Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

IVoill llicsiísi'!* Nem tudom ki hogy van ve­le, de amikor a földművesszö­vetkezeteik közgyűléseiről és zárszámadásairól szóló jelenté­sekben az italboltokra vonat­kozó adatokat olvasom, elszo- morcdom. A legtöbb jé’ehtés- ben. büszkén, kérkedő számok jelzik az italboltok forgalmá­nak emelkedését. Egyik jelen­tés eredménynek könyveli, hegy kétszer annyi volt a fo­gyasztás, mint az előző évben, a másik megelégedetten álla­pítja meg a bevételi többletet, stb. A rideg számok és az üzleti eredmények szempontjából ezek az emelkedések hasznos­nak látszanak, de ha a számok mögé nézünk, ott kevésbé hasznos jelenségeket látunk. A számokból azt kell megálla­pítanunk. hogy a szeszíagyasz- tás emelkedik, ez pedig nem túl örvendetes jelenség. <-ty) • A PEST .MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ' IV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1962. JANUÁR 28. VASÁRNAP ZÁSZLÓAVATAS lesz ma délelőtt Gyomron, az ifjúsági otthonban. Az erzsé- beftelepi általános iskola Sin- kovics Rezsőről elnevezett út­törőcsapata avatja fel csapat­zászlaját. ÜGYELETES ORVOS Gyömrö: dr. Túri Mária. Modor: dr. Kovács Jenő. A vöröskeresztes munka egyéves eredményeiről és soron levő feladatairól A vöröskereszt járási veze­tősége 24-én a községi titkárok részére értekezletet tartott. Az 1961. évi munka kiértékelése és az 1962. év feladatat, ter­vei voltak napirenden. Dr. Killner György nyitotta meg az értekezletet, Gál Ja­nó sné tartotta a 'beszámolót. Elmondotta, hogy 1961-ben 3 községben volt tüdőszűrés: Mo- noron, Pilisen és Nyáregyhá­zán. A szeptember 27-én meg­rendezett véradó nap alkalmá­val nagyon szép eredményt mutathat fel Gomba, Ecser és Monori-erdő. A vezetőség új­raválasztása, egészségügyi ál­lomások, tbc-taníölyamok, 20 termelőszövetkezetben egész­ségügyi felelősök beállítása, tbc-bizottságok szervezése, mintegy 437 fő oktatása jelzi az eredményeket. A Petőfi utcai fák fjgy állnak ott, megcson- (J kítva, derékba roppant­ra, hogy nem lehet csen­des szívvel elmenni mellet­tük. A fényképész meg nem állhatta, hogy le ne fényké­pezze — vádló dokumentum­ként talán —; a rajzolót kese­rű iróniára fakasztotta. A gimnázium igazgatója — aki­nek portájához tartoznak a csonkolt fák, s aki sok száz gyerekét a természet szerete- tére, védelmére oktatja — protestált mindenütt, de nem hallgatták meg, szabályra hi­vatkoztak, s a fák vétkére: belenőttek ágaik a fölöttük elnyúló vezetékekbe. Százados per ez a vil­lany- és telefonvezetékek, meg az átmenti fák között: za­varják egymást. A fát abban, hogy szabadabban törhessen a fény felé — a vezetéket ab­ban, hogy háborítatlanul vi- hesse a fényt az emberi laká­sokba. S ez utóbbi, valóban, nagyon hasznos igyekezet. ■mm i emberek — akár a fák — 1VI azért törünk mind maga­sabbra, hogy az életünkbe több fény jusson, több szép­ség, több értelem. S ezek a vékony szálú vezetékek világosságot hoznak nekünk, elénk varázsolják a távoli kedves hangját, hirt hoznak messzi világokról. Sokszor meglesem — én a szájiáti, hoz­zá nem értő — a szerelők munkáját, gyönyörködve, s az egész emberi nem iránti büszke elfogultsággal. Mert milyen nagy is az ember! Lám, hogy szolgájává paran­csolta az elektromosságot is! Mi mindenre képes azzal a két dolgos, ügyes kezével! Íme, ezek a szerelők is, ho­gyan dirigálják a fény útját — fürge, szakavatott kezekkel. 'jóé ugyanezek a kezek Top­pantják' derékba, csonkolják meg az út melletti fákat. Pe­dig ha közvetettebb úton is, de ök is — a fák — fényt hoz­nak az életünkbe, szebbé teszik azt. Milyen lenne nél­külük a világ? Elgondolni is rossz. Védelmet igényelnek és érdemelnek hát öle is. Ám addig, míg a vezeté­kek — földalatti kábelekbe bújva — nem térhetnek ki útjukból, nekik Ízeli kitérni, s alávetni magukat időközön­ként egy-egy fájdalmas mű­tétnek. D e ha már1 meg kell tör­ténnie —' történjék kul­turáltan! Semmit sem sza­bad hozzáértés nélkül csi­nálni, véleményem szerint, még a fanyesést sem. Az adott esetben is inkább meg kel­lett volna kérni Borzsák tanár urat, meg a biológiai szak­kört: bizonyára készséggel el­vállalták volna a gimnázium körüli (talán az egész Pe­tőfi utcai) fák szakszerű nye­sését. Ez az eljárás, amit alkal­maztak. mindenesetre egysze­rűbb volt — de semmiesetre sem célravezető. Ne vegyék rossz néven az érintettek — . de joggal neheztelünk azokra,: akik fényt lopnak ki az éle-': tünkből. Még ha egy szikrányit is. ; Radványi Barna (Foto: Mészáros)* \ A tisztasági mozgalom ke­retén belül 10 788 házat látogattak meg'. A -járásban hat iskola és Tápió- sáp vitte el a jutalmat az idei tisztasági versenyben. A feladatokról szólva elmon­dotta, hogy az egészségügyi állomásokon keresztül szerve­zetté kell tenni a vöröskereszt munkáját. A jövőben 200 tag­gal kell emelni a taglétszámot. Felvilágosító munkát kell ki­fejteni abban az irányban, hogy nem a terhesség megszakí­tása a helyesebb, hanem a megelőzése. A gyermekek táplálására, öl­töztetésére, tanfolyamokat kell indítani. Az állami gondozot­tak szüleit össze kell hívni. A cigánybizottsággal el kell be­szélgetni, filmmel egybekötött oktatással az ügyet előre kell vinni. El kell érni, hogy a ci­gánytelep rendes, tiszta, dol­gos tagjai telket kapjanak. 1962. szeptember 20-ra, a véradó napra, 300 embert kell biztosítani. Gombán. Pilisen. Gyomron bő­víteni kell az egészségügyi ál­lomást. Igen értékes hozzászólások hangzottak el. Pilisről Balogh József né máriatelepi tanítónő elmondta, hogy januárban négy tanfolyamot indított be. A szülők bizalma, a lelkes ak­tívák nagy segítséget nyújtot­tak, munkájához. Vinter József feltűnést kel­tett hozzászólásainak azzal a kijelentésével, hogy Vecsésen nincs már cigány. Tíz év alatt teljesen beolvadtak a polgári lakosságba. A vöröskeresztes aktivisták oktató munkája nagyban hozzájárult a fenti eredményhez. A vecsési vízépítőktől He- gyesi János munkaügyi előadó beszélt a rendes munkásszálló­ról, egészségügyi tanfolyamról. Náluk 69 vöröskereszt-tag közül 12 önkéntes és 4 állandó véradó van. Adóm József beszámolt ar­ról, hogy négy elhagyott öreg­nek hogyan tették boldoggá, széppé a karácsonyt, a szeretet ünnepét, a maglódi tanács 300 forintos hozzájárulásával. Nyáregyháza vöröskeresztet: titkára kérte: szervezzék meg járási szinten a légyirtást. Az egyik tanító elmondotta, hogy szoktatta az iskoláiba való já­rásra a kis cigány Raffael j Gyurkát. Vadász Józsefné HÁROM FIATAL KÖLTŐ tart szerzői estet szerdán, január 31-én délután 5 órai kezdet­tel Monoron, a járási művelődési otthonban. Mielőtt személye­sen bemutatkoznának a szép versek monori kedvelői előtt, mi is bemutatjuk őket — három napon keresztül — verssel, fény­képpel, s a Blaskó Mihály által írt rövid életrajzi ismertetők­kel. BAKÁN Yl FERENC volt. 1957-ben felvették az Eötvös Lorónd Tudomány- egyetem bölcsészkarára. Jelen­leg gyakorló-tanár az egyik budapesti gimnáziumban. Versei 1957-ben kezdtek megjelenni lapokban. Azóta már tekintélyes irodalmi la­poknak is rendszeres munka­társa. A Kortárs, az Élet és Irodalom, és az Üj írás közli verseit. 1959-ben bejárta Franciaországot, Párizstól a Pireneusokig. 1960-ban megnyerte a buda­pesti KISZ-bizottság irodalmi pályázatának második díját. Jelenleg két könyve van nyomtatás alatt, de már eddig is több anatológiában megje­lentek versei. „Nagyapám és nagybátyáinv vásározó kalaposmesterek vol­tak, meleget adtak az emberek fejére. Én az emberek szívé­be szeretnék meleget lopni, vásározó garabonciásán közöt­tük járva-kelve, nekik és ró­luk írva verseket.” — írja ön­életrajzában. nevét, verseit nemcsak a me­gyében, hanem országszerte ismerik.' Tehetséges fiatal köl­tő. 1937-ben született Pilisen. Pedagógus család gyermeke. Budapesten a Kölesei gimná­ziumban érettségizett, majd pályamunkás, megyei lap munkatársa, OTP tisztviselő REGGELIG Meggondolatlan éjjel s meggondolt velejéig. Holnap tovább nem érhet, mi reggelig megérik. Mámorra gyújtogatlak, tán lobbot vet a véred. Dallam-tűzvésze perzsel köröttünk négy zenésznek. vonóikon az észnél frissebb, veszett iram■ fut — reggelre abbahagyják. Reggelre abbahagyjuk. Pár órafordulai még — és aztán semmi, semmi, Kelté kell józanodni, hűségbe visszaesni. Ideadott az éjfél s a korareggel elvesz. Ó Anna, mondd, elérünk addig a szerelemhez? MATINÉ A szép filmekből sokat ta­nulhatnak azok a vecsési gye­rekek, akikkel zsúfolásig meg­telik a mozi nézőtere vasár­napról vasárnapra. Á- fnatinéműsoron különös gonddal összeállított, a gyere­keknek, ifjúságnak való fil­mek szerepelnek. Az „En raj­zoltam az emberkét” a legif­jabbak körében aratott külö­nösen nagy sikert. Menten meg is fogadták, hogy bár eddig sem hazudtak, de ezután iga­zán csak az igazat fogják min­dig mondani. Az ismeretter­jesztő közlekedési film hatásá­ra pedig Kiss öcsi azt mondta, hogy ő bizony nem fog lógni a kék busz lépcsőjén. Az „Afrikában jártunk” cí­mű filmre Tériké néni 10 óra­kor „Már csak álló hely van” figyelmeztetéssel tudott je­gyet adni. Sok gyermek a kétórás kényelmetlenséget is vállalta. csakhogy láthassa ezt a filmet. Így járt Szemesy Pityu is. Klotz Gyurka ügye­sebb volt, ő a megszokott he­lyén ült. Leimeter Imre és Klotzka Jancsi mellé ültem., Jancsi a faluban jár iskolába, ötödik osztályos, nagyon fegyelme­zett fiú. — Sok hasznát veszem — mondta —, földrajzból az itt látottaknak, de állattanból is hozzásegít a jobb osztályzat­hoz. Maggá Lacinak a mackó tet­szett a legjobban. Nem cso­da, ő már volt medvebőrben és neki is nagy sikere volt. A Csodálatos malomnál is ott látjuk a kis törzsvendé­geket: Szűcs Rózsit, Terit, Violát, Vass Gabit és Jóskát, Rudolf Lacit, Hamar Pityut. Reméljük, a legközelebbi nagy találkozásnál a szeretet tapasztalható lesz köztetek is gyerekek. Próbáljátok meg a pénztárnál tömörülő felnőt­teknek megmutatni, hogyan is Kell egymás lökdösése nélkül jegyért sorban állni és a né­zőtérre bevonulni. Ha kinyí­lik az ajtó, vagy egyéb nem tetsző dolog történik, azt úgy­is azonnal orvosolják. Mi el­hisszük, hogy tudtok, de még­se fütyüljetek. '■’eketéné Megkezd öd tek a zárszámadó közgy lilések azokban a tsz-ekben, amelyekben az illetékes bizottság felül* vizsgálta és jóváhagyta a mérleget. Elsőnek szombaton a tápió- sülyi Virágzó, a vecsési Ezüstkalász és a csévharaszti Egyetér­tés Tsz-ekben tartották meg a zárszámadást ismertető köz­gyűlést. . . v A Liszt Ferenc utcában mindenki olvas A monori postahivatal a napokban felmérte a község különböző területeinek újság­gal való ellátottságát. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy a leg­több újság az Újtelepen fogy, 100 házból 93-ban járatnak újságot, méghozzá 82 házban napilapot! Az utcák „versenyében” a Liszt Ferenc utca vezet. Itt csak négy házba nem jár na­pilap, de ebben a négy ház­ban is járatnak hetilapokat. Ez a szép eredmény kétségkí­vül Zika János kézbesítő ér­emé. Leggyengébb az eredmény a 8. sz. (Árpád, Kossuth, Kis­faludy utcák által határolt rész) körzetben, ahol 100 ház­ból csak 43-ban olvasnak új­ságot. MAI ML SOR Mozik Ecser: Napfény a jégen. Gomba: Sikoly az utcáról. Gyömrö: Kővi- rág. Matiné: Fel a fejjel. Maglód: Az esőcsináló. Mende: Két félidő a pokolban. Monor: Csutak és a szürke ló. Matiné: Kocsubej: H: IfO nap alatt a föld körül. Nyár­egyháza: Bíró. Pilis: Szurkolókie­sen. Tápiósáp: Pedró kapitány vi­dám hadjárata. Matiné: Többé nem balkezes. Tápiósüly: Ügyefo- gyott Rómeó. Úri: Elvarázsolt herceg. Üllő: őserdő urai (széles). Matiné: Kanton! megbízatás. Va­sad: Különös házasság. Matiné: Amigó. Vecsés: Ádua és társnői (széles). Matiné: Dzsungel ösvé­nyein. H: Gleiwitzi eset. Járási művelődési otthon, Mo­nor: Délután fél 3-kor Argyüus királyfi (az Állami Bábszínház vendégjátéka). Egy vandál szakvélemény ÉS Mi se csinálhattuk Adalékok a gyömrői munkásmozgalom történetéhez Egy kommunista életútja in. nem terjesztetett vol­volna különbül! (Földváry Iván rajza) rémhír na...” A továbbiakban néhány ér­dekes. az illegális munka nem mindennapi áldozatot köve­telő részletére vonatkozó ada­tot szeretnék ismertetni, amelyet a csoportban dol­gozó. a munkában részt ve­vő elvtársak mondották el: Sinkovics Rezső mestersé­ge műbútorasztalos volt. Bu­dapesten, a Conti utcában az aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett Hébel asztalos műhelyében dolgozott. Heti keresete 40—50 pengő volt, ami a harminc-negyven fil­léres órabérek korában bi­zony nagyon komoly jövede­lemnek számított. Áldozat- készségére, emberi magatar­tására jellemző, hogy kerese­tének jelentős részét a moz­galomra áldozta. Egy ruhá­ja volt, amikor az elkopott, csak akkor vásárolt másikat. Nem ivott, nem dohány zott. Egy ízben édesanyja és itt­hon élő testvére összespórol­tak számára egy öltönyre valót. Vettek három méter húsz centi szövetet és oda­adták, hogy csináltasson ma­gának ruhát, ö a szövetet zálogba tette és a kapott pénzen élelmet vásárolt bör­tönben levő elvtársainak. A bírósági jegyzőkönyv sze­rint Gyomron szavalókórust, eszperantó tanfolyamokat szervezett és kirándulni vit­te a fiatalokat. E kirándulá­sok — mint a részvevők el­mondották — rendszerint a Papvölgybe vezettek. A fiatalok számára tartott összejövetelek is figyelő szol­gálat felállítása mellett tör­téntek a Papvölgyben. Az összejövetelen a szemináriu­mok. politikai tájékoztatók mellett munkásmozgalmi kó­rusokat tanultak, de itt kap­ták a Vörös Segély bélyegek eladására, foglyok látogatásá­ra vonatkozó feladatokat is, és nem utolsósorban itt is­merkedtek meg a konspiráció szabályaival. Igen sok volt a vele dol­gozó szimpatizáns. A Vörös Segély munkájá­ba, lebukottaknak való gyűj­tésbe rendszerint olyanokat szervezett be. akiknek még nem volt priuszuk. Többen ezt a munkát a személye iránt érzett igen nagy megbecsü­lésből, a dolgozók érdekeiért minden áldozatra kész em­ber iránti szimpátiából vé­gezték. A fentiekben jelzett ítélet két év és nyolc hónapi bün­tetést mér rá. Ezzel együtt közeli ismerősei állítása sze­rint közel nyolc esztendőt töltött börtönben, mint poli­tikai fogoly. Utoljára a negy­venes évek elején tartóztat­ták le. Hátgerincét, veséjét úgy leverték a kihallgatások során, hogy a fogdmegek és a hatóság sem számított fel­épülésére. Halála előtt egy héttel engedték szabadon. Te­metésén csak a szűk családi kör vett részt, elvtársai, jó ismerősei, a mozgalomban dolgozók nem mehettek el a lebukás kockáztatása nélküL Úgy temették el, ahogyan élt: egyszerűen. Munkája, tevékenysége ered­ményeit, melyet ő már nem érhetett meg, most élvezik azok a gyermekek is. akik az ő nevével indulnák új felada­tok megoldása felé. Furuelyás Géza | A róla folytatott beszélge- ! tésekből a munkára vonatko- i zólag lényeges adatokat kap- \ tunk, de a sejt meglétére mu- : tatnak a harmincas években kelt csendőri jelentések is. Egy 1930 novemberében kelt jelentésből való a következő részlet: „Mende község főjegyzője a gyömrői őrsöt X. 31-én ar­ról értesítette, hogy 30-án este Gyömrőről Menüére 35— 40 kommunista érkezett, azok ott gyűlést tartottak, s el­határozták, hogy XI. 1-re vir­radó éjjelen kátrányos sza.- macsóvákkal a községházát, paplakot, erdészlakot stb. fel fogják gyújtani. Mende köz­ségbe X. 31-én egy század katona érkezett. Géricz szá­zados parancsnoksága alatt Tápiósáp felől. A század ott éjjelezett, s a főjegyző felké­résére őrszolgálatot is telje­sített, ma azonban Budapest felé tovább menetelt. Csend­őr nyomozás megállapította, hogy a főjegyző a hírt egy bizalmi emberétől hallotta, akit megnevezni nem akart. Az eddigi megállapítás sze­rint alaptalannak bizonyult a főjegyző rémhíre. A szá­zad Mende községen átvo­nult volna akkor is, ha ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom