Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM AKA 50 FILLER 1962. JANTJÄR 4, CSÜTÖRTÖK Indonézia nem utasítja el a tárgyalást Hollandiával, de fenntartja alapelvét: a szuverenitás átadását PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kertészbrigád garantálja SUKARNO ELNÖK BESZEDE A holland kormánynak a nyugat-iriáni kérdés vitája előtt kedden elhangzott nyi­latkozatára dr. Subandrió in­donéz külügyminiszter szer­dán válaszolt. A külügyminiszter kijelen­tette. a kormánynyilatkozat­ról érkezett első jelentések­ből nem vonhatja le azt o következtetést, hogy e nyilat­kozat alapul szolgálhat az indonéz-holland vita megol­dásához. A feltételekhez nem kötött tárgyalásokra való készség, amint ezt a holland kormányfő hangoztatta, for­malitásnak tűnik — hangsú­lyozta Subandrió —. mert a holland miniszterelnök ugyan­akkor kiemelte, hogy Hollandia politikájának alapja továbbra is az úgynevezett nyugat-iriáni önrendelkezés. Az indonéz politika világos — mutatott rá Subandrió. — Nyugat-Iriánnak az indonéz közigazgatásba való bekap­csolása. Sukarno elnök de­cember 19-én tett ünnepé­lyes felhívása alapján történ­het meg. E szerint Indonézia nem szegül szembe a kétolda­li tárgyalásokkal, de csak a szuverenitás átadása alap­ján hajlandó erre. Indonézia számára fontos az alapelv és világosan látnia kell minden­fajta tárgyalás előtt, hogy Hollandia valóban őszin­tén akarja-e tárgyalások­kal rendezni Indonéziá­val fennálló vitáját. Az indonéz kormány — szerdai hírügynökségi jelen­tések szerint — előkészüle­teket tesz az indonéz légi­erő rendelkezésére álló va­lamennyi repülőgép mozgósí­tására. Az általános mozgó­sítási terveket Sukarno már a múlt hónapban bejelentet­te, most azok végrehaj­tásáról van szó. Kedden ülé­sezett a nemzetvédelmi ta­nács és Sukarno a felszabadítási j hadműveletek vezérka­rával is tanácskozást folytatott. A megbeszélések után beje­lentették a polgári védelmi szervezet felállítását és a lé­gierők mozgósításának ellen­őrzését végrehajtó bizottság felállítását. A Reuter szerda reggeli híre a továbbiakban arról számol be, hogy Sukarno korábbi bejelen­tésének megfelelően Nyu- gat-Iriánt hivatalosan is indonéz tartománnyá proklamálták. Az új tartomány neve Nyu- gat-lrián. Fővárosa Hollan­dia marad, melyet ezentúl Kóla Baru-nak, Űj-városnak neveznek. Az elnöki szabály­zat előírja a kormányzó kine­vezését és hatáskörének meg­szabását. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Sukarno indo­néz köztársasági elnök ked­den este egy muzulmán ün­nepségen beszédet mondott magasrangú kormánytisztvi­selők és külföldi diplomaták jelenlétében. Sukarno elutasította az Indonéziához múlt héten intézett ausztráliai jegy­zéket. Az elnök kifejtette, hogy amikor Menzies ausztráliai miniszterelnök legutóbb In­donéziában járt, ő, (Sukarno) megígérte, hogy Indonézia békés eszközökkel törekszik a nyugat-iriáni kérdés meg­oldására. Ez azonban — tette hozzá — nemcsak az egyik féltől függ és Indonézia egy­magában nem képes béké­sen rendezni a problémát. Az elnök rámutatott, hogy a hollandok erőszakot alkal­maznak Nyugat-lriánban és pápua bábállamot akarnak létrehozni. Ez a válaszuk In­donézia békepolitikájára — jelentette ki Sukarno, és fel­hívta a figyelmet arra a tényre, hogy a hollandok legutóbb is fegyvereket és egy re­pülőgépanvahajót küld­tek Nyugat-Iriánba. Az indonéz elnök hivatko­zott India példájára Goa esetében és hangsúlyozta: „India rájött, hogy a gyar­matosítók csak az erőszak nyelvét értik’’. Nyugat-lri­ánban mi is eleget teszünk nemzeti kötelességünknek. Ha egy országnak kihívással kell szembenéznie, akkor köte­lessége, hogy cselekedjék. Ha a holland gyarmatosítók to­vábbra is Nyugat-lriánban maradnak és az ENSZ jó­váhagyja a holland kormány állásvontját, harcolni fogunk — fejezte be beszédét Su­karno. A JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR Mintegy egymilliárd forintot költenek az élelmiszeripar korszerűsítésére 1962-ben Békéscsabán konzervgyár és hűtőház, Nyíregyházán konzervgyár épül Az Élelmezésügyi Miniszté­rium műszaki főosztályán ka­pott tájékoztatás szerint 1962 az élelmiszeripar korszerűsí­tésének jelentős esztendeje lesz. A tervek elkészítésénél arra törekedtek, hogy minden élelmiszerfajtából tovább ja­vuljon az ellátás. Ebinek fi­gyelembevételével állították Háromezerötszáz szarvasmarhát vonnak be megyénkben a magyar-tarka és a kosztromai fajta keresztezésbe Kedvezőek az eddigi kereszteződések tapasztalatai - E’lenállóbbak az utódok a betegségekkel szemben - Meggyőzőek a termelési és hízlalási ellenőrzések tapasztalatai 1959. szeptember 1-én nagy jelentőségű munka kezdődött a túrái Galgamenti Tsz-ben. A megyében elsőnek itt kezd­ték meg a magyar-tarka szar­vasmarha keresztezését koszt­romai fajtával. Csaknem egy évvel később a keresztezést kiterjesz­tették az aszódi járás va­lamennyi termelőszövet­kezetének szarvasmarha állományára. A keresztezések kísérleti jel­leggel folytak, s napjainkig 9G4 tehenet, illetve tenyész- érett üszőt vontak be a kí­sérletekbe. Az utódok szá­ma a múlt év végéig: 99 üsző, 112 növendékbika és 59 borjú. A keresztezésekkel egyidő- ben állandóan figyelemmel kísérték a keresztezésből szár­mazó borjak tulajdonságait. Megállapították, hogy megfe­lelő tartási és takarmányo­zási viszonyok mellett a ke­resztezésből származó borjak életképessége kedvezőbb, fej­lődési esélyűik jobb, mint a fajtiszta magyar-tarka bor­jaké. A betegségekkel szem­ben — a heterózis hatás ér­vényesülése folytán — ellen­állóbbak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kollégiumának ta­valyi határozata alapján a magvar-tarka-kosztromai ke­resztezéseket országosan tíz­ezer állatra terjesztette ki. A kedvező tapasztalatok alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága kéréssel fordult a Földművelésügyi Miniszté­riumhoz és a keresztezések témafelelőséhez, dr. Magyari András elvtárshoz, az Agrár- tudományi Egyetem rektorá­hoz, hogy járuljanak hozzá megyénk területén a keresz­tezés kiterjesztéséhez. Az elgondolás szerint a közeli években a megyé­ben mintegy 3500 tehe­net, illetve tenyészérett magyar-tarka üszőt von­nak be a keresztezésbe. A gödöllői járás termelőszö­vetkezeteinek szarvasmarha- tenyészeteibő) nyolcszázat, a nagykátai járás tsz-einek te­nyészeteiből pedig 1500-at. A megye kérését a Földművé-; lésügyi Minisztérium teljesít­hetőnek tartja és Magyari András elvtárs is készségesen nyújt segítséget a megye ve­zetőinek törekvéseihez. A terv megvalósítása érde­kében máris több megbeszélés zajlott le, amelyeken részt vett Magyari András elvtárs is. Fe­lülvizsgálták az aszódi járás valamennyi közös szarvasmar­ha tenyészetét, hogy az ott fo­lyó munkálatokat 1962-ben ho­gyan lehet tovább tökéletesíte­ni. Megbeszélések folytak a gödöllői és a nagykátai já­rás párt- és tanácsveze­tőivel, akik ugyancsak kedvezően nyilatkoztak a keresztezések bevezetését illetően. A gödöllői és a nagykátai já­rás termelőszövetkezeti veze­tőinek bevonásával kétnapos tapasztalatcserét szervezett a megyei tanács Gödöllőn, Nagygomboson, Magyaróváron és Mosonszentmiklóson. A tsz- vezétők a gyakorlatban meg­győződtek a keresztezett álla­tok utódainak termeléséről, felnevelési és hízlalási eredmé­nyeiről. A tapasztalatcsere után a termelőszövetkezeti ve­zetők úgy nyilatkoztak, hogy rövidesen írásban fogják kér­ni a keresztezés! munka meg­kezdését. A termelőszövetkezetek be­nyújtott kérelmei alapján a megyei tanács január végi ülé­sén összegezi a szakemberek elgondolásait, s küldi meg a tervet a Földművelésügyi Mi­nisztériumnak, jóváhagyás vé­gett. Aranylakodalom és Nóra — Déryné Színház? — Igen. Haán Endre vezető dramaturg beszél. — Hány előadást tartott 1961-ben a Déryné Színház? — Meglehetősen szép a sta­tisztikánk, 2241 előadást tar­tottunk Ha ezt elosztjuk az év 365 napjával, akkor derül ki csak igazán, milyen dere- kas munkát végeztek a Dé­ryné Színház művészei. — És mi lesz az idei esz­tendő első újdonsága? — Örsi Ferenc Aranylako­dalom című parasztdrámájá­nak előadására készülünk. Ez olyan mű lesz, amelynek elő­adására igazán hivatott a mi színházunk. A dráma egy Ba­ranya megyei házaspár élet­útját vetíti elénk 1903-tól, a lakodalom napjától, 1953-ig, az aranylakodalomig. — Kik a főszereplők? — Előbb talán a rendezőt. A próbák nemrég kezdődtek, Kertész László főrendező irá­nyításával. A főszereplők: Hajdú Endre. Gyulányi Éva, Vereczkei Zoltán, Fenyvesi Balázs és Jurik Júlia. A jel­mezeket Rimanóczy Yvon, a díszleteket Sostarics Zsuzsa tervezte. Színházunk rendkí­vül gondosan készül az elő­adásra, ezt jellemzi, hogy lenn jártunk Baranyában és tanulmányoztuk az emberek életkörülmé ny ei t — Mikor lesz a bemutató? — Február 10-én Nógrád megyében. De azt is mindjárt elmondom, hogy mikor lát­hatják az új magyar paraszt­drámát a Pest megyei szín­házlátogatók. Március 9 és 18 között játsszuk a darabot Pest megyében. — Mi lesz az év második újdonsága? — Ibsen: Nórája. Ez azért érdekesy mert a Déryné Szín­ház történetében most ját­szunk először Ibsen-művet. (mk) össze a beruházási terveket is. Az egész élelmiszeripar rendelkezésére álló mintegy egymilliárd forint fejlesztési összeget elsősorban a már megkezdett építkezések meg­gyorsítására, az üzemek gé­pesítésére é$ műszerezésére fordítják. Az élelmiszeripar 1962-es beruházásai közül kiemelke­dik a békéscsabai és a nyír­egyházi konzervgyár építése. Békéscsabán kétszázmilliós beruházást jelentő konzerv­gyáron kívül — a Mirelite- üzem kivételével — 1962-ben elkészül az új hűtőház is. A várható nagyobb meny- nyiségű baromfi feldolgozá­sára új gépsorok beállításá­val korszerűsítik úgyszólván az összes feldolgozó vállalatot. Üj gépet kap többek között a debreceni, a kaposvári, a kecskeméti, a győri, a sárvári és a kiskunhalasi baromfifel­dolgozó. Üzembe helyezik a napi 20 000 liter tej feldolgo­zására alkalmas gyöngyösi új tejüzemet, s ezzel lényegesen megjavul a mátrai üdülők tej- és tejtermék-ellátása. Elké­szül a makói tejüzem is. vala­mint a tatabányai tejüzem. A sütőipar korszerűsítésére fordítandó mintegy nyolcvan­millió forintból jövőre 11 új üzem épül és igen sok új gé­pet kapnak a vállalatok. El­készül többek között a kazinc­barcikai, a szobi és a zala­egerszegi kenyérgyár. A nagy­üzemi szőlőművelést elősegíti, hogy mintegy 16 millió forint­ból több központi és úgyne­vezett mozgó szőlőfeldolgozó ütemet építenek. Pest megye egyik legkorszerűbb iskolájában 1961. őszén adták át rendeltetésének Budaörsön Pest megye egyik legkorszerűbb, új általános iskoláját. A nyolc tantermes fizikai-kémiai előadóteremmel, két öltözös torna­teremmel, hideg-melegviz szolgáltatással és központi fűtés­sel ellátott iskola építése és berendezése öt és fél millió fo­rintba került. Az iskola konyháját a legújabb típusú gépek­kel szerelték fel, az ebédlőben 360 gyermek, étkezik. Ede Vili I. osztályosnak ízlik az ebéd Az iskola épülete (MTI foto; Patkó Klára felv.) Mivel kezdték munkájukat a tanácsok az új esztendőben? Huszonhárom gyerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom