetésre is ítél­tek. Az indok: lehetőséget kell adni jóképességű, de rossz út­ra került Semetka Lászlónak, hogy visszatérjen a becsületes útra, megálljon a lejtőn. CTCTovaaSsiS Vesztegetni akart — letartóztatták Vidák Sándor, monori lakos, a Rétescsárda volt vezetője el­len a rendőrség a közelmúlt­ban nyomozást indított. Vidák hétezer forintot kínált fel az ügyével foglalkozó nyomozó­nak, hogy az számára kedve­zően folytassa le a vizsgála­tot. A nyomozó látszólagosan rááílt az ajánlatra, ugyanak­kor erről értesítette az ügyész­séget. Vidákot tettenérték, őrizetbe vették és vesztegetési kísérlet címén a Pest megyei Főügyészség megindította el­lene az eljárást. Kííenc puska és három pisztoly a fegyverrejtegetőknél Már hosszabb ideje nyugta­lanította a pilisi vadászokat néhány orvvadász. Egy becsü­letes erdész bejelentése alap­ján a rendőrség tettenérte Ke- repeszki Mihály, Belinszki Já­nos és D. István (fiatalkorú) pilisi lakosokat. Vallomásuk alapján sikerült fényt deríte­ni a társasáig többi tagjára is. Az ügynek tizenhárom ter­heltje van. összesen kilenc le­vente- és vadászpuska, vala­mint három pisztoly került elő a nyomozás során. A társaság vezérénél: Kerepeszki Mihály- nái négy puskát és két pisz­tolyt találtak. A fegyverrejte- getők ügyét rövidesen átadják az ügyészségnek. A jóhiszeműség vámszedője Tóth Simon régi „ismerőse* a nagykőrösi rendőrségnek. Eddig „csak” tizennyolcszor volt büntetve különféle bűn- cselekményekért. A múlt év során a fóldművesszövetkezet- teí megkötötte a libahizlalási szerződést, felvette az 1600 fo­rint előleget, holott tudta, hogy semmilyen körülmények között nem képes hizlalni. Ez­után ismerőseit látogatta meg. Az egyiktől nyolc liter bort és tizenhét kiló mézet csalt ki. A másikat úgy csapta be, hogy a hat kilogramm szalon­náért nem adta meg a jogos árat. A harmadiknak három libáját „vette meg”: 220 fo­rinttal maradt adós. Tóth Si­mon ügye nemsokára a bíró­ság elé kerül. TIZENEGY MŰVELŐDÉSI HÁZZAL GAZDAGODNAK AZ IDÉN A MEGYE FALVAI Eddig nyolcmillió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság Az idén mintegy 69 millió forintot költ az állam Pest megye községeinek és városai­nak fejlesztésére. A lakosság eddig már 8 millió forint ér­tékű társadalmi munkát aján­lott fel a tervek végrehajtá­sához. Az állami beruházáso­kon kívül sok más feladatot oldanak meg a községek sa­ját erőforrásaikból. A köz­ponti beruházásból készülő is­kolaépítkezéseket példái! to­vábbi 41 tanterem építésével egészítik ki, 14 község lakosai pedig orvosi rendelőt és or­voslakást építőnek. Nyolc köz­ségben sportpályát kap az if­júság, s az év folyamán fel­épül 11 művelődési ház is a szétszórtabb tanyai települése­ken. Bár Pest megyében már befejeződött a falvak villa­mosítása, az idei hálózatbőví­tések lehetővé teszik, hogy több mint 4600 új fogyasztót kapcsoljanak be a távoli ta­nyai településeken. Csaknem minden község érdekelt az üt­és járdaépítésekben, illetve felújításokban, amit az idén mintegy 307 000 négyzetméter­nyi területen végeznek el. (MTI) Újfajta gázfűfőherendezés Az Építéstudományi Inté­zetben Völgy es István ku­tató újfajta gázfűtési mód­szert dolgozott ki. Olyan fű­tőberendezést tervezett, amelynek gázkészülékéből mindjárt a háztetők fölé vezetik az égésterméket és a kályha égéstere nem a szo­bából, hanem a szabadból kapja a friss levegőt. így a gáz nem szivároghat be a szobába. A vezetékeiket és a készüléket előre felszerelik egy nagy betonszekrénybe. Ezt. a szellőzőrácsokkal el­látott szekrényt a válaszfal- ba építik, s egyszerre két szobát füteinek vele. Az új­fajta berendezés olyan épí­tőeleme lesz a panelháznak, mint a falelem. Egy darab­ban emelik be a szobába, s így a helyszínen nem kell a gázvezetétekeket szerelni, csák a betonszekrényből ki­álló csővégeket , kell össze- csavarozni. Az intézetben már elkészült az új fűtőberendezés első két mintapéldánya. Az eddigi próbákon Kifogástalanul mű­ködtek 20—24 fokra mele­gítettek fel négv helyiséget. A jövő télen 16 kísérleti pél­dányt próbálnak ki. s a végleges' javaslatot 13Sl-hen adják át az iparnak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom