Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
«ST MEGY El fúrjon 1^62. JANUÁR 30, KEDD Törvénytelenségek sorozata Miwtiuidi hwntfói purltamftaii kópvisvló nyilatkw*ut4a m Giaonyu vlleai szóit össovt>skticósróI Adzsubej látogatása a mexikói elnöknél A. |I. Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője szombaton látogatást tett Lopez Mateos ■mexikói elnöknél. A találkozón részt vett a Szovjetunió mexikói nagykövete is. Adzsubej és a mexikói elnök között a látogatás folyamán beszélgetés zajlott le, amelyet a kölcsönös megér-' tés jellemzett. Ejtőernyős demokrácia A francia gyarmati hadsereg tisztje volt Sanghajban, Indokínában, majd Algériában. Algériában ragyogott fel a csillaga, csatlakozott az 1958 májusi puccshoz és ejtőernyős ezredparancsnok lett. Két évvel később váratlanul Csornáénak ajánlotta fel szolgálatait, s Roger Trinquier ejtőernyős ezredes neve ekkor bejárta a világsajtót. ElisabethviUe-ben minden a legnagyobb rendben ment volna, ha nincs egy gyenge oldala, a pénzimádat. Tekintve, hogy ura és parancsoló ja Csőmbe is ugyanebben a gyengeségben szenved, csakhamar megbomlott „őszinte barátságuk”, s hősünk visszarepült Franciaországba. Ezután jó ideig nem hallottunk róla. Most azonban hír érkezett Párizsból: Trinquier új pártot alapit, és pártprogram-tervezetében kifejti, hegy a degaulleista- rendszer és az UNR bukása elkerülhetetlen, s helyébe agy „néppárt” életrehívását javasolja. „Közvetlen népakaraton nyugvó alkotmány” életbeléptetéséről, az „1848-as francia hagyományokból fakadó parlament összehívásáról” szaval. Végül bújik ki a szög a zsákból. „A legfontosabb, hogy ez. a demokrácia elismerje: Algériának franciának kell lennie.” S még néhány eredeti ötlet, közti az állami tervgazdálkodás elvetése, a „népi kapitalizmus korszakának hajnala” és más ezekhez hasonló. Népi kapitalizmus és francia Algéria. Valódi ejtőernyős demokrácia. Márkus Gyula FIDEL CASTRO NYILATKOZATA A Budapesti Helyi Érdekű Vasút felvételre keres budapesti, Pest környéki lakosú esztergályos, lakatos és villanyszerelő szakmunkásokat. Fizetés bérszabályzat szerint. Vasúti és villamosjegyet a családtagok részére is biztosítunk. Jelentkezés személyesen de. 8—13 óra között a vállalat munkaügyi osztályán. (Budapest, VII.. Kertész utsa 10—14. II. em. 261.) az imperializmus megkísérli elszigetelni Kubát a többi latin-amerikai országtól. Kuba és az Egyesült Államok rossz viszonyáért az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. Az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek értekezletén kemény ideológiai harc folyik egyfelől a népeknek áz önrendelkezéshez, a szuverenitáshoz és az általuk szükségesnek tartott rendszer szabad megválasztásához való joga, másfelől az imperial izmus törekvései között — mondotta. Az imperializmus jogot követel magának ahhoz, hogy beavatkozhasson Latin- Amerika belügyeibe. Egész Latin-Amerika tudja, hogy az amerikai imperializmus beavatkozási jogot követel a kontinens ügyeibe. Mindenki tudja, hogy Kuba a népek önrendelkezési jogáért harcol és ezért egész Latin- Amerika népei támogatják Kuba álláspontját. Elutazott az indonéz nagykövet Burhanudin Mohaired Diah, az Indonéz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete végleg elutazott Magyarországról. Mechanikai Laboratórium (elvételre keres gyakorlattal rendelkező elektromérnököket, elektrotechnikusokat, szerszámkészítő, elektroműszerész, esztergályos, marós, köszörűs, mechanikus műszerész és lemezlakatos szakmunkások-it Jelentkezés Bp. VII., Gorkij fasor 25—27. Személyzeti osztály Telefon: 229—238 és Dunakeszi, alagi telep (repülőtér) telefon: Dunakeszi 17; télyt vívott ki az egész kontinensen és világszerte. Kuba példája lelkesíti Latin- Amerika és a világ más népeit, azokat a népeiket, amelyeket az imperializmus kizsákmányol. Kuba megmutatta, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mellett bármely nép, bármilyen kicsiny is legyen, megsaaíbaduihat az imperializ-' mus jármátóL Kuba külpali'tikájára kitérve Pidel Castro rámutatott, hogy Kuba támogatja az összes gyarmati országoknak, vala- ngint az imperialista kizsákmányolás alatt álló országoknak felszabadító mozgalmát. Kuba támogatja a bókeharcot, amely összhangban áll az egész emberiség érdekeivel. Kuba támogatja a békés együttélésért, a leszerelésért folyó harcot. Kuba támogatja Laosz, Dél-Vietnam, Angola, Algéria népeinek függetlenségi harcát, • a Kínai Népköztársaság jogát szerves - részéhez' Ta j var.-szi fejéhez —, Indonézia jogát Nyuigat-Iriánhoz, Korea népének jogát országa egyesítéséhez, az NDK jogát a békeszerződés megkötéséihez. Kuba külpolitikájának alapja a baráti kapcsolatok erősítése az összes szocialista országokkal és mindazokkal az országokkal, amelyek síkra szállnak a béke védelmében. Kuba latin-amerikai politikája szintén békepolitika, és nem a mi hibánk, hogy az im- j periializmus agresszív cselek- j menyre készül elleniünk, hogy (Folytatás az 1. oldalról) dulós, a teljes nemzeti szuve- j renitás. Kuba felszabadult az amerikai imperializmus gyámsága alól, ez a forradalom leglényegesebb vívmánya. A kubai forradalmat — folytatta a miniszterelnök — mun--1 kasok és parasztok viszik i véghez a munkásokért és a parasztokért, vagyis a dolgozók forradalma ez, amelyet dolgozóik hajtanak végre a dolgozókért. Ilyen volt kubai forradalmunk megindulásának pillanatától. így fejlődött és így fog fejlődni továbbra is. A forradalom győzelme óta eltelt három év alatt Kuba megerősítette védelmét, fegyveres erőit, amelyek őrt állnak a nép j vívmányai fölött. 'Teljesen fel- : ! oszlattuk a régi katonai ap- j ] pafátust,. amely az imperia- I Iizrhus érdekeit Képviselte. " j A kubai forradalom — foly- í tat La Fidel Castro — baráti i kapcsolatokat, gazdasági kap- j | csőlátókat épített ki a világ I j sok országával. Nagyra értékei- j i jük — mondotta — a szociális- j | la tábor országaihoz fűződő | baráti kapcsolatainkat. Ez jó- I I takony hatással van országunk ! • gazdasági fejlődésére. Ninese- j | ivek például feleslegeink cukor- | i hói. amelyet nagy arányokban | í termelünk, Mindannak, amit i i előállítunk, van piaca. ■ A köztársaság nagy tekin- í szauna után fáradtnak és becsapottnak éreztem, alig várva, hogy a szállodában kipihenjem a szauna fáradalmait .. A gerendákból épült szaunák a finn táj, az Ezer tó Országának elmaradhatatlan jellemzői. A finn ember, ha új helyen telepszik le, először megépíti a szaunát, s abban lakik családjával, amíg —vidéken ugyancsak gerendából és deszkából — elkészül lakóházuk is. A hálókocsikalauz Finnország területe több mint háromszor akkora, mint Magyarországé, s észak-déli irányban 1200 kilométer hosz- szúságban húzódik. Északon, a hazánk területénél is nagyobb Lappföld „kapujában” azonban véget ér a vasútvonal. Az Északi Sarkkörön túl csupán autóbusszal, repülőgéppel, taxival, vagy rénszarvasháton lehet közlekedni. A vonat — csaknem 34 órán keresztül — csak Rovaniemi- ig, a Lappföldnek a Sarkkör mentén fekvő „fővárosáig” közlekedik. Októbertől gőz- mozdonnyal és hátul külön fűtőkocsival, de télen a harminc