Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-11 / 8. szám
VI. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1962. JANUÁR 11, CSÜTÖRTÖK Szépek az elmúlt évben született eredmények, de az idei esztendő még szebbeket teremtsen Horváth András országgyűlési képviselő városunkban Kedden délelőtt városunkba látogatott Horváth András elviére, a megyei pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselője, Szalcáli József elvtárssal, a megyei párt- bizottság titkárával. A vendégeket a váixisi párt- bizottságán Takács Jenő, a városi párfcbiaotíság titkára fogadta, aihol jelen volt Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke, Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója, Bűz László, a ládagyár vezetője, Zilahy Lajos, a gimnázium igazgatója, Susán János, a Petőfi Termelő-szövetkezet elnöke, dr. Hídvégi Zoltán, a városi kórház igazgatója, Bővé István, a DÁV igazgatója. Bűz László, a ládagyár vezetője elmondotta, hogy az elmúlt évek során nemcsak létszámban, de termelésben is óriásit lépett előre üzemük. Az elmúlt év során 13 milliós költséggel települt a koronghasító üzem, amely lényegesen megkönnyíti a gyártási munkálatokat. A tervekben szerepel az elkövetkező évek során közel 21 milliós beruházással a különböző szociális intézmények: fürdő, ebédlő, öltöző stíb létrehozása. 39 300 köbméter göngyöleget gyártottak az elmúlt évben. — Milyen a nők, a fiatalok helyzete? — vetette közbe Horváth elvtárs. — Jobban keresnek, mint a férfiak. — Hogy-hogy? — Például a szegezőben — — folytatta Bűz elvtárs — az asszonyok ügyesebbek köiny- nyebb a kezük, mint sok régi, betanított férfi munkásnak, így aztán a kereset is nagyobb. Amikor a konzervgyár életére került a sor, élénk vita alakult ki. Nem volt miért szégyenkeznie a konzervgyárnak, mert a globális éves tervet 5 százalékkal túlteljesítették, a munkafegyelem terén is jól állnak, és a szerződés- kötések is haladnak. — Mondja, Kovács elvtárs, hol termelik a híres körösi uborkát? — tette fel a kérdést Horváth elvtárs. — Tavaly például Szolnok megyében. — Ez bizony szégyen, elv- társák, hogy a hajdani híres uborka most másutt terem. Susán János, a Petőfi Tsz elnöke, megpróbálta „megmagyarázni” a helyzetet, közben többen is bizonyítani próbáltak, hogy a homok megeszi az uborkát. Ez azonban semmit sem változtat azon. a tényen, hogy az uborka egykori hazájában évről évre csökken a vetésterület. Horváth elvtárs felhívta a figyelmet: most még jó időben gondoskodjanak a város vezetői, hogy e téren feltétlenül javulás álljon be. Különösen azokat az »viszonyokat kell igénybe venni, akik nem dolgoznak a tsz-ben, de idejük, erejük, tudásuk megvan erre a munkára, ami nem is kis haszonnal jár. A Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit figyelemmel hallgatta Horváth András. Különösen tetszett, hogy a tsz nagyüzemi szervezéssel kezdte meg és folytatja a szőlő és gyümölcsös telepítéséi. Az új 30 holdas öntözéses kertészet felől is érdeklődött és megelégedéssel nyugtázta a nem kis vállalkozást, amely a három tsz, a Dózsa, a Petőfi és a Szabadság közös terveiben, szerepel: egy csibekeltető állomás felállítása. A város betegellátásáról, kórházi ellátásáról dr. Hidvégi Zoltán igazgató szólt. Itt is szép eredményeik születtek, Lesz-e új telepe az Épület és Lakáskarbantartó Ktsz-nek ? Mi okozza a lemaradást? — Öt felé a városban — No, mi a baj? — ezzel a kérdéssel fogadott Erdei Pál, a Lakáskarbantartó Ktsz vezetője. ■ Leültem és a kérdésre kérdéssel válaszoltam: — Mi van a csecsemőotthonnal, miért készül a javítás olyan lassan, mint a Luca- széke? S általában mért kell a munkáltatónak hetekig várni, amíg az elvállalt munkát ■megkezdi a ktsz? — Hát először is — kezdi ■Pali bácsi nagy sóhajtva — az igaz, hogy a csecsemőotthon javítása a nyár óta tart. De mikor az évi tervet elkészítettük, nem sokára a 84 főből álló dolgozó gárdánkat 66 főre csökkentették. Azonkívül a csecsemőotthont több részletben kellett renoválni a csecsemőkre való tekintettel. Az utolsó részletre most került a sor. Amikor a fürdőszobát csinálták emberetek, megváltoztatták a terveket, és egv.másik szobát is be kellett vonni a munkába, amelyre pedig nem számítottunk. — A jelenleg folyó munkával is le kellett állni egy ideig, mert nem volt szigetelő anyagunk. A külső javítást és a belső mázolási munkákat pedig csak most kérték, amikor a hitelkeretet is megkapták rá. — A munkamegrendeléseket időrendi sorrendiben előjegyezzük, s amikor rá kerül a sor. elvégezzük. De egy hónapnál hosszabb ideig senkit nem várakoztattunk meg. (Volt rá sűrűn példa. — A szerk.) Egyébként egész évben ki tudtuk elégíteni a közönséget, csak az utolsó negyedévben volt egy kis torlódás. Kétheti lemaradásunk van a közületéknél. — Munkáinkat nagyon hátráltatja ez a szűk hely, ahol most vagyunk. — Olyan műhelyekben dolgoznak itt emberetek, melyek életveszélyesek, egészségtelenek és tűzveszélyesek. Nem félünk el. Emiatt ötfelé osztottuk a telepet a város különböző helyein talált szükséghelyeken. Jelenlegi helyünkön semmiféle beruházást eszközölni nem lehet. A város központjában nem is vagyunk jó helyen. — Ideális helyet találtunk az Örkényi út 9. szám alatt, ahol 1400 négyszögöles telek állna rendelkezésünkre. és ahol egyesíteni tudtuk volna az egész telepet, de felettes hatóságunk nem járult hozzá, mert az épület homlokzata műemléknek lett nyilvánítva, habár mi műemlék jellegét nem sértettük volna meg. akárcsak a ghmiáriumiban, amely témánál hosszabban időztök a tanácskozás részvevői, hiszen az ifjúság nevelése mindenki dédelgetett feladata. A kötetlen beszélgetés a késő déli órákban ért véget. Horváth András elvtárs elismeréssel szólt a végzett munkákról, a bajokról sem feledkezett meg, és a felvetett problémákra is megtalálta az orvoslást. Búcsúzóul még töiób sikert, joíbb eredményeiket kívánt a gazdasági vezetőknek a város és a népgazdaság javára, Horváth elvtárs a város vezetőivel délután meglátogatta a Petőfi Termelőszövetkezetet és az új fölöművesszőveíkezeti áruházát. (I. p.) REFLEKTORFÉNYBEN A TUDÓSÍTÓ Szerkesztőségünk postása gyakran hozott levelet T. Szálkái Istvántól, a konzervgyár géplakatosától. Felkerestük munkahelyén lapunk tudósítóját, hogy bemutassuk az olvasóknak. Munkahelyén, a sterillé üzemben levő kis hűtőházában találtuk meg. — Hány éves? — Kereken harminc. — Mióta dolgozik itt a gyárban? — 1952 óta. A szakmám géplakatos, az egyik legszebb szakma. — Hova való? —■ Esztergomi vagyok. Itt voltam Kőrösön katona és itt maradiam. Lassan tíz éve, hogy itt lakom, megszoktam már. Szeretem ezt a csendes kis „poros” várost, de szülővárosom szebb. — Mivel szeret foglalkozni? — Nagyon szeretem a jó regényeket. Sűrűn megyek moziba, és ha csak tehetem, színházba. Van bérletem a kecskeméti Katona József Színháziba. És emellett sportolok. Ezt ha nem mondta volna is, ki lehet találni. Széles vállai, erős alakja mindjárt mutatja, hogy birkózó. Aki a Kinizsi Sportkör székházában már megfordult, biztosan látta T. Szálkái Isván fényképét. Ő a sportolók egyik büszkesége. —i Mióta sportol? —■„ Ö, régen ... nem is tudnám pontosain. A sport valamennyi ágát megpróbáltam, míg a birkózásnál maradtam. Elmosolyodtam. — Tudom — folytatja —, A közelmúltban lebontották a konzervgyár öreg kéményét, mert már nem felelt meg a biztonsági követelményeknek; Helyébe most új épül. A lebontott kémény helyén ma még csak náddal, ideiglenes tetővel ellátott munkahelyet találunk, de a nád alatt a kéményépítők keze- nyomán épül a kémény föld alatti része. A kívülről szemlélődő csak azt látja, hogy a mellette fölhalmozott tégla egyre fogy és a nádtető alatt a szállítószalagon „eltűnik”i sokak szerint vad. sport. De aki ismeri, az értékeli, és szépnek, változatosnak találja — Eredményei közül melyik volt a legszebb? — Második osztályú magyar bajnokságot nyertem egyszer, a sok területi, járási, megyei versenyek mellett. Az előbbi kérdésére a válaszomat tehát kibővífchetem. Egyik kedvenc időtöltésem az edzés, és a fia- talabbafckal való foglalkozás. Elvégeztem a Testnevelési főiskolán az edző-tanfolyamot, és most már még jobban igyekszem az edzőket segíteni az utánpótlás nevelésében. — Szeretem a zenét és a rádiózást Kevés szabad időm van, de ezt is igyekszem hasznosan eltölteni, így szántam él magam az újságírásra. — Hogyan jutott eszébe, hogy írjon a lapnak? — Nagyon szeretném, hogy az emberek olvassák azokat az élményeket, amelyek engem értek, de őket is érdekelhetik. így voltam most is, amikor Lengyelországban voltam. Nyílik az ajtó. Tanulófiú lép be. — Tessék szíves jönni, mert elromlott a töltőgép. Hívja a kötelesség, menni j kell. Addig munkatársával, beosztottjával beszélgetek. — Nagyon rendes ember — mondja róla. — Csendes, komoly, jó lakatos, szereti a szakmáját. Ö itt a csoportvezető, de est ő nem érezteti, igazi munkatárs, jó barát. Mindenki szereti őt, és megbecsülik a munkáját. (seri) Bent lázas munka folyik, az sem akadály, hogy hideg az idő, mert sürgős a munka, egy-kettő, itt a tavasz és megkezdődik az első nagy „szezon’1. Addigra el kell készülni a kéménynek, hogy a megnövekedő gőzszükségletet el tudja látni a kazánház. Az építő munkásokon is sok minden múlik, hogy idejében elkészüljön a kémény és a konzervgyár sikeresen tudja a mostani év megnövekedett termelési tervét teljesíteni. T. Szálkái István SPORT ASZTALITENISZ N. Postás II—C. Földvári iskola 11:5. Járási bajnoikság. Győz a Belánszky—Nánási és a Gó- guez—Juhász páros. Egyéniben Belánszky és Juhász 4—i, Nánási 2, Gógucz I győzelem. TEREM-KÉZILABDA Gödöllői Vasas—N. Spartacus 24:7 (13:4). G: Nagy Z. (3), Kelemen, Siroki (2—2). Vecsési MTK—N. Spartacus ! 23:13 (14:4). G: Kelemen, Nagy Z. (3—3), D. Kovács L., Dobi (2—2), D. Kovács J., Siroki, Török. Mindkettő megyei bajnoki, s mindkét mérkőzést Sziget- szentmiklóson játszották. A Spartacus győzelem nélkül az utolsó előtti helyen ált Ugye csúszik a szánkó? Mert száguldozni jő! De nem a kocsi úton, kedves szülök! Ebből még sok baleset, karambol származhat! öntik a cukrot. Bence János és Varga György élelmiszer- ipari tanulók munka közben a konzervgyárban Ünnepek után is jól lehet a porcelán boltban vásárolni, igaz, most kevesebben vannak (Foto: Fehér Szilárd) Pénteken tanácsülés A városi tanács az esztendő első tanácsülését pénteken (12-én) délután fél 3 órakor tartja. A tanácsülés meghallgatja a város egyszerűsített általános rendezési tervének ismertetését. Előadó: Tarján Aladár, az E. M. Várostervező Intézet tervező mérnöke. A beszámolót az elmúlt tanácsülés lejárt határidejű határozatainak, valamint a tanácsülés óta tartott vb-ülések fontosabb határozatainak végrehajtásáról Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke tartja. Egyebek között a nagykőrösi lakosok által a községfejlesztési hozzájárulások elengedése tárgyában előterjesztett kérelmek elbírálását is napirendre tűzték. Előadó: Pusztai Ferenc városfejlesztési műszaki főelőadó. — A RÁKÓCZI Termelőszövetkezet kertészei már a tavaszra gondolnak. Elvetették a korai zöldpaprikát, karalábét és salátát a hajtatóházban. Valahol már találkoztunk Pintér Ferenc, a városi gőzfürdő fűtője. (Rá«z József karikatúrája.) — DÍJMENTES üdültetésben részesülnek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik az önsegélyező csoportnak tagjai. Január 23-tól február 1-ig Harkányfürdőn Nagykőrösről ríjégy tsz-tag, Kocsérról pedig két tsz-tag vesz részt az üdültetésben. Különböző fürdőhelyekre egész éven át történnek beutalások a díjmentes üdültetésre. — AZ EGÉSZSÉGÜGYI hatóság rendelkezéseit nem hajtotta végre udvarában Benke András, Sas n. 1. szám alatti lakos. Ezért a hanyagságáért 200 forint bírságot fizetett a szabálysértési hatóságnak. — AZ MHS 200 taggal működik. Van íjász, rádió amatőr, modellező szakkör, lövész-csapat és motoros tura- szakosztály is. Ezenkívül üzemi honvédelmi járőrcsapattal Is rendelkezik. — ELFELEJTETTE az 1961. évi baromí'iszerződését teljesíteni a földmüvesszövctkezef- nek Halász Sándor Lencsés, Világos dűlő 17. szám alatti lakos. Az előleget azonban felvette a baromfinevelésre. — HARMINCÖT tagú énekkara van a konzervgyárnak. Épül az új kémény a konzervgyárban Úton — üzemben — boltban...