Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

19«. FEBRUÁR 15, CSÜTÖRTÖK «ST MEGYEI sJCmtSoq 3 FJK- veze tőség válasz tás kőszegen A gödöllői járás földműves- szövetkezeteinek nyolcvanegy küldötte — harmincegy meg­hívott jelenlétében — Isasze- ge« tartotta meg hétfőn a föld­művesszövetkezetek járási központja vezetőségválasztó közgyűlését A küldöttközgyűlést dr. Gyefcvai József gödöllői járási tanácselnök nyitotta meg, majd Magyaróvár; Pál, az FJK elnöke, beszámolt a járásban működő fmsz-ek gazdasági és politikai eredményeiről. Epres János a felügyelő bizottság nevében tartott beszámolót. Megolvadt a jég Egyesítve az erőket - Brigadérosok véleménye - Egyenes úton Jászkarajenón Tegnapelőtt még hótakaró szegélyezte a jász'ka.rajenői barázdahátakat, ma reggelre az árkok alján is elolvadt a hó. Csillognak a dűlőút tó­csái, „bokáig” süpped a ko­csikerék a sárban. — Megolvadt a jég is — dümnyögi bosszankodva az öreg fogatos. — Meg ám — vágja rá- derűsebb hangsúllyal, ka­csintva, Andrus Ferenc, a Lenin Tsz volt elnöke. — Vajon kinek a dolga? A múlt héten a Pest me­gyei KISZ végrehajtó bi­zottság vegyipari operatív csoportja értekezleteit hí­vott össze. A százhalom­battai. Dunamenti Hőerőmű beruházó, tervező és kivite­lezőit hívták meg az értekez­letre. Ott voltak a párt és az ifjúsági szövetség ipari kérdésekben jártas munka­társai is. A megbeszélésen a jelenle­vő szakemberek nagy öröm­mel fogadták az alkalmat, kogy tuláUóozhatnak és szá­mon kérhetik egymástól kö­zös dolgaikat. Mert, ha — és ebben nem jelentéktelen a KISZ szerepe — Százha­lombatta üzemindításának időpontját előbbre hozták, akkor bizony sürgetni kell a tervdokumentációt. Hiszen anélkül nem lehet dolgozni. Így azután valaki sürget, a kivitelező új határidőt kap, a határidőt csak. úgy tarthat­ja be, ha terveket és anyagot tkap, erről pedig sokszor el­feledkeznek és csak az új ha­táridő jut el Százhalombat­tára. Na már most. Kezdő­dik a telefonálgatás, keresés, az idő meg nem vár! „Jó lenne már egyszer leülni és megbeszélni, ezeket a dolgo­kat” — hangzott vb - közel­múltban mind többször az óhaj. És végre összegyűltek az érdekeltek a KISZ Pest megyei bizottságán. Kideríilt, hogy még soha így együtt nem tanácskoztak. Sok érdekesség hangzott el a megbeszélésen. Elmondták, hogy sokszor megreked a kivitelezők munkája a tervek késése miatt. Olykor az utol­só pillanatban érkező terv­módosítások okoznak gondot és nem ritkán fordul elő, hogy a szükséges anyag meg­szerzésére az építésvezető öt- letességére, leleményességé­re van szükség, mert a ki­utalás bizony nem elég. Okos javaslatok hangzottak el, amelyek érdemesek voltak arra, hogy nyomukban hatá­rozatok szülessenek. De valaki felvetette az ésszerű kérdést: lesz-e hasz­na az értekezletnek, hiszen hiába hoznak határozatofMt, a megvalósításukhoz nincse­nek eszközeik, mivel a KISZ nem felügyeleti szerv. Az bi­zonyos, hogy régen szükség lett volna már egy megbe­szélésre, amelyen a Százha­lombattán dolgozó vállalatok munkáját koordinálják. De vajon a Pest megyei KISZ- vb. vegyipari operatív bi­zottságának a feladata volt összehívni azt? A megjelentek többsége olyan vállalatot loépviselt, amelynek neve, vagy száma előtt két betű hirdette hova- tartbzását: ÉM. Építésügyi MímszterÜim. Vajon nem a minisztérium dolga lenne sa­ját vállalatai munkájának eredményes összehangolása? Vagy szerintük ez a KISZ feladata? (tJittrzó) Pedig sokan nem hitték vol­na... Túl a szölöpásztákcin, a nagy búzatábla szélén jön csak rá Ecser Ferenc, az új elnök, mire is utal a ha­sonlat: eltűntek a mezsgye- karók, egy tagban mór az egész határ. — Azok se kerülik a kö­zöst, akik hadakoztak elle­ne — mondja megint And­rus Ferenc. i Étire a fogatos is bólint, Ecser Ferenc sem kételke­dik. Bizonyságként % szekérsor közeledik a távolból, hordják a trá­gyát. — Amott meg — mutat a volt elnök a füzeseik felé — vágják a nemesfűz-vesszőt a kosárfonóknak. Aztán, hogy a tavassias kép harmonikusabb legyen, egy traktor is előpöfög a fa­luszéli dűlőúfcra, ha a talaj bírja, folytatja a december közepén abbahagyott mély­szántást. Odabent a Lenin Tsz iro­dájában ugyancsak nagy a munka. A terveket készí­tik. Kosa Jenő íőagronó- mus, egy tussal készített térkép fölött számolgat. Akad dolga neki is, mert mint a további beszélgetésekből ki­derül, január elsejétől hat­ezer holdon gazdálkodik a hatszásahatvan csalód. Körülbelül tizenkétezer hold­ra tehető a karai határ. Az­előtt iegimikáfob köaépparasz- tokból tevődött össze a falu lakossága. Az átszervezés után a tízesztendős. I.enin Termelőszövetkezet mellett, három új közös gazdaság alakult: a Petőfi, az Uj Barázda és az Előre tsz. Amint Kis® Bálint, a Petőfi Tsz volt elnöke, most már a Lenin' Tsz brigádvezetőj e magyarázza, ez elmúlt ősz- szél került szóba az egyesítés gondolata. Igaz. eleinte többen ágáltak ellene, mondván: nehezebb lesz az ellenőrzés, meg az­tán kisebb közösséget job­ban össze lehet fogni. Ám végül is megolvadt a jég. A Petőfi Tsz egyesült a Lenin Tsz-szel, az üj Barázda pe­dig az Előre Tse-sael kötött „háziasságot”. Az egyesülés tapasztalatai­ról persze most még nem sokat tudnak mondani az új vezetők. Mindenesetre az irányítást már megoldották, úgy, hogy ne legyen sértődés. A legrátermettebb gazdák ke­rültek a vezetőségbe. Így tör­tént aztán, hogy az egyesült Lenin Termelőszövetkezet a volt elnökök helyett újat ka­pott. De már itt is van a ha­tárlátogatásról jövő Ecser Fe­renc —, mint elárultuk a szö­vetkezet új elnöke, — Tulajdonképpen nemrég kerültem ide, s ennyi idő még az ismerkedésre is kevés — mondja, s inkább Palya Fe­rencet, a kertészeti brigád ve­zetőjét invitálja „nyilatkozat­ra”. A pirospozsgás arcú, te­kintélyes külsejű gazda már­is sorolja, mi mindent elvégez­tek kint a kertészetben. Ki- hordták a trágyát, hozzákezd­Ezer pedagógus üdül az idén külföldön A Pedagógusok Szakszerve­zetének nemzetközi kapcsola­tai évről évre fejlődnek, erő­södnek. E kapcsolatok jelen­leg 23 külföldi országra ter­jednek ki. A baráti államok tanítóin, tanárain kívül egyre többen látogatnak hazánkba pedagógusok a nyugati álla­mokból is. Ma már egyebek közt tíz újonnan felszaba­dult afrikai államba küldünk a magyar oktatásügyet, a ma­gyar nevelők helyzetét ismer­tető küiörtféle kiadványokat. A latin-amerikai országok kö­zül a kubaiakhoz és a mexi­kóiakhoz fűzik baráti szálak a magyar pedagógusokat. Éviül évre növekszik azok­nak az oktatásügyi dolgozóink­nak a száma, akik külföldre látogatnak, ott üdülnek; Idei nyári pihenőjének egy részét előreláthatólag ezer fővárosi és vidéki pedagógus tölti majd a Fekete- vagy a Keleti-ten­ger partján, a baráti országok legszebb tájain. (MTI)) ?VVVXVXV\XVV\VV\XV\XVXVXVX\NVXVVVOvX\\XVsXSNVXVXXVXNXVXNVvV>X\X>X>^VVXXXVVKVVVVVX^>XXVvV; Sajói kárán tanult tek a melegágyak készítéséhez is. Körülbelül nyolcszáz—ezer keret alatt nevelnek majd pa­radicsom- és dinnyepalánitát Süllyesztett ágyakat készíte­nek, ez nemcsak egyszerűbb, hanem olcsóbb is lesz. Tavaly a két szövetkezet összesen két­száz holdon termelt paradicso­mot és kertészeti növényeket, az idén száz holddal megtold­ják a kertészetet. Szóba kerül a növényter­mesztés és az állattartás is. A gazdaság vegyes profilú, így hát valamennyi, jövedelmező­nek ígérkező ágazatra nagy gondot fordítanak. A tapaszta­latokat — amelyeknek nagy­részét eddig a saját kárukon szerezték — most a gazdago­dásra akarják felhasználni. Már kialakították a nagyüze­mi munkaszervezést, két üzemegységben öt brigád dolgozik. Legégetőbb problé­májuk az állatok átteleltetése, mert a takarmánnyal szülei­ben állnak. Persze nincs nagy veszély, mert egy kis beosztás­sal, takarékoskodással el tud­ják látni az állatokat újig. Ami pedig a férőhelyeket ille­ti, ez a probléma is megoldó­dott. Három modern istállója van már a gazdaságnak, elké­szült az artézi kút s az egyéb gazdasági felszerelés sem hiányzik. — Ha néhányan ellenezték is az „egybekelést”, most, már a tagok sokat várnak az idei esztendőtől — jegyzi meg Ta­mási József brigádvezető. — Minden csoda három napig tart, s februárban is megolvadhat a jég — teszi hozzá az ugyancsak brigadé- ros Maia Imre — úgy akar­juk, hogy a tagok is jól jár­janak, meg a szövetkezet is gyarapodjék. Bevezetjük az eredményességi munkaegység­rendszert, s ez a munkafegye­lem problémáját is megoldja. Megkezdtük a kapásterülete­ket kiosztani, s éppen mon­dom az elvtársaknak, vigyáz­nunk kell, nehogy elszámoljuk magunkat/ mindenkinek jus­son föld. Állíthatom, hogy az idén már nem lesz nálunk munkaerőhiány;;: Miközben beszélgetünk, oda­kint a nap is előbújik a fel­hőrongyok közül; Gyönge su­garak kíváncsiskodnak be az iroda ablakán, hirdetve, hogy Jászkarajenón is megolvadt a jég. Súlyán Pál A magyar növénynemesités háromszoros jubileuma Érdekes és többszörös ju­bileumra készül az idén a magyar agrártudomány. Ha­zánkban 1863-ban kezdődött meg a rendszeres növény­nemesítés, az első összeha­sonlító fajtakísérleteket pe­dig 1891-ben végezték. Az új növényfajták állami törzs­könyvezését, hivatalos mi­nősítését 1913-ban vezették be. Bár a hazai növényter­mesztés szempontjából je­lentős három esemény ke­rekszámú évfordulója tavaly volt, illetve jövőre lesz, az idén rendezik meg az „ösz- szevont" jubileumot. Eltemették Törökbálint hős veteránját Gyöngyi Sándor aszódi órás kisiparos műhelyében fel­robbant és leégett az óraalkatrész mosógép. A hálózati fe­szültséggel működű, benzinnel mosó berendezést tulajdo­nosa nem jelentette be a járási tíizrendészeti kirendeltsé­gen, s csak a tűzesetkor derült ki, hogy a műhelyben sem áramlalanító berendezés, sem tűzoltó felszerelés nem volt (Mészáros Géza felvétele) ik Szerdán délután Buda- ^ pesten, a rákoskeresztúri te- £ metőben eltemették Miké ^ János törökbálinti veteránt, ^ egykori nincstelen föidmun- Ä kast, aki annak idején a 3 Nagy • Októberi Szocialista f Forradalom harcaiban a Le- $ nin-brigád keretében hősie- £ sen küzdött a szocialista £ rend diadaláért. Vitézségéért ^ személyesen Lenin léptette ^ elő síázadparancsnokiká és ^ egy másik alkalommal is ^ hosszasan elbeszélgetett vele. ^ 1924-ben tért haza a Szov- ^ jetunióból. Itthon nyomban 3, megtalálta az illegális kom- £ munista párttal a kapcsola- f tot. Tevékenyen vett részt ■? a szervezkedésben, s a mun- ; kásmozgalomban, üldöztetést ^ szenvedett meggyőződéséért, $ de megérte eszméi diadalát '' es g felszabadulás utáni időkben Törökbálint egyik legaktívabb szervezője lett a pártnak. 1945 óta meg­szakítás nélkül elnöke volt a községben a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságnak, ala­pító tagja a törökbálinti ter­melőszövetkezetnek. A köz­ségben köztiszteletnek örven­dő Mike János hatvanhat éves korában súlyos, hosz- szas betegség utóin hunyt el. Halála községszerte nagy részvétet keltett. Temetésén valamennyi törökbálinti . tár­sadalmi szervezet, a párt Központi Bizottsága, a me­gyei, járási pártbizottság is képviseltette magát. Sírjá­nál a párt nevében Fehér Lajos elvtárs. a Központi Bizottság titkára vett vég­ső búcsút az öreg harcos.’ól. akinek emlékét községe ke­gyelettel őrzi. TELI NAGYJAVÍTÁS A Ceglédi Gépállomáson jól kihasználják a téli hónapo­kat. Minden gépet — legyen az traktor, vagy munkagép — alaposan megvizsgálnak. A képen látható G—35-ös traktor például főjavításon esett át és most már az utolsó simításokat végzi rajta Hűvös Ferenc és brigádja + + Esy utos—15 traktor főjavítását Csépe Sándor brigádja végzi. Ök még a kezdet-kezdetén járnak. A gépet szét­szedték, jelenleg az egyes alkatrészeken dolgoznak +-h Détári Pál és Gál Mihály a vulkanizálómühelyben dol­goznak. Egy traktor nagy hátsó kerekén és a kisebb elsőn keresik a hibákat + + A kijavított traktorok már csak arra várnak, hogy át­fessék „őket” és megkezdődik a tavaszi munka (Gábor félte)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom