Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

1062. JANUÁR 31, SZERDA MST M£6> <<JCivlap 3 A megyei pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) működés a párt és a dolgozó tömegek között. Ezt a munkát nagyban elősegítették azok a nemzetközi helyzetről szóló, kellő színvonalú konzultációk és előadások, amelyek megér­tették a mai nemzetközi hely­zet bonyolult kérdéseit. Ter­mészetesen gátolták ezt a munkát azok a különböző szektás nézetek, amelyek az­zal érveltek, hogy nem érde­mes áz imperialistákkal ,.hu- zakodni’, hanem oda kell csapni; de ugyanakkor a paci­fista jellegű nézetek is, ame­lyek úgy vetik íel a kérdést, mintha egyáltalán nem lenne a háború kirobbantására al­kalmat adó nemzetközi prob­léma. Ezeknek a hibáknak az el­kerülésére a megyei párt-vég­rehajtóbizottság arra törek­szik, hogy továbbra is állan­dóan megmagyarázza a nem­zetközi helyzet alakulását. Eh­hez igen aktív, a széles töme­gekig eljutó propagandamun­kára van szükség. A párt- szervezeteken kívül ezt a mun­kát valamennyi tömegszerve- £ Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára részletesen elemezte a végre­hajtó bizottság előterjesztését, kiemelve annak alaposságát és optimizmusát, majd a tömegszervezetek jelen­tőségéről beszélt a dolgozó tömegek eszmei-politikai nevelésének szempontjából. Felszólalásában több helyes észrevételt tett gyakorlati munkájának tapasztalatai alapján a helyenként még elő­forduló formális, s nem elég tartalmas - eszmei-politikai munkára, amely számszerüsé- gében ugyan mutatós, de ha­tásfoka nem kielégítő. Bácskai László, a Pest me­gyei Hírlap felelős szerkesztő­je, az SZKP XXII. kongresz- szusa utáni egészséges vi- taszellemröl és az őszinte véleménynyilvánítás jelen­tőségéről beszélt. Felhívta a figyelmet a békés egymás mellett élés nagy elvi jelentőségére, s ennek az elv­nek nemzetközi hatására. Szabó Sándor, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese az ifjúság eszmei-politikai nevelésének fontosságáról beszéli. Véleménye szerint a beszámo­ló nem szentelt kellő figyel­met ennek a lényeges feladat­nak. Ezután a pedagógusok szerepét fejtegette a kommu­nista ember nevelésében. Hangsúlyozta, hogy iránt ahogy a XXII. kongresszus is célul tűzte ki, nálunk is állandó és folyamatos feladat a személyi­ség sokoldalú fejlesztése, az öntudatcsabb, kulturáltabb ember, a kommunista ember, a jövő emberének nevelése. Az ilyen nevelőmunka vissza­hat a fejlődés ütemére és meggyorsítja azt. Dr. Bozóki István megyei fő­ügyész a törvények és rendele­tek betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gyakor­lati tapasztálatokkal bizonyí­totta be, milyen gazdasági ká­rokat és veszteségeket okoz a törvények és rendeletek liberá­lis kezelése. Ezután a törvé­nyességről és a közélet tiszta­ságának kérdéseiről beszélt. Tonka Ferenc Vecsésről, a megyei fegyelmi bizottság tagja, nyugdíjas, közsé­gük problémáiról szólott. Elmondta, hogy sokszor nincs kihez forduljanak a dolgozók panaszaikkal, mert a három függetlenített párt­titkár közül nehéz egyet is megtalálni. Kifogásolta, hogy a fel­nőttek sokszor értetlenül bánnak a fiatalokkal., Előfordult. hogy helyiséget sem adtak kölcsönbe nekik, nehogy összepiszkolják! Bradács György, a megyei rendőrkapitányság vezetője jónak találta, hogy a jelentés helyesen tükrözi, miként vá­lik a szocializmus eszméje, a párt politikája anyagi erővé. Kár — mondotta —, hogy a jelentés nem szól a művé­szekről, az írókról, a költők­ről, pedig azoknak is nagy zetnek — különösen pedig a népfrontnak — is végeznie kell. Az ideológiai munka fontos része volt a nemzetközi kom­munista mozgalom legújabb tapasztalatainak megismerte­tése és megértetése. Ezzel kapcsolatban további alapos felvilágosító munkára van szükség. Meg kell értetni töb­bek között azt. mennyire fon­tos annak biztosítása, hogy a személyi kultusz soha többé ne érvényesülhes­sen a párt- és az állami élet­ben, mert a személyi kultusz összeférhetetlen a szocializ­mussal, a kommunizmussal. Ebből következik az a feladat, hogy nagy következetességgel és gonddal kell törekedni a pártélet lenini normáinak ér­vényre juttatására. El kell ér­ni, hogy érvényesüljön a bátor kommunista kritikai szellem, a kommunisták és a pártonkí- vüliek bátran mondják e] vé­leményüket, ha kell harcolja­nak igazukért. ! A nemzetközi kommunista 1 mozgalom igen fontos szaka­dt vita szerepük van a párt eszmei, ideológiai munkájában. Dajka Balázs, a megyei ta­nács elnökhelyettese a termelőszövetkezeti ve­zetés színvonalával fog­lalkozott, a falusi pártpolitikai munkát elemezte. Elmondotta, hogy a falu gyorsütemű fejlődését to­vább siettette a mezőgazda- sági átszervezés, majd a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért folyó küzdelem. A közös munkában való részvé­tel fontos eszköze a szocialis­ta nevelésnek. Hangsúlyozta, hogy a jövedelemelosztás, az anyagi érdekeltség megvaló­sításának elvét a mi pártbi­zottságunk szorgalmazta évek­kel előtte és elvi következe­tessége nem volt hiábavaló. Kovács József, a Nagykátai Járási Pártbizottság titkára örömmel szólott a jelentés őszinteségéről, bátorságáról. A kommunista bírálat fejlesz­tése az a biztosító szelep, amely megakadályozná a hi­bák elkövetését. Éppen ezért tartja megnyugtatónak, hogy a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság jó példával jár elől és mind- untaim ösztönöz a bátor eszmecserékre. j Az alapszervezetek tagjait is I meg kell tanítanunk a bírálat j mikéntjére, hogy ne fordul- I jón olykor-olykor a bírálat | intrikává. Sokat vitáznak ! azokkal a párttagokkal, akik párttagságuk révén több jo­got tulajdonítanak maguknak. A társadalmi tulajdon védel­méről, a tolvajok bátor lelep­lezéséről hosszasabban be­szélt. Arató András, a KIS/f megyei bizottságának titkára a fiatalság eszmei, politikai neveléséről szólott, amely­nek során az érdekes pél­dák egész sorát hozta fel. Megemlítette, hogy mintegy szát éljük. A Moszkvai Nyilat­kozat szerint: korunk fő tar­talma a kapitalizmusból a szo_ cializmusba való átmenet, s hogy a történelem menetére mindinkább a szocialista vi­lágrendszer gyakorol döntő hatást. Ez a megállapítás 1960 óta is igazolódott. Űjabb or­szágok szakadnak ki az im­perializmus lándolatából. s válnak antiimperialistákká. Feltétlenül szükséges tehát a politikai harc módszereinek felülvizsgálása, az új viszonyokhoz való alkalmazása. Azért még sokat kell tenni, hogy a párt­tagság kellően megértse a nemzetközi kommunista moz­galom új tapasztalatait. Ha pártszervezeteink a kö­vetkező években is az eddigi­ekhez hasonló szívóssággal és energiával végzik az eszmei- politikai munkát, bízvást el­mondhatjuk: párttagságunk magába fogja fogadni mind­azt és harcosává válik mind­annak. ami a kommunizmus nemzetközi győzelmét szolgál­ja. húszezer fiatallal sikerült szót érteniök az összeírások alkalmával. Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke az állami és a tömegszervezetek szerepét elemezte. Ebben — mint megállapította —. az ered­ményekben nagy részük volt a tanácsoknak is. Részletesen fejtegette a demokrácia és a diktatúra dialektikájának egyes kérdéseit. Palotás Károly, az SZMT elnöke a bírálat fontosságál hangsúlyozta. A bejáró munkások ne­hézségein szerinte első­sorban úgy lehetne se­gíteni, ha az üzeműn még többet foglalkozná­nak velük. A gazdasági vezetők tényle­gesen igényeljék, hogy a munkások bírálatukkal, ész­revételeikkel segítsék a gaz­dasági munka színvonalá­nak emelését. Bor bús Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály­vezetője gazdasági számada­tokkal bizonyítottá, mennyire fontos a vezetés színvonalá­nak további emelése. En­nek érdekében több javas­latot tett. Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára zárszavában kifejezte, hogy a tanácskozásé rendkívül hasznosnak tartja, s azon sok jó javaslat, észrevétel hang­zott el. Bírálatként megem­lítette, hogy helye« lett volna többet szólni az em­bereikkel való bánásmódról, s ostorozni az itt ma még meglevő hibákat. A pártbizottság úgy dön­tött, hogy az elhangzott ja­vaslatokat egy bizottság fel­dolgozza és a párt-végrehaj- tóbizottság elé terjeszti jó­váhagyásra. A megyei pártbizottság ülése Király László titkár zársízavával ért véget. Gépjavítás - próba A ceglédi Hunyadi Terme­lőszövetkezetben elsősorban a mesterek dolgoznak most. Vil­lanyt szerelnek, rendbehozzák a gépeket. De azért a határ­ban is folyik a munka. Az em­berek jókedvvel dolgoznak, Hatszázból — hatvannégyen KORSZERŰSÍTIK A SZOBI HATÁRCSÁRDÁT Igen sok szó érte a legutóbbi években Szob egyetlen vendég­lőjét, a Határcsárdát, amely már régóta nem felel meg a követelményeknek. Helyiségei szűkek. berendezése rozoga, fölszerelése hiányos. A község tanácsa évek óta sürgeti ki­bővítését és korszerűsitését. hogy ne kelljen szégyenkeznie miatta a Hungária-expressz utasai előtt sem. akik Szobon lépik át a magyar—csehszlo­vák határt, tehát egészen ha­mis impressziókat szerezhet­nek a különben világhírű ma­gyar vendéglátóiparról ezen az első magyarországi állomásu­kon. Szobot nemcsak mint ha­tárállomást. hanem mint járási székhelyet is különb vendéglá­tóipari ..üzemegység” illetné meg. A szobi Határcsárdának a Váci Vendéglátóipari Vállalat a gazdája, amely eddig nem tudta biztosítani a vendéglő átalakításához szükséges anya­gi fedezetet. A községi tanács legutóbb elhatározta, hogy anyagi segítséget nyújt hozzá a vállalatnak, amely természe­tesen örömmel vette ezt tudo­másul és már meg is rendelte a vendéglő kibővítéséhez és átalakításához szükséges mű­szaki terveket. Ha a pénzügyi fedezet kérdése végleg tisztá­zódik. rövidesen megkezdik a munkálatokat és így remélhe­tőleg még ebben az évben a közönség rendelkezésére áll a kibővített, felújított és korsze­rűen berendezett szobi Határ- csárda. Dobi István látogatása Kisbéren Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselője, ked­den Kisbérre látogatott. Ha­vasi Ferencnek, a megyei párt- bizottság titkárának és Vader- na Józsefnek, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének társa­ságéban részt vett a Virágzó Tsz kibővített vezetőségi ülé­sén, majd megtekintette a tsz gazdaságát. (MTIj Olvastam a Pest megyei Hírlap január 18-1 számában, hogy a Perbál és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet taggyűlése részvétlenség mi­att elmaradt. Nos, nálunk, a Nyáregyháza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezetnél szó sem esett részvétlenségről. Sokan jöttek el meghallgatni á vezetőség beszámolóját — de ez a „sok” mindössze hatvan­négy ember volt. A küldött­választást ennek ellenére meg­tartották. Sok kérdés és vita vetődött fel, a küldöttek sze­mélyével, valamint a közgyű­lés határozatképességével kap­csolatban. azonban a válasz­tás megtörtént — mást nem lehetett csinálni. Jó volna, ha a földműves­szövetkezetek tagjai komolyan vennék a szövetkezeti taggyű­léseket. Hiszen ezeken min­denkit érdeklő kérdésekről, problémákról beszélnek, s olyan ügyekben döntenek, amelyek később visszahatnak (jó vagy rossz formában) a tagságra is. Az igazi, ha a ta­gok pontosan megjelennek, s nyugodtan elmond jak: mit tar­tanak jónak és mit nem. Az viszont nem helyeselhe­tő, hogy a hatszáz emberből csak 64 van egy taggyűlésen. Ifj. Szilágyi István Nyáregyháza. Diófasor u. 123. Miért indult el a vonat? hiszen ha nem is nagyon jól, de már jobban fizet a tsz, mint az elmúlt esztendőben. Este megélénkül az élet. Az emberek az irodán az újon­nan vásárolt készüléken a te­levízió műsorát nézik, s a fia­talok egy része éppen tánc­próbát tart. — A zárszámadási ünne­pélyre készülünk — mondják a fiatalok, s vidám zeneszó­ra forgolódnak tovább. K. Tóth István Cegléd, Széchényi u. 38. Január 22-én, hajnali négy óra negyven perckor érkez­tünk a pilisi állomásra a Nyáregyháza—Pilis között közlekedő autóbusszal. A vo­nat is épp akkor ért az állo­másra. Még csak a fele szállt le a buszon lévő, s a vonattal tovább utazni kívánó utasok­nak, amikor a pilisi állomá­son szolgálatot teljesítő for­galmi tiszt a vonatot elindí­totta. Így — pedig a forgalmi tiszt látta, hogy még nem szállt le mindenki a buszról — 25—30 utas maradt le a vonatról és csak egy másik, négy órával későbbi vonattal | indulhattak dolgozni. 1 Tudjuk, hogy a menetrend nagyon fontos, pontosan be kell tartani, De vajon, ha a forgalmi tiszt látja, hogy az emberek el akarják érni a vonatot, nincs-e jogia, hogy megvárja, amíg a munkába Kubaiak érkeznek Túrára A túrái művelődési otthon­ban javában folyik .az iro­dalmi színpad próbája. Szarvas László gimnáziumi tanuló, a vezetőség egyik tagja, a próba szünetében arról beszél a mintegy negy­ven főnyi előadógárdának, hogy február 4-én kedves vandégek látogatnak Túrára. Az úttörőszövetség meghívá­sára kubai kulturális kül­döttség érkezik a községbe. Szoó István, Takács Pál, Sára Ferenc vezetőségi ta­gok ezután a fogadást s a műsort beszélik meg a fiata­lokkal. A műsort javában próbál­ják. Reméljük, hogy nagy sikerük lesz a néhány hete irodalmi színpaddá verbuvá­lódott fiatal szavatoknak. Legalább olyan, mint ami­lyen január elsején a be­mutatkozó előadásukat kö­vette. A csoport legagilisabb tag­jai (illik, hogy megemlítsük őket), Túsor Mihály. Laj­tos István, Békési Magdolna. Gólya Mária, Nagy Lajos, és a többiek lelkiismerete­sen készülnek minden sze­replésre. Tetézy István, Túra, Tó köz 8. TÍZ ÉVE EGYÜTT A gödöllői Halász-csárda kü­löntermében ünnepelték