Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

MUNKA KÖZBEN Három fiatal költő szerzői estjére kerül sor ma délután 5 órai kezdettel Monoror a járási művelődési otthonban. Közülük kettőt — Burányi Fe rencet és Borsányi Jánost — már bemutattunk lapunk hasáb v • Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V jam. x A harmadik: IV. ÉVFOLYAM 25. SZÁM KAKOVSZKY JÓZSEF 1962. JANUÁR 31, SZERDA Tátrai Gyula, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának dolgozója a járási rendőrkapi­tányság kapuját renoválja (Foto: Kútvölgyi) ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrö Születtek: Bálint János és Ur­ban Margit leánya: Irén, Nemes Béla és Vrablyovsaki Klára leá­nya: Silvia Anna. Kihunytak: Kókai Ferenc 53 éves, Ballon József 85 éves, Ko­vács János 82 éves, Hutwágner Józsefné Balázs Szidónia T7 éves, Skultétl János:tó Németh Mária »1 éves. Maglód Elhunyt: Botocska János 56 éves. Monor Születtek: Bárányt Sándor és Zsoldos Mária fia: Sándor, Bihari Gábor és Botlik Erzsébet £va le­ánya: Erzsébet Mária, Takács Jó­zsef és Poczilcodi Margit leánya: Éva Mária, Kiss Mihály és Czifra Erzsébet fia: Péter Sándor, Ara­nyi István és Szászik Mária leá­nya: Erika. Jármai Miklós és Ba- tó Irén leánya: Enikő. Kristov Sándor és Magyar Mária leánya: Éva, Molnár József és Kele Esz­ter leánya: Judit, Orosházi József és Kardos Zsuzsanna leánya: Edit, Szűcs Károly és Molnár Mária le­ánya: Mária. Elhunytak: Szél Mária 71 éves, Kajli Imre 95 éves, volcz József László 73 éves, Tóth Károly 4« éves. özv. Kalocsa Józsefné Vla- dár Amália 74 éves, Posztobányi Antal 72 éves. Jogászi segítséget’ kap minden tsz A falu szocialista átalaku­lása és ezzel egyidejűén a tez-eknek a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérése a jogi természetű problémák olyan mennyiségű és minő­ségű kérdéseit vetette fel, melyek szervezett jogvédelem nélkül alig oldhatók meg. A termeléssel, értékesítéssel, ál­latvásárlással kapcsolatos szerződéskötések, a baleseti, tűz-, jég- és egyéb káresetek­ből származó viták, kötbé­rek, gépéllomósi kapcsola­tok, az elkerülhetetlen peres ügyek stb., stb. mind-mind olyan természetű problémák, melyeknek megoldásához szakképzett jogász, mégpedig ezekben az ügyekben lehető­leg jártassággal is bíró ügy­véd kell. A Termelőszövetkezeti Ta­nács és a Pest megyei Ügy­védi Kamara mindezeket a körülményeket értékelve in­tézményessé kívánta tenni a tsz-ek jogi segítését és a já­rási ügyvédi közösségek fel­adatává tette ennek a kér­désnek gyakorlati megoldá­sát és megvalósítását. A Monori Járási Ügyvédi Munkaközösség vezetője, dr. Horváth László Ferenc a kér­déssel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a járásban ez a probléma nagyjában máris megol­dást nyert. A tsz-ek jogi képviseletét a járási ügyvédi közösség lát­ja el. A gyakorlati keresz­tülvitelt pedig úgy oldották meg, hogy a közösséghez tar­tozó ügyvédek lakóhelye és ismeretségi köre figyelembe­vételével a tsz-ek számára állandó jogi tanácsadót jelöl­tek ki. — Én magam — folytatta Horváth dr. — Gomba, Káva, Úri, Süly és Sáp tsz-einek jogi patromálását vállaltam; dr. Gaszner Dajos Monor, Pé­teri és Bénye; dr. Sulyovszky József Vecsés; dr. Petrányi Rezső Üllő; dr. Brestyenszky Imre Maglód és Ecser; dr. Szegedi József Gyömrő és Mende; dr. Orbán Károly Nyáregyháza, Vasad ég Csév- haraszt tsz-einek jogi tanács­adását látják el állandóan és folyamatosan. A nagyüzemi gazdálkodás fokozatos fejlő­dése indokolttá, sőt amint esetekből is megál lapíthat - juk, kifizetővé tenné az állandó jogtanácsos al­kalmazását. A tsz-ek szerint csoporto­sított irattartók mutatják, hogy a tsz-ek mindegyikének már elég vastagra hízott irát- csomója van itt az ügyvédi munkaközösségnél, jeléül an­nak, hogy bőven akad mindegyiknél vitás kérdés. Megnyugtató viszont az, hogy a vitás kérdések letárgyalá- sa most már szakképzett jo­gászok kezében van. Huszty Károly Az idei kulturális szemléről Járásunk községe beneve­zett az idei, Sziklai Sándorról elnevezett kulturális szemlé­re. Amíg például az 1958-i kultúrversenyen mindössze 750 személy vett részt, 1959- ben ez a létszám 960-ra, 1960- ban, az első kulturális szem­lére már 1500 fölé, 1961-ben pedig 2600-ra nőtt. Melyek azok a művelődési ágak, amelyek szerepelnek az idei kulturális szemlén? József Attila olvasómqzga- lom, ismeretterjesztő előadá­sok, szakkörök, szellemi öttu­sa, műkedvelő művészeti cso­portok és szólisták szemléje, művészeti szakkörök, pályá­zatok, kiállítások. Színház-, mozi-, hangverseny-, múzeum- és tárlatlátogatás, a kulturális szórakozás egyéb formái, a rendbe- ? I művelődési otthonok hozása, csinositása. És erre a sokrétű művelő­dési munkára járásunkból az idén 4204 fő nevezett be. Büszkék lehetünk arra, hogy egyetlen községünk sem ma­radt ki. A műkedvelő művé­szeti csoportok közül például 10 énekkar 288 fővel, 9 szó­ló énekes, 10 zenekar 176 fő­vel, 7 hangszeres szólista, 14 népitánc csoport 190 fővel, 17 színjátszó csoport 234 fővel, 3 bábcsoport 21 fővel, 23 sza­való és 2 népi együttes jelen­tette be részvételét. y A járás valamennyi lakosa közvetlenül' is meggyőződhet a felkészülésről, a helyi be­mutatók közönsége sok szép művészeti produkcióban gyö­nyörködhet. — esjó — Keleti Ferenc elvttírs ptírinapot tart 3ianaron Az MSZMP monori községi bizottsága az SZKP XXII. kongresszusának anyagából pártnapot tart Monoron, amely­nek előadója Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke lesz. A pártnapot nem az eredeti tervek szerint február 2-án, hanem február 5-én hétfőn délután 5 órakor rendezik meg a művelődési otthonban. BÁNYÁSZ-EMLÉK A tárna mélyén éltem, egykoron. Apám nyomott csákányt kezembe búsan. Ö volt a mélyben első oktatóm, kitől a szénre csapni megtanultam. Akkor még kín gyötörte a szegényt, ki szálka volt a rongy urak szemében, s koldulva sírt az utcák szegletén, ha jó szerszámát elhullatta vénen. Hány dolgos kéz veszett a föld alatt az alvilág kemény parancsszavára, mikor a dúló gyilkos pillanat lángpallosát emelte ránk a bánya. Egyszer meg sztrájk volt; nyári hajnalon a bányabárót szidtuk rendületlen. Pár sztrájktörőt eldöngettünk nagyon, s indultunk daccal, hömpölygő menetben. Csendőrök jöttek... dördült fegyverük. Sorunk megtorpant. Bányászt ölt az ólom. Szegény Gazsi!... órákig ott feküdt átlőtt fejjel, hanyatt a Hecske-dombon. S a bányanép mint vert had elvonult. Dologba fűlt a bátraik lázadása. S én cserfalombból fontam koszorút Örök Tóth Gáspár véres homlokára. ■xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXX\XXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXl.VXXXXXXVVÍVXXt«: Ei{y óra a bír«*ágon Börtönbeli unalmában bevallotta régebbi bűneit a betörökirály A napokban tárgyalta a já­rásibíróság Szaicz József notó­rius bűnöző ügyét. A vádlottat eddig 13 esetben ítélték el. Ez meglehetősen ■ nagy teljesít­mény, hiszen nevezett még csak 32 éves. Kisebb megszakí­tásokkal 14 évet ült börtönben. Azt a pár hónapot, amit sza­badlábon töltött „jól kihasz­nálta”. Vagyon elleni bűncse­lekményekre (sikkasztás, lopás, betörés, csalás) specializálta magát. Egyébként lakatos szakképzettséggel rendelkezik. Saját bevallása szerint a leg­egyszerűbb és legjobb módszer százas szöget álkulccsá alakí­tani. Biztonság kedvéért leg­alább 5—6 álkulcsot vitt magá­val, ezzel is biztosítani igye­kezett a betörés sikerességét. Most 8 éves büntetését üli a sopronkőhidai börtönben. Itt jelentette fel magát régebben elkövetett tetteiért. Ez a har­madik eset, amikor a börtön­ből tárgyalásra megy. ö ezzel teszi változatossá az egyhangú börtöni életet, no meg az ön­gyilkossági kísérletekkel. — Egyszer jól megtréfáltam a ibörtönőröket — vallotta. — Felakasztottam magam, s ami­kor le akartak vágni akkor vették észre, hogy nem kötelet, hanem drótot használtam. Amikor másodszor akartam „hazavágni magam”, jobb módszert választottam. Munka közben elcsentem egy kést, amit a rabruhába rejtve vit­tem a cellába. Mikor társaim már elaludtak, a takaró alatt felmetszettem ütőereimet. Saj­nos. ezt is észrevették, de ak­korra az ágyam már úszott a vértől. Arra a kérdésre pedig, hogy mit csinált akkor, amikor leg­utóbb szabadlábon volt, a kö­vetkezőket válaszolta: — 1958. április 11-én szaba­dultam. Mivel volt egy kevés ráérő időm, megházasodtam. Majd 2 hónap múlva otthagy­tam a feleségemet, de az ösz- szes holmijával együtt léptein meg. Pécelre mentem, ahol egy ismerősömnél laktam. Eljövetele előtt ezt az isme­rősét és kirabolta! Vallomása közben sok olyan dolog került felszínre, amiket annak /idején ismeretlen tette­sek rovására írtak. Monoron volt cellatársa szü­leit látogatta meg, ahol beszá­molt 'börtönélményeiről. Ekkor rabolt ki egy részeg embert. Karórát és 600 forintot lopott: Még két esetben jött Monor- ra, s mindkét látogatása „si­kerrel” járt. Egyik alkalommal Sz. B.-né házába surrant be, aki a kertben kapált. A kony­haszekrény fiókjából 300 forin­tot csent ki, majd továbbállt Máskor pedig egy házból kö­télre teregetett fehérneműket lopott. Szeicz Józsefet a járásbíró­ság 1 év és 2 hónap szabadság­vesztésre ítélte, s 2 évre eltil­totta egyes jogai gyakorlásától. A vádlott megfellebbezte az ítéletet. K. B. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Sorsok állomása. Gyöm­rő: ítélet. Maglód: Leon Garros keresi a barátját. Mende: A mi édesanyánk. Monor: /8ö nap alatt a föld körül Nyáregyháza: Lám­paláz. Pilis: Rocco és fivérei. Tá- piósüly: Seiler utca 8. Úri: A re­pülő 9-kor indul. Üllő: Szilveszte­ri puncs (széles). Vasad: öt perc a paradicsomban. Vecsés: Gleiwit- 23 eset. Lesz-e kulturális élet Monori-erdőn ? bekapcsolódnának a kulturá­lis programba. Az esti isko­lát is szeretném megnyitni (V—VI. osztályt), amennyi­ben 15 jelentkező akadna. Tervünk több ismeretterjesztő előadást tartani. Februárban a tanuló ifjúságnak álarcos bált rendezünk, melynek be­vétele pótolná a kirándulás költségeit, melyet az úttörő csapat Eger—Szilvásváradra tervez. Ez háromnapos kirán­dulás lenne 50 gyermek szá­mára. Ezeket mondotta el dióhéj­ban Pokomyi igazgató elv­társ a közeljövő terveiről, de ezekhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a tervek egymagukban még nem ele- . gendők, ezeket valóra is kell \ váltani. Hogy lehet ezt meg- ; oldani? Csak a társadalmi \ szervek hathatós segítségével. \ Ez a másik nehéz kérdés Monori-erdőn. A KISZ- és népfrontbizottság Csipkeró- \ zsika-álmot alszik, csak az a \ kérdés, ki fogja őket feléb- £ resztem? Ha a járási, vagy ^ megyei szervek, akkor nem £ lesz kellemes az ébredés! Azért jobb lenne mielőbb í felébredniük, és a fenti szép íés reális tervek végrehajtásá- < ban részt venni és hathatós \ segítséget nyújtani Pokorny J elvtársnak, aki maga küszkő- £ dik a gondokkal és próbál \ valami eredményt elérni kul- £ turális téren. 'j Reméljük, hogy legközeleb- ^ bi cikkünkben már arról szá- fj molhatunk be, hogy a társa- j, dalmi szervek milyen támo­gatást nyújtanak a kulturális ^ program tervének 'végrehaj- tásához. j. Vadászná A határban jégcseppek ül­tek a faágakon, sűrű köd bo­rította a tájat, mikor a mo- nori-erdei általános iskolá­ban felkerestem Pokorny Ró­bert igazgatót, s a címben foglalt kérdést neki szögez­tem. — A kulturális élet fejlődé­sének helyi viszonylatban nagy akadálya, hogy nincs megfelelő helyiség. Színjátszó gárdát szeretnék összehozni, de sok a bejáró fiatal. Ez ma még tanyüvilág, mely most van fejlődőben — közben fel­sóhajt — nehéz, igen nehéz itt minden.' A KISZ-fiatalok lanyha munkát végeznek, szinte semmit nem hallani róluk, pedig szeretném, ha ..Egészségvédelemre kész*4 TANFOLYAM A MAGGYÁRBAN hoz többen szóltak hozzá, kér­déseiket tettek fel. Igen érde­kes és értékes volt a praxisá­ból felhozott példák a közúti balesetekre vonatkozó gyakor­lati illusztrálása, valamint a II. fokú fagyás és égés hason­ló tüneteinek ismertetése. Tímár László, a telep dolgo­zója készségesen vállalta» az eszméletét vesztett dolgozó szerepét A tanfolyam hallga­tói a gyakorlatban szerezhettek tapasztalatot az élesztési és el- elsősegély nyújtási eljárások gyors és szaíkszerű ismeretei­ből. A másfél órás előadás után Balogh dr. kérésünkre így foglalta össze a tanfolyam in­dításának szükségességét: — Az egészségvédelmi és munkavédelmi követelmények ;>égrehajfásába n az eredmény a munkahelyen jelenlevő ki­képzett és aktív dolgozók szá­mától függ. A szocialista egészségvédelmi kultúra kiter­jesztésének ez az egyik felté­tele. (HJ) Hányszor előfordul üze­meinkben, gyárainkban, hogy véletlen baleset történik. A gép roncsolást, sérülést okoz a kézfejen, vagy villanyszere­lés közben valaki odaragad a villanydróthoz. Előfordulhat­nak égési, fagyási sérülések is, valamint beállhat rosszullét is. Sorsdöntő lehet az ilyen kri­tikus pillanatokban a gyors, szakszerű elsősegélynyújtás. Az intézményes, átfogó egész­ségvédelem érdekében a Kerti­mag Vállalat monori tisztítóte­lepén a Magyar Vöröskereszt „Egészségvédelemre kész” alap- és középfokú tanfolyamot indított. A hallgatók száma 25 fő. Balogh József dr. körzeti or­vos az elmúlt hét végén tar­totta a tisztítótelepen második előadását, amelynek tárgya: Az elsősegélynyújtásá . alapfo­galmak, valamint a sérülések eseténi elsősegélynyújtás volt. Közvetlen, közérthető beszéd- stílusban megtartott előadásé­A nyugdíjtörvény ismertetése a KlOSZ-ban közül minél többen élvezhes­sék a jól megérdemelt nyug­díjat. Hné. Valami nincs rendben — Te Peti, én azt hiszem, hogy a február 5-i világvégéből ! kapunk egy kis előleget, ha bemutatjuk otthon a bizonyít- : ványunkat... (Földváry Iván rajza) Megtartotta a KIOSZ járá­si helyi csoportja a kisiparo­sok kötelező kölcsönös nyug­díjbiztosításáról szóló 48/1961. számú rendelet ismertetését. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy a tagság — Mo- nor, Vasad, Csévharaszt kis­iparosai — teljes létszámban megjelent, a résztvevők szá­ma 186 volt. A Pest megyei titkárság ki­küldötte részletesen ismertet­te az új nyugdíjtörvényt, mellyel a kisiparosok régi vá­gya teljesült, bár ezzel az ese­ménnyel együtt természetesen kötelezettségek is járnak, mert fizetni kell, a nyugdíj­alapot meg kell teremteni. Ez­zel kapcsolatos nehézségeik­ről szólották az idős kisiparo­sok közül Pólyák István, Biró Mihály, Farkas Sándor, Frau- endorfer Ferenc. Végül Demeter Sándor mo­nori kőművesmester az ifjabb nemzedék nevében üdvözölte az új törvényt, amely szociá­lis jelentőségén túl kifejezi a kisiparosság megbecsülését is. Kívánta, hogy a megjelentek ! már hét éve tanít Pilisen. ; 1922-ben született Sátoralja- ! újhelyen. Apja vöröskatona í volt, akit azért háromévi bör- ! tönr< ítéltek. Anyja dohány- { gyári munkás volt. Kevés volt \ a pénz, anyja nem tudta el­tartani, s ezért nevelőszülők höz került. Első verse a Zemplén cími lapban jelent meg. Akkor méj csak 12 éves volt. öt évvel ké sőbb már egy ifjúsági lapo szerkesztett. Egy esztendő járt a sziniakadémiára, maj< az egyetemre iratkozott át 1939-ben ezüstérmet nyert a; őszi Tinódi pályázaton égj dalával. 1944-ben jelent nej első regénye. 1945-ben ismét i sajtónál dolgozik. Az MKí rákosszentmihályi hetilapjá­nak lett a főszerkesztője. 1949-ben ismét mint dal­költő és zeneszerző arat sikere­ket. Országos első díjat nyel MHK-indulójával, amelyet annak idején naponta játszot­tak a rádióban is. A sikeren felbuzdulva foglalkozik a ze­neszerzéssel, de a lapokban egyre több verse jelenik meg. „Kard és láng” címen drámát írt (Udvarhelyi Dénessel kö­zös szerzeményben), mely a nagy német költő: Heine éle­téről szól.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom