Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

,, >XXXXXXXVNVVXVV>XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXVVXXVSX\XXXXVVXXX>^XXVVWXXXXNXXXNXy El sár gulf lapokon olvastuk Szilveszteri krónika, avagy: mi történt az elmúlt évben ? Elközelgett végre Szilveszternek napja, kimerült az óév minden béralapja, elfogyott a készpénz, elsorvadt a keret, s kopott a szívünk is e szorgos szerkezet. Mégis így rikkantunk: annyi baj se legyen! Szépült ám városunk, völgyön meg a hegyen. A Papsziget hídját szépen megépítek s belőle a lyukat mégis kifeledték, < most a szegény Duna —, mert mi mást is tehet? — kerülgeti mélán az új félszigetet. Szabadtéri mozink méltó sikert arat. bár a sok pad mind-mind támla nélkül maradt, s bármely élvezetes legyen a filmkocka, — mit ér, ha fáj a hát, sajog a lapocka s kinek a térdbeli ízülete laza, mászhatik négykézláb haza — vagy nem haza. Hát a Duna-parton — nem láttad,? nézz oda: égnek tornyosodik egy díszes pagoda, minden nap nagyobb lesz, toronyként tör égre. s ijedten kérdezzük: megáll-e már végre? lm, egy apró kutya — búra konyult farka — azt kérdő: miért nincs es új háznak sarka? Ezen csodás csodát mikor megtervezték, a szegény kutyákat kutyába se vették? Görög utca sarkén (mégis van hát sarok!) megnyílt az új lokál, amelyik nem bárok, nem rokokó, nem czopf — hanem antik görög, görög ott a kávé, görögök a sörök. Ezen kívül mi volt? Hosszú ez a lista, férjhezment sok Manci, megnősült sok Pista, hol volt és hol nem volt a pvacoti tojás, a vízvezetékben néha volt vízfolyás néha nem is ilyenkor volt víz után epedés í s volt olyan nap is, hogy nem volt csőrepedés. Volt villany is mindig, kivéve mikor nem s mikor eső esett, sár volt és por nem, volt nyári menetrend s végére az évnek a téli rend szerint késnek az össz-HÉVEK. Volt kispark meg nagypark s Duna-töltés felett egész nyárog gödrök bántották a szemet. Volt itt szüreti bál, össztánc, fuvószene és sok minden-egyéb, ami csak kellene — ne folytassuk tovább — jón az új esztendő, elmúlt, ami elmúl', jöjjön a jövendő. Hatvankettes évet bizakodva várjuk, szívünket mindennek, ami jó, kitárjuk, költözzék be vígság, boldogság és béke, minden embereknek örök reménysége. Épüljön-szépüljön városunk is rendre, virágozzék tovább ez a szép Szentendre! A nyomtatott betű egyik legnagyobb vívmánya az em­beri észnek. Problémák oldód­nak meg, lázasan gondolko­dó emberek ézűnnek meg gon­dolkozni. de amit papírra ve­tettek, évtizedek múlva is olvasható. Éppen ötven éve, 1912 ja­nuáriéiban Szentendre címen indul egy hetilap, amely első számában a városi képviselő- testületi közgyűlés lefolyását ismerteti. Ott olvashatjuk, hogy 1897-ben az Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár 28 ágyra berendezett üdülő­telepet létesített Szentend­rén. Most már nagyon is ki­csinek bizonyul a létesült sza­natórium — írja a régi új­ságcikk — (a mai Művészte­lep épülete és kertje), mi­vel már mintegy 250 000 tag­ja van a mostani Munkásbiz­tosító Pénztárnak. Ezért évek óta arra törekszik a nagy pénztár köznonti veze­tősége, hogy tüdőbeteg tag­jait egy helyen összpontosít­sa, s a tárgyalások most már olyan stádiumba kerültek, hogy á város közönségén fog állani, hogy a város nagy előnyére a nagyszabású szanatórium nálunk létesül­jön. Ennyit a félszázados lapköz­leményből. A későbbi újsá­gokból megtudhatjuk. hogy mégsem nálunk létesült, s az akkori társadalmi és állam- hatalmi rend ismeretében ez természetes. A Munkásbizto­sító Pénztár a Szociáldemok­rata Párt kezelésében fenn­tartott intézmény volt, az ipari munkások, gyári dol­gozók. tehát az a társadalmi réteg volt érdekelt tagsága, akik jogokkal nem rendel­keztek. A „város közönsége” alatt a város választónolsár- ságia volt értendő, a legtöbb adót fizető virilisták s az adófizető polgárság úgyneve­zett „választott” képviselői. Nekik nem volt érdekük tü­dőbeteg gyári munkások . és csel édlán vök egészségének helyreállítása, a szocialista in­tézmény — ha mindjárt em­berbarát] intézmény erősíté­sét célozta is az. Az egykori városi közgyűlés a továbbiakban küldöttséget Az aszályos év ellenére is jobb eredménnyel zárnak-’ a járás termelőszövetkezetei, mint az elmúlt esztendők bár­melyikében. Bizonyíték erre az, hogy amíg 1960-ban a termelő- szövetkezetek össztermelé- si értéke mindössze 12 millió forint volt, addig 1961-ben közel 18 millió forintot értek el. Az elmúlt évben a járás átla­gos munkaegysége a 35 forint határán mozgott, addig ez év­ben a munkaegység eléri a 42 forintos járási átlagot. Er­ről ad számot a párt és ál­lami szervek, valamint a Nemzeti Bank helyi fiókjának együttes felmérése. Ezeík az eredmények arra mutatnak, hogy a munka szervezettebben és fegyelmezettebben folyt az év folyamán s bár hiányosság bőven akadt, termelőszövetkezeteink szilár­dulnak, fejlődnek. A további fejlődés érdeké­ben termelőszövetkezeteink 1962. évben beindítják járási viszonylatban a termelési munkaversenyt, melynek lé­nyege az állami kötelezettsé­meneszt a HÉV igazgatósá­gához, olyan irányban tár­gyalni, hajlandó-e a vasút­társaság a várost villannyal ellátni. A magántőkés vasúti rész­vénytársaság, úgy látszik, nem volt hajlandó, mert csak ki­lenc év múlva, 1921-ben szü­letett meg villanyvilágításunk egy másik magánpénzcsoport, a Budavidéki Villamossági R. T. hajlandóságából, Megtudjuk a lapból, hogy a helybeli református polgá­ri iskola tanári kara, hosz- szas előzetes felekezeti har­cok és viharok után meg­kapta államsegélyét, úgyhogy tanárait már fizetni is tud­ta, s mint az egykori hír megállapítja, most már csak egy állandó, biztos hajlékra lenne szüksége az iskolának, hogy a város akkori, egyetlen középfokú iskolája, mint a ..kultúra számbavehető ténye­zője”. rendben legyen. De lafc- bérhátralékokkal és felmondá­si perekkel még tovább ván­dorolt az intézmény, míg a mai rendőrkapitányság épüle­tében végre állandó tanyát üthetett. Ugyanitt olvashatjuk, hogy megalakult a „Szentendrei tár­saskör”# amely a város összes „intelligens” elemeit egye­síti s azoknak fog szellemi szórakozást nyújtani. Szóval nem a városi lakosság dol­gozó. nagy többségének, csak az „intelligens elemeknek”. S ez a megjelölés nagyon ex­kluzív, de nagyon rugalmasan magyarázható kisebbségét je­lentette a város „közönségé­nek”. Hatalmasan és szépen ívelő életiramunkbian, szocialista fejlődésünk tervszerű meneté­ben. városfejlesztő küzdel­münkben. a béke. a haladás, az igazi emberszeretet jegyé­ben érdekes és érdemes előko­torásznunk ilyen régi újság- néldányokat. hogy lássuk, mi­lyen gondjaik, milyen prob­lémáik voltak elődjeinknek. Nem is olyan régen, ma ötven esztendeje. Ilyesmiket olvasva, mennyivel többnek, mennyi­vel emberebbnek érezzük ma­gunkat. Horváth Levente gek teljesítése, a saját maguk készítette termelési tervek részleteiben való teljesítése. A szocialista munkaverseny ki­dolgozása és értékelésének módszerei kidolgozás alatt vannak. Reméljük, hogy a ver­seny beindítását követni fogja az egyes termelőszövetkezete­ken belüli brigádmozgalom megszervezése is, amely meg­felelő ösztönző feltételek biz­tosításával emelően hat majd a termésátlagok növelésére éno úgy, mint a tagok boldo­gulására. SZÓVÁ TESSZÜK A szentendrei filmszínház kilenc alkalmazottja, min­den hó 24-én kapja illetmé­nyét a MOKÉP-vállalat bank- átutalásával. Mivel december 24-e vasárnapra esett, termé­szetesen törvény szerint 23- án kellett volna megérdemelt illetményeiket kézhez venni. Hinné valaki, hogy éppen karácsony előtt, az ünnepek szebbé tételére, még az ün­nepek után. 27-én sem volt fizetésük a kezükben? Nem hiszem, hogy e tárgyban va­lakit ne terhelne felelősség! Alig néhány nap, néhány óra még és búcsút mondunk az 1961-es évnek. Ilyenkor, év végén, az új esztendő bekö­szönte előtt szinte minden ember számvetést készít; gon­dolatban újraéli az elmúlt hosszú hónapok minden ese­ményét. kicsiket és nagyokat egyaránt, megállapítja, milyen munkát végzett, mit sikerült végrehajtania terveiből és mit nem, hol és miben vol­tak sikerei és hol hibázott, és végül melyek számára az el­következő év legfőbb felada­tai? 1961-ben testnevelési és sportmozgalmunk egyik leg­jelentősebb eseménye a Kilián testnevelési mozgalom beindí­tása volt. A mozgalom most nyolchónapos csupán, mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez alatt a viszonylag igen rövid idő alatt — nép­szerűsége, nevelő, szórakoztató és egészséget fejlesztő hatása mellett — számszerűleg is komoly eredményeket mutat­hat fel. Járásunk — hála a lelkiis­meretes előkészítő és szer­vező munkának — igen jól rajtolt a mozgalom megindu­lásakor. A tömegszervezetek, sportszervezetek és iskolák vezetőinek, valamint a lelkes aktívagárdának közreműködé­sével alig néhány héttel az indulás után már több mint ezer főt mondhatott magáé­nak a mozgalom. A kezdeti nehézségek, gondok és ide­genkedések. amelyek a szent­endrei járás egyes községei­ben és üzemeiben itt-ott még felbukkantak, fokozatosan el­tűntek, a népszerűség egyre szélesedett és ma már több mint ezerötszáz Kilián-köny- vecske tulajdonos van járá­sunk területén. A mozgalom bevezetésében és elterjesztésében jelentős segítséget kapott a Kilián- mozgalom a különböző állami szervektől és tömegszerveze­tektől. Nagy jelentőségű volt az a kormányhatározat, amely megszabja a tanácsok felada­tait. E határozat nyomán ta­nácsaink — így többek között Szentendre Város Tanácsa és a járási tanács is — hatáskö­rükben számos intézkedést hoztak és hajtottak végre. A városi tanács például jelentős összeget biztosit a sporttelep újjáépítésére, művelődési ter­vében pedig komoly helyet kapott a mozgalom támoga­tása. Hasonlóképpen a járási tanács is a mozgalom erőtel­jes támogatását tűzte ki cél­jául, arról sem megfeledkez­ve, hogy az egyes községi ta­nácsok ilyen természetű mun­káját elősegítse és ellenőrizze. Ha a számok tükrében vizs­gáljuk, melyik üíemben, köz­ségben, iskolában mutatkozott eddig a legjobb eredmény, akkor a következő képet kap­juk: 1. Az üzemek közül maga­san a Budakalászi Textilgyár viszi a pálmát 150 jelentke­zővel. A második helyen a Szentendrei Papírgyár áll 56, a harmadik pedig a HÉV 41 Kilián-köny véssél. 2. A községek közül Leány­falu jár az élen 31 jelentkező­vel. Mögötte ízbég és Tahi- tótfalu következik 18—18. és Csobánka 15 Kilián-könyv tu­lajdonossal. Z 3. Az iskoláknál az állami gimnázium 153, a Budakalászi Általános Iskola 120, a Szent­endrei Fiúiskola 82, a leány­iskola 80. a Pomázi Leány­nevelő Intézet 85, a Pomázi I. sz. Iskola 50, Leányfalu 44, ízbég 66 jelentkezővel tartoz­nak a legjobbak közé. Noha akadnak még hibák, hiányosságok, helytelen szem­léletek. mégis összességében tekintve, a fiatal Kilián test- nevelési mozgalom már eddig is szép eredményeket ért el járásunkban. Horányi Sándor Kedvező eredményekre van kilátás a járás termelőszövetkezeteiben A ház a XVIII. századból maradt itt, a cégért a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal készíttette, a Görög Kan­csó csalogaíójául. A kovácsolt vas cégér Szánthó Imre tervei alapján készült A XIX. századi Szentendre — ahogy rajzolónk elképzelte HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — A JÁRÁS ügyeletes ál­latorvosa december 31-én dr. Kass Ferenc, Tahi tótfalu. — A FILMSZÍNHÁZ mű­során december 30-án és 31-én a Mamlock professzor, január 1-től 3-ig a Fehér éjszakák, az ifjúsági matiné műsorán december 31-én a Normandia- Nyeman cimű film szerepel. — DECEMBER 31-ÉN és január 1-én a Rákóczi utcai gyógyszertár áll az arra rá­szorulók rendelkezésére. — A VÁROS ügyeletes or­vosa december 31-én dr. Gőll- ner Pál, január 1-én dr. Gyerkó János körzeti orvos. — MEGKEZDTÉK a Mély­fúró Vállalat szakemberei a munkát a Papszigeten. Je­lenleg az alapozások foly­nak. hogy pár napon belül a fúrótornyot felállíthassák és a konkrét fúrással kapcso­latos munkák beindulhassa­nak. Autó- és motorkerékpárlulajdonosok figyelmébe! Az Állami Biztosító ügy­felei kérelmére 1962. január 1-től szükség szerint február 10-ig fiókjainál a kötelező gépjárműszavatossági biztosí­tás lebonyolítására a mun­kanapokon 20 óráig (szom­baton 18 óráig) ügyeletet tart. Saját érdekében mielőbb keresse fel a lakhely» szerint illetékes Állami Biztosító fiókot. A kötelező gépjár­műszavatossági biztosítás 1962. évi díjának befizetésére kérjen biztosítási igazolást és csekklapot, őrizze meg a biztosítási igazolást, mert azt a hatósági közegek felszólí­tására fel kell mutatnia. Az ügyintézés meggyorsítása végett kérjük, hogy az 1961. évi befizetést igazoló biztosí­tási igazolást hozza magával. Év végi számvetés a Kilián mozgalomban

Next

/
Oldalképek
Tartalom