fenn­állásuk tízéves jubileumát a gödöllői Vas- és Faipari Ktsz dolgozói. Elöljáróban Kiszel József elnök üdvözölte a tag­ságot, valamint a vendégeket, akik között helyet foglalt Lohn József az OKISZ képvi­selője, Budai Zoltán községi párttitkár, valamint a járási és a községi tanács képviselői. Kiszel József ezután 1952. január* 23-át idézte, amikor néhány taggal megalakult a ktsz. Év Végére, már 14-en dolgoztak és 450 ezer forintot forgalmaztak. Az 1961-es számadás pedig: a megnöve­kedett ktsz 1 760 000 forint ér­tékű munkát végzett. Az elnök ezután kifejtette, hogy a ktsz dolgozóira az a feladat vár: dolgozzanak jól és a magánkis- iparosokat is igyekezzenek meggyőzni a szövetkezés elő­nyéről. Sok sikert kívánunk a tíz­éves jubileumát ünneplő Vas- és Faipari Ktsz-nek. Csiba József tudósító siető emberek fclszállnak a vonatra. Ha szabad a pálya, a mozdonyvezető is be tudná hozni az ebből adódó egyper­ces késést. Kemenczei József Nyáregyház» / Életmentés a jeges Dunából címmel tudósítást közöltünk lapunkban. A tudósításból idős Nyéky Barnabás neve mellől kimaradt a húsz éves Gergely András neve, aki a Dunából Nyékyvel közösen mentette ki a kisfiút. Ezután a két életmentő a kisfiút part­ra vitte és egy közeli házban dunyhákba bugyolálta. A tűz­oltóautó (a mentőautók éppen szolgálatban voltak) innen vit­te a kisfiút a kórházba. Helyi autóbuszt kérünk A múlt évben már el­hangzott ez a kérés, most ugyanezt ismételjük meg Az olvasók fórumában. Veres­egyház lakóinak jelentős ré­sze vonatta] közelíti meg a munkahelyét. A nagy ki­terjedésű község lakóinak egy része csak hosszú, mint­egy háromkilométeres gya­Faképnél hagyott utasok Túra községben január 10-én a Zsámbokról jövő GA—38—99-es rendszámú autó­busznak a túrái megállóból menet­rend szerint 5 óra 45 perckor kel­lett volna indul­nia. Ehelyett azon. ban 5.40 perckor (öt perccel koráb­ban) elindult és így 30—35 bérle­tes utas lemaradt, akik gyalog már nem értek oda az állomásra a vona­tukhoz és vala­mennyien elkés­tek a munkájuk­ból. (A taraiaknak van ugyan helyi járatú autóbuszuk, de azt olyan rit­kán lehet látni, mint a fehér hol­lót, mert állan­dóan javítás alatt áll.) A lemaradt utasok később kérdőre vonták a fentebb említett, Zsámbokról érke­ző busz vezetőjét és kalauzát, akik azzal védekeztek, hogy az érájukon 5.45 perc volt. Aligha hihető, hogy harminc em­ber órája egyszer­re késett volna. Kiss Sándorné tudósító, Gödöllő. loglással ér a vasútállomás­ra. Kérésünk az, hogy a cso- mádi, őrszentmiklósi megol­dáshoz hasonlóan helyi já­rattal teigyék számunkra le­hetővé az állomás könnyű megközelítését. Ismét felvetjük a régi ja­vaslatot: tekintettel a két község közötti csekély távol­ságra, létesítsenek járatot Veresegyház állomástól Ör- szentmiklós községen át ör- szentmiklós—Vácbottyán vas­útállomásig. A kihasználtság biztosítva volna, mert a Vác felé utazó veresegyháziak, ör­szentmiklós—Vácbottyánon felszállva; a Budapesten dol­gozó őrszentmiklósiak pedig Veresegyházra utazva leg­alább egy órai utazást ta­karíthatnának meg. pihenő­idejük javára. Ugyanakkor jól járnának a veresegyhá­ziak, akik megmenekülné­nek a gyaloglástól és a köz­ségbe érkezők is autóbusszal érhetnék el a tanácsot, az orvost stb. Várjuk az AKÖV intézkedé-« sét. Fazekas Mátyás, Veresegyház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom