Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

A TIT MŰSORA Január 26-tól február 1-ig Gomba Január 23. 13 óra. Szövetkezeti téli esték előadása az iskolában: A nő szerepe a családban résem és ma. Előadó: Szabó Jusztina. Gyomra Január 26. 18 óra. Pedagógiai fi'unelőadás a moziban: Elhanya­golt gyermek sorsa. A Msérőfilm címe: Berlin, Schönhauser serok. ■Előadó: dr. Szabó Zoltán. Monor Január 26. 18 óra. Előadás a já­rási könyvtárben: Modem lakás­kultúra címmel. Előadó: László György. Január 30. u óra. Előadás a ke­fegyárban: A szocialista vállalatok gazdasági tervezése. Január 31. 1* óra. Belkereske­delmi dolgozók előadássorozata a községi tanácsteremben: Boszor­kányok és boszorkányperek. Eiiö- adó: Tóth Erzsébet. Február 1. 18 óra. A világiroda­lom remekel sorozat a moziban. Gladkov: Megtalált élet című film­jének bemutatása. Előadó: Ko­vács Józsefné. Vecsés Január 30. 18 óra. Előadás a Ve­gyes Ktsz-be-n: Gépipari munka­védelem címmel. Előadó: dr. 23- lahy Péter. Január 31. 17 óra. Ifjúsági film­előadás a Martinovics téri iskolá­ban: Mikszáth Kálmán címmel. Előadó: Ősz Béla. A mttfjíótli * botiakról Aki a felszabadulás óta ke­veset járt Maglódon, ha végig­megy a főbb útvonalakon, sza kosított, modern, a mai köve­telményeknek megfelelő üzle­tekkel, ízléses kirakatokkal találkozik. Minden üzlet a föld­művesszövetkezeté. 18 bolt­egysége van, beleértve az ital­boltokat és a cukrászdát. Maglód-nyaralón most ké­szül a vásárló közönség által sürgetett zöldségbolt és már befejezés alatt áll a Hock Já­nos utcai vasüzlet. Az üzletek szépek, nagyobb­részt önkiszolgáló boltok. Jól emlékszem még a felszabadu­lás előtti kis petróleuinvilá- gítású üzletekre. Még a nevek­re is. A Hartman bácsi bika- fejjel díszített cégtáblájával. Vörös néni és Aranka néni kis krejzlerájával. Ferencz Lajos fmsz igazga­tósági elnök fáradságot nem kímélve mindent elkövetett, hogy mindenkit ízlésének, és erszényének megfelelően ki­elégítsenek a boltok. Sok segít­séget nyújt Adám József já­rási tanácstag minden vona­lon, továbbá Nagy Istvánná főkönyvelőnő. Tanácsüléseken és kisgyű- léseken gyakran elhangzott, hogy a vasút környékén lakók üzletet kérnek, Abonyi János- né volt bolthelyiségébe. Ez­úton felkérjük Ferencz Lajos elvtársat, vizsgálja meg köze­lebbről ezt a kérést, és ameny- nyiben egy mód van rá, tegye a kérést magáévá, amely egy­ben Abonyi Jánosmé kérése is. Rivnyák Károlyné Maglód MOHOB. VI Gyermeksarok IV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1962. JANUÁR 26. PÉNTÉK tír art fotfoii a Űrt gombai tsa A gazdag állatállomány, az időben végzett munka nagyobb jövedelmet biztosít MAI MŰSOR Mozik Monor: Csutak és a szürke ló. Vecsés: Aúua és társnői. ANYAKÖNYVI HÍREK Vecsés Házasságot kötöttek: Sitiller Já­nos, és A.itai Tamásaié Sólyom Ka­talin, Hanusz Gábor és Poroszka Maria, Petrányi László és Reibach Mária. Akkor, amikor a busz me­rész ívvel lekanyarodott a kövesútról és lassú ereszke­déssel Gomba felé tartott, nem is hittük, hogy e szelíd dombocskákkal körülölelt köz­ségben ilyen élénk, mozgal­mas hétköznapokat találunk. Szinte tavasziasan meleg napfény csillog az ablakok üvegén, amikor a tsz-iroda fe­lé tartunk. Az ajtóban a bon- viván külsejű mezőgazdász- szal, Pongrácz Sándorral ta­lálkozunk, aki készséges ud­variassággal tessékeli befelé a tollforgató embert, akinek most az a feladata, hogy a gombai hétköznapokról adjon hírt — Egy kicsit elkésett — mondja a fiatal mezőgazdász —, mert a nád vágáson túl va­gyunk, s a trágyahordás is a vége leié tart! Nem akarom elhinni, mert hihetetlen mennyiségű trágyá­nak kell ott összegyűlni, ahol 70 ló várja az abrakot, 92 fe­jős tehén, 20 hízómarha és a borjúk száma is 200, az állat- gondozók pedig még Gombán sem sajnálják almozáskor a szalmát... A Harcvölgy környéke disz- nóröiögéstől hangos, az erdő fáin pedig a tarkatollú mada­rak ezrei várják, hogy Ilkei Mária elmozduljon és a vá­lyúkra szállva nagy begyet szedhessenek a darából. — Mennyi is a sertésállo­mány? Pongrácz elvtárs azonnal válaszol: — Hetven anyakoca, 660 süldő és 200 hízó. Ebben az évben 850 hí­zót adunk át az ÁUatfor- galmi Vállalatnak! A monori járás területén még olyan tsz-szel nem talál­koztunk, ahol ezt a számot csak megközelítették volna. — Ez csak a mi tsz-ünkre vonatkozik, ez a szám azon­ban emelkedni fog, mert kezet fogtunk községünk másik tsz-ével és most közösen indulunk azon az úton, amely a tagok­nak nagyobb darab kenyeret és több forintot biztosít. — Ahogy mondtam, a trágya­hordásnak is a vége felé já­runk, mert szorgalmas em­berek laknak Gombán. 10—15 fogat állandóan hordta, a gépállomás egy dömpere is se­gített, Fitus Béla és Ordast Ernő K—25-öse is mindig pö­fögött. Most a kukorica alá hordjuk a trágyát. — Kukorica alá? — kér­dem, mint aki nem jól hall. — Igen! — hallom a hatá­rozott választ. — Burgonya alá már kint a trágya. 130 holdon német import (Am­sell) burgonyát vetünk, ez ta­valy a mostoha csapadékvi­szonyok mellett is 130 mázsát adott holdanként. Ez a sár­gahúsú, korai burgonya 200 mázsa trágyát kapott holdan­ként. A kukorica alá 100 má­zsát adunk, fejlettebb agro­technikai eljárások mellett a tápanyagokban gazdag tala­jon a tőszámokat is emelni tudjuk. Az ólak környékén rendbe­rakott nádkévék. — A kemecsei és a szilasal­jai réten termelték ki tagja­ink, Szabó és Szádvári bácsi vezetésével. A Montmartrei ibolyára készülnek Menüén A napokban találkoztam if- jfi Szuhányi Ferenccel, a mendei Gagarin művelődési ház igazgatójával. Rögtön fel­használtam az alkalmat és neki szegeztem a következő kérdést: — Mi az oka annak, hogy Mende kulturális életéről oly keveset lehet mostanában hal­lani? — Valóban, legutóbb a múlt év szeptemberében hallatott magáról színjátszó csoportunk. Ekkor jelentkeztünk Szigligeti: Liliomfi darabjával. A szép siker további munkára serken­tett vaiamennyiünket. El is határoztuk, hogy közönségünk nagy érdeklődését meghálál­juk. Most Kálmán Imre: Mont­martrei ibolya című 3 felvo­nása operettjével szeretnénk sikerünket fokozni. Ebben az operettben nagyon sok az énekszám és a táncjelenet. Ezért ez a darab megköveteli a kitartó munkát és a lelkiis­meretes felkészülést. Igyeke­zünk az akadályokat legyőzni. Nehezen megy a próba a nagy hideg miatt, mivel az eredeti színpadon próbálunk, a nagy termet pedig fűteni nem tud­juk. — Biztosra veszem, hogy nemcsak a szereplő gárdánk, hanem a nagyközönség is ér­deklődéssel várja újabb be­mutatkozásunkat. Ugyanis a színdarabot Szalai József, a budapesti Tarka Színpad dra­maturgja rendezi.. Egyben ő tanítja be a táncoltat is,. Kö­zönségünk nagyon jól ismeri, mert már többször sikeresen szerepelt az ecseri színjátszó csoporttal községünkben. Ezután az operett főszerep­lői iránt érdeklődtem. Meg­elégedéssel vettem tudomásul, hogy az egyik főszerepet Tóth Ilonka játssza, aki már a Li- liomfiban is feltűnt *ahetsé- ges játékával. Ismerős továbbá ifjú Szuhányi Ferenc a Lili­omfi kiváló megszemélyesítő­je és Nagy György is, aki a kapzsi fogadóst oly élethűen alakította. A darab további főbb szereplői: Paput Erzsé­bet, Dobossy Tamás pedagó­gus, Hatlaczki István és Bar- tos István. — Mikor adják elő az ope- retettet? — A tervek szerint február 11-én, vasárnap este mutat­juk be. Jegyeket már elővétel­ben lehet kapni. Mindezekhez csupán annyi hozzátenni valóm van, hogy a jelek szerint telt ház lesz és a siker ezúttal sem fog elmarad­ni. Ajánlatos tehát a jegyek­ről, előre gondoskodni! Krátky László Hogyan dolgozik az MHS Maglódon ? Nemrégiben a Maglódi Községi Tanács végrehajtó bizottsága meg­tárgyalta az MHS elnökének be­számolóját. A beszámolóból kitűnt: a magló­di MHS sokat fáradozik, hogy cél­kitűzéseit megvalósítsa, s hogy a község fiataljait, a vo-lt katoná­kat. továbbra is egészséges szel­lemben nevelje. Jelenleg négy szakköre van az MHS helyi szer­vezetének: sportlövészet!, galam- bászati, modellező szakkör és mo­torvezetési tanfolyam. A tavasz folyamán megindítják a rádió- szaikkört. Hiányzik nagyon az MHS-szervezetnek a helyiség. A művelődési otthon sietett a szer­vezet segítségére, s egyik helyisé­gét hetenként két alkalomra az MHS-nek biztosította. Jó példa ez az együttműködésre, az egymás megsegítésére. Nagy hiányossága, hogy ez ide­ig a tartalékos tiszteknek csak kis hányadát tudta mozgósítani. A most kidolgozott munkatervben szerepel tehát a tartalékos tisztek nagyobb arányú bevonása az MHS munkájába. Megindult a lőtér társadalmi munkában való rendbehozása, s reméljük, egy kis anyagi segít­séggel sikerül majd be is keríte­ni, s szebb, csinosabb külsőt adni az ez ideig eléggé elhanyagolt ál­lapotban levő ..agyagbányáriak”. — esjó — LECKE UTÁN Mesterséges borjúnevelőt építünk és a sertésfiaztatók szalmate tejét is náddal cseréljük ki.. — A tervek? — 1961 már fejlődést jelen­tett az előző évivel szemben, j ebben az évben pedig ez a fejlődés ugrásszerűen emelke­dik, mert Gombán — ahogy már mondtam — dolgos, szor­galmas emberek laknak és ezt a szorgalmat az idén már a tsz-ben hasznosítják, ami az év végén már terméseredmé­nyekben és forintban is mu­tatkozni fog... Kiss Sándor (Ifj. Kiss Sándor felvétele) MÓKUS MACA Mókus Maca az erdőben, anyukáját arra kérte, hadd vegye fel kis bundáját, hadd mehessen ki a jégre. Nyírfa kérge, fűzfaháncs — hulldogál a makkopáncs. En nem bánom Maca lányom, korcsolyázni ha kimész, de csak úgy, ha megy a lecke, számtan, mértan,s minden kész. Nyírfa kérge, fűzfaháncs — vígan hull a makkopáncs. Repül is már Mókus Maca, Mókus Laci várja már. Fenyőfákról nézi őket, harkály, cinke, jégmadár. Nyírfa kérge, fűzfaháncs —■ vígan hull a makkopáncs. Ott bógnizott Róka Tóni, Medve Brumi s Tivadar. Ott száguldott csizmás Kandúr, mint valami zivatar. Nyírfa kérge, fűzfaháncs — táncrakél a makkopáncs. Este aztán hazamentek, fenyves erdő elcsitult. Mókus Maca odahaza még egy versikét tanult... Nyírfa kérge, fűzfaháncs — alszik már a makkopáncs. Ferenczy Hanna A Érdekes faliújság A vecsési központi általános iskolában a téli szünet után meglepetés fogadott bennün­ket. A zenei faliújság Volt a meglepetés, amelyet nagy ér­deklődéssel fogadtunik. Négy részből áll. A hang­szerismertető minden héten más hangszert mutat. A hír­adó egy-egy bennünket ér­deklő hírről tudósít. A har­madik rész humor, tréfás ké­pekkel szórakoztat. S végül a fejtörő rejtvény feladványai izgalmas perceket szereznek. A helyes1 megfejtők év végén jutalomban részesülnek. Az érdekes faliújság zenei ismereteinket fejleszti, nevel és szórakoztat. A tanulságos faliújság, amely játszva vezet el ben­nünket a zene birodalmába, Valentsik István énektanár bácsi ötlete és munkája. Kö­szönjük neki. Az.;iskola tanu­lói nevében Hesz Katalin és Vízi József VIII. osztályos tanulók. Félévi bizonyítvány Drámai napok következnek. Szeretnék néhány közhasznú tanáccsal sSolgálni „Hogyan neveljünk gyerekeket a fél­ém bizonyítvány osztás nap­jaiban?” címmel. Mindenekelőtt adjunk a gyereknek időt és alkalmat arra. hogy kibeszélje magát. Ez nagyon fontos. Lehetőleg semminemű pálcát, derékszí­ját és egyéb ijesztő jelleggel bíró tárgyat ne tegyünk az asztal közepére, mert ez a fogékony gyermekleiket meg­rémítené, elriasztaná, fantá­ziáját — mire pedig a vész­terhes órákban nagy szük­sége lenne — teljesen meg­bénítaná. Ha ezek után a megfelelő légkörben és kör­nyezetben a gyerek mesélni kezd, először próbáljuk el­hinni, amit mond. Mit tegyünk, ha sikerül el­hinni? Semmi esetre se szid­juk a tanárokat a gyerek előtt. 1 (A háta mögött sem fontos!) Próbáljuk inkább megmagyarázni neki, hogy a tanár is ember, ő is téved­het. (Ezt feltétlenül szüksé­ges kihangsúlyozni!) Mond­juk meg neki, hogy a ta­nár úr előbb-utóbb rájön majd hibájára, és — hogy hogyan az még rejtély — ki fogja engesztelni őt. Magya­rázzuk meg a kis vértanú­nak, hogy Petőfi Sándor is megbukott egyszer, és akkor is a tanár volt a hibás. (Azt viszont hallgassuk el előle okvetlenül, hogy apuka is megbukott annak idején, és belőle nem lett Petőfi, igaz ugyan, hogy annak megint csmk a tanár volt az oka,) Ha ily módon sikerült valame­lyest gyermekünk lelki egyen­súlyát helyrebillenteni, vi­gyük be vasárnap Pestre a Csinn-Bumm Cirkuszba, de még aznap este moziba, va­lami nagyos filmhez, és ha mindez nem használna, etesl sünk vele sok gesztenyepü­rét, apuka pedig adjon neki néhány szippantást a cigaret­tájából. Mi legyen, ha nem hisz- szrük el a mesét? Mindenek­előtt vegyünk jó mély léleg­zetet és számoljunk kellő sokáig, míg dühünk elpáro­log. A testi fenyítést mel­lőzzük. Semmi esetre se ves­sük a szemére, hogy annyit sem tud, mennyi tizenkét­szer négy, mert esetleg visz- szakérdez, és ne kockáz­tassuk meg a népszerűén leégetésnek nevezett tekin­télyrombolást. Ha véletlenül mégis néhány keményebb szóra ragadtatnánk magun­kat. amit az érzékeny gyer­meki lélek zokon venne, ak­kor vigyük be vigaszképpen Pestre a Csinn-Bumm Cir­kuszba vasárnap, de még az­nap este valami nagyos film­hez, etessünk vele sok gesz­tenyepürét, s ha még ez sem engesztelné ki kellően, apuka békülési gesztusként kérjen néhány szippantást a gyerek cigarettájából. Münz András Óda a monori Ligethez! Mottó: ,,—esetleg megéne­kelné az állomás melletti park szomorú helyzetét— Nyenyerés Öh Liget! be szép is lehetnél, Ha útjaidat gondoznák, Ha a rendet nem csak a szél, De gondos kezek ápolnák. Padjaid is lesznek szépek, pirosak Csalogatva vendégvárón, csinosak. Pázsitszőnyeg, virágillat, madárdal Alig várjuk, hogy meglássuk tavasszal. (-ty) A gyömrői Erzsébet-telepi általános iskola úttörőcsapata Sinkovics Rezső nevét vette fel. Ezzel kapcsolatban előke­rültek a már korábban gyűj­tött adatok községünk, konkré­tan a helyi munkásmozgalom történetére vonatkozóan. Az adatok nagyon érdeke­sek önmagukban is. Hitelüket növeli az a tény, hogy az utób­bi hetekben — a Párttörténeti Intézet szíves közreműködésé­vel — a szóbeli beszámolókat bírósági jegyzőkönyvek erősí­tették meg. Ahhoz, hogy Sinkovics Rezső munkásmozgalmi tevékenysé­gével foglalkozva magyaráza­tot tudjunk adni, áldozatkész­ségére, osztály- és párthűségé- re helytállására, foglalkozni kell a környezettel is, amely­ben felnőtt és itt nemcsak a szülői házra, hanem a község­ben kialakult ismeretségekre, baráti körre is gondolok. Hiteles adatok szerint Gyömrői Aurél 1905-ben birto­kából ezer holdat parceliáztat. * Adalékok a gyömrői mnnkásmozgalom történetéhez Egy kommunista életútja A telkek egy részét a főváros­ban üldözött szociáldemokrata, vagy a munkásosztályhoz hű, üldöztetést szenvedő munkások vásárolják meg. 1911-ben ala­kul meg á szociáldemokrata párt helyi szervezete (székhe­lye a Mátyás király utcában levő Bauman-féle vendéglőben volt.) Tizennégy-tizenhat tag­gal. Ez a szervezet hozza létre, nem kis erőfeszítéssel az Álta­lános Fogyasztási Szövetke­zet helyi üzletét, mely az or­szágosan működő 76 fűszer és 34 húsüzlet közül az egyik; tagjai árulják az ötvenfilléres bélyegeket, melyekből megvá­sárolják a munkásotthon terü­letét, a szervezet székhazát, melyről Meskó főszolgabíró mindenáron szerette volna be­bizonyítani, hogy szovjet vagy más idegen államból kapott kommunista pénzen vásárol­tatott. E szervezet ifjúsági csoport­jában kezdik megismerni a munkásmozgalmat a Sinkovics> Péterffy, Prekler, Tormási, Preszmajer családok gyerme­kei, akik később a kommunis­ta mozgalomhoz csatlakoznák. Mint azt Sinkovics Alfréd elvtárs mondotta, a háború utolsó éveiben a vasútagitáció. Népszava terjesztése, az Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet szervezése edzi a gyömrői munkásfiatalokat, azt a mint­egy húsz fiatalt, akik vállalják a munkát a nem mindennapi nehéz időkben is. Egy dolgot kell kiemelni és hangsúlyozottan a mi fiatal­jaink előtt aláhúzni, hogy ezek a fiatalok szövetség tekinteté­ben messze meghaladják a ve­lük egykorú munkásfiatalokat. A Sinkovics-fiúk példáját hadd említsem itt is_ akiktől a fő­szolgabíró több parasztszeké­ren vitette el a mintegy hat­száz kötetet kitevő könyvtárt, de nem ők az egyetlenek, akik­nek több száz kötetnyi köny­vük volt. A fiataloknak már ebben a ; korban is, később még inkább \ tekintélyük volt. Nem tudom j megállni, hogy ne idézzem! Tormási János elvtársat, aki j a vele folytatott beszélgetés \ során a következőket mondot- \ ta: „Gyomron az ember min- \ dennapi magatartása határoz- \ ta meg tekintélyét.’’ Így igaz, így volt ez persze t nemcsak Gyömrőn, hanem 1 szerte az országban, ahol kom- \ munisták mutattak példát a! nehéz időkben. Nos, ilyen alapról indult! Sinkovics Rezső útja a kom- t munista párt felé. Furuglyás Géza ; — Folytatjuk — í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom