Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

MST MEGYEI 1962. JANUÁR 24. SZERDA Egy nap alatt tizenegy halott Felháborodást váltottak ki az ÖRS újabb merényletei Franciaországban Egész Franciaországban nagy felháborodást keltettek az OAS legújabb merényletei — Mainguy képviselő elrablása és a külügyminisztérium ud­varán történt bombarobbanás, amelynek több sebesült mellett egy halálos áldozata is van. A (francia közvélemény élesen elítéli a fasiszta terroristákat, de ugyanakkor felelőssé teszi a degaulleista hatalmat, amely elnéző magatartásával 'bátorít­ja az összeesküvőket. A Libe­ration rámutat: a fasiszta terrorszervezet hovatovább az algériaihoz hasonló helyzetet teremt Franciaországban is. Ha erélyesen szembeszállná- nak vele — hangsúlyozta a lap — nagyon rövid idő alatt meg­semmisülne az OAS. „A személyi hatalom rend­szere — írja az Humanité — tétlenül szemléli a polgárhábo­rú előkészítését, megnyitja az utat a nyílt fasizmus előtt. A francia népnek, egységesen kell szembeszállni a fenyegető ve­széllyel, mert harcában csak saját erejére számíthat”. A Francia Kommunista Párt Szajna megyei szervezete és a CGT felhívást intézett a pári­zsiakhoz, egyesítsék erejüket, alakítsanak antifasiszta őrségeket az üzemekben, városnegyedekben; lépjenek fel mindenütt a leg­nagyobb eréllyel a gyilkos ter­roristákkal szemben. A kom­munista párt és a CGT felszó­lítja a főváros lakosságát, hogy a merényletek színhelyén tün­tessen az OAS ellen. Újabb szökések és fegyverrablások A párizsi merényletekkel csaknem egy időben újabb szökésekre, fegyverrablásokra *■ került sor Franciaországban - és Algériában. A fővárosi Santé börtönből hétfőn meg­szökött az OAS két tagja, akiket Algériában tartóztat­tak le bombamerényletek miatt, majd átszállítottak Franciaországba. Algírban a főkormányzó­ság újabb nagyarányú fegyverrablásról adott ki jelentést. Eszerint Algírtól délre egy katonai kiképzőtáborból egy tiszt által vezetett OAS-külö- nítmény nagy mennyiségű fegyvert lopott. A lapok je­lentése szerint több mint 200 géppisztolyt és egyéb lő­fegyvert vittek el a támadók. Algériában változatlanul na­gyon feszült a helyzet. Boné­ban több ezer főnyi ultra tö­meg tüntetett a pénteken agyonlőtt diák temetésén. A tüntetők között nyíl­tan osztogatták az OAS röplapjait, amelyek az algíri barikádláza­dás évfordulójára január 24- én sztrájkra és tüntetésre szólítják fel a lakosságot. Oránban a rendőrség nagy razziát tartott, ezúttal is az arab negyedekben. A kiadott jelentések szerint a „tisztoga­tás” során négy algériait agyonlőttek. Algériában az elmúlt 24 óra alatt összesen 20 merény­letet követtek el, amelyeknek 11 halálos és 14 sebesült ál­dozata volt. Az FLN hivatalos lapja, az El Muzsahid, az utóbbi napok véres algériai eseményeivel foglalkozó vezércikkében rá­mutat: De Gaulle nem ura a helyzetnek Algériában. Elhunyt Petrosz Kokkalisz professzor, a Béke-Világtanács tagja A Görög Kommunista Párt Kqzponti Bizottsága gyászje­lentést adott ki arról, hogy 76 éves korában elhunyt Petrosz Kokkalisz neves sebészpro­fesszor, a Béke-Világtanács tagja. ___________ S ikertelen merénylet a nepáli király ellen A nepáli kormány rádióje- 5 lentésben közölte, hogy h'étíőn sikertelen merényletet követ­tek el Mahendra király ellen. Az ország keleti részében kör­úton levő uralkodó autójára bombát dobtak Dzsanakpur városában, amikor éppen egy gyűlésre sietett, hogy ott be­szédet mondjon. A bomba nem robbant, és így Mahendra sértetlen maradt. A merénylőt és több társát letartóztatták. Mahendra király 1955-ben lépet trónra, 1961. elején fel­oszlatta a parlamentet, betil­totta a politikai pártok műkö­dését, és maga vette át a kor­mányzást. miután bebörtönöz­te Koirala miniszterelnököt. Az amerikai gazdasági élet súlyos nehézségei Bizonytalanság és zűrzavar az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén •Mint a, Reuter hírügynök­ség jelenti, hétfőn este Punta del Esté-ben megkezdődött az amerikai államok 21 országot tömörítő szervezetének kül­ügyminiszteri értekezlete. Az ünnepélyes megnyitót Jósé Móra, az Amerikai Államok A Bolgár Távirati Iroda közleménye Amint a Bolgár Távirati Iro­da jelenti, január 20-án, helyi idő szerint 12.55 órakor, a bol­gár légierő egy lökhajtásos gépe, amelyet Mii us Kirov Szolakov alhadnagy, egy fia­tal pilóta vezetett, a gyakorló­repülés során tájékozódási za­varba került és az olasz sajtó jelentései szerint, Bari olasz város közelében leszállást kí­sérelt meg. A leszállásnál a repülőgép erősen megrongáló­dott, a pilóta megsebesült. A Bolgár Népköztársaság ró­mai követsége megtette a szük­séges lépéseket a pilóta sza- badonbocsátására és a repü­lőgép maradványainak visz- szaszállítására. A nyugati sajtó az esettel kapcsolatban > nagy lármát csapott. Fantasztikus kohol­mányokat terjeszt, nyilván az­zal a céllal, hogy élezze a fe­szültséget és megrontsa a vi­szonyt az érdekelt országok között. A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták annak közlésé­re. hogy az olyasféle külföldi jelentések, amelyek szerint a repülőút célja felderítés volt, minden alapot nélkülöző, dur- 1 va hazugságok. Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni állattartók! További kedvezmények az 1961. évi kocakihelyezési akcióban! Az Állatforgalmi Vállalat nem csupán hitelbe adja át a továbbszaporításra alkalmas sertést, hanem annak tar­tásához állami áron 150 kg takarmányt is biztosít! A ki­adott koca vemhességének igazolásakor a takarmányra jogosító utalványokat járási kirendeltségeink adják ki; A továbbszaporításra alkalmas sertés ellenértékét válla- latunk csak a szerződés alapján leadásra kerülő 3 db süldő ellenértékéből helyezi levonásba. Hasonlóan kedvező változás történt az 1962. évi koca­tartási és süldőnevelési akció keretében is. Abban az esetben ugyanis, ha meglevő vemhes kocájára köt válla­latunkkal szerződést, 600,— Ft előlegen felül állami áron 150 kg takarmányt is biztosítunk. A süldőkért a minden­kori szerződéses árat fizetjük. Haladéktalanul keresse fel az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségét* és kössön szerződést az 1961. évi kocakihelyezési, valamint ax 1962. évi kocatartási és sül­dőnevelési akcióban. PEST—NÖGRÄD megyei allatforgalmi V. BUDAPEST, V„ SZÉCHENYI RKP. 6. Szervezetének főtitkára tartot­ta. A megnyitó alkalmával fel­vonták a 21 tagállam lobogó­ját. Az értekezletet az Egyesült Államok nyomására hívták össze azzal a céllal, hogy a latin-amerikai országodat ál­lásfoglalásra bírják Kuba el­len, sőt, hogy Kubát kirekesz- szék az Amerikai Államok Szervezetéből. Az értekezlet színhelyét uruguayi katonák és rend­őrök veszik körül és a ha­tóságok rendkívüli intéz­kedéseket tettek az esetle­ges tüntetések megakadá­lyozására. Rusk amerikai külügymi­niszter a hétfői napot arra használta fel, hogy tárgyaljon a latin-amerikai országok ve­zetőivel és megnyerje őket Kuba-ellenes álláspontjának. Bármilyen Kuba-ellenes akció megszavazásához azonban két­harmados többség szükséges. az Egyesült Államoknak tehát a maga voksa mellé még 13 szavazatot kell szereznie, hogy keresztülhajszolhassa javasla­tait. I A nyugati hírügynökségek jelentéseiből azonban kitűnik, hogy az Egyesült Államok szándékainak megvalósításá­ban lépten-nyomon akadá­lyokba ütközik. Több latin­amerikai ország ellenzi az amerikaiak törekvéseit. Mint az AFP megjegyzi, Punta del Esté-ben hétfőn este „a bi­zonytalanság és zűrzavar lég­köre uralkodott”. Az AP is hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai szövet­ségeseinek körében egyre in­kább megbomlik az egység. Az amerikaiaknak egyre kevesebb kilátásuk van arra, hogy elfo­gadtassák a külügyminiszteri értekezlettel azokat a Kuba- ellenes szankciókat, amelyeket annyira kívánatosnak tarta­nak. Eddig ugyanis az Egye­sült Államok a magáéval együtt 13 biztos szavazatra számíthatott, de hétfőn Haiti váratlanul megváltoztatta álláspont­ját és csatlakozott a be nem avatkozás politikáját követő Mexikóhoz, Argen­tínához, Brazíliához és Chiléhez. Haiti pálfordulására az adott okot, hogy a közelmúltban ke­vés segítséget kapott az Egye­sült Államoktól és szolgálatai­nak fejében most újabb dol­lárokat széretne kicsikarni. A hivatalos megnyitó ünnep­ség után Jósé Fellman Val­verde, bolíviai külügyminisz­ter kijelentette: „a helyzet rendkívül súlyos. Az Ameri­kai Államok Szervezete ka- j lasztrofális válság küszöbén I áld”. Nem lehet tudni, mennyire sikerül az amerikaiaknak meg- puhítaniok még ingadozó szo- vetségeséiket. Jól értesült körök szerint az Egyesült Államok zsarolással, nyomás­sal akarja „jobb belátásra” bírni a tétovázókat. Ennek megfelelően azzal fenyegető­zik, hogy ha az értekezlet nem fordul erélyesen szembe Kubával, akkor nem indítja be időben a latin-amerikai országoknak szánt 20 mil­liárd dolláros segélyprogram­ját. A UPI is annak a nézeté­nek .,ad hangot, hogy az Egye­sült Államok „nemigen nyitja meg pénztárcáját” azoknak az államoknak, amelyek Fidel Castro oldalára állnak, vagy semlegességet tanúsítanak. Az Egyesült Államok nemcsak elítéltetni sze­retné Kubát, hanem ki akarja közösíteni az Ame­rikai Államok Szerveze­téből is. Mint az Uj Kína hírügynök­ség jelenti, szerte Latin-Ame- rikában megmozdulnak a hala­dó szervezetek, tiltakoznak az amerikai nyomásra összehívott Punta del Este-d értekezlet el­len és szolidaritást vállalnak Kuba népével. Argentínában a kereskedel­mi alkalmazottak 200 000 tagot számláló szerkezete nyilatko­zatban. ítélte el a Punta del Este-i értekezletet. A nyilatko­zathoz csatlakoztak az argen­tin egyetemi hallgatók és más haladó körök is. r Chilében 13 szakszervezet és ifjúsági szervezet adott ki kö­zös közleményt, amelyben til- talozák a kubai nép önréndel- kezési jogának tervezett elfoj­tása ellen. A bolíviai szakszervezetek felhívásban tiltakoztak a Kuba ellen előkészített gazdasági ag­resszió és katonai intervenció miatt. A határozat a bolíviai munkásság nevében erköl­csi és anyagi támogatást ígért a kubai népnek. Kolumbiában az olajmunká­sok szakszervezete vállalt szolidaritást a kubai forrada­lommal és síkraszállt a be nem avatkozás elve, valamint a né­pek önrendelkezési joga mel­lett. Peruban a haladó tömegszer­vezetek bejelentették, hogy a fővárosban tömeggyűlést fog­nak tartani, tüntetnek a ku­bai nép jogainak védelmében, A venezuelai Caracasban — jelenti a Reuter — a haladó erők szintén tüntetést rendez­tek. A tüntetést támogató köz­lekedési dolgozók ugyanakkor sztrájkba léptek, s ezzel telje­sen megbénították a város for­galmát. Polgár Dénes, az MTI wa­shingtoni tudósítója írja: Kennedy elnöknek hétfőn a kongresszushoz intézet gazda­sági jelentése azonnali ellenál­lásra talált a republikánus­párti törvényhozók részéről, akiknek nevében Thomas Kuchel kaliforniai szenátor kijelentette, hogy az elnök kí­vánságai tarthatatlanok. Ha Kennedy javaslatait elfogad­nánk — mondotta — akkor ebből logikusan az következ­ne, hogy a kongresszusnak törvényt kellene hoznia, amelynek értelmében minden hatalmat átad a Fehér Ház­nak, s utána a törvényhozók hazamennének. Az Egyesült Államok gazda­ság» helyzetével kapcsolatban az MTI washingtoni tudósító­jával folytatott magánbeszél­getések során amerikai gazda­sági szakértők különösen két nehézségre mutattak rá. 'Az egyik az arany szakadatlan ki­áramlása, a másik pedig az a konfliktus, amely a külföldi áruk elkerülhetetlen vámcsök­kentése és a munkások maga­sabb bérre irányuló követelé­se között áll fenn. Ami az arany kiáramlását illeti, szakértők szerint 1958- tól 1960-ig, tehát három év alatt az Egyesült Államok ál­tal külföldön elköltött összeg, és a külföldi beruházások kö­vetkeztében évente 3.7 mil­liárd dollár értékű arany áramlottk ki. Jelenleg az Egyesült Államoknak 18 mil­liárd dollár rövidlejáratú tar­tozása van külföldön. Ameri­ka aranytartaléka valamivel j kevesebb, mint 17 milliárd I dollár. Ebből azonban 12 mil­liárd le van kötve az Egye­sült Államokban forgalomban levő készpénz aranyfedezetéül. Amerika képtelen lenne kül­földi adósságait kifizetni, ha ezt egyszerre követelnék. Nyugat-Némeiország és más országok a múlt esztendőben 650 millió dollárt fizettek vissza háború utáni tartozá­saikból. Ezek szerint 1961 el­ső hat hónapjában a dolgok jól mentek. Ez azonban csak látszólagos, mert az arany-ki­áramlás alapvető okait nem tudták eltüntetni. A korláto­zó intézkedések mellett olyan rende'etek is napvilágot lát­tak, amelyek növelték külföl­dön a költekezést. A washing­toni hadügyminisztérium pél­dául meghatározta a külföl­dön állomásozó amerikai ka­tonák hozzátartozóinak szá­mát, ugyanakkor azonban nö­velte a külföldön állomásozó csapatok létszámát. A külföl­di segély összegét a kongresz- szu? ugyan lefaragta, de az úgynevezett béke hadtest (Peace corps) költsége és a Latin-Amerikának nyújtott segély összege ezt kiegyenlíti. 1961 végén az arany-ki­áramlás 2.5 milliárd dollárt ért volna el, hogyha néhány külföldi ország nem ■ fizette volna ki adósságának egy ré­szét. Mindent egybevetve 1961- ben az Egyesült Államok újabb 800 millió dollárt vesz­tett aranyban, s az amerikai aranytartalék a legalacso­nyabb 1939 óta. Gazdasági szakértők szerint, ha az el­nök nem tudja ezt a kérdést alapvetően megoldani, akkor az infláció előbb-utóbb elke­rülhetetlen lesz, s annak kö­vetkeztében a dollár leérté­kelése is. A másik veszély az a konfliktus — mondják ameri­kai gazdasági szakértők —, amely a külföldi áruk terve­zett vámcsökkentése és a nö­vekvő bérkövetelések között áll fenn. Rendkívül szeren­csétlen dolognak tartják, hogy ugyanabban az időszakban, amikor elkerülhetetlenné vá­lik. a vámcsökkentés a Közös Piac növekvő versenye miatt, a munkások rövidebb mun­kahetet és magasabb bére­ket követelnek. A munkások és képvise­lőik viszont azt tartják, hogy szükséges a munkások fizetését növelni, mert így fokozódik vásárlóerejük, s ■ több amerikai árucikket tud­nak megvenni. Szükséges a munkaidő csökkentése is, mert így lehet csak a mun­kanélküliséget csökkenteni. A gazdasági szakemberek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ez a politika mindenképpen magasabb termelési költsé­get jelent és hogyha a kül­földi áruk vámját csökken­tik és ugyanakkor emelik az amerikai munkabéreket, ez mindenképpen kedvezőtlenül hatna ki az amerikai keres­kedelmi mérlegre, s végered­ményképpen csökkentené a keresletet az emerikai áruk iránt, ami pedig az inflációs veszélyt rejti magában. U Thant megkezdte közvetítő tárgyalásait Jelentések a nyugat-iriáni helyzetről Mint az AP jelenti, U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár hét­főn megkezdte közvetítő tár­gyalásait: külön-külön fogad­ta Hollandia és Indonézia kép­viselőit. U Thant több mint egyórás megbeszélést folytatott Sud- rarwo Thondronegoro-val, Su­karno elnök küldöttével, aki vasárnap érkezett New York­ba. A megbeszéléseken részt vett Sukarjo Wirjobranoto, in­donéz ENSZ-küldött is. Az ENSZ-küldött a tárgyalás után Mechanikai Laboratórium felvételre keres i gyakorlattal rendelkező elektromérnököket, elektrotechnikusokat, szerszámkészítő, elektroműszerész, esztergályos, marós, köszörűs, mechanikus műszerész és lemezlakatos szakmunkásokat Jelentkezés: Bp. VIL, Gorkij fasor 25—27-, Személyzeti osztály Telefon; 229—238 és Dunakeszi, alagi telep (repülőtér) telefon: Dunakeszi 17* hangsúlyozta, Sukarno tovább­ra is követeli, hogy a tárgya­lások előfeltételeként Hollan­dia ismerje el Nyugat-Iriánt Indonézia részének. U Thant hétfőn megbeszé­lést folytatott Schurmann hol­land nagykövettel is. Hollan­dia küldötte továbbra is azt hangoztatta, hogy országa csak előfeltételek nélkül hajlandó tárgyalni és megismételte azt a javaslatot, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket Nyu- gat-Irián térségébe. Az AFP makassari jelentése szerint a Nyugat-Irián felsza­badítására alakult vezérkar parancsnoka, Ahmed Jani tá­bornok bejelentette, hogy a január 15-i fegyveres össze­csapás óta Indonézia sűrítette a nyugat-iriáni tengerészeti és légijárőrök számát. Jani tábor­nok rövid dél-celebesi látoga­tásáról szerdán tér vissza Dja- kartába. Bomba robbant az USA caracasi nagykövetségének épületében Az Egyesült Államok ca racasi nagykövetségének épü leiében hétfőn bomba robban: Az eléggé nagy erejű bombi a hétemeletes épület legfelsi emeletén leszakította az egyil szoba falát. A robbanás kö vetkeztében ablakok törtek b és megrongálódott a vízveze tékhálózat. Emberéletben ner esett kár;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom