Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
4 ""wMírlap 1962. JANUÁR 16, KEDD A Lengyel Munkáspárt és az Odera-Neisse határ ■ A Lengyel Munkáspárt, a proletariátus marxista forradalmi pártja, 1942 januárjában alakult meg, a lengyel nép által a náci agresszorok ellen vívott harc tüzében. 1939 szeptemberétől kezdve a lengyel nép egyetlen pillanatra sem tette le a fegyvert és aktív ellenállást tanúsított a világuralomra törő náci birodalommal szemben. A Lengyel Munkáspárt politikai programjában a lengyel nép legszebb hazafias és forradalmi hagyományait követte. Kiadta a náci megszállók elleni megalkuvás nélküli fegyveres harc jelszavát és azt katonai szervezetei — a nép- őrség, majd később a népi hadsereg révén valóra is váltotta. A Lengyel Munkáspárt nemcsak azt a célt tűzte maga elé, hogy felszabadítja Lengyelországot a náci Németország megszállása alól és felépíti a lengyel nép államát, hanem, mint annak idején az egyetlen politikai erő — konkrétan megfogalmazta a felszabadítás mesz- szemenö feladatait is a Neisse, az Odera és a Balti-tenger melletti ősi lengyel területek benépesítésével, újralengyele- sítésével és gazdasági életének megindításával kapcsolatban. Ezeket a területeket a századok során élet-halál harcban ragadták magukhoz apránként a német agresszorok. A Lengyel Munkáspárt tehát jóval azelőtt tűzte ki ezt a programot, mielőtt Jaltában és Pots- damban határozatot hoztak volna a nagyhatalmak Lengyelország nyugati határának megvonása tárgyában. 1943 novemberében a Lengyel Munkáspárt a történelmi határok helyreállításáért küzdött és „Miért harcolunk?” című nyilatkozatában a következőképpen fogalmazta meg az általános nemzeti feladatot: „Nyugaton és a Balti- tenger partján vissza keli szereznünk azokat az etnográfiai- lag lengyel területeket, amelyeket erőszakkal nemzetlení- tettek és német esitettek el, főleg Lengyelország felosztása után és a jelenlegi német megszállás idején.” Ezzel a | programmal egyetértettek a haladó szellemű lengyel de- I mokráták is, valamint a SzovTájékoztató a gépkocsi nyeremény takarékbetétkönyvek sorsolási feltételeinek módosításáról Az ötezer forint Összegű gépkocsinyeremény takarékbetétkönyvek háromhavonként kerülnek sorsolásra. A sorsolások alkalmával minden kétezer darab olyan gépkocsinyeremény takarékbetétkönyv alapján, amelyben a sorsolás hónapját megelőző három hónapon át megszakítás nélkül ötezer forint volt, legalább egy személygépkocsi kerül ki- sorsolásra. Az ötezer forint összegű gépkocsinyeremény takarékbetétkönyvek megváltozott feltételek szerinti sorsolásával első ízben 1862 május hóban kerül sor. Az 1961. október 31-ig váltott és 1962. január 3!-én. illetve 1962. április 30-án forgalomban levő azon betétkönyvek, amelyek legközelebbi sorsolása februárban, illetve májusban esedékes, még egy ízben a korábbi feltételek mellett kerülnek sorsolásra. Ennek megfelelően: 1. Az 1962. február havában megtartandó sorsoláson minden ezer darab, 1962. január 31-én forgalomban levő olyan ötezer forint összegű gépkocsinyeremény takarékbetétkönyv alapján, amelyet 1961 május, június vagy július hónapban váltottak, legalább egy személygépkocsi kerül kisorso- iásra. 2. Az 1962 május havában megtartandó sorsoláson a) minden ezer darab, 1962. április 30-án forgalomban levő olyan ötezer forint összegű gépkocsinyeremény takarékbetétkönyv alapján, amelyet 1961. március vagy április hónapban, illetve 1961 augusztus, szeptember vagy október hónapban váltottak, legalább egy személygépkocsi kerül ki- sorsolásra : b) minden kétezer darab, 1962. április 30-án forgalomban lévő olyan ötezer forint | összegű gépkocsinyeremény ta- j karékbetátkönyv alapján, me- | lyet 1961 május, június v».%% I július hónapban, illetve 190! i november, december vagy : !!>62 .január hónapban váltottak, legalább egy személygépkocsi kerül kisorsoMsra. 3. A további sorsolásokon minden kétezer darab olyan gépkocsinyeremény takarékbetétkönyv alapján, amelyben a sorsolás hónapját megelőző három hónapon át megszakítás nélkül ötez«; forint volt, legalább egv személygépkocsi kerül kisorsolasm A 10 000 forint összegű gépkocsinyeremény takarékbetétkönyvek sorsolási feltételei változatlanok maradnak. Egzotikus fafajok a budai hegyekben A Úgy újítják fel a fővároskörnyéki erdőket, hogy „a kirándulók ne vegyék észre" A főváros környéki erdőkben nagyarányú felújítás kezdődött. Ennek módszereiről tájékoztatta Bogvai László, a Budapesti Erdőgazdaság főmérnöke az MTI munkatársát. — A budai hegyek erdőgazdálkodását illetően két vélemény áll szemben egymással. Az egyik szerint ezt a területet parkerdőként kell kezelni, a másik szerint ugyanúgy üzemterv alapján kell bennük gazdálkodni, mint az ország bármely más területén. Mi azon vagyunk, hogy a. két nézetet összeegyeztessük. — Nem lenne helyes, ha a felújítási munkákkal tovább várnánk, ugyanis a budai hegyekben levő fák mintegy 80 százaléka csúcsszáradt, tehát ha a felújításra nem fordítanánk kellő gondot, 20—25 év múlva megoldhatatlan feladat várna utódainkra. A felújítást úgy végezzük el, hogy a kirándulók ne vegyék észre. Elmondhatjuk, „lopva megyünk bé” a saját erdőinkbe. Bgy- egy területen csak két-három hektáron végzünk fakitermelést, s ezt gondosan előkészítjük, hogy a pótlás mindenütt ott legyen már. Évi tervünk 53 hektár felújítása és 86 hektár pótlása. — A legszebb, legértékesebb, öreg fákat mindenütt meghagyjuk. így érintetlenül maradt például a Normafa és a Makkosmária közötti másfélévszázados bükkös. Ez a bükk- erdő kuriózumnak számít, mert a bükk általában a hegyek északi oldalán díszük szépen, itt pedig a délnyugati részen alakult ki értékes állomány. Ugyanígy, ahol csak lehet, megőrizzük az öreg tölgyeket is. A budai hegyek parkerdő jellegének fokozása érdekében tavaly megkezdődött a különböző fenyőfajták telepítése, s ezt egyre nagyobb mértékben folytatjuk. A kamaraerdei csemetekertben külön egzótanevelő részleget alakítottunk ki, ahonnan évről évre több tuja Chemecyparis és más egzotikus fafajta kerül kiültetésre. (MTI) Csuhraj néhány napott Párizsban töltött, ahol egy francia—szovjet koprodukciós film lehetőségeit tanulmányozta. A tervezett film főszereplője Marina Vlady nővére, Odile Versois lenne. jetunlóban 1943-ban megalakult Lengyel Hazafiak Szövetsége. Ez a szövetség szervezte meg a népi lengyel hadsereget, amely részt vett az ország felszabadításában. A Lengyel Munkáspárt rámutatott arra, hogy Lengyel- ország nyugati határainak kérdése szervesen a demokratikus rendszer felépítésének programjába illeszkedik. Ugyanis csak a társadalmi átalakulás képes mozgósítani a nemzet minden alkotó erejét, amelyhez az összes lengyel területek egyesítésével kapcsolatos nagy nemzeti feladatok elvégzéséhez feltétlenül szükség van. Másrészt viszont az új nyugati határral rendelkező népi Lengyelország, szövetségben a Szovjetunióval és a többi demokratikus állammal, az európai béke biztosítéka lesz. „A Szovjetunió támogatása adta erővel — írta 1943-ban A. Lampe, lengyel kommunista vezető — és a Szovjetunió együttműködésének bizonyosságában, magunkra vállalhatjuk azt a tervet, amely abból ered, hogy osztozunk az Odera menti béke biztosításának felelősségében”. A történelmi események alakulása teljes mértékben beigazolta a demokratikus tábor által I<engyelország nyugati határainak kérdésében elfoglalt álláspont helyességét, előrelátását és mélységes indokoltságát. A Három Nagy volt a visszaszerzett területek benépesítésében, Szilézia, Lu- busa-föld, Pomeránia, Warmia és Mazuria több mint egymilliós eredeti lakosságának a lengyel nemzet számára való visszaszerzésében, lengyel társadalmi egység kialakításában e területe^ különböző helyekről származó csoportjai között. 1945. november végén megalakult a visszaszerzett területek minisztériuma, amelynek élére a Lengyel Munkáspárt főtitkára, Wladyslaw Gb- mullza került. Hároméves működése alatt. 1949 elejéig, ez a minisztérium irányította a nyugati és északi területek egész állami, gazdasági, kulturális és társadalmi életét. A visszaszerzett területek minisztériuma 1945—48. fordulóján bekapcsolódott a tervszerű telepítési akcióba. „A gazdasági újjáépítés országos hároméves terve” (1947—1949) keretében pedig közreműködött a nyugati és északi területek gazdasági életének újraindításában. A párt és a néphatalom gazdaságpolitikájának ebben az időben érvényes irányelvei szerint e területek újjáépítési feladataira, igyekeztek összpontosítani az ország minden alkotó erejét, valamennyi politikai párt és társadalmi szervezet aktivitását, mivel csak e területek újjáépítésével és felvirágoztatásával dokumentálható és állandósítható a területekhez fűződő lengyel jogigény. Ez a politika egymást követő értekezletein, 1943-ban Teheránban, 1945 februárjában Jaltában, valamint 1945. júliusában és augusztusában Poisdamban. a Szovjetunió és a nyugati hatalmak ténylegesen elismerték Lengyelország jogát a nyugati és északi lengyel területek visszaszerzésére és a lengyel állam halálain beiül történő egyesítésére. Nem ingyen ismertéit el Lengyelország jogát ezekhez a területekhez. Az ország felszabadításáért és a történelmi határok helyreállításáért vívott harcban aktívan kivette részét a szovjet hadsereg oldalán küzdő és a III. birodalom szétzúzásáért hatalmas véráldozatot hozó népi lengyel hadsereg. 1945-ben történelmi feladatok vártak a népi Lengyelországra: a visszavonuló náci csapatok által tervszerűen felpereseit nyugati területek benépesítése és birtokba vétele, az élet csaknem minden területének újjászervezése, de mindenekelőtt sok millió lengyel letelepítése, valamint az ezeken a területeken visszamaradt német lakosság áttelepítése Németországba, a hárcmhatal- rni potsdami határozat értelmében. Ezek nem voltak köny- nyű feladatok, de végre kellett hajtani. Ezt tökéletesen megértette a Lengyel Munkáspárt. „Nem azokról az ezrekről van szó, akiket át kell telepítenünk, hanem a milliókról — mondotta Wladyslaw Gomulka 1945. február 6-án, a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának I. plénumán — és ez az akció szó szerint az egész nemzetre kiterjed. Ezek azok a problémák, amelyeknek megoldása teljes mértékben reánk, a demokratikus Lengyelországra vár”. A Lengyel Munkáspárt álláspontja támogatásra talált az egész lakosság körében, amit világosan bebizonyított az egy évvel később megtartott népszavazás, amely alkalommal arra a kérdésre: akarod-e a lengyel állam nyugati határainak a Balti-tengeren, az Odera és a Neisse mentén történő állandósítását — a szavazásban részt vevők 91,1 százaléka, vagyis 10 534 697 lengyel azt felelte: — Igen! A nyugati területek közigazgatásával kapcsolatos káder- szükségletek biztosítása érdekében a központi bizottság 1945. májusában hozott határozatában 25 000 párttagot irányított ezekre a területekre. A Lengyel Munkáspárt volt annak idején a legnagyobb szervezett politikai erő a nyugati területeken és döntő szerepe meg is hozta a várt eredményeket. 1945—1961. között a párt vezetésével a lengyel társadalom j minden haladó és egészséges ' szellemű ereje azon volt, hogy | megvalósítsa az északi és nyu- i gat: területek, valamint az ! anyaország egységes közigaz- ; itatási, gazdasági és kulturá- i Us organizmussá való egybe- forrasztását a népi Lengyelor- i szág keretében. A politikai í nézetek különbözőségére való | tekintet nélkül, az emigr&ció- j ban élő lengyelek is határo- ! zottan az Odera—Neisse határ i mellett törnek lándzsát. A len- i gyei határok változhatatlan- I ságának és sérthetetlenségé- ! nek elvét vallja valamennyi | szocialista ország, és a nyugn- : ti társadalom haladó elemei. ! Elismerte a lengyel határ érvényességét De Gaulle. Franciaország elnöke és e határ véglegességének gondolata egyre inkább beérik, számos nyugati ország kormányköreiben és közvéleményében. 1945 és 1061 között a nyugati és északi területeket, 7.0 mii!':; lengyel népesítette be és e területek ma már teljes egységet alkotnak nemzeti, közigazgatási és gazdasági tekintetben az ország központi részével. A Lengyel Munkáspárt programja tehát teljes mértékben kiállta a történelem próbáját. Tizenöt esztendő alatt a lengyel kormány hatalmas összeget, körülbelül 15 milliárd zlotyt fordított e területek újjáépítésére és gazdasági vérkeringésének megindítására. Lengyelország nyugati területein már 1958-ban 900 000 munkást és technikust foglalkoztatott az ipar, vagyis mintegy negyvenezer fővel többet, mint a németek idején. Lengyelország ipari termelésének hozzávetőlegesen egyharmada éppen ezekről a területekről származik. Éppen ezért a visszaszerzett nyugati és északi területek a fejlődés valóságos motorjává váltak Lengyel- ország számára. Gomulka elvtárs mondotta: „Lengyelország csak egy van. Itt van Lengyelország,— a Bug és az Odera között és sehol másutt. Meg kell védenünk Lengyel- ország jogait akárhol is lenne. Meg kell védenünk Lengyelország helyét Európában és a világban. Hűséggel és szolidaritással tartozunk Lengyelországnak. Gondoskodnunk kell jó hírnevéről, fejlődéséről és jövőjéről.” Lengyelország csak egy van és ma már nem vitás Lengyelország határa, csupán a békét és népének békés munkáját kell biztosítani az országban. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK j&qlédi<%Triay# Ki a hibás? Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi telepén dolgozott Svábenszky János kútfúró. A múlt év elején munka közben a ventillátorszíj elkapta a kezét és súlyos sérülést okozott azon. A táppénzes állományból való kikerülése után a sérült munkás részére baleseti járadékot állapított meg az SZTK ceglédi kirendeltsége. A házi vizsgálat szerint a sérültet terheli a felelősség, mert szabálytalanul végezte munkáját. Az SZTK szaktanácsadója szerint azonban balesetelhárítási óvórendszabály-mulasztás történt. A gép indító kapcsolóját nem szerelték fel szabályosan és a gép a puszta érintés hatására is elindulhatott. Ilyen előzmények után a vállalatot több mint 4300 forint megtérítésére kötelezték. Elgondolkoztató, vajon miért nem tartják be az óvó- rendszabálydkait a munkáltatók, miért nem tesznek meg j mindent a biztonságos munka érdekében. Ülést tartott a KISZ vb A napokban tartotta ülését a ceglédi KISZ vb. Napirendjén az első negyedévi ülések ütemterve szerepelt, valamint megvitatták a KISZ ez évi tennivalóit. A beszámolót Molnár József, a KISZ vb-titkára tartotta. Megállapította, hogy a város területén 1960-ban 1470 KISZ-tagot tartottak nyilván, ez év januárjában pedig a számuk meghaladta az 1700-at. A feladatok közé sorolta a kollektív vezetés megerősítését és az aktívahálózat kibővítését. Hangsúlyozta, mennyire fontos a KlSZ-tagok és a KISZ-en kívüliek körében végzett erkölcsi és politikai nevelömun- ; ka. Fokozottabb gondot kell i fordítani a fiatalok munka- ! versenyére, az ifjúsági brigá- : dók /Szervezésére és a kü- i löníéle társadalmi munka ak- | dókra. Autójavító-részleg nyílik Cegléden Rendkívül sokoldalú munkát végez a lakosság igényeinek kielégítésére a ceglédi Vasipari Kísz. A szövetkezet az elmúlt évben rádió-televízió szervizt létesített a nagy- kátai, monori és ceglédi járásban, ezenkívül ugyanott megszervezte a háztartási kisgépek és hűtőgépek szervizszolgálatát. Néhány új gépet I is beszereztek a közelmúltban és korszerűsítették a műhelyekéi, üzemrészeket. Az idén felállítják az autójavító részleget, a városi tanács máris kiutalta számukra a szükséges épületet. Bővítik a félvevőhálózatot is és megkötötték a garanciális szervizszolgálat: szerződést a Hajdúsági Iparcikk Vállalattal. MQMoaoviafigE Amiről a művelődési irányelvek beszélnek A Monori Járási Pártbizottság elkészítette ötéves művelődési tervezetét. Az irányelvek szükségesnek látják a tsz-tagok fokozottabb szakmai és politikai képzését. Négy év alatt a járás valamennyi iskolájában megvalósul a politechnikai oktatás. A program részletesen foglalkozik a művészeti csoportok, együttesek munkájával is. Célul tűzik ki, hogy az ötéves tervidőszak alatt minden községben működjék színjátszó csoport. A tervidőszakban be kell fejezni a gyömrői múzeum megszervezését. Különös gondot kell fordítani a program szerint a kis községek és a kisebb települések kulturális igényeinek kielégítésére. Emelni kell a könyvkölcsönzők számát, hogy elérje a járás lakosságának 11 százalékét. A járásban egyébként tíz községben 325 felnőtt végzi az általános iskola különböző osztályait. A gimnázium levelező tagozatán 370-en tanulnak. A Ceglédi Mezőgazdasági Technikum monori levelező osztályának negyven hallgatója van. A múlt évben tizenhat öntevékeny színjátszó csoport, tizennégy tánccsoport, nyolc énekkar és tizenhat zenekar működött a járásban A mozüélogatók száma két év alatt 13 százalékkal növekedett. A járás községeiben 12 593 rádió- és 537 televízió- előfizetőt tartanak nyilván. Negyvenezer forintos társadalmi munka Nagykőrösön új otthonba költözött a munkásőrség. Az új épület hajdanában a tűzoltóság helyisége volt. Átalakítására húszezer forintot irányzott elő a megyei parancsnokság. EzenkívüL azonban tetemes költséget jelentett volna a sok kőműves munka, villanyszerelő, asztalos-, lakatos- és ácsmunka. A munkásőrök azonban maguk láttak hozzá, hogy új otthonukat minél barátságosabbá varázsolják. A konzervgyár és a ládagyár munkásőrei kérés nélkül felajánlották segítségüket. Az idáig elvégzett társadalmi munka mintegy negyvenezer forintot tesz ki. Készülnek a labdarúgók A Nagykőrösi Kinizsi játékos értekezlete után máris hozzáláttak a labdarúgók a tavaszi felkészüléshez. Szabó Sándor edző vezetésével az első csapat 22 tagú kerete a Sportotthon nagytermében végez különböző gyakorlatokat. A tavaszi sorsolás kedvező és a csapat tagjai fogadkoznak, hogy az élmezőnyben végeznek. Több mint 86 000 holdat öntöznek az idén az állami gazdaságok Újabb hétezer holdra terjesztik ki a csőkutas öntözést Az állami gazdaságok elkészítették idei öntözési terveiket. A feladatok meghatározásánál nagy segítséget nyújtott az elmúlt évben végzett országos felmérés, amikor minden gazdaság megvizsgálta, hogy a területét érintő folyók, patakok, csatornák vizével, valamint csőkutakkal hol tud gazdaságosan öntözni. Állandó jellegű öntözőtelepek segítségével 86 200 holdra juttatjuk el a vizet. Ezenkívül az öntözőművek jobb kihasználásával és ideiglenes csatornák nyitásával mintegy 20 000 holdra még egyszeri öntözést biztosítanak. Az idén 12 000 holdon ter[ mesztenek rizst, 18 000 holdon ' legelőt, hétezer holdon zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt, ezenkívül szántóföldi növényeket öntöznek. Az elmúlt évben mintegy 10 000 holdat öntöztek csőku- tak segítségével. Ezt a területet most újabb hétezer holddal bővítik, s az idén már több mint 700 csókát adja a vizet az állami gazdaságokban. Megkezdődtek az előkészületek az új telepek létesítésére is. Az idén 29 000 holdon teremtik meg a rendszeres öntözés lehetőségét, s az új telepeket 1963-tól hasznosítják. (MTI)