Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

A CFCLÉD! JÁRÁS ÉS CEGL ÉD VÁROS RÉSZ- ' . ’’ ____:________________ ■ • • - • " y-'~- - •• V I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1962. JANUÄR 27, SZOMBAT • • Ülést tartott a Hazaf ias Népfront járási bizottsága A Hazafias Népfront ceg­lédi járási bizottsága január 25-én tartotta ülését, melyen két napirend, 1. A XXII. kongresszus nemzetközi je­lentősége. 2. A tsz-ek 1961. évi gazdálkodási eredményei és az 1962-es gazdasági év feladatai szerepelt. A bizottsági ülést Detrei Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Ménesi Árpád elvtárs­nak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének, az első napirend előadójának. Az elő­adás megtartása után Erdé­lyi Gábor, a járási tanács el­nökhelyettese, a második na­pirendi pont előadója, tartot­ta meg beszámolóját. — Mint legfontosabb fel­adat, állt és áll a jövőben is előttünk a tsz-ek megszilárdí­tása. Elsősorban a tsz-ek ve­zetésének megerősítése, a gaz­dálkodási eredményesség fo­kozása. a pénzgazdálkodás és munkafegyelem ipegszilárdí- tása. A munkáiban a segítés fő iránya a gyengébb ered­ményt elérő tsz-ek felé össz­pontosult. A vezetés, külö­nösen a szakvezetés erősíté­se, az 1961-es gazdasági év­ben már komoly eredmények elérésében éreztette hatását. Nagyban növelte a gazdálko­dási eredményt és a tsz-tag- ságmak a termelés növelésé­re irányuló érdekeltségét a bevezetésre került új jöve­delemrészesedési formák — az eredményességi munka­egység + premizálás — ott, ahol szükségesnek látszott, ott egyéb ösztönző hatású kiégé- szítésekkel, módosításokkal. Ezen intézkedések kedvező­en hatottak a munkafegyelem megszilárdításában is. Míg az 1960-as évben egyes tsz-ekben mérleghiánnyal kel­lett az új gazdasági évnek menni — addig az 1961-es év­ben nem zár egy tsz sem mér­leghiánnyal. A mostoha idő­járás ellenére, jobb gazdál­kodási eredményt sikerült tsz-einkben elérni. így nö­vekedett a munkaegység ér­téke is, tsz-eink többségében. Pl. a kőröstetétleni Dózsa Tsz-ben. ahol az 1960-as évben a munkaegység értéke 38,14 forint volt, a közösből eredő, egy főre jutó jövedelem pe­dig 18 235 forint, addig az 1962- es évben az egy munkaegy­ség értéke 42,21 forint és az egy főre eső évi átlagos jö­vedelem, a közösből 20 886 forint. Vagy a csemői Rákó­czi Tsz, ahol az 1960-as évben a munkaegység értéke 35 fo­rint volt, az 1961-es évben 40 forintra emelkedett s említés­re méltó, hogy ezen tsz az 1962-es évre másfél millió fo­rint tartalékot hozott át. A nyársapáti Haladás Tsz-ben 1960-ban munkaegységenként 30 forintot, 1961-ben pedig kb. 34—35 forintot tud osztani. E három tsz-ben elkészített mér­legbeszámoló, s a többi tsz- ben szerzett pozitív* tapaszta­latok feljogosítanak bennün­ket arra, hogy megállapítsuk azt a tényt, hogy az 1961-es gazdasági év tsz-eink fejlődé­sében, megszilárdulásában nagy lépést jelentett előre. A tervek maradéktalan, minden részletében történő teljesítése, a vezetés színvo­nala. a munkafegyelem to­vábbi javítása biztosíték arra, hogy folyó gazdasági évben még nagyobb lépést tegyenek tsz-eink előre, minden tsz-tag teljes megelégedésére. A több­termelés biztos gazdásági ala­pot nyújt a tsz-tagság nagyobb jövedelmére. Járásunk mezőgazdasági jellegénél fogva az ötéves tervben célul kitűzött 22—23 százalékos — s ezen belül a növénytermelés 24 százalé­kos és a zöldségtermelés 36 százalékos — termésnövelés­sel nagymértékben hozzájá­rulhat a lakosság szükségle­tének kielégítéséhez, anyagi eszközeik gyarapításához. Gab on ai erm esztésben szük­séges továbbra is a nagy hozamú búzafajták vetéste­rületének növelése. Takar­mánytermelésünknél a lu­cerna 14—16 százalékra való növelései kukoricatermeszté.s- nél a jól bevált hibrid vető­mag alkalmazása, s a nagytö­megű és tápértékű silókuko- riea-vetésterület növelése. A hústermelés fokozása ér­dekében az állategészségügy megjavításán keresztül na­gyobb gondot kell fordítani a malacnevelésre. A tartási körülmények további javí­tásán keresztül a jól jöve­delmező nagyüzemi baromfi- nevelést tovább kell széle­síteni. Megoldandó feladataink kö­zött az ötéves tervben jelen­tős helyet foglal el a mint­egy kétezer kh szőlő és egy­ezer kh gyümölcsös nagy­üzemi telepítése. A meglévő szőlő- és gyü­mölcsöseinkben a jól jöve­delmező exportképes áru ter­melése, az öntözéses gazdál­kodás kifejlesztése, a rétek és legelők javítása. A jövedelemrészesedés he­lyes megválasztása, a nemes vetélkedés, a szocialista ver­seny kialakítása, csak nö­veli a tsz-tagság magasabb jövedelmét biztosító termés­hozamok növelését. A beszámolót ' élénk vita követte. A hozzászólások csaknem kivétel nélkül azt emelték ki, hogy a tsz-ek hogyan lettek úrrá a kezdeti nehézségen, s a megalaikulás- tól eltelt két esztendő eltel­tével milyen jelentős ered­ményt értek el. A tsz-tagság többsége az eredményekben igazoltnak látja á nagyüzemi gazdálko­dás fölényét, a becsületes munka' utáni tisztességes jö­vedelemszerzés lehetőségét. A hozzászólásokból kitűnt, hogy helyenként a fiatalok is — látva a kereseti lehetősége­ket, a rendszeres előlegfize­tést — egyre többen ma­radnak a községben, s jelent­keznek a tsz-ben munkára. Ki­fejezésre juttatták azt is, hogy egyes helyeken, ahol egyébként a tsz-ek jelentős eredményt értek el, egyesek még a kákán is csomót ke­resve, felnagyítják a hibá­kat, s előszeretettel csak erről beszélnek. Nem kell a még meglévő fogyatékosságokat elkendőzni, de legalább olyan mértékben az elért eredményt is meg­mutatni, amely lelkesít vala­mennyiünket arra, hogy e gazdasági évben még na­gyobb eredményeket érjünk él. Varga Ferenc Ahol jól áll a téli oktatás ügye Évről évre egyre erőtelje­sebb lendülettel folyik a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet üzemegységeiben az ezüstkalászos szakmunkáskép­zés. A tagok egyre inkább benépesítik a téli oktatás tan­folyamait, és ma már közel száz termelőszövetkezeti tag vesz részt a továbbképzésben. Tóth Ferenc, a gazdaság párttitkára, lelkes támogató­ja a továbbképzés ügyének. Rendszeresen látogatja és el­lenőrzi az évfolyamokat, s mindenben segít azoknak, akik a télj oktatásiban részt vesznek. — Különösen I-es üzem­egységünk ezüstkalászos szak­munkásképző tanfolyamára vagyunk büszkék. A létszám igen szép és megnyugtató, hatvanan tanulnak a három évfolyamon, melyekben nö- vényteremsztés, állattenyész­tés, szőlészet és kertészet szakágakban folyik a to­vábbképzés. iv-es és III-as üzemegységeink tanfolyamai még a kezdet nehézségeivel küzdenek, de a III-as üzem­egységben a második évfo­lyamon 13, a IV-es üzem­egység második évfolyamán pedig 14-en vesznek részt. A jó példa ezekben az üzem­egységekben is tovább ter­jed, és őszintén bízom ab­ban, hogy a jövő évben ezek­ben az üzemegységekben is példát mutató eredmények­ről számolhatunk be. Eredményekben gazdag volt a múlt gazdasági év a csemői Rákóczi Tsz-ben 40 forint munkaegységrészesedés. 626 000 forint hitelelengedést érdemelt ki a gazdaság Új színfolt a városban Pest megye első korszerű édességboltja nyílt meg Ceg­léden a napokban. A Rákóczi úti fényes kis üzletben két csi­nos fiatal kartársnő áll a ve­vők rendelkezésére. Tóth Gézáné üzletvezető Szívesen válaszol kérdéseink­re. Mi érdekel legjobban e pillanatban bennünket? Mit lehet itt kapni és mennyi volt az első nap forgalma. — Az első napon kb 2000 forint volt a forgalmunk — mondja boldogan mosolyog­va a fiatal üzletvezetőnő. Ez különösen azért jelentős, mért sokan csak azért jöttek be 10 deka cukorkát venni, hogy kö­rülnézhessenek. Így tehát az első napi forgalomra nincs pa­naszunk —, reméljük később sem lesz. Mit lehet itt kapni? Min­dent ami jó, mindent ami édes. Nagyon sokfajta cukorka és csokoládéáru, különböző desz- szertek díszes dobozokban. Ka­kaó, szemeskávé, déligyü­mölcs, minőségi palackozott italáruk között válogathatnak vevőink. A kávét kívánságra azonnal meg is daráljuk — szól közbe Urbán Mária he­lyettes vezető. Édességet vásárló fiatalasz- szonyt kérdezünk meg: Mi a véleménye az üzletről. Fülöp Jánosné azonnal kész a válasszal: — Nagyon örülök annak, hogy végre Cegléden is van fővárosi színvonalú édesség­bolt. Ismét a vezetőnőt kérdez­zük. Mikor tart nyitva az üz­let? — Egyelőre kísérletképpen reggel fél nyolctól tizenkettőig és este fél nyolcig tartunk nyitva. Vasárnap fél kilenc­től fél egyig, délután pedig fél háromtól fél nyolcig állunk vásárlóink rendelkezésére. Természetesen majd az igé­nyek határozzák meg nyitva- tartásunk idejét. — fa — Nagy család a csemői Rá­kóczi Tsz. Taglétszáma, 519 fő, vetekszik a járás legnagyobb tsz-einek létszámával. Ez a nagy család, a tsz sok barát­jával együtt zárszámadó köz­gyűlésre sorakozott csütörtö­kön a gazdaság kultúrotthoná- ban. Először Szalkay István el­nök tartotta beszámolóját, majd Treszkai Barna egészí­tette ki számszaki adatokkal az elnök tájékoztatását. — A termelőszövetkezet 1961. évi termelési tervét az aszályos időjárás ellenére tel­jesítette, sőt egyes termények­nél lényegesen túlteljesítette. Megnyugtatóan szépek az eredmények a szántóföldi ter­mények termelésében, de je­lentős többtermelés tapasz­talható a gyümölcstermelés­ben. A legdöntőbb termelvény- nél: a szőlőnél a 16 mázsás holdanként! átlagot is sikerült túlteljesíteni. A gazdaság ösz- szes szőlőtermése 6296 mázsa volt, amelyből 1699 mázsát szőlőül értékesítettek, 4597 má­zsát pedig mustnak dolgoztak fel. Mivel a tsz fő irányvonala a szőlő- és gyümölcstermelés, az állattenyésztés nincs kifej­lődve. Ezt férőhely hiánya indokolja. Jelenleg 