Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
IV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1962. JANUÁR 23, KEDD Megtárgyalta a pártbizottság a járás ötéves művelődési irányelveit Szombaton délelőtt közel 70 fő részvételével tárgyalta meg az MSZMP járási bizottsága a járás ötéves művelődési irányelveit Az iskolai és iskolán-kí- vüli oktató- és nevelőmunka nagy érdeklődést váltott ki a résztvevőkből. Ezt bizonyította a hozzászólók nagy száma is. A szocializmus építésének meggyorsítása, sikeres megvalósítása, a dolgozók ideológiai nevelése, műveltségének fokozása érdekében el kell érni, hogy egész művelődésügyünket Marx és Lenin szelleme hassa át. Az ideológiai nevelőmunka elsősorban a kispolgári revizionista nézetek ellen irányuljon. A falu szocialista átalakítása, a kulturális forradalom végigvitéle megköveteli a tsz-dolgozók fokozottabb politikai és gazdasági felvilágosítását. Ez járásunk sajátosságainak figyelembevételével egyik fő feladata kell legyen a párt és állami, társadalmi szerveknek egyaránt. Oda kell hatnunk, hogy járásunk munkássága ezt az eszmét magáénak vallja. Elő kell segíteni, hogy a munkások szakmai tudásuk fejlesztése mellett növelhessék általános műveltségüket, bekapcsolódjanak üzemük művészeti munkájába, vegyenek részt a művelődéspolitika; feladatok megoldáséiban. Az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításában jelentős szerep vár egész társadalmunkra, szülőkre, de elsősorban a pedagógusokra. A pedagógusok munkájának jelentőségéről a hozzászólók is megemlékeztek. Ök kell, hogy legyenek élenjáró harcosai ennek a munkának. — Az ismeretterjesztés különböző formái, munkás-, tsz-, ifjúsági akadémiák mellett nem szabad megfeledkeznünk azokról a dolgozókról sem, akik e felsorolt ismeretterjesztési formákban nem ■ vesznek részt, különösen sokat kell foglalkoznunk a budapesti üzemekbe bejáró ipari dolgozóinkkal. Ezeknek is vannak kulturális igényeik. Ezeket is ki kell elégítenünk — mondta Kozák Sándor elvtárs. Nagy problémát okoz mindenütt a szervezési munka. Elsősorban ebben kell összefognia mindenkinek, aki csak egy kis felelősségiét is érez dolgozó népünkkel szemben. Az öntevékeny művészeti csoportok munkáját állandósítani kell. Tovább és többet kell dolgoznunk a társadalmi ünnepek elterjesztése terén. Ezt megelőzőleg minden községben biztosítani kell a szükséges technikai feltételeket. A járási művelődéspolitikai feladatok megvalósítása a községek, üzemek párt és állami vezetőinek mindennapos munkáján múlik. A hozzászólások közül jelentős volt Jakab Sándor elvtársé, aki arról beszélt, hogy Mendén van egy új művelődési otthon, de nincs minden este egy fűtött helyiség, ahol a dolgozók eltöltsék kulturált körülmények között szabad idejüket. Kerekes András elvtárs a kávai kulturális helyzetről adott tájékoztatót. Ádámka János, Fazekas Károly, Spenger István, Gyenes József, Arató Ferenc, Maros- vári János, Gál Jánosné, Neumann Mihály, Barna István, Rétvári Gyula hozzászólására, kérdéseire Kozák Sándorné és Guba Pál elvtárs adta meg a választ. Gy. J. Kulturális őrjárat Gombától - Káváig ///• Ohnú ti jég Káván Ab úttörök életéből M. Zoltán örömmel nyújtott át egyik nap édesanyjának egy levelet melyet Állótól, egy VI. osztályos moszkvai pajtástól kapott. Már egy éve leveleznék. Oly messze vannak egymástól, s mégis már annyi mindent tudnak egymásról. Bélyeg, jelvények s emléktárgyak indulnak el egyik országból a másikba. Ismerik már egymást fényképről, s talán eljön az idő, amikor személyesen is meglátogatják egymást. Helyes lenne, ha sok úttörő követné példájukat. ★ A kedves, mindig mosolygó Ilonka nénit mesekönyvekbe temetkezve találtam az Ady úti iskola tanári szobájában. Verseket, meséket válogatott, olyat, ami a gyermekek egyéniségének a legjobban megfelel. Jói ismeri a tanítványait. Szinte látja őket maga előtt amint a verset, vagy mesét hallgatják. — Szívesen segítem az úttörőcsapat munkáját — mondja Ilonka néni. Ott van az őrs és a raj vetélkedésén, együtt örül a többiekkel az őrs legjobb szavaló- jának, vagy mesemondójának eredményein. Tudom, hogy sok ilyen Ilonka néni van akiről lehetne írni, beszélni. Vegyék úgy, hogy most róluk is írtunk. Kívánjuk, hogy még sokáig legyenek a mi kis úttörőink segítségére. Magócsi Károlyné járási úttörőtitkár Káva járásunk községei közül sokáig „fehér folt” volt a népművelés térképén. Hiába volt minden kérés, hogy tegyenek a pedagógusok valamit a népművelés, a dolgozók is- kolánkívüli oktatása érdekében, mindez pusztába kiáltó szó maradt. Végre a jelek azt mutatják, hogy Kávára is betört a tanulási vágy. Nézzük, mit mondanak a pillanatnyi tények. Kerekes András általános iskolai igazgatótól először is a tömegszervezetek munkája iránt érdeklődünk. Sajnos, állítását megerősítette Gér elvtársnő vb-titkár is. — Tömegszervezet községünkben csak papíron van. Sem a nőtanács, sem a vörös- kereszt tényleges tevékenységet nem fejt ki. Éppen ezért volt nehéz összeállítanom a községi koordinációs munkatervet. Terv nélkül népművelési munkát legalább olyan nehéz kifejteni, mint pénz nélkül háztartást vezetni! — mondta Kerekes András elvtárs. — A másik nehézség, amit le kellett küzdenünk, az volt, hogy az öt iskolai nevelő közül egyedül laktam Káván. Minden iskolán kívüli tevékenység a nyakamba szakadt, sőt még az úttörőcsapat vezetését is nekem kellett vinnem. Valamit enyhült ez a helyzet, amióta Végit József kartárs és felesége iskolánknál működik. Átvette tőlem az úttörőcsapat vezetését, s a fiatalok foglalkoztatása terén mindketten bekapcsolódtak a munkába. — Milyen oktatás folyik jelenleg? — Tsz-tanfolyam indult 22 hallgatóval. Ennek előadói a tsz elnöke, mezőgazdásza, főkönyvelője, a v. b. elnöke és én. Így megosztjuk a munkát, melynek legnehezebb része a szervezés volt. — Ezüstkalászos gazdatanfolyam is működik községünkben január 3-a óta. Hogy mért olyan későn kezdtük? Előbb nem tudtuk biztosítani a kellő számú hallgatóságot A jó előadás mellett bőven szemléltetünk, s a jövő héttől kezdve a filmet is a nevelés szolgálatába állítjuk. — Ismeretterjesztő előadások terén nagy az elmaradásunk. Ez ideig egy előadásunk volt „A barlangok keletkezése” címmel, mintegy 40 hallgatója volt az előadásnak. Ez a létszám is azt bizonyítja, hogy van érdeklődés az egyes előadások iránt is. Reméljük, hogy ezt állandósítani tudjuk. Megalakítjuk a helyi ismeret- terjesztő előadói munkaközösséget. Bizony, nehéz Káván népművelőnek lenni! De bízunk abban,’ hogy a tanács segítségével megvalósul egy állandó helyiség biztosítása, s akkor majd saját hajlékába költözik a népművelés, aminek tartalommal és élettel való megtöltése elsősorban a fiatalokra vár. De megtört a jég! A közöny fala repedezik, s ha megrepedt, le is fog omlani! Csak nem kell megijedni az átmeneti sikertelenségektől, s nem kell rögtön csodát várni. Ott van a fiatalság, a KlSZ-szer- vezet. Ahogyan meg tudtak indulni sportvonalon, ugyanúgy megindul a népművelési, az oktatási és művészeti munka is. Kávai fiatalok! Figyelünk benneteket! Gyenes József Vasárnap délelőtti riport Az előadás telt házzal megkezdődött amikor ideértem a mozihoz. A pénztárablaknál délutánra, estére váltják a jegyeket. Pincei Edit, Deák Margit, Kandi Tibi már hazafelé mennek, Sztikler Istvánná most vált kettőt a hatórásra. Stiglmayer Teréz pénztárosnő bámulatos gyorsasággal adja ki a kért jegyeket, veszi át a pénzt. Bor József üzemvezető az előcsarnokban figyel a rendre. Be-be néz a játéktérre, hogy rendben megy-e minden. A jegykezelők közül a kedves öreg Imre Mihályné és Mezöfi Lászlóné vannak szolgálatban. »- Burst Eva III. osztályos kislánynak nagyon tetszik a film. Elhozta 4 éves Juliska húgát is. Pálkovics Laci II. osztályos csak a jó filmeket nézi meg. mint például a mai. (Csodálatos malom.) Kovács Miklós női fodrászüzletében nincs nagy forgalom. „Majd a farsang idején lesz sok vendégünk” — mondja, miközben Richter Margit haját fésüli gyakorlott kézzel. Richter Margit moziba készül délután az udvarlójával. Antal Erzsiké, a fodrász-tanulólány is moziba készül. Az ő frizurájára akkor kerül sor, ha a vendégek elmentek. A kertaljai italbolt tele van vendéggel. Egy része az ebédnek készíti elő a gyomrát, más része már túl van rajta, s arra iszik jóízűt. Többen beszélgetnek, néhá- nyan rexeznek. Egy igaz: nem láttam senkit ittasan. Erre büszke Kormos Istvánná, beosztott vendéglős, aki most van szolgálatban. Szeptember óta nem volt probléma náluk. A kertelcaljai cukrászdában már elfogyott a krémes. — Ez jó is, mert amíg a krémes tart, nem nagyon fogy a többi sütemény — mondja Évike, Nagy Ignácné a vezető és mosolyog. Talán nem is tud haragudni. Vereczkei Vr'éria A brigád szálláson most sem pihennek Szélesen terpeszkedik el ez a piroscserepes uradalmi épület itt Vasad alatt, a Háy-ma- jorban. Valamikor az uraság lakott itt, ma a Monori Gépállomás Turáni-brigádjának szállása. A szélesre tárt ajtó előtt a gépállomás új, borsózöld színű szerelőkocsija. Elek Józsi bácsi súlyát megcáfoló frisseséggel nyit ajtót, s invitál birodalmába. Fényesen csillogó esztergagép, elektromos fúró berendezés, csiszoló apparátus, villanyhegesztő és szerszám ezerféle. — Még agregátorunk is van — újságolja Elek bácsi, aztán így folytatja. — Nyolcszázezer forintot ér ez a kocsi, igaz, nincs is olyan hibásodás az erőgépen, amit mi a helyszínen ne tudnánk megjavítani! Az ajtón túl bőhasú fűrészporos kályha duruzsol, s a langyos melegben ingujjra vetkőzve dolgoznak a traktorosok. Kékesen villan a he- gesztőpiszoly lángja, s az olvadó elektróda fényes csillogással fut, ahogy eltömi a kerék küllőjén a repedést... Mögötte Brunner János és Szikcra József új hűtőket szerel. — Kényes és lassú munka ez — halljuk — mégis menynyi értékes napot veszítünk el, mert a készítő vállalat hiés Zöld József darabokra szedett traktort generáloz. Munkájukat a csend, a szervezett összeszokottság jellemzi, itt úgy látom mindenki tudja, mi a kötelessége, mi a feladata. Kint az udvaron katonás rendben sorakoznak a munkájuk végezni, műtrágyaszórásra már nem lesz idő. — A továbbképzéssel hogyan áll a brigád? Erre már Turáni brigádvezető válaszol: — Az alapfokú vontatóvezetői jogosítvány valamennyizöld József az erőgép fogaskerekeit generálozza eszközök. Jól bezsírozott és kijavított ekék, olajba fürdetett tárcsák, gyűrűshengerek, műtrágyaszórók és vetőgépek. — Ezek már a tavaszt várják — szólal meg Danasz Dia- mandisz, a gépállomás mezőgazdásza —, a műtrágyaszórók már munkára készen állanak, de a környékbeli tsz-ek vezettek megvan, most a középfokú jogosítvány megszerzésén fáradoznak. Többen közülük szerelői tanfolyamra is járnak. Nagyon együtt van most a brigád, csupa komoly, kipróbált munkaerő valamennyi. A múlt év novemberében a gépállomás 3000, decemberében pedig 4000 forintos célprémiumát mi kaptuk meg. Az idén is az elsők között szeretnénk lenni. Ehhez persze a tsz-ek támogatása is szükséges. Nekünk terület kell, ahol dolgozhatunk ... Kiss Sándor FELJEGYZÉSEK Elek József a szerelőkocsi furőapparátusánál dolgozik Manapság minden egyre változik, úgy a játékban, mint a technikában. Uj szavak születnek régiek elavulnak. Például: melyik gyerek tudja azt, mi az a labdaméta, vagy jojó? Hogy mi a TV, vagy a rakéta még az iskoláskoron aluliak í.s tudják, no nem a szerkesztési kérdéseket, de az nem is fontos. Azért vannak a szakemberek, hogy ők értsenek bás, csepegő hűtőt küld, amit csak akkor veszünk észre, amikor már felszereltük. A G 35-ös hűtőkről ugyanígy vélekedik Kalamen és Szilagyi brigádvezető. Kellner János, Győrik Lajos Á község távlati rendezési tervéről tárgyait a monori tanács Monor község tanácsa Szarka István elnökletével tartotta meg ez évi első ülését, melynek napirendjén a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szól jelentés mellett a község egyszerűsített általános rendezési tervének megtárgyalása és az 1961. évi adóbevételi terv teljesítéséről szóló jelentés szerepelt. Az elnöki asztal melletti táblára kifüggesztett nagyméretű színes térkép Monor területét ábrázolja. Különböző színekkel feltüntetve mindazt, amit a Városrendező Intézet községünk távlati tervének kidolgozásakor elhelyezésre és elrendezésre javasolt. Erről az egyszerűsített általános rendezési tervről mutatta be Földváry György vb-titkár, hogy az elkövetkezendő idők folyamán, milyen irányban fog községünk fejlődni, ez alatt a fejlődési időszak alatt — mely lehet 15—20 esztendő — mit, hol és hogyan lehet és szabad majd építeni. Most nem sorrendi kérdésről van szó —, hangsúlyozta az előadó <— hanem elvi döntésről, mely utat szab a továbbiakra és melynek alapján a részletterveket is ki lehet dóigozni. A község további terjeszkedésére a 4-es számú (Budapest—Cegléd) főút mentén levő úgynevezett Páskom szolgál. A főúttól a lakott területet erdősáv fogja elválasztani. A főút túlsó oldalára építési engedély nem adható. Az építkezéseknél legelsősorban a beépítetlen belső területeket kell figyelembe venni. A vasút mellett kijelölt ipari centrumot szintén erdősáv venné körül. A tervben többek közt szerepel egy 800 férőhelyes kultúrház a Vigadóval szemközt levő sarkon. A Rákóczi- telepen a Vásártér környékén új iskolák, óvodák és bölcsődék számára van hely biztosítva. A Piactéren egy áruház (üzletház) és egy zárt vásár- csarnok is fog épülni. A Balassa Bálint utcába kerülne a 20 kádas fürdő. Monori-erdőn 400 ágyas kórház kapna helyet. Az Ady Endre utcai vasúti felüljáró a Rosenberg-házaspár utcától az általános iskoláig terjedne menetelesen. Komoly feladatot jelent a tervben a vízmű és a csatornahálózat kiépítése. A temetőt is az utolsó lakott háztól legalább 200 méterre kijjebb kell majd helyezni. Mindez bontásokkal, új lakásépítésekkel és utcarendezéssel is jár. Ezeknek a terveknek a biztosítását jelenti a most előterjesztett szabályrendelet, mely az építésügyi és területrendezési, előírásokat tartalmazza a távlati terv szem előtt tartásával. Dr. Homoki-Nagy László, Magócsi Jánosné, Pázsi János, Mayer Kálmánná, Balázs Gyuláné, Haár László, Fonál Sándor, Bodrogközi József, Demeter Sándor, Bencze Endre hozzászólása után a tanács a szabályzatot elfogadta, egyben felhívta a vb-titkárt, hogy a vízmű építésére vonatkozó előzetes tágyalásokat mielőbb folytassa !e, mert ezt a kérdést látja a tanács most a legsürgősebbnek. Huszty Károly MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: A piros autó utasai. Maglód: Az igazi vizsga. Monor: Ludas Matyi. Pilis: Jó utat. autó- busz. Tápiósiiiy: Napjainkban történt. Üllő: Mágnás Miska. Vecsés: Emberek a hídon. hozzá. Ebben a fejlődő világban könnyen lehet, hogy idősebbek, nem értenek meg egyes kifejezéseket, s hogy ne kelljen röstelkedniok, segítségükre sietek e. kis feljegyzéssel. Az utókor számára pedig néhány elavulóban levő szót szeretnék átmenteni. önkiszolgálás — újfajta kiszolgálási rendszer, vásárlás végén az árut itt is fizetni kell. Autóbusz-menetrend — elv, amely a valóságban elvétve létezik. Munkaegység — amiért egyes tsz-tagok nem dolgoznak. Háztáji — ahol valamennyi tsz-tag dolgozik. Adóbevallás, — olyan vallás, ahol még soha senki nem mondott valótlant, lag- alábbis a mi községünkben. Burgonya — amit a piacon hat forintért árulnak. Hagyma — tavaly élelmiszercikk volt. az idén nem használjuk kellemetlen szagáért. Fehér kenyér — értsd: világos barna. Barna kenyér — ugyanaz mint az előző, csak ISO fillérrel olcsóbb. Zsemle — állandóan „fogyó” pékáru, nemsokára elfogy. Hab — sör pótlására használják. Tojás — könnyen törik, ezért községünkben kiment a divatból. Vecsési káposzta — Pesten még kapható. Bab — régen gesztenyepürét készítettek belőle, most malmoznak vele. Gesztenye — leginkább bableves és babfőzelék készítésére alkalmas. Só — atomelhirító szer, azelőtt ételek ízesítésére használták. Vereczkei Valéria A Lakásszenteló Úriban A monori kultúrgárda nagy sikerrel adta elő a Lakásszentelő című vígjátékot vasárnap este Úriban. — Talán három szék maradt üres — mondta egyik meg’o’orjuvolt szersnlö Magócsi Károlyné — és sokat tapsoltak. Megérdemelték. tői még nem engedik meg, hogy dolgozhassunk, pedig fagyos idő a legalkalmasabb. Különben az őszi mélyszántással nagyon le vagyunk maradva, mihelyt az idő engedi, ezt a nagyon fontos munkát kezd-
