Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

'' PEST MEGr 1962. JANUÁR 3 SZERDA „Ember lenni mindig, minden körülményben“ Sok-st% felnőtt ember, azok, akik szeretik munkájukat, visszakívánnák azokat az éve­ket és gondokat, amelyeket a fiatalok élnek, amelyek őket foglalkoztatják. Tizennyolc esztendősek. Néhány hónap múlva érettségiznek. A tanulás mellett legtöbbjüket egyetlen kérdés foglalkoztatja: a pálya- választás. Sokan közülük már évek óta erős akarattal készül­nek jövendő hivatásukra, míg másokat döntésre sürget az idő. Az ócsai Bolyai János gim­názium negyedik leányosztá­lyában sokat beszélnek erről. Valamennyien KISZ-tagok. Sokukat vonzza a pedagógus' pálya. Néhányan aggódnak: hátha nem sikerül elég jól az érettségi, vagy a felvételi vizsga. Mi lesz akkor? Szinte mind­egyikük másként válaszol. Ács Jolán matematika-fizi­akkor érettségiig sokat kell javítanom. Orvos szeretnék lenni.. . segíteni az embere­ken ... elvenni tőlük a fáj­dalmat... gyönyörű hivatás... Beszélgetünk a hat eszten- de'g tartó tanulás elfásító ha­tásáról, a hétköznapok mun­kájának szürkeségéről. — Soha nem fásulnék bele! Soha! Olyan boldogság lehet másokon segíteni. Bár az osztályban Edit lel­kesedéstől fűtött hangja soka­kat mosolyra késztet, látszik a mosolygó lányokon is, hogy mondanivalóját nemcsak ér­tik, hanem érzik is és magu­kénak tudják. Az osztályban azonban a tanári pálya iránt a legna­gyobb az érdeklődés. Tanárnak, vagy tanítónak készül Bálint Etelka, Táncos Ilona és Bernáth Júlia is. Ö egyelőre képesítés nélkül sze­retne kisegítő tanítónőként Német órán. Magyar Erzsébet a házi feladatot fordítja (Szentiványi felv.) ka szakos tanárnő szeretne lenni — Már az általános iskolában is ez volt a vágyam — mond­ja. Dolgozatot kellett írnunk a jövőnkről. Erről írtam. írásos bizonyítékom van — teszi hoz­zá mosolyogva —, hogv nem pillanatnyi feljángolásról van szó. Szegedre, a Pedagógiai Fő­iskolára jelentkezik. — S ha mégsem vennének fel? — hangzik a beszélgetők egyiké­nek kérdése a másik padsor­ból. — Akkor egy évig dolgo­zóm, azután újra jelentkezem. Ha négy évig nem vennének fel, bár ez valószínűtlen, ak­kor huszonkét éves koromban levelező tagozatra jelentkezem. De mindenképpen tanítani fo­gok. A kitűnő rendű, mozgékony Sóvári Gizella már nem ilyen biztos a dolgában. — Valóban sokszor megfor­dult a fejemben, hogy pedagó­gus legyek, magyar—orosz sza­kos, de bocsánat a szóért, — már mosolyog — az a rögesz­mém. hogy csavargó természet vagyok. — Legyint. — Á, nem tudok én egy helyben megma­radni! Rövid hallgatás után foly­tatja. — Van egy nagynéném, kül­kereskedelmi szakember. rengeteget utazik az egész világon. Rettenetesen irigylem, valami ilyesmit sze­retnék csinálni. — Látszik, új gondolat villan benne. — Mi lenne, ha újságíró lennék? — teszi fel önmagának a kérdést Senki nem tudja még, merre visz majd Sóvári Gizi útja. de jót akar és választhat hiva­tást kedve, érdeklődése sze­rint, egy bizonyos: mindenkép­pen hasznos ember szeretne lenni. Még Ács Jolánnál is kemé­nyebben. szinte módszeresen, tanárosan készül leendő hiva­tására. a pedagógusi pályára Magyar Erzsébet. Ö is úgy érzi, nincs más választása. Azt mondják, szívós, kitartó em­ber. Hangja is határozottan csendül. — Embereket szeretnék ne­velni és hogy jelmondatomat :s idézzem: „ember lenni min­dig, minden körülményben.” Múzsái Edit nem pedagó­gusnak készül. Sok fiatalos rajongás, lelkesedés ül olykor ábrándozó tekintetében. — Tanulni soha nem késő. Magam is tudom, ha egyetem­re, főiskolára akarok menni, dolgozni, hogy anyagi alapot teremtsen főiskolai tanulmá­nyaihoz, lévén szülei idős emberek. Piros Ágnes és Serfel Éva Szegedre mennek a Pedagó­giai Főiskolára. Egymás mel­lett ülnek a paciban, együtt tanulnak::és ezereíméái. a-főis­kolát is együtt elvégezni. Sőt, ha befejezték, úgy tervezi^, egy iskolában tanítanak majd. — Olyan egyformák va­gyunk — mondja Ágnes. — Mindenben egyetértünk. — Éva nem szól, de helyeslőén bólint barátnője szavaira. Ketten vannak, akik csak akkor döntenek a tanári pá­lya mellett, ha nem veszik fel őket választott főiskolá­jukra. Polgár Klára a Szín- művészeti Főiskolára készül, bár szülei tiltakoznak ellene, ugyanúgy, mint a tanári hi­— Mindenképpen tanítani fogok — mondja Ács Jolán vatás ellen. — Egyikbe pedig bele kell egyezniük — mondja Klári. Vincze Anna az ELTE természettudományi karán szeretne geológus képesítési szerezni. — Lehet, hogy ro­mantikus vagyok — kezdi mondókáját —, de szeretem a távoli, ismeretlen vidékeket, a föld belsejét, a barlangkuta­tást. Már most is 'járok szak­emberekkel együtt ilyen utak­ra. Sajnos, szüleim nem tud­nak anyagilag támogatni, de talán kaphatok valamelyik kőolajipari vagy bányaválla­lattól társadalmi ösztöndíjat. Az életre készülnek. Ember­nek. Sokan biztos léptekkel haladnak kitűzött céljuk felé, néhányan még nem döntöttek. Tanáraikhoz fordulnak taná­csért, segítségért. És ők szíve­sen beszélgetnek növendékeik­kel, hogy útmutatással szol­gáljanak a nehéz választás­ban. Thurzó Tibor OAS: Orgyilkosok Algériai Szövetsége... i Önkényesein adtuk meg így az algériai ultrák gyászos hír­névre vergődött szervezete, az OAS három betűjének ma­gyarázatát. A rövidítés hivata­MÁSODIK LÉPES Elképzelhetetlen a máso­dik ötéves terv célkitűzésé­nek megvalósítása a terme­lékenység emelése nélkül. Éppen így lehetetlen, hogy a termelés fokozásából ne vegyék ki részüket megfele­lő módon az újítók. Amint a kiváló újítók és feltalá­lók harmadik országos ta­nácskozásán is elhangzott, a párt és a kormány méltán számít az újítók kezdemé­nyezésére és alkotó munkás­ságára. December elején tar­tották az országos tanácsko­zást, amelyen kiderült az is, hogy sok helyen elfektetik az újításokat. Ez a megálla­pítás csak az első lépés, hogy az újító mozgalom to­vább erősödjön. A Telefon­gyárban, a budapesti üzem­ben és a B. üzemegységben is azonban mái; megtörtént a második lépés is. Igazga­tói határozat született, amely többek között így hangzik: „ ... Az újítási iroda ha­vonta rendszeresen írásban köteles jelentést adni az igazgatóságnak, az elintézet­len újításokról. Kétszer ugyanaz az újítás, mint elin­tézetlen, a jelentésben nem szerepelhet. Az ilyen kése­delem esetén a mulasztást elkövető személy ellen fe­gyelmi eljárást indítunk. A jelentés elkészítéséért felelős Gellai Lajos, az újítási iroda vezetője...” örömmel üdvözöljük a Telefongyár igazgatójának intézkedését és most már várjuk a harmadik lépést is. vagyis, hogy növekedjék a beadott újítások száma. A gyorsabb elbírálás nyilván megnöveli az újító kedvét a budapesti üzemben éppen- úgy. mint a B. üzemegység­ben. (m. k.) GÖDÖLLŐ FEJLŐDÉSÉRŐL Az óév utolsó napjaiban Gödöllő lakosai számára fon­tos eseményekről döntött a községi pártbizottság és a tanács. Jankó Zoltán köz­ségi mérnök tervismertstő előadását hallgatták meg, amelyben ismertette Gödöllő húszéves távlati programját. A község húsz esztendős egy­szerűsített általános rendezési tervét Gyárfás Iván főmér­nök készítette, amelyet el­ismeréssel fogadott el az ér­tekezlet. A terv megvalósulása nyo­mán megváltozik majd a község képe kulturális, műve­lődési. egészségügyi, ipari, ke­reskedelmi létesítményekkel gazdagodik. Megoldódik a közlekedési és a lakásproblé- tna. A kastélypark, amely ifjúsági park lesz. a kulturá­lis központ szerepét tölti majd be. A község jelenlegi szétszórtságát megszüntetik, Magyar segítséggel bányásszák ki a guineai bauxitkincset Húsz magyar szakember utazik Guineába A gyarmati sorból fel­szabadult Guinea több mil­liárd tonnára becsült bauxit- kincsét eddig a gyarmatosítók tőkés vállalata bányászta ki, a kormánnyal kötött megál­lapodás alapján. A tőkések azonban nem tartották meg a megállapodást, nem fejlesz­tették a bányákat, ezért a guineai kormány államosí­totta a bauxitbányászatot. Az ország fiatal iparának azon­ban nincs elegendő megfe­lelő képzettségű szakembere az értékes ásványi kincs ki­termeléséhez, s a szocialista államokhoz, köztük hazánk­hoz, mint fejlett bauxitipa- rú országhoz fordult segít­ségért. Nemrég Budapesten tár­gyalt Fofana Karim, Guinea bányaipari főigazgatója és Foana Seydouba, a kereske­delmi minisztérium igazgató­ja, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a NIK- iroda megbizottaival. A tár­gyalások eredményeként meg­állapodtak, hogy a Nehéz­ipari Minisztérium szakem­bereket bocsát Guinea ren­delkezésére a Conakry köze­lében levő Kosa-sziget bauxitbányáinak művelésére. A megállapodás értelmében húsz magyar szakember uta­zik Guineába a szükség sze­rinti hosszabb-rövidebb idő­re, köztük bauxitbánya-fő­mérnök. karbantartó főmér­nök, szárítókemence üzem­vezető főmérnök, vegyész­edért bizonyos területekre a közeljövőben építkezési zár­latot rendelnek el. Ugyan­akkor azonban a tervben sze­replő építkezésekhez a meg­felelő helyet biztosítják. Rövidesen elkészül a rész­letes rendezési belterületi terv és nyilvánosságra hozzák, hadd tanácskozza meg ta­nácsülésen és tanácstagi be­számolókon a lakosság. Ezen az értekezleten azt is elhatározták, hogy a második •»téves terv' időszakárak-Jóvá-. hagyott népgazdasági beruhá­zások járulékos költségeit egységes alapon, egyértelműen kell megoldani. Ennek az a lényege, hogy a különböző tárcaépítkezéseknél mindenütt egyedi megoldással végzik a csatornázást és ez nem felel meg a lakosság érdekeinek. Ezentúl minden szervnek kö­telessége segíteni a közösen folyó, egységes csatornázást. Csiba József mérnök bauxitanah'zishez, geológus és több más mér­nök, valamint technikus. A magyar szakemberek első csoportja rövidesen útrakel, a második csoport pedig ja­nuár vagy február elején utazik Guineába. (MTI) l^a/sáiís/ol-álúitási előadássorozatok a népi ülnökök részére Ebben az oktatási évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a József Attila sza­badegyetemen első alkalommal indította meg a népi ülnökök akadémiájának előadássoroza­tát. Ezt a szabadegyetemi fa­kultást az Igazságügyminiszté­rium egyetértésével rendezték meg. Az előadássorozat célja, hogy a népi ülnökök megfelelő továbbképzést kapjanak és megismerkedjenek a legfonto­sabb jogpolitikai kérdésekkel. A nagy érdeklődésre, s az elő­adássorozat hasznosságára te­kintettel a TIT helyi csoport­jai a megyei bíróságokkal együttműködve vidéken is megszervezték ezeket az aka­démiákat. Az előadássorozatok száma országosan eléri a negyvenet, ezeken több mint 3000 népi ülnök vesz részt. Az előadássorozatok 16 témát tar­talmaznak a legfontosaob bün­tető- és polgári jogismeretek­ből. (MTI) losan ezt jelenti: Organisa­tion Armée Secrete, azaz Tit­kos Fegyveres Szervezet. A valóságban azonban tényleg az Orgyilkosok Algériai Szö­vetségének lehetne elnevezni az arabokat megüineselö, a plasztikbombés merényleteket elkövető terrorlegények ban­dáit, amelyek az OAS cégé­re alatt verődtek össze. Mindenekelőtt tisztáznunk kell egy fogalmat: az ultrá­két. A francia politikai nyelv1 az ..ultrakoloniclista” szót rövidítette meg akkor, ami­kor ultráknak keresztelte el a gyarmati kiváltságaikhoz végsőkig ragaszkodó telepese­ket, nagyiparosokat s a szol­gálatukba szegődött politikuso­kat. Ultra lehet olyan euró­pai nagybirtokos, akinek Al­gériában elterülő, ezer és ezer hektárnyi szőlejét, paratölgy- erdejét, narancsligetét éh-bé­rért murakál-ták meg eddig az arab zsellérek — lehet az ult­ra szivargyóros, bányatulajdo­nos vagy más tőkés, aki a gyarmati rendszerben szinte fillérekért jutott olcsó mun­kaerőhöz. s végül — lAet ult­ra az a politikus, aki az algé­riai földek s gyárak uraitól évtizedek óta busás dugsegélyt kap, hogy parlamenti felszó­lalásaiban vagy a fontos sza­vazásokon a „francia Algé­ria” ügye mellett álljon ki. Az ultrák nemcsak kilenc hónapja — amióta az OAS fennáll — nyúltak az erőszak eszközeihez. Az algériai fran­cia gyarmatosítás története 130 éven át mindig is tele volt sö­tét hátterű bűntettekkel. Ami­óta 1954 novemberétől kezd­ve az ország a „szennyes há­ború” forgatagába került, a gyarmatosítás hívei még lep- lezetlenebbül. még szabadab­ban vették igénybe a gyaláza­tos, bűnös eszközöket. Csak egy-két példa: algíri luxus­villáik pincéiében kínzókamrá- Vat rendeztek be. ahol a sa­ját szakállukra megindított megtorló akcióik során tucat­számra kínvallattáik arab fog­lyaikat. Amikor pedig egy­szer az algériai francia had­sereg egy újonnan kineve­zett főparancsnokáról az a hír járta, hogy szabadkőmű­ves és liberális nézeteket vt II, sőt — urambocsá’ — még Al­géria feladására is hajlamos lenne, az ultráik a híres, sok port felvert ,.bazookás me­rényletet” szervezték meg el­lene. (A „bazooka” a második világháborúból ismert páncél- ököl francia megfelelője.) A merénylet célt tévesztett, nem a főparancsnoknak, hanem csak segédtisztjének életét oltották ki vele. Ha az akkori gaztett sike­rült volna, ma más állana az OAS élén ... Mert bár­mily furcsa is ma leírni: Sá­lán tábornok volt a főpa­rancsok. aki ellen az ultrák 1957-ben merényletet szőttek, — s ma ugyanez a Sálán az OAS vezetője. (Zárójelben említjük meg, hogy a tábor­noknak nem ez az első pál- fordulása: ő terelte 1958 má­jusában az algíri puccsot olyan mederbe, hogy a lá­zadás a IV. Francia Köz­társaság megdöntése után a degaulleisták hatalomátvételé­nek teremtse meg az alapját) Az ultrák szemben állanak De Gaulle algériai politiká­jával. Azzal vádolják A tá-, bornok-elnököt, hogy ,,végJ kiárusítást rendez” Algériá­ban, s végső fokon az FLN. az algériai nemzeti felszabadí­tás! front kezére játssza áz országot azokkal a tervei­vel, amelyek hol az ország felosztását, hol pedig az új Algéria és Franciaország „együttműködését” írnák elő. Az OAS plasztikbombás me­rényletei nem egyszer de- gaulleista politikusok ellen irányulnak, sőt egy ízben — igaz, hogy homályos és ós tisztázatlan körülmények kö­zött — még a köztársasági elnök személyét is célbavet- ték, és bombát helyeztek e) az országút mentén, ahol gép­kocsija elhaladt. De az OAS az orgyilkos­ságokkal, arablincselésekkel nemcsak Algériának francia zászló alatt megtartásáért küzd. A titkos fegyveres szervezet soraiban bőven akadnak hatalomra éhes fa­siszták, akik vissza akarná­nak vágni a vichy-i francia fasizmus vereségéért. Ezek számára a „francia Algéria” jelszava csak ürügy, az V. köztársaság megbuktatása utón fasiszta államot szeretnének megalakítani Franciaországban. Ez teszi különösen veszélyessé az OAS garázdálkodását: míg a gyil­kosságokkal, a plasztikbom­bák robbantásával megfé­lemlítik a. francia kispolgárt, egyre inkább vérszemet kap­nak az ország fasiszta cso­portjai, amelyek most már nagy&ietve csatlakoznak az OAS-hoz. Az ultrák titkos fegyveres szervezete Algériában való­ságos katonai fegyelemmel, alapos szervezettséggel épült ki a megalakulásától eltelt háromnegyed év alatt. Van külön „hírszerző és hadműve­leti” egysége, „lélektani had­viselési”. azaz propaganda- csoportja, „szociális akciót” le­bonyolító részlege (ez foglal­kozik az ultráktól kapott pénz, illetve a megzsaroltaktól szer­zett összegek szétosztásával...) A „hírszerző és hadműveleti” egység csoportjaiban találnak helyet a szökött katonák, a volt idegenlégiósok, a hivatá­sos orgyilkosok. Fegyverük hol a hangtompítós revolver, hol a vadászkés, hol a gép­pisztoly, hol pedig a plasztik­bomba. A plaszl babomba elnevezé­se is magyarázatot érdemel. Onnan kapta nevét, hogy a gyerekek gyurmájához hason­lóan formálható. gyúrható masszát kevernek ki a robba­nóanyagokból, ezt aztán kü­lön detonátar-ral látják el, amelyet rendszerint gyújtózsi­nór segítségével hoznak mű­ködésbe. A plasztikbombá­nak nincs repeszhatása, mi­vel a robbanóanyagot nem helyezik el fémburkolatba — annál nagyobb azonban a hanghatása, robbanásakor pe­dig óriási a légnyomás is. A párizsi éjszakában, amikor a világváros lüktető életének za­ja élcsendesedik, messze el­hangzik egy-egy „plastic” tom­pa dörrenése... Az OAS létszámát Algériá­ban hozzávetőleg 30 000 főre becsülik, a francia anyaország­ban viszont e szám törpe há­nyadára. A jelek szerint a franciaországi fasiszta cso­portok laza kapcsolatban álla­nak még az OAS-szal. Az ultrák és fasiszták koalí­ciójának s fegyveres szerveze­tének ereiét igazában csak — a degaulleista államapparátus bűnös elnézése, erélytelensé- ge adja meg. A francia bal­oldali sajtó megállapítja, hogy az OAS eddigi büntetlen­sége a hatóságok valóságos cinkosságának minősíthető. Míg a miniszterelnöki palotában, vagy a belügyminisztérium épületében megelégszenek semmitmondó kommünikék­kel. amelyekben hangzatos szólamok látnak napvilágot az „OAS elleni harcról”, addig a francia nép tömegei a Francia Kommunista Párt és a CGT szakszervezet vezeté­sével megkezdték az igazi küzdelmet a fasiszta orgyilko­sok bandái ellen. A tiltako­zás hullámai elemi erővel sö­pörtek végig az országon de­cember 6-án is, az OAS el­leni akciónapon. Pálfy József — JANUÁR elején szere­lik fel Budapesten az első magyarországi planetárium műszaki berendezéseit. A szerelési munkákat a jénai Zeiss-művek mérnökei vég* zik. A Városliget új tudo­mányos intézetét január ló­tól kezdődően tekinthetik meg az érdeklődők. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom