Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

INTERJÚ ESTE, ESŐBEN — Jóestét. Álljon már meg egy pillanatra, legyen szíves. Hova fut? — Mendére. — Honnan? — Maglódról. — Sportból? — Igen. A Vasas Izzó hosz- szútávú futója vagyok. Tavaly nyertem el a II. osztályú mi­nősítést. Az idén szeretném megszerezni az elsőosztályút. Ez a napi edzésadagom: húsz kilométer. — Az eső nem zavarja? — Mit tegyek? Nem hagy­hatok ki egy napot sem! — Mióta hódol enne k a sportnak? — Húszéves koromtól. — Most? — Negyvenhét vagyok. — Neve? — Várszegi József. — Jó utat továbbra is! Sok sikert az új esztendőben! t. b. SZORGALMAS, PONTOS HIVATALNOK volt, míg élt Rácz Jenöné Czö- vek Ilonka. Hosszú évekig ült a gyömrői postahivatal pénz­felvevő ablakainál. Szerette, becsülte őt mindenki, akinek dolga akadt vele. s szívből saj­náljuk. hogy ilyen korán — 51 évesen — örökre el kellett hagynia posztját, s hogy már soha többé nem láthatjuk őt megszokott helyén. NOKOBiVIDftE • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1S62. JANUÁR 4,'CSÜTÖRTÖK UJ ÉVTŐL — UJ ÉVIG Kukoricaosztás Egy fuvarozási ügyben ke­restem fel a monori Kossuth Tsz irodáját, A tsz udvarára érve. kukoricával megrakott kocsikat láttam sorakozni. Megtudtam a mérlegnél szor­goskodó emberektől. Kéri Já­nos tsz-tagtól és Tóth István raktárostól, hogy a tagok térj- mészetbeni fizetésének egy ré­szét adták ki. A soron következők, F. Bur­ján Imre és F- Burján István (testvérpár), elmondták, hogy évközben érdemes volrt szor­goskodni, mert most van hiit hazaszállítani a közösből. Mindketten több mint 20 zsák kukoricát kapták. V. Nagy Károly 21, Fülöp István 19, Tönköly János pedig 10 zsák­kal kapott. Ezek a tagok a kö­zeli zárszámadás után még öt-hat zsák kukoricát kapnak. A jelenlevőik megjegyezték, hogy vannak a tsz-ben olyan tagok is, akik az előbbieknél jóval kevesebb kukoricát kap­tak. de azok évközben úgy is dolgoztak. (róth) SEGÍTSÉG. NYERTÜNK! F.-éknek kedvezett a szil­veszteri szerencse: ők, nyerték a rózsásorrú malacot. Az öröm után jött a gond: mit tegyenek vele? Felnevelésére nincsenek berendezkedve, egyetlen megoldás tehát: meg kell sütni ropogós újévi ma­lacnak. Csakhogy amikor a tettle- gességre került volna sor, a család nőtagjai elérzékenyül- ,tek — s a malacevésből sem­mi sem lett. F. elvtárs alig várta az új év első hétköznapját, visszavitte a malacot a tsz-be, ahonnan a rendezőség vásárolta. A ma­laccsalád boldog sivalkodással fogadta vissza „világotjárt” testvérkéjét. F. elvtárs is bol­dog volt, hogy végre megsza­badult — a szerencséjétől. ___________ (-) A NYAKÖNYVI HÍREK pilis Születtek: Sárán János és Antal Klára fia: János. Tóth Károly és Tóth Anna leánya: Anna. Házasságot kötöttek: Kosa Ist­ván és Guttyán Julianna. .Tákfalvi János és Hornyák Erzsébet. Sárán János és Halsas Mária. Elhunytak: Fehér Zsigmondivá Makai Lídia 95 éves. Csemai Pál 83 éves. MAI MŰSOR Mozik Gomba: ismeretlen férfi. Men- de: Diplomácia, óh! Pilis: Túlél-í tem a halálom. Úri: Az el nem í küldött levél. Vasad: Szén Luret- te. Vecsés: A szerelem és a má­sodpilóta. Beszélgetés a monori Új Élet Tsz vezetőivel MUNKA KÖZBEN Már több héten keresztül kihagyta a lottózást — nem volt szerencséje. Ünnepek előtt azonban gondolt egyet: újból vesz egy szelvényt, el­végre sohasem lehet tudni... A sarki újságárusnál Kis­pesten meg is vette a lottó- szelvényt, s behúzódva a vo­natfülkébe, minduntalan azon törte a fejét: milyen számo­kat ikszeljen be. Harminchét éve házas — gondolta, megjátssza elsőnek ezt a számot. Aztán mikor golyóstollával megjelölte a kívánt számot, meg is bánta. Nem valószínű, hogy házassá­gának évfordulója szerencsés ómen lenne számára. (De már késő volt!) Mi legyen a második szám? Nem sokáig töprengett — be- j írta a negyvenhatos számot, kis otthonának házszámát. I Harmadiknak az ötvenhár- j mast ikszelte be. Eszébe ju­tott: mikor az olasz fronton, Isonzónál harcolt, egy alka­lommal a kórházi műtőben S3 srapnell-szilánkot szedtek ki j az orvosok lábaiból. (Fel is szisszent az emlékezés hatá­sára, de mivel nem volt babo­nás, megmaradt eredeti elha­tározása mellett. (Maradt az 53.) Negyedik számként a nyolc­vanegyest jelölte meg. (Icuka lánya 29 éves, Pista 27, s a legkisebb, Sárika 25 — a há­rom szám összesen 81-et tesz ki.) Sokáig törte a fejét az ötö­dik számon, már lassan Ma­nor felé közeledett a vonat, amikor jó ötlet jutott az eszébe. A vonat, amellyel minden­nap hazafelé jön, 14 óra 27 perckor indul a Nyugati pá­lyaudvarról, Monorra érkezik 15 óra 27 perckor. A 36 kilo­méteres távolságot tehát egy Rossz kabalát választott! Ilyenkor, amikor a régi nap­tárt levesszük íróasztalunkról, és helyére állítjuk az újat. szinte mindnyájunkban — le­gyen szó üzemről, egyéb intéz­ményről, vagy akár magánem­berről — felbukkan a kérdés: mit adott az elmúlt év, és mi az, amit várhatunk a soron- következőtől. Ezekre a kérdé­sekre igyekszünk választ kapni a monori Uj Élet Tsz irodájá­ban — amelyben igen nagy most, a munkavállalások ide- jén—a forgalom — Sáránszki János tsz-elnöktől és Bakai Péter agronómustól. — 1961-nek talán legnagyobb eredménye — emlékezik visz- sza Sáránszki elvtárs — a tag­ság összekovácsolódása, hangu­latának, és ezzel együtt mun­kaerkölcsének megjavulása. 600 új taggal gyarapodtunk, s a vezetőség rendkívül nehéz , helyzetben volt, sok embert , bizalmatlanság töltött el az új gazdálkodási móddal szemben, nem akartak hozzáfogni a szántáshoz. Most kétségtelen javulásról számolhatok be ezen a téren, például a kertészeti előkészítésben tavaly csak márciusban álltunk azon a fokon, ahol most december—január­ban tartunk. Anyagi létesítményeink terén pedig főképp a Péteri út kör­nyékén levő majorunk építésé­ről tehetek említést. A távlati terveket és munkánk minden területének szükségleteit figye­lembe véve készülnek a major­ság épületei. — És 1962 remélhetőleg mit fog hozni a szövetkezet életé­ben? — Az előbb említett majori építkezések nagy részét (70—80 százalékát) szeretnénk befejezni, villa­mosítását, vízellátását megoldani. Az elmúlt évben hibák mu­tatkoztak az állattenyésztés terén, ezeket akarjuk kijavíta­ni. Csak a megfelelő, tenyész­tésre alkalmas állatállomány marad meg, s célunk, hogy állattenyésztésünket, de az egész gazdálkodásunkat na­gyobb tervszerűség és jobb központosítás jellemezze. — S Ilyenkor, a mezei mun­kák szünetében hogyan tölti a tagság a „téli pihenést”? — Ebben az időszakban számunkra az állatállomány átteleltetése a legfontosabb — veszi át a szót Bukai Péter, — Nekünk van" elegendő takarmány- készletünk, de egyébként országosan nagy a hiány, tehát a takarékossá­gon lesz a. főhangsúly. A ta­karmánykészítésen, silózáson kívül fakitermelés, gyérítés lesz a „pihenőnapok” program­jában. nem is beszélve a gépek téli karbantartásáról, javításá­ról, együttműködve a gépállo­mással. A kertészeti dolgozók a melegágyi palánták ter­mesztésénél szükséges hasurát készítenek. Meghallgatva a terveket, búcsúzom a monori Uj Élet Tsz-től azzal a reménnyel, hogy e célkitűzések a jobb ter­melési eredményekben és a ta- | gok.magasabb jövedelmében is | kifejezésre jutnak.-i-s. óra alatt teszi meg. így lett az ötödik szám: egyes. Gondolja, kedves olvasó, hogy Kovács Sándor monori lakosnak szerencséje volt ezekkel a számokkal? Bizo­nyára! Azóta ugyanis a sajtó, a rádió már közölte az elmúlt hét nyerőszámait. Íme: 37, 46, 53, 73, 81. Mindebből mi a tanulság? Kovács Sándornak könnyen öt találata lehetett volna, ha ötödik számnak nem jelöli be az egyest. Hogy is gondolha­tott arra, hogy a MÁV cam­mogó vonatai valakinek sze­rencsét hozhatnak? De azért a négy találat sem kutya', (HJ) AZ ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN Pillanatképek a Maglódi Gépgyárból Több helyen hallottam már, hogy a munkások kérték: tu- ! dassák velük előre, milyen munkával mennyit kereshet­nek. A Maglódi Gépgyárban nincs ilyen irányú reklamá­ció. A forgácsoló műhelyben láttam egy füzetet, kissé meg­viselt külseje volt — olaj fol­tos, rongyos szélű — kíván­csian néztem meg t én is. Bér- szabályzat — olvastam a nagybetűs eimet. Kísérőmtől — Merczel József KlSZ-tit- kártól — tudtam meg, hogy a vállalat vezetősége és a szak- szervezeti bizottság kötötte szerződés tartalmazza a mun­kabérrel, túlmunkával, állás­idővel és prémiummal kap­csolatos tudnivalókat. Azt hi­szem, nem ártana, ha járá­sunk területén a többi üzem is követné a maglódiak példá­ját ... A csapágyrészlegben Szabó Miklósaiét és Tabányi István- hét láttuk szorgoskodni. Fél­automata gépeik fölött porszí­vók csövei kígyóznak. Ebbén a műhelyben régi csapagyak felújításával foglalkoznak. A kész munkát Holdis József né és Pintér Istvánná csomagolja és konzerválja ... A szereidé üresnek látszott. Már vissza is akartunk for­dulni, mikor a hegesztőkészü- lék fénye elárulta, hogy dol­goznak még a műhelyben. A szorgalmas ember: Gyöngyösi József — a könnyűipar kiváló dolgozója. Az országban egyetlen he­lyen — a gépgyár TMK-mű- helyében szerelik a torziós tárcsát. A szövőipar egyik fontos gépalkatrészét Pető István műhelyvezető és Ba­logh István lakatos szereli. Gy. S. Képeink a Vecsési Vegyesipari Ktsz lakatosrészlegében készültek. Fent: Herezeg Zoltán és Maár Ferenc Kubába készülő olajkapcsoíói hegeszt. Lent: Lugosi János fúrógépen dolgozik (Kútvölgyi Mihály képei) Egy KISZ-szervezet negyedéves munkaterve Mozgalmas élet folyik a mo- rori területi KISZ-szervezet Kossuth Lajos utcai helyisé­gében. A komoly munka mellett TV, sakk, asztalitenisz és egyéb játékok teszik válto­zatossá a fiatalság szervezet­beli ténykedését. Amint be­léptem. éppen Gábor Csaba ütőjéről pattant a labda, amelyet Kovács Jancsi ügye­sen- ütött vissza. A vezetőségi tagok Ajtai György titkár elnökletével ülést tartottak. A vezetőségi ülésen megjelent Spenger I István, a járási KlSZ-bizott- sóg titkára is, aki bevezető­ben felhívta a vezetőség fi­gyelmét arra, hpgy a KISZ Központi Bizottságának a íágösszeírással kapcsolatos határozatát idejében haj Lsa végre. Ebben az ügyben az ülés során határozatot hoz­tak. A tagösszeírásért fele­lős Kiss Éva szervezőtitkár. Megtárgyalták a szervezet 1962 első negyedévi munka­tervét, melyben a szervezeti élet. a politikai nevelömun- ka. a Kilián testnevelési moz­galom, a leánykor megszer­vezése és a társadalmi mun­ka mellett rendezvények szer­vezése, kirándulások, szín­házlátogatás és klubdélutá­nok rendezése is szerepel. A téli spartakiád megszervezé­séért Ácsai Károly, az ok­tatásért Fazekas Imre, a ki­rándulások megszervezéséért Borzsák Farkas, a leánykori gyűlés megszervezéséért Ku- csera Edit és Babinszki Éva, a színházlátogatás szervezé­séért pedig Szőke János és Bokros Károly a felelősek. Ha a tagság is olyan lelkes munkát végez, mint a veze­tőség; tagok ezen az ülésen, akkor a határozatok meg is valósulnak. Róth Mihály DERŰS VECSÉSI ÉLETKÉPEK Az önki választó cipőboltban: Nagy sietséggel belépett egy férfi és egy pár gumicsiz- ’mát kért megjegyezve, hogy számlát is kér hozzá — az Ivóvíz Társulat részére. — Hát abban bíz nem lesz nagy melege —, jegyezte meg egy atyafi ilyen hideg időben, annyi szent. Mire a vásárlók közül va­laki derűsen hozzáfűzte: — Ivóbor Társulatot kéne .XXXXXXVXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXX^ zsi bácsi és valamennyi öreg: beszédét. I I 111 ár tetőfokára 'hágott a\ IVJ hangulat, mikor a „fel-- ső-ház” szép magyar nóiá- \ val jutalmazta az asztal alsói végén ülőket. Szép dallamú i szlovák népdalok is elhang- i zottak. Kár, hogy nem volt í jelen valamelyik népdalgyűj- \ tőnk. Bizonyára megörökítette í volna az utókor részére a; nyilvános helyeken ma már; nemigen hallható szép meló-' diákat. Hogy-hogy nem, egy; tangóharmonika is előkerült, s j bizony táncra perdültek öreg- í jeink. Az étel elfogyott, de'/ bizony nem unatkoztak a ren-^ dező fiatalasszonyok és leá- nyolc. Szinte egymásnak adták % az öregek a lányokat és asz- f szonyokat. Éjfél felé ért vé-j get a délutánra tervezett ösz-'f see jövetel. Azt hiszem, so-'j káig emlegetni fogják a falu-% ban e nagy eseményt, és azt, eredeti határozattól eltérően, nem fognak az év végéig % várni, a következő öregek í y klubdélutánjara. £ Marton Károly '■ alapítani, mert hát a bor job­ban melenget ilyenkor, mint a víz! Oszt tartályban sincs Hiány: százezer literből min­denkinek jutna — köbméte­renként kettő forintért! A kultúrotthon ban: A Vecsési Földművesszövet­kezet — járásunkban is jól ismert — kultúrcsoportját a közelmúltban meglátogatta a Magyar Rádió egyik riportere — magnójával Szalagra ke- .. rültek a színjátszók — a fúvósok és a dalkör is — \ „üzemközben”. A kultúrgár- í da néhány tagja nyilatkozott í a munkáról és eredmények­éi röl, majd a jelenlevő vb-el- í nőktől azt kérdezte a ripor- } tér elvtárs: ; — A helyi tanács mivel tá­l mogatja a vecsési kultúrcso- \ portokat? ' A tanácselnök zavarba jött, l s hamarjában nem is tudta j mit mondjon: ! — a helyi tanács... —- szünet. — a helyi tanács ... ! A tapintatos riporter a mag- j nőt ..lefékezte”. I A sa.itójiidósítóknál: : A szokásos szerda esti saj­• tóértekezleten egyik tudósí- . tó munkatársnőnk panaszko- : dóan jegyezte meg. hogy fi- I zetéséből. az ez évre kirótt : ebadót letiltották az illetéke- i sek. holott... igen. pedig ne- i ki évek óta kutyája sincs. Mire a másik kartársa így • vigasztalta: — Sebaj, adok én egy ku- ; tyát. kölcsön, de adót — még : ebadót is —. fizetni ..kutya- ketel esség"! Perger Ágoston KÜLÖNÖS TALÁLKOZÓ Öregek klubdélutánja Tápiósápon uzsonnázás, s a tsz idei kivá­ló bora is előkerült. Csak hamar feloldódott a kezdeti tartózkodás. Idősb Jurás Ist­ván — 77 éves, kemény munkákban edzett nyugdíjas tsz-gazda — emelkedett szó­lásra. A régi küzdelmekről, a hazaszeretetről, a föld sze- retetéről, a megváltozott vi­szonyokról és az öregek mai feladatairól beszélt. Beszélt a Hazafias Népfront , helyi el­nöke, a 75 éves Ocsovai Ja­ni bácsi is. Szintén a múlt kínlódásairól, megváltozott életünk mai viszonyairól és a jövő lehetőségeiről szólott. Közben folyt a poharazgatás és a megbátorodás. Egymás után majd minden egyes tsz- nyugdíjas és veterán elmond­ta élete történetét. Nagy ér­deklődéssel fogadták Kerkus- ka Károly, Otol-Horinka Jó­húzódtak, s rövidesen meg­indult a terefere. S zalay Imre tsz-elnök kö­szöntötte a megjelente­ket. Rövid beszédében az öregek megbecsüléséről, az új és szebb világról és a jö­vő még kecsegtetőbb ígéretei­ről beszélt. Szabó János ta­nácselnök a falu megválto­zott életéről, a mai utak he­lyén volt sártenger eltűnéséről szólott és arróTJ hogy az új­jávarázsolt volt urasági kas­tély ma szebben pompázik, mint régen, s most a benne le­vő öregek is tulajdonosai a televízióval, rádióval és szép bútorokkal felszerelt kultúr- háznak, mozinak. Régen csak kívülről nézegették, hogy a hangos dáridókon az urak hogyan élvezik az élet örö­meit. Ma viszont a szolid ün­nepségen ők az ünnepeltek. A beszédek alatt folyt az 7i t em mindennapi társaság ív gyűlt össze a sápi Petőfi : Tsz szépen feldíszített kultúr- I termében, hogy búcsúzzanak j az óesztendőtől. A termelő- ; szövetkezet vezetőinek kez- : deményezésére elhatározták, l hogy a község tsz-nyugdíjasai : és a 19-es veteránok részére : barátkozási klubdélutánt ren- i deznek. Öregekről lévén szó, délután \ két órára tűzték ki a „tár- i salgás” kezdetét. Bizonyos : feszültséggel vártuk a nagy eseményt. Síkos az út, rossz \ az idő. Eljönnek-e majd a \ meghívottak, nem marad-e a l nyakunkon a meleg mustá- ! rgs kolbász? j Hajszál pontos kettő órakor : arra lettünk figyelmesek, hogy \ majd megtelt öregekkel a tsz- \ udvar.' És jöttek egymás után \ mind többen és többen. A \ rendezők betessékelték őket a ! jó meleg klubterembe, s bi- \ zony fél háromkor már „tett ; házunk” volt. Nem is ju- ; tott mindenkinek hely az | asztalok körül. A nénikék a ' jó meleg cserépkálya mellé

Next

/
Oldalképek
Tartalom