Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-03 / 1. szám
\ A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R VI. ÉVFOLYAM, 1. S7ÄM 1962. JANIIÄR 3 SZERDA A* üzemi politikai és misszaki agitációs iiianka 1961. évi tapasztalatai Pártszervezeteink tevékenységének sikere, a vállalataink elé állított nem kis feladatot jelentő tervszámok teljesítése, a gazdasági munka színvonalának további emelése nagymértékben attól függ, hogyan tudják meggyőzni az üzem kollektíváját, fizikai dolgozókat, műszaki középkádereket és az üzem felsőbb szintű irányítóit egyaránt a legfontosabb feladatok végrehajtásának politikai fontosságáról. Ezért érdemes rövid visz- szapillantást vetni arra. hogy az elmúlt év folyamán milyen eredményeket értünk el ezen a téren. Az agitációs munka irányításának legfontosabb eszközei a párttaggyűlés, a pártcso- portok. pártbizalmiak és valamennyi párttag agitációs tevékenysége, a tömegszervezetek. elsősorban a szakszervezet és a KISZ agitatív munkája, az egyéni beszélgetés a faliújság és a hangos híradó célszerű felhasználása. N?m minden területen sikerült a kívánt eredményt elérni. Bár kétségtelen hogy az elmúlt időszakhoz viszonyítva ez a munka komoly mértékben fejlődött és elsősorban ennek köszönhető. hogy Cegléden legfontosabb mutatóiban sikerült teljesíteni, illetve túlteljesíteni a termelékenység emelésére vonatkozó politikai bizottsági és megyebizottsági határozatokat, mégis meg kell állapítani, hogy e cél érdekében az agitációs munka csak egyes formáit használták fel. Szinte valamennyi vállalatra, valamennyi párt-a lapszervezetre jellemző volt. hogy elsősorban a párttaggyűlést tartották annak a fórumnak, melyen keresztül a fenti\ feladatot megoldják. A taggyűléseken azután rendszeres tájékoztatást adtak a legfontosabb kérdésekről és igyekeztek a párttagokat úgy beosztani hogy a munka minden területén biztosítva legyen a pártszervezet szava, irányító, nevelőmunkája. Főleg az említett határozat végrehajtása idején volt tapasztalható, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol a dolgozók meggyőzését, a tájékoztatást szinte emberről emberre menően megoldották, nem is maradtak le 1 az eredmények. A tömegszervezetekben dolgozó párttagok és pártonkívüliek is megértették. hogy milyen jelentős feladat az agitációs munka. Több üzemben, így például a Május 1 Ruhagyárban, a Közlekedésépítési Gépjavítóban, a Húsipari Vállalatnál is segítettek a pártnapok szervezésében, az SZKP XXII. kongresszusa anyagának pro- oagálásában, vagy a szocialista brigádok szervezésében. Hasonlóképpen bizonyos, de még nem kielégítő fejlődést mutat az üzemi pártcsoportok munkája. Ezt a lehetőséget nem használják ki teljes mértékben, például a Villamosipari Gyárban és a ruhaüzemben. Nagyobb hiányosság tapasztalható a műszaki agitációs munkában a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál és bizonyos mértékig ;-,fl yiltemosipari. Gyárban. Pedig az ötéves terv folyamán az üzemekben az egyik legfontosabb feladat a műszaki intézkedések megszervezése, ami helyes műszaki agitáció nélkül nemigen képzelhető el. Többet kell tenni a jövőben az üzemi faliújságok, és a hangos híradó kihasználásáért is. Ezek olyan eszközök, melyek segítségével sok emberhez lehet szólni, de ugyanakkor ezeken keresztül sok ember hallathatja véleményét is. Pozitívan kell értékelni, hogy a nemrég befejeződött vezetőségválasztó taggyűléseken alapszervezeteink zömében foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a hozott határozatok fontosságánaík megfelelően nagy hangsúlyt helyeztek a jövőben a műszaki és politikai agitációs munka további javítására. Ne felejtsük el tehát azt a fontos dolgot, hogy minden párttag egyben agitátor is és a jövőben üzemi pártszervezeteink ezen a területen is törekedjenek a színvonal emelésére javítsák tovább ilyen irányú tevékenységüket, ezzel hajtsák végre a vezetőségválasztó taggyűlések határozatát. Varga Gábor NYUGTALAN EMBEREK A belterjesség útjára lépett az abonyi Kenyérmező ifjúsági tsz Az elmúlt napokban tartotta meg évi zárszámadási és tervismertető közgyűlését az abonyi Kinizsi Pál gimnázium Kenyérmező ifjúsági tsz-e. A közgyűlésen 41 tsz- tag hallgatta meg Túri elvtárs vezető tanár beszámolóját az 1961-es gazdasági évről, valamint a jövő évi tervekről. 1961-ben hét holdbn működött a tsz, melynek bevétele 34 951 forint volt. A termésátlagok szépnek mondhatók. 304 kg. zöldborsót termeltek mintegy 400 négyszögölön, öt és fél hold kukoricatermésük elérte a 30 mázsás holdankénti átlagot. Bizony sok felnőtt tsz-nek is becsületére válna az eredmény. Ezenkívül 708 kg paprikát termeltek. Nem feledkeztek meg a köztes termesztésről sem, mintegy 600 forintot kaptak az így termesztett babért. A tagok lelkesedéssel dolgoztak s nem hiába. Egy munkaegység értéke 32 Ft. Nem egy olyan tag van. aki elérte a 15—19—20 munkaegységet. Ilyenek például Bene László, Kaczur Gyula. Mayer Gyula. Ördögh György stb. De akad olyan is. akinek 34 munkaegysége van, mint pl Munkácsi Lászlónak. Az Ifjúsági tsz a gazdasági évben döntően külterjes gazdálkodást folytatott. Ezt igazolják az általa termesztett növények. Ezen szándékozik változtatni 1962-ben a termelési terv. A termelés iránya a kertészet felé mutat. A jövő gazdasági évben 2 ezer négyszögölön termesztenek paprikát öntözéssel. Két holdon uborkát termelnek. De a többi növények is a belterjes gazdálkodás képét mutatják. A jövedelem szinte meg is háromszorozod ik. A tavalyi 35 ezer Ft helyett 1962-ben 105 ezer forint bevételre számítanak. Igen figyelemre méltó a beruházás is: melegágyak, öntözőrendszer kialakítása. de emellett az egy munkaegységre eső forintérték szintén megkétszereződik. Elmondhatjuk, hogy az ifjúsági rátért az egyedül járható útra: a belterjes gazdálkodás útjára. 1961-ben komoly segítséget kaptak a gépállomástól, mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a tsz megszilárdítását. De hasonló segítséget kapott az frnsz vezetőségétől, L. Varga Albert és Gyermati János elvtársaktól is. E segítségre számíthat a jövőben is a tsz. A községben működő tsz-ektől nagyobb segítséget kíván az ifjúsági tsz vezetősége mint amit 1961-ben kapott. A kiegészített vezetőség s a részükre nyújtott segítség elegendő biztosíték lesz arra, hogy a tsz betöltse azt a szerepet amit pártunk és kormányunk az ifjúsági tsz-eknek szánt: A mezőgazdasági ismeretek tanítását, a munka megbecsülését és megszerettetését. Szűcs László — — AZ ABONYI Községi Tanács v. b. a legutóbb megtartott ülésén foglalkozott az 1961. évi negyedik negyedévi adótervek teljesítésével. Magából a beszámolóból is kitűnik. hogy ezt a tervet is, mint a többi negyedévit, a pénzügyi csoport túlteljesítette. A v. b. napirendjén szerepelt még a költségvetési átcsoportosítás. a Tanácsok Lapjának terjesztése, valamint a decemberi tanácsülés anyaga és egyéb folyó ügyek. Huszonhétmázsás ősziárpa-termés cukorrépatermést várnak jövőre No, nemcsak nyugtalan ember az abonyi Lenin Termelőszövetkezet járásszerte ismert és megbecsült elnöke: Kovács Tibor, de a tetejébe még olyan ember is, aki irtózik a nyilvánosságtól. Ri- bacz József községi , párttitkár és Szűcs László vb-el- nökhelyettes rábeszélésére volt szükség, hogy elhitessük véle azt, hogy a gazdaság egészen kivételes termés- eredményeinek közlése nemcsak községi érdek, hanem igen fontos egész mezőgazdaságunk érdekében. Nagyon nehéz volt megszólaltatni. Eleinte csak apróságokat mondott. Elkomoro- dott, amikor meglátta a kezemben a ceruzát, az meg különösen nem tetszett neki, hogy papírt simogattam magam elé. Nem is hozzám beszélt, csak úgy egyszerűen maga elé és szemmel láthatólag derült az arca, amint újra és újra átélte azt a példamutató kísérleti munkát, ami már lassan hagyomány a Leninben. 1960-ban próbálkoznak először. Tíz holdon igen gondos talajmunka után három mázsa műtrágyát, használtak fel holdanként és „ a jól előkészített talajba Bánkuti 1201 búzát vetettek. A tíz holdon 23 mázsás termésátlagot értek el. Tapasztalat, hogy a kivételes. gondos talajmunka, a műtrágya helyes alkalmazása, a jól kitenyésztett vetőmag olyan többtermést jelent, amely mellett a többletköltség elenyésző. ősszel újra egy lépéssel előbbre léptek. 25 holdon búzát, 28 holdon őszi árpát vetettek, hasonlóan gondos talajelőkészítés és műtrágyázás után. A területen újításképpen Rapitox II-vel vegyszeres gyomirtást végez10 holdon — 400-500 mázsás a nyolcholdas kísérleti vetésen tek. Az eredmény ismét megnyugtató volt: búzából 25 mázsás, őszi árpából 27 mázsás termésátlagot értek el. Ezzel párhuzamosan egy 20 holdas zabvetésről a községi nyolcmázsás holdankénti átlag helyett 16 mázsát takarítottak be. — Ezzel a néhány nagyszabású kísérlettel véget is ért a Lenin Tsz-ben a próbálkozás? A kérdés nagyon tapintatlan volt, erre feltétlenül válaszolni kellett. — Dehogy .ért. véget!.— legyintett Kovács Tibor. — Most megint olyasmiben törjük a fejünket, ami igen fontos a mezőgazdaság szempontjából. Ribacz elvtárs int, hogy csak folytassa, ha már elkezdte — Nyolc hold kerti talajon DT—413-as traktorral mélyszántást végeztünk. Tavasszal disztillerrel és fogassal még eligazítjuk a talajt. Kevés műtrágya után mihelyt a talaj hőmérséklete engedi, cukorrépát, vetünk.-r Mi lesz a várható terméseredmény? — Várjunk! Először jegyezzük meg, hogy igen gondos növényápolást alkalmazunk és aztán, ha az „időjárásfelelős” is belesegít, 400—500 mázsa cukorrépát szeretnénk betakarítani holdanként. De ha hatszáz lenne, azért sem haragudnánk meg. Remélem, hogy olvasóink az elmondottak alapján megértik, miért beszéltem én a címben nyugtalan emberekről. Mert egy olyan gazdaságban, amelyben a mindennapi munka mellett még ilyen nagyszerű kísérletekre is vállalkozik a vezetőség, ott nyugtalan ember az elnök, a főkönyvelő, az agro- nómus, de maga a tagság is Hízó van eladó ! Ezzel a szöveggel találkozik az ember városszerte mindenütt. Ott. függ a kis cédula a villanyoszlopokon, borbélyüzletben, trafikban, lakóházak ablakaiban, sőt a múlt héten a növényvédőszer-boltban is találkoztam az időszerű reklámmal. Hízó van eladó! — olvasom az újság apróhirdetés rovatában. Csodálom, hogy a lap nem szentel vezércikket a széleskörű mozgalom támogatásának. Pedig az újság az olvasóké, a hízók nagy része is az olvasóké. Jelentse tehát az újság: Cegléden rengeteg hízó van eladó. Esetleg azt is, hogy jobban jártak volna az állattartók, ha idejében szerződést kötöttek volna az Allatfor- galmi Vállalattal és most jó áron értékesíthetnék a gömbölyű sertéseket. Mert például reklám ide, reklám oda, én nem fogok a növényvédőszer-boltban hízót vásárolni. Hátha Higosan- nál csávázták kétszáznegyven kilogrammra. Arról meg, hogy a piacon „zsebből” vegyek, egyenesen a kislányom beszélt le, mondván: — Apu, nekünk egy zsebhízó meg sem fog kot.y- tyanni. J. Z. A termelőszövetkezetek megalakulásával szélesedett a társadalmi tulajdon aránya és ezzel nagyobb lehetőség nyílt annak megkárosítására. Ennek megnyilvánulási formái a különböző helyeken előforduló lopások, sikkasztások, hanyag kezelések és egyéb vagyon elleni bűncselekmények. Ezek több okra vezethetők vissza. Egyrészt politikai éretlenség, az öntudat hiánya, amikor egyes tsz-tagok nem érzik magukénak a közös tulajdont. Hozzányúlnak a tsz vagyonához, ellopnak belőle és van, aki értékesíti is a közösség tulajdonát. Itt van például Nyúzó Balázs és felesége, a csemői Szabad Föld Tsz tagjai, akik a tsz gyümölcsöséből több mint 4 mázsa almát, 40 kilogramm szőlőt és 14 kilogramm körtét vittek el. Az árut Nyúzó Balázs, a MÉK átvevőhelyén eladta, jogtalanul zsebre vágott 1332 forintot, Ezt addig csinálták, míg az egyik alkalommal a rendőr járőr tettenérte őket. A tsz-tagoknak is éberen kell őrködni a csoport tulajdona felett. A tsz-tagság ilyen és hasonló esetekkel szemben nem lehet közömbös, mert ez-> zel nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a tagság is meg lesz károsítva. Más esetekben egyes felelős beosztásban levő tagokból hiányzik a hivatásszeretet. Legyen az főraktáros, főkönyvelő vagy más vezető poszton álló személy, ne tűrje meg a hanyagságot, a nemtörődömséget. Tűrhetetlen állapot volt az is, amit a jászkarajenői Előre a Béliéért Tsz-nél tapasztaltam. Fehér Béla főraktáros (íOO darab 'terményzsákot nem vételezett be a rak tár könyvbe, majd raktárkiadási bizonylat nélkül adta ki. Aminek az lett a következménye, hogy 267 darab zsákhiány keletkezett 8000 forinton felüli érték-, ben. Kihallgatása alkalmával arra hivatkozott, hogy nem volt ideje az adminisztrációs ügyvezetésre. (De arra volt ideje, hogy munka közben zugkimérő helyeken és italboltokban italozzon és úgy kellett kerestetni.) Hiányzott a belső ellenőrzés is. Aki még nem tudná, a terme’ őszövetkezetek vagyonvédelméhez tartozik a raktárak és más tárolóhelyiségek biztonsági berendezésekkel való felszerelése. De idetartozik a tűzvédelmi ‘elszerelések biztosítása is. Szólnom kell az éjjeliőrökről is. akik közül jó néhányat az ellenőrző közegek alva találtak. Megtörtént, hogy az éjjeliőr kutyájával indult szolgálatba, majd nyugodtan elaludt. Amikor ezért felelősségre vonták, akkor arra hivatkozott, hogy ott volt a kutyája és az éberen vigyázott. Ezeket a hibákat elsősorban a tsz-tagoknak kell észrevenni és nekik olyan légkört teremteni, amely vessen véget a tsz- vagyon iránt tanúsított közömbösségnek és nemtörődömségnek. Akik pedig nem értenék meg, azokkal szemben a hatóságok teszik meg a szükséges intézkedéseket. Dr. Orell Ferenc János ügyész — ELKÉSZÜLT a községfejlesztési alap 1962. évi járási költségvetése. Az 1962. év folyamán 8 062 900 forint értékű beruházásokkal, felújításokkal gyarapodnak a lakosság szolgálatában álló intézmények, a világítási és úthálózat. A feladatok megvalósításához 760 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek, a községek béri levő- -saját anyag:- fa. homok stb407-000 forint értékben kerti] felhasználásra. — SZAMOKBAN kifejezve, mit jelentett a múlt havi árleszállítás: a FÜSZÉRT ceglédi kirendeltsége két hét alatt 3 mázsa mazsolát, 6 mázsa kávét, 24 mázsa csokoládét és 107 mázsa narancsot értékesített. — A CEGLÉD-CSEMÖI Állami Gazdaság a tél folyamán mintegy kétezer vagon szervestrágyát használ fel, amelynek nagy részét saját termelésből, kisebb részét pedig vásárlásból fedezi. — A MÉK ceglédi kirendeltsége a város termelőszövetkezeteivel a mai napig 384 kát. hold zöldségtermelésre kötött szerződést. A múlt év során a gazdaságok 207 vagon zöldséget adtak át az állami felvásárlásnak. — A HIDEG, a fagy, a hóakadályok megnehezítik a TEFU zavartalan munkáját. A munka zavartalan elvégzése érdekében a vállalat fagybrigádot alakított s a gépkocsi- vezetőket a reggeli Induláskor meleg motorokkal várják. Az előre nem látott nehézségek leküzdésére a vállalat állandóan mentőkocsit tart készenlétben. r: -c-' — AZ ABONYI Községi Tanács felhívja az érdekeltek Ifigyeimét, hogy a múlt évben kiállított termelői igazolván nyok az új évben érvénytelenek. Az új termelői igazolványokat a tanáesháza 10-es szobájában kell igényelni * az igényléshez a termelők feltétlenül vigyék magukkal az 1961. év végével lejárt termelői igazolványokat. — BEFEJEZETT dolog a Teleld utca elviselhetetlen közlekedési viszonyainak rendezése. A Hazafias Népfront városi bizottsága társadalmi munkát szervezett, amelyre az utca lakói örömmel jelentkeztek és megérkezett a Gépjavító Vállalat felajánlása is: a bejáratos buldózer gépek társadalmi munkában végzik el az úttest talajmunkáit. ANYAKÖNYVI HÍREK Abony Házasságot kötöttek: Szekeres Ferenc és Árnád József né szül. Csibrán Mária. Gönczöl Imre és Tóth Maria. Dóra János és Kuszt- ván Erzsébet. Elhunytak: Rai Ferencné szül. Brenyi Julianna 75 éves. Urban Pálné szül Molnár Mária 73 éves. Kökény Sándorné szül. Zsakai Lidia 81 éves, Babcsány László 73 éves. Lengyel pálné szül. Urban Anna 83 éves. Fehér Gyula 50 éves. Nagy Imre 80 éves. Albertirsa ^ Házasságot kötöttek: Nvitrai Sándor és Hanák Zsuzsanna. Elhunytak: Szabó Gábor <6 éves. Paáj Lajosné szül. Kábi Anna 88 éves. Törtei Házasságot Kötöttek: Farkas István és Mari Piroska.. Bárány Imre Lukács és Hajdú Veronika. Valkó János és Dinya Ilona. Elhunytak: Nagy János 86 éves. Dér Istvánné sz. Tóth Kertész Te-, rézia 72 éves. Kis-s Mihályné ízül. Jancsovics Anna 80 éves. Dobos Ferenc 47 éves. Csemő Házasságot kötöttek: Nagy Sándor és Fityó Teréz. Elhunyt: Vizi Nagy József 62 éves. Ceglédbercel Házasságot kötöttek: Láncos Pál és Ármos Katalin, Klein Sándor és Rajta Emerencia. Elhunytak: Czigelmayer Antal 50 éves. Dudás József 75 éves. Cegléd Születtek: Szemők József. Schön- léber Márta. Gőz József Patik Zoltán. Des* László Valkai Ildikó. Ver^S András. Gonda János. Debreczeni László Balázs, Gregus Ferenc, Jakab< Julianna, sági xlona. Árpás Olga. Bajor Nándor László. Cseke Gábor Kovács István, Lenylcvki Ferenc, Szalóki Hona, Schleifer Judit Borbála. Harmati Veronika, Szeidenléder Pál, Józsa Sándor. Kökény Zsigmond. Sándor Pál. Bartucz Mihály, Bar- tucz József. Bíró Ildikó. Marticsek Julianna. Nagy László Sivók Erika. Jakab Terézia. Káldj Erzsébet, Sőres Viktor Mária. Tóth Julianna. Dóczi Ferenc. Kovács István, Pongó Sándor. Diószegi Károly, Hován Tünde Mária. Varga László. Tóth Gábor. Bartucz Piroska, Patkós Győző. Házasságot kötöttek: Kovács Benő és Korsós Eszter Szatmári József Károly és Mózes Ágnes Erzsébet. Veréb-Za-kar István és Farkas Mária, Varga Ferenc és Oláh Terézia. Donkó Sándor és Szabó Rozália Szilaj Sándor József és Balia Acmes. Seres László és N*«v Ilona. Vég István Ferenc é< Ki óment Éva Terézia Tóth Pál Ferenc és Illés Eva Anna. Váradi Ferenc és Rimányi Mária Terézia. Tó'h Lé«zló és Szabó Mária. Kiss Károly és Horváth Hona. Szomorú János és Ka!o^oi Olga M^ria. Kolláth .Latos A+'U* és Parkas "Rozália Ilona, dr Fliás sárikor és S-h getí Méri a Marsit. Sebők peren c é~ jtiH-sc'* Terézia ptván és Eszter. C^zmadi Gvörrív C->o j(L-p| Piroska. Elhaltak: Recge1 Miklós 67 éves. Varsa József 35 éves. Hornvák Ovula >8 éves Nagy Pál 70 éves. Orosz Ferenc 83 éves. Budai Lmos 38 éves Szűcs Mihályné szül Szüle Judit. 80 éves. Farkas Sándor 72 éves. Barna Jánosné szül. Nagy Julianna 5? éves. Kovát.« Gásőár Menyhértné szül. Bátori KataIV 63 éves. Hudák Erzsébet 63 éves. Kovács Tmre 71 éves. Gyárf^r Sándor 9 hónapos, Pál Jánosné szül. Erdős Julianna 63 éves. ) A termelőszövetkezetek vagyonvédelméről