fokos hidegben sokszor még ez sem elegendő. Repülővel csupán két órát tart az utazás — mégis, érdemesebb vonattal megtenni. A hálókocsi ablakából órák- hosszat gyönyörködhet az ember a csodálatos, de a távolról jött idegennek egyhangúvá változó finn tájban. A fenyvesekben, nyírerdőkben, és tavakban* a barna magányos gerendaházakban és a kis falvakban, a csendes kisvárosokban. S ha nem hálókocsival utazom, nem ismerkedhettem volna meg Seppo bácsival, az öreg tamperei hálókocsi-kalauzzal. Negyven éve jár azon a vonalon, ismer minden házat, valamennyiről tud történetet mondani — s beszél németül, oroszul is. Seppo bácsiról azonban ezúttal csak azt mondom el, ami megismerkedésünk első perceiben történt. A hálókocsit Tamperében kapcsolták a Helsinkiből Rovaniemiíbe tartó vonathoz. A személykocsiból két új ismerősöm kísért a hálókocsihoz és ott elmondták Seppo bácsinak: magyar utasa jött. A finnek ápolják a magyar—finn rokonságot.., Az öreg nyomban elővette néhány szavas magyar nyelvtudását, mármint azokat a finn szavakat, amelyek hasonlóak a magyarhoz. így (fonetikusan): kézi — keze, menne — menni, eleve — eleven, vezi — víz, stb., stb. Azután egy üres kupét teremtett, ahol egyedül pihenhetek az éjjel. Reggel azután felkelés majd, — mondta — hogy idejében ébredjek, ne maradjak le a reggeliről és elmondhassa apró történeteit, anekdotáit a Lappföldre vezető vasútról. \ Nagyszerűen pihentem éjjel, senki sem zavart. Csak reggel furcsán néztek rám az ajtók előtt ácsorgók, amikor kiléptem közéjük. Ök egész éjjel állva utaztak, mert Seppo nem engedte, hogy egy rokont — egy magyart — éjjeli álmában zavarjanak... Sebes Tibor í FINN TAJAK — FINN EMBEREK I OIVA, SEPPO ÉS A TÖBBIEK rös gránitsziklák közé ékelve, fenyvesek mögé bújtatva építette fel a három helyiségből álló gerendaházat. Egy-egy helyiség alig négy-öt négyzet- méter alapterületű. Mindegyiken kis ablak. Az első helyiség a vetkőző-ölftöző, ahonnan azután a másodikba, a mosdószobába lépnek. S onnan nyílik az ajtó a harmadikba, a tulajdonképpeni szaunába. Finnországi tartózkodásom alatt több szaunában jártam, s így magam elé képzeltem a gerendafalú helyiséget, benne a vaskályhát, amelynek tetejére nagy követ tesznek. A tűz átforrósitja a követ, s amikor azok izzásig hevülnek, eloltják a tüzet. Bejönnék a szaunába a mezítelen embere^ (legtöbb helyen a család férfi- és nőtagjai a régi szokás szerint, ma is együtt szaunáznak), elfoglalják helyeiket a hármas falépcső egyik részén. Erre egyikük a kis dézsából locsol- gatni kezdi vízzel a forró köveket. Óriási gőz keletkezik. A lépcső legfelső fokán 80— 100 fokos forróságban ülnek és egymás hátát, vállát' csapkodják a kis nyírfavirgácsok- kal... Húsz perc után a bátrak a tengerbe, vagy tóba ugrálnak, úsznak néhány percet, azután vissza a gőzbe .. És ezt kétszer-háromszor is megismétlik. Utána frissnek és erősnek érzi magét az ember... Magamat azonban az első kas. Tapihola település egyik új házában, húsz percnyi autó- buszútra Helsinki központjától, havi 25—30 ezer finn márka. Az autóbuszsofőr, aki félóránként jár Tapiolába, 40 ezer márkát keres havonta. S a jegyeket is maga kezeli, kis számológéppel. Mert az autó- busztársaság nem foglalkoztat kalauzokat... Oiva Aalto, az autóbuszsofőr, egy öregebb házban lakik, a Lönnrotinkatun — a Lönn- rot utcában. Szoba-konyhás, előszobás, de fürdőszoba nélküli lakásban — havi tizenötezerért. A pincében van egy szauna — kis gőzfürdő — amit maguk is gyakran használnak. Oiva, tizennégyesztendős fiával azonban inkább a Helsinkitől nem messze, a keleti partok mentén levő kis gerendaházukban — saját szaunájukban — alszik nyaranta. Odajön felesége is, de télen ugyancsak felkeresik szaunájukat ... Mert igazán csak a szaunában lehet fürdeni, ott lehet igazán megújulni, felfrissülni. Ezt tartják. És a vendéghez intézett meghívás — látogasson el szaunájába, fürödjék együtt a családdal — a finn ember vendégszeretetének, bizalmának legkifejezőbb gesztusa. Oiva meghívott szaunájukba. s a Taplóidban levő végállomáson ecsetelte hosszan, milyen nagyszerű helyen, vöAki hajón érkezik Helsinki- oe, Finnország alig félmilliós lakosú fővárosába, csodálja a kikötődaruk hosszú sorát, a város szívéig nyúló tengeröblöt, 5 a kék víz fölött emelkedő hófehér épületeket. A ‘bazilikát, a fehér falu partmenti irodaházakat, a köztársasági elnök kicsiny fehér palotáját a parti piac mögött... Helsinkit ezért nevezik „fehér városnak”, s bizonyára azért is, mert nyáron — júliusiban—augusztusban — alig egy-két órát tart az éjszaka. Éjfélikor is világosság van az utcákon a „fehér éjszakák” napjaiban, amikor a világ sok részéből érkeznek turisták Finnországiba, hogy legészakibb részén, a Lappföldön gyönyörködhessenek a sarki világosságban és éjfélkor is a horizonton nézhessék a nap vörös korongját, arAely azokban a napokban sohasem tűnik el az égboltról... Oiva szaunája Helsinki, ez a külsőre oly kevéssé finn város, amelynek nincsenek régi emlékművei, s mivel többször leégtek fából készült házai, régi épületekben sem bővelkedik — a jövőbe tekint. A várost környező erdők helyén, s a tengerbe nyúló félszigeteken új, modern lakótelepek épülnek. A lakbér azonban túlságosan drága: egy szo- ba-konylhás összkomfortos laA Ranger-3. amerikai hoítírakéía nem iüdott felviteleket készíteni a Holdról | két készíthet az égitestről, | amelyeket a földre továbbit. | Ez a remény vasárnap este eL j oszlott: az Amerikai , Ürhajór | zást Hivatal közölte,’ hogy bár i a rakétában elhelyezett tele- | vízió kamerákat a Hold felé irányították, a rakéta antennáját nem tudták a {’öld felé fordítani s ennek következtében a íeievizióberendezés Levételeit a világűrbe sugározta, a Földre kivehetetlen jelek érkeztek. Az amerikai tudósok csalódását csak kis mértékben enyhít- j heti, hogy a Ranger—3, miután J elsuhanta Hold mellett — Nap- i karüli pályára tért, s ezen ad- ! dig kering majd, ameddig a ! naprendszer fennmarad. A pénteken este fellőtt Ranger—3. elnevezésű amerikai hoidfakéta vasárnap éjféltájban, óránként hatezer kilométeres sebességgel metszette a Hold pályáját és körülbelül 37 ezer kilométer távolságban száguldott el az égitest mellett. A kísérletnek az volt a célja, hogy a rakéta felvételeket készítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra. Minthogy a kilövésnél használt indítómű túlságosan nagy sebességet adott a rakétának, az a Holddal. nem találkozhatott. Megmaradt viszon t a remény, hogy a holdrakéta televíziós felvevőgépei segítségével felvéleleißiploén<fif• i4Mi húhtn'ú Megdöbbentő leleplezés: OAS-tisztek képezték ki, algériai ultrák és katangai belga bányarészvényesek pénzelték a dél-tiroli plasztikhombás terroristákat roristák egy csoportját Belgiumban képezték ki. Plasz- tikbombáikat is Belgiumból kapták. A régóta lappangó dél-ti- roli osztrák—olasz feszültség nyílt diplomáciai háborút robbantott ki Becs és Róma között. Az olasz kormány azonnali hatállyal visszarendelte Rómába ‘bécsi nagykövetét, a római osztrák nagykövet pedig útrakészen áll. A bécsi Ballhausplatz uta-1 sítósára ugyanis szélsőséges diplomáciai eljárásnak tekintett lépésre kénj'szerült: válaszoló tlanul visszaadta a ró- j mai külügyminisztériumnak I az olasz kormány jegyzékét, 1 amely ismételten felelőssé ■ tette az osztrák kormányt a dél-tiroli merényletekért. Ugyanakkor az osztrák— olasz diplomáciai hadakozás ki robbantásával egyidejűleg nyilvánosságra került a dél- tiroli plasztikborabás merénylők szoros kapcsolata a francia OAS és a kongói belga kólánialisták földalatti fegy- i veres szervezetével. Kiderült,, hogy a dél-tiroli ter| két Gizengával szemben”. • Adoula nem mondta meg, I hogy az állítólagos „nyomozás” ; eredményeinek ismerete nél- í kül, milyen tények alapján he- j lyezi már eleve kilátásba Gi- 1 zepga bírósági felelősségrevo- nását. Nem vagyunk olyan ostobák, hogy kétszer essünk ugyanabba a hálóba”. Adoula kongói miniszter- elnök, aki vasárnap Lagosba érkezett, hogy részt vegyen a több afrikai kormányfő értekezletének vasárnapi és hétfői ülésén, megérkezését követően sajtóértekezletet tartott, amelyen felolvasta U- Thant ügyvezető ENSZ-főtitkárhoz intézett táviratát. A táviratban Adoula tiltakozik amiatt, hogy — a Szovjetunió kérésére — már összehívták a Biztonsági Tanácsot a kongói helyzet megvizsgálására. Adoula szerint a Biztonsági Tanács ülésére azért nincs szükség, mert „a kongói helyzet észrevehetően javul”. Adoula bejelentette, hogy a napokban New Yorkba utazik és személyesen ismerteti a kongói helyzetet. A sebtében összehívott sajtóértekezlet több részvevője Gizenga kongói miniszterelnökhelyettes várható sorsáról érdeklődött. Mint az AP tudósítója jelenti, „Adoula hosszadalmasan válaszolt és lényegében azt mondotta, hogy mindeddig hivatalosan nem emeltek vádat Gizenga ellen”, A tudósítás szerint jelenleg „nyomozás folyik”, amely minden bizonynyal — mint Adoula is hangoztatta —, „arra készteti majd a kongói kormányt — hogy érvényesítse a törvényeGizengának, az Afrikai Szolidaritási Párt elnökének sorsa rendkívül nyugtalanítja a Kongói Köztársaság haladó társadalmát. Mukuidi parlamenti képviselő az Afrikai Szolidaritási Párt egyik vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában a kormány törvénytelen, önkényes manőverének minősíti a Gizengával szemben foganatosított intézkedéseket. A parlamenti képviselő felháborító, törvénytelen cselekedetnek nevezi Gizenga fog- vatartását, minthogy az illetékes szervek semmiféle utasítást nem adtak, amely alapján a miniszterelnökhelyettest előzetes letartóztatásba helyezhették volna. Mukuidi a továbbiakban közölte, hogy az Afrikai Szolidaritási Pártból kizárt személyek összeesküvést szőttek Gizenga ellen. „Az összeesküvésnek két szakasza van: 1. Kényszeríteni Gizengát, hogy mondjon le az ENSZ védelméről. Ha Gizenga ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ-nél maradhasson, nyomást gyakorolni az ENSZ vezetőségére, hogy bocsássa Gi- zengát a kormány rendelkezésére; 2. Mihelyt Gizenga az ENSZ falain kívül kerül, a biztonsági szolgálat éber felügyelete és részvétele mellett megszöktetik majd. Ezután a kormány nyilatkozatot tesz, amely szerint Gizenga „megszökött pártja tagjain» : s' »- ségével. Mukuidi manővernek nevezte a kormány hivatalos közleményét, amely szerint Gizenga nincs előzetes letartóztatásban, és figyelmeztet mindenkit, aki az ő .nevét a zavargások szítására akarja felhasználni; „Nem vagyunk gyerekek? — mondja Mukuidi —, hogy elhiggyük mindazt, amit nekünk =mesélnek. Gizenga a népé és ezért a nép nem lehet közömbös sorsa iránt. A múlt év tapasztalatai, és Lumumba sorsa sok mindenre megtanított bennünket.
