Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

A CEGLÉDI JÄRÄS ÉfcCgGL ÉD VÁROS R ÉSZ ERE VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1962. FEBRUÁR 2, PÉNTEK Elkészült a város ötéves helyi iparpolitikai terve Előtérben a ssolgnltuttksok növelése Régóta húzódó probléma a város területén működő kü­lönböző ipari szektorok tevé­kenységénél? összehangolása. A nagyobb állami megrendelésék, a különböző exporttervek tel­jesítését részletesen a kialakult szerződéskötési rendszer szabá­lyozza. Ezen a téren az állami vállalatok, szövetkezetek a szo­cialista tervgazdálkodás kere­tein belül nagyszerű együttmű­ködést fejtenek ki. Ellenben közel sincs ilyen összehangoltság a lakosság ré­széről érkező megrendelések, javítási, szolgáltatási igények kielégítése terén. Egyes területeken felesle­ges párhuzamosságok van­nak, más vonalon viszont egyetlen szocialista szerv sem rendezkedett be a közvetlen lakossági kap­csolatokra. Emellett való­ban általános panasz, hogy főleg a kisebb javítások el­készülte tűrhetetlenül el­húzódik, javítást még a sző\Vö\ esetek sem vállal­nak. Gondoljunk csak például egy egyszerű ablaküveg betörésre. Vajon hol pótolják az ablak­üveget? Az üvegholtban, az Építőipari Ktsz-ben, vagy má­sutt? És mennyi ideig kell az ablaküveg kijavítására várni ? Fél órát vagy fél hónapot? Talán nem nagy dolog éppen egy üvegtábla ügye. De kelle­metlen bosszúság ott, ahol üveg hiányában a szél befü­tyül az ablakon; Tény, hogy iparunk elég üveget gyárt! Tény, hogy van üvegező szak­emberünk! Akkor tehát az a feladat, hogy legyen egy köz­ismert és gyorsan dolgozó ja- vítóüzem,' ahol az ilyen apró­ságokat sem utasíthatják visz- sza. Nos, az ötéves helyi iparpoli­tikai terv elsősorban éppen a kisebb megrendeléseik, javítá­sok, személyi szolgáltatások maradéktalan kielégítésének biztosítását tűzte ki céljául. A városi tanács végrehajtó bizottsága az ipari, kereskedel­mi, mezőgazdasági osztályá­nak együttes munkájával, a kisipari termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet és- a kisiparosság képviselőinek be­vonásával kezdte meg a távlati iparpolitikai terv kidolgozását. Részt vettek ebben a ter­vezőmunkában a közvetlen lakossági rendelésekkel foglalkozó minisztériumi és tanácsi vállalatok vezetői. Hosszú hetek gondos elem­ző tevékenysége alapján elké­szült az ötéves terv és a jóvá­hagyás után hosszú időre megszabja azt az irányt, amer­re az érintett üzemeknek, szö­vetkezeteknek fejlődni kell. A Vasipari Ktsz például autójavító, galvanizáló részleg szervezését tervezte be. A Ve- gyesruiházati Ktsz a méteres és javító részlegének fejlesztése mellett gondolt az amatőr fényképészek régi kérelmére. Jelenleg nincs a 38 000 lel­ket számláló városban olyan szerv, amelyik vál­lalná az amatőrfényképek gyors előhívását. Az Ofotért más városba küldi a hozzá beadott filmeket elő­hívásra. Most a ktsz 10 000 fo­rintos beruházással elhatároz­ta az amatőr labor felállítását. A földművesszövetkezet a mosógépkölcsönzés mellett be­vezeti a porszívó, padlókefélő, facsaró- és sziárítógép, a gyer­mekkocsi, varrógép, fényképe­zőgép. írógép kölcsönzését. A Fodrász Ktsz a strandon és az újvárosban fodrászüzle­tet tervez, a . Láibbelikészátő Ktsz átvevőhely beállításával segít az újvárosban a lakosság­nak. A terv szerint megalakul Cegléden a GELKA nevű, elektromos készülékek .javításával fog­lalkozó vállalat. Átveszi az Orion szervizt s emellett műhelyt állít be mbiden- féle villanymeghajtású gép karbantartására, gyors ja­vítására. A példákat bőven lehetne még sorolni. Most a sok bába között el ne vesszen a gyerek! Minden üzem a maga területén gondoskodjon arról, hogy a távlati terv mielőbb a megva­lósulás útjára lépjen. Az ígért határidők előrehozása közér­dek s minden ígéret megvaló­sulása a város lakosságának jelent, könnyebb, gondtalanabb életet. (Dózsa) BESZÉDES SZAMOK Három évvel ezelőtt alig hatmillió forint értékű építé­si munkát vállalt a városi tanács építőipari* vállalata. Szaporodnak környékünkön az állami beruházások és nőtt az építőipar feladata is. Ezt tükrözi az a tény, hogy az idén már a három év előtti­nek majdnem négyszerese az építőipari vállalat éves terve. A rohamos fejlődés megmu­tatkozik a vállalat gépesítésé­ben. 1961-ben megindult a részleges gépesítés. Elkészült már a modem új asztalosmű­hely, megérkeztek az új gé­pek: szállítószalagok, beton­keverők. Legújabban ismét 25 000 forintot kapott a válla­lat, s ezen 500 kilogrammos teherbírású födémdarut vásá­rok Fontos a tervszerű ellenőrzés a közös gazdaságokban A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának év végi jelentése Mezőgazdasági könyvhónap az állami könyvesboltokban Harmincezer forint értékű forgalmat vár a ceglédi könyvesbolt a nagy kampánytól Soha jobbkor nem indul­hatott volna a mezőgazda- sági könyvhónap. A bolt ki­rakata gazdag anyagot kí­nál. Mezőgazdasági szakem­berek, tsz-tagok nézegetik, forgatják a könyveket. Juhász Károlywé, a bolt vezetője gyönyörűséggel mu­togatja a szebbnél-szebb ki­állítású műveket. — Az egész mezőgazdaság érdekelve van ezekben a könyvekben — mondotta. — A növénytermelés, állatte­nyésztés, gyümölcs- és sző­lőtermelés, a különböző ag­ronómiái eljárások, állatbe­tegségekSzóval senki sem jön hiába hozzánk, minden szakágban gazdag választé­kot tudunk biztosítani. — De nemcsak itt a bolt­ban árusítunk. Igyekszünk minél közelebb kerülni az ol­vasóhoz. Minden zárszámadó közgyűlésen ott vagyunk és kimkatszerüen mutatjuk a könyveket. Ezenkívül nagy példányszámban juttatjuk el az érdekeltekhez a Tájékoz­tató című kiadványt, amely részletesen felsorolja az újon­nan megjelent szakkönyve­ket. — Nincs külön tervünk er­re az értékesítésre, de sze­retnénk legalább 30—40 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet eladni, ami fi­gyelembe véve a 36—47 fo­rintos munkaegység-részese­dést, nem is lehetetlen és megvalósítható. FÉLÉVI BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS A Kossuth Tsz zárszámadó közgyűlésén az elnöki beszá­moló és az elnökhelyettes je­lentése után Trnovszki György elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a bizott­ság 1961. évi munkájáról. A bizottság az évben eleget tett azoknak a feladatodnak, amelyeket a 7. számú törvény- erejű rendelet, valamint a termelőszövetkezet alapszabá- lya előírt. Meg kell azonban állapítani, hogy a munka az év első felé­ben nem volt kielégítő és ennek az volt az oka, hogy a bizottságnak olyan tag­jai voltak, akiknek az el­lenőrzés végrehajtásában nem volt megfelelő gya­korlatok. Az augusztus 26-i közgyűlés ezen változtatott. Azokat a ta­gokat, akik munkájukat nem kellőképpen végezték, vissza­hívta, és helyükre olyan elv­társakat választott, akiknek a megbízáshoz kellő szakmai gyakorlatuk van. A bizottság az év során két nagy ellenőrzést tartott, egyi­ket félévkor, a másikat a zár­számadás előtt. A bizottsági tagok figyelme mindenre ki­terjedt és türelmes munkával az egész gazdaságot, az üzem­egységeket, a könyvelést, pénz­tárt, értékesítést, háztáji gaz­daságokat leellenőrizte. Ennek során eltérést ta­pasztalt az 1. üzemegységben az árpa leltározásánál. Elég nagy volt az eltérés a leltáro­zó bizottság és az ellenőrző bizottság mérlegelése között. Ugyanilyen pontatlansá­got tapasztalt a bizottság a baromfiállomány lel­tárfelvételénél, ahol négy tyúkkal többet találtak, mint amennyi a leltárban szerepelt. A csibenevelőben szenny és piszok volt, a tejházban nem gondolnak eleget az edények tisztaságára. Az üzemegység területén egy hídmérleg anya­ga van, helyes lenne azt mi­nél előbb üzembe helyezni. A második üzemegységben az állatok leltározásában és a mérlegelésben nem volt hiba. Meg kell állapítani, hogy a te­henészek az istállókat és a tejházat rendiben tartják. Hi­ba van azonban az üzemegy­ségben a gazdasági gépek tá­rolásánál. A XII. üzemegységben gon­datlanul kezelik a melegágyi ablakkereteket. Az értékes anyagok szabad ég alatt van­nak és semmiféle konzerváló anyaggal nem kenték be. A háztáji területeknél az ellen­őrző bizottság 1134 négyszögöl szőlő és 919 négyszögöl szántó­többletet talált. Á IV. üzemegységben a pá­linkafőzőé elszámolását rend­ben találta a bizottság, * de nem megfelelő a törköly táro­lása. Nem gondoskodtak az anyag leföldeléséről, aminek következtében a törköly leve­gőt kapott és bemelegedett,- penészedéit Ez a pálinka mi­nőségének rovására ment. Az állatállomány ellenőrzésénél egv tyúkkal és két báránnyal többet találtak, mint a meny­nyi a leltárban szerepel. Az üzemegységvezetőnek észre kellett volna ven­ni, hogy a gór ék körül az ott lakó tagok háztáji ál­latai nagy kárt tesznek a kukoricában. Megállapítást nyert, hogy az üzemegységben, de különösen Tóth Sándor brigádjában, igen sok a háztáji többletterület: szántóban 26 224 négyszögöl* szőlőben 5463 négyszögöl, 264 mázsa kukoricával és 54 má­zsa szőlővel lépték túl a ház­táji terület mennyiségét. A bi*- zottság jelentése alapján ed­dig már 42 mázsa kukoricát ebből beadtak a tagok, a töb­bit a zárszámadás után von­ják le. Rendet talált a bizottság a gazdaság borpincéjében, a há­rom vámdarálóban, a piaci el­árusító helyen. A kovácsmű­helyben egyetlen elszámolat­lan közületi blokkot, a bog­nárműhelyben 50 forint több­letet találták. A könyvelés el­lenőrzésénél azt tapasztalta a bizottság, hogy a könyvelés alkalmas ar­ra, hogy a nagy gazdaság könyvelési feladatait ellás­sa, felhívja azonban a könyvelés figyelmét a bi­zonylati fegyelem szigorú betartására. Befejezésül Trnovszki elv- társ azt kérte a tagságtól, hogy munkáját a jövőben még job­ban lássa el, hogy a jövőben kevesebb hibával, nagyobb eredményeket érjen el a gaz­daság, az 1962-es zárszámadás még eredményesebb gazdál­kodásról számolhasson be. — CEGLÉD város és a Já­rás baromfigondozói részére 10 napos bejárásos tanfolyam kezdődött a művelődési ház ismeretterjesztő székházában. A tanfolyamra 36-an jelent­keztek. Vezetője Simor György, a baromfikeltető ál­lomás szakembere. — TOVÁBB FOLYIK a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén a Nők akadémiája előadássorozat. Legközelebb Benke Lajosné, országgyűlé­si képviselő tart előadást Nők a munkásmozgalomban címmel. Az előadás fő témá­ja a magyar munkásmozga­lom nagyhírű nőalakjának, Hámán Katónak élete és munkássága. Értesítem betegeimet, hogy fel­gyógyultam és ismét rendelek na­ponta délelőtt 8 __10 óráig és dél­u tán 3—5 óráig, vasárnap kivételé­vel. Dr. Hohemberg József fogorvos, Cegléd, l„ Eötvös tér 1. sz. Ez úton mondunk hálás köszö­netét a tűzoltóság tagjainak, a vas­utas dalkarnak, a ceglédi nőta­nácsnak, rokonainiknak, jó isme­rőseinknek, jó szomszédainknak és mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó feleségem, szerető édes­anyánk, és testvérem: ifj. Angyal Józsefné, szül. Kiss Teréz elhunyta alkalmával részvétükkel bána­tunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Ifj. Angyal József és gyermekei, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jő feleségem és édesanyánk, nagyanyám: Ványi Lászlőné, szül Tóth Lídia temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, sirjára koszorút, virágot helyeztek. Ványi László és család)« Alulról jövő bírálat ményezés a trágya termelés so­rán sem lenne éppen közöm­bös. R. G. Bocsánat! Ez a kifejezés ta­lán nem is megfelelő, sok­kal helyesebb lenne ötletnek, javaslatnak nevezni egyik névtelen termelőszövetkezeti tag hozzászólását, «mely a 5 napokban hangzott el az <; egyik tsz zárszámadó közgyű- ^ lésén. í — Nagyon helyes, hogy £ mi, háztáji gazdák állathiz- ^ lalásra szerződünk, hiszen az ^ abból származó jövedelem \ minden házban nagyon elkel, $ Nagy segítség az, hogy sertés- \ hizlalás esetén az állam ható- í sági áron ad takarmányt és £ még helyesebb, hogy a tér- í melőszövetkezet hasonlóan ha-; tósági áron támogatja takar- S mánnyal a háztáji gazdák; igyekezetét. Igen! De csak\ addig, amíg sertésről van szó.! De milyen sokan vagyunk, í akik emellett szívesen részt í vennénk a szarVasmarha-hiz-! lalásban is. Egy-egy növendék- j állatot, bikát tartanánk és \ készséggel kötnénk az állam- \ mai hizlalást szerződést. Igen j ám, de rögtön jelentkezik a; helyénvaló kérdés: mivel. < Nem csűröm, csavarom. Sze-! rényen kijelentem, hogy í a szarvasmarha-hizlaláshoz j szükséges takarmány nem áll I a háztáji gazdaságok rendel- : kezesére, vannak takarmány- ; féleségek, amikhez hozzá sem ■ férhetnék, hogy többet ne; említsek: a cukorgyári mel-; léktermékek. — Felmérhetetlen lendületet adna a szarvasmarha-hizlalás­nak az, ha a háztájiak le­szerződött hízómarháira leg­alább részben biztosítanák a takarmányt. Mi, háztáji gaz­dák, szívesen foglalkoznánk ezzel, és ez a hasznos kezde­— A sportolók szezonnyitó báljáról jutott eszembe, hogy nemsokára meccset látunk, szurkolhatunk újra. De addig is, volt és van lehetőség a hasznos időtöltésre. — Hallhatnánk ilyesmiről? — Igen! Megnéztem a múlt héten a nemzetközi fotókiállí­tást. Nagyon nagy jelentősé­get tulajdonítottam neki. Kü­lönösen azért, mert a nem­zetközi fotóművészet élvona­lában jelentős helyet foglal­nak el városunk fotósai. Ahogy a tárlatot nézve di- csérgetem őket — felvetettem egy elképzelést —, amit most : nektek is elmondok. ; — Egy helyi filmstúdió ala­i kításáról és működéséről van ; szó. Az ország nagyobb váro- i saiban már vannak ilyenek, ; és eredményesen működnek i is. A kiállítás után megerö- \ södött bennem az a gondolat, j hogy szakember hiánya nem \ lehet akadály! Ha a stúdió, j vagy a város, vagy a művelő- \ dési ház támogatásából tech- \ nikai kellékeket tudna sze- $ rezni, akkor már dolgozhat­ni nának is. Esemény bőven van! Városunk szépsége, rohamos fejlődése, a benne lüktető élet ezer, meg ezer filmezni való témát biztosít. — Na és mi történne az el­készült filmszalagokkal? — Véleményem szerint itt kezdődik a javaslat lényege. Ha például akár az ipar, vagy a mezőgazdaság valamelyik szocialista brigádjának mun­kájáról, életéről készülne film, akkor azt a helyes mód­szerek egységes kialakítása érdekében le lehetne vetíteni a többi üzemek, vagy tsz-ek termelési értekezletein, vagy más összejövetelein. Ugyan­úgy szolgálhatná a tudomá­nyos ismeretek terjesztését, de jó szolgálatot tenne a fiatalok politechnikai oktatásában is. Esetleg egy magnetofon al­kalmazásával még érdekeseb­bé lehetne tenni a filmstúdió vetítéseit, s ha jó műsorpoliti­kával dolgoznának, akkor a látogatók belépődíjából fedez­hetnék a szükséges anyagia­kat is. — írjatok erről a témáról, hátha a rátermettek és az il­' letékesek felkarolják és meg­— Miért csak 2-es a bizo­nyítványod? — Év végére 4-est ígértem, de most félévkor csak a felét hozhattam. ( ^\\V\VNVNNV\\\\\\\\W^^ ; e valósítják ezt a — szerintem helyes — elképzelést! — Jól van, Benő bácsi, de; tessék még valami jó újságot \ mondani. j — Újságnak nem újság, de j jó esetem, volt egy kisiparos- \ sál. A nyugdíjazásukkal kap-; csolatos dolgokról beszélget- \ tünk. Beszélgetésünk alkal- \ mával emlékeztettem ezt a! mindenki által maszeknak ne- ! vezett egyént arra, hogy mi- \ lyen nehéz körülmények kö-! zött éltek és kínlódtak a \ múltban. Mennyi gonddal- í bajjal és nélkülözéssel ten- \ gették életüket, sorsuk nem \ sokkal volt jobb az átlagem- \ bérénél. — Ezután sorolni kezdem a \ megváltozott mai életüket, j mire a maszek megszólal: j „Hát azt hiszed Benő, hogy \ most valóban nincs gondom? j Ha tudni akarod, akkor meg- \ mondom, hogy olyan anyagi | gondokkal küszködöm, ami- \ lyet nem ismertem soha.’’ — Talán valami baj ért? — j kérdem tőle, mire ő tiltako- \ zik és panaszkodóan dicsek-' Szik; anyagi gondjait az okoz- za. hogy autót szándékozik vásárolni. — Az ilyen „nyomorgó” i ember életét is érdemes volna filmszalagra venni Igaz-e Benő bácsi? — Igaz, de előbb hadd ve­gye meg ez a maszek az autót, s jöjjön létre mielőbb az a filmstúdió. — Reméljük, úgy lesz! — HAMAROSAN megkez­dődik az Abonyi Földműves- .szövetkezetnél a háztáji gaz- jdaságokkal történő baromfi, j tojás és kertészeti áruk szer- : ződéskötése. Szerződés ese- ; tén a szerződő fél kamat- ; mentes előleget kap: libára : 40, pulykára 30 és kacsára 25 ; forintot. Ebben az évben az ; fmsz naposcsibét is bizto- I sít a háztáji gazdaságoknak I kamatmentesen azok számá- í ra, akik 100 db naposcsibe ! után legalább 30 kg élőba- : romfira kötnek szerződést. ! — A NOVEMBERI taka­| rékossági mozgalom során a j ceglédi OTP-fióknál 221 be- ! tevő váltott takarékkönyvet. ! A takarékossági mozgalom 350 í ezer forinttal emelte a fiók ; betét-állományát. ! — 1961. DECEMBER 31­\ íg a Szőlő-, Gyümölcs-, Ül- ! tetvénytervező és Kivitelező j Vállalat ceglédi kirendeltsége ; 23 millió sima szőlövesszőt ; vásárolt fel. Ha a szőlővesz- ! szöknek a téli fagy különö- | sebben nem ártott, akkor a | kirendeltség a tavasz folya- í mán újabb 20 millió vesz- .szót vásárol fel. § — A CEGLÉDI JÁRÁS \ községei az 1961. évben adó- \ fizetési kötelezettségüknek í becsülettel eleget tettek. A 5 járás a megyei helyezésben \ az előkelő negyedik helyet érte el. Külön érdemes meg- ^ jegyezni, hogy igen jól végez- \ tek ezen a vonalon: Abony, \ Albertirsa és Nyársapát, de \ a járás többi nyolc községe is teljesítette adófizetési ter­vét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom