Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

4 HEC<!J£irun> 1962. FEBRUAR 21, SZERDA Legyen otthon a munkásszállás Tartsák be a szociális normákat — A megyei munkásszállások helyzetéről DCM: 3200, Százhalombat­ta: 526, Csepel Autó: 117, Pest megyei Építőanyagipari Vállalat: 105, Dunaharaszti MÁV: 60, Dunakeszi Kon- aerv: 44, Pilisi Bánya: 30. Amint az előbbi számada­tokból kiderül, megyénkben a nagy építkezések munkás- szállásain van a legtöbb lakó. Igaz ugyan, hogy télen, ami­kor az időjárás miatt a DCM és a Duna menti Hőerőmű építkezéseinek irama lassul, a munkásszállások lakóinak száma is csökken. Ha idő­szakos visszaesés mutatko­zik. még akikor is a váci és " a battad munkásszállók a legnagyobbak. Különösen a ■váci valóságos kis város, a több, mint háromezer lakó­jával. Az építők számára tehát egyáltalán nem közömbös, milyen az élet a DCM munkásszállásain. A legmegnyugtatóbb a hely­zet Vácott, mert itt folyik a legélénkebb politikai és kulturális tevékenység. Az ok? Komoly mértekben se­gített. hogy a megyei párt- végrehaj főbizottság és a vá­ci végrehajtó bizottság a DCM gazdasági és politikai munkáját állandóan figye­lemmel kíséri, értékeli és irányt szab a politikai mun­kának. A munkásszállásokon uralkodó helyzetet a DCM pártszervezete, KlSZ-bizott- aága és a szakszervezet rend­szeresen figyelemmel kíséri. Nagy a létszám. éppen ezért nem közömbös sem az építkezés iramát tekintve, sem pedig a munkások élet- körülményeit figyelembe vé­ve. hogy munkaidő után hogyan él a több. mint há­romezer építő? A munkás- szálláson szállob'zottság mű­ködik, meglehetősen nagy létszámmal, negyvennégyen foglalkoznak a szálláson lakó dolgozóikkal. A bizottság mun­káját több, mint 240 bizalmi is segíti. Hogyan is tevékenykedik a ezállésbizot tság? Előre meg­határozott terv szerint, ame­lyet a párt- és a szakszer­vezet hagy jóvá. A szállás­bizottság igyekszik népsze­rűsíteni a programtervezet legfontosabb pontjait, va­gyis azt, hogy milyen po­litikai, szakmai, vagy kul­turális előadás, műsor, vagy rendezvény várja az építőket. Természetesen, a szállásbi- zottság, szívén viseli a dol­gozók politikai oktatásának ügyét is. A s'állások lakói közül jó néhányan vesznek részt politikai oktatáson. Többféle oktatási formában képezik ! magukat, így pél­dául a politikai gazdaságtan tanfolyamon hatvanegyen is­merkednek a fontos gazda­sági fogalmakkal. Nem pi­hen a KISZ-szervezet sem, több mint 168 fiatalt vont be a KISZ-politikai kör te­vékenységébe és a ..Világ térképe" elnevezésű tanfo­lyamra. Gondoskodnak a szálláso­kon arról is, hogy azok a dolgozóik, akik fiatalabb ko­rukban nem jutottak tanu­lási lehetőséghez, pótolhas­sák a mulasztottaikat: álta­lános iskolába 137-en, tech­nikumba 34-en, gimnázium­ba 10-en, egyetemre hatan járnak. Népszerű a szálláson a munkásakadémia is. Az előadások témája vonzó és úgy állították azt össze, hogy szorosan összefügg az épí­tők mindennapi munkájával, íme néhány előadáscím: Gé­peik az építkezésben. Újítá­sok, találmányok az építőipar­ban, Mészkőíhegyek születé­se. Gondoskodnak az építők szakmai képzéséről is. Legtöb­ben a brigádvezető-képző tanfolyamra járnak (63). A többi tanfolyam látogatottsága így fest: könnyűgépkezelő tan­folyam: 30, művezető: 30, he­gesztő: 25, kőműves: 16, ne­hézgépkezelő: 15. Ezenkívül gyors- és gépíró, nyelv- és anyaggazdálkodási tanfolyam. A munkásszállásokon a ta­nulás, a művelődés és a szó­rakozás fontos eszköze a rá­dió, ,a televízió, a mozi és a könyvtár is. Háromezer kötet várja az olvasókat és a mun­kásszállások lakói közül négy- százötvenen rendszeresen is élnek az olvasás lehetőségei­vel. És Százhalombattán ? És mi a helyzet a Dunamen- ti Hőerőmű munkásszállásán? Sajnos Százhalombattán nem olyan élénk a politikai mun­ka. mint a DCM-nél. A párt- szervezet felfigyelt erre a gyengeségre és napirendre is tűzte ezt a kérdést, mert jól tudjuk, milyen fontos a poli­tikai munka a munkásszállá­son. Éppen ezért határozatot hoztak, hogy rendszeresen tartsanak pártnapokat és szer­vezzék meg a pártoktatást is. A határozat megpezsdítette Százhalombattán az építők mindennapi életét és bebizo­nyosodott, hogy az intézkedés helyes veit, mert a pártnapo­kon élénk érdeklődés mutatko­zott a politikai kérdések iránt. Különféle fokon pártoktatást is szerveztek. A látogatottság azonban nem mindig kielégí­tő, mert például az égjük sze­mináriumon, ahol kezdetben tizenketten tanultak, később öten-hatan jelentek meg rend­szeresen. Nem feledkeztek meg Száz­halombattán arról, hogy az építők tanulási lehetőségét biztosítsák. Ebben a kérdésben jó szövetséges a helybeli köz­ségi iskola igazgatója. A száz­halombattai pedagógusok köz­reműködésével általános isko­lai tanulmányaikat pótolhart- ják az építők. Huszonötén él­tek is ezzel a lehetőséggel és a jelentkezők bíztatóan tanul­nak. Mindez azonban csak első lépés lehet Százhalombattán. A pártszervezetnek és a gaz­dasági vezetésnek együttesen kell újabb lépéseket tenniök, hogy a munkásszállásokon megjavuljanak a dolgozók életkörülményei, az eddigi­nél kedvezőbb viszonyok kö­zött éljenek, nagyobb legyen a kényelem és több legyen a le­hetőség a politikai és kulturá­lis fejlődésre és a hasznos szó­rakozásra. Sok a tennivaló Három helyen van munkás- szállója a Pest megyei Tanács Építőanyagipari Vállalatának, Vácott: 50-en, Szentendrén: 40-en, Monoron: 15-en laknak szálláson a dolgozók közül azok, akik munka után nem tudnak hazatérni távoli ottho­nukba. Itt sokkal nehezebb a helyzet, mint a DCM-nél, vagy akár Százhalombattán. A vál­lalat nemcsak helyben, hanem az egész megyében végez munkát és ez azt jelenti, hogy az emberek gyakran változ­tatják munkahelyüket. Mindez megnehezíti a politikai és kul­turális munkát. A lehetőségek korlátozottak, elsősorban a rádió, televízió és vándor­könyvtár biztosítja a dolgozók tanulását és szórakozását. A Pilisi Bánya, a Csepel Autógyár, a Dunakeszi Kon­zervgyár és a Dunaharaszti MÁV munkásszállásainak la­kói, az üzemek politikai és kulturális rendezvényein vesz­nek részt. A Csepel Autógyár munkásszállásán laleók műve­lődési lehetőségét megkönnyí­ti, hogy közel V3n a művelő­dési otthon, ahol filmet, szín­darabot láthatnak a dolgozók, könyvet kölcsönözhetnek és tagjai lehetnek a különféle szakköröknek. Nem ilyen ked­vező a helyzet a Dunaharaszti MÁV szállójában, ahol sem rádió, sem televízió nincs. Hiányolják is az emberek! Nem nagyon válogathatnak a könj-vek között sem, mert mindössze negyven kötet áll rendelkezésükre. Nem egy la­kó már kétszer is elolvasott egy-egy könyvet, mert nem jut újabb olvasni valóhoz. A dunaharasztiak már többször kérték, hogy cseréljék ki a könyvtár állományát, de saj­nos, ez nem történt rneg. Ho­gyan telnek az esték Dunaha- rasztiban? Ha az emberek a munkásszállásra térnek, pi­hennek, vagy ruhájukat hoz­zák rendbe, vagy éppen kár­tyáznak. Általában elégedettek | le­hetnek-e a munkásszállások lakói? Nem szabad megelé­gednie a nagy építkezések pártszervezeteinek, gazdasági vezetőinek, szakszervezeteinek a jelenlegi helyzettel. Javíta­ni kell a körülményeket, nö­velni kell a kényelmet. Sok függ a -gondnoktól és termé­szetesen a lakóktól is. Mit várhatunk az építkezések ve­zetőitől? Tartsák be betű sze­rint a munkásszállások szociá­lis normáira vonatkozó előírá­sokat. Biztosítsák, hogy az embereknek járó hely, az elő­írt hőmérséklet, berendezés meglegyen. Hiányzik a meg­felelő tisztálkodási lehetőség is. Százhalombattán, Vácott és a Pest megyei Tanács Építő- anyagipari szállásán csak hi­degvízzel mosakodhatnak az építők és nincs biztosítva a fürdési lehetőség. 'Gondot kell fordítani arra is, hogy a szo­bákat, most, különösen télen megfelelő hőmérsékleten tart­sák. Elsősorban éjszaka hül le több munkásszálláson annyira a levegő, hogy megzavarja a dolgozók nyugodt pihenését, alvását. És mit várjunk a munkás- szállások lakóitól? ügyeljenek j a berendezésre, a tisztaságra j és tekintsék otthonuknak a ; szállást. A lehetőséghez ké- j pest, a maguk módján, sze­rény eszközeikkel tegyék ba­rátságossá. Ezzel szemben joggal várhatják el, hogy ne csapják be őket és minden munkásszálláson mielőbb pon­tosan tartsák be a szociális normákat. A munkások érde­ke ezt kívánja. Megérdemlik, mert már eleve hátrányos a helyzetük azokkal szemben, akik napi munkájuk után ott­honukba, családtagjaik közé térhetnek és ott pihenhetik ki a nap fáradalmait és műve­lődhetnek, szórakozhatnak, a barátságos otthon falai között. Molnár Károly Gimnazisták a tanműhelyben A lakatos szakmával ismerkednek a ráckevei diákok — Anyu, mára dupla tíz­órait kérek — mondja édes­anyjának a tizenöt éves Mol­nár Boriska. Indoklásul hoz­záteszi: — Szombat van, ma dol­gozni megyünk. Borisban kívül negyvenöt gimnazista jár a szigetszent- miklósi MŰM 23. számú tan­intézetbe. Három csoport­ban, egy-egy oktató irányí­tásával ismerkednek a laka­tos szakmával. Egyik oktató­juk. Pacsi László a követ­kezőiket mondja róluk: — Szívesen, sőt örömmel járnak ide a gyerekek. A ráckevei Ady Endre Gimná­zium becsületére válik, hogy magatartásuk fegyelmezett, kifogástalan. — Az én csoportomban sok a lány. őszintén szólva eleinte féltem tőlük. Azt gondoltam, nem találják maid fel magukat a vasas szakmáiban. TaÜián ők is fél­tek ettől, s éppen ezért sokkal nagyobb ambícióval és szorgalommal láttak mun­kához, mint a fiúk. Nem tö­rődnek azzal sem, ha a te­nyerükre hólyagot tör a re­szelő, s kézügyességük meg­lepetésre, még nagyobb is mint a fiúké. — Milyen hatással van a műhelygyakorlat a tanulók gimnáziumi előmenetelére? Görgényl László földrajzi- történelem szakos tanár vá­laszol: — A nehezebb felfogású, félénkebb gyereknek rend­szerint nagyobb a kézügyes­sége, mint az elméleti tan- anyag iránti készsége. Az ilyen gyerek a műhelyben jobban feltalálja magát, a munkasikereit nagyobb bá­torságot, önbizalmat öntenek belé, s így már nagyobb kedv­vel tanulja a többi tantár­gyat is. Nemhogy elvonná a műhelyben véázett munka á gyerek figyelmét, hanem még jobban ösztönzi a tanu­lásra. — És mit szólnak a sző­lők? Erre a kérdésre is Gör- génjü tanár felel: — Közös megbeszélésein­ken gyakran kerül szóba a műhelymunka, s ilyenkor a szülők büszkén mesélnek gyerekeik eredményeiről. A tanintézet ugyanis megenge­di, hogy hazavihessék meg­mutatni az önálló munkada­rabokat, például: levélnyo­mót, szemetesapátot (a dom­borítást végzik rajta) és az összecsukható edényalátéte­ket. — Nem az a célunk, hogy termeljünk, hanem, hogy megtanítsuk a helyes alap­fogásokat — mondta Pacsi László oktató a műhelygya­korlatokról. — Ez nagy előnyt jelent majd azok ré­szére, akik ezt a szakmát választják. És akik nem? Kárba ve­szett-e azoknál a gyerekek­nél a heti két óra elmé­leti és négy óra gyakor­lati oktatás, akik nem lesz­nek lakatosok? Megkérdeztünk néhány diá­kot, milyen pályára készül­nek? Többféle foglalkozást mondtak, A vasas szakmát csak néhányan választják. Ennek ellenére sem a taná­rok, sem a szülők, de lég­idként a gyerekek sem ér­zik elveszettnek azt az időt, amit a műhelyben töltenek; Leendő mérnökök, orvosok, tanárok, közgazdászok tanul­ják így — nemcsak a laka­tos szakmát, hanem a fizi­kai munka becsülését. (P. M.) Neon fény Szentendrén Nem gázolta el az autó, mégis meghalt A szentendrei Duna-parton szerelik a nagy teljesítményű fénycsöveket. Tavaszra, amikor megkezdődik a forgalom a Dunakanyarban nagyvárosi fényözön fogadja a parton az ősi városba érkező turistákat (Mészáros Géza felv.) Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig kezzék ezt a békés emberek közé szabadult fenevadat, amelynek agresszivitása jog­gal váltotta ki a világ népei­nek gyűlöletét és harci el­szántságát. Karsai könyve különösen időszerű most, mert szinte kísérteties hasonlósággal is­métlődnek meg a 25—30 év előtti „tévedések”, „hibáit”. Ma ha némiképpen kozmeti­kázott külsővel is, de újra éled a fasizmus. Sokan kö­zömbösen nézik a nyugati hatalmak jó része pedig most is titokban vagy nyíltan, de buzdítja és segíti ezt az éle­dést. A német fasizmus újra fegyverkezik! Atomtöltetet követel, külföldi támaszpon­tokat szerez, és véres hábo­rúra készíti elő, a már any- nyira ismert, és annyira gyű­löletes eszméivel a militariz- mus iránt oly fogékony, meg­fertőzött ifjúságát. Hitler Németországa min­den idők legnagyobb, legerő­sebb, legagresszívebb Német­országa volt. A nemzeti szo­cialista, a fajelmélet alapján álló ideológia a végsőkig fo­kozta a német gőgöt, a kap­zsiságot és hatalmi vágyat. Hitler mégis elbukott vérgő­zös, állig felfegyverzett hor­dájával együtt, Nem figyel­mezteti Hitler sorsa Európa örökös rendbontóit?! Nyugat-Németország hatal­mi körei cinkosaikkal, part­nereikkel együtt új háború­ra készülnek. De a népek ta­nultak a történelmi leckéből, s éberek. És ez az éberség mélységes gyűlölettel társul, mert igen sokat szenvedtek ahhoz, hogy felejteni tud­janak. Ma már mások az erőviszonyok is és az embe­rek tisztábban látnak. Ezt a tisztánlátást segítik elő az olyan megrázó erejű és moz­gósító hatású könyvek, mint Karsai Elek dokumentum- gyűjteménye és eseményma­gyarázata. Még több ilyen könyv kellene, és nemcsak a felnőtteknek, hanem az ifjú­ságnak is. Mert Nyugat-Né- metországban — erre kétség­telen bizonyítékaink vannak — a revans, az újabb hódítás, a hatalmi vágy, a felsőbbren­dűség szellemében nevelik az új nemzedéket. Nekünk ez- ellen, erre válaszként, szintén fel kell készítenünk az ifjú­ságot. Ne saját bőrükön ta­nulják meg, hogy milyen a háború, világosítsuk fel őket, hogy mi a védekezés módja, s ha mégis elkerülhetetlen a harc, tisztán lássák, hol a helyük, és tudják, hogy ki a népek ellensége. Európa békéje és boldogsága — ezen belül a mi békénk és bol­dogságunk — a tét! Karsai Elek meggyőző, gon* dolatébresztő könyvét a Tán­csics Könyvkiadó adta méltó köntösben az olvasók kezébej (tm) t i Baleset történt-e vagy sem Szigethalmon péntek délután, ezt kellett megállapítania a Pest megyei Rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti ősz-j tályánek. Az utcán egy teher-1 gépkocsi kikerült egy kerék- páron haladó nőt, aki alig, hegy a gépkocsi elhaladt mel­lette, lefordult kerékpárjáról, és holtan találták a kocsi- úton. Egy járókelő messziről úgy látta, hogy a gépkocsi el­ütötte a szerencsétlen asz- szonyt, akinek testén azon­ban külsérelmi nyomok nem látszottak. A rendőrség a tovaszáguldó tehergépkocsi kézrekerítésére természetesen nyomban meg­tett minden intézkedést, s néhány órán belül a teher­autót meg is találta Rác­kevén. A Csepel Autógyár egyik bejáratos gépkocsija volt. Vezetőjével szemben baleset áldozatának cserben- hagyása gyanúja alapján meg­indították az eljárást. A so­főr különben azt vallotta, hogy nem tud a szerencsét­lenségről semmit, a tükörből sem látta, mintha bárki, aki mellett elhaladt, összeesett volna. Gépkocsiján minden­esetre semmi nyoma sem volt annak, mintha összeütközött volna valakivel. A rendőrség éppen ezért, a gyanúsított érdekében, sür­gette az utcán holtan talált Török Istvánná ötvennyolc éve? szigethalomi asszony holt­testének boncolását. A bon­colás azután megállapította, hogy az asszonyt szívszélhűdés érte és semmi jele sincs a testén annak, mintha bármi­lyen jármű elütötte volna. Ezek után a rendőrség az eljá­rást még vasárnap megszün­tette. \ örömmel üdvözöltük Dr. í Karsai Elek alapos könyvét, ; amelynek fejezeteire már a ! szerző 1959-től 1961 elejéig ! tartó rádióelőadás-sorozata is í felhívta a nagyközönség fi- ! gyeimét. A kötet anyaga er- j re az előadássorozatra épül í fel, de még bőségesebb anyag- ! gal jelentkezik, és még ala- ! posabban felfedi a rejtett és í nyílt összefüggéseket. ! Megdöbbentő az a kö- ! zöny, amellyel a nagyhatal- ! mák többsége végignézte Hit- ! lernek, a hatalom őrült meg- í szállottjának, ennek a poli- \ ti kai hamiskártyásnak egyre \ erőszakosabb és telhetetle- 5 nebb emelkedését, térhódítá- í sát. Karsai könyve nagysze- p rűen bizonyítja, hogy a hitleri p Németország nemcsak egysze- : rűen a nyugati hatalmak or- ! ra előtt, hanem sok esetben ! azok támogatásával tett szert ! egyre nagyobb, egyre erősebb ! katonai ütőkártyákra. Elég ; utalnunk például az angol— ; német flottaegyezményre. Az \ sem vigasztal bennünket, \ hogy később az angolok drá- ! ga árat fizettek ezért az egyez- ! ményért. Rajtuk kívül azon- p ban százezrek és milliók ad- ! ták életüket, épségüket, ; egészségüket, családi boldog- ' ságukat r.zért, hogy megíé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom