Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-31 / 307. szám
PEST MEGYEI V> /{írlap 19C1. DECEMBER 31. VASÁRNAP M«E»D. U-NbIiV. „GY ÖTVENÖT év előtti Ti kora nyári délelőttön harminckét bizakodó, tettre- kész gyermekember búcsúzott az eperjesi gimnázium ódon falaitól, Thököly és Kossuth egykori Alma Ma- ter-étől. Harminckét ifjú, tizennyolc évesek. Zsebükben a vadonatúj érettségi bizonyítvány, előttük a derűs, munkás holnapokat ígérő jövő. 1906-ot írtunk ... A húszéves érettségi találkozón kiderült, hogy Pali, az osztály mókamestere elsők között esett el Dóbertíó- nál. Pétertől, a legjobb latinistától tizenhatban jött az utolsó levél, az Isonzó mellől. Megritkultak a soraik. Ez év májusában ismét érettségi találkozóra gyűltek össze az eperjesi öregdiákok: az ötvenedik évfordulóra. Négyen jötték el. Négyen — a harminckettőből. Az ötödik táviratozott, a többi három — aki még él — nem jöhetett. Négy diák és két tanár ünnepelte csupán azt az ötvenöt év előtti nyári délutánt, amikor a kollégium visszhangos falai között harminckét jótorkú fiú harsog- tatta a Gaudeamus igiturt. A négy közül az egyiket sokan ismerik Pest megyében. Róla szól, az ő áldozatos munkájáról, példás hi- vatásszeretetéről ez az írás. Cegléd bércéi főutcáján világosszürke, tornyos villa áll. Kapuján fehér zománctábla adja tudtul, hogy itt lakik dr. Reich Lajos, med. univ. A szótár szerinti értelmezésben a medticus universal azt jelenti, hogy általános orvos. A ceglédberceliek szerint azonban mást is jelent. Többet ennél. Azt, hogy Reich doktorhoz a nappal és az éjszaka minden órájában, minden panaszukkal bizalommal fordulhatnak. S ha a med. univ.-ot nem is érti mindegyikük, az utóbbit megtanulták. V OLT RA IDEJÜK — negyvennyolc esztendő alatt. — Tulajdonképpen őslakosnak számíthatom magam Ceglédbercelen — meséli Reich doktor, amikor — meglehetősen nehezen — szóra bírom. — 1914 júniusában kerültem a községbe, pályázat útján. Micsoda idők voltak azok! A faluban petróleumlámpa világolt, villanyt csak tíz évvel később kaptunk. Az első orvosi lakásom semmiben sem különbözött a többi vályogfalú, zsúpfedeles házikótól. A rendelőbe mindent magamnak kellett beszereznem, a műszerszekrénytől a vizsgálóasztalig, műszerekig. Nemcsak a villany hiányzott a fiatal orvosnak — aki a városi kórházat cserélte fel a faluval —, hanem sok más egyéb is. Nem volt tüdőgondozó, de annál szabadabban burjánzott a tbc. Az egész községet megfertőzte. Nem volt szülőotthon, maga volt a szülészorvos, bába — egy- személyben. Nem voltak antibiotikumok. penicillin-készítmények, egy tüdőgyulladást két-három hétig kezelt. — Talán az orvos tudja legjobban értékelni, mi történt tizenhét év alatt! — jelenti ki Reich doktor. — Órákig beszélhetnék a változásokról, a nagyablakos, száraz, egészséges lakásokról, arról a testi és környezeti tisztaságról, amit olyarí jóleső örömmel tapasztalunk fekvő betegeink többségénél. Az orvostudomány, az orvos iránti egyre mélyülő bizalomról, amiért annyiszor meg kellett küzdenünk. Ha ma körülnézek egy betegemnél s látom a szép bútorokat, a függönyt az ablakon, a tiszta ágyneműt, a pipereszappant a polcon és az iskolás gyermek oltási könyvecskéjét a családi iratok között — úgy érzem, ezért érdemes volt élni. Mert ebben az én munkám, az én harcom is benne van. ötven esztendő az orvosi pályán! Szeptemberben kapta meg az aranydiplomát. Fél évszázad küzdelmes, becsületes munkájának elismerését. — Ügy adták a kezembe, mintha valami nagy dolgot tettem volna — emlékezik a szép ünnepségre. — Pedig csak — megöregedtem. Hiszen az aranydiploma azt jelenti, hogy eljárt az idő fölöttem. H ETVENNÉGY ÉVES és dolgozik. Másodmagával látja el a csaknem hatezer lakosú község körzeti orvosi teendőit, ő az iskola és a bölcsőde doktor bácsija, terhestanácsadást vezet, megalakulása óta tagja az orvos-etikai bizottságnak, vezetőségi tag a szakszervezetben, az egészség- ügyi állandó bizottság elnöke. Tavasztól őszig kerékpáron rója a kilométereket, télen gyalog. Vagyont nem gyűjtött, autója sincs. — Ez a ház, az otthonom minden vagyonom — mondja sajnálkozás nélkül. — De én elégedett ember vagyok. Szép életem volt, a hivatásomnak élhettem. Az emberek szeretnek, s én is szeretem az embereket. Van két fiam, az egyik orvos, a másik mérnök. És van két büszkeségem: a két unokám. Cigarettát vesz elő s kettétöri: vigyáznia kell magára, két évvel ezelőtt súlyos műtéten esett át. Harminc évig halogatta, végül három és félórás koponyaműtétet végeztek rajta. — Harminc évig? Doktor úr ... félt? — Féltem. Pontosan azért, féltem, mert ismertem saját diagnózisomat. Súlyos eset volt. De elmúlt, túl vagyok rajta. Néha még vannak kisebb fájdalmaim, de azért dolgozom. És amíg bírok, dolgozni szeretnék. A doktorné szelíden kiveszi kezéből a cigarettát s elnyomja a hamutartóban. — Látja? — panaszkodik tréfásan a doktor:— így bánnak egy szegény, védtelen férfival. — Mert a szegény, védtelen férfi nem tud vigyázni magára! — korholja a felesége. — Tudja, mit csinált két nappal a koponyaműtétje után? — Felült — puhatolódzom. — Éjszaka felkelt és felment az emeletre egy béna betegtársát masszírozni! Az életébe kerülhetett volna. — De nem került! — mondja diadalmasan a doktor, megfeledkezve róla, hogy ő most szegény, védtelen férfi. M EGISSZUK a méregerős feketét — a doktor csak egy csészével kap —, megállapodunk, hogy hol találkozunk majd a vasdiploma átvételi ünnepsége után — ha élek addig. — Búesúzáskor két piros dobozkát pillantok meg a szekrényben. Véletlenül. Az egyikben az érdemes orvos kitüntetése, a másikban a Munka Érdemérem. Egy szót sem szólt róla tulajdonosuk, dr. Reich Lajos, med. univ. Nyíri Éva Fegyveres felkeléstől a szocialista forradalomig Három évvel ezelőtt, 1959. január 1-én a kubai nép hős fiainak forradalmi fegyveres harca pontot tett a hírhedt Batista-diktatúra végére. E nap hajnalán az amerikai kormány és a világ imperialistáinak bizalmát és támogatását élvező diktátor, családjával, valamint ötven polgári és katonai tanácsadójával együtt repülőgépen Havannából a dominikai fővárosba menekült. Győzelemmel ért tehát véget az a harc, amelyet a Cast- ro-fivérek, dr. Fidel Castro és öccse, Raul Castro 160 haladó gondolkodású fiatallal 1953. július 26-án együtt kezdett meg a korhadt, korrupciós rendőrállam megdöntéséért. Ezen a napon rohamozták meg a santiagói katonai laktanyát, hősies kísérletük azonban megbukott. A bátor felkelők fele elesett. Mégis ez volt a latin-amerikai országok és Kuba történetében az első igazán rendkívül nagy jelentőségű forradalmi mozgalom, amelyet később .,Július 26-a rrwzga- lom”-nak neveztek el. Hat esztendő meg nem alkuvó, hősies harca végül is elérte célját. A forradalomnak sok ezer katonája áldozta életét országa szabadságáért, de a kezdetben maroknyi forradalmár csapat az idő teltével mind létszámban, mind erkölcsiekben, katonai és politikai tapasztalatokban gyarapodott. Győzelembe vetett hitüket megacélozta a kubai munkások, parasztok szüntelenül megnyilvánuló, lelkes együttérzése, aktív támogatása. Egy ország élete néhány esztendejének krónikáját rendszerint eseménynaptárak rögzítik. Ám ami Kubában történt a három év alatt, az a győztes szigetország legújabb- kori, dicsőséges történelme, A fénylő lapokról csak néhány adat: 1959. január 5. Kuba új, ideiglenes köztársasági elnöke Santiago egyetemén felesketi az ország új kormányát. Az ifjú Fidel Castro a fegyveres erőknél az elnököt képviseli. Január 12. A szovjet kormány elismeri a Kubai Köztársaság ideiglenes kormányát. Február 15-én Fidel Castro Kuba miniszterelnöke lesz. Március 4. A kubai kormány megkezdi a földbirtokreform végrehajtását. Július 19. A kubai kormány amerikai tulajdonban levő, tekintélyes földbirtokokat államosít. 1960. március 4. A kormány bejelenti: a nagybirtokosoktól eddig ötmillió hektárnál nagyobb földet vettek el. Július 17. Raul Castro, a fegyveres erők minisztere Moszkvából azzal az ígérettel térhet haza. hogy az USA gazdasági blokádját ellensúlyozandó, a Szovjetunió és a szocialista tábor magára vállalja Kuba áruellátását Tizenkét nappal később a kormány ötezer szegényparasztnak oszt földet. Szeptembei 5700 hektoliter bor, 20 000 hektoliter sör, pezsgőhői sem lesz hiány Az fmsz éttermek is felkészültek szilveszterre Hasonlóan a karácsonyi ünnepekhez, szilveszterre is alaposan felkészültek a földművesszövetkezeti vendéglők, cukrászdák és eszpresszók. Márkus Lászlónak, a MÉSZÖV vendéglátóipari csoportvezetőjének tájékoztatója szerint Pest megye kétszázötven vendéglátóipari üzemegységében ötezerhétszáz hektoliter bor, több mint húszezer hektoliter sör és nagy mennyiségű pezsgő várja az óévtől búcsúzó szilveszterezőket. Alaposan felkészültek a földművesszövetkezeti cukrászdák is, nem lesz hiány süteményféleségből, sem feketéből. Karácsonykor több mint nyolcezer darab félkész tortát vásároltak a háziasszonyok, szilvesztei’re ugyancsak nagy mennyiségű félkész cukrászsüteményt tárol a földművesszövetkezeti cukrászipar. Bejgliből ötven mázsára valót készítettek. Az ital és a cukrászati készítmények mellett az éttermek ! dús választékkal várják a j vendégeket. Malacpecsenye, j pulykasült és különféle szil- j veszteri különlegességek tar- j kítják a választékot. Év közben a földműves- j szövetkezetek Pest megyei • központja nagy gondot for- j dított a vendéglátóipari hálózat korszerűsítésére. Az idei utolsó létesítményt az új, korszerűen berendezett eszpresszót Foton péntek este adták át. A kocsmahelyiségből átalakított, modern eszpresszó Vörösmarty nevét viseli és százhúsz vendég befogadására alkalmas. Ugyancsak Foton rövidesen elkészül a korszerű melegkonyhás falatozó is. Márciusra átadják rendeltetésének a föld- műyesszöyetkezeti önkiszolgáló élelmiszerüzletet. 26-án Fidel Castro az ENSZ fóruma előtt ítéli el az USA agresszív szándékait és tetteit. December 15. Hazánk nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatba lép Kubával. Tizennyolc nappal ezt követő- leg, Eisenhower megszakítja Kubával a diplomáciai kapcsolatot. Tíz nappal később Havannában félmillió ember hatalmas tüntetésben nyilvánítja ki szilárd elhatározását, hogy megvédi hazáját az Egyesült Államok zsold- jában álló bandák támadásától. 1961. január 27. Az írástudatlanság leküzdésére egymillió ábécés könyvet nyomtatnak. (Az analfabétizmust azóta Kubában gyakorlatilag felszámolták.) Április 16. Amerikai gépek gengsztertámadást hajtanak végre a köztársaság ellen. Április 17. A kubai nép egységesen száll szembe az amerikaiak által pénzelt és előkészített ellenforradalmárok több ezer főnyi seregének inváziójával. Kuba 72 óra alatt végzett az agresz- szióval. Május 1. Castrót Lenin- békedíjjal tüntetik ki. A forradalom vezére a havannai május 1-i ünnepségen kijelenti: a kubai forradalom szocialista jellegű. Három, forradalmi eseményekben gazdag esztendő telt el a Batista-diktatúra legyőzése óta. A kubai fegyveres felkelésből immár szocialista forradalom lett. Ez a forradalom — ha kezdetben spontánul is — a marxi—lenini eszmékből táplálkozott és táplálkozik mind tudatosabban. Ebben van legnagyobb ereje, ez biztosítja számára a teljes diadalt. ÉS KIGYÚLNAK A FÉNYEK A rádió időnként kérdőívet bocsát ki és megkérdezi hallgatóit: mit szeretnének legszívesebben hallgatni? A hallgatók válaszolnak, közlik kívánságaikat, azután marad minden a régiben. Bizony marad ... erről győzött meg engem kis szomszédom, Istók Pisti, aki most a negyedik általánosba jár. Elmondta. hogy ő is elküldte a rádiónak kívánságait de nem hallgatták meg. — Na. meséld el, milyen napi műsort kívántál? — kérdeztem kíváncsian. Itt van a levél piszkozata — vett elő egy gyűrött papírlapot. Ez állt rajta: 7—9-ig: Hogyan gyűjtsék bélyeget. 9—9.50-iq: Kisiskolások műsora. 9.52—11-ig: Regényrészlet a Pál utcai fiúkból. II—1-ig: Csinn-bumm cirkusz. 1—2-ig: Hogyan kell gólt rúgni. 2—4-ia: Miért jó moziba menni? Elmondják a TV. általánosai- *—5-in: 9-r.grlhírodó 5—fi-frr; Trn-vf'p+i+nc n i'riroftmvjori rollerversenyről. 6—7-ig: Előadás a spenótevés káros következményeiről. 8—9-ig: Szülőknek — gyerekekről: Miért nem szabad korán lefeküdni a tízéveseknek? Huncutul megkérdezte: — Akarja a bácsi a nővérem kívánságait is olvasni? Az irodában gépelte a levelet, a másolatot hazahozta, megmutathatom. Meg is mutatta: 7—9-ig: Szerelmes dalok. 9— 10-ig: Lányok, asszonyok. 10— 11-ig: Rádióinterjú Vico Torrianival. 11—2-ig: Népszerű operettmuzsika. 2—3-ig: Életem története. Elmondja: Vico Torriani. 3—6-ig: Tánczene. 6—6.10-ig: Tíz perc divat. 6.10— 7.10-ig: Egy óra divat. 7.10— 9-ig: A legújabb tánclemezek. 9.9.20-ig: Hajviseleti tanácsadó. 9.20-től: Éjfélig tánczene. a szünetben Vico Torriani üzen a pesti lányoknak. Szegény rádió! Kinek a kívánságát teljesítse? Talán a másik szomszédom kérését, aki technikumi hallgató, és végigEzerháromszáz közvilágítási lámpát kell égetnünk szürkülettől hajnalig. — Ez csak nem gond? Egy kapcsolás . .. — Vagy egy kődobás és már nem ég . .. Elég szomorú, de így van: az utcai égők tizenöt százalékát ledobálják. Folyton járnak az embereink, s cserélik. Pedig ez csak a kisebbik gondunk. Elet és fény Tavaly óta az épülő százhalombattai erőmű üzembiztos áramellátása is az érdiek gondja. Emellett a távolsági és a háztartásokhoz futó vezetékeket is szüntelenül vizsgálni kell. — Legnagyobb ellenségünk a szél, s a fák. A vihar rányomja a fákat a vezetékekre, s ez életveszélyt jelenthet. De megszakadhat az áramszolgáltatás is. — Emlékezetes eset mikor történt utoljára? — Három hete. Hajnalban éktelen csöngetésre ébredek. Szaladok kifelé, nehogy a gyereket is felverjék. Pestre készülő munkások voltak. Látták, hogy szikrázik valami a földön. Felpattantam a motorra. s a helyszínen gyorsan felmértem, mi történt. A hu- szonkétezer voltos nagyfeszültségű vezeték szakadt el, s feküdt a földön szüntelenül sisteregve. Azonnal odaállítottam valakit, hogy a veszélyes körön belül nehogy megközelítsék. Ez a fővezeték látta el különben a község nagy részét, az erőmű- építkezést és két téglagyárat. Nem zavartam fel többi emberemet, hanem csak a szomszéd szolgálati lakásban pihenő társamat. Ketten nekifogtunk, s reggelre már • 'inden rendbejött. — Hogyan történhetett? — Még a háború „hagyománya” volt. A porcelántól nem látszott, hogy egy repeszda- rab a kábel nagy részét felsértette. Most aztán a szél bevégezte, amit a háború megkezdett... Hát ilyen a mi életünk. — Felér egy orvosi ügyelettel. — Ha csöng a telefon, menni kell. A mi kezünkben is élet van. Mégis ők maguk naponta néznek szembe a halállal. Már úgy értem, a halálfejjel, amelyet az oszlopokra festettek. Ám az is igaz, hogy egy rossz mozdulat, s kegyetlenül büntet az áram. Nyitott kapuk Mindig akad valami baj. Itt-ott sötétség borul a környékre, vagy akárcsak a házra, s a panaszos nem akar sötétben üldögélni másnapig. — Sajnos, megtörténik az ilyesmi. A mi kapuink mindig nyitva állnak, de késő délutántól már nem állhatunk a kisfogyasztók rendelkezésére. Kettővel kevesebb lett a szakemberünk, s így megszűnt az állandó „sötét cím” szolgálatunk. Közlekedés-műszaki feltételeink pedig nem olyan jók, hogy pótolhatnánk egy vagy két embert. Mégis hányszor történik úgy, hogy a munkatársak már vennék a kalapjukat, s otthonuk előtt mégis betérnek egy gyors javításra Ha, mondjuk, az óvodában kialszik a villany, ki tud ellentmondani? Thurzó György is megtér azért a családjához. Az aprócska lányához, asszonyához. Előveszi a magnóját, vagy a citerát, amitől nem válna meg semmi pénzért. S kihallatszik egy kis muzsika az esti utcára. ahol már kigyúltak a fények. T. Gy. Villognak, vibrálnak, pis-) lakóinak nagy messzeségeken át. De ahonnan a fény indul, ott világosságot teremt a siető gyalogosok lábai, s a rohanó járművek kerekei elé. Otthon egy mozdulat, és tündökölni kezd a csillár, vagy sejtelmes fényt terít az álló- lámpa. Működni kezd a frizsider és melegíteni a tűzhely, vagy a víztároló a falon. A villamosság kényelem. De milyen az út, amelyen érkezik? Nem is olyan egyenes, mint amilyennek az áram közlekedését hihetnénk. A fények munkásainak fáradságán, verejtékén ,.botladozik” át —, csakhogy ilyesmiről mit sem tudnak az emberek. Most erről szólunk. : Ketten a huszonötezerért í Nagy a tét. Nem is csodá- ; lom, hogy ketten dolgoznak : fölötte. Az egyik idősebb, a ! másik harminc körüli. í — Melyikük a parancsnok? I A kérdés váratlan. Soha : eszükbe nem jutott rangsorol- i ni. Az ifjabb, Thurzó György í a mostani parancsnok. Az öre- ; gebb, Vadicska Mihály, azelőtt í vezényelte az érdi elektromos ; kirendeltség gárdáját. Már ! nyugdíjas, mégsem mulaszt el j egyetlen alkalmat, hogy egy • kicsit közreműködhessen. ; — Miska bácsi tapasztalata : arany. Én három éve vezetek, ; ő évtizedek óta. : — Most? : — Terhelésvizsgálatot végi zünk. • Lefordítom: azt nézik, ho- j gyan. hol. s meddig lehet : újabb elektromos berendezése- í két bekapcsolni a meglevő há- j lózatra. I — Hány fogyasztó fényét ; adják az itteni elektromosok? : — Hatezer fogyasztóét köz' vétlenül. Százötven kilométeres vezetékhálózatot jelent. hallgatva Istók Pistivel való beszélgetésemet, gyorsan elhadarta saját kívánságműsorát: 8—9-ig: 60 perc technika. 9.10—10.30-ig: Rádióegyetem: miből épült fel a világmindenség? 10.30—12-ig: Az ember űrrepülése. 12—12.15-ig: Technikai negyedóra. 12.15—12.45- ig: Technikai félóra. 12.45— 13.30-ig: Technikai háromnegyedóra. 13.30—18-ig: Nagy találmányok. 18—22-ig: Interjú Gagarinnal. Most már kíváncsi voltam, hogy mit mond régi ismerősöm, Oktáv Ottó hegedűművész. ő reggeltől estig hegedűszólókat szeretne. —A hirey nem fontosak — mondta —. ott vannak az újságok. Az újság viszont nem hegedül, ezért kell a rádiót erre a célra felhasználni. Ezek után közöltem a rádióval saját kívánságomat: ne küldjenek kérdőívet hallgatóiknak ... Palásti László Kívánságműsor
