Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-06 / 287. szám
PEST UECYEI %MMap 1961. DECEMBER 6 SZERDA Zárszámadás előtt ff vámosmikoloi Vörös Csillag Tsz-bea Csaknem 42 forint egy munkaegységre — Sóderbánya a sertéstelep mellett?! Már a tsz-iroda udvarán érezni a dohány kellemescsípős illatát. A külső szobából jön, ahol hosszú asztalokon dohányleveleket simítanak az asszonyok, lányok. Szép, aranysárga dohányleveleket, a tsz saját termését. Bent, az elnöki irodában kisebb a forgalom. Kovács Lajos elnök és Vidra Lajos párttitkár, növénytermesztési brigádvezető a másnapi munkaelosztást tárgyalják, amikor betoppanunk. Nincs könnyű dolguk: nemrégiben egyesültek az új tnz-szel s ötszázhúszról kétezer holdra gyarapodott a földterületük. _ Van is vele gondunk, e’ ,egt — tolja hátra sapkáját a fejebúbján Vidra Lajos párttitkár. Most jött be a határból, még levetkőzni sem volt ideje: vattás pulajkában üldögél a kályha mellett. — A tagok száma az egyesüléssel négyszázhúszra növekedett. Négy százhúsz ember — ha szorgosan megfogja a munka végét — nagy dolgokra képes. Ha megfogja ... De még nem mindegyikük érzi át, hogy ő is gazdája a közösnek. A régiek megszoktak a munkafegyelmet, s azt, hogy a garda szemével nézzék a tsz- tulajdont. Most attól félnek, hogy meglazul a fegyelem, ]e- | romlanak az eredmények. Ókét arról kell meggyőznünk, hogy közeledjenek baráti bizalommal azokhoz, akik csak most léptek rá a szocialista gazdálkodás útjára; az újakat pedig arról, hogy osztani csak ott lehet, ahol van mit! — Az idei esztendő milyen eredményeket igér? — A terveinket teljesítjük, amit célul tűztünk, elérjük. De hogy milyen küzdelmes munkával, azt csak mi tudjuk igazán! — mondja meggyőződéssel a vámo6mikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Az aszály ... Kukoricából 18 mázsás termést terveztek, s lett belőle 11 mázsa holdanként. Burgonyából 80 mázsa helyett 78, cukorrépából 170 mázsa helyett 141 termett. Csak a gabonafélék fizettek a tervezettnél gazdagabban: búzából 12 mázsa helyett 16,5, őszi árpából 13 helyett 19 mázsát, tavaszi árpából 11 helyett 12,5 mázsát takarítottak be. — Ez volt a szerencsénk — magyarázza Kovács Lajos —, másképp nehezen tudtuk volna pótolni a bevételi terv kieséseit. így viszont a tervben előírt négyszáz mázsa helyett hétszáz mázsa búzát adtunk el az államnak, s jócskán vittünk piacra terven felüli sörárpát is. A málnából szerzett többlet bevétellel, meg a másodvetésű uborkával elértük, hogy ötvenkilenc fillérrel többet oszthatunk munkaegységenként a tervezettnél: pár fillér híján negyvenkét forintot mutatott a háromnegyed évi felmérés. Tavaly 34,32 forintot osztottak, most 41 forint 91 fillért: a fejlődés, gyarapodás tehát nyilvánvaló. — Nagyobb is lehetne, ha az állattenyésztésben nem volnának olyan súlyos gondjaink — szól közbe a párttitkár. — Takarmányhiány? Para- tifusz? Gümőfeór? — puha- tolódzom. — Sóderbánya! — adják egyszerre a rejtélyes választ. Vidra elvtárs vállalkozott rá, hogy megmagyarázza: — Van nekünk egy Ganád- puszta elnevezésű területünk. ami közigazgatásilag Nagybörzsönyhöz tartozik. Néhány évvel ezelőtt, amikor megfelelő helyet kerestünk a sertésállománynak, minden hozzáértő parasztember Ga- nádpusztára szavazott; azzal a feltétellel, hogy természetesen meg kell szüntetni az ottani sóderbányát Sajnos, a felsőbb tanácsi szervek ezt nem engedélyezték: kell a sóder a nagy börzsönyi Hunyadi Tsz-nek — mondják. A bánya tehát működik, évente mintegy ötezer forint értékű sódert termelnek ki belőle a Hunyadi Tsz szükségletére, Mi pedig ugyanannyit költünk évente gyógyszerekre ! Innen már Kovács Lajos elnök folytatja. Elmondja, hogy a malacállomány 20—25 százaléka pusztul el fertőző gyomor- és bélgyulladásban évente. A betegség okát nemhogy az állatorvos, de még a KÖJÁLL vizsgálata sem tudta kideríteni. Azt azonban minden szakember megmondta, hogy a sóderbányában járó idegenek feltétlenül közrejátszanak a járvány terjesztésében. Mármost az a kérdés, mi ér többet: évente öt-tízezer forint értékű sóder, vagy a negyedmillió forint értékű sertésállomány egészsége?! Ezt nem Kovács Lajos mondja, mi kérdezzük. Az elnök és a párttitkár már feladták a reményt, hogy valaha is megoldódik ez az áldatlan probléma. Szövetkezeti érdek ütközik egy másik szövetkezet érdekével — indokolják pesz- szimizmusukat. Pedig — azt hiszem — nem egészen így fest az egyenlet két oldala, hanem így: szövetkezeti érdek ütközik a népgazdasági érdekkel. Mert az évi párezer forint értékű sóderból elsősorban a nagybörzsönyi Hunyadi Tsz-nek van haszna. De negyedmülo forint értékű sertésállományból a népgazdaságnak is! Ügy is mondhatnánk: a sertéseket — legalábbis egyelőre — nem tudják másutt elhelyezni a Vörös Csillagban. De néhány mázsa sóder még akad itt-ott a Dunakanyarban Ga- nádpusztán kívül is! Nyíri Éva Az ötéves terv időszakában évente mintegy négyszázmillió forint megtakarítást terveznek a könnyűiparban Hogyan hangolják össze az önköltségcsökkentést az áruválaszték gyarapításéival — Horváth Gyula miniszterhelyettes nyilatkozata A gyártmányfejlesztés, az áruválaszték növelése minden iparágban fontos, de a vásárlók ezt legjobban a könv- nvűipar termékeinél tudják lemérni. Hogyan egyeztetik össze a választékbővítést és az önköltségcsökkentést — erre a kérdésre válaszolt az MTI munkatársának Horváth Gyula, könnyűipari miniszter- helyettes. — A ’második ötéves terv időszakában kétmilliárd forintot, vagyis évente négy- százmillió forint megtakarítását tervezzük a könnyűiparban. Az általános költségek csökkentésén kívül nagy fontosságot tulajdonítunk az anyagtnkarékosság- nak. Mintegy 0,6 százalékos anyag- takarékosságra számítunk, s ennek összege évente eléri majd a 120 millió forintot. Ezt azért kívánom aláhúzni, mert a könnyűipar nyersanyagának csaknem 80 százalékát külföldről kell beszerezni, s ha egy-egy termékhez kevesebb anyagot használnak fel üzemeink, ez egyben importcsökkentést is jelent Már a gyártmányok tervezésénél is figyelembe kell venni az anyagtakarékosságot, anélkül, hogy a vásárló megkárosodnék. Könnyebb szőve- i teket kell gyártanunk, illetve j konfekcionálnunk. Ezt megkí- j vánja a divat alakulása is. ! A hazánkéhoz hasonló éghajlatú országokban sehol a világon nem hordanak már | olyan nehéz télikabátot, mint í nálunk, a divatos kabátokat, 1 illetve ruhákat az emberek már nem akarják húsz évig ; hordani, elég ha három-négy i Öt ér alatt csaknem 50000 hold új erdő az állami gazdaságokban j évig eltart az olcsóbb, de j A nagyüzemi igényeknek megfelelően telepítik az erdősavakat Az állami gazdaságokban az évről évre növekvő szakembergárdát az. utóbbi időkben e rd ómé műkőkkel és technikusokkal egészítik ki. Jelenleg tizenegy erdőmémök és j tíz technikus dolgozik a gazdaságokban, s létszámukat ennek kétszeresére kívánják emelni. Az erdészeti szakemberek irányításával a gazdaságok az idén tavasszal és ősszel hatezer hold új erdőt telepítettek, s ebből 4500 holdon nyárfát ültettek. Az új gépek alkalmazása a szakosítás, a nagyobb táblák kialakítása, a korábbi évekhez viszonyítva az erdőgazdálkodásban is változtatást hozott. A talaj lepusztulásának megakadályozására a széljárta területeken továbbra is telepítenek mezővédő erdősávokat, de csak a széliránnyal merőleges fősá- vokat alakítják ki, mert azt tapasztalják, hogy a mejléksá- vok akadályozzák a gépek munkáját. Nagyarányú erdősítést készítenek elő azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelés nem eléggé biztonságos, így az árterületeken, a hullámtereken, ezenkívül a gyenge minőségű talajokon. Több gazdaságban fásítják a meredek hegyoldalakat is. Az állami gazdaságokban a már elkészült részletes tervek alapján a jelenlegi 53 000 hold erdő mellé még 47 000 hold új erdőt telepítenek az ötéves terv időszakában. Nyomozás a föld alatt termő gombák után Védetté nyilvánítják a szarvasgomba lelőhelyeket mégis divatos ruházati cikk. — Az anyagtakarékosságot részben a technológiák javításával, a hulladék csökkentésével, részben a drágább nyersanyagok helyettesítésével kívánjuk elérni. A textilgyártásnál például nagyobb arányban használjuk majd fel a műszálat. Ettől már nem idegenkednek a vásárlók sem. A nemes nyersanyagok helyettesítése a vásárlók és a népgazdaság számára egyaránt fontos.' A divatcikkek így olcsóbbá válnak és a különböző műszál rendszerint még javítja is a kelme tulajdonságait. Mind a terliszter szöveteket, amelyekből a jövőben az eddiginél nagyobb mennyiséget konfekcionál majd iparunk. — Az öltözködési tanács is segít abban, hogy a divatnak megfelelő, célszerű, ízléses ruházati cikkek készüljenek. A konfekciógyárak évente mintegy kétezer ruhamo- dellt terveznek — ennyiből válogathat a kereskedelem — s ennél még jóval nagyobb a szövetek választéka. A jövőben nem annyira a gyártmányok számát akarjuk növelni, hanem az a szándékunk, hogy az elavult, gazdaságtalan termékeket bátrabban elhagyjuk, és helyettük újak. jobbak készüljenek. vagvis a régi gyártmányok, ha már nem divatosak, gyorsabban kicserélődjenek. Ehhez persze az is szükséges. hogy’ a kereskedelem ne ragaszkodjon egy-egy gazdaságosan nem gyártható, nem divatos és kevésbé keresett gyártmányhoz. — A második ötéves terv időszakában a bútoriparban is mind nagyobb tért hódítanak az új anyagok. Az import fenyőfűrészáru helyett például a későbbiekben évente mintegy 35 000 köbméter poz- dorjalemezt dolgoznak majd fel bútorgyáraink. ( Az ú,i anyagok legtöbbször az új formákkal is párosulnak a bútoriparban és ezért is jelentenek választékbővítést, A poliészterlakk felhasználását már bevezettük a modern bútorok készítésénél. Az új termékek sokszor új műszaki feltételeket, új technológiát is követelnek, s ezt valósítjuk meg az üzemekben folyó és a még ezután is kezdődő üzemi retöbben kedvelik meg például 1 konstrukciókkal. (MTI) A magyarországi erdőkben hatvannyolc, föld alatt termő gombafajta található. Mivel a föld alatt termő gombát rendkívül nehéz megtalálni, mind ez ideig nem fordítottak különösebb gondot e gombafajtáik gyűjtésére. Pedig erdeiekben a nyári és a fehér szarvasgomba is nő, amj a legízletesebb fajta. A szarvesgomba-lelöhelyek feltárásit Szemeire László tudományos kutató kezdte meg a Bakonyban, s a Ba- konyon kívül több helyen, így Felsőtárkány, Pásztó és Littke környékén js értékes szarvasgomba-lelőhelyekre bukkant. A föld alatti gombák után nyomozó szakembereket az erdei vadak igazítják el. ugyanis a vaddisznónak, őznek, szarvasnak, borznak és mókusnak egyaránt kedves csemege j e az ízletes szarvasgomba és a termőterületeken feltúrják érte a talajt. A szarvasgomba leginkább a gyéren álló öreg fák közelében terem. Híre érkezett annak, hogy két amerikai egyetemi tanár, a földre hullott meteoritok- bain mikroszkopikus élőlények megkövesült maradványaira bukkant. Ezeknek a meteoritoknak nyilvánvalóan olyan bolygókról kellett érkezniük. amelyeken élet van, vagy legalábbis a meteoritok elindulásakor volt. De vajon egyáltalán eljuthatnak-e hozzánk meteori tok más égitestekről — akárcsak a holdról is — anélkül, hogy ezek az égitestek szétrobbantak volna? — Valóban elképzelhető — mondotta Hédervári Péter, a Nemzetközi Holdszövetség tagja —, hogy a holdról nagyobb arányú vulkáni kitörések esetén a kráter falának egyes darabjait, amelyek a kitörés közben nem izzanak fel, a robbanás olyan erővel lövi a magasba, hogy elérhetik a holdbéli szökési sebességet, a másodprecenkénti 2,38 kilométert. Erre a legutóbbi legnagyobb földi vulkáni kitörésből, az 1845. évi szum- bavai Tambora kitöréséből következtethetünk. Ez a kitörés 171 500 atombomba robbanásának megfelelő hő, illetve 1715 atombombáéval egyenértékű kinetikus energiát szabadított fel. A holdon a szökési sebesség eléréséhez körülbelül négyezer atombombának megfelelő energia szükséges, a Tambora energiája tehát még csak mintegy 43 százaléka a holdbéli „szükséglef’-nek. Számításba kell azonban venni, hogy a Tambora kitörése körülbelül hét kilométer átmérőjű krátert hagyott maga után, a holdon viszont tömegesen vannak 10—12 kilométer, sőt kisebb számban akár száz kilométer átmérőjű kráterek is. A földi tapasztalatokból kiindulva pedig a 12 kilométer átmérőjű krátert okozó kitörés energiája bőségesen elegendő ahhoz, hogy az ilyen „vulkáni bombákat” kijuttassa a hold vonzóköréből. Onnan azután már a föld valósággal magához rántja a vulkáni eredetű meteoritot. Ha nagyobb darabok érik el a szökési sebességet, megvan a lehetőség arra, hogy az átizzott külső rétegen belül valóban Hulladékgyííjíő verseny a megye úttörői között munkához nagy segítséget nyújt a Kecskeméten egy hónapja megalakult szőlő-, gyümölcs-, ültetvénytervező és kivitelező vállalat, amelynek 24 kertészeti szakembere működik közre a kiskunsági szőlő- és gyümölcstelepítéseknél. (MTI) több mint 300 iskola 55 000 úttörője és kisdobosa jelentkezett. Mint ismeretes, a megyei MÉH Vállalat járásonként és kiemelt városonként a legjobb eredményt elérő két-két iskolát jutalmazza. Az alapkövetelmény — az uttörőszervezet létszámát tekintve, egy úttörőre átszámított legalább 20 forint értékű hulladék, ezen belül legalább négy kilogramm papír és négy kilogramm rongy begyűjtése és átadása. Pest megyében eddig 120 iskola úttörőszervezete, kötött a MÉH-vel hulladékgyűjtési megállapodást, 25 000 úttörő és a | kisdobos áll versenyben a kitűzött jutalomért. A megyében 28 iskolai uttörőszervezet, azok csapatvezetői és legjobb gyűjtői közt kerül elosztásra a kitűzött 35 000 forint jutalom. Többezer forint jutalom kerül ezenkívül elosztásra az olyan iskolai úttörőszervezetek közt. amelyek a, gyűjtési alap- követelményeket az iskolaév első felében mintegy 60—65 százalékra teljesítik. Az úttörők szorgalma révén népgazdaságunk értékes, egyébként veszendőbe menő nyersanyaghoz jut. Úttörőink, kisdobosaink hasznosan hozzájárulnak a feldolgozó iparunk nyersanyag igényének kielégítéséhez. Pályázati felhívás! A Művelődésügyi Minisztérium és a Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits-ösztöndíj megüresedett helyeire. A pályázóikat eddigi munkásságuk, művészi, emberi magatartásuk, és az ösztöndíj időtartamára kitűzött művészi céljaik alapján bírálják el. Az ösztöndíj ösz- szege három évre havi háromezer forint. A korhatár 35 év. A pályázók kérelmükhöz csatolják: eddigi művészi munkájuk részletes ismertetését, művészi tevékenységük tervéit, céljait az ösztöndíj időtartamára, két példányban életrajzukat, főiskolai végzettség esetén a főiskolai oklevél hiteles másolatát, valamint művészi munkásságukat bemutató alkotásaikat. A pályázati kérelmet a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára (Budapest. V. kerület, Szalay utca 10. IV. em. 35.) 1962. január 31-ig, a műveket pedig a Műcsarnokba (Budapest, XIV. kerület, Dózsa György u. 37.) 1962. január 30-án és 31-én kell beküldeni. (MTI) A mór.őri iskoláit úttörői és kisdobosai, csapatvezetőik irányításával, hulladékgyűjtő napot rendeztek. Iskolai szünnapjukat kihasználva a Sora j reggeli óráktól késő estig hordták az összegyűjtött hulladékokat a helyi MÉH-telepre. A hulladékgyűjtésben résztvevő mintegy 400 úttörő és kisdobos valósággal közlekedési akadályt idézett elő, amint türelmesen, hosszú sorokban állva várta, hogy sor kerüljön rá. Egy nap alatt közel egy vagon mennyiségű hulladékva- sat, több mázsa papír- és rongyhulladékot és sok más- fajta hulladékot adtak át a j MÉH-nek. A Pest—Bács—Nógrád me- ! gyei MÉH Vállalat idei hulla- I dékgyűjtő versenyére eddig> } | A Duna-Tisza közén megkezdődött a nagyüzemi szőlőtelepítés „BOMBÁZTÁK-E“ FÖLDÜNKET IDEGEN ÉGITESTEK ? Elérkezhetnek-e hozzánk meteorltok más égitestekről épségben érkezzék ai hozzánk a „bomba” belső magja. A holdon élet nincs, valószínűleg nem i3 volt, onnan tehát az élet nyomait a meteoritok nem hozhatják el a földre. A többi bolygókat kevésbé ismerjük, de a Marson körülbelül biztosra vehetjük az élet létezését. I Márpedig ott két japán tudós, Saheki és Mayeda 1937 ótai több ízben is megfigyeltek olyan hirtelen erős felvillanásokat, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel vulkánkitörések okozhatták. Mégpedig a földieknél jóval erősebb fores ek. mert különben a nagy távolságon át aligha lettek volna észlelhetők. Ilyen méretű kitörések pedig — tekintettel a ritka légkörre és a gravitáció kisebb értékére — valóban átdobhatják hozzánk is a Mars-felszín kőzeteinek kisebb-nagyobb darabjait. A távolabbi bolygókról ma még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ebben a kérdésben velük kapcsolatban is állást foglalhassunk. A választ majd az űrhajók észleléseiből kell megkapnunk. (MTI) A második ötéves terv végéig a Duna—Tisza köze homokföldjein 40 000 holdon alakítják ki az összeíüPgő, nagyüzemi szőlőskerteket. Kői abban egy évszázad alatt sem került sor ilyen nagykiterjedésű homokterület betelepítésére. Az új szőlők helyét alapos talajvizsgálat után a mérnökök jelölték ki, s az előkészített területeken már megkezdődött a telepítés is. Ez év őszén és jövő tavaszra csaknem 4000 holdon fejezik be ezt a munkát. Az ültetésre alkalmas, enyhe napokat mindenütt igyekeznek kihasználni A Bács megyei termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok eddig több mint félezer holdon tették állandó helyükre a szőlővesszőket, a Kiskőrös vidéki szakszövetkezetekben pedig mintegy 600-an dolgoznak az első nagyüzemi szőlőskerlek kialakításán. A telepítés mellett serényen halad a jövő évi talajelőkészítés is. Ehhez a
