Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

PEST uEtvei éMMnp 1961. DECEMBER 10, VASÁRNAP PEST MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A Past megye területén élő és alkotó képzőművészek, festők, grafikusok, szobrá­szok nyolcadik kiállítása nyílt meg vasárnap az Eg- ressy Klub (VIII. Dohány u. 22—241) termeiben. Az első hat kiállítás színhelye ném Budapest volt, hanem me­gyénk valamelyik városa, fő­városunk először csak tavaly nyitott kaput a Pest megyei művészek előtt, pedig hát Bu­dapest megyénk székvárosa is. A tavalyi kiállítás így elvi jelentőségű frontáttörés volt, nevezetes állomási a megye kulturális felemeléséért in­dított küzdelemnek, mert a bemutatkozás sikere sok ká­ros előítéletet oszlatott el. El­sősorban azt, hegy buda­pesti fémjelzés nélkü] seen mű, sem alkotó elismerésre nem számíthat, hogy a vidé­ket a legjobb esetben is leg­feljebb csak a második hely illeti meg. A tavalyi kiállítás keretei Igen szerények voltak. Szá- ínos kitűnő képzőművészünk a letűnt korszakok kóros szemléletéből eredő és csőké- vényeiben még mindig köny- nyen jelentkező előítéletből távoltartotta magát a kiállí­tástól. A zsűrizés mértéke ezért nem is lehetett elég szigorú. A kiállított anyag mégis figyelmet keltett, a legigényesebb műértők is ta­láltak benne kiforrt értéke­ket és biztató, komoly ígé­reteket. Szenzációt természe­tesen nem jelentett Buda­pest művészeti életében a tavalyi kiállítás, de esemény volt. Felkeltette az érdeklő­Dániel Kornél: Női portré dést a Pest megyeiek iránt. Ez a magyarázata annak, hogy a második kiállítást már bizonyos várakozás előzte meg és elég széleskörű ér­deklődés fogadta. , Szóval — ami a legfonto­sabb — megtört a jég, a közöny jege. Nemcsak a nagy- közönség vonatkozásában, ha­nem művészkörökben is. Fel­oldódott a Budapesten élő, de a megye nagy téma- és színgazdagsággal rendelkező vidékein dolgozó, országos nevű művészek korábbi tar­tózkodása. Szívesen fogadták á meghívást és küldték be alkotásaikat. Az idén már szűknek is bizonyult az Eg- ressy Klub. Művészeink több mint kétszáz munkáiutet juttatták el a zsűrihez, amely így szigorúbb mértéket alkal­mazott a kiállítás anyagának összeállításánál. A kiállítás­ra méltón aik talált munkáik száma meghaladja a százat. Közei kétszer annyi, mint tavaly veit. A kiállító mű­vészeik között már néhány országos csengésű névvel is találkozik a közönség, így pél­dául Km-etty János nevével is. Ez pedig tagadhatatlanul a megyei törekvések fémjel­zését jelenti. A kiállítás színvonala — nyilván a szigorúbb zsűri­zés, valamint a rendezés ki- kristálycsodottabb szempont­jai következtében — örven­detes emelkedést mutat. A képeik művészeink jelentős fejlődéséről tanú síkodnak, szemléletük tisztulásáról, tu­dásuk gyarapodásáról, de ar­ról is, hegy egyre céltudato­sabbá válik alkotó munká­juk. Fontos momentuma a kiállításnak, ' hogy elvi sok úi, fiatal tehetség munká­ját mutatja be a közönség­nek, elvitathatatlan érdeme pedig, hegy kellő tisztelet­ben tart minden őszinte és becsületes törekvést. Nem vállalkozott egyetlen irány­zat favorizálására sem. na­gyon helyesen arra töreke­dett. hegy képzőművészeink munkájának sokrétűségét do­kumentálja. Helyet koptak a paravánokon a hagyományos Irányzatok hívei csakúgy, mint a legmodernebb stílus- töreikvéseik (képviselői. metty János két kis olaj­képével ad ízelítőt ki­forrott művészetéből. A mes­ter szerénységét bizonyítja ez a két kis műremek. Válasz­tása nyilván azért esett ezek­re, hogy fiatal és kevésbé ismert nevű pályatársai lel­kében ne verhessen gyöke­ret a kisebbrendűség káros hatású érzése. A megyei kiállításokról már jól ismeri a közönség Dániel Koméi egyéni hangulatú és megoldású kompozícióit. Két most kiállított portréja mű­vészetének további elmélyü- ' lését bizonyítja. Jellegzetes kék színeivel már hármoni- kusabban gazdálkodik. Nagy fejlődést mutat Rem- sey Iván tömören megkom­ponált olajképe, a Műterem­ben. Biztos ecsetkezeléssel megoldott konstrukciója, a szín- és fényhatások titkának alapos ismerete teszi képét a kiállítás egyik vonzó darab­jává. Kocsis László is előre ha­ladt a konstruktivizmus út­ján, de tájképein, mintha a szín és a forma rovására kis­sé öncéllá váltak volna a kontúrok. Egyik meglepetése a tárlat­nak a tavalyi leállításon fel­tűnt Bányász Béla egyenes vonalú fejlődése. Műszak után című olajképe és a Ka­lapos fiú című portréja már nagyon sokat bevált egy év előtti Ígéretéből. A fiatalok, Balogh László, Csemes Árpád, Gaál Imre és még jó néhányan egyelőre ígéretet jelentenek, de ko­moly ígéretet. Munkáik előtt érzi a néző, hogy van cél­juk és mondanivalójuk, és hogy komoly elszántsággal keresik az utat most alakuló művészetük számára. Az idősebbéit közül Végh PIRANDELLO Pirk János: Rajz K5 cal két élete világít rá. Élete legsúlyosabb és legtragikusabb eseményének, házasságának, jelentős szerepe volt a pi­randellói filozófia — irodal­mi művei ihletőjének — ki­alakulásában. Luigi Pirandello 1867-ben született Szicília szigetén s apja részéről, aki jómódú kénke restedő volt. és édes­anyja részéről is, a család je­lentős polgári. — antikleri- káüs — forradalmi hagyomá­nyokat ápolt. Az apa a csa­ládi érdekek kedvéért fiát technológiára járatja, de ké­sőbb a fiatalember hajlamai meggyőzik arról, hogy he­lyesebb. ha hozzájárul huma­nista tanulmányainak folyta­tásához. Pirandello főiskolai tanulmányait a bonni egyete­men fejezi be s ezzel egy­idejűleg, versekkel indul el az alkotói pályán. A sikeres és az apai támogatással bizto­sítottnak látszó életpályán hamarosan megreked, házas­sága. felesége később őrületbe torlcolló mániákus féltékeny­sége miatt pokollá válik, s ezt a helyzetet tetézi apjának teljes anyagi csődje is. Tanári munkát vállal, ellátja e mel­lett a. háztartás és a gyerme­kek ellátásának gondjait is, közben, minden különösebb siker nélkül írja elbeszéléseit, regényeit, kritikai munkáit. A közismerten becsületes embert felesége minden tény ellené­re a házasságtörő férfi szere­pében akarja, látni. Nem erő­szakolt magyarázat, ha ebben a helyzetben keressük első világsikerű, bizonyos fokig anyagi kényszerből született és folytatásokban írt regényé­nek* a Mattia Pascalnak, té­máját, s azt a relativista filo­zófiát, amely későbbi, hatal­mas sikerű, s világhírnevét megalapozó drámai eszmei mondanivalóját képezte. Ez a relativista filozófia a való­ság és a látszat összeütközésén alapul. A pirandellói elgon­dolás szerint az igazság, az ember valódi lényege meg- ismerhetellen, ben annyiféle, ahány szem­szögből nézzük, ahány öt szemlélő tudatában más és másféleképpen tükröződik. Élete második alkotói korsza­kában, amikor családi és anyagi helyzete bizonyos fok­ban rendeződik, amikor -az el­ső világháború utáni évek­ben világhírűvé válik, és leá­nya kíséretében járja Euró­| ZSIKÓ GYULA: \ Falu a gyümölcsfák köpött Hat szép, fiatal lány for­dul ki az egyik utcából. Egy­másba kapaszkodva, ringó járással jönnek. Mintha hat­ágú bokorrózsa indult volna el a tövéről. — A Bató-brigád — mondja az egyik sofőr és elfüttyenti magát. Aztán ugrik az autó­hoz, kcsaptatja a hátsó oldal- deszkát és nagy hangon kínál­kozik: — Ide, ide. lányok! Most rugózták a kocsimat, lágyan jár, mintha ringatnának ben­ne. A lányok kacarásznak, ösz- szesúgnak és felkapaszkod­nak a középső kocsira. An­nak a vezetője nem örül kü­lönösebben, de azért felsegíti őket, — Mehetünk, Anna? — kér­dezi. Az egyik lány csöndesen mondja: — Tizenkettő a brigád, Sán­dor. Majd ha mind együtt leszünk. A falu, mintha valami jel­re tenné, megelevenedik. A nagy tér, amelyen valamivel előbb még olyan volt a három gépkocsi, mint három ma­gános. szürke bogár, megtelik élettel. Férfiak és nők, fia­talok és idősebbek érkeznek. A jókedv úgy csordul belő­lük, mint tavasszal a friss nedvek a fákból. Csoportokba verődnek. Vannak, akik mindjárt felkapaszkodnak az autók egyikére, másikára. Megint mások már össze is álltak és elindultak, ki a faluból. Az egyik szájon nóta kerekedik. A beszélgetést ab­bahagyják, a dalra figyelnek, elkapják a dallamot, tovább viszik a külön induló csopor­tok, s ahogy egymás után, nótaszóval eltűnnek, olyan lesz, mintha maguk a fák, a házak, a dolgok maguk éne­kelnének. A motorok begyulladnak és dürrögnek. A tér pillanatok alatt el­néptelenedik. A határ várja a dolgos ke­zeket. A falu kiürül. Léckerítések mögött virá­gos kertek. Mintha a házrk elé terített eleven, virágos te­rítek volnának. Már mindenütt ébren van­nak. A tanácsház mögött lakik Bazsó Bálint. A tanácselnök. Éppen akkor teszik a küszöbé­re a csörömpölő tejeskannát, amikor kilép a verandára, hogy megnézze, milyen idő ígérkezik. Hallgatózik a tér felé, de csali a biciklis tejki­hordó kordéjábán csörömpöl­nek a kannák és az üvegek. — Már megint korábban el- széiedtek — mondja félig elé­gedetten, félig mogorván. Felesége a konyhában ma­tat beviszi, hát neki a tc- jeskannát, hogy minél gyor­sabban felforralja a villany- rezsón. Habozik, szóljon-e neki, de eszébe jut: nem sze­reti Juli, ha főzés közben mellette lábatlankodik, hát elsompolyog a fürdőszobába. Mikor megnyitja a csapot, elégedetten sóhajt. Arra gon­dol. hogy még az előrelátób­bak is ellene voltak, amikor a nagy termés után felvetette az ötletet, hogy meg kell csináltatni a vízvezetéket, A patak vize talán nem lett volna magában elég a kony­hakertek öntözésére, meg a csatornázásra is, de lám, a természet is segítségükre jött és a patakágy tisztogatásánál, két olyan forrást találtak, hogy alig kellett felnyomatni a vi­zet. Most már persze, min­denki azt mondja, hogy éo- pen ő akarta leginkább. No, hagyján, az a fő. hogy meg­van, s úgy tisztálkodhat az ember, mint azelőtt a vá­rosban se mindenki. Reszketett a bőre, rángatóz­tak alatta az izmok, ahogy há­tára eresztette a jéghideg vi­zet. — Kávét iszol. *vagy tejet? — szólt be hozzá az asszony. — Sózz be eay fej hagjTnát is melléje — kiáltotta visz- sza széles jókedvében. — Pró­báljuk, ahogy régen szok­tuk. — Te bolond, te! — dör­mögött az asszony. Nem sze­rette az ilyen múltba vissza­ejtő tréfákat. Az embere per­sze. könnyedén dévajkodik, neki talán jutott olykor-más­kor szalonna is a hagyma, í ..Régi siokásm hogy min­den vasárnap délelőtt kihall- ( gatást adok készülő novellá- \ im szereplőinek. j Öt óra hosszat, reggel nyolc- ( tói egyig. ( Ilyenkor csaknem mindig (rossz társaságban vagyok. ( Kém tudom, miért, de ki- í hallgatásaimra a világ leg- í elégedetlenebb em berei, sa- \ játságos végzet szerűségektől üldözött és rendkívüli esetek szövevényébe bonyo’ódolt (atyafiak gyülekeznek össze. (alzikkel valóságos kín a lár- | gyalus. Én valamennyinket lürelme- \ jen mephal'gatom; jólr.dulat- \ iái kikérdezem; feljegyzem a. I nemiket,’ életkörülményeiket; f számon tartom érzéseiket, tö- i rekvéseiket... vég'elen lü- ? re'emmel és ■’áindulattal f igyekszem megmagyarázni, % hogy... nem elég azt okar- íni, hogy ilyenek, vagy olya- i nők légisünk. Az a lényeges, \hogy valóban tudvnk-e olya- ( nők lenni, amilyenek szerel- | nénk. Alti erre nem képes. | annak az erőlködése termé- \ szetszervleg netzetségesnek és % értelmetlennek hat. í Ez* sehogy sem akarjak ( megérteni. ( Minthogy alapjában jószívű í vagyok, tulajdonképpen sainá- ( lom őket, De lehet-e bizo- ( ni/os balsorsok felett más- f kánt. mint nevetve szánakoz­( novella-részletben lehetne ( összefoglalva megtalálni a ( huszonöt éve elhunyt nagy f olasz író és drámaíró, Luigi í Pirandello, egész éleimüvé- (nek fő problémáját, és leg- ( jellemzőbb vonásait. ( Pirandello a századforduló í olasz irodalmának egyik leg­jellemzőbb és a világiroda- í lomra rendkívül nagy ha- f *ést gyakorló alkotója volt. (Életműve és munkássága a ( verizmus néven ismert, Verga (nevével fémjelzett olasz rvatu- % ralist«. törekvések és a-XXt (század elejének modernista f olasz drámaírói törekvései, az Vú. n. groteszkek közt helyez- | kedik el. ( Pirandello életműve, alkotói szemlélete és életének esemé- J nyei között levő szoros ösz- í szefilggésre a világszerte p legjobban ismert regénye, a ( magyar nyelven közelmúltban í ismét megjelent, Matti a Pas­dek óta Vecsésen meghúzódó és a legnagyobb csendben festegető hetven éves Gam­mel József négy finom han­gulatú tájképe. M inden kiállító művész megérdemelné, hogy he­lyet kapjon ebben a rövid méltatásban, mert a kiállítás anyagának úgyszólván min­den darabja figyelemre méltó alkotás, de a terjedelem kor­látái erre, sajnos, nem nyúj­tanak lehetőséget, A legfon­tosabb az, hogy a nagykö­zönség is felfigyelt képző­művészeink munkájára, a de­cember 18-ig tartó kiállí­tást napról, napra többen lá­togatják és jegyzik be lelkes szavakkal elismerésüket a vendégkönyvbe. Ez a nagy érdeklődés és a számos vá­sárlás mutatja a kiállítás si­kerét és igazolja azt, hogy a megyei tanács művelődési osztálya okos, szép munkát végzett a kiállítás előfeltéte­leinek megteremtésével. Magyar László AWWWWVWWWVVxwwws-v'.vixwx^k^Wv'vxs í Szürkén, csillognak ^ új ’( bekötő út kavicsai. Látszik, '■ hogy friss a törésük. Két ol- í dalt villany- és telefonpóz- í nák sorakoznak. Néha hal- i kan zeng a drótjuk. A falu ( alatt, a vizenyős rétek helyén (szépen beosztott konyhakert ( parcellái. A kis patak, amely ( valamikor ide-oda kanyarog- ( va bujkált a part menti fűz- í fák kékes árnyékában, most í kitisztított, gátak közé szorí­> tott mederben silóik tova. (Egy helyütt — a konyhakert (falu felé eső részén — kis ^ tóvá szélesül. Itt szivattyú- ^ szerkezet kajla csövei merül- ( nek vizébe. Kimustrált, de | még munkabíró, öreg trak- | tor működteti. fi, A határ rendezett és átte­> kinthető, mint egy térkép, í A hatalmas táblákat fasor- ? ral szegett utak választják él, ( amelyek mind sugár alakban ( futnak össze a falu, a látha- | t atlan központ felé. Azért ( láthatatlan, mert a gyümöl- f esősök, a háztáji gazdaság tar- í tozékakérit eleven gyűrűvel 3 fogják körül, s benne, mint ? zöld tenger habjaiban, eltűn- ( nek a házak. | Hajnal felé jár az idő. Az ( ég még szürkén párás, í A falu közepén, a nagy7 ? térségen teherautók állnak. (A gépkocsivezetők álmosan (pislognak, nyújtózkodnak és ( közben ugratják egymást: ( — Ma megint úgy7 lesz. hogy f, a középső kocsi telik meg és ^ Bikali, aki elsőnek állt ki, í indulhat utolsónak. f — Mégis előbb érek ki, í mint ti! ( A dévaj kodást hirtelen ab- A bahagyják. SEM ÉR A A EVEM hét, mosolyoghat majd másfél órán keresztül, míg a film ket hőse a vígjáték törvényei sze­rint egymásra talál. S a szív­ből jövő kacagás helyett leg­többször csak kényszeredetten húzódik mosolyra a szája — a történet giccses szentiménía- lizmusba fullad. Pedig a ren­dező ugyancsak nem fukarko­dott a szereposztásnál, a ma­gyar színészek legkiválóbbjait sorakoztatta fel. Páger Antal, Tolnay Klári, Latabár Kál­mán, Vass Éva, Psota Irén ját­szik a filmben, hogy csak né­hányat említsünk a sok közül. Még a tízmondatos epizódsze­repre is olyan kiváló színészt kértek fel, mint Bessenyei Ferenc. Sajnos, a legkiválóbb színé­szek sem tehetnek csodát. A semmitmondó forgatókönyv ezúttal legyőzi őket is. Sajnos, nem vagyok humo­rista Pedig ugyancsak hasz­nos lenne, ha olykor a kriti­kus is humorral vághatna vissza s a film megtekintése után a filmművészekkel együtt mondhatná; nem ér a nevem! Egy magyar film-vígjátékkal megint gazdagabbak lettünk — ha a statisztikát tekintjük. Ha azonban a művészi szín­vonalat, .. Pedig a történet in­dítása érdekesnek ígérkezik: egy öregedő, magáramaradt asszony és egy idős, özvegy könyvtáros találkozása a bíró­ságon, s milyen furcsa körül­mények között! Az asszony a válás kimondását kéri — férje ötvenhatban disszidált —. a könyvtáros pedig mint népi ülnök vesz részt ezen a bontó- peri tárgyaláson. A nézőt két­ségkívül felcsigázza ez az indí­tás, s gondolja: szívből deriil­pa ás Amerika országait, színházat szervez és megírja drámáit, melyeket egyik ma­gyar író „ismeret-elméleti drámák’-nak nevezett, est a filozófiai elképzelést teljesíti ki. A Hat szerep keres egy szerzőt és a IV. Henrik en­nek a korszaknak a legneve­zetesebb, a pirandeUói eszme­világra és alkotói módszerre legjellemzőbb és a modem dráma kialakulására legna­gyobb hatást tett darabjai. A Hat szerep formailag a több százados olasz commedia del arte — a rögtönzött színját­szás — szabályai szerint in­dul, mert egy szokvány da­rab próbáira betévedő szeren­csétlen, tragikus sorsú család fordul a színház igazgatójá­hoz, hogy eljátszhassák saját sorsukat. \r irodalom és az esztétika története nem egy — Piran- dellóéhoz hasonló — esetet is­mer, amikor az írói szándé­kok ellenére születtek jelen­tős realista remeitek. Piran­dello nem túlságosan meggyő­ző és mély filozófiájánál is ez történt, ugyanis az írói tudatnál és világnézetnél po­zitívabbá váltak a nagyszerű íróművészettel ábrázolt té­nyek. Pirandello eszméi szá­mára keresett figurákat, és helyzeteket, de ezeket a hely­zeteket és figurákat oly bá­mulatos életszerűséggel terem­tette meg, és ironikus szána­kozását, ahogy az idézett novellarészletben maga is ír­ja. hogy mély .,jószívűség”, emberi humanitás és élet­ismeret szövi át, hogy a té­telt igazoló helyzetekből az élet teljes realitása tükröző­dik. Ez az oka, hogy művei ma is elevenek, különösen elbeszélései, melyek nem egyike témájában megegyezik drámáival vagy « nagyon jel­legzetes pirandeUói „népszín- művek”-Jcel, de több bennük a pirandeUói humor, elnéző bölcsesség, és rejfHs élethely- zeti:: -és-váV/ság drá­mai Összniitköztétéáéböl, az egyéni élét és a századforduló polgári életformájából felgö- zölgö pesszimizmus harcá­ban. az egész pirandeUói ket­tősségben maradandóan a mű­vészi megismerés, a pirandel- lói valóságlátás győzedel­meskedik. —ői —r. Dezső (Tenger, Zizi), llosvai Varga István (Utca libákkal, Sikátor) régi, jó ismerő«; Pirk János (Napraforgó) bra­vúrosan játszik a felgyulla­dó színekkel. Bornemissza Géza (tihanyi .tájképek), Óno­di Béla (szentendrei hangu­latok) kipróbált és bevált esz­közökkel ér el biztos hatást. Kedves színfoltja a színek­ben különben iB annyira gaz­dag kiállításnak az évíize-

Next

/
Oldalképek
Tartalom