Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

1961. DECEMBER 30, SZOMBAT TEST ML GYEI \Mivtan ..—I.. im...■■■in.■limn I" 3 S záztizenkétezren tanulnak a dolgozók középiskoláiban Az elmúlt tanévben orszá­gosan 85 000-esn. az 1961— 62-es oktatási évre pedig 112 000-en iratkoztak be a dol­gozók középiskoláiba. Tekin­tettel a nagyarányú létszám- emelkedésre, az eddiginél is fokozottabban gondoskodtak arról, hogy semmi ne akadá­lyozza a hallgatók zavartalan tanulását. A gimnáziumok­ban és a közgazdasági tech­nikumokban mind az esti, mind a levelező tagozaton be­vezették a rendszeres osztály- főnöki órát. Erre azért került sor, mert az utóbbi években egyre inkább „fiatalodnak” a hallgatók, s emiatt több fi­gyelmet fodítanak a nevelési feladatokra. A gimnázium első osztályai­ba járók számára a matema­tika, a második osztályosok­nak pedig a fizika tanköny­vek már ügy készültek, hogy könnyítsék az egyéni tanulást. Ezekben összefoglaló fejeze­tek, kidolgozott példák talál­hatók. A tapasztalatok szerint év­közben a hallgatók közül elég sokan hagyják abba a tanu­lást. Vannak iskolák, ahon­nan rendszeresen értesítik a munkahelyet, ha valamelyik felnőtt „diák” sokat mulaszt. A tanárok időnként megbeszé­lésre hívják össze az üzem il­letékeseit, hogy közös erővel segítsék a problémák megol­dását, igyekezzenek elhárítani a tanulás akadályait. (MTI) A jövedelemelosztás néhány kérdése a tsz-ekhen Bátran alkalmazzuk a jól bevált jövedelemelosztási formákat Helyes volt-e a termelő­szövetkezetekben a különböző jövedelemelosztási és munka­díjazási módszereket alkal­mazni? Ez a kérdés lényegé­ben már eldőlt. Az élet, a gyakorlat bebizonyította, hogy a jövedelem elosztásának kü­lönböző formái — mint a fix munkaegység, plusz prémium, az eredményességi munkaegy­ség, prémiummal kiegészítve, a hagyományos munkaegység plusz prémium stb. — széles körben jól beváltak. Ezek az elosztási, munkadijazási for­rnák magukban hordják a végzett munka szerinti díja­zás szocialista elveit, ugyan­akkor a tsz-parasztság köré­ben is megértésre találtak. Mi az, ami szinte kötelező­en meghatározza, hogy a szö­vetkezeteken belül a szocialis­ta elosztás különböző módsze­reit alkalmazzák? A lényegre Fehér Lajos elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára leg­utóbb a politikai akadémián megtartott előadásában mu­tatott rá. Hazánkban tájan­ként mások a termelés felté­telei, a termelési eszközök fejlettsége is különböző, sok esetben szövetkezetenként vál­tozó — s így érthető, hogy a munkaszervezés és ami vele jár, a jövedelemelosztás is kü­lönböző. Ez a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni esztendőkben természetes, hi­szen különböző időpontban, különböző adottságú szövetke­zetek jöttek létre. Még inkább áll ez me­gyénkre, ahol a termelési fel­tételek, a termelési eszközök elosztása között nagy különb­lást, a havi díjazás módszerét, amelyet néhány tsz-ben nagy sikerrel alkalmaztak. A pénz­beli elszámolást ott ajánlatos alkalmazni, ahol már évek óta 40 forint fölött volt a munka­egység értéke, stabil a vezetés, magas szinten szervezett a gaz­dálkodás. biztonságos és ál­landó a pénzbevétel. Máshol a jjx munjtaegység, plusz prémiumos módszer vált be, vagy az eredményességi munkaegység különféle for­mája. A növénytermesztés­ben, a kertészetben, az állat- tenyésztésben ezeket a mód­szereket kitűnően lehet al­kalmazni. Nem szabad azon­ban a hagyományos munka­egység alkalmazását sem elha­nyagolni. Ahol az bevált, s a tagság egyetértésével talál­kozik, ott maradjanak meg ennél a formánál! Helyes a célprémiumok alkalmazása is, különösen idénymunkák­nál, például lucerna, széna, kenyérgabona és az őszi ka­pások betakarításánál. Most még tél van, de a tag­ság és a vezetőség már most készüljön föl a jövő évi nagy munkákra. Most kell megvi­tatni, hogyan akarnak a jövő­ben dolgozni, milyen legyen a munkaszervezés, az elosztás módja, hogy minden tsz-tag már most megismerkedjen a feltételekkel. Gáli Sándor A Román Népköztársaság H. Katargi román festőművész munka közben korszerűbb iparával, szocia­lista mezőgazdaságával is meggyőzően bizonyítja, hogy igazán nagyot csak az a nép tudhat alkotni, aki magának épít. De talán az anyagi fej­lődés számadatainál is többet mondanak a kultúra terüle­tén kivívott győzelmek. Eh­hez csak egyetlen példát! A Népszövetség 1935-ben 56 országot vizsgált meg és rangsorolt az írástudatlanság szempontjából. Ez a rangso­világon az első helyek egyi­két foglalja el. Ezek az ada­tok világosan bizonyítják, hogy a román népi demok­ratikus rendszer milyen nagy horderejű fejlődést valósí­tott meg a két és fél évtized­del ezelőtti állapotokhoz ké­pest a tudomány, a kultúra, az oktatás és a tömegek mű­velődése terén. Az ünnepi évforduló alkal­mával további sikereket kí­vánunk a testvéri román népnek. Szerencsés városok Akiket kerülget és akiket megtalál a szerencse Nagykőrös Szerencsés város? Bizonyá­ra pp, hiszen csupáp,. ebben az évben kilenc négytalálatot — több százezer forintot — jut­tatott csak ebbe a városba, a forgandó szerencse. S még azt is hozzátehetnénk, hogy ez a város a szerencsés asszo­nyok városa, hiszen a kilenc nyertes közül hat asszony volt. Közöttük is talán a legszeren­csésebb az SZTK egyik ta­karítónője, aki néhány hét­tel ezelőtt négytalálatos szel­vényével 116 000 forinthoz jutott. Ennek a nyereménynek érdekes története van. A magát megnevezni nem akaró takarítónőt már évek óta környékezi a szerencse. Néhány szelvénnyel egyénileg is játszik, de tagja egy kis lottózó brigádnak is. Az asz- szony már arra az elhatá­rozásra jutott, hogy abba­hagyja az „egyéni játékot”, s úgy döntött, hogy utoljára töl­ti ki megszokott számait. Ek­kor lépett közbe a forgandó szerencse, s juttatta neki a több mint 100 000 forintot. Azóta mindenkit arra biztat, ne térjen el régi számaitól s bizonyítékként saját esetét meséli el. Ugyancsak a lottójáték han­gos hirdetője lett Barta Gyu­la postás kézbesítő, aki rend­szeresen árusítja a lottószelvé­nyeket. Ő leginkább saját magától vásárolja a szelvénye­ket. A 47. héten már min­den szelvényét eladta, amikor eszébe jutott, hogy ő még nem töltötte ki a sajátjait. El­ment a lottózóba, s az ott vá­sárolt ikerszelvénnyel 143 000 forintot nyert. Azt mondja, nem babonás, de azóta is a lottózóból vásárolja a lottó- szelvényeket .. g Cegléd Ez az év igazán jól kezdő­dött a ceglédiek számára. Ja­nuár első hetében Vörös Ist­ván, a helyi tanácsi építőipari vállalat fűrészgépmunkása nyert négy találatával 112 090 forintot, s rá három hét múl­va Gergye Zoltán általános iskolai tanár „duplázott rá”: 357 000 forintot vett fel négy­találatos szelvényéért. A lottóiroda vezetője sze­rint, a ceglédi vállalatok kö­zül alig van már olyan, ahol egy-egy dolgozó ne nyert volna nagyobb össze­rencsés emberek között. Eb­ben az évben kétszer ért el négy találatot. A 18. héten 24 ÖÖO forint, a 30. héten pedig 108 000 forint ütötte a' markát. Vácott egyébként ebben az évben 15 nagy nyereményt fizettek ki. mintegy 900 000 forint értékben. Közöttük van egy hétgyermekes pedagógus, akinek a szerencsét a húsvéti ünnepek hozták meg. Vác egyébként a tréfás em­berek városa. Ezt bizonyítja a következő eset: a Dunai Ha­jógyár egyik munkása min­den héten egy lottószelvényt vásárolt. Munkatársai sokat heccelték azért, hogy szelvé­nyeit mindig nagy gonddal, üggyel-bajjal, számítgatások után töltötte ki. Elhatároz­ták, hogy megtréfálják. Az egyik munkatársa „elsikkasz­totta” a szelvényt, s csak úgy, kapásból, kitöltötte; Amikor a szelvény tulajdono­sa felfedezte a tréfát, dühön­gött, mérgelődött, hogy „el­viszik” tőle a szerencsét, pe­dig ekkor érkezett meg hoz­zá .:: A tréfából kitöltött szelvénnyel ugyanis négy ta­lálatot ért el. Az 54 000 fo­rintot megfelezte jókedvű barátjával. Mi tagadás, e sorok írója sem bánná, ha ilyen tréfát űznének vele ... Benkő Tibor A kalauznő be­leszeretett a me­sebeli hercegbe, aki felajánlotta neki birodalmát, palotáját és hit­vesi hűségét. Meg­állapodtak abban, hogy a mesebeli herceg este hét­kor várja a Nem­zetinél, ott, ahol a hatos megáll. A terv az volt, hogy a herceg felszáll és a 6-os villa­mossal meg sem állnak a központi házasságkötő te­remig. Igen ám, de amikor a herceg fel akart szállni a villamosra, a ka­lauznő valami el­lenállhatatlan kényszer hatása alatt „Felszáll­tunk!” felkiáltás után csengetett és a villamos elin­dult. Azt még lát­ta a szerelmes ka­lauznő, hogy az ő lemaradt mesebeli hercege után tíz nő is kinyújtja a kezét a villamos- megállónál. Lidérces álma azonban nem ért véget. Az álom szárnyain egy lot­tóárushoz repült, aki bevallotta ne­ki, hogy álruhá­ban van, ö tulaj­donképpen az úr angyala és elárul­hatja, hogy mi lesz az öt nyerő­szám. A kalauznő boldogan töltötte ki a lottószel­vényt, amelyet tíz percen belül be kellett dobni ab­ba a lottóládába, és amelyet már csak ezzel a, villa­mossal lehetett elérni. A kalauz­nő fel akart ka­paszkodni a vil­lamosra, de kar­társnője csenge­tett és ö ott ma­radt nyerőszelvé­nyével a járdaszi­geten. Egy órával ké­sőbb már olvas­hatta a kihúzott számokat. Azono­sak voltak az ö száinaival. 765 000 forintot vett ki a zsebéből a korín indító kalauznő. Fél ötkor fel­ébredt. Rohant a végállomásra, hogy idejében ott legyen munkahe­lyén. Indított és miközben a villa­mos a város pere­mén át robogott, a kalauznő a me­sebeli hercegre és a 765 000 forintra gondolt. Megfo­gadta, hogy ezen­túl nem csengeti le idő előtt a vil­lamost. A kocsi a meg­állóhoz ért. Vagy húszán vártak a felszállásra. A ka­lauznő azonban nem volt ura aka­ratának. Talán csak Freud Zsig- mond tudta volna megmondani, hogy milyen tudatalatti ösztön irányította cselekedetét, de tény, hogy amikor a húsz utas közül mindössze hárman szálltak fel, már „Vigyázzunk ott a lépcsőn!" felkiál­tással elcsengette a villamost. Palásti László ségek vannak egyes tájak, já­rások között. A ceglédi járás­ban például nagy területű termelőszövetkezetek működ­nek. A síkvidéki gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a tsz-ek alkalmazzanak nagy teherbí­rású gépeket, mezőgazdasági felszereléseket. A hegyvidéki járásokban — mint a szobi, szentendrei, ahol főleg mál­nát, földiepret és más munka- igényes növényt, gyümölcsöt termelnek —, mások az adott­ságok, nem lehet úgy alkal­mazni gépeket — nyilvánvaló, hogy a termelés másfajta munkaszervezést kíván, mint a sík területű tsz-ekben. Eb­ből adódik, hogy mindenütt azokat a jövedelemelosztási formákat kell alkalmazni, amelyek a legjobban ösztön­zik a tagságot a jó munkára. A sík területű községeken be­lül is mások a lehetőségek és a munkafeltételek a szőlős, gyümölcsös, kertészkedő tsz- ekben, mint azokban, ame­lyekben csak növénytermesz­téssel és állattenyésztéssel fog­lalkoznak. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításának időszakában mindezzel számolni kell. A Pest megyei Pártbizottság pontosan felmérte a megyei viszonyokat és a lenini szel­lemben cselekedett, amikor a termelőszövetkezeteknek bát­ran ajánlotta az országban szinte elsőnek a különböző jövedelemelosztási módszere­ket. Az elmúlt évek — különö­sen az 1961-es gazdasági év — igazolták a megyei pártbi­zottság politikájának helyessé­gét. A termelőszövetkezetek megerősödtek, gazdasági, poli­tikai megszilárdulásukkal együtt állandóan nőtt a tagság jövedelme, életszínvonala. A tagság személyes, közvetlen anyagi érdekeltségén alapuló elosztási és munkadíjazási formák — más hasznos intéz­kedésekkel párosulva — ked­vező eredményeket hoztak a szövetkezetek megszilárdítá­sában és továbbfejlesztésében. Az 1961-es esztendőben — az aszály ellenére —, két má­zsával több kukorica termett holdanként, mint az előző esztendőkben. Azokban a tsz- ekben, amelyekben bátran alkalmazták: az " eredményes­ségi munkaegységet, s az ez­zel kapcsolatos munkaszerve­zési módszereket, mint a szent- lőnnckátai XJj Világ, az inár- csi Március 21. és más tsz-ek­ben, az idén is növelték az egy holdra jutó termelési értéket. Pest megyében már lé­nyegesen kevesebb terület ma­radt gyenge művelésben, mint az előző esztendőkben. Ma­gyarul: az anyagi érdekeltség fokozása elősegítette, hogy a földek a szövetkezetekben is megtalálják gazdájukat és jó termést adjanak. „Az I960—61-es év tapasz­talatai világosan mutatják, hogy a tsz-ek megszilárdítá­sában, a termés- és termék­hozamok. növelésében — amint ezt a megyei párt-végrehajtó­bizottság határozata kimondja —, az elosztás szocialista el­veit magábafoglaló jövedelem- elosztási formáknak párosul­nia kell az alapvető munkák­ban a haladó agto- és zootech- n i kai eljárások következetes alkalmazásával, a szövetkeze­ti demokrácia megvalósításá­val, következetes vezetéssel és a termelés magas színvonalú szervezettségével". A tsz-ek a jövőben már ne az útkeresésre fordítsák a gondot, hanem a jól bevált módszerek alkalmazására és továbbfejlesztésére. A szövet­kezeti alapszabályt tisztelet­ben tartva, a szocialista fej­lődést biztosítva — szövetke­zeteinkben bátran alkalmaz­zák a jó módszereket. Hogy melyik tsz-ben, mi a hasznos, mi vált be. azt a vezetőség­nek és a tagságnak kell eldön­tenie. Megyénkben is vannak már olyan erős. jól gazdálkodó tsz- ek, amelyekben az 1962-es esz­tendőben bevezethetik a leg­következetesebb, legfejlettebb szocialista jövedelemelosztási formát, a pénzbeli elszámo­Ma húzzák a II., vasárnap a III. és a IV. békekölcsönt Két nap alatt több mint négyszázezer kötvényre csaknem 99 millió forint nyeremény Az Országos Takarékpénz­tár december 30-án és 31-én rendezi a második, a harma­dik és a negyedik békeköl­csön 1961. második félévi húzását, s így igen sokan már kisebb-nagyobb nyere­ményük tudatában köszönt­hetik az új esztendőt. A sorsolásokat Budapesten, az Egyetemi Színpadon tartják. December 30-án, ma dél­után fél három órai kezdet­tel a Második Békekölcsön 133 000 kötvényére 26 millió forintot sorsolnak. December 31-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás, s két óra alatt bo­nyolítják le a harmadik és a negyedik békekölcsön sor­solását. A Harmadik Béke­kölcsönből 159 000 kötvény­re 45 millió forint, a Ne­gyedik békekölcsönből pedig 115 000 kötvényre 27.6 mil­lió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A két­napos húzáson tehát a há­rom békekölcsönből több mint négyszázezer kötvényre csak­nem 99 millió forintot fizet vissza államunk január 8- tól. (MTI) ^XXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWíXXXXXXXXXXXXXXXXVX'XXXXXXXXXXXV} Mégiscsak Jobb otthon... í Ványi István, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet $ g traktorosa nem is olyan régen még Pesten dolgozott. $ f, Hajnalban kelt, napi négy órát töltött fárasztó utazással, í ^ — mint géplakatos dolgozott egy pesti nagyüzemben. 4. ff Amikor a termelőszövetkezet megalakult, sokan bíztat- f 0 ták a falujában, „maradj itthon Pista, jobb lesz neked fr ff köztünk, több időd marad pihenésre". Ványi István ak- ff ff kor még hallani sem akart az ilyesmiről, hanem egy f | szép napon — most az elmúlt nyáron — otthagyta a f, ff másfélezer forintos állást, s belépett a termelőszövetke- f, | zetbe. Hogy érzi itt magát? Talán legjobb lesz, ha szá- g ff mokkái fejezzük ezt ki. Szeptemberben 2400 forintot vitt í 4 haza, októberben 2500 forintot keresett, s az elmúlt hó- g 4 napban sem csökkent a keresete. Koszta István sem ff ff bánta meg, hogy beállt a közösbe. Kezdetben ő is má- ff | satt dolgozott, aztán a szövetkezetben — egy esztendő ‘f í leforgása alatt kerek harmincezer forintot keresett. V v Igaz, a múlt év elején még ebben a faluban is töb- £ ff ben kételkedtek: megtalálják-e majd számításukat a ff ^ közösben. Aki rendszeresen dolgozott, már tavaly töb- $ ff bet keresett, mint egyéni korában, vagy amikor pesti ff ff üzembe járt dolgozni. Mondogatják is ezek az emberek, i % mégiscsak jobb otthon... f 4 ___________ . í A KALAUZNŐ ÁLMA get. Négy találat jutott a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, a ceglédi Május 1 Ruhagyár, az Építőipari Ktsz egy-egy dolgozójának. Néhány héttel ezelőtt az idősebb korosztályt látogatta meg a szerencse: egy nyugdíjas fér­fi 143 000 forintot vett fel, hogy rövidesen kertes családi házat építsen magának s ezzel tegye kényelmesebbé, szebbé öreg napjait. Cegléd városához, de nem ceglédi lakoshoz fűződik 360 ezer forint totónyeremény. Egy gépkocsi állt meg a lottózó előtt. A kocsiból kiszálló férfi több mint 1200 forint érté­kű kollektív szelvényt vásá­rolt. Szelvényével 12 találata volt, s ezenkívül 11 darab tizenegyes, 60 darab tízese és 140 darab kilences találata. Egy hónap múlva ismét el­látogatott a lottózóba, s kije­lentette: ha nem is ceglédi la­kos, de a második hazájának tartja, hiszen itt talált rá a szerencse.; 5 Vác Nehéz lenne hamarjában megmondani, hogy szerencsé­sebb város-e, mint a többi. A váciak azt mondják: igen. S mindjárt példákat mondanak. Czermann Benőné háztar­tásbeli, férje a FÜSZÉRT rak­tárosa, három gyermek édes­anyja, vitán felül első a sze­rolás szomorú képét mula tott a polgári-földesúri Romá­niáról: az 56 ország között Románia az 55. helyre ke­rült. Az UNESCO nemrég újabb vizsgálatot végzett, amiből kiderült, hogy az egy, főre jutó oktatási és kultu­rális ráfordítások tekinteté­ben a mai népi Románia a e napon ünnepli születésének 14. évfordulóját. Ekkor vált hatályossá a román nép leg­főbb törvénye, az alkotmány, amely a népköztársaság szá­mára kijelölte a szocializmus­ba vezető széles utat. Azóta Románia népe messze jutott a nevezetes mérföldkőtől a szocialista építésben. Mind

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom