Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

III. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1961. DECEMBER 9, SZOMBAT Egy édesanya kérése Négy éve fekszik Antal Já­nos, Monor, Deák Ferenc ut­cai lakos, egy súlyos motor­baleset következményeként. Négy éve nézi a járókelőket az ablakon keresztül, a nap éltető sugara is csak. a négy- zetnyi résen világít be a kis betegszobába, táplálva egy gyógyulásban levő fiatalem­berben a reményt, hogy rövi­desen lábra áll és magától megteszi az első önálló lépé­seket az élet felé, amely után négy éve sóvárog. Már megpróbált elindulni, s ha nehezen is, de bénult lába engedelmeskedett akara­tának, a segítő karok táma­szának, de nem bírta sokáig. Az orvosok megállapították: ortopéd cipőre szerelt gépre van szüksége, amely könnyíti testének súlyát, erősíti izom- zalát. Az orvosi javaslatra még augusztus 7-én mintát vettek a Budapesti Művégtaggyárban (Mátyás tér 6-ban), s meg­ígérték, rövidesen elkészítik járógépét. Azóta több mint négy hónap múlt el idegtépő várakozásban. Próbára nem hívták, értesítést nem küld­tek. A fiatal nyomdászban las­san kihalt a remény. Ahosz- szú várakozás — a műtétek alatt amúgy is megviselt — idegzetét felőrölte. Az elmúlt napok egyikén azonban kopogtatott ajtóju­kon a postás. „Megjött az or­topéd cipőr — újságolta édesanyja. Lett is nagy öröm! | A sápadt, elgyötört fiatalem­ber azonnal kézbe vette, pró­bálgatta. még a fájdalom sem riasztotta. A könnyek végig­folytak arcán, de a cipő nem engedett, szűknek, rövidnek bizonyult. A cipőt közben édesanyja visszaküldte a Művégtaggyár­ba. Lassan teljesen beköszönt j e tél. Jönnek a hosszú, sötét j téli napok, amelyek Antal Já- t nos számára, nehezen elvisel- | hető órákat hoznak. A Buda- pesti Művégtaggyár vezető- j ségén múlik, hogy enyhítsen j a hosszú fekvésben felsebb- , sett hátú. sokat szenvedett ; fiatalember bánatán, remény- j telenségén, amely az elmúlt j négy hónap hosszú várakozó- j s&ből táplálkozik. Készítse el j újból rövid időn belül, a jé- ; rócipőt jól, a levett minta j szerint. Ezt kéri édesanyja, í aki nagyon \bizik, hogy nem j hagyják cserben. (H.T) I A hézag nélküli pálya a kulturáltabb utazást szolgálja Azt hiszem, sokan észrevet­ték az Albertirsa és Kőbá­nya—Kispest között utazók kö­zül, hogy az eddig oly rázós- zötyögős személyvonatok egy idő óta zajt&lanabbiul közle­kednek. Csillapult a rázkódás és nem ütődnek egymásnak, vagy a kocsi falának az embe­rek, mint azelőtt, mikor kissé sebesebb menőire kapcsol a mozdonyvezető. Ha négytengelyes kocsi­ban ül az utas, szinte úgy érzi, mintha egy betonon szaladó gépkocsiban utaz­na. Nem hallottam beszélni er­ről a vonaton. Valahogy elfo­gadták az emberek a ténye­ket, napirendre tértek felette. Pedig ez is egy bizonyítéka a fejlődésnek. A változást csak akkor vennénk észre, ha egy éjszaka valami csodálatos ma­nó visszaállítaná a régi, katto­gó, rázós pályát. Akkor emle­getnénk cseh igazán a vissza­esést, bírálnánk az illetékese­ket. miért nincs a mi vona­lunkon is hézag nélküli pálya. Ugyanis így nevezik ezt az új vágányépítési módszert. Na de mi. emberek is fejlő­dünk és sokakat érdekelni fog talán, ha már így felvetődött ez a kérdés: mi célja van a vasútnak a hézag nélküli pá­lyák építésével? Olvasóink'kí­váncsiságának kielégítése ked­véért felkerestük Annus Ist­ván MÁV műszaki tanácsost, aki részt vesz a munkálatok irányításában, és tőle kaptuk meg a szakavatott felvilágosí­tást. — A hézag nélküli felépít­mény a kulturáltabb uta­zást. a® utazóközönség ké­Hogy ízesebb legyen a vasárnapi húsleves Ma és holnap: Lakásszentelő A járási művelődési otthon j színjátszó csoportja szombaton és vasárnap este mutatja be Ságodi József Ijakásszentelő című vigjátékát. Főbb szere­peiben Magócsi Károlyt és fe­leségét, Daxázs Józsefnét, B. Koncsek Ilonát, Bimbó Klárit, Király Józsefet, Vásárhelyi Gézát, Ácsai Lajost és Ajtai Györgyöt láthatjuk. Rendező: dr. Gábor Gyula. Tíz asszony dolgozik a de­cemberi napfényben a monori Uj Élet Tsz udvarán, körü­löttük ládák, üresek, teltek, ahogyan a munkájuk halad. Dimoff János bolgárkertész brigádjának tagjai, válogat­ják, szortírozzák a frissen kiszedett zöldséget, sárgaré­pát, petrezselymet és rakos­gatják a ládákba, melyekben nemsokára elindul a szállít­mány a MÉK-en keresztül a fogyasztókhoz, hogy: ízesebb legyen a vasárnapi húsleves. Az asszonyok csendes, mun­ka közbeni beszélgetése köze- ledtünkre abbamarad, csak kérdéseinkre indul még ismét a szó Kajli Mihályi!é ajká­ról. lassan a többiek is bekap­csolódnak a beszélgetésünkbe és Fekete Andrásáé, Ábel Mihályné, Mizsel Janómé, Hornok Gcrgeh/né, Fazekas Ambrusné, Kajli Ferencné, a nyolc év óta itt dolgozó Kiss László né, Szabó Istvánná, továbbá a brigád leánytagja, Szalui Julianna szavai nyomán kialakul a kép a kertészbrigád munkájáról. Tegnap a káposztát és kel­káposztát takarították be. Elő­zőleg a melegágyakat készítet­ték elő paprikával, salátával, karfiollal, hogy húsúéira ér­tékes primőr áruval mehesse­nek a piacra. Ezer négyszögöl dughagymát is telepítettek, melyből sok ropogós, ízes zöldhagyma fog tavasszal a dolgozók asztalára kerülni. Holnap talán az üvegházban fog a brigád dolgozni, ahol már előkészítették a talajt a korai hajtatásra. Beszélgeté­sünk során azt is elmond­ták, hogy szorgalmasan gyűj­tögetik a munkaegységeket is. A nyári hónapokban átlagosan 30, a téli hónapokban 25 mun­kaegységre számítanak. .. Néhány lépéssel arrébb a: raktárház tövében, a Radnai Mihály brigádjának négy- tagi a, a 70 esztendős özvegy Kohán Jánosné, Hetik Jó­zsef né, Magócsi Károlyné és Burján Endréné a zsákolás után visszamaradt homokos, szalmás apró burgonyáiból ki­válogatják a még használha­tót, ezzel sok mázsa értékes és tápláló takarmányanyagot mentenek meg a pusztulástól a sertéshizlalda számára. ' Huszty nyelmét, biztonságát szol­gálja. Ezt tapasztalhatják azok, akik például Ceglédről indulnak és a régi rendszerű felépítmény­ről Albertirsánál áthalad a szerelvény a már hézag nélküli pályarészre. De az új vágányépítési mód­szernek nemcsak ez az egy előnye van. Olcsóbbá válik ál­tala a pályafenntartás és meg­hosszabbodik a. használhatósá­gi ideje a kocsiknak és vonó- járműveknek. Az ország több helyén — különösen a nagyobb igénybevételnek kitett vona­lakon — folyik hasonló átépí­tés. A vasúti hálózatnak eddig több mint tíz százaléka már hézag nélküli felépít­ményre lett kicserélve. A munkálatok módszerei egy­re fejlődnek. A törekvés az, hogy a korszerűsítést egyre szélesebb körben alkalmaz­zuk, a hegesztési technológi­át még nagyobb mértékben tö­kéletesítsük. Reméljük, hogy ez a törekvés hamarosan még nagyobb mértekben fog jelent­kezni a menetsebesség növe­lésében is, mely az utazókö­zönség számára azt jelenti, hogy lényegesen rövidebb idő alatt jutnak el utazásuk cél­jához, mint azelőtt. Természe­tesen ez az előny az áruforga­lom gyorsabb lebonyolításában is kedvezően fogja éreztetni hatását. Kobzos KEFEGYÁRI KÉPEK Válasz egy levélre — táneiigyben Levél érkezett a szerkesztőségbe. Névvel ellátott, de mégis, névtelen, ugyanis az aláírás csupán ennyi: T. András és V. Gyula. Levelükben fájlalják a vecsési zenekar leváltását a Viga­dóból. A levélírók azt állítják, hogy a monori fiataloknak csak a Vigadó az egyetlen szórakozóhely. Lehet, hogy nekik tényleg csak az volt az egyetlen, de nem így a . monori fiata­lok nagy többségének. Monoron van két rriozl (az újtelepi keskennyel együtt), cukrászda szinten kettő (az egyik zenés), számos kisvendéglő j és hét végén különböző rendezvények, melyek mind a fiata- j lók szórakozását is szolgálják. Sok fiatal ezenkívül hétköz- I napi szabad idejét tanulással tölti el, amit T. Andrásnak és j V. Gyulának is ajánlhatunk, annál is inkább, mert rövid kis I levelükben „csak’1 harmincnégy helyesírási hibát találtunk. 1 Azt állítják, hogy a zenekar leváltása a Vigadó jövedel- i mét csökkenti. Ezzel kapcsolatban megkérdeztem Dezső La- | jóst. a Vigadó üzletvezetőjét, aki állítja, hogy az üzlet for-, i galma azáltal, hogy népi zenekart alkalmaznak, nem esett i rassza. A Vigadó fő feladata az étterem üzemeltetése, mely a j közelietek alkalmazottjainak étkeztetését is hivatva van el- I látni. Az étterem nem feltétlenül mindennapos tánchelyiség. Táncolásra lehetőséget hétköznap a főtéri eszpresszó és a tánciskola nyújt. Dezső Lajos kérdezés nélkül is elmondta még azt, hogy a „szórakozni vágyó” fiatalok közül sajnos nem ritkán akad­nak olyanok, akik az illemszabályok legelemibb követelmé­nyeinek sem tesznek eleget. Az ilyen és egyéb rendetlenke- dőkkel szemben szükséges a népszerűtlen, de erélyes fellépés. Róth Mihály Ellenpacher Jánosné egy hasznos újítás segítségével egyszerre 50 kefetestet lakkoz Szabó Károlyné minőségi ellenőr a csomagoló­műhelyben Füri Károlyné munkáját vizsgálja (Kútvölgyi Mihály képei) Magán-sportakadémia Harmadik lecke! Hogyan vezessük a „B" pénztárkönyvet? Arra, hogy a mindenki által megtekinthető, hivatalos pénz­tárkönyvet hogyan kell vezet­ni, rendszeresen kioktatják a sportkörök gazdásági felelő­seit. Dekát, isienkém, tigye- bár mindig akad egy kis mel­lékes (bevétel is, kiadás is), s a gondos pénztáros ezek el­könyveléséhez nem kap sem­milyen hivatalos útmutatást. E hiányt pótlandó, én most kioktatom az illetékeseket ar­ra, hogyan kell vezetni a „B”- típv.sú (belső, bizalmas, benn­fentes) pénztárkönyvet. Szoká­somtól eltérően most nem konkrét, hanem általános pél­dával szemléltetem mondani­valómat — félő, hogy így is többen ismernek majd maguk­ra, mint kellene. Tudni kell: a könyvelésfaj­ták három alaptípusát külön­böztetjük meg, aszerint, hogy vasárnap győzött, kikapott, vagy döntetlenre . végzett-e csapatuk. Íme, az első típus, a győz­tes meccs utáni: Bevételek Eladott jegyek ára 200 Ft Szurkolók adakozó- ’ sa, perselybe 300 Ft Ugyanaz, perselyen kívül 500 Ft 500 Ft Kiadások A kapusnak útikölt- S ségre .ÍÜ0..F1. A jobbhátvédnek uzsonnára 150 Ft A középcsatárnak (az aranylábúnak) italra 100 Ft Ugyanannak, még italra 200 Ft Ugyanannak, gyomormosásra 300 Ft Második típusú könyvelés, döntetlen mérkőzés után: Bevételek Eladott jegyekből 300 Ft Szurkolók adakozása, perselybe 100 Ft Ugyanaz, perselyen kívül 50 Ft Kiadások A kapusnak útikölt­ségre 2,70 Ft A jobbhátvédnek uzsonnára 5,— Ft A középcsatárnak italra 10,— Ft Büntetéspénz az en­gedély nélküli per- selyezésért 1000,— Ft Es végül a harmadik tí­pus, nemzeti gyász (vesztett mérkőzés) esetére: Bevételek Eladott jegyekből 150,— Ft Szurkolók adakozá­sa, perselybe —,— Ft Ugyanaz, perselyen kívül 5,—- Fi Kiadások J A középcsatárnak (a í trógernak) italra 1,20 Ft í A megvert bíró ápolási költségére 1000,— Ft A feldúlt pálya % rendbehozatalára 2000,— Ft % E szempontok birtokában, úgy vélem, könnyű lesz a ^ másod-pénztárkönyv vezetése £ — mondhatnám: játék. Kicsit 1 veszélyes játék ugyan, de meg- Ura /, Megéri? í Radványi Barna í -------­2 MAI MŰSOR ‘ f . Mozik ^ Ecser: Kihívás. Gomba: Puskák £ és galambok. Gyömrő: Napfény a í jégen. Maglód: Balti égbolt I. jj Mende: iskolatársak voltunk. Mo* i nor: Warrenné mestersége íszé- V les). Nyáregyháza: Napfény a jé- £ gén. Pilis: Dr. Faustot, elvitte az £ ördög. Tápiósáp: Hivatlan látoga- y tők^ Tápiósiily: Az ígéret földje. í Üllő: Ludas Matyi. Úri: Szeren* J esés Tóni. Vasad: A bíró. Vecsés: y Szerencsés Tóni. y Járási művelődési otthon. Mo* ^ nor: 7 órakor: Lakásszentelő. (A y művelődési otthon szfnjátszó-cso- 4 portjának bemutatója.) ' Petőli művelődési otthon. Gyöm- í rő: Fél hétkor a szövetkezeti bí- " zottság műsoros bálja. Rózsa Sándorral koccintgat- tak. Arra, hogyan kell gyó­gyítani a kálikat, meg mi a titka'a finom topogónak. Hogy az mi? Lebbencset meg krump­lit zsírjára főzni, de nem szabad keverni, csak rázni, s amikor megfordult még az ujját is megnyalja az ember... — Néhány éve még ott őriz­tem. a tsz lovait, de mindig fogyott a legelő, felfalták a pöfögő traktorok. Ahol bí­bicek, meg vadkaceák vij­jogtak, rizst szórt a gép ... Aj egyik fiam Gyömrőre jött tehénpásztornak, utána jöt­tem. Aztán Üllőn lettem apaállat-gondozó, de most az ősszel végleg leszálltam a ló­ról, hónap végén most már csak a postást lesem ... 4 z ablakhoz áll, szemé­sz nek ködfátyolán át a messzibe néz, talán most újra a negyvenezer holdat járja, meg a harmincnyolc évet. És most,' hogy mosolyog, talán a Putri-csárdához ért, ahol a szép csárdásáé, a fekete sze­mű Kati, jó borral várja. Kiss Sándor láztam. Szent György nap­kor lóra ültünk, amíg a hó be nem lepte a nagy határt, vigyáztuk a szilái jószágot. Kevitől egész Hortobágyig jártunk, igaz nem egyedül, a mieinken kívül volt még három ménes, két ökörgulya, juhfalkák és disznóknak se szeri, se száma, rr icsit járkál a szűk szo- iv bábán, aztán mellém ül. — 500—550 ló volt a keze­men, s amikor vihar söpörte a nagy pusztát, három bojtár­ral is alig bírtuk összeterel­ni a remegő jószágot. Augusz­tus végi kánikulában két- három kút vizét is kihúzták a markos legények, amikor ivott a jószág... Ráérő órák­ban faragtam. Dr. Györfi Ist­ván. a nei-es kutató mindig azt mondta: arany kezem van. A kevi múzeum- sok munkámat őrzi még ma is. — Olyan emberek tanítgat- tak. bennünket, akik még í 1 f egfakultak a szekrény- ! fiókból előkerült képek, i inkább csak sejtjük a lova- J son a cifraszűrt, a kun kalap í mellett, úgy látjuk, talán í még árvalányhaj is van. Tán- £ col a „Gyémánt" a Putri % csárda előtt, ahol jó bort mér í a szép csárdásáé, a fekete £ szemű Kati. } Megpedri szürke bajuszát % az öreg csikós, a hetedik X. J közelében járó Makra Lajos. £ A képeket nézegeti. j — Már az emléke is úgy f megfakult, mint ezek a ké- '> pék, pedig de sokat néz­( tem a csalfa két szemébe ... / J Feláll, kinéz az ablakon, a % messzifutó széles útra, ahol % a nyáron még hangos tram- % bitaszóval hajtotta a tehene- £ két. Olyan egyenes a tartá- % sa még most is, mint az a jegenye, ott az út szélén. ^ — Harmincnyolc évig vol­£ tam csikós számadó Turke- $ vén. Első ember a negyven- % ezer holdas pusztán, filmszí- % nésznők csókoltak, az öreg i Móricz Zsigmonddal paro-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom