Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

rear megyei 1963. FEBRÜÄR 15, CSÜTÖRTÖK Szeptemberben nyitja meg kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás Pest megyeiek is részt vesznek a legjobbak között' ti és c ö íötSés a váci járásban és az állami gazdaságokban A legtöbb gépet működés közben mutatják be, és összevontan, egy helyen. Nem lesz hiány szórakozás­ban, érdekes látnivalókban sem. A szabadtéri színpado­kon az ország legjobb öntevé­keny kultúrcsoportjai lépnek fel, a napnak szinte minden szakában. A már megszokott, hagyományossá vált látvá­nyosságok újakkal bővülnek. A rendezők éjt nappallá téve serénykednek, hogy a ki­tűzött idő előtt átadhassák a megifjodott, megnagyobbított, újabb épületekkel gazdagabbá tett kiállítás területét, ahol szeptemberben nyitja meg ka­puit a 64. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás. EGYIPTOMI FRIZURA-A'S :'\v£ Michel Kazan New York-i fodrász legújab kreációja az ősi egyiptomi hajvisele­tet utánozó Nefcrtiti frizura. (MTI külföldi képszolgálat) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Hóvihar az ország észak-keieti részében Villany- és telefonvezetékeket döntött ki a szél Szálból cs-Szatmár megyé­ben szerdán egész nap hó­vihar tombolt. A szél sok helyen eiszaggatta a viüatny- és a telefonvezetékeket. Több üzemben megszűnt az áram­szolgáltatás és órákig állt a munka. Hajdu-Biharban szerdán déliben, átlagosan 60 kilome­ter sebességű szelet mérték, de az egye® széllökések se­bessége elérte az óránkénti 80—35 kilométert is. A vi­har több helyen megrongál­ta a villany- és telefonveze­tékeket. A Debrecenből Bal­mazújváros, Hajdusáxnson, Berettyóújfalu és Sáip felé vezető vonalakon több he­lyen kidőltek a tetefonoszlo- pdk. A Füzesabony és Haj­dúnánás felé vezető vasúti szakaszon a kidöntött osz­lopok akadályozták a vas­úti forgalmat. Szerdán. a heHyneálilííiásá munkáikat mindkét magyé­ben megkezdték. Mérnökhallgatók termelési gyakorlaton a Csepel Autógyárban A Pest-Nógrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósá­gához tartozó állami gazdasá­gok időben jelentkeztek a ki­állításra. Erről Vitai István főállattenyésztő és Budahegyi József főkertész gondoskodott. Az eredményes szereplésre fel­jogosítják őket az erfurti vi­lágkiállításon elért sikereik. Megszerezték ugyanis az állami gazdaságok között kiosztott aranyérmek húsz százalékát. A kiállításon minden bi­zonnyal nagy sikert aratnak a Felsőbabádi Állami Gazda­ság tojótyúkjai amelyek éven­te 160—180 darab tojást toj­tak. Bemutatják a Kiskunsági Állami Gazdaságban már jól bevált fejőgépeket. Ennek ér­dekessége az, hogy első ízben használják eredményesen a juhok fejésénél. Olcsóbb, gyor. sa.bb így a munka, tisztább a tej. Az állami gazdaságok ker­tészeti termékeikkel is részt vesznek. Céljuk nem az, hogy rekord termésátlagokról adja­nak számot, hanem az, hogy bemutassák, bizonyítsák, az a jövedelmező, ha gazdaságosan termelnek. Természetesen többet kell termelni, de a fő cél — amit például a Takso­nyi Állami Gazdaságban már elértek, hogy egységnyi terüle­ten minél kisebb ráfordítás­sal, minél nagyobb termést a lehető legkorábban takarít­sanak be. Emellett arra is tö­rekedtek, hogy a korán lesze­dett termékek helyére — mintegy másodnövényként — újabb kertészeti növényeket ültessenek. Akik részt vesznek a kiállí­táson, nemcsak az ország leg­jobb termelőszövetkezeteinek állataiban, terményeiben és termékeiben gyönyörködhet­nek. Lesz minden eddigit fe­lülmúló nemzetközi mezőgaz­dasági gépbemutató, chemizá- lási bemutató, csaknem min­den szocialista ország képvi­selteti magát. Kétezer vagon bah értékesítésére kötnek szerződést a feldművesszövetkezetek Nyolcszáz—kilencszáz forint jövedelmet hoz egy hold köztes-bab rint a babbal együtt gondosab­ban művelték meg a kukori­cát is. Egy holdon, a köztes­ként termelt bab jövedelme el­érheti a 800—900 forintot. (MTI) Ezen a héten a Csepel Autó­gyárban is megkezdték, fél­éves üzemi gyakorlatukat az ötödéves mérnökhallgatók. A gyár igazgatóságának és mű­szaki gárdájának nevében Körtvélyesi Antal, a gyárt- mányfejleszíési főosztály ve­zetője üdvözölte őket. Is­mertette a gyár múltját, je­lenlegi munkáját, megoldásra váró feladatait. A gyáregy­ségek vezetői örömmel fogad­ták a diákokat és megígér­ték. hogy mindenben segítsé­gükre lesznek. A vállalatve­zetőség — a Műszaki Egye­temmel kötött szerződés ér­telmében — lelkiismeretesen gondoskodik tanulásukról. Ezt bizonyítja, hogy a tizennégy technológus — és tizennégy autómémökjelölt szakmai irá­nyítását a gyár két kiváló műszaki szakembere végzi majd; Körmendi Ágoston, a kísérleti üzem vezetője és Törőcsik László, a motor-szer­kesztési főosztály vezetője. Mindketten a Műszaki Egye­tem egy-egy tanszékének meg­hívott munkatársai. .A mérnökhallgatók jelenleg a motor- hajtómű- és a jár­műgyárral ismerkednek. A ké­sőbbiek folyamán részletesen tanulmányozhatják a gyár valamennyi fontosabb mun­katerületét. A gyár vezetői remélik, hogy a fél esztendő alatt a diákok megismerik és megszeretik a gyárat, és annak idején közü­lük néhányan itt akarnak majd gyakorlati szakembe­rekké válni. P. M. &qlédi jártair0 Uhninjmmi.1^1. ....miiim A kit halottnak hittek: é! Szélsebesen szállt a hír Al­be rtirsán: Haász László, a Béketábor Tsz gépkocsivezető­je 34 éves korában tudta meg, hogy édesanyja él és a. leány - testvére — aktról eddig nem tudott — Visegrádon lakik. A megható és nem mindennapi történet úgy kezdődött, hogy Haász László négyéves korá­ban került állami nevelő in­tézetből Albertirsára. Akkori­ban azt mondták neki, senki­je sem él. Nevelőszülei látás­tól vakolásig dolgoztatták, már kisgyerek korában. Később Dánszentmiklósra került. Meg­szökött, elfogták, öt keserves dánszentmikiósi esztendő után Cegléden egy kovácsműhelybe irányították, majd a katona­évei letöltése után az Albert- irsai Gépállomás vette fel. Itt becsülték meg életében elő­ször. Nem sokkal később meg­nősült és jelenleg a Béketábor Tsz-ben dolgozik. Ez év ele­jén Dánszentmiklóson vadá­szott. A vadászatra ellátogatott a Szabad Fald fotóriportere is és az újság első oldalán közöl­ték a nevét és a képet. Alig múlt el néhány nap, levelet kézbesített a posta. A levél addig nem ismert húgá­tól érkezett. A Visegrádról keltezett sorokból megtudta Haász László azt is, hogy édesanyja Budapesten él. Hú­gát nyomban meghívta, any­jához pedig rövidesen elláto­gat. így — ha hosszú idő, év­tizedek múltán is —, de végre együtt lesz a család. százaléka már kiöregedett, hiányos, az állomány, a nagy­üzemi termelési módszereknek egyáltalán nem felel meg. El­sősorban Albertirsa, Dánszent- miklós, Csemő, Nyársapát, Törtei és Kőcser községek ha­tárai jönnek számításiba az új szőlő és gyümölcsösök létesíté­sénél. Rövidesen szakbizottsá­got hívnak össze, amely a nagyszabású program végre­hajtásához nyújt segítséget. © Fűtik vagy sem? Boszorkány a háton Szinte hagyománnyá kezd már válni, hogy Cegléden a Ruhaipari Válla: at és a KG V KISZ-szervezetei közösen ren­dezik a farsangi bált. A Dózsa művelődési háziban eddig min­dig jól sikerültek'a közös ösz- szejövetelefc. Valamennyi kö­zül kiemelkedik azonban az idei jelmezbál. A hangulatot növelte a karneváli játék, amelyet a seprűnyélen, belo- vagló boszorkány nyitott meg. Hajnalig szórakoztak a fiata­lok, a jól sikerült álarcos mu­latságon. 18C0 hold szőlő, 1200 hold gyümölcs Első olvasásra talán nagy­nak tűnik ez a két szám, pe­dig csak reális program. A ceglédi járás területén végez­nek ilyen nagyságú telepí­tést a második ötéves terv idő­szakában. A nagyarányú tele­pítéshez szükséges előkészüle­tekről tárgyalt a közelmúlt­ban a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy a korábbi telepítések 80 A monori járás községeiből igen sokan járnak Budapestre dolgozni. Reggelenként szin­te napirenden van a panasz: nem fűtik rendesen — vagy egyáltalán — a munkásvonato­kat. Bár a megkívánt hőmér­séklet 18 fok a kocsikban, a Monorról 5.23 órakor indu­ló 2747. számú vonaton a tél folyamán eddig a legrit­kább esetben tartották be ezt az előírást. A MÁV Buda­pesti Igazgatóságán a vonat­kísérőket és a mozdony sze­mélyzetét. valamint a for­galmi szolgálattevőket okol­ták a hideg kocsikért. Igére- _ tét tettek, hogy a jövőben amikor mindent elkövetnek a súlyos panaszok orvoslásáért. A MUNKÁSŐRÖK ÜNNEPÉN A monori járás Bata Fe­renc nevét viselő munkásőr százada bensőséges keretek között ünnepelte meg a mun­kásőrség fennállásának ötö­dik évfordulóját. Az ünnepi köszöntőt Muka János, a já­rási pártbizottság osztályveze­tője mondta. Idézte 1957. feb­ruárját, márciusát, azt az idő­szakot, amelyben a munkás­őrség szerveződött. Tolmácsol­ta a pártbizottság köszönetét mindazoknak, akik alapító tagjai a századnak, s azoknak is, akik később léptek csak be, de azóta is hűséggel és becsülettel védelmezik a mun- káshatahnat. A jubileum al­kalmából negyvennégyen kap­ták _ meg a munkásőr emlék- jelvényt, huszonegyen pedig könyvjutalomban részesültek. Gyermekkarnevál Vasárnap délután papák és mamák vezetésével apró ven­dégek érkeztek a nagykőrösi Kinizsi sportotthonba. Ä Petőfi Általános Iskola rendezte itt műsoros gyermekkarneválját. A zsúfolásig megtelt terem szívből kacagó és tapsoló kö­zönsége előtt szavalatok, tré­fás balettszámok váltogatták egymást. Nagy sikere volt az ötletes jelmezversenynek is. REFLEKTORFÉNYBEN MADAY ENDRE mla közönsége. Az országos versenyen második helyezést ér el. A fiatal énekes a pesti Vigadóban énekel hangverse­nyeken. Itt volt az utolsó fel­lépése is — amikor a tapsfoga­dásiból boldogan lelépett a do­bogóról, s értésére adták, hogy másnap be kell vonulnia ka­Bekopog a szerelem — Sándor tonának. Nehéz napokat élt akkor az ország. 1944-et ír­tunk. Még katonaikorban sem volt, s végigjárta a háború or­szágúját — gyalog. 1945-ben hazajött, s a budai Kamara- színházban Latabár Árpád, Tallós Endre, Vay Ilus meg­fogták a kezét, s még mindig a háború borzalmas emlékeitől félő fiatal színészt a függöny elé vezették. Innen a budai Népszínházba szerződik, majd hároméves vidéki szereplés után a színházak államosításá­nak esztendejében a Fővárosi Operettszínház hívja tagjai közé. Az Operettből az Ifjúsá­gi Színházba, a Honvédszín­házba és az Úttörő Színházba vezet az út. Sok színház, sok szetnep. Simonyi óbesterben Simonyi, a János vitézben Kukorica Jamcsi, később Bagó, az ör­döglovasban Sándor, a Sy- billlben Petrov, a Cft-kusz- hercegnőben Mr. X, a Rigó Jancsiban. Jancsi, a Gül ba­bában Gábor diák. Ma már minden község­ben ismerik nevét. Hozzá­nőtt a közönséghez. Talán azért van ez, mert a figurái, amit a színpadra visz, min­dig beötvözi nemes emberi vonásokkal. Hivatásának vallja az emberek tanítását. Dankó Pista Ezt szeretné elérni teljes mértékben munkáján ke­resztül. Ezt igazolja az Érdekhá­zasság Rudija, a Dankó Pista Pistája, a Mezeskalács Jós­kája, és még egy sor, egész csokorra való szerep, melyet már mint a Petőfi Színpad színésze játszott megyénk­ben. Alakításaiban az igazi alkotóművész munkája, hi­vatásának. életpályájának sok-spk tapasztalata páro­sul, melyhez hozzájárul a szép kiejtés, a jó ritmusér­zék. így jut szerepeiben oda, hogy a figurán való­ságos sízobrászi munkát vé­niségéhez nem e hang mu­zsikáján keresztül akartam eljutni. Az operettszínésznél a- szép hang csak akkor vá­lik értékessé igazán, ha al­kotni tud vele, ha a hang­gal, a játékkal a nézőtéren lent ülőknek kölcsönözni tudja önmagát. Beszélgetésünk közben ránkköszönt az este. Ahogy á szobában felkattantja a hangulatSámpát, a falon levő portrék közül visszamoso­lyog ránk az előbb operett- színésznek elkönyvelt Má­day úgy. mint prózai szí­nész. A Hazajáró lélek Arany Istvánja, az Egerek és emberek Carsonja, a Vi­tézek és hősök Eszterig Pálja, a Kaméliás hölgy Giray grófja és az égjük legkedve­sebb szerep, Bródy Tanító­nőjében az öreg főúr. Operettszínész? Nem egé­szen. Az operettben is, a pró­zában is otthonosan mozgó, sokoldalú művész. Búcsú­zóul még megkérdem, mit szerelme játszani? Hirtelen elhallgat, mint a kis diák, aki nem készült. Aztán el­mosolyodik. Adja föl a lec­két Kowach Gyula dr., a színpad igazgatója, aki ed­dig is jó tanítónak bizo­nyult. Ladányi István (Tudósítónktól.) Szeptemberben rendezik meg a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Mind vi­déken, mind Budapesten, a Földművelésügyi Miniszté­rium országos mezőgazdasági kiállítási irodáján nagy a sür­gés-forgás. Igazat kell adni Szabó Miklósnak, a rendezési osztály vezetőjének, aki azt mondja, hogy az előkészületek már egy éve folynak. Messze még a kiállítás meg­nyitásának napja, de a tenni­való ezernyi. A szakemberek szerint ez a kiállítás lesz a legna­gyobb és legszebb azok közül, amelyeket eddig rendeztek. Ez mindenképpen igaz. Tulaj­donképpen ez a kiállítás lesz a szocialista mezőgazdaság első nagyszabású, mindenki által nagy érdeklődéssel várt se­regszemléje. Ez nemcsak ab­ban mutatkozik meg, hogy na­gyobb területen tartják, ha­nem a jelentkezők nagy szá­mán is. Az ország legjobb régi és új szövetkezetei adnak szá­mot eredményeikről, közkéz­re bocsátják legjobban bevált termelési és munkaszervezési módszereiket Ezekben a hetekben szinte ki sem látszik a tengernyi munkából Barcs Lajos, a Vá­ci Járási Tanács szövetkezet- politikai csoportvezetője, aki egyben szervezője is a járás­ban a kiállításnak. A járás termelőszövetke­zeteinek csaknem mind­egyike jelentkezett a ki­állításra. Elsők között keli megemlíteni az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet tehené­szetét, ahol nem egy 16—18 liter tejet adó tehénnel büsz­kélkednek. Jelentkeztek a ki­állításra a zöldborsó-, papri­ka-, dísznövény- és egyéb ker­tészeti árukat termelő szövet­kezetek. A földművesszövetkezetek ebben az esztendőiben 2000 va­gon bab értékesítésére kötnek szerződést a közös gazdaságok­kal, illetve a háztáji területre a termelősizövatkezeti tagokkal. A szerződéskötési feltételek igen kedvezőek. A szerződést £ kötő földiművesszövetkezetek i jó minőségű vetőmagot biztosi- \ tanaik a termelőknek. A teözösí gazdaságok a Nemzeti Bank ? helyileg iHeíékes fiókjától, a ^ háztájiban te’.melő szövetkezeti ^ gazdák pedig a helyi földmű-^ vesszövetkezettől mázsánk ént J 100 forint művelési előleget £ igényelhetnek. Megállapították ^ már az átvételi árakat is. AS? fehér győngybab, a fehér cu-^j korbaib. a fehér laposbab ás az ? úgynevezett soproni hosszú íe- \ hér bab mázsájáért 460 forin-J tot fizetnek. A szokvány minő- ? ségű fehérbabot, valamint az? egyöntetű gömbölyű, vagy ^ hosszú fürjibabot mázsánként 410 forintért veszik át A sző- $ vetkezeti gazdaságokat má- ^ zsűriként 20 forint nagyüzemig felár is megilleti, ha egy tétel- í; ben, egyöntetű minőségben J legalább 20 mázsa, vagy ennél $ több babot értékesítenek. Mint a SZÖVOSZ illetékes ^ munkatársai elmondották, a ^ szerződéskötésnek különböző ? módjai terjedtek el. Különö-^ sen hasznos kezdeményezés ? valósul meg Szabolcs-Szatmár \ megyében. Itt a közös gazda-; ságok általában megengedik; tagjaiknak, hogy a közös ku-; koricaföldön is termeljenek —; köztesként :— babot, s ennek; ellenértékét természetesen a j tag kapja meg. Ez a módszer! különösen ott vált be, ahol ai kukoricaföldeket családonként j osztják fel. A tapasztalat sze-' Az emlékek Után érdek­lődöm, a színész színpadi em­lékeit idézgetjük. Máday a könyvespolcról egy vaskos kö­tetet vesz le és kinyitja a ma­gyar színészet hőskoráról szóló fejezetnél. „Pest vármegyénél Földváry Gábor az alispán. 0 volt az, a!ki síkraszáUlt a magyar szó­ért, a magyar színjátszásért. Wesselényi Miklós Kolozs­várról a társulat egyik részét Pest-Budára küldi és a várme­gye gondjaira bízza.” 1806-ot írt a történelem. A Rondella és Hacker szálló lesz az első vármegyei színház játszóhelye. Eddig a följegyzés. És akkor előkerülnek a családi vonatko­zásokat igazoló dokumentu­mok. Földváry Gábor Máday Endre szépapja volt, s a vélet­len Mádayt 1958-ban ide szer­ződteti a Pest megyei Petőfi .Színpadhoz, hogy a „várme- i gye” színházat, kultúrát ;gény- i lő falusi közönségét nevelje, ; szórakoztassa estéről estére. ; Jól isimerem Mádayt. Sokat \ találkoztam vele szerepeiben, j Tizennyolc éve színész. 1943- ; ban már mint hangverseny- 1 énekest tapsolja a Zeneakadé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom