Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

A GÉPÁLLOMÁSON LÁTTUK VI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1962. FEBRUÁR 15, PÉNTEK A PETŐFI TSZ-BEN HALLOTTUK... Villanyárammal ragasztják a muiépet a keretbe Sutba kerül a régi sarkantyúkerek ! Nagy érdeklődés, komoly forgalom a mezőgazdasági szakkönyvekből a könyvesboltokban — A műlépelfcnek a kere­tekbe való ragasztása a régi, sainkantyús kerékkel igen hosszadalmas munka volt — kezdi ismertetését Tatay Lász­ló —• és amellett sok selejtet is eredményezett. A nagyüze­mi méhészet számára ez a régi ragasztási módszer már nem felel meg. Oly nagy mennyiségben kellett ezéket a műlépeket tavasszal készí­teni, hogy ahol nagyobb volt a méhészet, ettől az egyéb, fontos munkád bizonyos elto­lódást szenvedtek. Télen ezt a műlépmunkát nem végez­ték, mert igen törékeny volt á viasz a hideg miatt. Tatay László a télen behord- ta a műlépeket a lakásba, ahol egy hét alatt annyira meg­puhultak, hogy munka köz­ben nem töredeztek össze. Azután nekifogott a kísérlet­nek. Letranszformált áram­mal ragasztotta bele a ke­retbe. Percenként 4—5 ke­retet készít el ezzel a mód­szerrel, míg a régi, sarkantyús ragasztás egyetlen keretnél is öt percet vett igénybe a spirituszlángon melegített ke­reteket is beleszámítva. Ezzel a módszerrel többet foglalkoz­hatnak a méhekkel, és ezt a méhek meg is hálálják. A műlép ragasztása óriási időmegtakarítást jelent és a méhek a kora tavaszi serken­tő etetéstől megerősödve, mintegy 25 százalékkal több mézet gyűjtenek. Közben megtudtam, hogy interjúalanyom tizenöt éve méhészkedik, három oklevelet szerzett. Harmadik éve a Petőfi Tsz méhésze. V38 bo- conádi-kaptárban 171 csa­lád méhecskével foglalkozik. Távolabbi terveiben szere­pel a Petőfi Tsz méhészetét ezer családra akarja felemel­ni, anyamevelő-telepet felállí­tani és tÍ2fkilométeres kör­zetben pároztató állomást lé­tesíteni. Alig kezdődött meg a vá­rosban is a mezőgazdasági könyvhónap, már az első hét­fői napon kiadós forgalmat bonyolított a könyvesbolt. S az érdeklődés azóta sem csök­kent. Elsősorban az agrár­értelmiségiek és a tsz-tagok, parasztemberek vásárolnak ál­lattenyésztéssel és növény­Aki nem szere! magáról beszélni Ceglédbercelen járva, gon­doltam, megnézem a bölcső­dét. Hogy vannak, mit csinál­nak az apróságok? Az ebéd­lőn keresztül jutottam be a gyermekekhez. 10 kicsi ágyat számláltam. Szőke, barna fe­jű apróságok aludtak benne. Éppen az ebéd utáni alvás ideje volt. Mosolygó arcocs­kájuk szinte vonzott, hogy megsimogassam. Felkerestem a bölcsőde vezetőjét: Biró Zsuzsa csecsemő- és gyermek­gondozói. Előzékenyen foga­dott. Érdeklődésemre elmond­ta,: hogy 20 férőhelyes a böl­csőde. Most 5 csecsemőjük és 10 nagyobb gyermekük van. Ez az első év, hogy állandó jellegű lett a bölcsőde. 196.t. évben korszerűsítették a böl­csődét, modernizálták a kony­hát, kifestették az egész épü­letet.,v Nyáron az udvaron le­vő 150 éves platánfa ad .ár­nyékos játékteret a gyerme­keknek. Nagyon jól érzik ma­gukat az apróságok. — Eddig csak a bölcsődé­ről és gyermekekről beszélt. Nem hallhatnék valamit a fel­nőttekről is? — Dehogynem. Két dolgo­zónk, akik már 7 éve vannak itt, most végzik az általános Iskola 8. osztályát. Utána to­vább akarnak tanulni. A gon­dozónő-képzőt szeretnék elvé­gezni. Bár jól érzik itt magu­kat, dz tanulni, fejlődni vágy­nak. — Hát saját magáról nem beszél semmit? — Jaj, az nem fontos! De ha reggel látna, mikor meg­jövök csomagokkal megpa­kolva, tudom, nevetne rajtam. Berva-motorral járok. — Motorral? Honnan? — Albeftirsán lakom, on­nan jövök minden reggel. A konyhába szükséges dolgokat magammal hozom. Ma is nagy csomó kelkáposztát hoztam, aki látott, megijedhetett — mondja huncut mosollyal. Nem csodálkozom rajta, hogy ahol ilyen mosolygós a vezető, ott mindenki jól érzi magát M. A. termesztéssel, gyümölcster­meléssel és más kérdésekkel foglalkozó szakirodalmi köny­veket. Vannak olyan könyvek, amelyeknek már az utolsó példánya is elfogyott. Ilyen például a Növények a lakás­ban című könyv. Más köny­veket egyenesen a nyomdából küldtek eladásra. Újdonság az Erdő-mező madarai című könyv új kiadása Is. Érdek­lődéssel forgatják kezükben a Kísérletek kettős kukoricahib­ridekkel című könyvét a né- zelődők, válogatók. A helyi adottságoknak meg­felelően igen nagy sikere volt a Szőlőtermesztés homokon című szakkönyvnek. A vásárlók közül többen olyan termelőszövetkezeti ta­gok, akik ezüstkalászosgazda- tanfolyamra járnak, vagy más hasonló jellegű oktatásban vesznek részt. Mert a kielé­gítő raktárkészletből a leg- különféle felkészültségű ér­deklődők is megtalálhatják a nekik megfelelő könyvet. Igen ízléses, szép, finom kötésben, gazdagon illusztrál­va,, fénykép- s egyéb mellék­letekkel ellátva, hozzák for­galomba a szakkönyveket, áruk sem megközelíthetetlen, nem drágábbak, mint egy- egy jobb szépirodalmi regény. Tit. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Részegen a rendőr ellen Most sem pihen Gy. Balog László a Dózsa Tsz kertésze... Kis baltával aprítja a fát Gy. Balog László, a Dózsa Tsz. kertészeti dolgozója, amikor benyitok a kapun a Pipa utcáiban. — Még ebben az ítéletidőben is faágakat aprít? Nem hogy a melegen sütkérezne cdaibent — mon­dom neki. — Sietek vele. mondja ne­vetve —. mert ha javul az idő, szólít a kertészeti mun­ka. Nem szeretném hátra hagyni. De gyerünk a me­legre. Tessék — mutat az ajtó felé. A kályha ontja az egyen­letes meleget a tiszta Ids konyháiban. Alig foglalunk helyet, megjön, a felesége is. Fáradt, dagadt lábát meg­simogatta, miután ő is leült. — Szörnyű ez a trombó­zis — mondja — alig tudok tőle mozogni, néha. Tudom, tudom mit akar mondani. .. nem tudok rendesen dolgoz­ni itthon sem. Nehéz is va­gyok. Gyakran leülök mun­ka közben idehaza is. Amíg meg nem gyógyulok, nem bírnám el a tsz-rrmnkát. A hatszáz négyszögöles ker­tünket salátával én. ültetem be valahogy. Az is 15—20 ezer palántát jelent. Ehhez néhány sertés és húsz tyúk gondozását is hozzá adjuk, éppen elég egy beteges asz- szonynak, mint én vagyok. Gy. Balog László is meg­szólal. Megtudom, hogy 430 műnk a egységet szerzett. 2600 forintot kapott és három és fél mázsa gabonát, a többit zárszámad áskor. Az elmúlt évben 22-en dol­goztak egy brigádban 30 hol­don. De a nagyszámú bri­gád nem vált be, úgy, hogy az idén ötös brigádokra vál­nak szét és meg akarják mutatni, hogy a tavalyi mun­kaegységeiket az idén dup­lájára emelik. Fehér Szilárd ... — Utána átmentünk az öcsémmé! az Aranykalászba, és ott ittunk tovább. Pontosan nem tudom, hogy mit, és mennyit ittam, vagy hogy mennyit fizettem, nem ern- ' lékszem semmire, csak arra, hogy másnap délelőtt a rend­őrségen vol iám — mondja vallomásában Erdődi Dénes vádlott, 31 éves, elvált fiatal­ember, akit hatósági közeg el­len elkövetett büncselekmény- nyel vádolnak. November lü-án, éjjel tör­tént Erdőd! Dénes és öccse, aki Budapesten dolgozik, de éppen hazalátogatott, elhatározták, hogy elmennek egy kicsit „szó­rakozni”. Szórakozásuk abból állt, hogy egyik italboltból, vendéglőből ki, a másikba be. így végül az Aranykalászban kötöttek ki, ahol megvárták a zárórát. Kurucz Tamás szolgálattevő rendőr, akinek kötelessége a záró vendéglők ellenőrzése, ép­pen az Aranykalász vendéglő előtt volt. Hazafelé tartó isme­rőseivel váltott pár szót, ami­kor figyelmes lett a vádlottra, aki hangoskodott. Szép szóval fordult hozzá, hogy menjen szépen haza. Hangos szitkozódással és fe­nyegetéssel felelt az a figyel­meztetésre. Majd az egyik be­szélgető csoporthoz „társult”, akik'nem látták szívesen és kérték, „lépjen le”. — Lépjek le? Ezt nekem mondták? — és felháborodásá­nak tanújelét adva pofon akar­ta vágni a társaság egyik tag­ját. Ekkor lépett közbe ismét Kurucz Tamás, és megfogta a karját, be akarta vezetni az őrszobára. Egy ideig szépen haladtaik, de aztán kérte, hogy engedje el a karját, megy ő magától is. A rendőr elengedte és a vád­lott „átölelt” egy villanyoszlo­pot, hogy „ő innen nem megy tovább”. Közben az öccse kér­te a rendőrt, engedje el fivé­rét. Kurucz Tamás félre hívta a fiatalembert, ezt felhasznál­va oldalról nekiugrott Kurucz Tamás rendőrnek, aki erre a váratlan támadásra elvesztet­te egyensúlyát, térdre esett A két testvér látva, hogy mit tet­tek, futásnak eredtek, de alig értek át a másik oldalra, mindketten felíbuktak valami­ben és elestek. A rendőr se­gélyszavára az ott tartózkodók segítségével elfogták és az őr­szobára kísérték őket. — Miért iszik egyáltalán? — kérdezték Erdődi Dénesi — Nem tudom. — Mennyit keres? — 1300—1400 forintot. Csend van. A vádlott jói öl­tözött dolgozó fiatalember, aki­hez hasonló sok van az ország­ban. — Mik a tervei? — Elmegyek elvonó kúrára. Az elhatározás teljes, de meg lehetett volna előzni is. A tárgyalás még nem ért vé­get, de a vádlott egy életre ta­pasztalatot szerzett, hogy más­ra, okosabb dolgokra költhet- né a pénzét. Példája nem egyedülálló, de intő példa. — s. k. — Műtrágyaszórót javít Gulyás Imre, Olajos Ferenc és Sallai Kálmán Kecskés Imre szereli a traktort Sz—100-as fordító ekét raknak a kocsira Utasi László és Bacsó József (Foto: Fehér Szilárd és Sebők Antal) Vizsgáznak a felnőttek Két vizsgaközti beszélgetés — az Áramszolgál­tató VÁLLALAT ez évi tervében szerepel többek között a Kecsikeméti úti kor­szerű közvilágítás kiépítése. A Kálvin tértől, ahol tavaly abbahagyták, tovább építik a város széléig, vagyis a szovjet laktanyáiig, az ostor­nyeles lámpákat, oly módon, hogy a régi oszlopok tetejé­re szerefik fel az ostornye­let. — SZÁZNÉGY DARAB hí­zott sertést ad át a Hunyadi Termelőszövetkezet a terv szerint szerződésre az első félévben. A hízónak valók körülbelül 40—60 kilogram­mot nyomnak most. — A SZABADSÁG Ter­melőszövetkezet jelenleg 3000 baromfit nevel szabadpiaci eladásra, amelyet március második felében számítanak értékesíteni, — Jaj, sikerült — mondta Nagy István, amikor becsukta maga mögött az osztályterem ajtaját, ahol történelemiből számolt. A folyosóin izguló felnőtt diákok álldogáltak csoporto­san, várva arra, hogy ők kö­vetkeznek a beszámolóra. Míg Nagy István után felké­szül a következő felelő, beko­pogtattunk oda, ahol a törté­nelmi beszámolók folynak. Az asztalnál Seri András, gimná­ziumi tanár ült — Most a levelező hallgatók vizsgáznak. Ebben az iskolai évben két formája van a fel­nőtt oktatásnak. Az egyik a levelező oktatás, a másik az esti tagozat. A kettő közötti különbség az, hogy a levelezők heti egy alkalommal, kedden járnak iskolába, az esti tago­zatosok pedig heti háromszor. Míg a levelezőiknek negyed­évenként van beszámoló, az es. tiek nap mint nap bekapcso­lódnak a tanításiba, úgy értem azt, hogy' nemcsak végighall­gatják, hanem megbeszélik kö­zösen az anyagot — Az esti tagozatunk — folytatja Seri András —, ebben az évben kezdődött és> jelen­leg egy osztállyal működik. A tanulóknak rendszeresen ta­nulniuk kell és félév előtt be­számolnak az anyagból. A fe­leleteik és a beszámoló alapján félévi, illetve év végi bizonyít­ványt kapnak. Aki az órák 40 százalékát elmulasztja, elveszti a félévet. Az esti tagozaton huszonné­gyen vizsgáztak 3,34-es átlag­gal. Egy jeles, 15 jó, öt köze­pes, egy elégséges és két bu­kott volt egy-egy tantárgyból. A levelező tagozaton most folynak a vizsgák. — Milyen feladat a tanárok­nak a felnőttekkel való fogla. kozás? — Érdekes, és sajátos mun­ka a felnőtt oktatás. A felnőt­ték komolyabban veszik a ta­nulásit, mint az iskoláskorú gyerekek és fiatalok. Persa eleinte nehéz a felnőtteknek mert szokatlan az iskola és . tanulás. — Miért tartja jelentősnél a felnőtt oktatást? — Miért? — Ma már mis denki taniul. Sőt, munkahelyei ken sem állhatják meg a he lyüket az emberek, ha nen képezik magukat. A tanulás ma már az általa nos iskolával nem ér végei mint régen. SPORT Birkózás A Kecskeméti TE által va sárnap megrendezett országa ifjúsági szabadfogású birkózó- bajnokságon 20 egyesület 13! versenyzővel vett részt. Ebber a népes, erős mezőnyben a Ki­nizsi hat versenyzője lépetl szőnyegre, akik viszonylag ki­elégítő eredményt értek el. Félnehézsúlyban Gulyás Já­nos három győzelemmel és s döntőben elszenvedett mini­mális pontkülönbségű vere­séggel a második helyen vég­zett. Nagyközépsúlyban Varga Ambrus három győzelem, egy döntetlen és egy vereségigei , harmadik, nehézsúlyban Gu­lyás György két vereség és két győzelemmel negyedik he­lyen végzett. A helyezetteken kívül in­dultak még: légsúlyban Beré- nyi Ferenc, pehelysúlyban Zsuffa Béla és nagyközép- súlyban Bod.zsár János, akik egy-effv győzelem és két-két vereség után kiestek. Mit látunk ma a moziban ? Megszállottak. Magyar film Kö­zépiskolai bérleti film. Tíz éven alul nem alánlott! Magyar hír­adó Előadások kezdete 5 és negyed 8 órakor. Pénztárnyitás az első előadás kezdete előtt egy órával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom