Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
IVoill llicsiísi'!* Nem tudom ki hogy van vele, de amikor a földművesszövetkezeteik közgyűléseiről és zárszámadásairól szóló jelentésekben az italboltokra vonatkozó adatokat olvasom, elszo- morcdom. A legtöbb jé’ehtés- ben. büszkén, kérkedő számok jelzik az italboltok forgalmának emelkedését. Egyik jelentés eredménynek könyveli, hegy kétszer annyi volt a fogyasztás, mint az előző évben, a másik megelégedetten állapítja meg a bevételi többletet, stb. A rideg számok és az üzleti eredmények szempontjából ezek az emelkedések hasznosnak látszanak, de ha a számok mögé nézünk, ott kevésbé hasznos jelenségeket látunk. A számokból azt kell megállapítanunk. hogy a szeszíagyasz- tás emelkedik, ez pedig nem túl örvendetes jelenség. <-ty) • A PEST .MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ' IV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1962. JANUÁR 28. VASÁRNAP ZÁSZLÓAVATAS lesz ma délelőtt Gyomron, az ifjúsági otthonban. Az erzsé- beftelepi általános iskola Sin- kovics Rezsőről elnevezett úttörőcsapata avatja fel csapatzászlaját. ÜGYELETES ORVOS Gyömrö: dr. Túri Mária. Modor: dr. Kovács Jenő. A vöröskeresztes munka egyéves eredményeiről és soron levő feladatairól A vöröskereszt járási vezetősége 24-én a községi titkárok részére értekezletet tartott. Az 1961. évi munka kiértékelése és az 1962. év feladatat, tervei voltak napirenden. Dr. Killner György nyitotta meg az értekezletet, Gál Janó sné tartotta a 'beszámolót. Elmondotta, hogy 1961-ben 3 községben volt tüdőszűrés: Mo- noron, Pilisen és Nyáregyházán. A szeptember 27-én megrendezett véradó nap alkalmával nagyon szép eredményt mutathat fel Gomba, Ecser és Monori-erdő. A vezetőség újraválasztása, egészségügyi állomások, tbc-taníölyamok, 20 termelőszövetkezetben egészségügyi felelősök beállítása, tbc-bizottságok szervezése, mintegy 437 fő oktatása jelzi az eredményeket. A Petőfi utcai fák fjgy állnak ott, megcson- (J kítva, derékba roppantra, hogy nem lehet csendes szívvel elmenni mellettük. A fényképész meg nem állhatta, hogy le ne fényképezze — vádló dokumentumként talán —; a rajzolót keserű iróniára fakasztotta. A gimnázium igazgatója — akinek portájához tartoznak a csonkolt fák, s aki sok száz gyerekét a természet szerete- tére, védelmére oktatja — protestált mindenütt, de nem hallgatták meg, szabályra hivatkoztak, s a fák vétkére: belenőttek ágaik a fölöttük elnyúló vezetékekbe. Százados per ez a villany- és telefonvezetékek, meg az átmenti fák között: zavarják egymást. A fát abban, hogy szabadabban törhessen a fény felé — a vezetéket abban, hogy háborítatlanul vi- hesse a fényt az emberi lakásokba. S ez utóbbi, valóban, nagyon hasznos igyekezet. ■mm i emberek — akár a fák — 1VI azért törünk mind magasabbra, hogy az életünkbe több fény jusson, több szépség, több értelem. S ezek a vékony szálú vezetékek világosságot hoznak nekünk, elénk varázsolják a távoli kedves hangját, hirt hoznak messzi világokról. Sokszor meglesem — én a szájiáti, hozzá nem értő — a szerelők munkáját, gyönyörködve, s az egész emberi nem iránti büszke elfogultsággal. Mert milyen nagy is az ember! Lám, hogy szolgájává parancsolta az elektromosságot is! Mi mindenre képes azzal a két dolgos, ügyes kezével! Íme, ezek a szerelők is, hogyan dirigálják a fény útját — fürge, szakavatott kezekkel. 'jóé ugyanezek a kezek Toppantják' derékba, csonkolják meg az út melletti fákat. Pedig ha közvetettebb úton is, de ök is — a fák — fényt hoznak az életünkbe, szebbé teszik azt. Milyen lenne nélkülük a világ? Elgondolni is rossz. Védelmet igényelnek és érdemelnek hát öle is. Ám addig, míg a vezetékek — földalatti kábelekbe bújva — nem térhetnek ki útjukból, nekik Ízeli kitérni, s alávetni magukat időközönként egy-egy fájdalmas műtétnek. D e ha már1 meg kell történnie —' történjék kulturáltan! Semmit sem szabad hozzáértés nélkül csinálni, véleményem szerint, még a fanyesést sem. Az adott esetben is inkább meg kellett volna kérni Borzsák tanár urat, meg a biológiai szakkört: bizonyára készséggel elvállalták volna a gimnázium körüli (talán az egész Petőfi utcai) fák szakszerű nyesését. Ez az eljárás, amit alkalmaztak. mindenesetre egyszerűbb volt — de semmiesetre sem célravezető. Ne vegyék rossz néven az érintettek — . de joggal neheztelünk azokra,: akik fényt lopnak ki az éle-': tünkből. Még ha egy szikrányit is. ; Radványi Barna (Foto: Mészáros)* \ A tisztasági mozgalom keretén belül 10 788 házat látogattak meg'. A -járásban hat iskola és Tápió- sáp vitte el a jutalmat az idei tisztasági versenyben. A feladatokról szólva elmondotta, hogy az egészségügyi állomásokon keresztül szervezetté kell tenni a vöröskereszt munkáját. A jövőben 200 taggal kell emelni a taglétszámot. Felvilágosító munkát kell kifejteni abban az irányban, hogy nem a terhesség megszakítása a helyesebb, hanem a megelőzése. A gyermekek táplálására, öltöztetésére, tanfolyamokat kell indítani. Az állami gondozottak szüleit össze kell hívni. A cigánybizottsággal el kell beszélgetni, filmmel egybekötött oktatással az ügyet előre kell vinni. El kell érni, hogy a cigánytelep rendes, tiszta, dolgos tagjai telket kapjanak. 1962. szeptember 20-ra, a véradó napra, 300 embert kell biztosítani. Gombán. Pilisen. Gyomron bővíteni kell az egészségügyi állomást. Igen értékes hozzászólások hangzottak el. Pilisről Balogh József né máriatelepi tanítónő elmondta, hogy januárban négy tanfolyamot indított be. A szülők bizalma, a lelkes aktívák nagy segítséget nyújtottak, munkájához. Vinter József feltűnést keltett hozzászólásainak azzal a kijelentésével, hogy Vecsésen nincs már cigány. Tíz év alatt teljesen beolvadtak a polgári lakosságba. A vöröskeresztes aktivisták oktató munkája nagyban hozzájárult a fenti eredményhez. A vecsési vízépítőktől He- gyesi János munkaügyi előadó beszélt a rendes munkásszállóról, egészségügyi tanfolyamról. Náluk 69 vöröskereszt-tag közül 12 önkéntes és 4 állandó véradó van. Adóm József beszámolt arról, hogy négy elhagyott öregnek hogyan tették boldoggá, széppé a karácsonyt, a szeretet ünnepét, a maglódi tanács 300 forintos hozzájárulásával. Nyáregyháza vöröskeresztet: titkára kérte: szervezzék meg járási szinten a légyirtást. Az egyik tanító elmondotta, hogy szoktatta az iskoláiba való járásra a kis cigány Raffael j Gyurkát. Vadász Józsefné HÁROM FIATAL KÖLTŐ tart szerzői estet szerdán, január 31-én délután 5 órai kezdettel Monoron, a járási művelődési otthonban. Mielőtt személyesen bemutatkoznának a szép versek monori kedvelői előtt, mi is bemutatjuk őket — három napon keresztül — verssel, fényképpel, s a Blaskó Mihály által írt rövid életrajzi ismertetőkkel. BAKÁN Yl FERENC volt. 1957-ben felvették az Eötvös Lorónd Tudomány- egyetem bölcsészkarára. Jelenleg gyakorló-tanár az egyik budapesti gimnáziumban. Versei 1957-ben kezdtek megjelenni lapokban. Azóta már tekintélyes irodalmi lapoknak is rendszeres munkatársa. A Kortárs, az Élet és Irodalom, és az Üj írás közli verseit. 1959-ben bejárta Franciaországot, Párizstól a Pireneusokig. 1960-ban megnyerte a budapesti KISZ-bizottság irodalmi pályázatának második díját. Jelenleg két könyve van nyomtatás alatt, de már eddig is több anatológiában megjelentek versei. „Nagyapám és nagybátyáinv vásározó kalaposmesterek voltak, meleget adtak az emberek fejére. Én az emberek szívébe szeretnék meleget lopni, vásározó garabonciásán közöttük járva-kelve, nekik és róluk írva verseket.” — írja önéletrajzában. nevét, verseit nemcsak a megyében, hanem országszerte ismerik.' Tehetséges fiatal költő. 1937-ben született Pilisen. Pedagógus család gyermeke. Budapesten a Kölesei gimnáziumban érettségizett, majd pályamunkás, megyei lap munkatársa, OTP tisztviselő REGGELIG Meggondolatlan éjjel s meggondolt velejéig. Holnap tovább nem érhet, mi reggelig megérik. Mámorra gyújtogatlak, tán lobbot vet a véred. Dallam-tűzvésze perzsel köröttünk négy zenésznek. vonóikon az észnél frissebb, veszett iram■ fut — reggelre abbahagyják. Reggelre abbahagyjuk. Pár órafordulai még — és aztán semmi, semmi, Kelté kell józanodni, hűségbe visszaesni. Ideadott az éjfél s a korareggel elvesz. Ó Anna, mondd, elérünk addig a szerelemhez? MATINÉ A szép filmekből sokat tanulhatnak azok a vecsési gyerekek, akikkel zsúfolásig megtelik a mozi nézőtere vasárnapról vasárnapra. Á- fnatinéműsoron különös gonddal összeállított, a gyerekeknek, ifjúságnak való filmek szerepelnek. Az „En rajzoltam az emberkét” a legifjabbak körében aratott különösen nagy sikert. Menten meg is fogadták, hogy bár eddig sem hazudtak, de ezután igazán csak az igazat fogják mindig mondani. Az ismeretterjesztő közlekedési film hatására pedig Kiss öcsi azt mondta, hogy ő bizony nem fog lógni a kék busz lépcsőjén. Az „Afrikában jártunk” című filmre Tériké néni 10 órakor „Már csak álló hely van” figyelmeztetéssel tudott jegyet adni. Sok gyermek a kétórás kényelmetlenséget is vállalta. csakhogy láthassa ezt a filmet. Így járt Szemesy Pityu is. Klotz Gyurka ügyesebb volt, ő a megszokott helyén ült. Leimeter Imre és Klotzka Jancsi mellé ültem., Jancsi a faluban jár iskolába, ötödik osztályos, nagyon fegyelmezett fiú. — Sok hasznát veszem — mondta —, földrajzból az itt látottaknak, de állattanból is hozzásegít a jobb osztályzathoz. Maggá Lacinak a mackó tetszett a legjobban. Nem csoda, ő már volt medvebőrben és neki is nagy sikere volt. A Csodálatos malomnál is ott látjuk a kis törzsvendégeket: Szűcs Rózsit, Terit, Violát, Vass Gabit és Jóskát, Rudolf Lacit, Hamar Pityut. Reméljük, a legközelebbi nagy találkozásnál a szeretet tapasztalható lesz köztetek is gyerekek. Próbáljátok meg a pénztárnál tömörülő felnőtteknek megmutatni, hogyan is Kell egymás lökdösése nélkül jegyért sorban állni és a nézőtérre bevonulni. Ha kinyílik az ajtó, vagy egyéb nem tetsző dolog történik, azt úgyis azonnal orvosolják. Mi elhisszük, hogy tudtok, de mégse fütyüljetek. '■’eketéné Megkezd öd tek a zárszámadó közgy lilések azokban a tsz-ekben, amelyekben az illetékes bizottság felül* vizsgálta és jóváhagyta a mérleget. Elsőnek szombaton a tápió- sülyi Virágzó, a vecsési Ezüstkalász és a csévharaszti Egyetértés Tsz-ekben tartották meg a zárszámadást ismertető közgyűlést. . . v A Liszt Ferenc utcában mindenki olvas A monori postahivatal a napokban felmérte a község különböző területeinek újsággal való ellátottságát. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy a legtöbb újság az Újtelepen fogy, 100 házból 93-ban járatnak újságot, méghozzá 82 házban napilapot! Az utcák „versenyében” a Liszt Ferenc utca vezet. Itt csak négy házba nem jár napilap, de ebben a négy házban is járatnak hetilapokat. Ez a szép eredmény kétségkívül Zika János kézbesítő éremé. Leggyengébb az eredmény a 8. sz. (Árpád, Kossuth, Kisfaludy utcák által határolt rész) körzetben, ahol 100 házból csak 43-ban olvasnak újságot. MAI ML SOR Mozik Ecser: Napfény a jégen. Gomba: Sikoly az utcáról. Gyömrö: Kővi- rág. Matiné: Fel a fejjel. Maglód: Az esőcsináló. Mende: Két félidő a pokolban. Monor: Csutak és a szürke ló. Matiné: Kocsubej: H: IfO nap alatt a föld körül. Nyáregyháza: Bíró. Pilis: Szurkolókiesen. Tápiósáp: Pedró kapitány vidám hadjárata. Matiné: Többé nem balkezes. Tápiósüly: Ügyefo- gyott Rómeó. Úri: Elvarázsolt herceg. Üllő: őserdő urai (széles). Matiné: Kanton! megbízatás. Vasad: Különös házasság. Matiné: Amigó. Vecsés: Ádua és társnői (széles). Matiné: Dzsungel ösvényein. H: Gleiwitzi eset. Járási művelődési otthon, Monor: Délután fél 3-kor Argyüus királyfi (az Állami Bábszínház vendégjátéka). Egy vandál szakvélemény ÉS Mi se csinálhattuk Adalékok a gyömrői munkásmozgalom történetéhez Egy kommunista életútja in. nem terjesztetett volvolna különbül! (Földváry Iván rajza) rémhír na...” A továbbiakban néhány érdekes. az illegális munka nem mindennapi áldozatot követelő részletére vonatkozó adatot szeretnék ismertetni, amelyet a csoportban dolgozó. a munkában részt vevő elvtársak mondották el: Sinkovics Rezső mestersége műbútorasztalos volt. Budapesten, a Conti utcában az aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett Hébel asztalos műhelyében dolgozott. Heti keresete 40—50 pengő volt, ami a harminc-negyven filléres órabérek korában bizony nagyon komoly jövedelemnek számított. Áldozat- készségére, emberi magatartására jellemző, hogy keresetének jelentős részét a mozgalomra áldozta. Egy ruhája volt, amikor az elkopott, csak akkor vásárolt másikat. Nem ivott, nem dohány zott. Egy ízben édesanyja és itthon élő testvére összespóroltak számára egy öltönyre valót. Vettek három méter húsz centi szövetet és odaadták, hogy csináltasson magának ruhát, ö a szövetet zálogba tette és a kapott pénzen élelmet vásárolt börtönben levő elvtársainak. A bírósági jegyzőkönyv szerint Gyomron szavalókórust, eszperantó tanfolyamokat szervezett és kirándulni vitte a fiatalokat. E kirándulások — mint a részvevők elmondották — rendszerint a Papvölgybe vezettek. A fiatalok számára tartott összejövetelek is figyelő szolgálat felállítása mellett történtek a Papvölgyben. Az összejövetelen a szemináriumok. politikai tájékoztatók mellett munkásmozgalmi kórusokat tanultak, de itt kapták a Vörös Segély bélyegek eladására, foglyok látogatására vonatkozó feladatokat is, és nem utolsósorban itt ismerkedtek meg a konspiráció szabályaival. Igen sok volt a vele dolgozó szimpatizáns. A Vörös Segély munkájába, lebukottaknak való gyűjtésbe rendszerint olyanokat szervezett be. akiknek még nem volt priuszuk. Többen ezt a munkát a személye iránt érzett igen nagy megbecsülésből, a dolgozók érdekeiért minden áldozatra kész ember iránti szimpátiából végezték. A fentiekben jelzett ítélet két év és nyolc hónapi büntetést mér rá. Ezzel együtt közeli ismerősei állítása szerint közel nyolc esztendőt töltött börtönben, mint politikai fogoly. Utoljára a negyvenes évek elején tartóztatták le. Hátgerincét, veséjét úgy leverték a kihallgatások során, hogy a fogdmegek és a hatóság sem számított felépülésére. Halála előtt egy héttel engedték szabadon. Temetésén csak a szűk családi kör vett részt, elvtársai, jó ismerősei, a mozgalomban dolgozók nem mehettek el a lebukás kockáztatása nélküL Úgy temették el, ahogyan élt: egyszerűen. Munkája, tevékenysége eredményeit, melyet ő már nem érhetett meg, most élvezik azok a gyermekek is. akik az ő nevével indulnák új feladatok megoldása felé. Furuelyás Géza | A róla folytatott beszélge- ! tésekből a munkára vonatko- i zólag lényeges adatokat kap- \ tunk, de a sejt meglétére mu- : tatnak a harmincas években kelt csendőri jelentések is. Egy 1930 novemberében kelt jelentésből való a következő részlet: „Mende község főjegyzője a gyömrői őrsöt X. 31-én arról értesítette, hogy 30-án este Gyömrőről Menüére 35— 40 kommunista érkezett, azok ott gyűlést tartottak, s elhatározták, hogy XI. 1-re virradó éjjelen kátrányos sza.- macsóvákkal a községházát, paplakot, erdészlakot stb. fel fogják gyújtani. Mende községbe X. 31-én egy század katona érkezett. Géricz százados parancsnoksága alatt Tápiósáp felől. A század ott éjjelezett, s a főjegyző felkérésére őrszolgálatot is teljesített, ma azonban Budapest felé tovább menetelt. Csendőr nyomozás megállapította, hogy a főjegyző a hírt egy bizalmi emberétől hallotta, akit megnevezni nem akart. Az eddigi megállapítás szerint alaptalannak bizonyult a főjegyző rémhíre. A század Mende községen átvonult volna akkor is, ha ezen