Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

#E»r MEGTtt t&úrlap 1962. JANUÁR 11, CSÜTÖRTÖK Újévkor megkezdte a munkát a megye legújabb üzeme: a zebegényi ásványőrlő 4Q0Q tonna takarmánymeszet és 1800 tonna bécsi fehéret termel az első negyedévben 31éff as idén felépíti a fínttmórlö részlege i» Hosszú előkészületek után január 2-án megindult a mun­ka Pest megye legújabb ipari üzemében, a zebegényi ásvány- őrlőben. Elég sokáig, ötvenki­lenc tele óta épül a korszerű­en berendezett ásványmalom, az anyag azonban, amit fel­dolgoz, 100—150 millió eszten­deje várta türelmesen, amíg felszínre került, hogy hatal­mas zúzógépek porrá őröljék, aztán az ember hasznára for­díthassa. Mérhetetlen régen, Zébegény mai határaiban a Börzsöny ala­csony nyúlványai helyén víz borította a földet, de ahogy az évmilliók múltak, kiszáradtak és medrüket a rajta vastagon lerakodott üledékkel együtt vi­szonylag vékony földréteg bo­rította be. Ez a földréteg millió meg millió évvel ezelőtt élt, számokkal kifejezhetetlen mennyiségű hal, rák, kagyló és csiga maradványaiból keletke­zett mészkövet takar. A szürkésfeliér mészkőből gyakran tériül elő egy-egy megkövesedett halgerinc cp kagylóhéj, csigaház. ami nem mállott szét és állt azután feüsmerhetetlemül is­mét össze mész-konglomerá- tummá. Akár félig-meddig ép­ségben, vagy kisebb-na-gyobb rögökben, kincset jelent a száz­millió éve, a jura- meg a kré­takorban kimúlt vízi lények­nek ez a nagy temetője. A be­lőle kikerülő tiszta, 97—93 százalékos kalciumkartoonátot tartalmazó mészkő fontos alapanyaga a festékgyártásnak és állati tápszereknek. Mindössze harminc éve egé­szen kicsiben kezdte el bár.yá- szását egy magánvállalat. Ké­sőbb a Pestvidéki Ásványbá­nya Vállalat foiyfettß a-kiter­melést, de csupán öt emberrel. A kibányászott mészkövet vasúton Budapestre szállítot­ták, ahol a Kőbányai Ásvány- órlő Vállalat üzeme dolgozta fel egészen a múlt esztendő utolsó napjaiig. Néhány nap óta ez a fővárosi vállalat a mészkőőrléssel azonban nem foglalkozik. Ezt a szerepét át­vette a Pestvidékd Ásványbá­nya Vállalat zebegényi őrlő és bányaüzeme, amely most már a zebegényi bánya mészkőter­mését dolgozza fel, az ország más hasonló bányáiét pedig más vidéken működő őrlőüze­mek. A zebegényi új ásványmalom három emeletes épülete alig száz méterre a bányától egy kisebb völgykatlanban áll. Mellette harmincötezer vol tos transzfoimátOTházat emeltek, amögött .irodaépületet és kü­lön a garázst, meg kisebb mű­helyt, távolabb pedig két épü­letben négy szolgálati lakást. A* új üzem telepe erdők­től körülvéve mintegy két kilométerre fekszik a Duna menti kies üdülő­helytől úgy. hogy annak levegőjét az őrlésből ere­dő mészpor nem szennyez­heti. A bányából kis csilléken szállítják az őrlőig a mész­követ amely csúszdán át ke­rül az alagsorban elhelyezett előtörőbe. Innen a szétzú­zott követ elevátor viszi tel a hatalmas szárítóba, ame­lyet olajfűtéssel állandó ma­gas hőfokon tartanak. Az ásvány őrlő -t el ep épít­kezése és felszerelése 10 millió 800 ezer forintba került, de a befektetés ezzel még nem ért véget Idén újabb tetemes összegű beruházá­sok következnek, megkezdő­dik a bánya gépesítése is. A fúrógépek már megérkez­tek. néhány nap múlva ös­szeszerelik és munkába ál­lítják azokat, később azután fokozatosan gépesítik az egész bányaüzemet. A telep udvarán egyéb gépek is lát­hatók, szállítják már az új üzemrész finomőrlő beren­dezését. holott annak épí­tése még esek a tevassr«! kezdődik, de minden való­színűség szerint még ebben az évben véget ér, úgyhogy ez év végén már ez az üzem­rész is dolgozni kezd. Az üzem vezetője, Káló Al­só Béla már egy éve, még az építkezések alatt került Zebegénybe Várpalo­táról, ahol a szénbányászati tröszt tervosztályvezetője volt. Régi bányaszakember, az­előtt a mányofci szénbányát vezette. Tőle tudakoljuk, mi­lyen gazdag a zebegényi mészkőbánya. — Nem voltak még mély­fúrások — feleli — ezért te­hát nem tudni pontosan. Annyi azonban bizonyos, sok­sok millió tonna anyagot rejt itt a föld irr.éhe. Nem akarok nagyot mondani, de száz év alatt ki sem aknáz­ható, noha mostantól kezd­ve egyre fokozottabb ütem­ben folytatjuk bányászától, amit lassan egészen gépesí­teni fogunk. Étidig öt, most — tizenhárom ember dolgo­zik a bányában, az őrlőüzem­ben pedig három műszák­ban hatvannégy ember. A műszaki vezetést és admi­nisztrációt kilencen végez­zük. Ha a másik üzemrész is megépül, további har­mincöt embert alkalmazunk. A bánya régi dolgozói közül csak a lőmester maradt a bányában, a többi négy mórt az őrlőbe került. Csupa ze­begényi és környékbeli em­ber talált munkát nálunk. — Milyen az üzem kapa­citása? — Évi harminchatezer tonna nyersanyag, ami készáruban 29—30 ezer tonnát jelent. Az első negyedévben 7500 tonna mészkőből 1800 tonna. 6400 szemcsefi- nomságú bécsi fehéret kell a festékipariak szál­lítanánk és négyezer tonnát állati tápszerhez. De nemcsak mészkövet, ebben a negyed­ben még 150 tonna petényi agyagot és 400 tonna talku- mot is őriünk. A talkum még nincs itt, a közeli Nóg- rád megyei Petényből vi­szont már szállítják vasúton az agyagot. A zebegényi ásványőrlő egyébként Pest megye egyet­len ilyenfajta üzeme. A fes­ték- és tápszergyárakat látja el alapanyaggal, az erdőgaz­daságoknak és faiskoláknak pedig talajkötő anyagot szál­lít, de egyéb iparágak részé­re is dolgoz ik. Sz. E. Húszmilliárd forintos export A kohó- és gépipar termé­keiről rendelések formájában igen jó ajánlóleveleket állí­tottak ki a külföldi cégek: 1962-re minden eddiginél na­gyobb rendeléseket kapott az iparág, s mintegy 20 milliárd forint értékű árut gyárt ex­portra, kétmilliárddal többet, mint tavaly. Különösen hír­adástechnikai cikkeink, mű­szereink, szerszámgépeink, jár­műveink iránt nagy a keres­let. Átviteltechnikai berende­zésekből például 150, telefon- központokból 80, vákuumtech­nikai gépekből 20 százalékkal többet exportálunk, mint ta­valy. A nagy mennyiségű gép­ipari és kohászati exportter­melésnek 85 százalékát már a múlt év novemberéig lekötöt­ték, s minden jel arra mu­tat, hogy egyes területeken soronkívüli rendelések miatt a tervet túl is kell teljesíteni. (MTI) ___________ — AZ ELMÚLT őt év alatt mintegy háromezer különféle létesítmény és üzem épült világszerte Ma­gyarországon gyártott gé­pekkel és berendezésekkel, illetőleg magyar mérnökök tervei alapján. Igen érdeke­sek azok a pályázati terv­kidolgozások, amelyeket most az egyiptomi belső viziutak szempontjából oly fontos forgóhidakra készí­tettek. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Néhány érdekesség a Zrínyi Kiadó 1962. éves tervéből memoárjában szárazföldi ala­kulatok Guderián és Manstein elleni harcait írja ie a máso­dik világháború kitörésétől 1944 májusáig. Poémák é.? balladák a ffagy Honvédő Háborúról. Tvar- üovszkl j, Szimonov, Scsipa- csov, Martinov, Antotkolszädj és sok más élvonalbeli szovjet költő részben már ismert, de legnagyobb részt eddig ma­gyarul még meg nem jelent háborús poémáit és balladáit foglalja magába r-z a kötet a legjobb magyar fordítók tol­mácsolásában. Baráti Géia — Horváth Zsóiira: Napkelte előtt. 1944— 1045 telén megalakult vörös­brigád történetét írja meg a két ismert nevű újságíró, ■szemtanúk vallomása és jegy­zőkönyvek hiteles dokumentá­ciója alapján. A szépirodalmi kiadványo­kon belül három kalandos re­gény kiadását is tervezi a ki­adó. Takács' István: Kétfős játék. A~ ■kalandregény a kétes eg­zisztenciák világénak szövevé­nyeit boncolgatja egy nyugat­ról hazatért újságíró és egy mérnök kémkedésén keresztül. Pásztor Ferenc: Köd alatt. Pásztor Ferenc kémregénye a nyugati ügynökségek külső és belső aknamunkájából meríti témáját! , ■ - ________I ™ ■«iTiWTOifiMi ai'iXBmn:# OKTATÁS ÍTÉLETIDŐBEN Bár egiész nap mínusz 10 fok alatt tanyázott a hő­mérő higanystóla, az albonyi József Attila Tsz fiataljai mégis teljes létszámban megjelentek az esti oktatá­son. Egyikük-másiikutk pedig öt-hat kilométert gyalogolt. kA világ térképe előtt?’ cí­mű előadássorozat ötödik foglalkozására először szelle­mi vetélkedés formájában számoltak be a hallgató!: az előző előadáson hallottakról. Utána diafilmet vetítettek, majd Somodi István előadó, a községi tanács vb-elnöke érdekes ismertetőt tartott a Kínai Népköztársaságról. Szabó Sándor, az abonyi ze­neiskola igazgatója néhány dalra tanította meg a fia­talokat. A foglalkozás után a részvevők társasjátékkal szórakoztak és magnetofont hallgattak. A József Attila kígyót, békát hozott magá­val. Mint mondotta, nagy élményt jelentett az utazás, három hétig a 14 ezer ton­nás tengerjárón. Argentíná­ban az éghajlatot jól bírta, mivel az a miénkhez ha­sonló. A lakosság nagy ré­sze az általa felkeresett vi­dékeken állattenyésztésből éL Egy munkaegység: több mint negyven forint A zárszámadást előkészítő közgyűlésre készülődnek az üllői Petőfi Tsz-ben. Az új tsz előreláthatólag negyven­negyvenegy forintot fizet munkaegységenként. Alaposan kivették a részülte: a felada­tok lelkiismeretes végrehaj­tásából év közben a foga- tosok, de példamutatóan dol­goztak a brigádvezetők és so­kan masok is. A jövő tervei között szerepel az állatállo­mány fejlesztése. Bicikiitolvaj Egy este Fekete Géza mo­Tsz ifjúsági tanfolyama já- nori lakos ittasan betért a vi rásszerte az elsők közé tar- gadóba. Onnan kijövet, nem törik, amelynek a példáját volt kedve gyalog nekivágni a érdemes követni. " haza vivő útnak, ezért ki­emelt a megőrzőből egy ke­rékpárt. Szerencsétlenségére a biciklin lakat volt, így nem tudott vele mit kezdeni. A Deák Ferenc utca elején ott­hagyta és visszament egy má­sikért. Két nap múlva a lo­pott kerékpárt ötszáz forintért eladta. A tolvaj és az orgazda ellen megindult az eljárás. Kovács Jenő: A láthatatlan határvonal. Izgalmas, jól fel­épített kalandregény, amely­ben a szerző a nyugati ügy­nökségek szerteágazó diver- záns tevékenységét, az elhá­rító szervek és a lakosság le­leplező munkáját írja le igen érdekes, olvasmányos formá­ban. A Szabó-család merénylői Újabb huligánbanda került bíróság elé, Jóni Károly, Jó ni Teréz és Kalocsai István Al- bertireát tartották rémület­ben. Az esti órákban sűrűn látogatták az italboltokat és a bortermelő gazdák portád. Ittas állapotban bátrán’it rendeztek az utaán, belekö­töttek a járókelőkbe, éjsza­ka pedig számos betörést kí­séreltek meg. Az egyik este részegen Szabó Ferenc laká­sét szemelték ki. A Szabó- család aludt már, amikor a banda fütyülni kezdett az ablak alatt. Ezután bezörget­tek a konyhaajtón, vereke­dést • ■ provokáltak;- • behatoltak a lakásba .és. súlyosan bánT talmaztak többeket. A huíi- gfinbanda ügyében most fo­lyik a tárgyalás. Egy év Argentínában Topái György, a Nemzeti Múzeum monori származá­sú fiatal tudósa nemrég tért haza élete első hosszabb kül­földi gyűjtőútjáról, Argenti­néiból. Délnyugat-Argentiné­ban rovartani gyűjtést vég­zett és ennék eredménye­ként 48 600 bogarat, polos­kát, darázsi élét, 470 emlős­állatot, 270 madarat és 190 Hatvanéves házassági évforduló Ritka jubileum színhelye volt ^ Nagykőrösön Sima Sált- dorék lakása. A Sima-házas­pár most ünepelte házasság- kötésének -hatvanadik "évfor­dulóját Férj és feleség jó egészségben lépték át a há­zasélet hetedik x-ét Jó hangulat az Aranykalászban A nagykőrösi Aranykalász Étterem elsősorban a fiata­lok kedvenc szórakozóhelye. Igaz, az idősebbek is kedvük­re ehetnek, ihatnak a takaros termekben. Az ételek ma­gyaros zamata városszerte hí­res, a rendről pedig gondos­kodik az üzletvezető, valamint a személyzet. A tervek sze­rint a város közkedvelt ven­déglőjét korszerűsítik. A dol­gozók részére zuhanyozó, ru­határ és öltöző épül kózottá lett, a fejlődésben visz- szamaradt. De Felsősödön, abban a kétszobás, kertes, kis családi házban, ott a Deák Ferenc utcában, Puczkerék- nál, magára talált. Ottjártunkkor éppen ebéd­időben toppantunk be. Jancsit igazi kuktának öltözve, a konyhaasztalnál találtuk. Ép­pen a süteményt szedte ki a tepsiből. Fényképezni való. kedves látványt nyújtott. De sajna, mire kattant a pép. Jancsi addigra lekapta fejéről a kendőt, magáról a fehér kör tényt, és sebtében mentegető­zött: — Anyu kötötte a fejemre. A kötényem is anyu varrta, hogy ne kenjem össze magam, ha főzőcskézni segítek a kony­hában. S Jancsi máris tányérokat vett elő a konyhaszekrényből, s szívesen kínált minket: — Tessék megkóstolni, na­gyon finom. Ilyen jó túrósbuk- tát csak anyu tud sütni. De én készítek elő mindent. Ez az én kedvencem, hatot is megeszem belőle! — dicsek­szik. — Amióta Jancsi nálunk van — mondja Puczker bácsi tettetett szemrehányással — azóta nem tőlem- kérdezi meg a feleségem, hogy mit főzzön, hanem tőle. De Jancsi, teg­nap sem etted meg a kcF:á- poszta főzeléket! Anyu úgy látszik, nagyon elkapat! — Dehogy is kapatom el. dehogy kapj tóm e! — szól közbe gyorsan Puczker nini. — Inkább az apja. A~ a kel­káposztafőzeléket is azért hagyta ott Jancsi, mert avu hozott neki két szelet Gól cso­kit. Ve hát csak hadd egye ... Úgyis olyan deszkaso”án!-.a volt a lelkem, amikor ideke­rült. Azóta meg már két ki­lót hízott! Jancsika két és fél hónapja lelt családra. Eleinte, amikor nejüktől a gyermek szomorú sorsa felől hallottak, csak szombat-vasárnapra hoztáik ki az intézetből. De a kedves. iL. ledelmes, szófogadó, szolgá­latkész gyermeket csakhamar megszerették. Egyre nehezeb- ben ment a válás, amikor ütött az óm, s vissza kellett indulni az intézetbe. Jött a nagy va iráció. Két hétre ma­gukhoz fogadták Jancsit, fe­dezték ellátását. A két hétből négy lett, azután hat, s csak halogatták a búcsút. Végre az­után náluk maradt az évnyitó­ig. Bizony ríttak valamennyi­en, amikor mégis vissza kel­lett mennie. De megígérték neki. hogy ha rendesen tanul.-. ,:ól viselkedik, akkor máskor is elhozzák a szünetekre. így is lett. Sőt, amikor aja- nári kar úgy nyilatkozott, hogy Ja-'.esi jobban tanul, amikor kint von Puczkerék- vó! véolco eldöntötték a kér- dé"+. Magukhoz vették a fiút. IjOZ, Puczker bácsi és Puczker néni mák nem. fiata­lok De Jancsi nemcsak ez ov?k be n*m asszore’lányuké Azok is se rí hőnek némi pénzzel, mert hisz’ anyu és apu nem bírnák c Jancsit tar­tani csak a nyugdíjból. Dchét ez elsősorban nem éleikor és Pénz dőlve. Hanem'a szívé, a szereteti és a jóságé. Abban nedin ven szűköl­ködnek Puczker bácsiék. Várvölgyi Lászlón® ózíiíz, a őze retet és a jóság dolga A Zrínyi Kiadó 1962-ben több érdekes katonai szak- könyv, ismeretterjesztő mű és szépirodalmi könyv kiadását j tervezi. Az .■■'áltaiáE'O^:-' érdeklődésre számot tartó ismeretterjesztő, kiadványok közül, mint leg­érdekesebbeket kell megemlí­teni: Kulis: A második front. A | szerző a háborúban szemben­álló felek gazdasági, politikai és katonai helyzetének a má­sodik front megnyitásáig le­zajlott katonai eseményeknek az ismertetésével kezdd mun­káját. A Nyugat-Európában végrehajtott hadműveletek részletes leírása és értékelése során végigvezeti az olvasót a partraszállástól a háború be­fejezéséig. Gyürkéi: Nemzetközi brigá­dok a spanyol polgárháború­ban. A szerző magyar, fran­cia, német,, lengyel, bolgár és, olasz szerzők tanulmányai, va- j lamint levéltári anyagok alap-! ján dolgozza fel a spanyol népS oldalán küzdő nemzetközi ön- í kéntesek Francó fasiszta had-! serege, valamint az interven- i ciós erők ellen vívott hősi: harcának és helytállásának! történetét. Ezt az értékes is-! meretterjesztő könyvet íérkép- i vázlatok és korabeli fényké-! pék egészítik ki. i Papp Bálint: A rakétafegy- t)tr. Korunk egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdése, a rakéták, a rakétafegyverek építése terén eddig elért mű­szaki haladás kérdése. Erről nyújt átfogó képet ez a nagy érdeklődésre számottartó könyv. A háborús témájú szépiro­dalom kedvelői néhány érde­kes könyvvel gyarapíthatják könyvtárukat. Szimonov: Front, Konsztan- tyifi Szimonov 1941—1945-ig mint harctéri tudósító járta a frontot a Nagy Honvédő Há­borúban. Ebben a kötetben tudósításait és háborús témájú elbeszéléseit gyűjtötte össze. Kotovicz Frontutakon. A könyv cselekménye 1945-ben játszódik, a németek elvesz­tették a háborút és az új len­gyel hadsereg a szovjet csa­patok oldalán, tőr előre. A szerző tizenkilenc éves fejjel, ifjú zászlósként vett részt a i lengyel 2. hadsereg harcaiban, ■ ezekről ad képet híven, de i nem a krónikás szárazságával, hanem a regényíró dinamikus erejével. Birjuzov: Amikor az ágyúk ■ dörögtek. Birjuzov katonai \ Szászkó Jancsika 1956 ak- j lóherének egyik reggelén arra \ ébredt, hogy egyedül van a be- % sárt lakásban. Nevelőszülői nem valahová a szomszédba f, szaladjak át, hanem elmentek £ messzire, idegenbe, talán öröfc- ^ re. Ausztriában keresték a j boldogságot, ila Idegság vadá­4 szat.uk közben azonban szívte- ^ lenül elfeledkeztekc a. kis hét- | éves fiúról,. akit nem sokkal % előbb örökbe fogadtak. Jan- j csiba már harmadszor került | vissza a gyámhatósághoz... Mert ennek a kisfiúnak ha­lj nyitott élete valóságos regény. $ Édes szüleiről mitsem tud. El- 1, ső és második, „szüleire’’ sem 1. emlékezik. A luannadik szü- % lei voltak azok. akik disszi- dáliák. Negyedszerre egy gyer- ^ méhtélén házaspárhoz került, Ír Gyukán Gyö-gy cipészhez és | feleségéhez. Ők nagy szere. ^ tettel nevelgették a szépen fejlődő Jancsikát, de — ilyen j, a sors! — negyedik nevslőap- í ja hirtelen meghalt, s az öz- ■'/. vegy nem tudta tovább tartani I ' a gyermeket. Visszavitte az intézetbe. Ám szerencsére vannak jó- % szívű emberek. Négyszeri ár- í vaság után. Jancsi most. tizen- g egyéves korában, ötödször is % szülőkre talált. S nemcsak szii- 1, lökre, végre igazi otthonra. A. ^ stílt változás megviselte Jancsi testét, leikét. Szomorúvá, zár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom