Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

VL ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 19-52. FEBRUÁR 21, SZERDA Viharos, de eredményes zárszámadási közgyűlés a Dózsa Termelőszövetkezetben Munkában az ipari tanulók... Kristóf Mihály brigádszerelő anyagot vesz ki a raktárból — Az eredmények jóknak nem mondhatók — kezdte mind­járt beszéde elején Illés Jó­zsef elnök. Sokan csak azért voltak tagok, hogy háztáji föl­det kapjanak. Hiába tervez a vezetőség 995 tagra, ha egy részük beszámitható eredmé­nyeket nem mutat fel. Majd rátért a termelési ágak felsorolására. A kukori­cát 545 holdra és holdanként 12,5 mázsa átlaggal vették a tervbe. Ezzel szemben 10,5 mázsát eredményezett hol­danként. Így a tervezett 10 987 mázsa helyett 8144 mázsát törtek le. Sok esetben a szer­vezetlenség is oka a gyenge eredményeknek. Vannak egé­szen kiváló eredmények is. A nyolcas brigád 15 má­zsás holdanként! kukori­catermést ért el. Gergeltrfi Mihály brigádba a Szárazdűlőben 30,60 mázsás kukoricát termesztett. Kiss Ambrus ötös brigádja 24 má­zsát ért el. És még többen mások hasonlóképpen dolgoz­tak. Kár, hogy az ilyen em­berek elég ritkák, s emiatt sok föld terméketlen maradt. — 100 holdon a betervezett 5000 mázsa burgonya helyett termett 1778 mázsa - — foly­tatta Illés elnök. — Itt is vol­tak, akiír a tervet túlteljesí­tették, bár az országos rossz idő ezt is hátráltatta, illetve befolyásolta. Megnehezítette a munkát az is, hogy egy-egy bri­gádot 80 hold földdel is megterheltünk, amivel nem tudtak megbirkózni. A jövőben a brigádok átcso­portosítása feltétlenül szüksé­ges a munka érdekében. A kertgazdálkodás általá­ban nem jövedelmezett. Oka a szárazság és a parlagon ha­gyott földek. Illés József áttért az állat- tenyésztés részletes taglalásá­ra. — A legnagyobb veszteséget — mondotta — a sertésállo­mány teljes 1 kiirtása okozta. 572 sertés hullott el, 444 dara­bot pedig értékesítettünk. — A baromfi tartása jó jö­vedelem. Terveztük 29 147 da­rab baromfi eladását, elad­tunk 26 074 darabot, tojással együtt 217 393 forint tiszta jö­vedelmet hozott. Végül a leltárértékeket is­mertette, a termelőszövetkezet vagyoni helyzetét, a bevétele­ket, kiadásokat összegezte. S végeredményként kimondotta a várva várt számot, az egy munkaegységre járó összeget, a 16 forint és három fillért, amelyben benne van minden természetbeni juttatás is. A burgonya-, búza-, kukorica­juttatásokat még ezután kap­ják meg. Petrezselyem Ferenc zöldsé­ges, termelőszövetkezeti tag felszólalásában keveselte a 16,03 forintot. Kifogásolta ezt a bérezési módszert, újat ja­vasolt. Mégpedig az elért ered­ményesség alapján kell a bé­rezést megállapítani. Szerző­déseket kell kötni a dolgozók­kal, hogy ki-ki tudja, mire számíthat, ha a vállalását tel­jesíti. Akkor mindenki dol­gozni fog! — Ismétlem, a 16 forint na­gyon kevés! Ki mint dolgo­zik, úgy részesüljön a jövede­lemből. Danka Istvánná, az ellenőr­ző bizottság tagja önkritikát gyakorolt. Nem végezték el a rájuk bízott munkát. Sok gabona „elfolyt” az úton, amíg a raktárba ért. Ezután nem így lesz. Nem sza­bad ennek a szégyenletes 16 forintnak az iáén megmarad­ni. Szarkai Ferenc termelőszö­vetkezeti kovács kérte a veze­tőséget, hogy mindenkinek, akinek jár, adja meg a háztá­ji földet. SPORT A megyei pártbizottság kép­viseletében Szálkái József elv­társ is felszólalt a közgyűlé­sen. — A termelőszövetkezet a saját vagyonukat foglalja ma­gában — mondotta —, rendet kell hát tartani a portájukon. A részesedési módszart be kell vezetni. Jövőre, ha találkozunk remélhetőleg megelégedett emberekkel fogok beszélni. Illés József elnök válaszolt a felvetett problémákra. Bejelentette, hogy ebben az évben az ered­ményességi jövedelemel­osztást fogják bevezetni. Az uborka, paradicsom, diny- nye részesedése 35—45 száza­lékos lesz. Az öntözés marad a tavalyi területen. Fehér Szilárd A pártélet hírei... Fiataloknak az SZKP XXII. Kongresszusáról Az SZKP XXII. komgresz- szusáról tart előadást az élel­miszeripari iskolában Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára, ma délután 3 órakor. Kórházlátogatók figyelmébe! A városi kórház valameny- nyi osztályán — az influenza- járvány megelőzésére — a be­teglátogatás szünetel. Parti János helyett Kulcsár Gergely A VTSB sportakadémia ke­retében négy előadást rendez. Az első előadásra szombat es­te került sor. A hirdetett Parti János ka­jak-kenus nem jöhetett, he­lyette Kulcsár Gergely ge­relyvető atléta, olimpikon lá­togatott el városunkba. Kí­séretében volt Guzsvári Já­nos volt atléta, ä M. Pamut edzője, aki az olimpiák há­romezer éves történetét is­mertette napjainkig. Gazdag előadásából csak néhány érdekességet ragadunk ki. Az újkori vagy hivatalos olimpiáikat 1896-tól számít­ják. Az 1896. évi első hiva­talos olimpiai játékok meg­rendezésére — az ősi athéni, spártai magas sportkultúrára hivatkozással — Athént bíz­ták meg. De nem is annyira ez az érdekesség, hanem az, hogy Athén anyagi nehézsé­gekkel küzdve, visszaadta a megbízatást. Ekkor a rende­ző bizottság a millenniumi évre tekintettel, Budapestnek ajánlotta fel a rendezés jo­gát, amit az akkori gondol­kodás elvetett. így estünk el eddigi egyetlen rendezési le­hetőségünktől. Egyébként az olimpiát végül is Athén ren­dezte, ahol a mi Hajós Alfré­dünk két bajnokságot, két aranyérmet nyert (100 méte­res gyorsúszást 1:22.2 és 1200 méteres úszást 18:22.2 idővel). Több mint hatvanan vettek részt vasárnap délelőtt a kul­túrotthon emeleti nagytermé­ben a MEDOSZ sportszövet­ség alakuló gyűlésén. A jövő tagsága mellett a hallgatóság soraiban képviseltették magu­kat a helyi sportszervezetek. Megválasztották a 13 tagú elnökséget. Az elnök dr. Ka­locsa Sándor lett. Az újonnan megalakult sportszövetség elnöksége ré­széről Fehér László titkár mondott köszönetét, és ígére­tet tett arra, hogy ez az új szervezet igyekezni fog, hogy a mezőgazdaságban dolgozó Az 1912-es stockholmi olim­pián találkozunk először az olimpiai faluval... az 1920- as antverpeni olimpiát nevezik csonka olimpiának. (Ezen a háború vesztes államéit nem engedték indulni)... az 1928- as amszterdami játékok al­kalmával , nyerte Mező Fe­renc a szellemi olimpiát... az 1952-es helsinki olimpia volt részünkre a legterméke­nyebb (16 aranyérem). Eddig a két háborús olimpia kivéte­lével valamennyin részt vet­tünk, és 74 arany-, 67 ezüst- és 69 bronzérmet nyertünk 14 sportágban ... Kulcsár Gergely beszámoló­jából megtudtuk, hogy a szabolcsi Nagyhalász szülöt­te. Labdarúgással kezdte, s végül gerelyvető lett. Nagyon sok kemény és komoly mun­ka után jutott el Rómába, a XVII. nyári olimpiára, ahol a szovjet Viktor Ciímlenkó (84.64), a német Krüger (79.36) mögött a 3. helyen végzett 78,57 méteres dobással és nyerte élete első legbecse­sebb díját, olimpiai bronzér­mét. Sok derűt kiváltó, köz­vetlen szavakkal előadott személyes élményeit a hall­gatók nagy tapssal jutalmaz­ták. A sportakadémia legköze­lebbi előadása péntek dél­után fél 5 órakor lesz a Kinizsi sportotthonban. fiatalok is aktívan sportolhas­sanak. Terveik között szerepel töb­bek között, hogy labdarugó, röplabda stb. csapatot hoznak létre, és nagyon szeretnék, ha megalakulna a lovas szakosz­tály is. + i A hozzászólásokban a Kini­zsi Sportszövetség és a TSB küldöttei Ígéretet tettek, hogy támogatni, segíteni fogják az új sportegyesületet. A tagság létszáma még nem végleges, most folynak a je­lentkezések, és remélik, hogy minél többen nagy kedvvel je­lentkeznek a MEDOSZ sport- szövetség tagjai közé. — Bizony a 16 forint kevés — mondotta —, Petrezselyem Ferenc helyesen szólt. Mert nem a maga érdekét nézte, hanem a közösét. Több ilyen alkalmat kellene létrehozni a jövőben a vélemények kicseré­lésére. A vezetőség is, de a tag­ság is felelős a gyenge eredményekért. Nem irigylésre méltó és nem is könnyű a vezetőség dolga. Segíteni kell a tagságnak is abban, hogy a vezetőség kikü­szöbölhesse a hibákat. A fel­vetett javaslatok egészségesek. Üj szerződéseket kell csinálni. Ha több érdekeltsége vol­na a tagságnak, jobb lenne az eredmény is. Annyit kell tervezni, ameny- nyit meg tudnak valósítani. Werner Ruth: Egy különös lány. Szokatlan életút Veráé, a „különös lány”-é. Az első vi­lágháború előtti Németor­szágban, szüleinek szép tó­parti villájában találkozunk először vele. S a regény vé­gén 1935-bem a japán meg­szállás alatt szenvedő Kíná­ban, titkos küldetésben lát­juk viszont. (Móra Könyv­kiadó, 22 forint.) Erdey-Grúz Tibor: A tűztél az atomenergiáig. Erdey-Grúz Tibor, Kossuth- díjas akadémikus ebben a kis kötetben az égéssel összefüg­gő kérdéseket foglalja össze. A tüzelőszerek felsorolása és a tűz magyarázata után meg­ismerteti az olvasót az égés­hő és égéshőmérséklet, a gyors és lassú égés, a robba­nás, az oxidáció és redukció fogalmával, majd az élővilág­ban és a társadalomban fel­használt energia eredetéről, az energiahordozók utánpót­A HIÁNYZÓ „I" BETŰ Sűrűn elmegyek naponta a postahivatal előtt. Már jó ideje figyelem, hogy a „pos­tahivatal” szóból hiányzik az „i”-betű. Remélem, az illetékesek nemsokára intézkednek. Kovács Vi'mos tanuló FARSANGI ZEiL FEJTÖRŐT rendez a Vénusz Eszpresszó kollektívája február 22-én, csütörtökön este 8 órai kezdet­tel A vidám zenés fejtörőre sze­retettel meghívja a vendége­ket a Vénusz Cukrászda. Asztalfoglalás telefonon is (454). lásáról, az atomenergia fel- használásáról, a maghasadás­ról, a magfúzióról ad ismerte­tőt. Az utolsó fejezet a Nap energiaforrásairól ma elfoga­dott elméletet mondja el. (Gondolat. Gondolattár. Ára 5 forint.) Bjerre, Jens: Az utolsó kannibálolt. A sorozat új kötete Közép- Ausztráliába -és Uj Guineába viszi az olvasót. Az ismert nevű dán újságíró hosszú ideig tartózkodott egy benn­szülött törzs környezetében és közvetlen megfigyelései alapján írja le a törzs min­dennapi életét, házassági rendszerét, avatási szertartá­sait, stb. Kelet-Guineában pél­dául meglátogat egy „ember­evő” törzset és feltárja a szá­múnkra szinte érthetetlen, primitív világot, a kannibá­lok szokásait. A kötetet gaz­dag képanyag illusztrálja. (Gondolat. Világjárók. Ára 26 forint.) Megalakult a MEDOSZ sportszövetség A műtrágyaszóró villanyhegesztését végzi Sallai Balázs ipari tanuló Traktor javításon dolgozik Kovács László tanuló Pálfi Gyula tanműhelyvezető mellett (Foto: Sebők Antal) A rendőrség hírei... A jóhiszeműség vámszedőjo: Tóth Simon A rendőrség régi ismerőse Tóth Simon (Encsi u. 5/a) Rövid élete folyamán „csak” 18-szor volt büntetve külön­féle bűncselekményekért. Módszerekben nem váloga­tott. megkárosítót ő közöst, egyént egyaránt. Amikor a múlt év során a földművesszövetkezet libaszer­ződéseket kötött, Tóth Simon előre kitervelt fondorlattal megkötötte a libahizlalási szerződést, s az előleget, 1600 forintot felvette — holott tudta, hogy nincs semmi elő­feltétele neki a libahizlalásra. Sem a libákat, sem a pénzt nem látta a földművesszövet­kezet tőle. Tóth Simon, miután a pénz fenekére vert. ismerőseit lá­togatta meg. Bojtos Józseftől nyolc liter bort és 14 kilo­gramm mézet csalt ki, mint­egy 334 forint értékben, de Bojtos Józsefek is üthették a nyomát a pénznek. 1961. októberében Forgács Ferencnét kereste fel és 6 ki­logramm szalonnát „vásárolt” 170 forintért. Persze a pénzt Forgácsné nem kapta meg. Majd Hegedűs Albertnc por­tájára kopogtatott be — liba- vásárlás címén. Meg is „al­kudtak”. három libára 220 fo­rintos áron, már felpakolta a kerékpárra a libákat, amikor „észrevette”, hogy elfelejtette a pénzt elhozni, sőt annyira megfeledkezett róla, hogy az­óta sem kapta meg Hegedüs- né a libák árát. • Tóth Simon ügye — társa- da’mi tulajdon és személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás — nemsokára a bíróság elé kerül. A méltó büntetés nem ma­rad el. De vajon figyelmezte­tő lesz-e ismét ez a csalás?! Sok még az olyan ember, aki a tóthsimonoknak jóhiszemű­en bedől és alkalmat kínál akaratlanul a csalóknak. — A KONZERVIPARI ta­nulóiskola február 17-én, (szombaton) tartotta szalag­avató bálját. • — TILOS útszakaszra haj­tott motorkerékpárjával Da- nóczi Dezső Szegfű u. 19. szám alatti lakos. Nyolcvan forintra bírságolta a szabálysértési ha­tóság. — A ZÁRSZÁMADÁSI köz­gyűlés után, a napokban meg­beszélést tart a Petőfi Terme­lőszövetkezet vezetősége a pár­toló tagok és nyugdíjasok ré­szére, az alszegi gazdakörben. — A GÉPÁLLOMÁS 15 gép főjavításából eddig 12-t vég­zett el és 17 folyó javításból 11 kész. — NYOLCEZER darab kis- csibét vár a napokban a Hu­nyadi Termelőszövetkezet. — AZ ÉLELMISZERIPARI iskola tanulói, fiúk, lányok, vasárnap, február 18-án Buda­pesten voltak, és megnézték a Vígszínházban Mesterházi La­jos „Tizenegyedik parancsolat” című művét. — AZ ÁRAMSZOLGÁLTA­TÓ Vállalat saját felújítási ke­retéből korszerűsíti a közvilá­gítást a Deák tértől a Kossuth Lajos utcai gyógyszertárig, os­tornyeles, kábelos megoldás­sal, 170 000 forint értékben. — 370 HOLDON végezte el a Szabadság Termelőszövetke­zet a téli fejtrágyázást az őszi kalászosok vetésterületén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom