Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

PEST MECVn ^Cirlap 1962. JANUÁR 5, PÉNTEK Csaknem négyezer mezőgazdasági munkaművelet teljesítménynormáját és díjtételét dolgozták ki a pénzbeni munkadíjazást alkalmazó termelőszövetkezetek részére Az elmúlt évben kísérletkép­pen 35 termelőszövetkezet vezette be a garantált pénz­beni munkadíjazást és jöve­delemrészesedést, amelynél a szövetkezet munkaegység köz­beiktatása nélkül, közvetle­nül pénzben számol el tag­jaival. Az új rendszer idei be­vezetésére eddig több mint kétszáz, szilárdan gazdál­kodó, hozzáértő vezetés­sel és jó számvitellel ren­delkező termelőszövetke­zet jelentkezett. Vezetőik részére december­ben országszerte tapasztalat- cseréket rendeztek azokban a szövetkezetekben, ahol ta­valy a legsikeresebben alkal­mazták a pénzbeni munkadíja­zást. A pénzbeni munkadíjazás és jövedelemrészesedés első évi szélesebb körű kísérleti al­kalmazásának tapasztalatait a Földművelésügyi Miniszté­rium összegyűjtötte és érté­kelte. s ennek alapján tá­jékoztatót adott ki az érde­kelt szakigazgatási szerveknek és termelőszövetkezeteknek. A minisztérium szövetkezet- politikai főosztálya a Tu­dományos Akadémia mező- gazdasági üzemtani intézeté­nek közreműködésével kidolgozta a pénzbeni munkadíjazás alapjául szolgáló munkanormák és díjtételek rendszerét. A norma- és díjtétel-rendszer első része a termelőszövetke­zetekben előforduló, csaknem négyezer munkafolyamat, il­letve munkaművelet napi tel­jesítménynormáját tartalmaz­za. A másik rész az egyes munkafolyamatok, illetve mű­veletek egységnyi mennyiségé­nek elvégzéséért elszámolható díjtételeket ifpzli,, A Földművelésügyi Minisz­tériumban kidolgozott norma- és díjtétel-rendszer nagy se­gítséget nyújt a pénzbeni munkadíjazást bevezető ter­melőszövetkezeteknek, de azt a szövetkezetek nem alkal­mazhatják mechanikusan. Az országos átlagviszonyo­kat tükröző rendszer ter­mészetesen nem vehette figyelembe az egyes szövetkezetek sajátos üze­mi viszonyait, i csak támpontot nyújt ahhoz, | hogy a szövetkezetek kiala- j kítsák a helyi körülmények- ! nek legjobban megfelelő mun­kanormákat és díjtételeket. A minisztérium tájékoztatója részletes módszertani útmuta- | tást ad a helyi munkanormák és díjtételek kialakításához is. (MTI) Az Akadémia elnöksége jó­váhagyta a Magyar Tudomá­nyos Akadémián 1962-ben ren­dezendő tudományos tanács­kozások programját, 32 tudo­mányos összejövetelre kerül sor és ezek többségén külföl­di tudósok is részt vesznek. A kongresszusok javarészt olyan ] SOLYMÁR VARA A Dunakanyar s a Piiis­hegység már az Árpádok alatt is, s nem különben Nagy La­jos idejében, legkivált pedig Mátyás király életében, ha­zánk hadászati, közigazgatási, legfőképoen pedig pedig kul­turális központja, és telistele volt szebbnél szebb paloták­kal, kastélyokkal, várakkal. Visegrád, vagy a kissé távo­labbi Esztergom kiásott rom­jai, igen magas magyar mű­veltségről, átlagos európai szintű, vagy annál is maga­sabb kultúráról vallanak. A méltán híres főváros — Buda — környéke is, nem egy építőművészeti alkotással di­csekedhetett. Példa rá hazánk legszebb romépülete, a zsám- béki templom, a nemrégiben feltárt buda-hegyvidéki ki­rályi kastély-romok, a hűvös­völgyi Nyék község, vagy az idők viszontagságai közt nyom­talanul eltűnt, megsemmisült Solymár vára. A Buda környéki hegyvidék egyik legbájosabb „szögleté­nek” szépfekvésű, a kirándu­lók által nagyon kedvelt köz­sége a fővárossal határos Soly­már. Egyes oklevelek tanúsá­ga szerint, ezt a falut a Gizel­la királynéval bevándorolt er­dőirtó bajorok alapították Ist­ván király idejében. 1255-ben IV. Béla király Solymárt, a szomszédos Pest­it idegkúttal együtt, a margit­szigeti apácáknak adományoz­ta és a tatárjá'fásra ' követke­zett nagy várépítési program keretében Solymár is megépí­tette a maga várát. A fennma­radt feljegyzések elmondják, hogy a várhoz tartozó község­ben éltek királyaink vadász- sólymainak idomítói. Okleve­les adat. 1401-ből keltezet- ten, a várat Castrum Salmar néven említi. 1437-fői 1490-ig a vár­nak több, mint tíz gazdája volt köztük Mátyás király, s őt követően a királ" terme- j szetes fia Corvin János her­ceg. akit atyja szeretett vol­na trónja örököséül elismer­tetni; a király Bécs elleni hadjárata is ezt célozta. Igaz­ságos jelzővel felruházott uralkodónk Bécsben bekövet­kezett hirtelen halála után éppen azok az urak fordul­tak az ifjú herceg ellen — Bakócz Tamás egri érsek. Filipec kancellár és a her­ceget menekülése közben ki­fosztó Báthory István és Kinizsi Pál —, akiket a nagy király emelt magas polcra és halmozott el birtokadomá­nyaival. Mátyás király életéiben a korai reneszánsz stílusban átépített solymári vár fény­ben és pompában vetekedett a tudomány és pompakedvelő nagy uralkodó bármely nya­ralópalotájával, s megköze- líthetőleg fogalmat alkotha­tunk szépségéről a napjaink­ban kibontakozó visegrádi ásatások nyomán, mert ha a solymári nyaralókastély nem is közelítette meg a Dunaka­nyari királyi lakhely szépsé­gét, pazar pompáját, de mint ahogyan a visegrádi úgy a solymári is felülmúlta nem egy gazdag nyugati uralkodó hasonló építkezéseit. Az egykori nagyszabású Mátyás-kastélyt bizonyára a j portyázó török rabolta ki és j égette fel. annyi más szép j Buda környéki középkori épü- ; leiünkkel együtt. Az 1690—95. évi összeírd- sok során maga Solymár köz- ség is az elpusztult helységek között szerepel, s a XVIII. század folyamán német tele­pesek népesítették be újra. Bél Mátyás, a magyar földrajzi irodalom tudós meg­alapítója, 1730 körül járt er­refelé és az 1737-bem meg­jelent Notitia Hungáriáé No­vae Historico-Geographica című munkájában, szomorúan emlékezik meg az elpusztult, de romjaiban is nagyszerű képet mutató solymári vár­ról. Ettől az időtől kezdve két évszázad elég volt, hogy a szabadon álló és minden pusztulásnak kitett nagysza­bású váromladékok nyomta­lanul eltűnjenek a föld színé­ről; köveit a betelepülő né­met lakosság széjjelhordta és beleépítette hajlékaiba. Milyen szomorú, hogy a nagy király Buda környéki pom­pás lakaiból még nyom sem maradt A huszas—harmincas évek ásatásai során a solymári várhegyen méteres mélysé­gekben sikerült a vár alap­falait megtalálni és ekkor, meg későbben is több helyen római leletek; kőtörmelékek, cserepek és pénzek kerültek napvilágra A kiásott bástya kövei között szépen megmun­kált, aránylag ép lőréskere- teket is találtak, de ezek már sajnos mit sem árulnak el a palota egykori nagyszerűsé­géről. Borsi Darázs József tárgykörrel foglalkoznak, amely a gyakorlatot közvetle­nül is érinti. ilyen például a takar­mány termesztési és gaz­dálkodási konferencia, a búzagenetikai és nemesítési konferencia, a szocialista or­szágok agrárgazdasógtani tu­dományos intézeteinek negye­dik konferenciája, valamint a termelőszövetkezeti jogi kon­ferencia, amely a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel kialakult és fejlődőben le­vő új jogterület kérdéseit vi­tatja meg. Hasonlóképpen szá­mos, az ipar munkáját érintő tudományos tanácskozás is lesz, mint a diesel-motorok fejlesz­tési kérdéseiről, az épületszer­kezetekről tárgyaló konferen­cia, vagy a vákuum- és elek- trofizikai kollokvium. A nép­gazdaság szempontjából érde­kes kérdéseket tárgyal a föld­rajzi konferencia is, hiszen a tájegységekkel, valamint az ipari és mezőgazdasági terme­lés területi megosztásának kérdéseivel foglalkozik. Buda­pesten lesz a Nemzetközi Földrajzi Unió nemzeti atla­szok bizottságának munkaér­tekezlete is. Az elméleti jellegű tanács­kozások között szerepel a nemzetközi kozmikus sugárzá­si konferencia, a nemzetközi geofizikai együttműködés eu­rópai és ázsiai regionális ülés­szaka, a szocialista fejlődés ál­talános törvényszerűségeiről és a nemzeti sajátosságokról tárgyaló munkaértekezlet. •v Az elektronikus számológé­pek fejlesztésére és alkalma­zására irányuló hazai kutatá­sokat két tudományos ülés­szak is segíti. Az egyik a matematikai logika és a matematikai gépek elmélete című kol­lokvium, a másik az a nyelvtudományi munkaértekezlet lesz, amelyen a matematikai nyelvészet és a gépi fordítás problémáit vitat­ják meg. Több konferencia összegezi a magyar biológiai és biofizi­kai kutatások eredményeit. (MTI) Különbizottság vizsgálja a Nyugati pályaudvar korszerűsítési lehetőségeit, a felújítási munkálatok több évet igényelnek Közismert tény, hogy az utóbbi időben megnőtt az utazási kedv, s így sokkal több utas fordul meg a Keleti, Nyugati s a Déli pályaudva­ron, mint egy-két évvel ez­TÍZPERCES MEGBESZÉLÉS Ha az ember már hat éve dolgozik együtt a többiekkel, sok mindent a hangsúlyból is megért. Igaz, csak két eszten­deje alakítottak tizennégyen brigádot, de Szűcs Jóskát már szavak nélkül is megértik. Amikor délben körbejárta őket, s kérte a brigádot, mű­szak után maradjanak itt tíz percre, valamennyien meg­érezték Jóska hangjából, hogy akar valamit Csak nincs valami baj? Fél éve kapták meg a szocialista címet, s azóta úgy hajtanak, úgy csinálnak mindent, hogy a legrosszakaratúbb kritikát is kibirják. Hát akkor mi van? A heti megbeszélés megvolt, az kiesik a számításból. Vala­mi együttes program? Amikor dudáltak, s a töb­biek a fürdőbe igyekeztek, ók Jóska felé lépkedtek. Itt-ott mondták is nekik: már megint mit fundáltok ki? Pusmognak már megint, dupla szocialis­ták akarnak lenni — szúrta oda rosszmájúan az egyik. Nem sokat hederítettek már rá. Amikor megalakították a brigádot, szinte mindenki gya­nakodva figyelte őket. Most már csak néhányan. És ez kez­detnek éppen elég. Hanem amikor Szűcs Jóska beszélni kezdett, egyszerre elment a jó­kedvük. Ilyen hülyeséget. Odavenni a Balogh-gyereket a brigádba? Azt akit már a harmadik mű­helybe lökdöstek. mert nem kellett sehol? Arról nem is szólva, hogy itt nyolc-tíz esz­tendős gyakorlatú szakmunká­sok vannak, nem olyan kez­dők. mint Balogh Feri! Lógós, nagyszájú, kinek jutott ez eszébe? Szűcs se gondolta, hogy ek­kora vihar kavar a dolog. Igaz, amikor Bodó elvtárs be­szélt vele a pártirodán, figyel­meztette, nem lesz könnyű dol­ga. De hogy ennyire felhor­kanjanak a többiek, ennyire ne akarják, azt nem gondolta. Mert azok sorolták a magu­két; — Nem azért lettünk szocia­lista brigád, hogy most oda­dobjuk a címet... — Fuccs az egésznek, ha ez a gyerek idejön ... — Nem is lehet tag, mert nem üti meg a mértéket! Ilyen alapon mindenkit ide vehetünk... _Lépjen be akkor az egész m űhely! Nem? — Mindig velünk tolnak ki. A legrohadtabb munkát is nekünk adták, mert tudták, hogy nem morgunk érte, mint a többiek. — Tiszta leégés. Alig tudta lecsitítani őket. Akkora volt a hangzavar, hogy néhányan a kifelé igyek­vők közül is hátrafordultak, azt lesték, vajon mi ez a ri- billió a Sallaisoknál? — Nincs igazatok — kezdte kicsit tétován, mert érezte, valami van közötte, meg a többiek között. Mintha most kezdenék. Két éve ugyanez volt. Akkor is mibe került, míg megértették, miért jobb, ha brigádban vannak. Most ezt nem akarják megérteni. — Azért vagyunk szocialista brigád ... Elakadt. Érezte, nem jó úton halad. Ha itt valami agi- tációs beszédet mond, annak nem lesz sok foganatja. Tekintete tétován körbejárt, s hirtelen jutott eszébe az, mint mindig, ami a legjobb­nak bizonyul. Faragó Jancsi! Ez az. Ránézett, mintha csak neki mondaná, úgy mondta: — Jancsi! Hányszor késtél te el, mielőtt brigádba jöt­tél? Látta, a többiek is felkap­ják a fejüket, nem értik, mit akar. Jancsi restellkedve, félretaposott sarkú, spén marta munkacipőjével a betont bö- ködte, úgy válaszolt: — Hát... elég sokszor ... — És azóta? — Azóta? Jól tudod, hogy egyszer se! Most már nem lehetett megállítani. Ment sorba a töb- bieken; — Vince! Ittál? Ittál bizony. És azóta? Csak amennyi jól­esik, igaz? — Sándor! Minden munka ellen kifogásod volt. Hogy ve­led mindig kitolnak!? Most meg egy szót se szóltál, pe­dig tényleg ránk tolták a ne­hezebbet! Majoros akart valamit mon­dani, de nem engedte. Most már jött belőle a szó, érezte, nem szabad abbahagynia, mert akkor kárbaveszett az egész, nem sikerül. —Talán a jó istenke vál­toztatott meg benneteket? Mi? A brigád! Igaz? Azért, mert tudtátok, hogy tizenhárom szempár figyeli, amit csinál­tok. Akkor már nehezebb do­log ugrálni! És hányszor kel­lett elkapni valakit közülünk? De hányszor! Egyszerre szen­tek lettetek? Most már ti vagytok a jó fiúkák, másra meg fütyültök ... Kifulladt, ahogy már sok­szor. Pedig még sok mindent akart mondani, de csak egy suta félmozdulat lett belőle a levegőben, olyan legyintésféle, s elhallgatott. A tekintetét kereste a többieknek, ott rögtön le­olvassa, megnyeri-e a csatáit, vagy visszavonhatatlanul el­vesztette? Bódénak lenne mégis igaza? Hogy is mondta tegnap? Olyan magának való brigád ez a Sallai. Csak be­felé néztek, de körülöttetek mi van, az nem nagyon iz­gat benneteket. Pedig nekünk nem kirakatbrigádok kelle­nek ... Faragó Jancsi akadozva, uj- jával feléje böködve kezdte; — Te mindig kitalálsz var lamit. Miért nem jó nekünk így? Ugyan, a fene se ismeri annyira ezt a Balogh-gyereket. Lehet jó is, de az is lehet, hogy átalkodott rosszféle, az isten se faragja másnak. — Nahát, itt aztán nem ug­rálhat — szólt közbe Marjai, s a maga módján megtoldotta: — Mert akkor bizony megbil­lentjük a fiatalurat! Mókis Vince aggodalmasko­dott; 2 — Ja ám, az rendben, hogy ^ foglalkozunk vele. De az ^ eredménye? Leveri a mien- í két is ... ^ — Már miért verné? Sí — Hát..; csak gondoltam... ; — Ha hagyjuk, akkor leve- \ ri... ;S — Talán helyette is dolgoz- i zunk? ií — Ki mondta! De vele! Megy ott a meló, ha a körmé- 3 re nézünk. ^ Már bele sem szólt. Mi- nek? Megindult már a lavi- na, ha már egymást cáfol gat- í ják, akkor már nincs baj. Bal'- ^ ba Károly a maga csendes J módján szólalt meg, de a ; többiek rögtön elhallgattak. ; ö a legidősebb a brigádban,^ meg szakmailag is ő a leg-; jobb. Ha ő mond valamitJ akkor odafigyel az ember. í / — Tulajdonképp Jóskának ; igaza van. De én nem . ha- J markodnám el a dolgot. Mond-^ juk, egy hónapot törődnénk; a gyerekkel. Csak úgy. Az- $ tán majd meglátjuk. Leheti fehér is, lehet fekete is. / A többiek csajj bólintot- ^ tak rá, de látta, tökéletesen £ egyetértenek Barbával. S nem £ tudta, de érezte, hogy egy; hónap múlva biztos felveszik í a brigádba a Balogh Ferit. ^ Marjai rikkantott egyet: $ — Tíz percből fél óra tett, / egye a fene, s ha lúd. legyen / kövér, gyertek, bedobunk egy; krigli sört az asszonynak már; úgyis magyarázkodni kell...! Egymást taszigálva, nevetve; mentek kifelé, hogy bedob-; ják azt a krigli sört. Mészáros Ottó előtt. A forgalomnak ez a nagyarányú növekedése sür­getően előírja a budapesti nagy pályaudvarok korszerű­sítését, felújítását. Ezek a munkálatok azonban nagyon jelentős anyagiakat igényel­nek. A MÁV először a Keleti pályaudvar általános tataro­zásához, felújításához látott hozzá. A csarnok külső- és belső falait és homlokzatát mái'- rendbe' is hozták* ■■ 1962- ben átépítik az üvegtetőt, hő- és fagyálló üveggel von­ják be. A Déli pályaudvar kisebb arányú bővítésére még ez év első felében sor kerül s a tervezők dolgoznak a Kelenföldi pályaudvar kor­szerűsítésének előkészítésén. Most már napirendre kerül a Nyugati pályaudvar rendbe­hozatala, korszerűsítése is. Ezzel kapcsolatban Német József közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója a kö­vetkezőket mondotta: — Az az elgondolás, hogy mind a külső, mind a belső térségeket az eddiginél lénye­gesen jobban kihasználjuk, he­lyes, de a megoldása azonban korántsem egyszerű. Előzőleg ugyanis fel kell mondani a pá­lyaudvar épületében tartóz­kodó KÖZÉRT-nek, s az el­bontásra ítélt raktárak bérlői­nek. A tulajdonképpeni terve­zés csak akkor kezdődhet meg, amikor már a tervezők ponto­san látják, milyen térségeket használhatnak fel a közönség ; igényét szolgáló létesítmények i építésére. A MÁV a Nyugati ; pályaudvar korszerűsítésének i előkészítésére különbizottsá- i got hívott életre, amely pon- ; tosan felméri a tennivalókat : és a lehetőségeket. A felújítá- : si munkálatok több évet ígé- \ nyelnek, azonban már a lehető i legrövidebb időn belül meg ; szeretnénk oldani a pályaud- i var Váci úti oldalán levő tér ! bővítését, hogy ezzel is ké- i nyelmesebbé váljék a pályud- ; varra érkezett utasok számara j az autóbuszra, taxira történő | felszállás. (MTI) > i Köszönöm a tolókocsit ; Az önök közbenjárására, a ; Nagykátai Járási Tanács szo- ; ciális osztályának segítségé- ; vei rövidesen hozzájutok egy | motoros tolókocsihoz így j már nem vagyok az ágyhoz, ; vagy a székhez kötve, ha- j nem a lakásban is és az ut- ! cán is közlekedhetek, mozog- í hatok. Közbenjárásukat és a j segítségüket köszönöm. • ; Döntök Pál, ! Tápiógyörgye. Mező Imre u. 9. Nagy gyakorlati és tudományos jelentőségű tanácskozások az Akadémia kongresszusi programjában Megmondtam, hogy hamarosan megpillantjuk a földet...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom