Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

PEST

uEtvei

éMMnp

1961. DECEMBER 10, VASÁRNAP

PEST MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA

A Past megye területén élő és alkotó képzőművészek, festők, grafikusok, szobrászok nyolcadik kiállítása nyílt meg vasárnap az Eg- ressy Klub (VIII. Dohány u. 22—241) termeiben. Az első hat kiállítás színhelye ném Budapest volt, hanem megyénk valamelyik városa, fővárosunk először csak tavaly nyitott kaput a Pest megyei művészek előtt, pedig hát Budapest megyénk székvárosa is. A tavalyi kiállítás így elvi jelentőségű frontáttörés volt, nevezetes állomási a megye kulturális felemeléséért indított küzdelemnek, mert a bemutatkozás sikere sok káros előítéletet oszlatott el. Elsősorban azt, hegy budapesti fémjelzés nélkü] seen mű, sem alkotó elismerésre nem számíthat, hogy a vidéket a legjobb esetben is legfeljebb csak a második hely illeti meg.

A tavalyi kiállítás keretei Igen szerények voltak. Szá- ínos kitűnő képzőművészünk a letűnt korszakok kóros szemléletéből eredő és csőké- vényeiben még mindig köny- nyen jelentkező előítéletből távoltartotta magát a kiállítástól. A zsűrizés mértéke ezért nem is lehetett elég szigorú. A kiállított anyag mégis figyelmet keltett, a legigényesebb műértők is találtak benne kiforrt értékeket és biztató, komoly ígéreteket. Szenzációt természetesen nem jelentett Budapest művészeti életében a tavalyi kiállítás, de esemény volt. Felkeltette az érdeklőDániel Kornél: Női portré

dést a Pest megyeiek iránt. Ez a magyarázata annak, hogy a második kiállítást már bizonyos várakozás előzte meg és elég széleskörű érdeklődés fogadta.

, Szóval — ami a legfontosabb — megtört a jég, a közöny jege. Nemcsak a nagy- közönség vonatkozásában, hanem művészkörökben is. Feloldódott a Budapesten élő, de a megye nagy téma- és színgazdagsággal rendelkező vidékein dolgozó, országos nevű művészek korábbi tartózkodása. Szívesen fogadták á meghívást és küldték be alkotásaikat. Az idén már szűknek is bizonyult az Eg- ressy Klub. Művészeink több mint kétszáz munkáiutet juttatták el a zsűrihez, amely így szigorúbb mértéket alkalmazott a kiállítás anyagának

összeállításánál. A kiállításra méltón aik talált munkáik száma meghaladja a százat. Közei kétszer annyi, mint tavaly veit. A kiállító művészeik között már néhány országos csengésű névvel is találkozik a közönség, így például Km-etty János nevével is. Ez pedig tagadhatatlanul a megyei törekvések fémjelzését jelenti.

A kiállítás színvonala — nyilván a szigorúbb zsűrizés, valamint a rendezés ki- kristálycsodottabb szempontjai következtében — örvendetes emelkedést mutat. A képeik művészeink jelentős fejlődéséről tanú síkodnak, szemléletük tisztulásáról, tudásuk gyarapodásáról, de arról is, hegy egyre céltudatosabbá válik alkotó munkájuk. Fontos momentuma a kiállításnak, ' hogy elvi sok úi, fiatal tehetség munkáját mutatja be a közönségnek, elvitathatatlan érdeme pedig, hegy kellő tiszteletben tart minden őszinte és becsületes törekvést. Nem vállalkozott egyetlen irányzat favorizálására sem. nagyon helyesen arra törekedett. hegy képzőművészeink munkájának sokrétűségét dokumentálja. Helyet koptak a paravánokon a hagyományos Irányzatok hívei csakúgy, mint a legmodernebb stílus- töreikvéseik (képviselői.

metty János két kis olajképével ad ízelítőt kiforrott művészetéből. A mester szerénységét bizonyítja ez a két kis műremek. Választása nyilván azért esett ezekre, hogy fiatal és kevésbé ismert nevű pályatársai lelkében ne verhessen gyökeret a kisebbrendűség káros hatású érzése.

A megyei kiállításokról már jól ismeri a közönség Dániel Koméi egyéni hangulatú és megoldású kompozícióit. Két most kiállított portréja művészetének további elmélyü- ' lését bizonyítja. Jellegzetes kék színeivel már hármoni- kusabban gazdálkodik.

Nagy fejlődést mutat Rem- sey Iván tömören megkomponált olajképe, a Műteremben. Biztos ecsetkezeléssel megoldott konstrukciója, a szín- és fényhatások titkának alapos ismerete teszi képét a kiállítás egyik vonzó darabjává.

Kocsis László is előre haladt a konstruktivizmus útján, de tájképein, mintha a szín és a forma rovására kissé öncéllá váltak volna a kontúrok.

Egyik meglepetése a tárlatnak a tavalyi leállításon feltűnt Bányász Béla egyenes vonalú fejlődése. Műszak után című olajképe és a Kalapos fiú című portréja már nagyon sokat bevált egy év előtti Ígéretéből.

A fiatalok, Balogh László, Csemes Árpád, Gaál Imre és még jó néhányan egyelőre ígéretet jelentenek, de komoly ígéretet. Munkáik előtt érzi a néző, hogy van céljuk és mondanivalójuk, és hogy komoly elszántsággal keresik az utat most alakuló művészetük számára.

Az idősebbéit közül Végh

PIRANDELLO

Pirk János: Rajz

K5

cal két élete világít rá. Élete legsúlyosabb és legtragikusabb eseményének, házasságának, jelentős szerepe volt a pirandellói filozófia — irodalmi művei ihletőjének — kialakulásában.

Luigi Pirandello 1867-ben született Szicília szigetén s apja részéről, aki jómódú kénke restedő volt. és édesanyja részéről is, a család jelentős polgári. — antikleri- káüs — forradalmi hagyományokat ápolt. Az apa a családi érdekek kedvéért fiát technológiára járatja, de később a fiatalember hajlamai meggyőzik arról, hogy helyesebb. ha hozzájárul humanista tanulmányainak folytatásához. Pirandello főiskolai tanulmányait a bonni egyetemen fejezi be s ezzel egyidejűleg, versekkel indul el az alkotói pályán. A sikeres és az apai támogatással biztosítottnak látszó életpályán hamarosan megreked, házassága. felesége később őrületbe torlcolló mániákus féltékenysége miatt pokollá válik, s ezt a helyzetet tetézi apjának teljes anyagi csődje is. Tanári munkát vállal, ellátja e mellett a. háztartás és a gyermekek ellátásának gondjait is, közben, minden különösebb siker nélkül írja elbeszéléseit, regényeit, kritikai munkáit. A közismerten becsületes embert felesége minden tény ellenére a házasságtörő férfi szerepében akarja, látni. Nem erőszakolt magyarázat, ha ebben a helyzetben keressük első világsikerű, bizonyos fokig anyagi kényszerből született és folytatásokban írt regényének* a Mattia Pascalnak, témáját, s azt a relativista filozófiát, amely későbbi, hatalmas sikerű, s világhírnevét megalapozó drámai eszmei mondanivalóját képezte. Ez a relativista filozófia a valóság és a látszat összeütközésén alapul. A pirandellói elgondolás szerint az igazság, az ember valódi lényege meg- ismerhetellen,

ben annyiféle, ahány szemszögből nézzük, ahány öt szemlélő tudatában más és másféleképpen tükröződik. Élete második alkotói korszakában, amikor családi és anyagi helyzete bizonyos fokban rendeződik, amikor -az első világháború utáni években világhírűvé válik, és leánya kíséretében járja Euró| ZSIKÓ GYULA:

\ Falu a gyümölcsfák köpött

Hat szép, fiatal lány fordul ki az egyik utcából. Egymásba kapaszkodva, ringó járással jönnek. Mintha hatágú bokorrózsa indult volna el a tövéről.

— A Bató-brigád — mondja az egyik sofőr és elfüttyenti magát. Aztán ugrik az autóhoz, kcsaptatja a hátsó oldal- deszkát és nagy hangon kínálkozik:

— Ide, ide. lányok! Most rugózták a kocsimat, lágyan jár, mintha ringatnának benne.

A lányok kacarásznak, ösz- szesúgnak és felkapaszkodnak a középső kocsira. Annak a vezetője nem örül különösebben, de azért felsegíti őket,

— Mehetünk, Anna? — kérdezi.

Az egyik lány csöndesen mondja:

— Tizenkettő a brigád, Sándor. Majd ha mind együtt

leszünk.

A falu, mintha valami jelre tenné, megelevenedik. A nagy tér, amelyen valamivel előbb még olyan volt a három gépkocsi, mint három magános. szürke bogár, megtelik élettel. Férfiak és nők, fiatalok és idősebbek érkeznek. A jókedv úgy csordul belőlük, mint tavasszal a friss nedvek a fákból. Csoportokba verődnek. Vannak, akik mindjárt felkapaszkodnak az autók egyikére, másikára. Megint mások már össze is álltak és elindultak, ki a faluból. Az egyik szájon nóta kerekedik. A beszélgetést abbahagyják, a dalra figyelnek, elkapják a dallamot, tovább

viszik a külön induló csoportok, s ahogy egymás után, nótaszóval eltűnnek, olyan lesz, mintha maguk a fák, a házak, a dolgok maguk énekelnének.

A motorok begyulladnak és dürrögnek.

A tér pillanatok alatt elnéptelenedik.

A határ várja a dolgos kezeket. A falu kiürül.

Léckerítések mögött virágos kertek. Mintha a házrk elé terített eleven, virágos terítek volnának.

Már mindenütt ébren vannak.

A tanácsház mögött lakik Bazsó Bálint. A tanácselnök. Éppen akkor teszik a küszöbére a csörömpölő tejeskannát, amikor kilép a verandára, hogy megnézze, milyen idő

ígérkezik. Hallgatózik a tér felé, de csali a biciklis tejkihordó kordéjábán csörömpölnek a kannák és az üvegek.

— Már megint korábban el- széiedtek — mondja félig elégedetten, félig mogorván.

Felesége a konyhában matat beviszi, hát neki a tc- jeskannát, hogy minél gyorsabban felforralja a villany- rezsón. Habozik, szóljon-e neki, de eszébe jut: nem szereti Juli, ha főzés közben mellette lábatlankodik, hát elsompolyog a fürdőszobába. Mikor megnyitja a csapot, elégedetten sóhajt. Arra gondol. hogy még az előrelátóbbak is ellene voltak, amikor a nagy termés után felvetette az ötletet, hogy meg kell csináltatni a vízvezetéket, A patak vize talán nem lett volna magában elég a konyhakertek öntözésére, meg a csatornázásra is, de lám, a természet is segítségükre jött és a patakágy tisztogatásánál, két olyan forrást találtak, hogy alig kellett felnyomatni a vizet. Most már persze, mindenki azt mondja, hogy éo- pen ő akarta leginkább. No, hagyján, az a fő. hogy megvan, s úgy tisztálkodhat az ember, mint azelőtt a városban se mindenki.

Reszketett a bőre, rángatóztak alatta az izmok, ahogy hátára eresztette a jéghideg vizet.

— Kávét iszol. *vagy tejet? — szólt be hozzá az asszony.

— Sózz be eay fej hagjTnát is melléje — kiáltotta visz- sza széles jókedvében. — Próbáljuk, ahogy régen szoktuk.

— Te bolond, te! — dörmögött az asszony. Nem szerette az ilyen múltba visszaejtő tréfákat. Az embere persze. könnyedén dévajkodik, neki talán jutott olykor-máskor szalonna is a hagyma,

í ..Régi siokásm hogy minden vasárnap délelőtt kihall- ( gatást adok készülő novellá- \ im szereplőinek. j Öt óra hosszat, reggel nyolc- ( tói egyig.

( Ilyenkor csaknem mindig (rossz társaságban vagyok.

( Kém tudom, miért, de ki- í hallgatásaimra a világ leg- í elégedetlenebb em berei, sa- \ játságos végzet szerűségektől

üldözött és rendkívüli esetek szövevényébe bonyo’ódolt (atyafiak gyülekeznek össze. (alzikkel valóságos kín a lár- | gyalus.

Én valamennyinket lürelme- \ jen mephal'gatom; jólr.dulat- \ iái kikérdezem; feljegyzem a. I nemiket,’ életkörülményeiket; f számon tartom érzéseiket, tö- i rekvéseiket... vég'elen lü- ? re'emmel és ■’áindulattal f igyekszem megmagyarázni, % hogy... nem elég azt okar- íni, hogy ilyenek, vagy olya- i nők légisünk. Az a lényeges, \hogy valóban tudvnk-e olya- ( nők lenni, amilyenek szerel- | nénk. Alti erre nem képes. | annak az erőlködése termé- \ szetszervleg netzetségesnek és % értelmetlennek hat. í Ez* sehogy sem akarjak ( megérteni.

( Minthogy alapjában jószívű í vagyok, tulajdonképpen sainá- ( lom őket, De lehet-e bizo- ( ni/os balsorsok felett más- f kánt. mint nevetve szánakoz( novella-részletben lehetne ( összefoglalva megtalálni a ( huszonöt éve elhunyt nagy f olasz író és drámaíró, Luigi í Pirandello, egész éleimüvé- (nek fő problémáját, és leg- ( jellemzőbb vonásait.

( Pirandello a századforduló í olasz irodalmának egyik legjellemzőbb és a világiroda- í lomra rendkívül nagy ha- f *ést gyakorló alkotója volt. (Életműve és munkássága a ( verizmus néven ismert, Verga (nevével fémjelzett olasz rvatu- % ralist«. törekvések és a-XXt (század elejének modernista f olasz drámaírói törekvései, az Vú. n. groteszkek közt helyez- | kedik el.

( Pirandello életműve, alkotói szemlélete és életének esemé- J nyei között levő szoros ösz- í szefilggésre a világszerte p legjobban ismert regénye, a ( magyar nyelven közelmúltban í ismét megjelent, Matti a Pasdek óta Vecsésen meghúzódó és a legnagyobb csendben festegető hetven éves Gammel József négy finom hangulatú tájképe.

M

inden kiállító művész megérdemelné, hogy helyet kapjon ebben a rövid méltatásban, mert a kiállítás anyagának úgyszólván minden darabja figyelemre méltó alkotás, de a terjedelem korlátái erre, sajnos, nem nyújtanak lehetőséget, A legfontosabb az, hogy a nagyközönség is felfigyelt képzőművészeink munkájára, a december 18-ig tartó kiállítást napról, napra többen látogatják és jegyzik be lelkes szavakkal elismerésüket a vendégkönyvbe. Ez a nagy érdeklődés és a számos vásárlás mutatja a kiállítás sikerét és igazolja azt, hogy a megyei tanács művelődési osztálya okos, szép munkát végzett a kiállítás előfeltételeinek megteremtésével.

Magyar László

AWWWWVWWWVVxwwws-v'.vixwx^k^Wv'vxs

í Szürkén, csillognak ^ új

’( bekötő út kavicsai. Látszik, '■ hogy friss a törésük. Két ol- í dalt villany- és telefonpóz- í nák sorakoznak. Néha hal- i kan zeng a drótjuk. A falu ( alatt, a vizenyős rétek helyén (szépen beosztott konyhakert ( parcellái. A kis patak, amely ( valamikor ide-oda kanyarog- ( va bujkált a part menti fűz- í fák kékes árnyékában, most í kitisztított, gátak közé szorí> tott mederben silóik tova. (Egy helyütt — a konyhakert (falu felé eső részén — kis ^ tóvá szélesül. Itt szivattyú- ^ szerkezet kajla csövei merül- ( nek vizébe. Kimustrált, de | még munkabíró, öreg trak- | tor működteti.

fi, A határ rendezett és átte> kinthető, mint egy térkép, í A hatalmas táblákat fasor- ? ral szegett utak választják él, ( amelyek mind sugár alakban ( futnak össze a falu, a látha- | t atlan központ felé. Azért ( láthatatlan, mert a gyümöl- f esősök, a háztáji gazdaság tar- í tozékakérit eleven gyűrűvel 3 fogják körül, s benne, mint ? zöld tenger habjaiban, eltűn- ( nek a házak.

| Hajnal felé jár az idő. Az ( ég még szürkén párás, í A falu közepén, a nagy7 ? térségen teherautók állnak. (A gépkocsivezetők álmosan (pislognak, nyújtózkodnak és ( közben ugratják egymást:

( — Ma megint úgy7 lesz. hogy

f, a középső kocsi telik meg és ^ Bikali, aki elsőnek állt ki, í indulhat utolsónak. f — Mégis előbb érek ki, í mint ti!

( A dévaj kodást hirtelen ab- A bahagyják.

SEM ÉR A A EVEM

hét, mosolyoghat majd másfél órán keresztül, míg a film ket hőse a vígjáték törvényei szerint egymásra talál. S a szívből jövő kacagás helyett legtöbbször csak kényszeredetten húzódik mosolyra a szája — a történet giccses szentiménía- lizmusba fullad. Pedig a rendező ugyancsak nem fukarkodott a szereposztásnál, a magyar színészek legkiválóbbjait sorakoztatta fel. Páger Antal, Tolnay Klári, Latabár Kálmán, Vass Éva, Psota Irén játszik a filmben, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Még a tízmondatos epizódszerepre is olyan kiváló színészt kértek fel, mint Bessenyei Ferenc.

Sajnos, a legkiválóbb színészek sem tehetnek csodát. A semmitmondó forgatókönyv ezúttal legyőzi őket is.

Sajnos, nem vagyok humorista Pedig ugyancsak hasznos lenne, ha olykor a kritikus is humorral vághatna vissza s a film megtekintése után a filmművészekkel együtt mondhatná; nem ér a nevem!

Egy magyar film-vígjátékkal megint gazdagabbak lettünk — ha a statisztikát tekintjük. Ha azonban a művészi színvonalat, .. Pedig a történet indítása érdekesnek ígérkezik: egy öregedő, magáramaradt asszony és egy idős, özvegy könyvtáros találkozása a bíróságon, s milyen furcsa körülmények között! Az asszony a válás kimondását kéri — férje ötvenhatban disszidált —. a könyvtáros pedig mint népi ülnök vesz részt ezen a bontó- peri tárgyaláson. A nézőt kétségkívül felcsigázza ez az indítás, s gondolja: szívből deriilpa ás Amerika országait, színházat szervez és megírja drámáit, melyeket egyik magyar író „ismeret-elméleti drámák’-nak nevezett, est a filozófiai elképzelést teljesíti ki. A Hat szerep keres egy szerzőt és a IV. Henrik ennek a korszaknak a legnevezetesebb, a pirandeUói eszmevilágra és alkotói módszerre legjellemzőbb és a modem dráma kialakulására legnagyobb hatást tett darabjai. A Hat szerep formailag a több százados olasz commedia del arte — a rögtönzött színjátszás — szabályai szerint indul, mert egy szokvány darab próbáira betévedő szerencsétlen, tragikus sorsú család fordul a színház igazgatójához, hogy eljátszhassák saját sorsukat.

\r irodalom és az esztétika története nem egy — Piran- dellóéhoz hasonló — esetet ismer, amikor az írói szándékok ellenére születtek jelentős realista remeitek. Pirandello nem túlságosan meggyőző és mély filozófiájánál is ez történt, ugyanis az írói tudatnál és világnézetnél pozitívabbá váltak a nagyszerű íróművészettel ábrázolt tények. Pirandello eszméi számára keresett figurákat, és helyzeteket, de ezeket a helyzeteket és figurákat oly bámulatos életszerűséggel teremtette meg, és ironikus szánakozását, ahogy az idézett novellarészletben maga is írja. hogy mély .,jószívűség”, emberi humanitás és életismeret szövi át, hogy a tételt igazoló helyzetekből az élet teljes realitása tükröződik. Ez az oka, hogy művei ma is elevenek, különösen elbeszélései, melyek nem egyike témájában megegyezik drámáival vagy « nagyon jellegzetes pirandeUói „népszín- művek”-Jcel, de több bennük a pirandeUói humor, elnéző bölcsesség, és rejfHs élethely- zeti:: -és-váV/ság drámai Összniitköztétéáéböl, az egyéni élét és a századforduló polgári életformájából felgö- zölgö pesszimizmus harcában. az egész pirandeUói kettősségben maradandóan a művészi megismerés, a pirandel- lói valóságlátás győzedelmeskedik.

—ői —r.

Dezső (Tenger, Zizi), llosvai Varga István (Utca libákkal, Sikátor) régi, jó ismerő«; Pirk János (Napraforgó) bravúrosan játszik a felgyulladó színekkel. Bornemissza Géza (tihanyi .tájképek), Ónodi Béla (szentendrei hangulatok) kipróbált és bevált eszközökkel ér el biztos hatást.

Kedves színfoltja a színekben különben iB annyira gazdag kiállításnak az évíize-