24 szarvas- marha, 209 d'o sertés és 39 ló van a gazdaságban. Eltökélt szándéka a vezetőségnek az, hogy a szarvasmarha- és a ser­tésállományt a legközelebbi jövőben lényegesen emeli. A termelési tervek teljesí­tésében előnyös hatása volt az ez évben rendszeresített premizálási rendszernek. En­nek köszönhető az, hogy Mama László, 60 évnél idősebb ta­gunk kis híján 20 ezer forintot keresett, vagy pedig Erdei Ádám és felesége háztáji jöve­delmükkel havonta több, mint 3 ezer forintot kerestek. A tsz 1961-ben több, mint egymillió forint értékű beru­házást végzett, amelynek jó ré­sze saját erőből valósult meg. A kötelező 10 százalékos saját erő beruházás 320 ezer forint lett volna, valójában azonban a gazdaság saját erőből 672 ezer forintot ruházott be. 50 férőhelyes marhaistálló, sertés- hizlalda, süldőszállás, sertés­gondozói lakás, hídmérleg és 335 ezer forint értékben a tsz teljes villamosítása került ki ebből a nagy összegből. A sa­ját erő beruházás után 566 ezer forint hitelelengedést ka­pott a gazdaság. — Mindenkinek, a vezető­ségnek és tagságnak egyaránt éreznie kell, hogyan és mi­lyen mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a tsz 5 382 000 forint jövedelmet érhessen el — mondotta befejezésül Szal­kay István elnöki beszámoló­jában. — Igaz, hogy a jövede­lem egy részét beruházásokra és az elkövetkező munkánk megalapozásához használtuk fel, de 3 900 000 forint az az összeg, amit természetben és pénzben kiosztunk. A munka­egységérték 40 forint. Az egyes kiosztott terményeket csupán hatósági áron terheltük be, de ha ezeket szabad piaci áron terhelnénk, úgy valójában 42,65 Ft lenne egy munkaegy­ség értéke. Treszkai Barna, főkönyvelő tájékoztatása után hozzászó­lásokra került sor és befeje­zésül a tsz területén levő isko­la úttörői vidám műsorral kedveskedtek a közgyűlésen megjelent tagságnak. Fiatal szakmunkások között Bemutatunk a KGV-től három fiatal szakmunkást, akik­nek általános jellemzőjük a munkaszeretet, lelkiismeret, szor­galom, fegyelmezettség és jó szaktudás. Polonkai Lajos fúrós nemcsak a munkájában tűnik ki, ha­nem a sportban is. Szép eredményeket ért el az ejtő­ernyős ugrásban Békési Lajost, a prototípus­műhely esztergályosát, jól is­meri a város lakossága az Építők Sportkörének kézilab­da-csapatából is Bezzeg Mihály* fogmarós, fiatal kora ellenére egyike a legképzettebb, legmegbízhatóbb szakmunkásoknak (Gulicska foto) Akik eneg értették Minden év őszén a betakarí­tási munkákkal egy időben megkezdődik az ezüstkalá­szos szakmunkáiképző tanfo­lyamok Szervezése Ajtony 'köz­ségben. Hosszú esztendőkön keresztül dolgozó parasztsá­gunk elzárkózott a továbbkép­zés elől. Valahogy lekicsinyel­ték a tanulás jelentőségét. Még az átszervezés után sem akart a helytelen nézeten vál­toztatni a legtöbb tsz-tag. Ott a mezőgazdász, mint szakem­ber, az majd megmondja, mit hogyan kell csinálni a nagy­üzemiben, minek tanuljak. Az 1981—62-es oktatási év­ben ez a jég töredezni kez­dett. 1960-ban 50 tsz-tag vett részt a megnyitó ünnepségen s napról napra lemorzsolódtak, amíg végül alig maradt közü­lük 9—10 fő. A múlt őszi szer­vezéskor 142-en jelentkeztek s azóta is lelkesen járnak, bi­zony többen 7—10 km-ről. Nagy figyelemmel hallgatják Győré Sándor, Magó Imre, Gáspár István, Varga Béla ezüstkalászos tanfolyam veze­tők szakmai oktatását. Feltétlenül meg kell említő, ni. hogy a hallgatók közül 25- en nők, szemben a tavalyi helyzettel, amikor ketten-hár- man voltak. Többségükben lá­nyok, de vannak közöttük szép számmal asszonyok is. Ezek a dolgozók már megértették, hogy a nagyüzem.ű termelés­ben eddigi ismereteik, kisgaz­dasági szemléletük kevés ah­hoz, hogy a munkásosztály és a nagy közösség részért töb­bet és olcsóbban tudjanak ter­melni. Ehhez már nagyobb szakismeret szükséges, és ha ezt a múlt rendszerben fiata­lon nem tudták elsajátítani, nem szégyen azt asszony fejjel, idősebb férfikorban sem meg­tanulni. Helyes lenne, ha példájukat követnék azok is, akik még ma lebecsüléssel nyilatkoznak a tanulásról. Szűcs László — A DÓZSA NÉPE Terme­lőszövetkezet piaci elárusító pavilonjában hízott libát áru­sítanak 28 forintos áron. — TELJES LENDÜLETTEL folyik a Dózsa Népe Terme­lőszövetkezetben a műtrágya­szórás. Az őszi vetések kap­ják meg az esedékes fejtrá­gyázást. — A KOSSUTH TERME­LŐSZÖVETKEZET KISZ-fia- talsága minden szombaton és vasárnap délután lelkesen ké­szül a művelődési ház emele­ti nagytermében a termelőszö­vetkezetek tavaszi kulturális seregszemléjére. H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK A városi Kossuth művelődési ház szombaton, január 27-én este nyolc órakor a táncintézetben tánoestet tart. Január 28-án, va­sárnap este hét órakor a művelő­dési házban világ- és olimpiai baj­nokok sportbemutatója lesz. A Kossuth filmszínházban va­sárnap délután 5 és hétfőn este 7 órai kezdettel egy szenvedélyes szerelem története, a Dúvad című magyar film kerül bemutatásra. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat Dózsa kultúrházában szombaton, vasárnap, klubélet és tele vi/.ióküz veti: cs lesz, vasárnap délelőtt 10 óraikor meseműsor a gyermekeiknek. A Dózsa filmszínház szombat este 5, vasárnap a és 7 órakor az Esőcsináló című amerikai filmet mutatja be. A vasutasotthonban szombaton és vasárnap is klubélet és televí- zióközvetités lesz. A Szabadság filmszínház szom­baton és vasárnap is a Megszál­lottak című magyar filmet vetíti. — A VILLAMOSIPASl GYÄR megkezdte a CS. K. típusú csiszolómotorok soro­zatgyártását. Az új típusú gép az idén szerepel először a gyártási programban. — A CEGLÉDBERCELI ÁLTALÁNOS ISKOLA taná­ri kara új módszert vezetett be a tanulók jobb eredmé­nyének elérése érdekében. A délutáni foglalkozásokon pe­dagógusok segítségéve] készül­nek fel a másnapi tanítási órákra. — A CEGLÉDBERCELI TERÜLETI KISZ-szervezet tágjai megkezdték a felkészü­lést a járási kulturális sereg­szemlére. A próbákat Szabó Albert, az általános iskola igazgatója vezeti. — A ' MEZŐGAZDASÁGI MUNKAVERSENY megszer­vezésére a ceglédi járás köz­ségeiben és termelőszövetke­zeteiben harminc versenybi­zottság alakult. — A JÄRÄSI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK főincző- gazdászai egyhetes tovább­képzésen vannak az alsógödi MHS-üdülőben. A továbbkép­zést a megyei tanács mező- gazdasági osztálya szervezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom